Diana GabalDon

Az öregember az ösvény tetején lovagiasan felajánlotta a karját. Elfogadtam,
miután egyetlen pillantást vetve a meredélyre megállapítottam,
hogy hajlott kora ellenére Mr. Crook még mindig biztosabban áll
a piszkafalábain, mint én.
Aznap délután a falu felé tartva letértem a főútra, hogy összeszedjem
Franket a lelkészlakból. Vidáman szívtam be a felföld nehéz hanga-,
zsálya- és rekettyeillatát, amit helyenként kéményfüst és sült hering
szaga fűszerezett, miközben elhaladtam az ütött-kopott viskók között.
A falu egy kisebb teknőben helyezkedett el, egy magas kőszirt lábánál,
amilyenek számos helyen emelkednek ki meredeken a felföld lápjából.
Az út mentén sorakozó kunyhók bájosak voltak. A háború utáni fellendülés
folytán megengedhettek maguknak egy újrafestést, és még a
több száz évesre tehető parókia is élénksárgában pompázott ősöreg ablakkeretei
körül.
A lelkész házvezetőnője nyitott ajtót, egy magas, szikár nőszemély,
háromsoros műgyönggyel a nyakában. Amikor meghallotta, ki vagyok,
betessékelt és végigkísért egy hosszú, keskeny, sötét folyosón, amelynek
a falát olyan emberek szépia portréi díszítették, akik híresek lehettek a
maguk idejében, vagy a jelenlegi lelkész rokonai voltak, de amennyit
láttam belőlük a félhomályban, akár a királyi család tagjai is lehettek
volna.
A lelkész dolgozószobájában viszont, a hatalmas ablakoknak köszönhetően,
amelyek szinte a plafontól a padlóig értek az egyik falon,
tombolt a napfény. Az ablakokat minden bizonnyal jóval a ház megépülése
után építették be, szükségességüket pedig a kandalló melletti
festőállvány magyarázta, amelyen egy fekete sziklákat ábrázoló félkész
festmény hevert.
Frank és egy papi gallért viselő alacsony, köpcös férfi hajolt bensőségesen
a túlsó fal melletti asztalon lévő papírhalom fölé. Frank alig pillantott
fel köszönni, de a lelkész udvariasan abbahagyta a magyarázatot,
és odasietett hozzám, hogy vendégszerető mosollyal megrázza a kezem.
37