értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

Az állatokat a fertőzést követő ötödik napon dolgoztuk fel. Az általános sebészeti sterilitás
szabályait betartva eltávolítottuk a kísérleti állatok lépét, májának egy körülbelül 0,2 grammos
szeletét és vakbelét. A májat és a lépet homogenizálva tízszeres mennyiségű, megfelelő
antibiotikummal kiegészített RV szelektív dúsítóba tettük, majd 48 órán át inkubáltuk 41 C°on.
Ebből oltottunk ki steril kaccsal 24 és 48 óra elteltével antibiotikumos BTK agarra, így
tesztelendő a szalmonellák megjelenését a madarak szerveiben.
Az állatok vakbéltartalmából ugyancsak 0,2 grammot mértünk ki, majd ebből a béltartalomból
antibiotikummal kiegészített RV dúsítóban tízes alapú hígítási sort készítettünk. A hígítási sor
minden lépéséből azonnal 10 µl-t egy antibiotikumos BTK agar harmadára szélesztettünk
steril oltókacs segítségével, majd a lemezeket 37 C°-on éjszakán át inkubáltuk. A másnapra
kinőtt Salmonella telepeket megszámolva határoztuk meg a csibék vakbelében lévő baktérium
titert.
Minden kísérlet esetében használtunk intakt kontroll csoportot, amelyet ugyanolyan
körülmények között tartottunk, mint a kísérleti csoportokat, attól eltekintve, hogy nem lettek
fertőzve. A csoport feldolgozása némiképp eltérően zajlott a kísérleti csoportokétól, hiszen itt
nem vizsgáltuk a szervek fertőzöttségét, csupán a vakbéltartalom 0,2 grammját oltottuk
antibiotikum mentes RV szelektív dúsítóba, amelyet 41 C°-on inkubáltunk. Ebből a dúsítóból
oltottunk ki steril oltókaccsal 24 és 48 óra elteltével antibiotikum mentes BTK lemezekre.
Ezeket egy éjszakán át 41 C°-on inkubáltuk, majd másnap vizsgáltuk a Salmonella gyanús
telepek megjelenését. Az esetleges gyanús telepek minősítését Salmonella D csoportsavóval
és polivalens Salmonella antisavóval továbbá szükség esetén a törzs biokémiai
tulajdonságainak vizsgálatával tisztáztuk.
A korai védőhatás és az ártalmatlanság vizsgálata
A védőhatás vizsgálatához a kísérleti állatokat két (egy első, „vakcina”, és egy második,
„challenge”) törzzsel egymás után fertőztük. Az első fertőzés az érkezés napján történt 1-2 x
10 8 CFU mennyiségű Salmonellával, hasonlóan mint az inváziós vizsgálatok során (lásd
fenn). Ezt követte a „challenge” SE 147 Nal R törzzsel való ráfertőzés, amelyre 24 órával a
„vakcina” törzs után került sor. A „challenge” törzset – életszerűen – kisebb dózisban kapták
a madarak: a törzs stacioner, egyéjszakás LB leves tenyészet 1000-szeres hígításának 0,5 mlét
kapták az állatok (1-2 x 10 5 illetve 1-2 x 10 6 CFU/csibe) steril begyszonda segítségével. A
kísérleti elrendezést a XII. táblázat mutatja.
82