You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Eleinte csak ijedt nyöszörgést hallottam, aztán később egyre hangosabb<br />
és hangosabb lett. Benyitottam hozzá. A babaágyon ült, és<br />
a szemét dörgölte, miközben kivörösödött arcán kövér könnycseppek<br />
gördültek végig.<br />
– Semmi baj. – A hátizsákomat ledobtam az ajtóban, és a karomba<br />
vettem Jamest. – Semmi baj, James baba.<br />
– Nem vagyok baba! – motyogta James sírás közben. Már két<br />
és fél éves volt, és egyre határozottabban tiltakozott a család által<br />
ráragasztott becenév ellen.<br />
– Igazad van. Te már nagyfiú vagy, ugye?<br />
James bólintott, és a vállamhoz bújt.<br />
– Megint rosszat álmodtál?<br />
– Aha – mondta, és megremegett.<br />
– Semmi baj! – Mellékuporodtam a kiságyba, és ujjaimmal beletúrtam<br />
barna fürtjeibe. – Semmi baj! Itt vagyok. Megvédelek.<br />
Ígérem.<br />
James a könnyek ellenére elmosolyodott, és megsimogatta az arcomat.<br />
A következő néhány percben légzése egyre egyenletesebb<br />
lett, aztán becsukta a szemét, és elaludt, miközben egyik kezével<br />
még mindig a hajamat markolta.<br />
Néztem, hogyan süllyed és emelkedik a mellkasa, és az elmúlt<br />
huszonnégy óra eseményein gondolkodtam. Tudtam, hogy valami<br />
szörnyűség próbálja meg kis világomat darabokra tépni. A nagyváros<br />
bűnei már a mi kisvárosunkban is megjelentek. Jude itt volt, és<br />
ezüstös fényben ragyogó szemmel nézett be az öcsénk szobájába.<br />
Nem tudtam, mik Jude szándékai, és nem tudtam, mennyire keveredett<br />
bele a bolt meg a suli elleni támadásokba, de az egésztől<br />
időnként olyan érzésem volt, mintha maga az ég akart volna rám<br />
szakadni.<br />
• 63 •
Change language