K A N T
K A N T
K A N T
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BARTÓK GYÖRGY : KANT – III. Kant teoretikus filozófiája.<br />
E táblázatból kitün leg Kant az ítélettevékenység 12 formáját aszerint állapította meg, hogy miféle fogalmi<br />
viszony áll fenn az ítéletek alanya és állítmánya között. És éppen ebben a fogalmi viszonyban jelentkezik a<br />
tiszta értelmi fogalom, vagyis az értelem egységesít funkciója. A hány ilyen viszony állapítható meg az ítélet<br />
alanya és állítmánya között, annyi tiszta értelmi fogalmat fognak kapni. Ezek a tiszta értelmi fogalmak az u.n.<br />
kategoriák.<br />
Ha az eddigi fejtegetéseken végig tekintünk, azt találjuk, hogy az ismeret keletkezéséhez szükségünk van<br />
els sorban a tiszta szemléletnek sokféléjére, amelyet az érzékeink szolgáltatnak; szükségünk van azután<br />
ennek a sokfélének a szintézisére, amin Kant azt a tevékenységet érti, amely által a különböz képzeteket<br />
egymás mellé illesztjük és sokféleségüket egy ismeret által megértjük. Igaz ugyan, hogy az ismeret, amelyet<br />
ez a szintézis eleinte létre hoz, kezdetben nyers és zavaros lehet s következésképpen analizisre szorul reá,<br />
de mégis ez a szintézis gyüjti össze tulajdonképpen az elemeket ismeretekké s egyesíti azokat egy bizonyos<br />
tartalommá. Ez a szintézis, „a képzel er nek puszta hatása”, ennek a Kant szerint vak, habár<br />
nélkülözhetetlen lelki funkciónak, amely nélkül ismeret létre nem jön. Ezt a szintézist már most „fogalmakra<br />
kell hozni"; ez pedig az értelemnek a feladata s ezen feladatot ha végrehajtja, nyújtja nekünk az igazi,<br />
tulajdonképpeni ismeretet. A képzel er által gyakorolt szintézis tehát csak lélektani szintézis, amely<br />
szükséges ugyan az ismeret keletkezéséhez, de maga még ismeretet nem ad. Ismeret csak abban az<br />
esetben keletkezik, ha az apriori szintétikus egységre alapíttatik, amely mívelet által lehetséges a fogalomra<br />
hozás. Az apriori szintétikus egység alapján álló szintézist nevezi Kant tiszta szintézisnek. Azok a fogalmak,<br />
amelyek ennek a tiszta szintézisnek egységet adnak, a sokféleség és a lélektani értelemben veend<br />
szintézis mellett, a tárgy ismeretéhez a harmadik szükséges mozzanatot képezik s mind az értelmen<br />
nyugodnak.<br />
És itt már most, miel tt a kategoriáknak, ezeknek az egységet adó funkcióknak táblázatát közölnök, reá<br />
kell mutatnunk arra a nagy fontosságú tényre, amelyre a Kant-magyarázók nem mindig fordítanak kell<br />
figyelmet. Kant tana szerint ugyanis ugyanaz a funkció, a mely a különböz képzeteknek egy ítéletben<br />
egységet ad, ad egységet a különböz képzetek puszta szintézisének is a szemléletben, — ez a funkció<br />
pedig a kategoria. Tehát az érlelem éppen ugyanazon tevékenysége által, amely által az analitikus egység<br />
közvetítésével logikai formát adott az ítéletnek, ad „transzcendentális tartalmat" a szemlélet képzeteinek is.<br />
Ilyen formán az értelem munkája lenyúlik az érzékiség körébe s létesít szerves kapcsolatot a<br />
transzcendentális esztétika és transzcendentális logika, illetve az érzékiség és az érlelem között.<br />
Az értelem tiszta fogalmának száma az ítélettevékenységek formáinak megfelel leg, 12. Általuk az<br />
értelem teljesen kimerül s képességének hatásai is megállapítva vannak. E 12 kategoria táblázata a<br />
következ :<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 19 -<br />
1.<br />
A quantitás kategoriái<br />
egység<br />
többség<br />
mindenség<br />
2. 3.<br />
A qualitás kategoriái A viszony kategoriái<br />
realitás Inherencia és szubzisztencia<br />
negáció (szubstancia és járulék)<br />
limitáció Okság és függés<br />
(ok és hatás)<br />
Közösség<br />
(kölcsönhatás a cselekv és szenved között)<br />
4.<br />
A modalitás kategoriái<br />
lehet ség — lehetetlenség<br />
lét — nemlét<br />
szükségszer ség — esetlegesség
Change language