Mándoki - Állatorvostudományi Doktori Iskola - Szent István ...

4. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
A napos korú baromfi második leggyakoribb elhullási oka a köszvény, amelyet csak a
kelésgyengeség elız meg (Siller, 1981). Tulajdonképpen bármilyen kórokra vezethetı vissza
a köszvény kialakulása, már a kikelés utáni elsı naptól láthatóak veseelváltozások, és a
legnagyobb számú elhullás rendszerint az ötödik napon jelentkezik (Siller, 1981). Ezért kapta
a kórkép a „baby chicken nephropathy” (BCN) elnevezést (Shirai és mtsai, 1992), ami
magyarul a napos csirkék köszvényének felel meg. Több kóroki tényezı játszhat szerepet
egyidejőleg a súlyos, elhullásra vezetı veseelfajulás, a köszvény kialakításában. Még a súlyos
fokú légzsákgyulladás esetleges jelentıségét is felvetették, mikor degeneratív
veseelváltozásokat (elhalásokat, tophus-képzıdést és zsigeri köszvényt) állapítottak meg
kísérletes fertızést követıen embriók és napos korú csirkék vizsgálatával. Azt a
következtetést vonták le, hogy a szöveti oxigénhiány a vese vérkeringésének fejletlenségét
vonja maga után, és ezért alakulnak ki a regresszív folyamatok a vese szövetében (Yamagiwa
és mtsai, 1968). Az 1960-as, 1970-es években végül még arra sem találtak választ a
különbözı kutatócsoportok, hogy a napos csirkék köszvénye felfogható-e egy állandó
kóroktanú, egységes betegségnek (Bokori, 1963; Siller, 1981).
4.1. A madárvese felépítése és a kiválasztás jellegzetességei
A madárvese a gerincoszlop két oldalán, csontos alapban fekvı, oldalanként három-
három elkülönülı, bár parenchyma-hidakkal összekötött egységbıl áll (1. ábra).
Vesemedence, húgyhólyag, valamint húgycsı nem fejlıdött ki, a vizelet húgyvezetıkön
keresztül vezetıdik el az urodaenumba.
A madárvesében kéreg- és velıállomány nem különböztethetı meg. A veséket vékony
kötıszövetes tok borítja, amelybıl sövények erednek a vesék állományába. A vesék felületén
erıteljes tagoltság látszik, ami részben a környezı szervek, részben a vesén áthaladó erek és
idegek benyomata miatt alakul ki (Dobos-Kovács, 1994).
A lebenyek csúcsukra állított kúp alakú lebenykékre tagolódnak, amelyek a vese
funkcionális egységei. A vizeletképzést nagyszámú nephron végzi, amely madarakban is
vesetestecskébıl és vesecsatornácskákból áll, ezek a vese „kéreg”-állományában
lokalizálódnak. A glomerulusok patkó alakban helyezıdnek el a centrális véna körül a vese
felületéhez közel, és a vesecsatornák nem bocsátanak kacsokat a „velı” állomány felé (Siller,
1981). Fiatal, 6 hetesnél nem idısebb madarakban a lobulus szabadon álló felületéhez közel
gyöngyszerően helyezıdı, basophil kerek képletek sora ismerhetı fel kórszövettani
13