Hurrá, ikrek! - Polc.hu
13.08.2013 • Views
Share Embed Flag

Hurrá, ikrek! - Polc.hu

Hurrá, ikrek! - Polc.hu

Hurrá, ikrek! - Polc.hu

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
static.polc.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

START NOW

Lehoczki Gabriella<br />

Rajnai Gitta<br />

Nemeshanyi Zsuzsanna<br />

Wessely Márta<br />

<strong>Hurrá</strong>, <strong>ikrek</strong>!

Lehoczki Gabriella<br />

Nemeshanyi Zsuzsanna<br />

<strong>Hurrá</strong>, .<br />

Rajnai Gitta<br />

Wessely Márta<br />

<strong>ikrek</strong>!

© Lehoczki Gabriella 2008<br />

© Nemeshanyi Zsuzsanna 2008<br />

© Rajnai Gitta 2008<br />

© Wessely Márta 2008<br />

A Szoptatás címû fejezetet írta © Dénes Anna.<br />

Illusztrációk: © Timkó Bíbor<br />

Szerkesztette: Erdélyi Z. Ágnes<br />

Borító: Czeizel Balázs<br />

Tipográfia és tördelés: Arktisz Stúdió<br />

ISBN 978-963-9710-44-3<br />

Megjelent a Sanoma Budapest Zrt. gondozásában<br />

1037 Budapest, Montevideo u. 9. Tel.: 437-1100<br />

Felelôs kiadó: Szabó György vezérigazgató<br />

Könyvkiadás: Szemere Gabriella<br />

Nyomdai kivitelezés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.<br />

Felelôs vezetô: Berki István vezérigazgató<br />

A könyv megrendelhetô a www.polc.<strong>hu</strong> weboldalon.

Elôszó<br />

Családunkban és baráti körünkben már született jónéhány kisgyerek,<br />

de másfél évvel ezelôtt, szüleik hosszas próbálkozásait megkoronázandó,<br />

megszületett Anna és Andris. Az utolsó hónapokból már csak<br />

Dóri — az anyukájuk — hatalmas pocakjára emlékszem, szinte hôsként<br />

tekintettünk rá, hogy milyen mozgékony volt az utolsó percekig.<br />

A születés utáni elsô idôszakot viszont leginkább a kiapadhatatlan<br />

kérdések korszakaként ôrzöm emlékeimben. Emlékezetes kép bennem<br />

egy fürdetés is: négy felnôtt folyamatos, többórai tüsténkedése<br />

sem bizonyult túlzásnak, hogy a két gyerek végül jóllakottan, illatosan<br />

elterüljön a kiságyban. Egy-egy látogatás után úgy tûnt, szinte pihenés<br />

lehet, ha valakinek csak egy gyereke van.<br />

Szerettem volna egy jó könyvet venni az ifjú szülôknek, ami talán<br />

segíthet az <strong>ikrek</strong>kel kapcsolatos dilemmákban, de nem igazán találtam.<br />

Bogarásztam a neten, de a rengeteg hozzászólás és elszórt információ<br />

között bolyongva végig arra gondoltam, erre valószínûleg egy újdonsült<br />

anyukának semmi ideje.<br />

Végül, mint oly sokszor, amikor valami kérdésre gyorsan, a lehetô<br />

legtöbb ember megkérdezésével szeretnék választ kapni, a Nôk Lapja<br />

Cafe fórumán kötöttem ki. Olyan ez, mint valami modernkori fonó,<br />

vagy inkább, egy virtuális kávéház: sok nô, sokfélék, egy helyen. Segítenek,<br />

tanácsokat adnak egymásnak. Egy-egy topik közössége összetart,<br />

összejár évek óta. Számtalan esetben az itt kialakult közösségek<br />

együtt állnak ki valamilyen fontos ügyért: illetékes szerveknél házalnak,<br />

pénzt gyûjtenek, de voltak extrémebb esetek is, például amikor<br />

lovarda költöztetéséhez kellett villámgyorsan egy segítô csapat. Újra<br />

5

és újra ámulatba ejt, hogy a nôkben mennyi összetartás, erô, segíteni<br />

vágyás van. No és persze állandó, szûnni nem akaró közlésvágy…<br />

Nem sokkal ezután hozott össze a sors Wessely Mártával és a többi<br />

ikres anyukával, akik az NLCafe fórumán találkoztak anno, és nagyon<br />

komoly terveket dédelgettek: szerették volna a tapasztalataikat összeszedni,<br />

megosztani, formába rendezni. Tetszett az ötlet. Meghívtuk<br />

ôket azokra a rendezvényekre, ahol az NLCafe is mindig ott van; vendégeink<br />

voltak a Nôk Lapja Családi Hétvégén a Margitszigeten és a<br />

Születés Hetén is. Mindenhol elmondták, hogy ikresnek lenni igenis<br />

jó! Én pedig egyre jobban hittem abban, hogy érdemes lenne az élményeiket<br />

rendszerezni, és könyv formájában kiadni.<br />

Belevágtunk. A lányok fejében megvolt a tematika, megírva hozzá<br />

néhány fejezet, és lobbizni kezdtünk Szemere Gabinál, aki a könyvkiadásért<br />

felel az NLCafe anyacégénél, a Sanománál. Gabi nyitott volt,<br />

és csapatával együtt minden támogatást megadott, amit ezúton is szeretnék<br />

megköszönni nekik. Elkezdôdhetett tehát a munka, aminek az<br />

eredményét most itt tarthatod a kezedben, kedves Olvasó.<br />

Nagyon bízom benne, hogy a sok összegyûjtött tapasztalat segítséget<br />

nyújt majd a nehéz helyzetekben, fontos dilemmák közepette. Talán<br />

segít megerôsödni abban is, hogy merj bízni az ösztöneidben és a saját<br />

megérzéseidre hagyatkozni. Persze bármikor elôfordulhat, hogy valamiben<br />

továbbra is bizonytalannak érzed magad, vagy jólesne megosztani<br />

az érzéseidet. Ezeken az oldalakon biztos, hogy mindig társakra<br />

találsz: www.nlcafe.<strong>hu</strong>/forum; www.ikresek.<strong>hu</strong>.<br />

6<br />

Jakab Kriszta<br />

A Nôk Lapja Cafe fôszerkesztôje

Bevezetô<br />

KEDVES IKRESEK ÉS LEENDÔ IKRESEK!<br />

Néhány szóban szeretnénk elmesélni, hogy született meg ez a könyv.<br />

2004-ben körülbelül két tucat anyuka a Nôk Lapja Café fórumán ikres<br />

sorstársakat keresett.<br />

Szinte mindannyian vagy terhesek, vagy egészen pici csecsemôk<br />

szülei voltunk; így hamar kialakult egy szoros kis cyber-közösség.<br />

Egy évvel késôbb robbanásszerûen jelent meg a társaságban egy<br />

apuka, „te jó ég, most tudtuk meg, hogy a feleségem <strong>ikrek</strong>et vár” csatakiáltással.<br />

Gratuláltunk, tanácsoltunk, drukkoltunk; apuka gyakori<br />

látogatónk lett. Majd felajánlotta, hogy informatikus lévén, össze<br />

tudna ütni nekünk egy pofás kis saját fórumot. Neki, azaz Gazsónak<br />

köszönhetjük, hogy 2005 februárjában elindult az ikresek.<strong>hu</strong>, Magyarország<br />

elsô ikres oldala.<br />

Három év alatt a honlap tagjainak létszáma másfél ezerre nôtt, ebbôl<br />

több mint százan aktívan látogatják a fórumokat. Sokan úgy érezzük,<br />

hogy nekünk ez a fórum sokszor többet adott, többet tanított, többet<br />

segített a nehéz helyzetekben, mint a szakkönyvek, szakemberek.<br />

Másrészt senki nem tudja elolvasni a vonatkozó szakirodalom minden<br />

egyes darabját; számtalanszor egy fórumtársunk ajánlója segít<br />

rátalálni a nekünk hasznos információkra.<br />

Vicces formában többször felmerült bennünk, hogy a tapasztalatainkból,<br />

élményeinkbôl, beszélgetéseinkbôl már egy könyvet is lehetne írni!<br />

S végül is… miért ne? Nos, így ültünk le mi négyen a billentyûzethez.<br />

Könyvünk fejezeteit általános bevezetôvel kezdjük, majd a témához<br />

érkezett fórumhozzászólásokkal bôvítjük.<br />

7

Nem vagyunk szakértôk, gyakorló ikres anyák vagyunk.<br />

Természetesen igyekeztünk szakmailag pontos információkat gyûjteni,<br />

de nem kívánunk állást foglalni semmilyen irányzat, nevelési elv,<br />

iskola mellett.<br />

A tapasztalatok sokszínûségét szeretnénk elsôsorban bemutatni;<br />

elmondani, hogy minden helyzetre többfajta megoldás létezik, nincs<br />

két egyforma baba, mint ahogy nincs két egyforma anya, házasság,<br />

család, helyzet.<br />

Azt kívánjuk, hogy mindenki találja meg a habitusának, körülményeinek<br />

legmegfelelôbb tippet, tanácsot, és szívbôl reméljük, hogy<br />

sikerül néhány buktatón átsegíteni azokat, akik még a nagy kaland<br />

elôtt állnak.<br />

VELÜNK ÍGY TÖRTÉNT<br />

8<br />

Wessely Márta:I<br />

Ikrek? Hmm… igen. Elsô hallásra elfogott a röhögés. Ott feküdtem<br />

a nôgyógyászomnál, abban a hitben, hogy sikerült jól meglepnem,<br />

mivel az éves rendes felülvizsgálaton meglengettem a kétcsíkos<br />

tesztemet. Erre… jön azzal az ultrahanggal, és rám kontráz.<br />

Ikrek… Otthon meg várt a férjem, akit már az egy szem gyerek logisztikai<br />

kezelése is megriasztott, így a hír hallatán mély katatóniába<br />

zuhant, és egész este egy mondatot ismételgetett: „És hova fogjuk<br />

tenni?”. Kétségbeesésünket anyáék kitörô öröme oldotta fel.<br />

Ikrek… Elsô körben az utcán, kávézóban szólítottam meg látványosan<br />

ikres anyukákat (ma már akkor is kiszúrom ôket, ha egy<br />

gyerekkel flangálnak), és vadul érdeklôdtem: hogy túlélhetô-e, mire<br />

számítsak… aztán a neten rábukkantam egy velem egyidôs ikerterhes<br />

anyukára. Fórumot indítottunk, megosztottuk a tapasztalatainkat,<br />

összehasonlítottuk az eredményeinket, és ahogy telt az idô,<br />

egyre több kismama talált ránk és egyre nagyobb lett az infobázis.<br />

Szerettem várni a lányokat. Azt mondják, jó, ha az ember terhesen<br />

szép képeket nézeget. Ezt tettem én is. A Tiszán egy csónak orrában<br />

ülve, a San Marcón kávét kortyolgatva, a Tátrában túrázva…<br />

Aztán véget ért a „szentháromság”, és kezdetét vette valami egészen

más. Menthetetlenül ikres anyuka lettem és minden pillanatát élvezem<br />

a mi tökéletes szimbiózisunknak.<br />

Rajnai Gitta:I<br />

Férjemmel két év boldog együttlét után úgy gondoltuk, eljött az idô,<br />

jöhet a baba.<br />

Egy évig próbálkoztunk a gyermekáldással, sikertelenül. Így kötöttünk<br />

ki egy ismert meddôségi intézetben.<br />

Jöttek a vizsgálatok, sorban egymás után, néha egyszerûbbek,<br />

néha egész mûtétek. Egyikünknél sem találtak semmilyen okot,<br />

amiért nem jött össze a baba.<br />

Jártuk a hasonló sorsú párok küzdelmes, kiborító, embert és kapcsolatot<br />

próbáló útját. Négy sikertelen inszemináció. Aztán sorban<br />

a lombikok. Fentek és lentek. Remények és kiborulások.<br />

Közben leveleztem egy lombikos internetes fórumon, ahol amellett,<br />

hogy tanultunk egymástól, így ismeretlenül is tartottuk egymásban<br />

a lelket.<br />

Három sikertelen lombik után én elvesztettem a hitem, hogy lesz<br />

valaha is babánk. Olyan mérhetetlen fáradtságot és félelmet éreztem,<br />

annyira rettegtem az újabb csalódástól, hogy végül elindítottuk<br />

az örökbefogadást. Szükségem volt egy biztos pontra, arra a reménysugárra,<br />

hogy így vagy úgy, de lesz gyerekünk.<br />

Az örökbefogadáshoz szükséges tanfolyam elsô napjának reggelén<br />

megtörtént a csoda, amiben már hinni sem mertünk, két csíkos<br />

lett a terhességi teszt, sikerült a 4. lombik. Két hét múlva pedig az<br />

ultrahangon az újabb döbbenet: többen vannak.<br />

Bár végig benne volt ez a lehetôség a levegôben, hiszen a lombik<br />

során több embriót is visszaültetnek, váratlanul ért a hír.<br />

Kavarogtak a fejemben a gondolatok, milyen lesz a terhesség, fogok-e<br />

tudni természetesen szülni, hogy fogok egyszerre kettôt szoptatni,<br />

fürdetni, hogy cipelem fel a lift nélküli házunkban a napi bevásárlás<br />

szatyrait, a két gyereket, a babakocsit és a pelenkázótáskát<br />

egyszerre…<br />

Két és fél hónapos terhes voltam, amikor véletlenül rátaláltam<br />

az ikresek.<strong>hu</strong>-ra az interneten. Hirtelen mintha egy kapu tárult volna<br />

ki, mintha mindenki az én gondolataimban olvasna…<br />

9

Aztán megszületett a fiam és a lányom, és a kérdéseim felére már<br />

magam is tudom a választ, és talán a tapasztalataimmal ma már<br />

másoknak is tudok segíteni…<br />

Nemeshanyi Zsuzsanna:I<br />

„Úristen, ezek ketten vannak!” Igaz, hogy akkor már tudtuk, hogy<br />

ikreink lesznek, de a párom valószínûleg csak akkor fogta fel igazán,<br />

amikor elôször láttuk ôket ultrahangon. Döbbenten csodáltuk<br />

a két kis ember képét a képernyôn.<br />

A 12. héten tudtam meg. Nagyon izgatott voltam persze, hogy<br />

minden rendben van-e a babával, és egyre idegesebb lettem, mert a<br />

doki hosszasan nézte az ultrahangot. Aztán azt mondta, hogy várjak<br />

egy percet, mindjárt hív egy másik orvost, mert van itt még valami…<br />

El sem tudtam képzelni, hogy mi lehet az, de csak valami<br />

rosszra tudtam gondolni. Aztán a másik doki is megnézte, és mondta,<br />

hogy igen, jól látszik, van itt még valaki! Micsodaa??? Igen hölgyem,<br />

gratulálunk, ketten vannak, ikrei lesznek! Hú, azt sem tudtam,<br />

fiú vagyok-e vagy lány. A doki elmondott egy-két dolgot az<br />

ikerterhességrôl, aztán kitámolyogtam a rendelôbôl. Ültem pár percet<br />

kábán a váróban, aztán felhívtam a páromat. Elôször nem hitte<br />

el, aztán megkérdezte, hogy haza tudok-e vezetni.<br />

Beszálltam a liftbe, még mindig azt sem tudtam, hogy sírjak-e,<br />

vagy nevessek. Annyira látszott rajtam, hogy zavarodott vagyok,<br />

hogy a liftkezelô megkérdezte, hogy mi a baj. Mondtam, hogy nincs<br />

baj, csak épp most tudtam meg, hogy <strong>ikrek</strong>et várok. Erre megfordult<br />

