Zoey görbe utakon

a társaság tagjának tekintik-e vagy sem. Aishát látva remélhetõleg
megértette, hogy a bõr színe ellen nincs kifogásuk, csak
ép pen arról volt szó, hogy mindössze tavasz óta lakott a szi geten.
Claire meglepetten tapasztalta, hogy nem Lucasról folyik a
beszélgetés.
– Kihalófélben lévõ fajhoz tartozunk – merengett Aisha.
– Én az idén érettségizem, Zoey és Ben is, no meg Claire is.
– Fék is, ha sikerül végre megtanulnia a szorzótáblát – fûzte
hozzá Nina.
– Cseszegess csak, Tökfej! – vágott vissza Jake.
– Jövõre már nem is lesznek szigetiek a suliban – folytatta
Aisha. – Csak Nina meg az öcsém. Még jó pár év, mire Jake
húga elég nagy lesz.
– Kalif jövõre már elkezdi a középiskolát? – kérdezte Zoey.
– Nem is tudom, miért, de fiatalabbnak hittem.
– Hát persze, Nina és Kalif. Kettõre apad a szigetiek száma
– nyugtázta egy fejbiccentéssel Aisha.
– Azt javasolod, hogy egyikünk önként ajánlja fel, hogy
el hasal, csak hogy megõrizze a szigetiek hagyományát a Weymouth
gimiben? – kérdezte Claire.
– Ó, hát megtennéd? Szép tõled! – lelkendezett Aisha dörzsölt,
szemtelen mosolyával. – Én is szívesen vállalnám, de a
szüleim kiakadnának.
– Benjamin örülne, ha megbuknál, Zoey – jegyezte meg
Jake.
– Dehogyis! – tiltakozott Zoey. – Benjamin nem olyan!
– Tudatosan talán nem – kötötte az ebet a karóhoz Jake. –
De biztosan nem örül, hogy egy osztályba kell járnia az egy
év vel fiatalabb húgával.
– Benjamin realista – vette védelmébe Claire. – A betegsége
és a lábadozás miatt majdnem két évet veszített. A felét már
behozta.
45