ŐRÜLT VILÁG - Polc.hu

Dobray Sarolta
ŐRÜLT
VILÁG

Dobray Sarolta
ŐRÜLT
VILÁG

apunak

© Dobray Sarolta, 2011
Szerkesztette: Erdélyi Z. Ágnes
Borítóterv: Czeizel Balázs
Borítófotó: © Dobray Máté
ISBN 978-615-5008-88-7
ISSN 1785-5667
Megjelent a Sanoma Media Budapest Zrt. gondozásában
1037 Budapest, Montevideo u. 9. Tel.: 437-1100
Felelős kiadó: Szabó György vezérigazgató
Könyvkiadási vezető: Szemere Gabriella
Nyomdai kivitelezés: Szekszárdi Nyomda Kft.
Felelős vezető: Vadász Katalin
Tördelés: Oláh Andrea
Korrektúra: Lőrinczi Ágnes
Megrendelhető a www.polc.hu online könyváruházban

Aki helyettünk is lát…
Egy nem mindennapi újságírópálya indulásáról szól ez a könyv. Nemcsak annak
dokumentuma hát, milyen a nagy magyar Partiélet, hogyan él a kitartott
Vanessa, a víájpí, vagy hogyan alakul Olga és a Szolga viszonya a netes ismeretség
után, vagy mit érez az anya – ott a helyszínen, élesben –, amikor egy életre
lemond újszülöttjéről. Igen, ezek a történetek lebilincselők, extrémek és hétköznapiak
egyben, és főként igazak, hitelesek – tudom, hiszen megjelent mind
a Nők Lapjában, s főszerkesztőként volt szerencsém bábáskodni születésüknél.
Izgalmas most újraolvasni őket, de van valami, ami még jobban megragad.
A rejtőzködő és mégis feltárulkozó író. Megismerhetjük Dobray Saci titkait, motivációit,
az újságírói elkötelezettséget, kíváncsiságot, a helyettünk látás képességét.
Talán még meglepőbb ez a tartalom és vállalkozó szellem, ha tudjuk, a szerző
gyönyörű, virágjában lévő, második gyermekét váró ifjú anya. Dobray Saci
kíváncsi arra, amiről mi akár tudomást sem veszünk, elmegy oda, ahová mi félünk
belépni, meglátja és láttatja azt, amire más nem talál szavakat.
Az, hogy melyik történet miért íródott meg, éppolyan izgalmas, mint maguk
a riportok. Figyeljenek csak ezekre a részletekre: „…újságíró vagyok, s ez feljogosít
minden merészségre, átlépni olyan világokba, amelyektől addig, azt gondoltam,
betonfal választ el.”
„A szívem becsukom, az agyam kinyitom. Mert máshogy nem lehetne kibírni.
A sok fájdalmat, kínt, könnyet, ólmos sorsokat, amelyekből annyi hömpölyög
körülöttem, mikor »terepen« vagyok, benne a sűrűjében.”
„…nekem nem ez a dolgom. Nekem hírt kell vinnem, megmutatni, ami
a tömegnek (a tömegben…) sokszor láthatatlan.”
„Az élet, az emberek kandikálnak a sztereotípiák mögött. Nem könnyű megtalálni
a megfelelő arányokat. De azt hiszem, a valóságot nem szabad kihagyni
a pakliból.”
Aki elképesztő és elképesztően igaz történeteket akar olvasni az ezredforduló
Magyarországáról, azoknak rányitják szemét a valóság csodáira ezek a riportok.
Akit pedig érdekel, hogyan kell látni és átadni, annak is érdemes elidőzni
velük. S akár tanulni ebből a könyvből a médiaiskolákban.
Molnár Gabriella
a Nők Lapja főszerkesztője