az elôttem álló hölgy, és azt mondta: „Pontosan tudom, hogy<br />

mit érzel, én épp most szültem hármas <strong>ikrek</strong>et!”<br />

Miután magunkhoz tértünk a férjemmel, nekiálltunk információkat<br />

keresni az <strong>ikrek</strong>rôl. Kiderült, hogy nincs igazán sok minden<br />

errôl a témáról, a neten sem. Aztán rátaláltam egy nagyon jó ikres<br />

közösségre, ôk voltak a legnagyobb támaszaim és a legfôbb információs<br />

forrásom a terhesség alatt is, és az elsô, legnehezebb idôkben.<br />

Az ô tanácsaik értek a legtöbbet, hiszen mindannyian gyakorló<br />

ikres szülôk, és egyrészt mélyen átérezték a helyzetemet, másrészt<br />

nagyon hasonló gondokkal kellett megküzdeniük.<br />

10

Ikres szülônek lenni nem a legkönnyebb feladat, de mérhetetlenül<br />

sok az öröm is benne. Ezeket osztjuk meg azóta is nap mint nap ezen<br />

a fórumon. Azóta nagyon sokat változott a fórum is, mára több mint<br />

1400 tagja van. Annyi értékes tapasztalat gyûlt össze, hogy egyre többször<br />

éreztük úgy: ebbôl könyvet kellene szerkeszteni, segíthetnénk ezzel<br />

az <strong>ikrek</strong>et váró, <strong>ikrek</strong>et nevelô párokat.<br />

Lehoczki Gabriella:I<br />

A mi történetünk nem tartozik a „teljesen hétköznapi” kategóriába.<br />

A férjemmel egy amerikai luxushajón ismerkedtem meg, mindketten<br />

ott dolgoztunk, ô mint zenész, én a kaszinóban.<br />

Összeházasodtunk, és nem sokkal késôbb felmerült a családalapítás<br />

gondolata. Mivel ô kanadai, én meg magyar, jó ideig filóztunk<br />

azon, hol vágjunk bele ebbe a következô legalább 20 éves<br />

tervbe.<br />

Egy váratlan munkaajánlatnak köszönhetôen a nyertes Mexikó<br />

lett. A férjem elkezdett dolgozni Cozumel szigetén, én pedig még fél<br />

évet hajókáztam, de szerencsére hetente egyszer találkoztunk. Nos,<br />

egy ilyen találkozós pénteki napon eldöntöttük, hogy mostantól bármikor<br />

jöhet az utód. Döntésünk után két héttel pozitív terhességi<br />

tesztet tartottam a kezemben. Alapos ember lévén, még két ilyen<br />

tesztet csináltam, de mindkettô után egyértelmû volt: egyre inkább<br />

terhes vagyok.<br />

Szerzôdésem lejárt, hazarepültem Magyarországra, felkerestem<br />

a nôgyógyászom, aki hasi ultrahanggal megállapította, hogy az a<br />

pötty a képen éppen 6 hetes.<br />

Abszolút eseménytelen hetek következtek, se rosszullét, se hányinger,<br />

se növekvô pocak… Majd a 13. héten még Magyarországon elmentem<br />

nôgyógyászhoz.<br />

A doktornô kedvesen felparancsolt az asztalra, megkezdte a vizsgálatot,<br />

és gyanúsan sokáig volt csendben. Aztán, mintha valami<br />

teljesen hétköznapi dolgot közölne, megkérdezte: „Azt ugye tudja,<br />

hogy ketten vannak?”<br />

Ketten??? Ja, hogy én meg a gyerek? Vagy… csak nem azt akarja<br />

mondani, hogy IKREK???<br />

11

12<br />

Pánik, ováció, tagadás, értetlenkedés. Meghatározhatatlan számú<br />

érzés kavargott bennem. De azért a doktornônek legszívesebben<br />

a nyakába borultam volna!<br />

Telefonon értesítettem az összes fontos embert az életemben,<br />

sôt, még a kevésbé fontosakat is. El kellett mondanom, sokszor, másoknak<br />

is, magamnak is.<br />

A férjemmel sajnos csak e-mailben tudtam közölni, és SAJNOS<br />

nem láttam az arcát, amikor olvasta. A kollégái elmondása alapján<br />

nagy élményrôl maradtam le.<br />

További csendes hetek következtek, semmi különöset nem éreztem.<br />

A kismamaruhákat bôröndbe csomagoltam, és a 18. héten kirepültem<br />

Mexikóba. Az ottani orvosom már várt, és az elsô vizsgálat<br />

során közölte, egy kisfiút garantálni tud, a másik gyermek nem<br />

hajlandó színt vallani.<br />

De ez is eljött, a 21. héten már tudtuk, hogy Zolika mellett szorosan<br />

egy Abigél nevû kisember ücsörög odabenn.<br />

Amilyen csendes, kellemes, nyugis volt az elsô fele a terhességemnek,<br />

úgy sokasodtak a kellemetlenségek a második felében.<br />

Nem részletezném, és nem is annyira fontos, mert végsô soron a babák<br />

végig jól fejlôdtek, komoly egészségügyi probléma sosem adódott.<br />

Sajnos egy villámgyorsan kialakuló toxémia miatt a 36. héten<br />

be kellett fejezni a terhességet, és a hipermagas vérnyomásom miatt<br />

már szó sem lehetett hüvelyi szülésrôl. De megint csak a végeredményen<br />

van a hangsúly: két darab egészséges, fejenként két és fél<br />

kilós baba látta meg a világot 2004. október 2-án.<br />

És az igazi kalandok ekkor kezdôdtek…

Terhesség<br />

” Úristen, ezek ketten vannak!”<br />

HOGYAN KÉSZÜLNEK AZ IKREK?<br />

Az ikerterhesség létrejöttének több magyarázata van. Alapvetôen két<br />

csoportra osztjuk az <strong>ikrek</strong> típusait: egy- vagy kétpetéjû <strong>ikrek</strong>rôl<br />

beszélünk.<br />

Egypetéjû <strong>ikrek</strong> esetén: egy menstruációs ciklus alatt egy petesejt<br />

érik meg, majd a megtermékenyülés után ez kettéosztódik. Ezeknek<br />

az <strong>ikrek</strong>nek teljesen azonos a genetikai felépítésük, így a nemük is.<br />

Külsôleg szinte teljesen egyformák, bár vannak megkülönböztetô jelek.<br />

Elôfordulhat, hogy az egyikük bal-, míg a másikuk jobbkezes. A méhen<br />

belül elhelyezkedhetnek azonos vagy külön burokban, és táplálkozhatnak<br />

azonos vagy külön lepénybôl is.<br />

Ha a szétválás az elsô két nap alatt történik, mindkét magzat saját<br />

burokkal és saját méhlepénnyel fog rendelkezni.<br />

Késôbbi szétválásnál elôfordulhat:<br />

külön burok/fuzionált lepény<br />

külön burok/egy lepény<br />

közös burok/közös lepény.<br />

Minél késôbb történik meg a szétválás, annál több dolgon osztoznak<br />

a magzatok (ennek extrém megnyilvánulásai a sziámi <strong>ikrek</strong>), annál<br />

kockázatosabb a terhesség a babák számára, és annál gondosabb, alaposabb<br />

orvosi megfigyelésre van szükség<br />

Kétpetéjû <strong>ikrek</strong> esetén: adott ciklusban kettô (vagy több) petesejt<br />

érik meg, és ezeket külön spermák termékenyítik meg. Az így létrejövô<br />

13

magzatok génállománya körülbelül 25%-ban azonos, lehetnek egynemûek<br />

vagy vegyes páros is. A hasonlóság tekintetében nagy a szórás, éppúgy,<br />

mint egy normál testvérpár esetén is. Méhen belül jellemzôen két burokban<br />

helyezkednek el, és saját lepényükbôl táplálkoznak, de elôfordulhat,<br />

hogy a lepények összenônek.<br />

Hármas és többes <strong>ikrek</strong> létrejöhetnek a fenti két mód bármelyikével,<br />

illetve azok kombinációjával. Elôfordulhat, hogy az anya két petesejtet<br />

érlel, mindkettô megtermékenyül, s az egyikük tovább osztódik.<br />

Az angol nyelv ezt a felállást viccesen a „pair and the spare”, a „páros<br />

és a tartalék” kifejezéssel illeti.<br />

Mesterséges megtermékenyítés esetén szinte mindig kétpetéjû <strong>ikrek</strong>rôl<br />

van szó, hiszen az eljárás során 2–3 vagy ennél is több megtermékenyített<br />

petesejtet ültetnek vissza az anyaméhbe, bár ezek közül<br />

nem feltétlen tapad meg mindegyik. Elôfordul azonban, hogy közülük<br />

valamelyik kettéválik, egypetéjû <strong>ikrek</strong>et eredményezve.<br />

A peteérést serkentô gyógyszerek is gyakran túlteljesítik feladatukat,<br />

ugyancsak kétpetéjû <strong>ikrek</strong>et eredményezve.<br />

Méhen belül szinte csak akkor állapítható meg teljes biztonsággal<br />

a típus kérdése, ha<br />

az ultrahang kideríti, hogy két eltérô nemû gyermek fejlôdik (biztos<br />

kétpetéjûek)<br />

a két magzat egy burokban él, és egy lepénybôl szerzi a táplálékát<br />

(biztos egypetéjûek)<br />

a korion-biopszia vagy az amniocentézises vizsgálat ezt a kérdést<br />

tisztázza, de kifejezetten ennek megállapítására nem végzik ezeket<br />

a vetélési kockázattal járó vizsgálatokat.<br />

MEKKORA ESÉLYEM VAN ARRA, HOGY IKREIM LESZNEK?<br />

Foglaljuk össze, melyek azok a tényezôk, amelyek valószínûvé teszik<br />

az ikerterhességet.<br />

AZ ANYA ÉLETKORA<br />

30 felett gyakoribb az ikerterhesség elôfordulása. Különbözô források<br />

különféleképpen határozzák meg a nagy kiugrást, de általánosságban<br />

14

a 30-as évek közepe és a 40-es évek eleje közé helyezik a legfogékonyabb<br />

kort.<br />

FAJI HOVATARTOZÁS<br />

A leggyakrabban az afrikai származású nôknél fordul elô ikerterhesség,<br />

legritkábban az ázsiaiaknál.<br />

IKERSZÜLÉS<br />

Akiknél már elôfordult ikerterhesség, azoknál megduplázódik az esélye<br />

annak, hogy a következô terhesség is ikerterhesség lesz. Jóból sosem<br />

árt meg a sok…<br />

15

IKREK A CSALÁDBAN<br />

A kétpetéjû ikerterhességre való hajlam nôi ágon öröklôdik. Létezik<br />

egy tévhit, miszerint minden második generációnál jelentkezhetnek<br />

az <strong>ikrek</strong>, de ennek tudományos alapja nincs. Akinek tehát az édesanyja<br />

vagy anyai nagyanyja <strong>ikrek</strong>nek adott életet, maga is számíthat az<br />

áldásra. Hiperovulációnak hívják azt a jelenséget, amikor a nôi szervezet<br />

egyszerre több petesejtet érlel meg. Hátterében egy továbbörökíthetô<br />

gén áll, mely felelôs ezért a tendenciáért.<br />

A csavar a dologban az, hogy a gén a fiúgyermekre is átörökíthetô,<br />

de az ô ikergyermek-esélyei ez által nem nônek. Amennyiben azonban<br />

a fiúgyermek átörökíti a gént a saját leányára, a leány esélyei ikerterhességre<br />

ismét nagyobbak! Ez esetben, érthetô okokból, valóban kimarad<br />

egy generáció.<br />

Egypetéjû <strong>ikrek</strong> esetén genetikai összefüggést nem tudtak kimutatni.<br />

Amennyiben egy családban több egypetéjû ikerpár is születik, az a tudomány<br />

jelenlegi ismeretei szerint csak a többszörös véletlennek köszönhetô.<br />

MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS, PETEÉRÉST STIMULÁLÓ<br />

GYÓGYSZEREK<br />

Ezen eljárások mind emelik az ikerterhesség valószínûségét.<br />

A fogamzásgátló tabletta abbahagyása után, az elsô rendes menstruációs<br />

ciklusban kiemelkedetten fogékony a szervezet az ikerterhességre.<br />

AZ ELSÔ JELEK<br />

Már a terhesség létrejötte elôtt is eljátszhatunk a gondolattal, hogy<br />

ikreink lesznek, amennyiben a második fejezetben felsorolt pontok<br />

közül találunk egy vagy több önmagunkra illôt.<br />

Konkrét jelzéseket a terhesség legelejétôl kezdve várhatunk.<br />

Az ikerterhes kismama gyakrabban szenvedhet az elsô trimeszterre<br />

jellemzô kellemetlenségektôl, elsôsorban a hányingertôl. Ennek<br />

oka, hogy a hCG hormonszint gyorsabban és magasabbra emelkedik,<br />

mint az egyes terhesség során. A hCG-t a megtermékenyített petesejt<br />

16

termeli, nagy szerepe van a terhesség megtartásában, amíg a placenta<br />

ki nem fejlôdik. A hCG emelkedése már az elsô héten, még az elmaradt<br />

menstruáció elôtt mérhetô, szintje körülbelül 2–3 naponta<br />

megduplázódik. Ikerterhesség esetén ez a növekedés ennél is intenzívebb.<br />

A hányinger mellett a koraterhesség egyéb kellemetlen tünetei is<br />

fokozottabban érzékelhetôk, amit szintén az átlagosnál nagyobb aktivitású<br />

hormonális tevékenység számlájára írhatunk. Ilyen a mellek<br />

különös érzékenysége, igen gyakori vizelési kényszer, állandó fáradtságérzet.<br />

Néha a hatalmas étvágy is jelezheti, hogy két vagy több emberke<br />

lakozik odabenn, ez esetben „róka komával” valószínûleg ritkábban<br />

találkozunk.<br />

Árulkodó jel lehet a hirtelen súlygyarapodás a terhesség elsô trimeszterében.<br />

Míg egy magzat esetén ebben az idôszakban elôfordulhat,<br />

hogy a kismamán nem látszik az állapota, <strong>ikrek</strong>kel ez elég valószínûtlen.<br />

