K A N T
K A N T
K A N T
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
BARTÓK GYÖRGY : KANT – III. Kant teoretikus filozófiája.<br />
lehetséges a tiszta természettudomány? A transzcendentális logika két részre oszlik: a transzcendentális<br />
analitikára és a transzcendentális dialektikára. Az analitika tulajdonképpen ismeretelmélet, amely a tiszta<br />
értelmi ismeret elemeit és azokat az elveit adja el , amelyek nélkül tárgy nem gondolható, s egyszersmind<br />
az igazság logikája is, mivel semmiféle ismeret nem mondhat neki ellene anélkül, hogy minden tartalmát el<br />
ne veszítse. Ámde igen könnyen megesik, hogy a tiszta értelmi ismeretnek elveit az ismeret határa fölött<br />
lev régiókba is alkalmazzuk s így a tisztán formalis elveket materialiter használva oly tárgyakat ítélünk meg<br />
velük, amelyek nekünk a szemlélet által nincsenek adva. Ebben az esetben a tiszta ész használata<br />
dialektikai lenne. A transzcendentális dialektika éppen azért a látszat logikája, — Logik des Scheins —, nem<br />
annak a m vészete, hogy miként kell dogmatikusan ilyen látszatot felidézni, hanem az értelem és ész<br />
hyperphysikai használatának kritikája, hogy általa felfedjük ezen hamis látszatnak alaptalan követel dzéseit.<br />
A transzcendentális analitika is két részb l, illetve könyvb l áll: az els könyv foglalkozik a tiszta értelem<br />
fogalmaival, a második a tiszta értelem alaptételeivel. A mi közelebbr l a fogalmak analizisét illeti, Kant ezen<br />
az analizisen magának az értelemnek elemzését érti abból a célból, hogy ezzel az apriori fogalmak<br />
lehet ségét kimutassuk. Ezeket a fogalmakat azonban egy elv szerint kell felkeresnünk, mivel ezek tisztán<br />
folynak az értelemb l, mint tiszta egységb l s következésképpen egy fogalom vagy egy eszme szerint<br />
függenek össze egymással.<br />
Ha ezeket az apriori fogalmakat egy elv szerint óhajtjuk felkutatni, meg kell jegyeznünk azt, hogy míg a<br />
szemléletek affekciókon alapulnak, addig a fogalmak funkciókon. Érti pedig Kant funkción annak a<br />
cselekvésnek egységét, amely által a képzeteket egy közös képzet alá foglaljuk és rendezzük. Így, amíg a<br />
szemlélet az érzékiség receptivitásán alapul, addig a fogalmak alapja a gondolkozás spontaneitása. Ezeket<br />
a fogalmakat az értelem másra nem használhatja, csak arra, hogy általuk ítél. Mivel egyetlen képzet sem<br />
vonatkozik a tárgyra közvetlen l, eként a fogalom sem vonatkozik a tárgyra soha közvetlenül, hanem annak<br />
valamely más képzetére, legyen az akár szemlélet, akár ismét egy fogalom. Ez a vonatkozás az ítélet által<br />
történik: az ítélet valamely tárgynak közvetett ismerete s tehát a tárgy képzetének a képzete. Minden ítélet<br />
ezek szerint az egység funkciója, amely egységet teremt a képzetek közt, mikor egy közvetlen képzet helyett<br />
egy magasabb képzetet használ a tárgy ismeretére, amely magasabb képzet ezt a közvetlen képzetet s több<br />
képzetet is ezen kívül magában foglalja. Ezen magába foglalás által sok lehet ismeretet egyetlenegy<br />
ismeretbe von össze. Miután pedig az értelemnek cselekvései mind ítéletek, ezért az értelem az ítélet<br />
képességének nevezhet . Objektív ismeret csak ítélet által lehetséges: gondolkodás nem egyéb, mint<br />
fogalmak által való ismeret. Ebb l következik, hogy az értelemnek, mint a gondolkozásnak, illetve ítélet<br />
képességének funkcióit mind megtaláljuk, ha az ítéletekben az egység funkcióit teljesen feltüntetjük. Az ítélet<br />
tevékenység formái tehát az a keresett elv, amely szerint az értelemnek tiszta, apriori fogalmai felkutathatók.<br />
Ha egy ítélet minden tartalmától teljesen elvonatkozunk és csak pusztán az ítéletnek formájára, az<br />
ítéletben megnyilatkozó értelmi formára vagyunk tekintettel, azt találjuk, hogy az ítéletben a gondolkozás<br />
funkciója négy cím alá foglalható, amely négy cím ismét három-három mozzanatot foglal maga alá, amint ezt<br />
a következ táblázat mutatja:<br />
problematikus<br />
asszertórikus<br />
apodiktikus<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 18 -<br />
1.<br />
Az ítéletek quantitása<br />
általános<br />
különös<br />
egyes<br />
2. 3.<br />
Az ítéletek qualitása Az ítéletek viszonya<br />
állító kategorikus<br />
tagadó hipotétikus<br />
végtelen diszjunktiv<br />
4.<br />
Az ítéletek modalitása
Change language