Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu

Heydt et al. 1988), hogy a szubjektív kontúrok kiegészítése a V2-ben (a majom
agykérgének alacsony szintjén) megy végbe – szerencsénkre.
Bal szem Jobb szem
fantompontok
helyes
pontlokalizáció A B C D
AR BR CR DR AL BL CL DL A jobb szem által
A bal szem által
érzékelt pontok
érzékelt pontok
A R = Jobb szem
A L = Jobb szem
2.4. ábra. Binokuláris illesztés, avagy a fantompontok kiszűrése: négy egyforma célpont esetén
16 féle elrendezés lehetséges, amelyből csupán négy helyes. Monokuláris jelölés (primitív jegyek
vagy kulcsok) nélkül csak globális megkötések (például keresztkorreláció) mellett lehet a fantompontokat
kiszűrni. Forrás: Julesz 1971
Röviden összefoglalva, miután 1959-ben elkezdtem tanulmányozni a
pszichológiai szakirodalmat, kiderült számomra két dolog: egyrészt a kontúrérzékelés
igen közeli kapcsolatban áll a tárgyak hátterüktől való elkülönítésével,
másrészt viszont ezt a képességet a szemantikus memória irányítja – méghozzá
igen rejtélyes módon. Amikor tehát felvetettem, hogy az agy esetleg a mélység
sztereoszkopikus érzékelésének (a térlátásnak) a horizontális diszparitáson alapuló
módszerét alkalmazza a tárgyak elkülönítésére, bebizonyosodott, hogy ahhoz,
hogy a tömegben észrevegyük egyazon arc jobb- és bal szemben kialakuló,
egymásnak megfelelő retinális képét, először magát az arcot kell felismernünk –
azonban azt, hogy ez a komplex művelet hogyan is megy végbe, még mindig
rejtély fedi. Már négy céltárgy esetében is összesen 16 fajta elrendezés lehetséges
(ld.: 2.4 ábra), mivel nem tudjuk, melyik retinális projekció melyikhez tartozik.
Ezek közül csupán négy céltárgy „helyes”, a többi „hamis” vagy fantom
céltárgy. N darab céltárgy esetében a fantom-tárgyak száma N 2 – N-re növekszik.
Ennélfogva a monokuláris (egy szemmel való) alak- és kontúrfelismerés
alapvetőnek bizonyult a sztereopszis témakörében – ezt a nézetet még a téma
33