Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
teli <strong>az</strong> elme és <strong>az</strong> agy dualitását. Jóllehet, érdemes megfogadni MacKay<br />
<strong>az</strong>irányú tanácsát, hogy nem választhatjuk szét <strong>az</strong> emberi agyat <strong>az</strong> alulról fölfelé<br />
és a felülről lefelé történő, külön lejátszódó fázisokra, hanem <strong>az</strong>oknak egymással<br />
kooperálva kell működniük még a legegyszerűbb perceptuális feladat esetén<br />
is.<br />
A: Filozófiai nézőpontból irreleváns, hogy valaki a dualista illetve monisztikus<br />
elme-agy koncepcióra épít; mivel e meggyőződés nem tartozik <strong>az</strong> agykutatás<br />
gyakorlati szempontjai közé.<br />
Kezdjük hát el vizsgálni, milyen szerepet játszanak ezek <strong>az</strong> elméletek a<br />
pszichológiában. (A sztereopszis részletes elméletét <strong>az</strong> ötödik dialógusban fogom<br />
tárgyalni.) Amennyiben pár feltételnek eleget teszünk, a sztereopszis igen<br />
sokféle jelensége megmagyarázható – <strong>az</strong> egyetlen kikötés e feltételek pszichobiológiai<br />
érvényessége. Ahogy a perceptuális jelenségek felől <strong>az</strong> egyre kognitívabb<br />
jelenségek felé haladunk, a pszichológiai elméletek úgy tűnnek egyre kevésbé<br />
megvalósíthatónak – ezt a fókuszált figyelem példáján fogom bemutatni.<br />
B: Mielőtt még belekezdenél a fókuszált figyelem magyarázatába, elmagyaráznád,<br />
mit is jelentenek ezek a szakkifejezések, és miért is akarsz ezekről beszélni?<br />
A: Úgy gondolom, a fókuszált figyelem a pszichológia egyik legérdekesebb jelensége.<br />
A korai pszichológiai viták egyik tárgya volt. Jól illusztrálja, mennyire<br />
óvatosan kell eljárnunk ahhoz, hogy teóriáink következményeit világosan lássuk,<br />
de <strong>az</strong>t is, egy elméletre nézve milyen messzemenő következményei lehetnek<br />
apró kísérleteinknek. Azt is fontos látnunk, hogy e kísérletek némelyike<br />
nem nélkülözi a legújabb technológiai eljárásokat. Némely, évtizedeken keresztül<br />
folyó vita csupán nemrég zárult le egyértelmű eredménnyel, más kérdések<br />
pedig továbbra is válaszra várnak, egészen addig, amíg <strong>az</strong> agy funkcionális képalkotó<br />
vizsgálati módszerei nem fejlődnek tovább.<br />
A fókuszált figyelem kifejezés sokféle jelentéssel bír. Helmholtz (1866)<br />
számára például a „reflektor” szerepét töltötte be, amelynek révén „lelki szemeit”<br />
rávethette a retinára eső kép bármely részletére egy rövid fényfelvillanás által<br />
alkotott utókép retinába való égetése által. James (1890) a fókuszált figyelmet<br />
„megosztott figyelemként” értelmezte, amely lehetővé teszi, hogy a korántsem<br />
végtelenül rendelkezésre álló mentális erőforrásokat <strong>az</strong> ember egy-egy körülményre<br />
irányítsa. Megint másoknak a fókuszált figyelem <strong>az</strong>t a csodálatos képességet<br />
jelenti, hogy gondolkodásunk irányát megváltoztassuk, majd újra eredeti<br />
medrébe tereljük. Sőt, életünk végéig vizuális ingerek, különböző események<br />
és gondolatok billiói árasztanak el bennünket, agyunkat triviális információkkal<br />
töltve meg. Ez <strong>az</strong>t jelenti, hogy a figyelem bizonyára valamiféle szűrő<br />
is. Az összes figyelmen kívül hagyott információt „háttér”-nek (vagy „semmi”nek),<br />
a kevés számú megfigyelt információt pedig – amely a hosszútávú memóriában<br />
raktározódik el – „kép”-nek (vagy „valami”-nek) tekinthetjük. A megfigyelt<br />
és emlékként elraktározott események láncolata életünk személyes<br />
történetének esszenciája, <strong>az</strong> a jellemző, mely a többiektől megkülönböztet.<br />
Eleddig a fókuszált figyelem típusait – a reflektortól a szelektívig – inkább<br />
metaforák, mint valódi modellek írták le.<br />
39
Change language