K A N T

BARTÓK GYÖRGY : KANT – III. Kant teoretikus filozófiája.
III.
KANT TEORETIKUS FILOZÓFIÁJA
1. §. A Tiszta Ész Kritikájának keletkezése és alapproblémája.
Az érzékiség és értelem elveir l szóló értekezés, mintegy el hang a Kant kritikai bölcseletéhez. A további
feladat az, hogy az itt megpendített eszmék és módszer teljesen kifejtetvén, a metafizika új alapokon, mint
megbízható, szilárd épület emeltessék föl. Kant 1771. június 7-én írott levelében arról értesíti egyik
tanítványát, Marcus Herzet, hogy most egy „olyan m vel foglalkozik, amely ezen cím alatt: „Az érzékiség és
az ész határai” a metafizika, az izlésr l szóló tan és a moralis természetét kutatja". E m nem készült el, de
Kant 1772. febr. 21-én ismét értesíti Herzet, hogy „az érzés, ízlés és ítél er elveit, azoknak hatásaival, a
kellemessel, széppel, jóval együtt már régóta meglehet s megelégedésére megtervezte, és most tervez egy
m vet, amelynek ilyenforma címet lehetne adni: „Az érzékiség és értelem határai." A disszertációban — úgy
mond Kant — megelégedett azzal, hogy az intellektualis képzetek természetét csak negative fejezze ki,
megállapítván róluk, hogy nem a léleknek a tárgy által való módosulásai. A levélben említett m célja már
most az lett volna, keresse föl az intellektuális fogalmak forrásait is a tiszta ész minden fogalmát a kategoriák
bizonyos, az értelem alaptörvényein alapuló számára vezesse vissza. Miután pedig ez a kísérlet Kant
meggy z dése szerint sikerült, most már abban a helyzetben van, hogy a „tiszta észnek kritikáját”, amely
úgy a teoretikus, mint a praktikus ismeretnek tisztán intellektualis természetét tartalmazza, elkészítheti." A
levél közlése szerint az így tervezett m els része a metafizika forrásaival, módszerével, határaival fog
foglalkozni s három hónapon belül megjelenik. Ámde Herz ezúttal is hiába várta az ígért m megjelenését;
megjött azonban Kantnak 1773. évben egy kelet nélkül való levele, amelyben azt írja, hogy a m addig
megjelenni nem fog, a míg „a tüskés és kemény talajt ki nem egyengette s azt az általános kidolgozás
számára szabaddá nem tette." Talán húsvétra, húsvét utánra elkészül a m , amely tulajdonképpen a tiszta
ész kritikáját fogja tartalmazni s amelyet követni fog a természet és az erkölcs metafizikája.
Közben telnek-múlnak az évek s Kant még 1777-ben is azt írja, hogy a Tiszta Ész Kritikája „mint egy k
áll útjában." Végre mégis csak elérkezik 1781. év s május 1-én Kant arról értesíti Herzet, hogy húsvétra
megjelenik m ve a Tiszta Ész Kritikája cím alatt. S a míg a m nek teljes kialakulásán szinte 12 esztend re
volt szükség, addig leírása csak 4-5 hónapot vett igénybe, miközben Kant — saját vallomása szerint — a
legnagyobb figyelmet fordította a tartalomra, de nagyon keveset az el adásra és arra, hogy az olvasó
számára a könny megértést el segítse. A m kidolgozása és formája csakugyan kissé nyers, de Kant
kénytelen volt magát a gyors munkára elhatározni, mert ezen elhatározás nélkül — írja Mendelsohnhoz —
az egész m megjelenése elmaradt volna. Az el adásnak kétségtelen nehézkessége, helyenkénti
homályossága volt az oka annak, hogy a Tiszta Ész Kritikájáról még a Kant iránt nagy és szinte tisztelettel
viseltet Mendelsohn is azt írja egyik Kanthoz intézett levelében: „Az ön Tiszta Ész Kritikája reám nézve az
egészségnek egy kritériuma is. Valahányszor azzal dicsekedtem, hogy er im meggyarapodtak, neki
merészkedtem ennek az idegemészt m nek, és nem vagyok minden remény nélkül, hogy képes leszek azt
még ebben az életben végig gondolni." Kant egyik els magyarázója Schulze szintén arról értesít, hogy a
T.É.K.-t „mintegy lepecsételt könyvnek tekintik, amelyet felnyitni senki sem képes."
Kant maga is belátta, hogy m ve némi magyarázatra szorul; ezért a legels alkalmat megragadta, hogy
gondolatainak rövid formában népszer bb és világosabb magyarázatát adja. Ennek a célnak szolgálatában
írja meg „Prolegomena"-ját. amely Kant gondolkozásába való els bevezetésül mindenkinek szintén
ajánlható.
A mi a Tiszta Ész Kritikájának problémáját iIleti, tudnunk kell legel ször azt, hogy ez a m kifejezetten
csak propadeutikus, el készít jelleg s mintegy mér vessz ül, kanonul szolgál arra, hogy a tiszta ész
filozófiájának rendszere miként alakítandó. A T.É.K. tehát nem foglalja magában részletesen az egész
transzcendentális filozófiát; csak a tervet adja az egész rendszer kiépítéséhez. A transzcendentális filozófia
a tiszta ész minden elvének a rendszere; a T.É.K. pedig csak addig megy a maga elemzésében, amennyire
ez az elemzés az apriori szintétikus ismeretek teljes megítélésére szükséges. Ha már most a
transzcendentális filozófiát a metafizikával azonosítjuk, — amint ezt Kant teszi — akkor ez a tiszta ész
teorétikus és praktikus tevékenysége szerint feloszlik két részre: a természet metafizikájára és az erkölcs
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 10 -