Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
M ásodik fejezet<br />
Bizalom vagy kétely<br />
oTTHoN, HúSz pErCCEl kÉSőbb<br />
Daniel ragaszkodott hozzá, hogy hazaúton végig ott jöjjön mögöttem<br />
vadiúj – vagy legalábbis számára új – motorján. Lassan<br />
vezettem a Tölgyparkból hazáig vezető néhány mérföldes úton, és<br />
menet közben jól megnéztem az utcákat. Minden gyalogosnál lelassítottam,<br />
ez azonban nem fordult elő gyakran, mivel már tíz óra<br />
elmúlt.<br />
Újra és újra megpróbáltam felhívni apa mobilját, de csak az üzenetrögzítő<br />
jelentkezett. Mi értelme volt mindenkinek mobilt venni,<br />
hogy elérhessük egymást, ha ő mindig elfelejti feltölteni a sajátját?<br />
– Hívj fel! – hagytam meg mindig ugyanazt az üzenetet. Mivel<br />
belegondoltam, mennyi időt ölt apa az elmúlt hónapokban abba,<br />
hogy megtalálja Jude-ot, nem akartam, hogy az üzenetrögzítőről<br />
tudja meg: Jude visszajött. Ez olyan dolog volt, amit csak akkor<br />
mondasz meg valakinek, ha személyesen ott áll előtted – na, jó: ül.<br />
Amikor kinyitottam a lakásajtót, az első szó, ami az elém táruló<br />
jelenetről eszembe jutott, a „káosz” volt. A nappaliból kihallatszott<br />
a tíz órakor kezdődő híradó, mintha valaki teljes hangerőre<br />
kapcsolta volna, hogy a műsorvezető túlüvöltse James hisztérikus<br />
ordítását, aki a lépcsőn álló Charity szorításában csapkodott és<br />
• 22 •
Change language