Ne felejtsük el, hogy nemcsak a két magzat felelôs a<br />

volumen-növekedésért, hanem több a magzatvíz, nagyobb a méhlepény<br />

(vagy esetleg kettô van), nagyobb a vérbôség. Aggodalomra semmi<br />

ok, ha a kismama ésszerûen táplálkozik — errôl a késôbbiekben<br />

részletesen szó lesz — ez a súlygyarapodás nemhogy nem veszélyes,<br />

hanem egyenesen szükséges is.<br />

Az egyértelmû választ azonban akkor kapjuk meg, amikor az orvosunk<br />

két szívverést hall, illetve, ha az ultrahangos vizsgálat két magzatot<br />

mutat. Tapasztalatok azt mutatják, hogy ez megtörténhet már<br />

a 6. héten, de inkább késôbb. A 12. héttel bezárólag azonban szinte minden<br />

esetben megállapítható az ikerterhesség ténye.<br />

Természetesen a felsorolt jelzések nem minden esetben jelentkeznek.<br />

A tapasztalatok nagy eltéréseket mutatnak. Személy szerint szinte<br />

semmit nem éreztem az elsô trimeszterben, nem volt hányingerem,<br />

nem voltam fáradt, nem undorodtam a szagoktól, nem kívántam erôsen<br />

bizonyos ételeket, fizikailag épp olyan aktív voltam, mint a terhességem<br />

elôtt. A 12. héten még csak egy egészen pici pocakom volt.<br />

Az ikresek.<strong>hu</strong>-n olyan kismamák is beszámoltak a tapasztalataikról,<br />

akiknek van az egyes terhességgel összehasonlítási alapja. Akad<br />

köztük olyan is, akinek az ikerterhességgel kevesebb problémája volt<br />

az elsô hónapokban, mint az egy szem magzatával.<br />

17

HOGYAN TÁPLÁLKOZZUNK, HA HÁROM HELYETT ESZÜNK?<br />

Azt hiszem, napjaink kismamái már nem a terhesség alatt, a védônôtôl<br />

hallanak elôször a helyes táplálkozás fontosságáról. Nincs olyan<br />

nôi egészség-életmód magazin, mely ne foglalkozna rendszeresen a<br />

mozgás és a tudatos táplálkozás kérdésével.<br />

Optimális esetben a terhességre felkészülünk; lemondunk káros<br />

szokásainkról (ha vannak), változtatunk életmódunkon, magzatvédô<br />

vitamint szedünk stb., szóval mindent megteszünk, hogy a fogantatás<br />

esélyeit növeljük, s hogy babáinknak a legjobbat nyújtsuk már a<br />

méhen belül. Természetesen egy nem tervezett terhesség sem indul<br />

feltétlenül rosszabb esélyekkel, változtatni akkor sem késô, ha már<br />

biztosan tudjuk, gyermeket várunk.<br />

Érdemes odafigyelni, hogy lehetôleg a magasságunkhoz ideális testsúlyról<br />

indítsuk a terhességet; a túlzott soványság vagy a nagy kezdô<br />

súlyfelesleg egyaránt komoly problémákat okozhat.<br />

Amennyiben alapvetôen az egészséges táplálkozás hívei vagyunk,<br />

túl sok teendônk nincs, a terhesség alatt is folytassuk a már kialakult<br />

étkezési szokásainkat. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a<br />

magzatok fejlôdése érdekében a szokásos kalóriabevitelen felül, testalkattól<br />

fügôen akár magzatonként napi plusz 300 kalória többletre<br />

is szükség lehet.<br />

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a terhesség nem a fogyókúrák<br />

ideje! Aki az eleve magas túlsúlya miatt aggódik, vagy egyszerûen<br />

fél a túlzott elhízástól, az se fogyókúrázzon!<br />

Az alacsony születési súly és az elégtelen táplálékbevitel közötti<br />

összefüggést számos tudományos kutatás bizonyítja. Egy ikerterhes<br />

kismama napi kalóriaszükséglete — alkattól függôen — 2000–2600 kalória<br />

között mozog.<br />

A terhesség elsô szakaszában sokakban felvetôdik a kérdés: vajon<br />

mibôl táplálkozik a babám, mikor semmi nem marad meg bennem? Vajon<br />

hogy teljesítsem a napi penzumot, ha egy falat nem kívánkozik le<br />

a torkomon?<br />

Nem kell megijedni, a terhes anya szervezete ilyenkor is képes a<br />

magzatnak a fejlôdéséhez elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat<br />

eljuttatni. Bár az anya gyakran veszít is a súlyából, a magzat mégis<br />

gyarapodik. A legjobb, ha a gyakori rosszulléttel küszködô kismama<br />

18

gyakran, kis mennyiségeket próbál enni, könnyen emészthetô<br />

ételekbôl. Természetesen súlyos esetben azonnal fel kell keresni a nôgyógyászt.<br />

NÉHÁNY ÁLTALÁNOS TANÁCS A TERHESSÉG TELJES<br />

IDÔTARTAMÁRA:<br />

Ajánlatos napi 5–6 alkalommal kis mennyiséget magunkhoz venni.<br />

Így nem terheljük meg a gyomrunkat, ami igen kellemetlen terhességi<br />

problémákat elôzhet meg, például a 3. trimeszterben sokaknál<br />

amúgy is állandósuló gyomorégést.<br />

Kerüljük az üres kalóriákat, magyarán minden olyan ételt, amely csak<br />

a zsírraktárokat célozza meg, de belôlük „értelmes”, építô anyagokat<br />

a szervezet sem a kismama, sem a magzatok számára nem nyer. Felejtsük<br />

el a chipseket, a nagy tábla csokikat, a kekszeket, az édes tésztaféléket.<br />

Ha lehet, a gyorséttermeket se gyakran látogassuk.<br />

Töltsük fel a hûtônk, a konyhánk polcait egészséges rágcsálnivalókkal.<br />

Ha ránk tör a farkaséhség, együnk gyümölcsöt, sárgarépát, teljes<br />

kiôrlésû gabonából készült pirítóst, natúr jog<strong>hu</strong>rtot, egy marék<br />

mandulát, mogyorót, diót, sovány sajtot, kefirt.<br />

Vacsorára mindenképp könnyû ételeket válasszunk. Ahogy halad<br />

elôre a terhesség, egyre nehezebb lesz kényelmes pózt találni az ágyban,<br />

ez önmagában is alvási problémákhoz vezethet majd. Ugye nem<br />

kell mondanom, hogy teli gyomorral csak rontunk a helyzeten?<br />

Ügyeljünk a fehérjebevitelre. Az emberi test sejtjei fehérjékbôl épülnek,<br />

a magzat számára a megfelelô fehérjemennyiség kritikus a minél<br />

nagyobb születési súly érdekében. Legyen gyakran az asztalon sovány<br />

hús (hal, baromfi, marha elsôsorban), szójafélék, hüvelyesek.<br />

Vigyázzunk a bevitt cukormennyiségre. A terhességi diabétesz az<br />

ikerterhesek körében egyébként is gyakoribb. FIGYELEM! Cukor<br />

alatt nem kizárólag egy szelet csoki értendô! Minden fehér kenyér,<br />

tészta, péksütemény egyszerû szénhidrátokat tartalmaz nagy<br />

mennyiségben, ezeket lehetôleg kerüljük a terhesség alatt. Nem is<br />

gondolnánk, mennyi ételben van jelentôs mennyiségû cukoradalék.<br />

Érdemes tehát megnézni, mit veszünk le az élelmiszerboltok polcairól.<br />

Rostok. Nagyon sok kismama küzd székrekedéssel. Együnk sok gyümölcsöt,<br />

zöldséget, és figyeljünk a megfelelô folyadékbevitelre! Érdemes<br />

naponta másfél-két liter vizet fogyasztani.<br />

19

Kerüljük a túlzott kávé és tea, valamint az energiaitalok fogyasztását.<br />

Napi egy-két pohár koffeintartalmú ital még nem a világ vége,<br />

de ennél többet semmiképp se igyunk.<br />

Kerüljük a túl erôsen fûszerezett, mesterséges adalékanyagokkal<br />

teletömött ételeket.<br />

Javasolt táplálékkiegészítôk: folsav, magnézium, kalcium, vas és<br />

egyéb vitaminok, ezekrôl konzultáljunk az orvosunkkal.<br />

Egy átlagos testalkatú, egészséges ikerterhes kismama súlygyarapodása<br />

valahol 15–21 kilogramm között ideális.<br />

Az elsô trimeszterben a súlygyarapodás nem feltétlenül haladja meg<br />

azon kismamák hízásának ütemét, akik egy gyermeket várnak. Ilyenkor<br />

a rosszullétek miatt még fogyás is elképzelhetô.<br />

A második trimesztertôl nagyjából heti fél-egy kilogramm gyarapodás<br />

várható, a 24. hét végére már 10 kiló plusz is elképzelhetô, majd a<br />

32–36. hét környékén áll be a végleges súly.<br />

Azok a kismamák, akik orvosi javaslatra alacsony szénhidráttartalmú<br />

diétára állnak rá, ennél kevesebbet is hízhatnak. Ugyanakkor a<br />

nagymértékû vizesedés ennél magasabb végsô értéket is eredményezhet.<br />

Szerencsére az orvostudomány ma már megbízható módon tudja<br />

követni a magzatok megfelelô fejlôdését a súlygyarapodástól, vagy annak<br />

hiányától elvonatkoztatva is.<br />

AZ IKERTERHESSÉG KOCKÁZATAI<br />

Szögezzük le az elején: az ikerterhesség szinte minden esetben több<br />

kellemetlenséggel, nehézséggel jár, mint az egyes terhesség. Van olyan<br />

kismama, aki már a kezdetektôl tapasztalja a megnövekedett terheket,<br />

mások csak a második-harmadik trimeszterben érzik a halmozott nehézségeket.<br />

És akad olyan is, akinek meg sem kottyan az egész!<br />

Az orvosok azonban mindig számolnak a lehetséges kockázatokkal,<br />

amelyek pusztán az ikerterhesség tényébôl fakadnak. Szerencsére<br />

az orvostudomány ma már a legtöbb felmerülô problémát kezelni<br />

tudja, illetve idôben képesek felhívni a kismamák figyelmét arra, amire<br />

fokozottabban ügyelni kell.<br />

20

A teljesség igénye nélkül tekintsük át a leggyakrabban elôforduló<br />

problémákat. Ezeknek egy része nem csak az ikerterhes kismamáknál<br />

léphet fel, de náluk gyakrabban fordul elô, és esetleg súlyosabb következményekkel<br />

jár.<br />

TERHESSÉGI DIABÉTESZ<br />

A terhességi cukorbetegség a terhesség során alakul ki, olyan várandós<br />

anyáknál (is) akiknek a korábbiakban nem volt ilyen bajuk. Általában<br />

az 5–6. hónap környékén jelentkezik. A szervezet, bizonyos hormonális<br />

változások eredményeképpen, képtelen optimális módon<br />

hasznosítani a glükózt a korábbiakkal azonos cukorbeviteli szint mellett<br />

is, aminek veszélyesen magas vércukorszint az eredménye. Nagyon<br />

fontos, hogy a kismama rendszeresen részt vegyen a szûrôvizsgálatokon,<br />

hiszen a terhességi cukorbetegség kialakulását legtöbbször<br />

semmilyen konkrét panasz nem jelzi, így legtöbben csak a szûrôvizsgálatok<br />

(próbareggeli, glükózterhelés) révén szereznek tudomást róla.<br />

Különösen veszélyeztetettnek tekinthetôk az alábbi csoportok:<br />

akik eleve jelentôs túlsúllyal vágnak neki a terhességnek<br />

akik az elôzô terhességük idején is szembetalálták magukat e kihívással<br />

akiknek a családtagjaik között van cukorbeteg<br />

akik 30 év felett esnek elôször teherbe.<br />

A terhességi cukorbaj elsôsorban a magzatra veszélyes: koraszüléshez,<br />

méhen belüli fejlôdési rendellenességhez vezethet.<br />

Szerencsére a problémát könnyen lehet kontrollálni, megfelelô diétával,<br />

mozgással, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, így a magzati<br />

kockázatok minimálisra csökkenek.<br />

A gyermekek születése után a kondíció általában magától megszûnik,<br />

de errôl végsô bizonyosságot csak az utóvizsgálat során nyerhetünk.<br />

Az ikresek.<strong>hu</strong>-n végigkövetett terhességek között ez a probléma merült<br />

fel leggyakrabban.<br />

Szerencsére az orvosok által elôírt CH-diéta minden esetben megoldást<br />

jelentett. A kismamák legtöbbször arról számoltak be, hogy néhány<br />

nap után megszokták az új étrendet, és nem jelentett nehézséget<br />

a szigorú következetesség, sôt, a közérzetük is sokkal jobb lett.<br />

21

A súlygyarapodás üteme ilyenkor lelassulhat, de ez csak a kismamára<br />

érvényes, a babák ettôl függetlenül elveszik a számukra szükséges<br />

tápanyagokat, tehát az ô növekedésük, fejlôdésük zavartalan. A gyarapodás<br />

ütemének csökkenése ugyanakkor tehermentesíti a terhes nô<br />

szervezetét, így az anya is jól jár.<br />

VKOrsi:I<br />

Nekem a 22. héttôl a vércukor miatt kellett csinálnom egy 150–170 gr-os<br />

szénhidrát-diétát. A babák hízása nem ettôl függ, én 11 kg-t híztam,<br />

és 3 kg-mal voltam utána kevesebb, mint elôtte… szóval a babák elveszik,<br />

ami kell nekik.<br />

Én 28 évesen szültem ôket, és 5 kg-ot híztam összesen, a 150 gros<br />

diétát (terheléses cukor magassága miatt detto) a 27. héttôl kellett<br />

elkezdeni és a 34. hétig csak + 3 kg-ot szedtem fel.<br />

Miagi:I<br />

Nekem 7.8 lett a kétórás cukrom (a löttyöt ittam). A dokim mondta<br />

hogy most 2 hét diéta (kb.200 Ch) aztán egy napra be a klinikára, és<br />

minden kaja után nézik a cukromat. És attól függ, mi lesz. Hát remélem,<br />

semmi, mert nem is a kenyér meg az édesség hiányzik, hanem<br />

a gyümölcsök és a tejtermékek!!! Nem gondoltam volna, hogy<br />

mennyi szénhidrát van bizonyos piti dolgokban.<br />

Eri:I<br />

Nekem 9.1 volt a terheléses cukrom, és 160 gr-os CH-diétát írt elô a<br />

doki. Be is tartottam, aztán a kórházban is diétás menüt kaptam,<br />

amirôl gondolom, el lehet képzelni, mennyire lehetett tápláló… Csak<br />

tejet és sajtot, meg némi felvágottat hozattam be, szóval fehérjét,<br />

mert nemcsak CH-szegény és cukormentes volt a menü, de fehérje<br />

sem volt benne túl sok. Az eredmény az lett, hogy alig híztam valamit,<br />

most kb. 2–3 kg-mal vagyok több, mint terhesség elôtt. Ha ehettem<br />

volna bármit, biztos nagyon elhíztam volna, mert szeretek unalomûzésként<br />

nasizni.<br />

Kfheni:I<br />

A terheléses cukrom a lötty után 8.01 lett, és 150 CH-s diétát írtak<br />

elô. Akkor be tudtam tartani, ha most kellene, nem menne. ☺ Aztán<br />

22

hetente 6 pontos cukorprofil, de annak örülök, hogy nem kellett sem<br />

gyógyszer, sem inzulin, diétával kordában lehetett tartani.<br />

MÉHLEPÉNY-PROBLÉMÁK<br />

Két komplikációt említhetünk ebben a kategóriában.<br />

A placenta praevia — elöl fekvô lepény — azt jelenti, hogy a méhlepény<br />

részben vagy egészben takarja a méhszájat. A terhesség korai<br />

szakaszában nem ritka, hogy a méhlepény a méhszájhoz túl közel helyezkedik<br />

el. Általában azonban, ahogy a méh növekszik, a lepény elmozdul,<br />

és feljebb vándorol.<br />

Amennyiben a méhszáj a harmadik trimeszterben is a méhszájhoz<br />

közel vagy azt részben-egészében befedve helyezkedik el, komplikáció<br />

léphet fel. A lepény egy darabja leválhat, s ha ezt erôs, csillapíthatatlan<br />

