17.08.2013 Views

értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

epresszor) fúziós fehérje terméke a flagellin gének közvetlen környezetében okozva<br />

mutációkat azok működését blokkolja. Az így összeállított rendszerrel valóban sikerült a<br />

flagella termelést leállító mutációt végrehajtani, bár a mutációk nem a fliC, hanem a<br />

szomszédos fliD flagelláris génben következtek be (3.3. fejezet). A munka további<br />

tudományos érdekességének tekintjük a részlegesen mozgó (yjjY) mutánsokra vonatkozó<br />

megfigyeléseket is, melynek részletes kifejtését illetően ugyancsak a 3. fejezetre utalunk.<br />

Jelen munka szempontjából a továbbhaladást arra tudtuk építeni, hogy, az előállított és<br />

majdani in vitro és in vivo vizsgálatra kijelölt „flagella bénított” mutánsok stabilan<br />

mozgásképtelenek (non-motilisak) lettek, a flagella termelés hiánya pedig egy potenciális<br />

vakcina törzs negatív-markere lehet.<br />

A következő feladat a már markerezett, nem-mozgó S. Enteritidis törzsek virulenciájának<br />

további csökkentése volt. A feladatot a Salmonella virulencia plazmid kiűzésével kívántuk<br />

megoldani, melyre egy IS10-IS30 kombinált transzpozíciós rendszert alkalmaztunk. Ennek<br />

során a reaktív (IS30)2 IR végeket is hordozó IS10 transzpozonnak a S. Enteritidis virulencia<br />

plazmid spv régiójába való beépülését követően, az összekapcsolódott IS30-eredetű IR végek<br />

aktiválására (egy hordozó plazmidról termelődő) IS30 transzpozáz fehérjét vittünk be. Ezzel a<br />

teljes plazmidot elveszített, illetve csonkolt virulencia plazmiddal rendelkező, deléciós<br />

változatokat állítottunk elő.<br />

Ezek után felmerült a kérdés, hogy az elvégzett genetikai változtatások (flagellin bénítás és<br />

plazmid űzés), milyen változásokat hoztak létre a vakcina jelölt törzsek virulenciájában<br />

(bélbeni megtelepedés képességében és a szervi invázióban). A kérdés megválaszolása<br />

céljából SPF minőségű napos csibéket fertőztünk, s azt tapasztaltuk, hogy a vakcina-jelölt<br />

mutánsok szerv-inváziós készsége dózistól függő volt, de a szülőhöz képest jelentősen<br />

csökkent, míg a bél kolonizációs képesség tekintetében a szülő törzstől alig különböztek. Ez<br />

számunkra tulajdonképp kedvező eredmény volt, mivel a vakcina törzsek bélbeni<br />

megtelepedése az eredményes immunizálás egyik fontos feltétele, ugyanakkor a szervi<br />

invázió lényeges csökkenése a megbetegítő készség csökkenését jelezte.<br />

Az első lépésben kitűzött célokat tehát elértük: negatív markerrel rendelkező szerv inváziós<br />

virulenciájukban csökkentett, de a bél kolonizációs készséget megtartó S. Enteritidis<br />

mutánsokat állítottunk elő.<br />

108

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!