BARTÓK GYÖRGY : KANT EL SZÓ. Ez a kis könyvecske népszer és s rített formában mondja el Kantról azt, amit egy széles alapokon nyugvó és a részleteket is figyelmesen vizsgáló Kant-monográfiám ad vala el , ha kiadóra talált volna. A nagy philosophus tanának alapvonalai s az írónak Kant bölcseletét illet felfogása — szabad talán hinnem — ebb l a „rövidített kiadásból” is elég világosan fog kibontakozni a türelmes olvasó el tt. Illesse hálás köszönetem a kiadókat s els sorban Makkai Sándor, kedves barátomat, kinek jóindulata és szeretete lehet vé tette e munka megjelenését. 1925. február 26. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 2 - BARTÓK GYÖRGY.
BARTÓK GYÖRGY : KANT BEVEZETÉS. Kant, kinek filozófiája szempontjainak, elveinek, egész problematikájának bámulatos megtermékenyít b ségével, mint egy évszázad gondolkozásának lett kimeríthetetlen kincses bányája, annak a német idealizmusnak betet z je, amelynek er teljes csíráit már ott találjuk a Nicolaus Cusanus tanaiban. Gondolkozásában ennek a német idealizmusnak s elemei mellett egy magasabb szintézisbe egyesülnek az új kori bölcseletnek mindazok a mozzanatai, amelyek kora szellemiségének értékes alkotóelemei voltak. Az újkori filozófia történetében kezdett l fogva két ellenkez irány halad egymással párhuzamosan, harcra kelve és szívósan küzdve a maga álláspontjának és tételeinek igazsága mellett. Az egyik irány, a racionalizmus; megalapítója Descartes. Descartes minden biztos és kétségbe nem vonható ismeret egyetlen módszeréül a mathematika deduktiv módszerét vallja és e módszert alkalmazza a filozófiára is. A hatása alatt álló racionalizmus el tt is a mathematika minden tudásnak mintája és példaképe, amelyet az ész ha követ, minden korlátot legy z er vel érvényesítheti a maga végtelen hatalmát. Ez a racionalizmus diadalmaskodik a Leibniz bölcseletében, hogy azután teljesen medd vé legyen és a „hétköznapi" jelz re tegye magát érdemessé a Wolff tanításában, amely Kant fellépéséig a filozófia terén egyeduralommal dicsekedhetett Németországban, s t azon túl is. Kétségkívül Kant is a racionalizmus talajából n tt ki, de a racionalizmus álláspontjára helyezkedve legy zte ennek egyoldalúságait és az emberi gondolkozás kincsévé tette mindazt, a mi a racionalizmus szellemében értékes és nagybecs volt. A másik irányzat az empirizmus; megalapítója Bacon. Alaptétele: az ismerés valódi kútfeje nem az ész, mint ezt a racionalizmus állítja, hanem a tapasztalás, amely nélkül a létnek és ismerésnek egyetlen kérdése meg nem oldható. Bacon a dedukció módszerével az indukcióét állítja szembe s miként a racionalizmus a bölcselet kérdéseinek megfejtésére az ész elégségét vallja, addig az nyomában keletkez angol empirizmus (Locke, Hume) éppen oly meggy z déssel hírdeti, hogy a filozófiai problémák megoldására csak a tapasztalás hivatott. A milyen dogmatikus volt a racionalizmus a maga egyoldalúságában, éppen olyan dogmatikus a szintén egyoldalú empirizmus. Sem a racionalizmus, sem az empirizmus, hívei nem vetik fel a kérdést: vajjon alaptételeik igazsága kizárólagos-e s vajjon nem lehetséges-e az, hogy az ismerés folyamában egyformán a maga követelt jogaihoz jut úgy a racionalizmus, mint az empirizmus, ha az ismeret objektív vizsgálata alapján lemond a maga túlkövetelésér l? Az ismeret kritikai vizsgálatára volt hát szükség, hogy határozott feleletet kapjunk erre a kérdésre: nincs-e az ismerésben szerepük úgy a racionalizmus, mint az empirizmus által hangsúlyozott elemeknek, s ha van, mily terjedelm és mily érték ez a szerep? Erre a kérdésre, az ismeret alapvet kérdésére keresett és adott felelelet Kant, hogy azután ennek a feleletnek alapján kijelölje az ismeret határait, megállapítsa a racionalizmus és az empirizmus jogos igényeit, legy zze a kett között tartó ellenkezést egy magasabb szintézisben egyesítve mindazt, ami bennük az ismeret szempontjából értékes és maradandó. Kant ebben az értelemben bezárja az új-kori filozófiának Descartes és Bacon által kezd d korszakát s egyszersmind új útat mutat, új célokat t z ki az emberi gondolkozás számára. Innen van, hogy Kant filozófiája letöröIhetetlenül nyomja reá a maga bélyegét nemcsak az u.n. német idealizmus — Fichte, Schelling, Hegel — tanaira, hanem állásfoglalásra kényszeriti a 19. század minden gondolkozóját, legyen az filozófus, akár természettudós, akár eszthetikus, akár történetíró. Rendszere és a rendszeréb l kiáramló teremt er k nyomán új hajnal hasadott — írja Schelling 1795 febr. 4-én Hegelnek — s ne csodálkozzunk, ha itt-ott valamely mocsaras völgyben még ködöcske terjeng, mialatt a legmagasabb hegyek már a napfénynek pompájában fürdenek. És Hegel barátjával együtt hírdeti, hogy Kantnak tanától Németországban a szellemek revolucióját várja, mihelyt ez a tan teljes kifejlésre és tökélyre jut. Most, hogy ezen minden örök id kre szóló lángész születésének napja immár kétszázadikszor merül fel ismét az id árjában, hálatelt szívvel siettünk e hajnalfakasztó, revoluciót kelt szellemnek megismerésére mi is, magyarok, kik Kant bölcseletének nem keveset köszönhetünk. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 3 -
Change language