I I I l I I I - Magyar Királyi Csendőrség
I I I l I I I - Magyar Királyi Csendőrség
I I I l I I I - Magyar Királyi Csendőrség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1928 dece mber 20.<br />
felelő módon és keretben ment vegbe. Ha azonban a táma<br />
dás . t nm leetne a Btk. 79. §-ában megkivánt támadásnak<br />
t , nmcs ogs védelem s igy Rem lehet szó a jogos<br />
vedelem hataralIlak áthágásciról sem.<br />
178. Kérdés. Mily szabályoli aid esik a vasal; pdlya <br />
udvarokon egyes drucikkeknek, kii./önösen pedig saitátermé<br />
Iwknek dmsifdsa?<br />
Válasz. A vasuti pályaudvarnak és hajóállomás:Jk terü<br />
letén sajtóterméket (hirlap'ot, folyóiratot, könyvet, képes le<br />
velezőlapot, stb.), továbbá dohány t, dohánygyártmányokat,<br />
gyujtót, szivarkapapirost, papiros-szipkát, postai értékjegyet<br />
és okirat-bélyeget, valamint élelmiszereket egész napon át<br />
lehet árusitani , munkaszüneti napon is. Egyéb cikkek áru<br />
sitása csak az árusitó nyilt üzletek kőznapi záróórájára<br />
és vasárnapi munkaszünetére vonatkozó rendelkezések kor<br />
látai kőzt van megengedve.<br />
Sajtótermékeknek árusitása vasuti pályaudvar vagy hajó<br />
állomás területén nem esik az utcai terjesztés fogalma<br />
alá. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a sajtótermékeknek<br />
utcai árusitására vonatkozó korlátozás a vasuti és hajó<br />
állomásokon nincs érvényben. (1927. évi 180lj. M. E. sz.<br />
rendelet.)<br />
179. Kérdés. /yfegengedetf dolog-e az, hogy külföldi<br />
egyéll (nem magyar állampolgár) hosszabb idön át <strong>Magyar</strong><br />
országon lakjék, illelöleg itt lelelepediék?<br />
Válasz. Küljfőldi egyén <strong>Magyar</strong>országon csak ideigle<br />
nesen és csak a hatóság tudtával tartózkodhatik. Két hó<br />
napig külőn engedelem nélkül ta rtózkodhatik az ország bár<br />
mely helységében. E határidőn tul azonban köteles tartóz<br />
kodási engedélyt kérni a rendőri hatóságtól. A tartózkodási<br />
engedély érvényessége, mint az ország területére belépéstől<br />
számitott egy évre. Ezt az engedélyt a másodfoku rendőr<br />
hatóság adja. Egy évnél hosszabb tartózkodási engedélyt<br />
kivételesen a belügyminiszter ad. Szabály az, hogy tartózko <br />
dási engedélyt csak olyan egyénnek lehet adni, aki nem<br />
akar itt lllkni. Aki itt akar lakni, lakhatási bizonylat ki<br />
állítása végett külőn eljárást kell kérelmeznie. Ha meg<br />
kapja, egy évig jogJsult itt lakni, de a bizonylat érvényes<br />
sége meghosszabbitható. Ha a külfőldi munkavállalás (alkal<br />
maztatás) végett jőn ide, tartózkodásának engedélyezése a<br />
belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Azoknak a külföldiek<br />
nek nem szabad tartózkodó engedélyt adni, akikről meg<br />
állapitották, hogy időnkint egy-két hónapra itt tartózkodá<br />
sukat lakószándékuk leplezése végett megszakitják. (L. az<br />
1925. évi 200.000 B. M. és 1927. évi 101.000 B. M. sz.<br />
rendeletet. )<br />
180. Kérdés. A lelles éillek irlt?iéll befesziti a magdl/osall<br />
laká sértett nö lakásá/1ak ailaiál, beha 101 a szobába s az<br />
ágyban fekvő sértett I/őre rdugrik s raita erőszakol akar<br />
elkövelni. A sértett I/Ő védekezése folylán dulakodds kelel<br />
kezik, amelynek az vel I'égell, hogy a /lŐ sikoltozásaira<br />
megielenik az egyik szomszéd. J1iIJ' bÜl/cselekmén.l'ért kell<br />
felelősségre !'onni a tettesi?<br />
Válasz. A tettes az ajtó befeszitésénl s a szobába való<br />
jogtalan behatolással l>efejezte a Btk. 530 . §-ába<br />
ütkőző a 331 . §. 2. pontja szerint minősülő magánlaksértés<br />
büntettét. Különállóan s külön bünvádi felelősséget meg<br />
állapító cselekménye a sértett nő megtámadása, amely a Btk.<br />
232. §-a 1. potjába ütköző erőszakos nemi közösülés bün<br />
