Mándoki - Állatorvostudományi Doktori Iskola - Szent István ...

kloákából ürített bélsárban normális körülmények között is jól látható a kikristályosodó
húgysavas só (Fehér, 1980).
4.2. A köszvény
Amennyiben kóros húgysavkiválasztás jön létre a madarak szervezetében a nitrogén
anyagcsere rendellenessége vagy vesekárosodás és -elégtelenség következtében, akkor a
húgysav felhalmozódik, és húgysavas sók formájában kicsapódik, elıször a vese tubulusaiban
és a húgyvezetıben, késıbb a vesefunkciós zavar esetleges súlyosbodásával egyéb
szervekben is (Sályi, 1999). Ekkor köszvényrıl (uricosisról) beszélünk. A köszvénynek két fı
formáját különböztetjük meg: a heveny, zsigeri illetve az elhúzódó formáját, az ízületi
köszvényt (Bokori, 1962). A húgysavas sók szürkésfehér, letörölhetı bevonatot képeznek a
savós- és nyálkahártyákon (Jármai, 1925), a bır alatti kötıszövetben, illetve esetenként
felhalmozódnak egyéb parenchymás szervekben (zsigeri köszvény) és az ízületek üregében
(ízületi köszvény). A parenchymás szervekben (a májban, a lépben, a tüdıben) történı
húgysavkiválást gyulladásos-sejtes szöveti reakció követi. Ennek során a különféle
szervekben jellegzetes szöveti szerkezetet mutató gócok (tophusok) figyelhetık meg, vagyis
granulómaképzıdéssel járó gyulladás alakul ki (Reece és mtsai, 1992). Ez a kórkép – az
ember és a fıemlısök kivételével – emlısökben kevésbé jelentıs, de madarakban és
hüllıkben az összes fehérje-bomlástermék húgysav formájában kerül kiválasztásra.
4.3. A köszvény kialakulásának okai
Elsıként kell megemlítenünk a technológiai hibákból adódó kórképeket (Dobos-
Kovács, 1994). Elıfordul, hogy az állatok nehezen találják meg az itatót, esetleg késedelmes
a vízellátás a telepen, és így hamar kialakul vízhiányra visszavezethetı köszvényes kórkép. A
takarmány belsı összetételének hibái, vagy a takarmányban elıforduló tubulushám károsító
toxikus anyagok hajlamosíthatnak veselefajulás és végül köszvény létrejöttére (Jármai, 1925;
Bokori, 1963; Kumar és mtsai, 2004). Mindemellett a napos csirkék hımérséklet igénye
magas, a lehőlés szintén erısen megterheli a vesét, köszvényt elıidézve. Jól ismert, hogy
bizonyos baktériumok, pl. az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus vagy az
Arcanobacterium (Actinomyces) pyogenes okozta fertızéseknek (Sokkar és mtsai, 1998)
továbbá egyes vírusos eredető kórképeknek (pl. fertızı bronchitis, fertızı bursitis) nem
elhanyagolható a vesére kifejtett hatásuk (Cosgrove, 1962; Ziegler és mtsai, 2002; Lee és
mtsai, 2004; Meir és mtsai, 2004). Winterfield és munkatársa (1962) egyenesen „fertızı
15