vérzés kíséri, akkor azonnal világra segítik a babákat császármetszéssel.<br />

A placenta praevia jelei változóak lehetnek, a leggyakoribbak:<br />

vérzés, akár fájdalom kísérete nélkül<br />

erôs alhasi fájdalom<br />

méhösszehúzódások.<br />

(Figyelem: a vérzés nem minden esetben azt jelenti, hogy a lepény egy<br />

darabkája leszakadt. Általában a megnövekedett méh nyomása is elégséges<br />

ehhez.)<br />

A következô csoportoknál léphet fel:<br />

többször szült nôknél<br />

császármetszéssel szült nôknél<br />

iker- vagy többesterhesség esetén<br />

haránt- vagy faros fekvésû magzatok esetén<br />

méhmûtét után<br />

35 év feletti nôknél.<br />

Ultrahangos vizsgálat során kiderül, hogy fennáll-e a placenta praevia<br />

veszélye. Amennyiben igen, a nôgyógyászok általában fekvést és gyakori<br />

ellenôrzô vizsgálatot javasolnak. A hüvelyi vizsgálattól ez esetben<br />

tartózkodnak, hogy minél kevesebb hatás érje a méhszájat. A továbbiakban<br />

a szexuális élettôl is tartózkodni kell.<br />

23

A magzati életkortól függôen, a babákat szteroidos tüdôérlelôvel is<br />

megerôsítik, hogy egy esetleges koraszülés következtében kevesebb<br />

lehetséges komplikáció lépjen fel náluk. (Ikerterhesség esetén egyébként<br />

is gyakori eljárás a tüdôérlelô injekció alkalmazása.)<br />

Amennyiben a méhlepény csupán közel fekszik a méhszájhoz, vagy<br />

éppen csak érinti, van lehetôség a hüvelyi szülésre.<br />

Azonban ha részben vagy egészében fedi a méhszájat, a babákat<br />

mindenképp császárral kell világra hozni.<br />

Gitta:I<br />

Én az elmúlt két napban az István kórház vendégszeretetét élveztem,<br />

most értünk haza.<br />

Úgy kezdôdött, hogy szerda éjjel 1 körül arra ébredtem, hogy elég<br />

erôsen vérzek, én innentôl szerintem sokkos állapotban voltam, elkezdett<br />

remegni az egész testem és iszonyú pánik lett rajtam úrrá.<br />

Szerencsére a férjem jobban észnél volt, hívta a kórházat és már<br />

mentünk is be. Ott az ügyeletes doki csinált egy Uh-t és mondta,<br />

hogy élnek a babák, nincs semmi bajuk (na itt kezdtem kapni levegôt),<br />

és hogy úgy látja, az egyik méhlepény rálóg a méhszájamra.<br />

Kaptam egy ágyat, meg egy nyugtatót és befektettek.<br />

Szerencsére reggelre elmúlt a vérzés, naponta kétszer néztek<br />

szívhangot, minden OK volt. Most reggel a dokim is csinált Uh-t,<br />

megerôsítette ezt a teóriát a lepénnyel, és azt mondta, hogy ez a<br />

terhesség elôrehaladtával arrébb fog onnan menni, ami lehet 5–12<br />

hét, nem lehet tudni, de addig gyakorlatilag bármikor megismétlôdhet<br />

ez.<br />

Egész pontosan az az oka, hogy a méh mozog (a növekedéstôl, az<br />

én mozgásomtól, a gyerekek mozgásától, de még akár idôjárási fronttól<br />

is lehet bármiféle méhtevékenység) szóval, hogy mozog a méh,<br />

és a lepény vele együtt rugalmasan mozog, de a méhszájnál nem tud<br />

elmozdulni, így megfeszül, mert az egyik vége fix, ettôl pedig elpattanhat<br />

egy ér. Az egész olyan, mint egy orrvérzés, de ugye terhesség<br />

esetén ez sokkal ijesztôbb. Addig, amíg a lepény nem kezd el leválni,<br />

nincs semmi baj.<br />

Most hazaengedtek, pihizni kell (azt mondta, azért nem kell<br />

egyfolytában feküdni, kis séta, ilyesmi belefér óvatosan), és persze<br />

no szex.<br />

24

(Gitta a 36. hét után 4 nappal egészséges babáknak adott életet, hüvelyi<br />

úton, otthon elfolyt magzatvízzel került a kórházba.)<br />

A placenta abruptio — leváló méhlepény — azt jelenti, hogy a lepény idejekorán<br />

elkezd leszakadni a megtapadás helyérôl. Általában a 3. trimeszterben<br />

lép fel a probléma, de akár a 20. héttôl kezdve jelentkezhet.<br />

Mivel a placenta véredényekkel sûrûn átszôtt szerv, az elszakadás<br />

következtében vérzés lép fel. Minél nagyobb területen történik a leválás,<br />

annál hevesebb vérzés tapasztalható.<br />

A vérzés mellett a következô tüneteket észlelhetjük:<br />

erôs alhasi fájdalom<br />

gyakori kontrakciók<br />

a magzat szívverése nem megfelelô.<br />

Ilyen tünetekkel — sôt, a vérzéssel önmagában is — azonnal fel kell keresni<br />

a kezelôorvost, aki különféle vizsgálatok alapján (ultrahang, vérvétel)<br />

megállapítja, mi a további teendô. (A placenta abruptio tényét<br />

megállapítani 100%-os bizonyossággal valójában csak a szülés után,<br />

a lepény vizsgálatakor lehetséges.)<br />

Nem lehet minden esetben megállapítani, hogy mi okozza a placenta<br />

leválását. A következô tényezôk növelik a kockázatot:<br />

dohányzás<br />

kokainfogyasztás<br />

35 év feletti életkor<br />

rövid köldökzsinór<br />

preeklempszia<br />

magas vérnyomás<br />

korábbi terhesség során elôforduló lepényleválás<br />

iker-vagy többes terhesség!<br />

a hasfalra mért erôs ütés, becsapódás.<br />

A leválást visszafordítani nem lehet. A következô lépések a leszakadás<br />

mértékétôl és helyétôl, a vérveszteség mértékétôl és a magzat életkorától<br />

függenek.<br />

Részleges leválás esetén ágynyugalom és állandó megfigyelés szükséges,<br />

esetleg vérátömlesztésre is sor kerülhet.<br />

25

Teljes leszakadásnál a szülést nem lehet késleltetni, amely szinte<br />

minden esetben császármetszést jelent, bár ha a magzatok állapota<br />

stabil, elképzelhetô hüvelyi szülés is. A kismama a szülés után gyakran<br />

részesül vérátömlesztésben.<br />

IKERTRANSZFÚZIÓ<br />

Az ikertranszfúzió jelenség azon egypetéjû <strong>ikrek</strong>nél jelentkezhet, akik<br />

egy lepényen osztoznak, és a keringési rendszerük is részben közös.<br />

Az egypetéjû <strong>ikrek</strong> mintegy 5–10%-a érintett a kérdésben.<br />

A placentán belüli véredények összefonódnak, melynek következtében<br />

egyenlôtlen vérelosztás alakul ki a két magzat között. Az egyik<br />

bébi befogadóvá, a másik adományozóvá válik. A helyzet mindkettôjükre<br />

nézve kockázatos, mert az adományozónak lelassul a gyarapodási<br />

üteme és nála anémia lép fel, míg a befogadó túl nagyra nôhet, és<br />

vérbôséggel küzd.<br />

A kondíció a magzatvízre is kihatással van: a befogadónál túl sok,<br />

az adományozónál túl kevés jut belôle.<br />

Az ikertranszfúzió a terhesség bármelyik szakaszában kialakulhat.<br />

Ráutaló jel lehet, hogy a kismama haskörfogata túlzott mértékben nô<br />

mintegy 2–3 hét leforgása alatt. Ennek hátterében a befogadónál fellépô<br />

magzatvízbôség áll.<br />

Ultrahangos vizsgálattal megállapítható az is, hogy a „donor” iker<br />

súlya akár 20%-kal is kisebb lehet a testvér súlyánál. Egyes esetekben<br />

elôfordul, hogy bármely magzat testében felgyülemlett folyadékot találnak<br />

a koponyában, hasüregben, tüdôben vagy a szívben.<br />

Kialakulásának pontos okai ismeretlenek. Jelenleg nincs bizonyíték<br />

arra nézve, hogy az anya életmódja, életkora, testsúlya stb. elindítana<br />

bármilyen folyamatot, amely ikertranszfúzióhoz vezet. A genetika<br />

sincs befolyással az eseményekre.<br />

A lehetséges kezelést a helyzet súlyossága határozza meg. A kondíció<br />

lehet olyan enyhe fokú, hogy ultrahanggal sem kimutatható. Ebben<br />

az esetben csak a gyermekek születésekor, a babák állapotából állapítható<br />

meg az ikertranszfúzió ténye.<br />

Komplikáltabb esetekben sajnos legtöbbször csak az idô adja meg<br />

a választ a problémára.<br />

Az elsô és legfontosabb dolog a szigorú fekvés. Mivel a felhalmozódott<br />

extra magzatvíz miatt a méh nagyobb, mint a hasonló idôszakban<br />

26

lévô ikres mamák méhe, a méhszájra óriási teher nehezedik. A függôleges<br />

testhelyzet ezt a terhet mind a méhszájra helyezi, amely beindíthatja<br />

a méhszáj nyitódását. Emiatt egyébként az orvosok méhszájzáró<br />

mûtétet is javasolnak a fekvés mellett. Egy USA-beli statisztika<br />

szerint a cerclage (méhszájzáró mûtét) 25%-kal növelte az ikertranszfúzióban<br />

szenvedô magzatok túlélési esélyeit.<br />

A gyakori ellenôrzô vizsgálatok szükségessége miatt nagy a valószínûsége,<br />

hogy kórházi tartózkodásra ítélik a várandós anyát, hiszen<br />

még igen rövid távú utazgatás is óriási kockázatot jelent.<br />

Sajnos azonban elképzelhetô, hogy minden elôvigyázatosság ellenére<br />

a terhesség sikeres végének esélyei romlanak.<br />

Amennyiben az adományozó baba életveszélyben van, de már elérték<br />

az <strong>ikrek</strong> a méhen kívüli életképes kort, császármetszéssel segítik<br />

ôket világra. Ilyenkor a babák azonnali intenzív kezelést igényelnek,<br />

egyrészt mivel nagy valószínûséggel koraszülöttek lesznek, másrészt<br />

pedig a donor babát a vérszegénység, a befogadót a vérbôség és sárgaság<br />

miatt kell kezelni.<br />

Létezik két beavatkozás, melyek azonban igen kockázatosak a terhességre<br />

nézve. Az egyik egy lézeres mûtét, melynek során a méhen<br />

belül lézer segítségével elzárják a közös véredényeket, tehát megszüntetik<br />

a közös vérkeringést.<br />

A másik tulajdonképpen ugyanaz az eljárás, mint az amniocentézis:<br />

itt a befogadó iker magzatvizébôl lecsapolják a felesleget. Ez azonban<br />

nem szünteti meg a problémát véglegesen, hiszen továbbra is a<br />

közös vérkeringés mûködik.<br />

CatEye:I<br />

A mai napon megszülettek Kevi babái!! ☺<br />

Most beszéltem vele telefonon. A kisebb baba burkot repesztett, és<br />

császármetszéssel ikertranszfúziós szindróma miatt meg kellett<br />

születniük a babáknak, a Szabolcs utcai kórházban. Nála sem hatott<br />

a spinális érzéstelenítés, így elaltatták, és altatásban vették ki<br />

a piciket. Holnap lett volna 27 hetes, így a babák picikék, de jó állapotban<br />

vannak, és a császármetszés az életüket mentette meg. Regina<br />

980 g-mal, Flóra 680 g-mal született. Reginától vért csapolnak,<br />

és azt kapja meg a pici lány.<br />

27

Kevi:I<br />

Örömmel jelentem, hogy fél 9 és 9 között megszülettek a kislányaink!<br />

Regina (940 g) viszonylag jól van, kapja az ilyenkor szokásos<br />

dolgokat az inkubátorban. Flóra (680 g) sajnos ô nincs annyira jól,<br />

mert vérszegény, így vért kell kapnia. Ahogy azt CatEye írta, ikertranszfúziós<br />

szindrómával születtek idô elôtt, ami esetünkben szerencsésnek<br />

mondható. Szerintünk (ez lehet hülyeség) Regina azért<br />

repesztette meg a burkot, mert érezte, hogy Flórával baj van, és ha<br />

nem jönnek ki, akkor meg is halhat Flórababa. Most még sajnos<br />

50–50%-osak az esélyeik, de mindent megtesznek az érdekükben,<br />

és én tudom, hogy stramm csajok!<br />

(Flóra és Regina ma már kétéves gyönyörûségek!)<br />

TOXÉMIA<br />

A terhességi magas vérnyomás sok kismama számára ismerôs probléma.<br />

Amennyiben a mért érték 140/90 felett van, terhességi magas<br />

vérnyomásról beszélünk.<br />

A toxémiának azonban a hipertónia csak az elsô tünete, amelyhez<br />

társulhatnak fehérjevizelés és ödéma, valamint májmûködési zavarok<br />

is.<br />

A betegség kialakulásának pontos okát ma sem ismerik. A terhesség<br />

20. hetétôl kezdve bármikor jelentkezhet, de leggyakrabban a 3.<br />

trimeszterben fordul elô.<br />

Kockázati csoportot alkotnak azok:<br />

akiknek a korábbi terhessége során kialakult toxémia<br />

eleve magas vérnyomástól szenvednek<br />

cukorbetegek<br />

vesebetegek<br />

ikerterhesek.<br />

A terhesgondozás során végzett vérnyomásmérés, a súlygyarapodás<br />

ellenôrzése, a vizelet- és vérvizsgálat felfedi, ha a kismamánál kialakulóban<br />

van a toxémia.<br />

28

Enyhébb esetben ágynyugalmat, valamint sószegény és fehérjedús<br />

diétát javasolnak az orvosok, természetesen ezután a vizsgálatokra is<br />

gyakrabban kerül sor. Régebben a folyadékbevitel korlátozását is javasolták,<br />

mostanra ez a felfogás megváltozott, és inkább fokozott vízfogyasztásra<br />

ösztönzik a kismamát.<br />

Komplikáltabb esetben kórházi befektetésre kerül sor, ahol gyógyszerekkel<br />

stabilizálják a várandós nô vérnyomását. Emellett a magzatok<br />

fejlôdését, a köldökzsinórban áramló keringést és a lepény állapotát<br />

is állandóan ellenôrzik.<br />

Fontos megjegyezni, hogy a toxémia nem mindig produkál egyértelmû<br />

tüneteket, hiszen elôfordulhat, hogy a magas vérnyomással<br />

a kismama továbbra is remekül érzi magát. A vizenyôsség problémája<br />

is megjelenik a 2–3. trimeszter környékén a legtöbb ikerterhes anyánál<br />

kisebb-nagyobb mértékben. Egyedül a hirtelen súlygyarapodás adhat<br />

okot a gyanúra, amikor az anya maga is tapasztalja, hogy az addigi<br />

növekedés üteméhez képest rövid idô alatt jelentôsen megugrott a<br />

testsúlya.<br />

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az elôbbi tüneteket fejfájás,<br />

vagy/és látászavar, hányinger is kíséri, azonnal konzultáljunk az orvosunkkal!<br />

