Mándoki - Állatorvostudományi Doktori Iskola - Szent István ...

7.2. A fertızı bronchitis vírus
A coronavírusok kimutatására kifejlesztett PCR próba eredményei alapján eseteinkben
elıfordult a coronavírus fertızés önállóan és ANV fertızéssel együtt is, sıt olyan
halmozottan jelentkezı baromfiköszvény esetek is voltak, ahol az egyébként
vírusfertızéseknél talált és jellemzınek tartott klinikai tünet és kórbonctani elváltozás dacára
sem sikerült molekuláris diagnosztikai módszerrel a vizsgált két vírus valamelyikének
jelenlétét igazolni.
A fertızı bronchitis vírusa - elnevezésével ellentétben - többféle szövetben képes
szaporodni. A légutak nyálkahártyáján kívül elsısorban a gyomor-bélcsatorna, a vese, a
gonádok és a bursa Fabricii hámsejtjeiben szaporodik (Cavanagh, 2005). Mivel az IBV
patogenitás és szöveti tropizmus vonatkozásában szélesebb sejt- és szervspektrummal
rendelkezik, mint az ANV, elképzelhetı, hogy a fertızı bronchitis vírus szaporodása által
kiváltott sejtkárosító hatás segíti az ANV elszaporodását és fokozza annak kártételét a csirkék
veséjében. Több vírus együttes fertızése esetén gyakran lép fel szinergizmus, vagy
vírusexaltáció. Ilyenkor az együttes károsító hatás erısebb, ezért valószínőleg a kórbonctani
makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatokkal a szövıdményes esetek bizonyíthatók jobban,
míg a csak ANV pozitív esetek kevésbé kifejezettek.
Az IBV fertızöttség valamivel nagyobb százalékban (30%) fordult elı önállóan. De az
ANV pozitív állatok közel egy harmada (27%) pozitívnak bizonyult IBV jelenlétére is (8.
táblázat). Ez azt is jelezheti egyúttal, hogy a vizsgálatra mintát küldı gazdaságokban az
elhullás akkor emelkedett meg jelentısebben, amikor az ANV fertızöttséget az IBV fertızés
súlyosbította. Feltételezhetı, hogy a látens ANV fertızés esetleg ilyenkor okozott látható
klinikai tüneteket és kórbonctani elváltozásokat.
Mivel a napos baromfit vakcinázzák fertızı bronchitis ellen, az sem kizárható, hogy a
vakcinavírus reziduális jelenlétét sikerült kimutatnunk. Ennek azonban kóroktani szerepe
valószínőleg nincs, bár hajlamosító hatása ennek is lehet. Jelenleg nem tudjuk genom szinten
elkülöníteni a nephrotoxikus IBV törzseket a vesekárosodást nem vagy csak kismértékben
okozó IBV törzsektıl illetve vakcinatörzsektıl, tehát nem áll rendelkezésre olyan molekuláris
biológiai diagnosztikai módszer, amellyel specifikusan a vesét károsító bronchitis törzseket
lehetne azonosítani.
Tudva azt, hogy az IBV gyakran van jelen, és komoly károkat okoz a
baromfiállományokban, továbbá, hogy a vakcinázás egyáltalán nem vagy csak részlegesen
véd a számos szerocsoport nagyfokban eltérı antigenitása miatt (Farsang és mtsai, 2002;
61