Zoey görbe utakon

Szülei három éve költöztek Chatham Islandre, és megvették
a fogadót. Aisha akkor került gimnáziumba. Nehezen vé szelte
át Boston hátrahagyását ezért az apró, liliomfehér földdarabért.
A vele egykorúak még köszönésre sem méltatták, és elkeseredetten
arra a következtetésre jutott, hogy rasszizmusból teszik.
Bizonyos fokig így is volt.
De amikor az elsõ nap a komppal átkelt a szárazföldre,
va lami megváltozott. A Weymouth Középiskola pár diákja
durva megjegyzéseket tett a bõrszínére. Zoey rájuk szólt, hogy
hagy ják abba, de azok nem hallgattak rá. Zoey ekkor odahívta
Jake-et és a bátyját, Wade-et. A két fiú egyértel mûen a többiek
tudtára adta, hogy Aisha közülük való. A nevét sem tudták;
egyedül az számított, hogy Aisha a szi geten él.
Még így is beletelt egy évbe, mire a szigeten is elfogadták.
És pontosan ekkor történt a baleset, amely miatt Lucasnak el
kellett mennie.
A Climbing Way kanyarodott, és Aisha elõtt felbukkant a
Gray-ház. Emeletes téglaépület volt, tetõterét manzárdablakok
sora díszítette. A Gray-család – Aisha, Kalif és a szüleik – csak
részben lakták be a hatalmas házat. A fõépület egyik szárnyában
valamikor elhelyezett istállók fölé épült a családi nappali, szü leik
hálószobája, a kis magánkonyha és fürdõszoba. A földszint többi
helyiségét – a közös ebédlõt, a nappalit, a reggelizõszobát, a
nagykonyhát és az elõcsar no kot – lélegzetelállító gyarmati stílusban
rendezték be, mint ha csak egy szép otthonokat bemutató
képes újságban megjelent fényképet látott volna meg elevenedni.
Az eme leten volt a három hálószoba, amelyeket ki adtak, két
kisebb szoba, és egy pompás terem – a kormányzói lakosztály
–, amelyhez jacuzzis fürdõszoba tartozott.
Kicsit olyan érzés volt, mintha egy múzeumban laknának.
Valaki üldögélt az utcára nézõ verandán. Nem volt nehéz
kitalálnia, hogy ki. Családján kívül csak egy afroamerikai élt
50