Ph.D. értekezés BECKER KRISZTINA - Semmelweis Egyetem ...

Ph.D. értekezés BECKER KRISZTINA - Semmelweis Egyetem ... Ph.D. értekezés BECKER KRISZTINA - Semmelweis Egyetem ...

08.10.2013 Views

2. CONGENITALIS ICHTHYOSISOK 2.1 BULLOSUS CONGENITALIS ICHTHYOSISOK Az e csoportba tartozó kórképek hátterében mintegy 10 éve vált ismertté a keratinocyták struktúrfehérjéiben, a keratinokban kialakuló mutációk oki szerepe. (6,31,47) A keratinocyták a hámban felfelé vándorlásuk és differenciálódásuk során különbözõ keratinpárokat szintetizálnak. A basalis rétegek keratin filamentumait felépítõ K5/K14 helyét suprabasalisan a K1/K10 keratinpár foglalja el, a legfelsõ rétegekben expresszálódik a K2e és csupán a tenyéren-talpon mutatható ki a K9. A K1 illetve a K10 gén defektusa a suprabasalis sejtek törékenységét okozza és bullosus congenitalis ichthyosiform erythroderma (BCIE) kialakulásához vezet. A BCIE születéskor erythroderma formájában jelentkezik ("leforrázott baby", nem collodium baby), testszerte súlyos hólyagképzõdés alakul ki. Az erosiok gyors hámosodása után ismételten hólyagok keletkeznek, késõbb a hajlatokban lineáris jellegû verrucosus hyperkeratosis alakul ki. A szürkés-barna lichenifikált felszinrõl a hyperkeratotikus rétegek különleges módon válnak le, melyet az irodalom "mauserung" fenoménként ismer. A K2e génjében fellépõ mutáció, mivel csak a str. spinosum felsõ rétegeit érinti, ichthyosis bullosa Siemens (IBS) kórformát okoz. Az IBS erythema nélküli hólyagképzõdéssel és enyhe hyperkeratosissal jellemezhetõ. Pathomechanizmusa alapján, bár nem jár ichthyosissal, ide sorolható a K9 defektusával járó epidermolytikus palmoplantaris keratoderma (Vörner) (EPPK). (6.ábra) Az említett kórképeket közös szövettani jellemzõik alapján az epidermolytikus hyperkeratosisok összefoglaló csoportjába soroljuk. A szöveti képben a suprabasalis hólyagképzõdés és hyperkeratosis mellett fénymikroszkóppal is láthatók az összecsapzódott keratin filamentumok. Elektronmikroszkópos vizsgálattal a sejtekben a mutáns keratin expressziója helyétõl függõen a keratin filamentumok aggregációja, az un. clumping jelenség és az érintett sejtek lysise látható. (7. ábra) A keratinok mutációi a párban történõ expresszió miatt "domináns-negatív" hatással autoszomális dominánsan öröklõdõ kórképekhez vezetnek. Ennek oka, hogy a pár egyik tagjának hibás keratin szerkezete a pár másik, egyébként normális tagjának funkcióját is megakadályozza. A keratin gének sérülékenységére utal az új mutációk gyakori fellépése. Érdekes módon a mutációk a keratinok különbözõ típusaiban a gének azonos szakaszain halmozódnak. 14

7.ábra Epidermolytikus palmoplantaris keratosis elektronmikroszkópos képe. (a,b) A suprabasalis sejtek lízise (*) mellett jellemzõ a keratin csomók (clumps) (→) megjelenése, melyek a kóros keratin filamentumok összecsapzódásából keletkeznek. (c,d) A str. granulosumban a nagyfokú lízis mellett jellegzetes kétkomponensû, homogenizálódott keratohyalin granulumok láthatók. Nagyítás: a x18.000, b x9.800, c x2.750,d x9.800 a b c * 15 d

2. CONGENITALIS ICHTHYOSISOK<br />

2.1 BULLOSUS CONGENITALIS ICHTHYOSISOK<br />

Az e csoportba tartozó kórképek hátterében mintegy 10 éve vált ismertté a keratinocyták<br />

struktúrfehérjéiben, a keratinokban kialakuló mutációk oki szerepe. (6,31,47) A<br />

keratinocyták a hámban felfelé vándorlásuk és differenciálódásuk során különbözõ<br />

keratinpárokat szintetizálnak. A basalis rétegek keratin filamentumait felépítõ K5/K14<br />

helyét suprabasalisan a K1/K10 keratinpár foglalja el, a legfelsõ rétegekben<br />

expresszálódik a K2e és csupán a tenyéren-talpon mutatható ki a K9. A K1 illetve a K10<br />

gén defektusa a suprabasalis sejtek törékenységét okozza és bullosus congenitalis<br />

ichthyosiform erythroderma (BCIE) kialakulásához vezet. A BCIE születéskor<br />

erythroderma formájában jelentkezik ("leforrázott baby", nem collodium baby),<br />

testszerte súlyos hólyagképzõdés alakul ki. Az erosiok gyors hámosodása után<br />

ismételten hólyagok keletkeznek, késõbb a hajlatokban lineáris jellegû verrucosus<br />

hyperkeratosis alakul ki. A szürkés-barna lichenifikált felszinrõl a hyperkeratotikus<br />

rétegek különleges módon válnak le, melyet az irodalom "mauserung" fenoménként<br />

ismer. A K2e génjében fellépõ mutáció, mivel csak a str. spinosum felsõ rétegeit érinti,<br />

ichthyosis bullosa Siemens (IBS) kórformát okoz. Az IBS erythema nélküli<br />

hólyagképzõdéssel és enyhe hyperkeratosissal jellemezhetõ. Pathomechanizmusa<br />

alapján, bár nem jár ichthyosissal, ide sorolható a K9 defektusával járó epidermolytikus<br />

palmoplantaris keratoderma (Vörner) (EPPK). (6.ábra) Az említett kórképeket közös<br />

szövettani jellemzõik alapján az epidermolytikus hyperkeratosisok összefoglaló<br />

csoportjába soroljuk. A szöveti képben a suprabasalis hólyagképzõdés és hyperkeratosis<br />

mellett fénymikroszkóppal is láthatók az összecsapzódott keratin filamentumok.<br />

Elektronmikroszkópos vizsgálattal a sejtekben a mutáns keratin expressziója helyétõl<br />

függõen a keratin filamentumok aggregációja, az un. clumping jelenség és az érintett<br />

sejtek lysise látható. (7. ábra) A keratinok mutációi a párban történõ expresszió miatt<br />

"domináns-negatív" hatással autoszomális dominánsan öröklõdõ kórképekhez vezetnek.<br />

Ennek oka, hogy a pár egyik tagjának hibás keratin szerkezete a pár másik, egyébként<br />

normális tagjának funkcióját is megakadályozza. A keratin gének sérülékenységére utal<br />

az új mutációk gyakori fellépése. Érdekes módon a mutációk a keratinok különbözõ<br />

típusaiban a gének azonos szakaszain halmozódnak.<br />

14

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!