tettének kisérlete a Btk. 65. §-a szerint.<br />
Makacsnak [('gjobú mester a baj,<br />
Melyet magál/ak szprzeU<br />
Akaratos e/liber ÖI/Mrál/<br />
tal/ul JOI/.<br />
Shakespeare.<br />
CSENDORSÉGI LAPOK<br />
1019<br />
TANULSÁGOS NYOMOZÁS OK.<br />
Egy szándékos emberölési<br />
eset kiderítése.<br />
(A "Csendörségi Lapok" nyomozási pályázatán<br />
negyedik díjjal jutalmazott pályamü.)<br />
Irla és Dyomozla: NOV Á K ISTV Á N alhadnagy (Budapest).<br />
1920. évi január 31 -én 8 órakor egy kocsi állt meg<br />
a szentgotthárdi örslaktanya előtt, melyről egy ember sietve<br />
ugrott le és jőtt a laktanyába jelenteni, hogy Rábafüzes<br />
kőzséghez tartozó schiwigrabeni hegyi házak és a szentimrei<br />
erdő mellett vezető hegyi ősvényuton egy fiatalember hullá<br />
ját találták.<br />
Ezen jelentés vétele után Molnár Ferenc tiszthelyettes<br />
szentgotthárdi őrsparancsnok lj csendőrrel az odaérkező ko<br />
csin azonnal a helyszinre hajtatott. Ott a hullát megvizsgálta ;<br />
a mel lrészen talált több késszurás és a homlokon tátongó<br />
seb nyilvánvalóan amellett szólt, hogy gyilkosság vagy szán<br />
dékos emberölés esete forog fenn. A hullánál semmi olyan<br />
irat, melyből személyazonosság át meg lehetett volna állapi<br />
tani vagy arra következtetni, nem volt. A hegyvidéki lakos<br />
ság között sem akadt olyan egyén, aki a hulla személyére<br />
vagy az esetre nézve felvilágositást tudott volna adni. Ezek<br />
után Molnár tiszthelyettes küldönc utján az esetet bejelen<br />
tette a szentgotthárdi kir. járásbiróságnak és kérte a bizott<br />
ság kiszállását.<br />
Egy csendőrt a hulla megőrzésére visszahagyott, mig<br />
a tőbbi csendőrrel a kőrnyéken a hulla kiléte után nyomozott.<br />
Felsőrőnök kőzségben megtud ta, hogy Kern Hugó*) január<br />
50-án az estéli órákban eltávozott szülei lakásáról azzal,<br />
hogy a községben lakó barátaihoz megy beszélgetni és<br />
azóta hollétéről nem tudnak.<br />
Járőr ezen hir vétele után megjelent Kernék lakásan,<br />
ott a szülőktől fiuk elmaradása okáról és szemé lyleirása után<br />
érdeklődőtt. A bemondott személyleirás után a talált hulla<br />
csak Kern Hugó lehetett. Kern Ferenc a járőrrel a hullá<br />
hoz ment és abban a 27 éves, nőtlen Hugó fiát ismerte fel.<br />
A gyilkosság okáról azonban semmiféle felvilágositást adni<br />
nem tudott, a nyomozásnak tehát semmi támpont ja nem volt.<br />
Megállapitás szerint Kern Hugó 30-án 17-1/218 óra<br />
tájban távozott el hazulról s a községben lakó Kiss Ferenc<br />
nevü barátjához ment beszélgetni, 20 óra tájban eltávozott<br />
Kisstől azzal, hogy hazamegy lefeküdni. Hogy nevezett mi<br />
célból ment az emlitett kőzség területére azt határozottan<br />
megállapitani nem lehetett, mert Kem sem Kissnek, sem<br />
szüleinek nem említette, hogy hová szándékozik menni.<br />
A hulla bonco lását végző orvosok megállapitása szerint<br />
Kem Hugó halálát a szivébe ejtett késszurás és a homlok<br />
csont bezuzása okozta. A halála szurás után azonnal be<br />
kővetkezhetett, kb. 30-án 21 -22 óra közötti időben.<br />
Mivel a nyomozó járőr az esetet kideriteni nem tudta<br />
és nem is mutatkozott kilátás arra, hogy eredményt érjen<br />
el, ezért 6 napi nyomozás után bevonult s az eset a ki<br />
deritetlenek közé került.<br />
Fentirt alhadnagy, szentgotthárdi szakaszparancsnok be<br />
tegségem és vezénylésem miatt a fenti esetben a pótnyo<br />
mozást csak azon év április l-ével kezdhettem meg, mikor<br />
már elkésve kevés kilátás és remény mutatkozott arra,<br />
hogy az akkor még gyilkosságnak látszó eset a zárkózot!<br />
természeru és szükszavu és egymást pártoló hegyvidéki német<br />
lakosság között kiderüljőn.<br />
*) A meggyilkolt és tettesek nevét megl'áJtoztattuk. 5zC! k.