Toxémiás rángógörcs léphet fel, melynek során a kismama<br />

elveszti az eszméletét.<br />

Ha igazolást nyer a toxémia gyanúja, onnantól kezdve nagyon fontos<br />

az állandó megfigyelés, mert a toxémiás nô állapota rohamosan<br />

romlásnak indulhat, és orvosi kezelés hiányában veseleálláshoz, agyvérzéshez<br />

vezethet, mely mind az anya, mind a magzat számára halálos<br />

kimenetelû lehet.<br />

Ha bármely vizsgált érték — akár az anyánál, akár a babáknál — a kritikus<br />

határhoz közelít, a terhességet azonnal be kell fejezni, ami az<br />

összetett kockázati tényezôk miatt szinte mindig császármetszéssel<br />

történik. A toxémiával diagnosztizált anyák magzatai tüdôérlelô injekciót<br />

kapnak a 34. hét környékén — amennyiben a terhesség kitart<br />

addig.<br />

A toxémia a szülés után legtöbbször önmagától megszûnik, bár elképzelhetô,<br />

hogy az anyának egy ideig még szüksége lesz a vérnyomáscsökkentô<br />

gyógyszerekre. A vizesedés a szülés után 1–4 héttel teljesen<br />

visszahúzódik.<br />

29

KMoncsi:I<br />

1990-ben voltam terhes a fiammal. Butácska 19 éves kislány voltam,<br />

aki rettenetesen komoly nônek érezte magát. 58 kilóról kezdtem a<br />

terhességem, anyukám gondosan vigyázott rám (együtt laktunk)<br />

mondván, hogy most sokat kell enni. Hát nekem meg jólesett! Imádtam<br />

a zsíros, friss, meleg kétkilós kenyeret, zöldhagymával, retekkel.<br />

Hihetetlenül híztam, és a terhestanácsadáson csóválták a fejüket.<br />

A 28. héten hirtelenül és váratlanul felugrott a vérem nyomása<br />

(160/100), a kezem meg a lábam felismerhetetlenségig feldagadt.<br />

Szinte járni sem tudtam. Diagnózis: TOXÉMIA-gyanú! Fehérje még<br />

akkor nem volt a vizeletemben. Na és elkezdôdött a fogyókúra!<br />

Megijedtem, mert közölték, hogy a gyermekem életét veszélyeztetem.<br />

Sikerült a felszedett 25 kilóból 8-at fogynom komoly gyötrelmek<br />

árán. Ettôl függetlenül megjelent a fehérje is, de akkorra már a 38.<br />

héten jártam. Akkor megfogadtam, hogy ha még egyszer terhes leszek,<br />

akkor igenis okosan fogom végigcsinálni a terhességet, mert<br />

lehet úgy enni, sokat és ízleteset, hogy az ne ragassza az emberre a<br />

kilókat. Olivér egészségesen, 3750 g-mal született, de bizony ô is vizes<br />

volt. 12 kilóval jöttem ki kevesebbel a kórházból!!!<br />

Azt mondta a kezdet kezdetén a dokim, hogy a legtöbb terhességi<br />

szövôdmény a túlzott hízás miatt következik be. A zsír vagy a víz<br />

túlzottan nyomja a szöveteket és szerveket, s ikerterhességnél ez<br />

még komolyabb, hisz kell a hely a babáknak, ne foglalja el a víz vagy<br />

a zsír! Kezdettôl fogva írta a kiskönyvembe, hogy diéta! Ugyanis állítólag<br />

aki az elsô terhességben toxémiás vagy toxémiagyanús volt,<br />

az nagy valószínûséggel a másodikban is toxémiás lesz. Hála istennek<br />

nálam most ennek semmi jele!!! Igenis mérem magam, igenis<br />

figyelek a súlyomra, pedig 6-szor eszem naponta, és bizony amellett,<br />

hogy egy kicsit magasabb lett a cukim, megeszem néha-néha<br />

egy-egy süteményt is, ha megkívánom! De büszke vagyok magamra,<br />

hogy okosan, figyelve az étrendem összetételét, 10 kilónál tartok<br />

(mára már 11-nél)! Én arra kérem a kismamikat, hogy a hízás<br />

másik oldalát is vegyétek figyelembe, mert sajnos ugyanúgy veszélyeztetheti<br />

a babákat, mint a koplalás! Meg kell találni a helyes utat,<br />

és azért van az ember orvosa, tanácsadója, védônôje, hogy segítsen,<br />

és bizony ha már nagyon csóválja a fejét, akkor azt szerintem nem<br />

árt komolyan venni!!!<br />

30

Zsuzska75:I<br />

A 18 kilót én a 31. hétig híztam. Akkor kórházba kerültem, ahol a fôdoki<br />

azzal fogadott: „Jaj, édeském, magának nem mondta senki,<br />

hogy nem szabad ennyit hízni?” Én az igazságot válaszoltam, hogy<br />

nem. A dokim szerint <strong>ikrek</strong>nél 20 kiló is belefér. Se ô, se a védônôm<br />

nem izélgetett soha ezért. Bár a lombik miatt én is 10 kiló pluszról<br />

indultam! ☺ Már nagyon korán elkezdtem vizesedni is, félidôtôl,<br />

vagy még korábban. Aztán egyre inkább fokozódott az ödéma. A 31.<br />

héttôl kórházban voltam, onnantól diéta volt. Már a felvételkor ráírta<br />

a fôorvos diagnózisként a lapomra, hogy toxémia, pedig akkor<br />

még csak vizesedtem, de azt iszonyúan. Onnantól egy dekát se híztam,<br />

pedig ettem azért rendesen, de csak a kórházi kaját.<br />

34. hetesen elkezdtem viszketni, az egész testemen.* Akkor jól<br />

meg is ijedtek a dokik, nem mondott senki semmit, hogy mi bajom,<br />

csak az egyik szülésznô nyögte ki, hogy HELLP-szindróma gyanús<br />

vagyok. (Ez is terhességi szövôdmény, csak súlyosabb, néha halálos<br />

is a magzatra és az anyára is.) Arra is gondoltak még, hogy mivel<br />

a terhességem 3-as ikres terhességként indult, a 20. hét körül<br />

elhalt a 3. babám, aki bent maradt a méhben és esetleg ez okoz valami<br />

gázt… Onnantól rengeteg vizsgálat volt, a stratégia szerint<br />

vártunk, ameddig lehet, húzták az idôt. Aztán a betöltött 36. hét<br />

reggelén felment a vérnyomásom, egész éjjel nem aludtam, mert<br />

annyira viszketett mindenem. Akkor mondták, hogy irány a szülôszoba.<br />

Középsúlyos toxémia miatt lett császárom, legalábbis a zárón<br />

ez volt. A gyerekeim hypotonok lettek, legalábbis Petit még mindig<br />

gyógytornára hordjuk, de szépen alakul. Valószínûleg ez is a toxémia<br />

miatt lehet.<br />

KORASZÜLÉS<br />

Mi számít koraszülésnek? Ma már általánosan elfogadott, hogy az ikerterhesség<br />

normális terminusa 37 hét, az egyes terhesség 38–40 hetével<br />

szemben.<br />

Koraszülésrôl tehát a 37. hétnél hamarabb világra jött <strong>ikrek</strong> esetén<br />

beszélünk.<br />

* Szerk.: A testszerte jelentkezô viszketést epepangás, terhességi kolesztázis<br />

okozza.<br />

31

Természetesen nem mindegy, mennyivel korábban érkeznek a babák;<br />

aranyszabály, hogy az anyaméhen belül minden egyes nap ajándék<br />

a gyermekeknek.<br />

Egy 30. hét elôtt érkezett ikerpár túlélési esélyei, és a náluk felmerülô<br />

komplikációk hosszú távú hatásai egészen mások, mint egy 35.<br />

hétre érkezett párosé.<br />

Általánosságban elmondható, hogy a 36. hét után érkezett babáknak<br />

szinte semmi problémájuk nincs. A 34–36. hét között érkezô gyerkôcök<br />

kissé éretlenek lehetnek, de néhány nap az inkubátorban ôket<br />

is megerôsíti annyira, hogy hamarosan csatlakozhatnak az édesanyjukhoz.<br />

Szerencsére a tudomány mai állása lehetôvé teszi, hogy egészen<br />

pirinyó ikrecskéink is életben maradjanak és behozzák lemaradásukat<br />

az anyaméhen kívül, ám ehhez sokszor fájdalmas út vezet,<br />

melyen nemcsak a babák szenvednek, de a szülôk szomorúsága, aggodalma<br />

sem elhanyagolható. Magyarországon (és a világon sok más helyen<br />

is) a betöltött 24. héttôl beszélünk koraszülésrôl, elôtte a terhesség<br />

befejezése vetélésnek minôsül.<br />

A rettegett koraszülés sok várandós kismamánál az elsô gondolat,<br />

ami felmerül, mikor megtudja, hogy <strong>ikrek</strong>et vár. A félelemnek van alapja,<br />

hiszen az ikerterhesség az optimális körülmények között is a kiemelt<br />

kockázatú terhességek közé tartozik, statisztikai adatok szerint az<br />

<strong>ikrek</strong> esetében kétszer olyan gyakran fordul elô koraszülés, mint egy<br />

baba esetén.<br />

Az elôbbiekben láthattuk, hogy bizonyos koraszüléshez vezetô<br />

komplikációk csak ikerterhesség esetén fordulnak elô, más problémák<br />

kialakulhatnak ugyan egy babával is, de <strong>ikrek</strong>kel nagyobb százalékban.<br />

Ez pusztán abból fakad, hogy a terhesség során fellépô testi<br />

változások megsokszorozódnak kettô vagy több babával.<br />

Mindettôl természetesen nem kell megijedni. Fontos azonban, hogy<br />

tudomásul vegyük, fokozottabb odafigyelésre van szükség a terhesség<br />

elejétôl a végéig.<br />

Ez az odafigyelés két részbôl tevôdik össze. Elôször is, elengedhetetlen,<br />

hogy a terhesgondozáson rendszeresen részt vegyen a kismama,<br />

és a mindenkori szûrôvizsgálatokat elvégeztesse.<br />

Ugyanilyen fontos azonban, hogy a kismama TUDJA, mi történik<br />

vele, mit tehet és mit NEM tehet, FELISMERJE azokat a történéseket,<br />

melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.<br />

32

Nézzük tehát néhány pontban részletezve, mirôl is van szó.<br />

Káros szenvedélyek. Azt hiszem, ma már senkinek nem mond újat,<br />

hogy a dohányzás, drogfogyasztás, túlzott alkoholfogyasztás élen<br />

jár a koraszülések hátterében álló problémák között. Nincs vita,<br />

ezekkel a szenvedélyekkel azonnal fel kell hagyni, pont. Lehetôség<br />

szerint igyekezni kell már a tervezett terhesség ELÔTT eldobni a cigarettát,<br />

letenni a poharat, hiszen ez által már a teherbeesés esélyei<br />

is megnônek. Ha mégsem így történne, vagy ha nem tervezett terhességrôl<br />

van szó, akkor sem kell megijedni, hiszen az elsô pár hétben<br />

— mielôtt a terhességre egyáltalán fény derül — még nagyjából<br />

a mindent vagy semmit elve mûködik, tehát a babák vagy megmaradnak,<br />

vagy nem, függetlenül például az elszívott cigaretta mennyiségétôl.<br />

Viszont mondjunk le káros szokásainkról azonnal, mikor<br />

meglátjuk a két csíkot a terhességi teszten.<br />

NE kezdjünk fogyókúrába! A terhesség nem az az idôszak, amikor<br />

az alakunk miatt kell aggódni. Ne az lebegjen célként a szemünk<br />

elôtt, hogy úgy nézzünk ki, mint az a barátnônk, aki úgy jött ki a kórházból<br />

a szülése után, mintha sosem lett volna terhes. Ne X. Y. celeb<br />

mama címlapfotója legyen a követendô példa. Az ikerterhesség MÁS.<br />

Egyébként Julia Robertsrôl sem láttam fürdôruhás képet, hónapokkal<br />

a szülése után sem. Az ikerterhes kismamának három embert<br />

kell ellátnia megfelelô táplálékkal. Az anyának szüksége van megfelelô<br />

mennyiségû energia-bevitelre, hiszen az ikerterhesség kihordása<br />

nem könnyû munka. A magzatoknak pedig szükségük van a<br />

tápanyagokra az egészséges fejlôdés és növekedés érdekében. A napi<br />

kalóriabevitelen felül babánként 300 pluszkalóriára is szükség lehet<br />

a kiinduló súytól függôen.<br />

NE kezdjünk hízókúrába sem. A terhesség nem jó alkalom a nagy zabálásokra.<br />

A terhesség korai szakaszában fokozhatja a rosszulléteket,<br />

hányingert, késôbb pedig különféle komplikációkhoz vezethet.<br />

Az utolsó trimeszterben pedig még a normálisnak mondható hízás<br />

is komoly kellemetlenségeket jelent, 15–20 kiló pluszt a gerinc, a csípôízületek,<br />

a lábak mindenképp nehezen viselnek el.<br />

Felejtsük el az extrém sportokat! Akármilyen fitt és egészséges életmódot<br />

folytat valaki, akármennyire egészségtôl kicsattanónak definiálja<br />

magát, a terhesség, s különösen az ikerterhesség nem a kalandok<br />

idôszaka. Óvakodjon a kismama mindenféle olyan sporttól,<br />

33

mely ütéseket, eséseket, alhasi sérüléseket okozhat. Ugyanígy kerülendô<br />

minden sportfajta, mely extrém módon megemeli a pulzusszámot,<br />

fokozza az adrenalin-termelést. A magzat vérkeringését<br />

ezek a sportok rendkívül megterhelik, ami korai vetéléshez is vezethet.<br />

Amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy a megszokott<br />

sporttevékenység végezhetô-e tovább is a terhesség alatt, inkább<br />

kérdezzük meg róla az orvosunk véleményét.<br />

NE tunyuljunk el! Hacsak az orvos nem írja elô az állandó fekvést,<br />

nyugodtan mozoghatunk, sétálhatunk, végezhetünk terhestornát,<br />

terhesjógát, bizonyos erôsítô gyakorlatokat. Jót tesz a keringésünknek,<br />

a közérzetünknek, a lelkünknek, megkönnyíti a fokozódó terhek<br />

elviselését.<br />

Ügyeljünk a megfelelô folyadékbevitelre! A kiszáradás rontja a vérkeringést,<br />

