értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az állatokat a fertőzést követő ötödik napon dolgoztuk fel. Az általános sebészeti sterilitás<br />
szabályait betartva eltávolítottuk a kísérleti állatok lépét, májának egy körülbelül 0,2 grammos<br />
szeletét és vakbelét. A májat és a lépet homogenizálva tízszeres mennyiségű, megfelelő<br />
antibiotikummal kiegészített RV szelektív dúsítóba tettük, majd 48 órán át inkubáltuk 41 C°on.<br />
Ebből oltottunk ki steril kaccsal 24 és 48 óra elteltével antibiotikumos BTK agarra, így<br />
tesztelendő a szalmonellák megjelenését a madarak szerveiben.<br />
Az állatok vakbéltartalmából ugyancsak 0,2 grammot mértünk ki, majd ebből a béltartalomból<br />
antibiotikummal kiegészített RV dúsítóban tízes alapú hígítási sort készítettünk. A hígítási sor<br />
minden lépéséből azonnal 10 µl-t egy antibiotikumos BTK agar harmadára szélesztettünk<br />
steril oltókacs segítségével, majd a lemezeket 37 C°-on éjszakán át inkubáltuk. A másnapra<br />
kinőtt Salmonella telepeket megszámolva határoztuk meg a csibék vakbelében lévő baktérium<br />
titert.<br />
Minden kísérlet esetében használtunk intakt kontroll csoportot, amelyet ugyanolyan<br />
körülmények között tartottunk, mint a kísérleti csoportokat, attól eltekintve, hogy nem lettek<br />
fertőzve. A csoport feldolgozása némiképp eltérően zajlott a kísérleti csoportokétól, hiszen itt<br />
nem vizsgáltuk a szervek fertőzöttségét, csupán a vakbéltartalom 0,2 grammját oltottuk<br />
antibiotikum mentes RV szelektív dúsítóba, amelyet 41 C°-on inkubáltunk. Ebből a dúsítóból<br />
oltottunk ki steril oltókaccsal 24 és 48 óra elteltével antibiotikum mentes BTK lemezekre.<br />
Ezeket egy éjszakán át 41 C°-on inkubáltuk, majd másnap vizsgáltuk a Salmonella gyanús<br />
telepek megjelenését. Az esetleges gyanús telepek minősítését Salmonella D csoportsavóval<br />
és polivalens Salmonella antisavóval továbbá szükség esetén a törzs biokémiai<br />
tulajdonságainak vizsgálatával tisztáztuk.<br />
A korai védőhatás és az ártalmatlanság vizsgálata<br />
A védőhatás vizsgálatához a kísérleti állatokat két (egy első, „vakcina”, és egy második,<br />
„challenge”) törzzsel egymás után fertőztük. Az első fertőzés az érkezés napján történt 1-2 x<br />
10 8 CFU mennyiségű Salmonellával, hasonlóan mint az inváziós vizsgálatok során (lásd<br />
fenn). Ezt követte a „challenge” SE 147 Nal R törzzsel való ráfertőzés, amelyre 24 órával a<br />
„vakcina” törzs után került sor. A „challenge” törzset – életszerűen – kisebb dózisban kapták<br />
a madarak: a törzs stacioner, egyéjszakás LB leves tenyészet 1000-szeres hígításának 0,5 mlét<br />
kapták az állatok (1-2 x 10 5 illetve 1-2 x 10 6 CFU/csibe) steril begyszonda segítségével. A<br />
kísérleti elrendezést a XII. táblázat mutatja.<br />
82