Zoey görbe utakon

Jake otthagyta az emlékmûvet, és Claire foglalta el a helyét.
Teste melegétõl langyos lett a gránit, de lehet, hogy csak Claire
képzelte az egészet.
– Szar ügy, hogy egyedül kell utaznom a komppal – dohogott
Nina.
– Kalif is megy – emlékeztette Claire. – Talán vonzódik az
idõsebb – és furább – nõkhöz.
– Mihez kezdünk ma? – kérdezte Zoey hirtelen csalódottan.
Aisha vállat vont.
– Nekem segítenem kell a mamámnak elõkészíteni a szobá
kat. Lefoglalták õket a hétvégére.
– Arra gondoltam, hogy kihajózhatnánk, és ha van ked vetek
hozzá, süthetnénk húst a tónál – javasolta Jake, és kérdõn
Zoey-ra nézett, majd futó pillantást vetett Claire-re.
– Csak hogy tudjam – kezdte Claire, és egyenesen Jake
sze mé be nézett –, mivel én értem ide utoljára meg minden.
Beszéltetek már Lucasról, vagy úgy teszünk, mintha nem
létezne?
Jake pillantása jeges lett, de Zoey arcán megkönnyebbülés
tükrözõdött.
– Nem tudom, mit kéne róla beszélni – mondta Jake szinte
kihívóan, hogy lássa, akad-e más is, akinek hozzá tenni valója van.
Claire a szemét forgatta.
– Ez Chatham Island, nem Manhattan szigete. Lucas nem
maradhat örökre láthatatlan. Nem gondoljátok, hogy elõbbutóbb
úgyis összefutunk vele?
Jake egy fûcsomót rugdosott.
– Szar helyzet – morogta. – Nem szabadna így lennie. De
komolyan, mi az ördögöt képzel, hogy visszajön ide? Mit
gondol, hogy fogunk reagálni? Szerény véleményem szerint két
év a javítóban egy nagy semmi.
– Kiskorú létére a maximumot kapta – mondta csendesen Zoey.
46