és akár méhösszehúzódásokat is okozhat, melyek beindíthatják<br />

a koraszülést. Fontos, hogy a folyadék nagy része lehetôleg víz<br />

legyen. Vigyázni kell a koffein tartalmú italokkal — a reggeli kávé<br />

még belefér, hacsak az orvos másképp nem rendeli. Tartózkodni kell<br />

a cukros üdítôktôl, cukrozott gyümölcslevektôl. Sokan nem mérik<br />

fel, mennyi extra kalóriát visznek be a szervezetükbe az üdítôitalok<br />

révén, érdemes megnézni egy pohár ital kalória- és cukortartalmát.<br />

Kerüljük a szaunát, gôzfürdôt, meleg vizes termálfürdôt, pezsgôfürdôt.<br />

Ezek megemelik az anyák testhômérsékletét, ami a magzatokra<br />

nézve nagyon káros: az elsô trimeszterben vetéléshez vezethet,<br />

vagy születési rendellenesség származhat belôle.<br />

Kerüljük a stresszhelyzeteket, a túlzott fáradtságot eredményezô tevékenységet.<br />

Az ikerterhes nô szervezete rengeteg energiát használ<br />

fel annak érdekében, hogy a babák fejlôdését biztosítsa. Az egyes<br />

terhességekhez viszonyítva lényegesen fáradékonyabbak az ikerterhes<br />

kismamák. Természetesen mindig vannak kivételek, de még<br />

azoknál is fontos a pihenés, akiknek terhessége zavartalanul, kellemesen<br />

telik. A többség azonban tapasztalni fogja, hogy a terhesség<br />

elôrehaladtával még az egyszerûbb házimunkák is kimerítônek<br />

tûnnek majd, nem beszélve egy nagytakarításról vagy egy nagyobb<br />

bevásárlásról. Amint a kimerültség jelei mutatkoznak, azonnal pihenjünk<br />

le. Ne feszegessük a terhelhetôségünk határait!<br />

Gondolkozzunk pozitívan! A terhesség nem csupán fizikai nehézségekrôl<br />

szól. Alaposan igénybe veszi a pszichét is. Senkit nem fog<br />

34

elkerülni a szomszéd néni vagy a sógornô „jóindulatú” beszámolója,<br />

amely valamelyik ismerôsének ikerterhessége alatt zajló rémtörténetét<br />

részletezi… Ne hallgassuk végig! Kérjük meg beszédpartnerünket,<br />

hogy ne traktáljon bennünket ilyen sztorikkal. Pont.<br />

Amennyiben bármilyen problémát diagnosztizálnak a terhesség<br />

alatt, ne zuhanjunk azonnal magunk alá! Koncentráljunk a lehetséges<br />

megoldásokra, higgyük, akarjuk, hogy mi pozitívan jövünk<br />

ki a problémákból is. Óriási segítség lehet ilyenkor a hasonszôrûek<br />

társasága, hiszen kitôl is kaphatnánk annyi biztatást, mint azoktól,<br />

akik maguk is végigélték, végigélik azokat a nehézségeket, amin<br />

mi megyünk keresztül? Keressük más ikerterhesek, ikres anyukák<br />

társaságát, akár az interneten, akár baba-mama klubokban, akár a<br />

védônô segítségét kérve. S nem utolsósorban: bízzunk a babáinkban.<br />

Segíteni fognak.<br />

Ismerjük fel, ha gond van! Azonnal forduljunk orvoshoz, ha az alábbiakat<br />

tapasztaljuk: erôs alhasi görcsök, gyakori keményedések,<br />

erôs hátfájás, fejfájás, látászavar, sûrû, rossz szagú hüvelyi folyás,<br />

vérzés, erôs nyomás érzete a szeméremcsont vagy a végbél tájékán,<br />

túl sûrû vizelési inger, csípôs, fájdalmas vizelet. Mindezek bizonyos<br />

mértékig az ikerterhesség „normális” velejárói is lehetnek, de mindenképp<br />

tájékoztatni kell az orvost a jelenlétükrôl!<br />

KIK SZÁMOLJANAK A KORASZÜLÉS KOCKÁZATÁVAL?<br />

Minden ikerterhes kismama.<br />

Nem szerencsés azonban úgy végigélni a terhességet, hogy ez a tény<br />

határozza meg a gondolkodásunkat. Mint említettük, a terhességek<br />

igen nagy százaléka eljut a kritikus 34–37. hétig, de bôven láttunk<br />

példát az ezen túlhaladó sikeres terhességekre is.<br />

Az ikresek.<strong>hu</strong> történetének rekordere a 41. héten szülte gyermekeit!<br />

Volt példa az ennél jóval korábbi szülésekre is, de hála a magyarországi<br />

PIC osztályok csodával határos erôfeszítéseinek, ma már ôk is<br />

tökéletes egészségnek örvendô, eleven, rosszcsont 1–2–3 éves gyerkôcök.<br />

A fórum fennállása alatt legkorábban született babák — két kislány —<br />

a 27. héten jöttek a világra. Mostanra gyönyörû, boldog kétévesek!<br />

Azok, akik elôzô terhességüket is koraszüléssel zárták.<br />

35

A hüvelyi bakteriális fertôzések igen nagy százalékban felelôsek az<br />

idô elôtti szülés beindulásáért.<br />

Túl sok vagy túl kevés magzatvíz. Ennek hátterében számos ok állhat,<br />

amit nem is lehetséges minden esetben megállapítani.<br />

Akiknél fennáll az elöl fekvô lepény/leváló lepény problematikája.<br />

Akiknek a terhességet megelôzôen is volt bizonyos egészségügyi<br />

problémája: magas vérnyomás, cukorbetegség, veseproblémák, bizonyos<br />

pszichés betegségek. Nagyon fontos, hogy mindezekrôl ôszintén<br />

és részletesen tájékoztassuk a nôgyógyászunkat! Hiszen csak<br />

így képes megfelelô tanácsokkal ellátni, és az esetleg szükséges<br />

gyógyszereket kiválasztani.<br />

Összefoglalva az eddigieket<br />

Egy teljesen egészséges kismama, teljesen komplikációmentes, „unalmas”<br />

terhesség során ne pazaroljon energiát arra, hogy a koraszülés<br />

lehetôsége miatt aggódik.<br />

Élvezze a várandósságot, pihenjen sokat, és figyeljen a teste jelzéseire.<br />

Ha azonban az anyára vagy a babákra nézve érvényes bármely rizikófaktor,<br />

akkor sokkal tudatosabban, sokkal óvatosabban kell élni<br />

a várandós mindennapokat. Sokszor apró, banális dolgokon múlik,<br />

hogy a kicsik a 33. héten indulnak el kifelé, vagy megvárják a 37. hetet.<br />

Végül nézzük meg, mi történik, ha gyermekeink mégis idejekorán<br />

úgy döntenek, kíváncsiak a kinti világra!<br />

Az elmúlt évtized óriási fejlôdést hozott a koraszülött-ellátás terén.<br />

Egy amerikai statisztikai adat szerint (sajnos magyar megfelelôjét nem leltem<br />

sehol) ma már a 24–31. hét között született babák 80%-a életben marad.<br />

Nem lehet azonban elhallgatni, hogy a koraszülött babák, különösen<br />

a 34. hét elôtt érkezô gyermekek, szinte kivétel nélkül, valamilyen<br />

többé-kevésbé súlyos, alulfejlettségbôl adódó problémával küzdenek.<br />

LÉGZÔSZERVI PROBLÉMÁK<br />

A leggyakrabban elôforduló probléma a tüdô éretlensége. Az éretlen<br />

tüdô nem képes ellátni az önálló légzés feladatát, emiatt a babák segítség<br />

hiányában oxigénhiányos állapotba kerülnének. Ezt elkerülendô,<br />

a koraszülötteket enyhébb esetben oxigén-búra alatt tartják, súlyosabb<br />

esetben az orrba felhelyezett szondán keresztül kapnak frisss<br />

oxigént, de gépi lélegeztetésre is szükség lehet.<br />

36

A 28. hét elôtt született babáknál a légzôszervi elégtelenségbôl adódóan<br />

gyakori a tüdôgyulladás. Szerencsére a babák jó eséllyel kezelhetôk,<br />

de a gyógyulás hosszú idôt vesz igénybe.<br />

ALUSZÉKONYSÁG, SÚLYVESZTÉS<br />

A legtöbb koraszülött baba, még a 34–35. hét tájékáról is, beleesik ebbe<br />

a problémakörbe. Az utolsó hónapban szinte már csak az agy fejlôdik,<br />

ez azonban elképesztô ütemben. Ezért minden egyes nap óriási<br />

elônyöket hozhat a babák életének elsô heteit tekintve.<br />

Az aluszékony babákat nehéz rávenni a táplálkozásra, hosszú és<br />

embert próbáló feladat ôket szopni megtanítani. Ilyenkor kitartóan<br />

ébresztgetni, próbálkozni kell, és ha túl gyengék a szopáshoz, lefejt<br />

anyatejjel vagy tápszerrel muszáj ôket rendszeres idôközönként táplálni.<br />

Mindenképp igyekezni kell, hogy a szülés utáni súlyveszteségüket<br />

mihamarabb visszaszerezzék.<br />

LÉGZÉSKIMARADÁS (APNOÉ)<br />

Önálló, ütemes lélegzést folytató babák lélegzetvétele néha kihagy,<br />

egyes esetekben mindössze pár másodperc erejéig, néha azonban<br />

20 másodpercen túl is.<br />

A jelenség hátterében több tényezô állhat.<br />

A légzéskimaradásra hajlamos babákat gyógyszeresen kezelik, és<br />

mindaddig kórházi megfigyelés alatt tartják ôket, amíg végül egy meghatározott<br />

idôszakon keresztül már nem jelentkezik a lélegzetkihagyás.<br />

Mindazonáltal, ezeknél a babáknál életmentô lehet a légzésfigyelô<br />

használata otthon, a kiságyukban is, de csak akkor, ha a szülôk<br />

tudják, hogyan kell lélegeztetni a babát a mentô érkezéséig!<br />

SÁRGASÁG<br />

Sárgaság akkor alakul ki, amikor az újszülött mája nem képes megfelelô<br />

gyorsasággal feldolgozni a feleslegessé vált magzati vérsejtekbôl kiváló<br />

billirubint. A felhalmozódó billirubin sárgás bôrszín elváltozást okoz<br />

a babánál. A problémát rutinkezeléssel; kékfénykezeléssel orvosolják.<br />

TESTHÔ-SZABÁLYOZÁSI NEHÉZSÉGEK<br />

A babáknak az anyaméhbôl kikerülve alkalmazkodniuk kell a megváltozott<br />

hômérsékleti viszonyokhoz. A koraszülött babák gyakran<br />

37

fáznak, ezért kerülnek inkubátorba, mely szabályozott, megfelelô külsô<br />

hômérsékletet biztosít számukra. Néhány óra, de legkésôbb 1–2 nap<br />

múlva azonban már elegendô az anyai test melegsége, ha egyéb problémák<br />

nem merülnek fel. Ez utóbbi két probléma még teljes terminusra<br />

született babáknál is elôfordul idônként.<br />

KILENC HÓNAP, CÍMSZAVAKBAN<br />

1. HÓNAP<br />

Az ikerterhesség elsô hónapja nem sokban különbözik az egyes terhességektôl.<br />

Amennyiben az elsô orvosi vizsgálatra korán sor kerül<br />

— az elmaradt menstruáció után 1–2 héttel — az orvos sok esetben csak<br />

a terhesség tényét állapítja meg, a duplázást nem.<br />

A terhesség 40. hetét az utolsó menstruáció dátumától számolják,<br />

amihez képest a fogamzás valójában kb. 2 héttel késôbb történik. (Amikor<br />

tehát egy 6 hetes terhességrôl beszélünk, magzataink valós kora<br />

igazából 4 hét körüli.)<br />

A megtermékenyült petesejtek — kétpetéjû <strong>ikrek</strong> esetén — beágyazódnak<br />

a méhnyálkahártyába, ahol az osztódás fénysebességgel történik.<br />

Az egypetéjû <strong>ikrek</strong>nél ekkor válnak szét. A méhlepény(ek) kialakulása<br />

is elkezdôdik.<br />

Az ikermagzatok fejlôdése ebben az idôszakban nem tér el a normál<br />

magzatfejlôdéstôl. Az elsô hónap végén az embrió még leginkább<br />

egy ebihalra emlékeztet, de már látható a fej, és megkezdôdött a szív<br />

kialakulása is.<br />

Testi változásaink<br />

Egyénenként nagyon eltérôek lehetnek. A tünetek jó része nagyon hasonló<br />

a menstruáció elôtti tünetekhez:<br />

mellfeszülés<br />

érintésre érzékeny mell, különös tekintettel a mellbimbóra<br />

felfúvódás<br />

alhasi görcsök<br />

szélszorulás<br />

étvágynövekedés<br />

enyhe vérzés (nagyon ritkán)<br />

38

hangulati változások<br />

fáradtság, álmosság.<br />

2. HÓNAP<br />

A legtöbb kismama valamikor ebben a hónapban látogat el elôször az<br />

orvosához. Az elsô nôgyógyászati vizit alkalmával az orvos alaposan<br />

kikérdez általános egészségi állapotunk és a családban elôforduló<br />

örökletes betegségek felôl. Kenetet vesz rákszûréshez, és számos vizsgálathoz<br />

