Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu

Összegezve tehát e kissé személyes eszmefuttatást, megállapíthatjuk: igaz
ugyan, hogy a tudomány egésze nem feltétlenül tudatos módon halad előre a különböző
diszciplínák egymást átfedő területeinek sakktábláján, mégis, egy tudósnak
csupán akkor van esélye előre kitűzött célok elérésére, ha nem riad viszsza
két, egymástól távolinak tűnő diszciplína elsajátításától, és alkalmazza tudományos
kétnyelvűségét például az agykutatás tanulmányozására. A fizika és a
pszichológia, vagy a fizika és a neuropszichológia páronként együttesen például
kitűnő hátteret biztosítanak a pszichobiológioának, éppúgy, mint a fizika és a
neuropszichológia.
B: Semmi kétségem afelől, hogy a konjugáció és a tudományos kétnyelvűség a
kreatív gondolkodásmód mozgatórugói, azt azonban nem látom be, miért kell
ráhúzni magára a kreativitás folyamatára két eljárás kényszerzubbonyát is. A
kreáció legizgalmasabb eleme éppen az a pillanat, amikor valakinek felötlik a
fejében egy gondolat. Amikor Kekule megálmodta a benzolgyűrűt, vajon a konjugáció
vagy a tudományos kétnyelvűség dominált-e inkább? Talán helyesebb
lenne, ha azt mondanám, valami tudattalan, esetleg parallel módon végbemenő
folyamatról volt szó, mely a logikus gondolkodás mögül tört – tudj’isten, hogyan
– a felszínre. A kreativitás számomra az emberi gondolkodás legmisztikusabb
aktusa – rejtélyesebb, mint maga a tudat, melynek lényegét még mindig
homály fedi.
(a)
(b)
2.5. ábra. Véletlen pont sztereogrammok: (a) 50%-os pontsűrűséggel, (b) 5%-os pontsűrűséggel.
Fél szemmel nézve a képek pontok véletlenszerű és rendezetlen halmazának tűnnek, de a binokuláris
fúzió során egy háromszög (a) vagy egy négyzet (b) ugrik ki az ábrán. Forrás: Julesz 1960,
1971.
35