Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3. Az elméletek szerepe<br />
a pszichobiológiában<br />
Amikor a tudományos ismeretek fejlődésére gondolok, akkor nem a megfigyelések<br />
számának növekedéséről beszélek, hanem a tudományos elméletek ismételt<br />
elvetésére és jobb, kielégítőbb elméletekkel való helyettesítésükre<br />
Karl Popper (1963)<br />
A: Kísérletező alkat vagyok és egy jó kísérletet többre tartok a legtöbb elméletnél.<br />
Természetesen amennyiben tudni akarjuk, mit nevezzünk adekvát, a tényeket bemutató<br />
kísérletnek, rendelkeznünk kell egy alapul vehető elmélettel is, kivéve,<br />
ha <strong>az</strong> eredmény olyan alapvető tényeket közöl, amelyek egy egészen új rendszernek<br />
szolgálnak kiindulópontul. A pszichobiológia <strong>az</strong> egyetlen terület, ahol<br />
alábecsültem <strong>az</strong> elméletet, miután úgy gondoltam, ez <strong>az</strong> a tudományág, ahol kevés<br />
egzakt elmélet létezhet – ide számítva a trikromáciát is. Minden elismerésem<br />
a fizika számos nagy elméletéé – Maxwell elektromágneses teóriájáé (amelyet<br />
<strong>az</strong> ő egyenleteivel írhatunk le), a kvantumelméleté (ide tartoznak a<br />
Schrödinger-egyenletek), és <strong>az</strong> Einstein féle általános relativitáselméleté (amelyet<br />
<strong>az</strong> Einstein-Riemann egyenletek fejeznek ki). Ennek ellenére a fizikusok<br />
nagyon is értik a módját, hogyan kerüljenek ki „kínos” problémákat. Ilyen például<br />
<strong>az</strong>, amikor a konyhakőre kiömlött tej alakját kell egyenletekkel leírnunk<br />
(lásd Sperling 1978). Amennyiben a kutatók feladata egy mágneses palackban<br />
levő pl<strong>az</strong>ma alakjának kiszámítása, ugyan<strong>az</strong>okkal a problémákkal találják magukat<br />
szemben, mint a pszichobiológia mezején vizsgálódó kollégáik. Egy<br />
„gondolatot” például úgy is elképzelhetünk, mint egy adott idegsejt-csoport aktivitásának<br />
formáját.<br />
Ezekben a híres fizikai elméletekben egyébként parciális differenciálegyenleteketen<br />
alapulnak, amelyeket – <strong>az</strong> egyszerű, elsőfokú esetekben – már rutinfeladatnak<br />
számít megoldani. A baj akkor kezdődik, amikor előkerülnek a nemlineáris<br />
egyenletek. Elmélkedjünk egy kicsit a lineáris és nemlineáris problémákról.<br />
Alapelvem, hogy a pszichobiológiában a lineáris képletekkel leírható<br />
folyamatok nem lehetnek alapvetőek, miután egy lineáris transzformációnak<br />
mindig létezik inverze, amely semlegesítheti <strong>az</strong>t, tehát nem születik döntés. Egy<br />
olyan rendszer pedig, amely döntésre képtelen, voltaképp csupán egy ablaküveg.<br />
Talán egy köteg üvegszál jobb analógia lenne, mert elképzelhető, hogy<br />
addig kuszáljuk a függvényünket, amíg a köteg inverze képes nem lesz kibogozni<br />
<strong>az</strong>t. Az efféle tér és időbeli összekeverés számtalan esetben bizonyulhat<br />
hasznosnak: összekuszált üvegszálaink átmetszésével jó kis zárat készíthetünk,<br />
amelynek a nálunk levő törött darab a kulcsa. Előfordul, hogy a nemlineáris<br />
műveleteket megelőzően a lineáris tér és időbeliszűrők ilyesmit hajtanak végre.<br />
Egy olyan rendszernek, <strong>az</strong>onban, melyben egy lineáris műveletet nem követ egy<br />
36
Change language