Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mány legfontosabb aspektusa <strong>az</strong> <strong>az</strong> elképzelés hogy látszólag ad hoc eredményeket<br />
valamely elv alapján egy összefüggő struktúrába szervezzünk, amit elméletnek<br />
neveznek, hogy <strong>az</strong> elméletet ellenőrizzük és újraellenőrizzük, ha új<br />
adatokhoz jutunk, és hogy <strong>az</strong> elméletet egy jobbal váltsuk fel – ez a tevékenység<br />
egyedül <strong>az</strong> emberre jellemző. Mi emberek halandóak vagyunk ugyan, de tudományunk<br />
halhatatlan, legalábbis amíg <strong>az</strong> emberiséget nem pusztítja el valami<br />
katasztrófa és képes folytatni tudományos tevékenységét valamely idegen erő<br />
beavatkozása (például vallási türelmetlenség, valamely csoport, párt vagy kormány<br />
diktatórikus törekvése) nélkül.<br />
B: Örülök, hogy végre abbahagytad a tudományról való metaelmélkedést és elkezdtél<br />
a tudomány lényegéről beszélni: arról, hogy <strong>az</strong> elméletek milyen szerepet<br />
játszanak a kutatásban. Az ig<strong>az</strong>at megvallva a művészet és tudomány közti<br />
pár<strong>hu</strong>zamodat meglehetősen ad hocnak tartottam. A tudomány és a művészet <strong>az</strong><br />
emberiség két nagyon különböző és fontos tevékenysége. Valahol a művészeti<br />
alkotásokat többre tartod a tudományosaknál. Aztán a tudományos elméletek és<br />
<strong>az</strong> adatok kölcsönhatását <strong>az</strong> egyik legfontosabb emberi tevékenységnek tekinted.<br />
Valószínűleg a tudomány művészi aspektusaira, különösen a tudomány<br />
„múzeumi darabjaira” akartad felhívni a figyelmet. Talán <strong>az</strong>t szeretnéd, ha <strong>az</strong><br />
olvasód a pszichológia történetét tanulmányozná, ugyanúgy, ahogy bizonyos<br />
művészeket a művészettörténet foglalkoztat?<br />
A: Ig<strong>az</strong>ad lehet abban, hogy a tudományos múzeumi darabokat illető gondolataim<br />
homályosak voltak. Ha a művészetekről van szó, a legfontosabb kritérium <strong>az</strong><br />
eredetiség. A leggyönyörűbb művészi alkotás is értéktelennek tűnik, ha elavult<br />
hagyománynak megfelelően valósítják meg. Ki szeretne olyan kamar<strong>az</strong>enét<br />
hallgatni egy kortárs zeneszerzőtől, amit mondjuk barokk stílusban írt meg.<br />
[Fritz Kreisler egyébként hamisított ilyen zenét és <strong>az</strong>t valami ismeretlen barokk<br />
zeneszerzőnek tulajdonította, akire ő bukkant rá. Megúszta, mert „teremtményei”<br />
népszerűvé váltak, még mielőtt a közönség megtudta volna, hogy hamisítványok!]<br />
Az eredetiségre törekvés kevésbé fontos <strong>az</strong> érett tudományokban, hiszen<br />
megkell várnunk, amíg a kirakójáték már elég sűrű ahhoz, hogy kreatív<br />
megoldást találhassunk. Kevésbé érett tudományokban, például a pszichobiológiában,<br />
a kutatás nagy része néhány „eredeti” személy által vallott divatos elképzeléseken<br />
alapul, a többiek pedig jól helyezkednek. Ezért tehát fontos, hogy<br />
tudományosak legyünk és emlékezzünk a pszichobiológia régi múzeumi darabjaira.<br />
Ha bizonyos tények és elméletek nem működtek generációkkal korábban,<br />
valószínűtlen, hogy manapság fontosak lehetnek; de természetesen mindig érhetnek<br />
bennünket meglepetések.<br />
Most pedig rátérek a pszichológiai elméletekre. Sok kollégám úgy gondolja,<br />
hogy a pszichobiológiának a szükségesnél több tény áll rendelkezésére, és<br />
hogy elérkezett <strong>az</strong> ideje annak, hogy néhány jó elmélet ezeket a tényeket valamilyen<br />
követhető struktúrába szervezze. Ezzel részben egyetértek, de úgy gondolom,<br />
hogy néhány valóban alapvető fontosságú tény felfedezése még várat<br />
magára. Másrészt viszont jó elmélet nélkül lehetetlen megkülönböztetni <strong>az</strong> iga-<br />
26
Change language