ír beutalót: vérkép, vizelet, EKG, szifilisz- és hepatitis–B-szûrés<br />

szerepelnek az elsô körben. Ezeken felül az orvos a kismama állapotának<br />

felmérése után elrendelhet egyéb vizsgálatokat is, ha<br />

szükségesnek ítéli meg (például belgyógyászati kivizsgálás). Ebben a<br />

hónapban kell bejelentkezni a védônôhöz is.<br />

Miközben mi rendelôtôl rendelôig rohangálunk két hányinger között,<br />

magzataink szédületes gyorsasággal fejlôdnek. A 7–8. héten már<br />

babszem nagyságúak, ultrahangvizsgálattal érzékelhetô a szívdobogás,<br />

de nem minden esetben lehet megállapítani, hogy két szívrôl van<br />

szó. Megjelennek az orrlyukak, a szemlencsék; megindul a csontképzôdés;<br />

formálódnak a belek, a kezek és lábak; kezdenek kialakulni a<br />

petefészkek vagy herék is, fejlôdik az agy és a tüdô.<br />

Az elsô hónapban felsorolt problémák továbbra is fennállhatnak,<br />

felerôsödhetnek, illetve megjelenhetnek, amennyiben eddig még nem<br />

tapasztaltuk ôket.<br />

A terhesség alatt megnövekszik testünkben a vér és egyéb folyadékok<br />

mennyisége. Nagyon fontos, hogy mi magunk se feledkezzünk<br />

meg a megfelelô folyadékbevitelrôl, és ennek lehetôleg nagy része víz<br />

legyen. Sokan érzik úgy, hogy túl sok nyál termelôdik a szájukban,<br />

holott a nyálmennyiség nem növekszik a terhesség alatt, de a rosszulléttel<br />

küzdô kismama hajlamos kevesebbet visszanyelni, hiszen az<br />

még inkább irritálja a gyomrát.<br />

A második hónaptól kezdôdik a gyakori vizelési inger, amely aztán<br />

velünk marad a terhesség végéig. Ahogy a méhünk növekszik, úgy<br />

gyakorol egyre nagyobb nyomást a húgyhólyagra, aminek következtében<br />

egyre gyakrabban kapunk jelzést a hólyag telítettségérôl. Ha a<br />

gyakori vizelési ingerhez égô fájdalomérzet párosul, keressük fel orvosunkat,<br />

ez ugyanis húgyúti fertôzésre utal, melyet mindenképp kezelni<br />

kell.<br />

39

Sokan panaszkodnak orrvérzésre, orrdugulásra. Ennek hátterében<br />

az áll, hogy a terhesség alatt a szervezetünkben az összes nyálkahártya<br />

megduzzad, beleértve az orrunkat is. Segíthet a párologtató, ha<br />

száraz a lakás levegôje, vagy egy egyszerû sós orrspray is.<br />

Gyakori probléma a székrekedés is. A gyomor és a bélrendszer mozgása<br />

lassul a terhesség alatt, másrészt, a bevitt tápanyagból sokkal<br />

több folyadék is felszívódik a babák táplálása érdekében, a széklet pedig<br />

keményebbé, nehezebben üríthetôvé válik. Víz, víz, és még több víz!<br />

Emellett segíthet, ha sok rostos gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk.<br />

Próbáljunk rendszeresen, kb. 3 óránként, kis mennyiségeket enni.<br />

Ezek a hetek kritikusak lehetnek a magzatok szervfejlôdése szempontjából.<br />

Igyekezzünk minden káros hatástól megvédeni ôket! Lehetôleg<br />

kerüljük a dohányfüstös helyeket, az alkoholfogyasztást, és minden<br />

esetben konzultáljunk a nôgyógyászunkkal, háziorvosunkkal,<br />

mielôtt bármilyen gyógyszert bevennénk!<br />

3. HÓNAP<br />

Ha eddig nem tettük meg, ebben a hónapban mindenképp esedékes bejelentkezni<br />

a védônôhöz. Az anyasági támogatáshoz ugyanis minimum<br />

négy pecséttel kell igazolnunk, hogy részt vettünk a terhesgondozáson.<br />

A védônô szerepe továbbá, hogy a terhességgel kapcsolatos kérdéseinket<br />

megválaszolja, táplálkozási, életviteli tanácsokat adjon, figyelemmel<br />

kísérje a súlygyarapodásunk.<br />

A babáknak a 9. héten már van könyöke, lábujja, a 10. héten pedig<br />

eltûnik a farkinca! Kialakulnak továbbá a fülkagylók, az ajkak. Nônek<br />

a szemhéjak, melyek lassan összezáródnak és nem is nyílnak ki a 25–27.<br />

hétig. A 12. héten már kb. 5 centisek és körülbelül 15 grammot nyomnak.<br />

A fejük még mindig a testük felét teszi ki, de belül már ott található<br />

a végleges agystruktúra (bár az agy maga még rengeteget fejlôdik<br />

a születésig). Kifejlôdnek a vesék is, sôt, egyenesen belepisilnek a<br />

magzatvízbe!<br />

A 12. héten átlépünk az embrionális szakaszból a magzati korba.<br />

Magyarországon általában négy ultrahangvizsgálatot végeznek egy<br />

normál terhesség alatt. Ikrekkel ennél mindenképp többre számítsunk.<br />

Konkrét számot nehéz mondani, mert nagyrészt függ a babák és az<br />

anya állapotától, de egy „eseménytelen” ikerterhesség alatt is minimum<br />

havi egy Uh-vizsgálatra lehet számítani a második trimesztertôl.<br />

40

Az elsô vizsgálat, mint említettük, a terhesség korai felismerésére<br />

irányul, valamint a méh állapotának feltérképezésére, a terhesség korának<br />

pontos megállapítására törekszik.<br />

A 12. heti ultrahangos vizsgálat célja bizonyos születési rendellenességek<br />

kizárása. Ilyen például a megvastagodott tarkóredô, mely<br />

Down-kórra utalhat, bizonyos végtag- és csontosodási rendellenességek.<br />

Vizsgálják a lepény/ek helyzetét, állapotát is.<br />

Az ikerterhes kismamák jó része csak ezen a vizsgálaton tudja meg,<br />

hogy közénk tartozik! No, milyen érzés az elsô sokk után? (Ma már nagyon<br />

ritka, hogy a 12. heti ultrahangon sem veszik észre a két babát.)<br />

Nézzük, eközben hogyan változunk…<br />

Elképzelhetô, hogy a 3. hónapban már nagyobb melltartóra lesz szükségünk.<br />

Nem érdemes azonban túl sok új darabba beruházni, mert valószínûleg<br />

a terhesség végéig még további méretváltozás vár ránk.<br />

A harmadik hónap végére már kevés ikerterhes tudja leplezni a megnövekedett<br />

pocakot. Nagyon fontos, hogy engedjünk teret a hasunknak.<br />

Soha ne viseljünk derékban szoros öltözéket, térjünk inkább át a<br />

kismamaruházatra, ha régi nadrágjaink már nem kényelmesek.<br />

Az elsô két hónapban tapasztalt terhességi tüneteink valószínûleg<br />

továbbra is „gyötörnek” bennünket.<br />

Sok kismamánál viszont már távozóban az állandó rosszullét és hányás<br />

kora, helyette meglepôdve tapasztaljuk, hogy a hûtôt egészben<br />

kiennénk a konyha sarkából. A hirtelen megnôtt étvágy teljesen normális,<br />

és nem lehet elégszer hangsúlyozni a gyakori, ésszerû táplálkozás<br />

fontosságát.<br />

Gyakori probléma a vérszegénység a kismamáknál, melyre az ikerterheseknek<br />

még nagyobb az esélyük. A testben lényegesen megnövekszik<br />

a vérmennyiség, ugyanakkor a vörösvértestek termelôdése<br />

lelassul. Spenót, olajos magvak, marhahús, tojás — ezek az ételek segíthetnek<br />

enyhébb esetben. Ha ez nem elegendô, az orvos/védônô javasolhat<br />

táplálékkiegészítôket, gyógyszereket.<br />

A megnövekedett vérmennyiségnek egyéb következményei is lehetnek.<br />

A terhességi hormonok miatt gyakori a fogínyérzékenység, -duzzanat,<br />

valamint a fogínyvérzés. Fontos, hogy továbbra is alaposan eltávolítsuk<br />

a lepedéket az ínybarázdából is.<br />

41

Szót kell ejtenünk a szexuális élet változásairól is. Az elsô trimeszterben<br />

gyakorlatilag még nincs fizikai akadálya a korábbiakban<br />

kialakított szeretkezési szokásoknak. Változhat mégis a nô hozzáállása,<br />

hormonális okokból, a rosszullétek miatt, a gyakori fáradtság<br />

miatt, vagy bármilyen lelki folyamat eredményeképpen. Fontos azonban<br />

tudni, hogy amennyiben az orvos másképp nem rendeli, nem<br />

kell attól tartanunk, hogy a szex bármilyen módon „ártana” a magzatoknak.<br />

Ha mindkét fél igényli és élvezi az együttlétet, használjuk ki az elsô<br />

néhány hónapot, mert az ikerterhesség második/harmadik trimeszterében<br />

nagyon sok anyukát eltiltanak a szexuális élettôl a magzatok<br />

érdekében.<br />

Összegezve az elsô trimeszter tüneteit, problémáit: a kellemetlenségek<br />

általában intenzívebben jelentkeznek az ikerterhesség alatt.<br />

S bár ekkor még sokan nem tudjuk, hogy két magzat növekszik méhünkben,<br />

pont ezekbôl a kellemetlenségekbôl gyaníthatjuk, hogy mi<br />

is részesei lettünk ennek a csodának. Azon a napon pedig, amikor konkrétan<br />

tudtunkra adják a nagy hírt, egy új történet kezdôdik…<br />

Mirelle:I<br />

Én nem hánytam, csak 1-szer, de az elsô 20 hetet végigkóvályogtam…<br />

aztán mintha elvágták volna!<br />

Hné:I<br />

Én kb. a 4. hónapig öklendeztem, jaj, de utáltam… hányni csak este<br />

hánytam.<br />

Cozumel:I<br />

Nekem a doki B6-vitamint ajánlott hányingerre, de nem kellett.<br />

Kriszta:I<br />

A 24. hétben vagyok, és ÉN A 17. HÉTIG EGYFOLYTÁBAN HÁNYTAM!<br />

Semmi sem segített, szinte egész nap feküdtem és olyan rosszul voltam,<br />

hogy arra nincsenek szavak. Aztán egyik napról a másikra szinte<br />

teljesen elmúltak ezek a rosszullétek. Reggelente sajnos a mai<br />

napig öklendezem, de ezt leszámítva már semmi panaszom nincsen.<br />

42

Ancsa:I<br />

Kb. a 15. hétig küzdöttem hányingerrel, de csak kétszer rókáztam.<br />

Nekem két dolgot tanácsoltak: citromos, cukros víz, és gyömbéres<br />

keksz.<br />

Orlando:I<br />

Lehet, hogy én voltam csak ilyen szerencsés, de egyszer sem hánytam,<br />

egész terhességem alatt meg még csak nem is voltam rosszul.<br />

Cozumel:I<br />

Orlando, én is olyan szerencsés voltam, mint Te, egyszer hánytam,<br />

az is egy kis influenza miatt volt. Én nem gyôztem csodálkozni…<br />

mindig vártam, hogy majd valami fog történni, de semmi. Se a szagok<br />

nem zavartak, se az ízek… ugyanúgy megittam a reggeli kávém…<br />

nekem csak a cicim nôtt meg egy picit, de az sem tûnt fel, csak a férjemnek!<br />

4. HÓNAP<br />

A 13. héten magzataink mérete 8 cm és 20 gramm körül van, ezek az<br />

értékek a 17. hétre 13 cm és 140 grammra változnak.<br />

A hónap fejlôdési eseményei: a hasnyálmirigy beindítja az inzulintermelést,<br />

fejlôdnek a hangszálak, a babák nyaka nyúlik, és álluk<br />

felemelkedik a mellkasukról, tovább erôsödnek a csontjaik, és ott várakozik<br />

20–20 tejfogcsíra a fogínyekben. Beindulnak bizonyos reflexek<br />

is: a babák pislognak, nyelnek, szopják az ujjukat.<br />

Sokat mozgolódnak a magzatvízben, bár ezt a mozgást a 16. hét körül<br />

kezdjük majd csak érezni, akkor is inkább csak azok, akiknek volt<br />

már korábbi terhessége. Az elsô babások valószínûleg inkább csak a<br />

19–20. hét körül kezdik majd érezni a „polip-hatást”, onnantól viszont<br />

ritka lesz majd a nyugis idôszak!<br />

A babák tüdeje is gyakorol: magzatvizet lélegeznek be és ki. Hallásuk<br />

olyannyira fejlôdik, hogy a hónap végén már érzékelhetnek erôsebb<br />

zajokat is a külvilágból.<br />

Akin eddig nem látszott meg a terhesség, annál ebben a hónapban<br />

fog bekövetkezni oly mértékû növekedés, hogy a hónap végére már<br />

semmiképp nem leplezheti pocakját. Megjelenik hasunk közepén az<br />

43

úgynevezett linea negra, egy sötétbarna vonal, mely csak a terhesség<br />

utáni elsô hetekben fog eltûnni.<br />

Újabb változásokat fedezhetünk fel melleinken is: a mellbimbók növekednek,<br />

valamint sötétednek is, ennek mértéke persze egyénenként<br />

nagyon eltérô lehet.<br />

Aki szeret hason aludni, mostantól kénytelen lesz új alvási pozitúrát<br />

találni. Nem ajánlatos azonban a háton fekvés, mert a méh és<br />

a babák növekvô tömege túl nagy nyomást gyakorol az altesti erekre,<br />

melynek következtében a babákhoz csak korlátozott mennyiségû friss<br />

oxigén jut el. Marad tehát az oldalt fekvés, ám hamarosan ehhez is<br />

segédeszközre lesz szükségünk, mert az sem kényelmes, ha a hasunk<br />

oldalirányban lefelé húz. Érdemes egy kényelmes párnával vagy egy<br />

összehajtogatott takaróval megtámasztani alulról a pocakunkat.<br />

További lehetôség, hogy már most beszerezzük a szopipárnát, ez a<br />

legtöbb ikres anyukánál egyébként is 10-bôl 10 pontot kap a hasznossági<br />

értéktáblán.<br />

Már ebben a hónapban tapasztalhatunk bizonyos mértékû alhasi<br />

fájdalmat, melyet a méhtartó szalagok nyúlása okoz. A további hónapok<br />

során ez a fájdalom egyre intenzívebben jelentkezhet, részben<br />

emiatt fontos, hogy próbáljunk egyre többet pihenni, és ez a pihenés<br />

egyre inkább ágynyugalmat jelent majd.<br />

Sokan panaszkodnak vádligörcsökre. Ennek hátterében több dolog<br />

is állhat, kalcium és/vagy magnéziumhiány, nem megfelelô folyadékbevitel,<br />

de sokszor egyszerûen a fáradtság okozza a tüneteket.<br />

Ne ijedjünk meg, ha sûrû, krémes állagú, fehér színû hüvelyi folyást<br />

észlelünk, ez általában az ösztrogéntermelés eredménye. Bármilyen<br />

más színû folyásról azonban be kell számolni a nôgyógyászunknak,<br />

különösen, ha fájó, viszketô érzés is kíséri.<br />

A 16. héten kerül sor az AFP (alpha-fetoprotein) vizsgálatra, egyszerû<br />

vérvétel útján. A túl magas magzati fehérjekoncentráció nyitott gerincre,<br />

a túl alacsony pedig Down-kórra utalhat. Nagyon fontos azonban<br />

megjegyezni, hogy az AFP találati aránya csekély, emiatt sok<br />

országban már nem is végzik ezt a fajta szûrést, és nálunk is meg fog<br />

szûnni, ebben a formában. Bizonyos tényezôk miatt egyébként is eleve<br />

magasabb értéket mutathat az AFP, és igen, helyesen gondoljuk,<br />

ilyen tényezô az ikerterhesség is!<br />

44

Mindenesetre, ha kétségek merülnek fel, további vizsgálatokkal<br />

— genetikai ultrahang, amniocentézis — pontosabb adatokat nyerhetünk<br />

magzataink állapotáról. Hogy ezek mennyire szükségesek, mik az elônyeik<br />

és mekkora kockázattal járnak, arról mindenképp kérjünk részletes<br />

tájékoztatást az orvosunktól.<br />

Cozumel:I<br />

Nekem még a 15. hét körül szinte semmi sem látszott, csak mintha<br />

jól bezabáltam volna. Aztán baromi gyorsan kezdett nôni, és a 18.<br />

héten már simán átadták a helyüket az emberek a metrón.<br />

Jaffa:I<br />

Szerintem ez alkat kérdése… Nekem már a 11. héten látszódott, de<br />

már a 9. héten is volt egy kicsi pocakom, épp akkora, hogy csak a<br />

csípônacik jöttek rám!<br />

VKOrsi:I<br />

Önmagában a progeszterontól is nô a pocak, mert a hormon hatására<br />

lazulnak bent a dolgok, és nagyobb helyet foglalnak. Nekem a<br />

12. héttôl voltak kismamanadrágjaim, onnantól az volt kényelmes.<br />

A 18. héten voltam egy esküvôn, ahol a mennyasszony a 24. hétben<br />

volt, és bizony bôven nagyobb volt a pocakom, pedig én nagyon kis<br />

hassal szültem, és végig elég kicsi volt a kerülete.<br />

Knepi:I<br />

Nekem kb. a 11. héttôl kezdett látszani a pocim, és csak a 12. héten<br />

derült ki, hogy ketten vannak benne. 132 cm-es derékbôséggel mentem<br />

szülni.<br />

5. HÓNAP<br />

A babák a 17–21. hét között 14 cm-rôl 25 cm-re nônek, súlyuk 20 dkg-ról<br />

35 dekára változik. Egyre többet mozgolódnak, és a hónap második felében<br />

végre elérkezik az a csodálatos pillanat, amikor már biztosak lehetünk<br />

benne, ôket érezzük!<br />

Kezdenek egymáshoz egyre közelebb kerülni, rendszeresen meg is<br />

rugdossák egymást. Az ujjbegyeken látható már az egyedi ujjlenyo-<br />

45

mat-kezdemény. A kisfiúknak kifejlôdik a prosztatája, a kislányok petefészkeiben<br />

