K A N T

BARTÓK GYÖRGY : KANT
interpretációt, de visszautasítja a Cohen és társai idealisztikus álláspontját is, azt állítván, hogy a mi
ismeretünk egy t lünk függetlenül létez valóságnak, realitásnak tüköre. Hogy ez a t lünk független realitás
létezik, err l érzékszerveink tesznek tanúbizonyságot. A tudat egységének a küls , létez realitás egysége
felel meg. A míg tehát a „marburgi iskola" híveinél a gondolkozás és lét egybeesik, addig Ritschlnél a lét
megel zi az érzéklést, mint annak alapja és el feltétele. — Ritschlhez közel állanak K. Königswald, Külpe
(1862-1915.) és Frischeisen-Köhler, némileg Volkelt.
A „marburgi iskolá"-val rokonságot mutat a W. Windelband (1848-1915.) által alapított és körülötte
csoportosuló u.n. „bádeni iskola", amely szintén az idealizmus alapján helyezkedik Kant magyarázatában.
De különbözik a „marburgi iskolától" abban, hogy teljesen elveti annak merev methodologizmusát, amely a
tiszta gondolkozás és lét egységét hangsúlyozza, miáltal a lét logikai viszonyok sokságaira bomlik. A míg
Cohen és követ i kizárólag a mathematikai természettudomány, a fizika felé és azon tájékozódnak, addig
Windelband és követ i a természet kozmosza mellett a történelem csodás gazdagságú világát sem tévesztik
szem el l, s t felfogásuk súlypontja egyenesen a „Sollen", az érték fogalmán esik. Windelband határozott
kritikát gyakorol a Kant-magyarázat azon fajtájával szemben, amely tisztán ismeretelméleti felfogásokban éli
ki magát: nem csupán theoretikus igazság van, hanem mivel az igazság Kant szerint a szellem normája, van
ethikai és van aesthetikai igazság is. Kant egész filozófiáját három kritikai m ve együtt adja. Kant tana az
emberi élettevékenységek egész terjedelme felett elmélkedik, mikor vizsgálat tárgyává teszi ezen
élettevékenységeken uralkodó normáit a szellemnek. Kant megállapítja minden egyes normának érvényét,
elkülöníti ket egymástól, kimutatja azt az értéket, amely az egyes normákat a mi normáltudatunkban
megilleti, de egyszersmind bebizonyítja azt is, hogy ezek a normák minden nehézség nélkül egyesülnek
rendszerré, amelynek csúcsát mi csak sejteni vagyunk képesek. Ezek a normák hát nem csupán a
tudomány normái, hanem a tudomány mellett ott vannak s azoktól függetlenül érvényesek az erkölcsi tudat
és az aesthetikai érzés normái is. A theoretikus tudat mellett helyet foglal az erkölcsi és az aesthetikai tudat
is: az emberiség ideáljairól szóló tan. Ez a kanti filozófia „szelleme". És Windelband valóban Kant
szelleméhez ragaszkodik, amikor kijelenti, hogy „Kantot megérteni, annyit jelent, mint Kanton túlmenni."
Ebben az értelemben magyarázza Windelband Kantot, az Ílél er Kritikájának fontosságát a kriticismus
egész tanának megismerése szempontjából hangsúlyozván a filozófiának fontosságát nemcsak a tudomány,
hanem az életalakítás szempontjából is elismervén.
Ezen az úton halad Windelband tanítványa, Rickert is, aki különben immár a filozófia történetének
legkiválóbb alakjai közé emelkedett a maga ismeretelméleti, értéktani és kultúrbölcseleti kutatásaival. Rickert
véleménye szerint arra nézve, aki a filozófia el haladásának szolgálatot akar tenni, f dolog az, hogy
megértse azt, ami Kant tanában absolute új. Ez az absolut új pedig a „transzcendentális" és a „kritikai
szubjektivizmus” fogalmában már benne rejlik. Aki a kritikai szubjektivizmus álláspontjára helyezkedik, annak
rizkednie kell mindenek el tt a „dogmatikus" metafizikától s azután frontot kell csinálnia minden
psychologismussal szemben, amely azt hiszi, hogy filozófiai alapproblémákat old meg, holott csak a reális
lelki életet kutatja. — A mi a „transzcendentális" fogalmát illeti, az nem jelent sem „reális”-t, sem valóságost a
szó szokott értelmében. Nem is szabad azt az érzéki világ „el tt" keresnünk s ha pozitive akarjuk megjelölni,
jobb kifejezésünk erre nincs, mint az „érvényes érték és jelentés" kifejezése. A nagy német idealisták is
belevonták a világ fogalmába az irracionális, vagy ideális birodalmának fogalmát s éppen ebben az
értelemben nevezhet k Kantiánusoknak. Nekünk is abban az értelemben kell Kantiánusokakk lennünk, hogy
nem korlátozódunk a pusztán reális világra vagy annak metafizikai megkett zésére, hanem bevonjuk a világ
fogalmához az értékek fogalmát is. (V.ö. System der Philosophie c. m vének I. kötetéhez (1921) írott
el szavát. E m rendkívül alkalmas bevezet a filozófiai gondolkozásba.)
A „badeni iskola" értéktani-kultur filozófiai irányához tartoznak az éles esz , h si halált szenvedett Lask
(1875-1915.); a német idealizmus történetének kiváló búvára és magyarázója R. Kroner; közel áll ez
irányhoz B. Bauch, egy kit n Kant-monographia írója s az ismeretelmélet logika mível je.
Ezek a különböz , itt csak vázlatosan ismertetett irányok küzdenek ma is Kant helyes megértése és
magyarázata szolgálatában s eldönteni nehéz, melyik irány fog végül a helyes megértéshez elvezetni. Annyi
azonban kétségtelen, hogy helyesen értette meg Kantot és a Kant szellemében m ködik az, aki bel le
kiindulva sikeresen dolgozott a filozófia el haladása érdekében, mert hiszen Kant nem filozófiát akart
tanítani, hanem a filozofálásra szeretett volna elvezetni minden elmélyedésre képes elmét.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 52 -