értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

Egyidejűleg az fljA represszor fehérje kötődik a fliC operátorához, megakadályozva annak
átíródását és a H1-es flagellin keletkezését. Ha a promóter iránya megfordul, az fljB-ről
megszűnik a flagellin termelés és egyúttal az FljA represszor hiánya miatt a fliC felszabadul a
gátlás alól és H1-es flagellint kezd termelni, így a sejt a H1-es fázisba lép (4A ábra, 32. oldal).
A fázisváltás viszonylag ritka jelenség, 10 3 -10 4 generációnként egyszer történik meg a
promóter irányát megváltoztató inverzió. (Craig, 1988, Glasgow és mtsai, 1989)
A fent leírt, tipikus, bifázisos Salmonellák mellett azonban néhány jól ismert monofázisos és
legalább egy nem mozgó szerovariáns is található, ahol a fázisváltás jelensége nem figyelhető
meg. A fázisváltás hiányára több lehetséges magyarázat is található: ezek a szerovariánsok (i)
rendelkeznek a teljes flagellin és fázisváltó rendszerrel, azonban a fázisváltás defektív, (ii)
hiányoznak a flagellin génjeik, (iii) vagy azok nem expresszálódnak (Jones és Aizawa, 1991;
Kilger és Grimont, 1993). A legkézenfekvőbb magyarázat – a fázisváltó rendszer (vagy egyes
flagellin gének) hiánya, esetleg deléciója – egy megfelelő PCR-es szűrő rendszerrel is
kimutatható lenne.
Munkánk első fázisaként egy olyan PCR rendszert dolgoztunk ki, mely a Salmonella flagellin
struktúrgéneket és a fázisváltó rendszer egyes génjeit képes kimutatni. Ennek segítségével
számos érdekes szerovariánst teszteltünk. A vizsgálatok távlati célja az volt, hogy egyes
bifázisos és monofázisos Salmonella szerovariánsok flagellin gén rendszerének fontosabb
elemeiről a jövőbeni irányított mutagenezis kísérleteket megelőzően tájékozódjunk.
22