K A N T

BARTÓK GYÖRGY : KANT
ezenkívül mer ben érthetetlen is. Kétségtelen, hogy Rozgonyi a maga Kant-bírálatában mindig komoly,
objektív marad, igyekszik a maga szemével látni s a mit mond, Kant m veinek közvetetten tanulmányozása
alapján mondja. Éles ellentéteként kell megemlítenünk Budai Ferenc pasquillusát, amely A Kant szerént való
filozófiának rostálgatása levelekben c. alatt Pozsonyban jelent meg (1801.) s valóban nem is egyéb, mint
durva, szellemtelen gúnyirat. Budai Ferenc mérge s epés kifakadásai tulajdonképpen nem is Kantot, hanem
Márton István, pápai tanárt illették, aki „a magyar nemzet meggyalázója, mivel azt állította, hogy nálunk nem
szeretnek gondolkozni”, aki „az atyja mezítelenségét mások el tt felfedez Kámhoz" hasonlatos és a „maga
fészkét bemotskoló madár." A nevezett Márton István u.i. 1796-ban kiadott Keresztyén Theologusi Morál
vagy is Erköltstudomány c. terjedelmes (XLIV. és 812 oldal munkájában határozottan a Kant tanának
alapjára helyezkedik. Márton István — olvassuk könyvének Él beszédében — meg van gy z dve arról,
hogy minden tudományt úgy kell a filozófiához szabni, „mint az órákat szükség a Nap járásához igazítani" s
miután az Igazság a kritikai filozófia által a Délponthoz közelebb jutott, ezért is „kénteleníttetett az
Empiricum Principiumokról lemondani s a Criticum Principiumok szerint" írni meg Erkölcstudományát.
M vében Schmidt-et követi „nyomból-nyomba" s az egyes filozófiai „mesterszókat" könyvének I.
Toldalékában közlölt Erkölcsi szótár magyarázza meg, mely tudtunkkal az els magyar nyelv filozófiai
szótár, (a m 663-769. lapjain) Márton István leghatározottabban utasítja el és cáfolja azt a felfogást, amely
az erkölcstant pusztán „Boldogság tudomány”-nak tartja s ezzel szemben arra törekedik — nem minden
siker nélkül — hogy a kriticismus alapján az erkölcstudományt a maga nemes egyszer ségére és elvi
tisztaságára vigye vissza. Ebben a szellemben írta meg s adta ki Keresztyén Morális Kis Katekhismusát is,
(Bécs 1817.) amelyet azonban egyháza a használatból kitiltott éppen Kanti felfogása miatt. E kis Káté is az
akarat jóságát tekinti, Kanttal egyez en, magának a célnak s tehát a f jónak „ami még az örökkévalóságban
is tzélúl leszsz fenn"; ebb l következik, hogy úgy a tudósok, mint a tanítók tartoznak a reájuk bízott
növendékeket már kicsiny koruk óta „az erköltsi életnek szent tzéljaira . . . felnevelni." A „kötelesség
szentsége" különben Márton erkölcs filozófiai fejtegetésének középponti fogalma.
Tulajdonképpen az erkölcs filozófia m vel je az a férfiú is, akit bátran nevezhetünk Kant legalaposabb és
legszélesebb látó kör magyar követ jének a 19. század els negyedében. Köteles Sámuelt, elébb
marosvásárhelyi, majd nagyenyedi tanárt értem, aki már legels nyomtatott munkájában Kant tanítványául
mutatkozik, (Logika avagy az értelem tudománya 1808; 2-ik kiadás 1815; 3-ik kiadás 1830.) Már itt közlött
fejtegetéseiben is a kritikai filozófia alapelveit domborítja ki s arra törekedik, hogy a kriticizmus szellemét
értesse meg. Ugyancsak Kant tanának és hasonló cím m vének hatása alatt áll Köteles halála után a tud.
Akadémia által kiadott „Philosophiai Anthropologia", amely tulajdonképpen eqy összefügg tapasztalati
lélektan akar lenni. Legmaradandóbb azonban Kant hatása s egyszersmind legmélyebb is Köteles
erkölcsfilozófiájára, mely „Az erkölcsi filozófiának eleje" c. m vében adatik el . (A m els része: „Tiszta
erkölcsi philosophia." 380 lap; második része: „Erkölcsi Anthropologia vagy alkalmazott erköltsi tudomány."
140 lap. Megjelent mind a két kötet 1807-ben Marosvásárhelyt.) Ez a m felöleli az erkölcsfilozófia egész
anyagát és minden ízében a Kant szellemét tükrözi vissza, elannyira, hogy Köteles e két kötetéb l Kant
ethikai felfogását h en és pontosan meg lehet ismerni. És végül a Philosophia Encyklopaediája (megjelent
1829-ben Nagyenyeden) kit n bevezet Kant bölcseletébe. Itt jellemzi Köteles a Kant kriticizmusát a
következ szavakkal: „Kant az Esmér tehetséggel azt cselekedte, amit Newton a világosság egyes
sugarával. Valamint Newton a prisma segedelmével a világosság egyes sugarát hét eredeti színekre
felhasogatta: úgy Kant egy éles analysis által az Esmér tehetséget felhasogatta azokra az egyes
tehetségekre, melyekb l az állás megvizsgálta azoknak erejöket és tehet sségeket — mi által „a felleng s
és kicsaponggó speculatioknak határt szabott." A kriticizmusnak így értelmezett szellemében m ködött
Köteles, aki nem csak a magyar bölcseleti gondolkozásnak egyik legkiemelked bb alakja, hanem a magyar
tudományos nyelvnek is nagy érdem fejleszt je.
Azok közül, akik Köteles tanításán keresztül ismerkedtek meg Kant szellemével, meg kell említenünk
Kemény Zsigmondot, Kötelesnek mindvégig h és hálás tanítványát. Kemény Zsigmond erkölcsi felfogására,
világnézetére s kétségkívül jogi, valamint politikai nézeteire is nem csekély befolyással volt az a Köteles
Sámuel, aki bátran elmondhatta Kanttal: „az erkölcsi törvény bennem és a csillagos ég felettem”. Ha a
marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtárában reá lehetne akadni valahol Köteles Sámuel „Szép ízlés
tudománya” c. kéziratára, melyet Meltzl által szerkesztett Acta comparationis 5-ik kötetének 167. lapja említ,
akkor azt is megállapíthatnák, hogy mit tanult Kötelest l, illetve Kanttól Kemény, a regényíró és m vész.
Köteles hatása alatt állott különben Erdély egész filozófia gondolkozása a 19. század els felében, aminek
élénk bizonysága a Döbrentey által szerkesztett Erdélyi Múzeum, ahol a filozófiai cikkek Kant tanának
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 56 -