értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
értekezés - Állatorvostudományi Doktori Iskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Záró megbeszélés<br />
Mint az irodalmi bevezetőben ismertettük, az élelmiszerek által közvetített bakteriális<br />
megbetegedések sorában Magyarországon és számos más európai országban az első helyen a<br />
szalmonellózis áll, bár néhány országban a legutóbbi években a Campylobacter fertőzés vált<br />
gyakoribbá. Mindkét kórokozó tekintetében jelenleg a baromfi eredetű termékeket tartjuk<br />
elsődleges élelmiszer fertőzési forrásnak. A szalmonellózisok gyakoriságában<br />
Magyarországon 1996-tól kezdve állt be jelentős és – a legutóbbi évig – tartós csökkenés<br />
(Epinfo 2006), mely jól egybeesett a Salmonella elleni vakcinázások 1994-ben elkezdett hazai<br />
bevezetésével és rohamos elterjedésével. Tekintettel arra, hogy a hazai humán fertőzöttség<br />
jelenlegi szintje (kb 80-100 eset/100 000 lakos) még mindig jóval fölötte van az európai<br />
átlagnak, érdemes áttekinteni a vakcinás védekezésben rejlő lehetőségeket és a terület kutatási<br />
feladatait szem előtt tartani, annak előrebocsátásával, hogy a legjobb vakcina is csak<br />
legfeljebb egy lehet a Salmonella elleni védkezés eszköztárában.<br />
A vakcinázást egyébként csak az utóbbi években soroljuk az állatok szalmonellozisa elleni<br />
védekezés mindennapos gyakorlatban alkalmazható lehetőségei közé. Az örvendetes<br />
előrehaladás oka többek között a Salmonella virulencia faktorokról, azoknak a kórfejlődésben<br />
játszott szerepéről és a bél-immunitás kialakulásának részleteiről szerzett ismereteink<br />
bővülése, továbbá az az igény, mely elsősorban a tömeges baromfi hús és tojástermelés<br />
körülményei között kívánja a Salmonella fertőzöttséget visszaszorítani. Mint a bevezetőben is<br />
rámutatunk, a rendelkezésre álló irodalmi és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek<br />
az igénynek a kutatók és a vakcina gyártók alapjában véve jól megfeleltek. Az egyes<br />
állatfajoknál - különösen baromfinál - a paratífuszt okozó Salmonella serovarok elleni<br />
vakcinás védekezés napjainkra „polgárjogot” kapott. A baromfi és néhány más állatfaj<br />
esetében ugyanis az emberre vonatkozó ételfertőzési veszély - különösen az iparszerű<br />
tömeges tartás és feldolgozás miatt - oly mértékben megnövekedett, hogy a korábbi orvosi<br />
szemlélet által helytelennek ítélt immunizálási eljárásokat (ínaktivált és/vagy élő-attenuált<br />
baktériumokkal) is fontolóra kellett venni. E célból ma már több elölt, parenterálisan<br />
alkalmazandó (I. generációs) ill. élő attenuált, orálisan alkalmazandó (II. generációs) vakcina<br />
van forgalomban, melyek a S. Enteritidis ill. S. Typhimurium elleni sepcifikus védelmet<br />
szolgálják. Az élő, attenuált, orálisan alkalmazandó vakcina törzsek kétségtelenül<br />
105
Change language