K A N T

tükröz i. *
BARTÓK GYÖRGY : KANT
Erdély szellemének szülötte Sipos Pál is (1759-1816.), aki 1806-1816-ig Kazinczyval állott élénk
levelezésben s közlötte vele a königsbergi bölcsel tanait. Kazinczy a Sipos leveleiben kapott „privatissimum
collegiumok” fejtegetéseinek hatása alatt lett Kant tanának buzgó hívévé. Írt is Sipos Kazinczy biztatására
Kant kriticizmusát ismertet „caputokat”, amelyek Kazinczyt „isteni örömre” hangolák, a m azonban,
amelynek címe: „Discursiones philosophicae et lucubrationibus hybernis 1814.”, csak kéziratban maradt ránk
a Kazinczy-kéziratok közt, habár Kazinczy leveleib l úgy látszik, hogy Kazinczy már nyomdába akarta
küldeni a teljesen kész és bevégzett m vet; még csak arra kéri Sipost, engedné meg a címlapra nevének is
kinyomatását „mutassuk meg barátom — írja 1815. jan. 4-én — hogy hazánk sincs tudós fejek nélkül”. Miért
maradt el mégis a m kiadása? erre a kérdésre ma már nehéz lenne feleletet adni.
Kant m veinek alapos tanulmányozása mellett tesz bizonyságot Sárvári Pál, debreczeni tanár Moralis
Philosophiája, amely m tüzetesen foglalkozik Kant erkölcsi filozófiájával, annak egyes kérdéseit éles
elmével ismerteti, bírálja. E munka, mely 1802-ben jelent meg, ma is érdemes az elolvasásra.
Kant hatása alatt áll Péterfi Károly marosvásárhely tanár, majd tordosi ref. lelkész, kinek Alapfilosófia c.
m ve (1841) már Krugon keresztül érti meg s magyarázza a kriticizmus álláspontját. Energikus, világos
fejtegetései ma is figyelemre méltók. Hasonlóképpen Krug nyomán, de a kriticizmus szellemében ír Ercsei
János, marosvásárhely tanár, kinek munkája Gondolkodástan vagy Logica c. alatt jelent meg 1840-ben.
Ercsei szerint is Kant volt az, a ki „az egész philosophiára nézve . . . a critica fáklyáját meggyújtotta”. —
Csorja Ferenc is a „philosophiai rendszerek között eleit l fogva a Critika philosophiát, józan és az életre
hasznosan befolyó szelleméért, legtöbbre becsülte” s ezért Krug nyomán írta meg s adta ki 1892-ben
Alapphilosophiáját, alaposan félre értvén Kantot, amikor a lélektani módszert egyenesen a kriticismussal
azonosítja.
Ha azoktól a kisebb értekezésekt l és ismertetésekt l eltekintünk, amelyek a 19. század els felében
jelentek meg a kriticizmus ellen, s áttérünk a 19. század második felének gondolkozására, úgy els sorban
Böhm Károlyt kell említenünk, akinek egész filozófiája mer ben a Kant szelleméb l sarjadzott ki. Kiindulási
pontul Böhm is elfogadta azt a szubjektivisztikus álláspontot, amelyre nézve csak az Énnek bels állapotai
biztosak közvetlenül s a szubjektivizmus tanainak igazságát azoknak kényszer ségében és
elkerülhetetlenségében találta. E kényszer ségnek alapját pedig abban lelte meg, hogy ezen tanok nélkül
semmiféle ismeret nem lehetséges, minthogy a szubjektivizmus által hangsúlyozott funkciók egyszersmind a
tárgy keletkezésének is feltételei. Ezen alapfelfogáshoz ragaszkodva, Kant tanát minden ponton
megtoldotta, Böhm, következetesen óhajtván érvényesíteni azt az álláspontot, amely a kriticizmus
szellemében benne rejlik, de amelyet Kant — Böhm véleménye szerint — tanának igen sok részletében nem
érvényesített. — Ez az álláspont, Kantra támaszkodva, az Ember és Világa I.-II. kötetében egységesen
nyilatkozik meg, de minél er teljesebben jelentkezett Böhmnél, különösen értékelméleti kutatásainak hatása
alatt, az a meggy z dés, hogy a való világ el ttünk csak az általános emberi szellem formáiban jelenhetik
meg, mely formáknak tartalma is ugyanebb l a szellemb l fakad, amint rendszeresebben tolódott el ezen
álláspont Fichte felé, kinek túlzásait Böhm „Kant higgadtságával fékezni s formalismusát a pozitiv
ismeretekkel helyesbiteni és tartalmassá tenni” törekedett. Ez a Fichte álláspontja felé való eltolódás
nyilvánvaló az Ember és Világa III.-IV. kötetében s teszi Böhmöt a bádeni iskola felfogásához közel rokonná.
Böhmön keresztül kapcsolódnak Kanthoz, Böhm tanítványai: Tankó Béla, Ravasz László, Makkai Sándor,
Imre Lajos, Tavaszy Sándor, Varga Béla és e sorok írója stb.
Kant hatásával találkozunk Pauler Ákosnál is, kinek gondolkozása a psychologismustól kétségtelenül
Kant hatása alatt fejl dött a logismus irányához; Somló Bódognál, aki szintén Kant tanulmányozásának
köszönheti álláspontjának önálló kialakulását; Kant hatása nyilvánul meg végül Moór Gyula jogfilozófiai
kutatásában is. Napjainkban is folytonosan termékenyít leg hat Kant szelleme mindazokra, akik hazánkban
a kritikai idealismus álláspontjáról tekintik a filozófia nagy kérdéseit.
A magyar Kant-irodalom gazdagnak éppen nem mondható s távolról sem h tükre annak a hatásnak,
amelyet Kant gondolkozása a magyar szellemi életre gyakorolt. Kant m vei közül magyar nyelven
megjelentek a következ k:
1. A tiszta ész kritikája. — Ford. és magyarázta Alexander Bernát és Bánóczi József. (Filozófiai írók tára
IX. k.) Bpest. 2. kiadás 1912.
* Kötelesre v.ö. Bartók György tanulmányát az Athenaeum 1910. és 11. évfolyamában.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 57 -