Mándoki - Állatorvostudományi Doktori Iskola - Szent István ...

Az állatok szájon keresztül veszik fel a vírust, majd az a bélhámsejtekben szaporodik
el. Miután kialakult a viraemia, a kórokozó különbözı szervekben okoz elváltozást, amelyek
közül legfontosabb a vese károsodása (Imada és mtsai, 1983). Az avian nephritis vírus
elsısorban a proximális tubulusok hámsejtjeiben szaporodik tovább, azok degeneratív
elváltozásait és következményes szövetközi vesegyulladást kialakítva (Shirai és mtsai, 1990a;
Koci és Schultz-Cherry, 2002).
Napos csirkékben jobbára szubklinikai kórképet idéz elı, amely fıként hasmenésben,
vesekárosodásban illetve a testtömeg-gyarapodás csökkenésben jelentkezik (Goodwin és
mtsai, 1993). Az elhullások száma nem magas, de a túlélıkben a késıbbiek során a betegség
elhúzódó formájára lehet számítani (Shirai és mtsai, 1989). Fertızési kísérletekben igazolták,
hogy a fertızıdést követı 4. napon van a legmagasabb vírusszint a vesében, a 10. napra
megemelkedik a vérplazma urátszintje, általában mégis kevés a köszvény miatt elpusztult
állat (Shirai és mtsai, 1990b; Shirai és mtsai, 1991a).
A kórjelzés meglehetısen nehéz, hiszen a megfigyelt klinikai tünetek és a talált
kórbonctani-kórszövettani elváltozások több fertızı és nem fertızı baromfibetegségnél
elıfordulhatnak. A vírus izolálása rutinszerően nem kivitelezhetı, csak csirkeembrió
vesehámsejt-tenyészeten szaporítható (Frazier és mtsai, 1990; Varga és mtsai, 1999). A
kórjelzésben azonban felhasználhatók a modern, molekuláris diagnosztikai módszerek
(Cavanagh és mtsai, 1997), hiszen a vírus genomjának teljes szekvenciája megtalálható a
nemzetközi génbankban (GenBank, NCBI). A vírus nukleinsav sorrendjének ismeretében vált
lehetıvé egy specifikus, a reverz transzkripciót követı polimeráz láncreakcióra (RT-PCR)
alapozott diagnosztikai eljárás kialakítása, amelyet elıször munkacsoportunk alkalmazott
(Mándoki és mtsai, 2006b). Vizsgálataink során elıször a makroszkópos kép, majd a
kiegészítı vizsgálatok eredményei hívták fel a figyelmünket az avian nephritis vírus esetleges
újabb kori hazai jelenlétére.
4.8. A PCR technika rövid áttekintése
A molekuláris genetikai vizsgálatokat az 1980-as évek végétıl forradalmasította a
polimeráz láncreakció (polymerase chain reaction, PCR) felfedezése (Mullis és mtsai, 1986).
A módszer kidolgozásáért Karry B. Mullis 1993-ban kémiai Nobel díjat kapott (Dezsı és
Nagy, 2005). A PCR segítségével lehetıvé vált a DNS egy rövid (néhány száz bázispár
mérető) szakaszának a megsokszorozása (amplifikálása) (Saiki és mtsai, 1985).
A PCR lényege, hogy három, különbözı hımérsékleten lejátszódó reakciót (ami
együttesen alkot egy ciklust) 25-45-ször megismétlünk (Dezsı és Nagy, 2005). Az elsı a
27