megjelennek a peték. Dolgozik az emésztôrendszerük, a<br />

beleik összehúzódnak és elernyednek, a babák magzatvizet nyelnek.<br />

Már ásítanak és csuklanak is.<br />

Gyorsan fejlôdik az idegrendszerük. Az agy folyamatosan fejlôdik<br />

az egész terhesség alatt, ezért is fontos a babáknak minden egyes nap<br />

az anyaméhben. Minél fejlettebb idegrendszerrel látják meg a napvilágot,<br />

annál könnyebben alkalmazkodnak a kinti élethez.<br />

A 20. hét tájékán már rajtuk van a magzatmáz, mely védi bôrüket a<br />

magzatvíz hatásaitól és szerepe van a születéskor is, mivel síkosabbá<br />

teszi számukra a külvilágba vezetô utat.<br />

A betöltött 20. hét ismét egy fontos mérföldkô a terhességben: túl<br />

vagyunk a félidôn! Kitartás, innentôl már nehezebb lesz!<br />

Ha eddig nem, mostantól kezdve valószínûleg gyakran kell magyarázkodnunk<br />

a terhesség korát illetôen. Egy 19–20 hetes ikerterhes kismama<br />

körülbelül egy hat hónapos szinglibabásnak felel meg pocakja<br />

méretét tekintve, a 6. hónaptól pedig körülbelül plusz két hónapot néznek<br />

ki belôlünk.<br />

Azok, akik még dolgoznak, vegyék fontolóra, mikor szeretnének<br />

leállni, hogyan tudják fokozatosan átadni feladataikat. A legtöbb ikerterhes<br />

kismama ebben a hónapban fejezi be a munkát. Senki ne hasonlítgassa<br />

magát a kolléganôjéhez, aki a munkahelyérôl indult szülni…<br />

Egészen biztos, hogy <strong>ikrek</strong>kel ez nem fog menni. Mind az ülés,<br />

mind az álldogálás egyre nehezebb lesz, egyre inkább a vízszintes lesz<br />

a természetes állapotunk, fekvômunka pedig tudvalevôleg kevés van…<br />

A hormonok miatt fokozott melanin-termelés következtében elsötétülnek<br />

szeplôink, anyajegyeink. Bôrünk érzékenyebb a napfényre, most<br />

különösen fontos, hogy óvjuk magunkat a napsugárzás káros hatásaitól!<br />

Egyre gyakrabban fogjuk tapasztalni, hogy a nap végére feldagad a<br />

lábfejünk, bokánk. Apróbb visszértágulatokat is felfedezhetünk a lábunkon.<br />

Próbáljunk meg több vizet inni és felpolcolni a lábainkat, amikor<br />

csak lehet. A hosszas álldogálás vagy az ülômunka fokozza ezt a<br />

gondot.<br />

Az egyre növekvô méh most már a tüdôkre is nyomást gyakorol, ennek<br />

következtében egyre nehezebb a levegôvétel, sokkal könnyebben<br />

kifulladunk. A hátfájás is mindennapos vendég lehet, fôleg estefelé.<br />

A méhet tartó ínszalagok nyúlása miatt idônként éles fájdalom hasít<br />

46

az alhasunkba, hol egyik, hol másik oldalon, nagyjából a csípô és a köldök<br />

között. A fájdalom pár percen belül általában elmúlik, emiatt nem szükséges<br />

orvoshoz rohanni, természetesen önmagunk megnyugtatása végett<br />

megemlíthetjük a következô vizsgálaton.<br />

A 18. héten kerül sor a harmadik ultrahangos vizsgálatra. (A következô<br />

hónapokban ikerterheseknél havonta minimum egy Uh az általános,<br />

indokolt esetben több is lehetséges.) Ez a genetikai ultrahang:<br />

vizsgálják a magzati anomáliákat és az érettséget, a gerinc, a koponya<br />

és a belsô szervek épségét, a végtagokat és a szívet, a magzatvíz mennyiségét<br />

és a placenták elhelyezkedését.<br />

Mozizás szempontjából talán ez a hónap a legnagyszerûbb. A babák<br />

még lebegnek a magzatvízben, kevésbé fedik egymást, jól kivehetô<br />

mindkét csöppség. S ugyan ki ne akarná tudni a gyerkôcök nemét?<br />

Ezen az ultrahangon kis szerencsével mindkét babáról megtudjuk,<br />

hogy esetükben fiú- és/vagy lányneveken kell majd vitatkozni párunkkal<br />

a terhesség hátralevô hónapjaiban.<br />

Natas:I<br />

Valakinek van tapasztalata derékfájást illetôen? Ma nagyon sajog<br />

a derekam, a szalagok is húzódnak, de a hasam szerencsére puha.<br />

Próbáltam feküdni, az szörnyû, ha ülök, jobb, most elmegyek sétálni!<br />

Nektek volt, van ilyen? Gondolom, a medence tágul, legalábbis<br />

remélem!<br />

Mitak:I<br />

Tegnap rosszul lettem: ott, ahol régen a petefészkem volt, erôs<br />

szúrást éreztem, mozdulni sem bírtam. Aztán 15 perc és elmúlott.<br />

Na ez most is elôjön néha, csak gyengébb, és nem olyan erôs a szúrás,<br />

illetve a köldököm fölött is érzek hasonló szúrásokat néha egy<br />

csíkban.<br />

Mókus:I<br />

A méhszalagok nyúlása okoz ilyen rémes fájdalmakat, én 2x rohantam<br />

vele dokihoz, hogy úristen, mi ez. Mondtam neki, hogy leszakad<br />

a petefészkem. Erre elmosolyodott, és megmutatta ultrahangon,<br />

hogy a petefészkem rég nem ott van, ahol gondolom, és ahol<br />

régen volt, és ez bizony a méhszalagok nyúlása. Kitartás.<br />

47

Zsuzska:I<br />

Kórházi kezelésem ez ügyben:<br />

— fekvés vagy pihenés felpolcolt lábbal<br />

— sómentes, fehérjebô diéta (tudod, mint a lombik után, sok <strong>hu</strong>si,<br />

túró stb.)<br />

— tökmagolaj, lenmagolaj (fôorvos állította, hogy ez jó a toxémia<br />

megelôzésére. Salátára kellett volna tenni, de én tettem mindenre).<br />

Egész jól lement a víz a lábamról, míg egyszer hazaengedtek másfél<br />

napra. Otthon persze semmi pihenés, semmi extra diéta. Lábam<br />

megint duplájára dagadt.<br />

KakukkfÛ:I<br />

A 19. héten éreztem elôször magzatmozgást, de akkor már kívülrôl<br />

is lehetett érezni, elôtte, ha volt is, én nem tudtam beazonosítani,<br />

ja és a mai napig nem tudom, hogy mikor melyikük mocorog, pláne,<br />

hogy minden uh-n máshogy fekszenek.<br />

Hencsi:I<br />

A 15. héten kezdtem kis rezgéseket érezni, aztán a 16. héttôl már<br />

biztosan éreztem ôket, apa csak a 20. hét környékén kezdte érezni<br />

a gyerkôceinket.<br />

Miagi:I<br />

Én az elsô mocorgást a 14. héten éreztem (mondjuk én mániákusan<br />

a hasamon tartottam a kezem, nagyon furi volt, akkor még nem voltam<br />

benne bizti, hogy az, de aztán másnap és utána is éreztem). Nekem<br />

a lepény a hátsó falon tapad, ez is sokat számít, és én eléggé<br />

vékony vagyok (állítólag ez is számít).<br />

KMoncsi:I<br />

Én is hamar, a 14. héten éreztem a „lepkeszárnyakat”, majd a 16.-tól<br />

már rendszeresen rúgkapáltak. Apa a 19. héten érezte kívülrôl.<br />

CatEye:I<br />

Én a 20. héten éreztem meg ôket elôször, de pár nappal késôbb már<br />

komoly bokszmérkôzések folytak bent, és a párom is érezte rögtön<br />

a hancúrt.<br />

48

6. HÓNAP<br />

A hónap eleje és vége közt a babák mérete 28-ról 36 cm-re, a súlyuk pedig<br />

40-rôl 80 dkg-ra változik.<br />

A kisfiúk heréi a hasüregbôl leszállnak a herezacskókba. A tüdô folyadékot<br />

termel a tüdôhörgôk számára, és kialakulnak benne a vérerek.<br />

Megjelenik az orrporc, nyílnak az orrlyukak, egyre jobban kivehetôk<br />

a babák arcvonásai.<br />

Most már bizonyára minden nap érezzük mozgásukat. Ne essünk<br />

kétségbe, ha nem tudjuk megmondani, melyik baba hol van, nem mindenki<br />

tudja ôket megkülönböztetni. Jómagam egyfolytában úgy éreztem,<br />

mintha pattogatott kukorica készült volna odabenn, mintha nyolcnál<br />

lényegesen több végtag bökdösött volna összevissza. Elôfordul,<br />

hogy a két baba egyszerre aktív, máskor csak az egyikük az, vagy mindketten<br />

éppen pihennek. Az aktivitási szintjük idôben és mértékében<br />

is már most igen eltérô lehet.<br />

A hónap újdonságai a keményedések, szakkifejezéssel a Braxton<br />

Hicks-összehúzódások. A keményedéseket a méh izomzatának kontrakciója<br />

okozza, a méh így készülôdik a szülésre. Nem fájdalmas, inkább<br />

kellemetlen élményrôl van szó. Olyan érzés, mintha belülrôl lassan,<br />

egyre növekvô, minden ponton egyforma mértékû nyomás<br />

nehezedne a méhfalra. Külsô tapintással kôkeménynek tûnik a hasfal.<br />

A keményedések 1–2 perc alatt elmúlnak, és a nap során bármikor,<br />

szabálytalan idôközönként jelentkezhetnek.<br />

A keményedéseket több minden kiválthatja: kiszáradás, pozitúraváltás,<br />

kisebb-nagyobb erôkifejtések. Ikerterhes kismamaként sokkal<br />

gyakrabban fogjuk tapasztalni a keményedéseket. Ha egy órában<br />

háromnál többször fordulnak elô, vagy ha már egybefolyónak<br />

érezzük ôket, akkor fel kell hívni az orvosunkat. Hangsúlyoznám,<br />

hogy legtöbbször a túl gyakori keményedés is természetes velejárója<br />

az ikerterhességnek. Mindenesetre annak megállapítására,<br />

hogy egyénenként mennyi fér bele a normális keretbe, mindenképp<br />

orvos hivatott! Megítélésétôl függôen gyógyszeres kezelésre foghat,<br />

de súlyosabb esetben néhány napos kórházi tartózkodásra is<br />

számíthatunk.<br />

Valamikor ebben a hónapban kerül sor az elsô terhességi vércukorvizsgálatra<br />

is. Célja, hogy megállapítsák, fennáll-e a terhességi cukorbetegség<br />

a kismamánál (errôl bôvebben Az ikerterheség kockázatai<br />

49

címû fejezetben olvashatunk). Elsô körben egy zsömle és 2 dl tej fogyasztása<br />

után egy órával vért vesznek, és a levett mintából megállapítják,<br />

hogy a vér cukortartalma a normál határértéken belül van-e.<br />

Amennyiben ez az érték túl magas, újabb vizsgálatra kerül sor, ahol<br />

cukros víz/narancslé fogyasztása után történik a vérvétel. Ha bizonyosságot<br />

nyer, hogy terhességi diabéteszben szenved a kismama, szigorú<br />

diétát kell majd tartani a terhesség hátralevô részében, ami általában<br />

napi 180 gr szénhidrátot engedélyez.<br />

A második trimesztert általában a terhesség legkellemesebb idôszakának<br />

tartják, hiszen a rosszullétek kora már lejárt, a teher szó pedig<br />

még nem igazán nyeri el értelmét. Ikerterhesként azonban számíthatunk<br />

rá, hogy a trimeszter második felétôl, nagyjából tehát a<br />

félidôtôl, nekünk kissé nehezebb lesz a dolgunk.<br />

Cozumel:I<br />

A keményedések nekem is állandósultak az 5. hónapban, és nem is<br />

múltak el. Én meg folyton féltem, mert az ikerterhes könyvem szerint<br />

ugyan normális a gyakrabban elôforduló keményedés, de ha<br />

egy órában 3-nál több van, orvoshoz kell menni!!!<br />

Na, nekem volt, hogy 5–10 percenként jött, iszonyúan féltem, hogy<br />

jaj, most fogok vetélni… és ez így ment a 34. hétig, aztán az utolsó<br />

két hétben már nem volt, vagy csak én nem éreztem már a többi nyavalyától.<br />

VKOrsi:I<br />

Keményedések ellen: BOR! Nem vicc, tényleg használ. Nekem a 22.<br />

héttôl orvosi elôírásra kellett innom, és mûködik. Nem beszélve<br />

arról, hogy a keményedés nagy részét az idegeskedés okozza, tehát<br />

pszichoszomatikus. 1 pohár bor pedig jól lazít. A kórházban régen<br />

alkoholos infúziót adtak a méhösszehúzódások megállítására.*<br />

Kelda:I<br />

Az én hasam szinte folyamatosan keményedett. Mondjuk, fájni nem<br />

fájt semmim. Illetve egyszer volt olyan, hogy nagyon húzott a derekam,<br />

* Szerk.: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy mennyi az az alkoholmennyiség,<br />

ami még nem árt a magzatnak.<br />

50

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!