Anne válaszúton

ördög előszobája lehet. Remélem, meg sem fordul a fejedben,
Anne, hogy valaha is oda utazz. Bár ahogy a lányok mostanában
keresztül-kasul járják a világot, az egyszerűen rémes. Mindig
a Sátán jut róla eszembe, aki Jób Könyvében le-fel, s ideoda
járkál. Szavamra, az ÚR ezt biztos nem nézi jó szemmel.
Davy kimondottan jól viselkedik az elutazásod óta. Egy nap
mégis rájött a bolondóra, mire Marilla azzal büntette, hogy
egész nap Dora kötényét kellett viselnie. Davy úgy állt bosszút,
hogy utána miszlikbe aprította Dora összes kötényét. Erre én
jól elfenekeltem, ő meg dühében halálra hajszolta a kakasom.
MacPhersonék költöztek a házamba. Az asszony remek háziasszony,
de szörnyű finnyás. Kiásta a júniusi liliomaimat, mert
»rendetlen« tőlük a kert. Thomas a házasságkötésünkkor ültette
őket. Mr. MacPherson kellemes embernek tűnik, de szavamra,
az az asszony a lelke mélyén azonban vénlány maradt,
nem más.
Ne hajszold magad agyon a tanulással, és okvetlen húzz bundanadrágot,
amint beköszönt a téli hideg. Marilla sokat aggódik
miattad, de én mindig megnyugtatom, hogy több józan ész
szorult a fejedbe, mint annak idején hittem volna, és nem lesz
semmi bajod.”
Davy rögvest a sérelmeivel kezdte:
„Kedves Anne! Írj, kérlek, marillának, hogy ne kötözzön
oda a híd karfájához, amikó’ horgászni megyek a fiúkkal, mer’
kicsúfolnak. Iszonyúan unalmas nélküled az élet, de az iskola
mulatságos. Jane Andrews ingerültebb, mint te. Tegnap este a
tökös lámpással jól megijesztettem Mrs. Lynde-t. Bornyasztóan
dühös vót, meg azér’ is, mer’ addig zargattam körbe-körbe az
öreg kakasát, míg ki nem nyúlt az udvaron. Pedig nem akartam
én megdögleszteni. Mitől döglött, meg anne, szeretném
tudni. Mrs. lynde bedobta a disznóólba, pedig eladhatta vóna
mr. blairnek is. Mr. blair már ötven centet is megad egy szép
51