értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

Elvégezve a kísérletet (8. ábra) megállapíthattuk, hogy a kontroll kísérletekben (donor és
recipiens csak önmagában van jelen) nem, vagy csak elhanyagolható mértékben kaptunk Cm R
Salmonella telepeket. Amikor viszont mind a transzpozáz termelő, mind az integrációs donor
jelen volt, akkor a transzpozíciós gyakoriság, 10 -4 érték körül mozgott több független
kísérletben. A rendszer tehát reprodukálhatóan működött (IV. táblázat).
Kontrollként olyan izogénikus transzpozíciós rendszert használtunk, ahol az IS30
transzpozázt nem fuzionáltattuk semmilyen DNS-kötő fehérjével (pJKI132, vad típusú IS30
transzpozázt termelő plazmid), azaz ebben az esetben nem beszélhetünk irányításról. A
mutációs gyakoriság tekintetében a kontroll és az irányított transzpozíciós rendszer között
nem tapasztaltunk eltérést.
IV. táblázat Az irányított (FljA-IS30) és a vad (IS30) transzpozáz transzpozíciós
gyakoriságai S. Enteritidis 11 jelű törzsben. (A konjugációs donor törzs minden esetben az E.
coli S17-1 λ pir pFOL1069 Cm R törzs volt.)
Különböző
transzpozázt
termelő recipiens
törzsek:
Teljes csíraszám
log CFU/ml:
45
Mutáns csíraszám
(Ap R , Cm R )
log CFU/ml:
Transzpozíciós
gyakoriság:
SE11 10,48