Csaladunk 2006 3 korr.qxd - Veszprémi Érsekség
Csaladunk 2006 3 korr.qxd - Veszprémi Érsekség
Csaladunk 2006 3 korr.qxd - Veszprémi Érsekség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSALÁDI OLDAL<br />
Amikor az ember felneveli gyermekeit,<br />
meglátja az unokáit, elérkezik<br />
abba a korba, hogy végignézve élete<br />
útját azt látja, közelebb a vége mint a<br />
kezdete, óhatatlanul készíteni próbál<br />
valamiféle számvetést. Hogyan éltünk<br />
idáig? Hogyan sáfárkodtunk azokkal a<br />
javakkal, amiket a Teremtõtõl kaptunk?<br />
Hiszen feladatunk az élet, a<br />
megszerzett anyagi és szellemi javak<br />
továbbadásán túl a hit mustármagjának<br />
elültetése és gondozása a gyermekek,<br />
majd az unokák lelkében.<br />
A gyermekek esetében a felelõsség<br />
közvetlenebb, a nagyszülõ-unoka kapcsolatában<br />
közvetettebb, hiszen a nevelés<br />
jó része ekkor már a szülõkre<br />
hárul. Talán ez okozza azt a majd minden<br />
családban tapasztalható tényt,<br />
hogy a gyerekekhez a szülõ szigorúbb,<br />
a nagyszülõ megengedõbb.<br />
Mi nagyszülõk több nevelési tapasztalattal<br />
talán már jobban különbséget<br />
tudunk tenni lényeges és lényegtelen,<br />
azonnali és halasztható dolgok<br />
között. Persze a módszereink is<br />
mások, mint a saját gyermekeink ne-<br />
T õ n õ d é s e k<br />
Mit tehet a nagyszülõ unokáiért? Erre a kérdésre kapunk most választ egy<br />
veszprémi házaspártól. A kezdetektõl tagjai családpasztorációs munkacsoportunknak,<br />
és segítõ szeretüket sokan megtapasztalhatták.<br />
velésénél voltak. Nagyszülõként<br />
nagyfokú tapintatra, diplomáciai<br />
érzékre van szükség. A direkt beavatkozás<br />
sértheti a szülõi önállóságot<br />
és diszharmóniát okozhat a<br />
nevelésben. Ez problémákat forrása<br />
lehet.<br />
Csodálatos ajándék a Teremtõtõl,<br />
hogy kapunk még egy lehetõséget<br />
arra, hogy amit esetleg a saját gyerekeink<br />
nevelésénél elmulasztottunk,<br />
az unokáknál megtegyük. Türelmes<br />
tanítással is persze, de elsõsorban<br />
a példa erejével, a hiteles életminta<br />
felmutatásával és a közös,<br />
együtt megszerzett élményekkel.<br />
A közös imán, a közös szentmisehallgatáson<br />
túl egészen a közös<br />
cserkész élményekig minden segíthet<br />
a cél elérésében.<br />
Hogy mindezeket jól csináljuk-e,<br />
hogy az elültetett mag fává terebélyesedik-e,<br />
arra észre kell vennünk<br />
családon belül a Szentlélek által<br />
küldött jelzéseket<br />
- azt, hogy a gyermekeink vallásukat<br />
rendszeresen gyakorló, hívõ<br />
- 30 -<br />
keresztény életet élnek,<br />
- azt, hogy a végzõs egyetemista<br />
fiunk még majd minden hétvégén<br />
ministrál és felolvas a szentmisén,<br />
- azt, hogy a 13 éves András<br />
unokánk a saját plébániánkon végzett<br />
ministrálás mellett feljár a Székesegyházba<br />
is, mert ott hét közben nincs<br />
ministráns,<br />
- azt, hogy a két kisebb unokánk<br />
Virág és Annamária a misézõ idõs<br />
atyát a Papi Otthon ajtajáig kísérik,<br />
- azt, hogy a két nagyobb unoka a<br />
cserkészetben kap sok-sok élményt,<br />
- azt, hogy a gyerekek a saját<br />
családjukban a nyolc boldogság<br />
mintájára saját "nyolc boldogságot"<br />
hoztak létre (pl. szófogadás, türelem,<br />
szorgalom, stb.) és ennek igyekeznek<br />
nap mint nap megfelelni.<br />
Az ilyen és az ehhez hasonló jelekbõl<br />
tudjuk újból és újból megérezni,<br />
hogy milyen nagy az Úr kegyelme,<br />
melyet minden keresztény családnak<br />
szívbõl kívánunk!<br />
Varju Zsuzsa és István
Change language