OLASz
MELÓ
Fél évvel azelőtt írtam meg életem első cikkét. Fél éve voltam gyakornok
a Nők lapjánál. Szolgáltató anyagok, miniinterjúk, lelki bajok…
De volt egy téma, ami jó ideje izgatott. Egy lány az ismeretségi
körömben. Helyes arc, csinos test, jó cuccok, kedvesnek tűnő
mosoly. Semmi különös. tudtam, mivel keresi a kenyerét, mégis
csak néztem őt, és sehogy sem tudtam elképzelni… a barátok egyszerűen
úgy mondták, „kurva”. És volt az a srác, a haverja. Kis „nyomozás”
után kiderült, ő intézi a lánynak a munkát. És nem csak neki.
a lánnyal aztán egy szórakozóhely női mosdójában futottunk
össze. Ő elég illuminált állapotban volt, én összeszedtem a bátorságom,
és kérdezősködni kezdtem. a tánctéren aztán rábökött három
önfeledten szórakozó szőkére. Elmesélte, régen „csak” barátnők
voltak, ma már kolléganők. Hogy hosszú titkolódzás után árulta
el nekik, miből vette a kocsiját és miből nyaral Mauritiuson. a lányok
szeme elkerekedett: „Csak ennyi? Ennyi pénzért ennyi idő
alatt?!” És máris indultak volna.
Elmondta nekik, az nem olyan egyszerű… Hogy „sorban állás”
van, itt is egyre inkább meg kell küzdeni a munkalehetőségért. Nekem
pedig nem kellett több némi „utánajárásnál”, hogy kinyíljon
a kapu: az eladólánytól a menedzserig, a modelltől a pornósztárig,
a munkásszülők gyerekétől az értelmiségi családból érkezőig, az iskolázatlantól
a diplomásig, az egyedülállótól a komoly kapcsolat-
9

an élőig, mind fellelhetőek köztük, akik azt mondták, „ennyiért
belefér”. legtöbbjük, amíg itthon van, végig hazudozik arról a néhány
napról, amit időnként külföldön tölt. Hazudik az egész életéről.
Mégis úgy érzik, megéri. Vajon miért? Miért? törtem a fejem, olvasgattam…
azt mondjuk, prostitúció, és indul a lavina. a legalizáció-pártiak
rendezett munkakörülményeket, jogérvényesítést sürgetnek, a felszámolás
mellett érvelők csakis a kényszert és az önrendelkezési
jog sérelmét emlegetik. Mindeközben pedig nap mint nap újabb
lányok, fiatal nők kezdenek hasonló „munkába”, mosolyogva az
egész vitán. Mert róluk nem beszél, nem vitatkozik, és nem is nagyon
tud senki. Nekik jó, ahogy van, ők alig várják, hogy titokban
„ledolgozhassanak” néhány napot külföldön, és itthon megvehessék
az új, drágább autót, vagy elkölthessenek néhány százezret egy
plázabeli bevásárlókörúton. Van itt kényszer? És ha van, akkor minek
a kényszere?
Megkerestem a „munkaközvetítő” srácot. Nem gondoltam még
interjúra, semmire igazán, egyszerűen nem hagyott nyugodni a dolog.
az, hogy nem értem… beszélgettem vele pár szót azelőtt is, de
erről soha. És most megdöbbentem. Hogy mindent elmesél, részletesen.
Eleinte zakatoltak a fejemben a gondolatok: szabad ezt nekem
tudni? aztán azt mondta, írjam meg. Hadd lássák az emberek,
hogy lehet valaki kurva, szabad akaratából is. Persze voltak feltéte-
lei. Nem fedhetem fel a kilétét, és a lányokét sem. Ha a cikk megjelenése
után rákérdeznek, akkor sem. Könnyen belementem, hiszen
nem az ő leleplezése volt a célom, sokkal inkább a lányok motivációi,
érzései érdekeltek, maga ez a furcsa, új, ijesztő társadalmi jelenség.
De hogy írjam meg így a találkozásunkat? Együtt találtuk ki: legyen
sötét autó, sildes sapka, napszemüveg… Úgysem ez a lényeg,
máshogy meg nem megy.
aztán maga ajánlotta fel, amit titokban reméltem. Hiába mondta
mindenki, őrült vagyok, és hogy mi lesz, ha…? a főszerkesztőm
is óvott, de megígérte, a lap fizeti a repülőjegyet. Nem volt bennem
félelem. Elkapott a Munka gépszíja.
10