v.Poltáry Vilmos - Magyar Királyi Csendőrség

Aztán meg itt volt Lacika, majd Gyurika, Karpfhaumból, s újból hangos, vidám lett
Poltáryék portája. Nagyon vártuk leveletek Linzből. Végre 2-3 nappal ezelőtt megjött linzi
híradástok, s így megnyugodtunk, hogy minden jó lesz, hisz onnan már nem lehet bajotok.
Sok-sok gondolatunk kísért hazáig, mely számodra bizonyára sok új helyzetet teremtett.
Nem találtad meg szép kis otthonodat, bútorodat, kedves emlékeidet, holmidat stb.-stb.
viszont megtaláltad jó kis élettársadat, hű párodat, aki majd rövidesen lakhatóvá fogja
varázsolni árván talált fészketeket.
Képzelem, hogy Géza bácsiék, meg Nagymama, Jóska bácsiék, Mamiék, Zoliék, hogy
ostromoltak száz – meg száz kérdéssel, s mily nagy örömük volt Veled meg kis fiaddal.
Jolán néni felől nem is érdeklődtünk, s így kérlek adj neki valamiképpen hírt rólunk és
majd írd meg nekünk is, hogy Jolán néniék megvannak e, mit csinálnak.
Tudom, hogy nem olyan egyszerű ide levelet küldeni, de mivel holnap már 21 napja lesz
annak, hogy elutaztatok, bizony már nagyon, de nagyon várjuk soraitokat. 3 hét és semmi
hír. E sorokat is csak azért írom előre, hogy ha talán akadna valami alkalom, addigra
készen legyen egy hosszú beszámoló.
Most mint nyugalmazott járáspk. Úr, igazán jól vagyok. Tudod Edókám, hogy mennyi
dolgom és bajom volt a magyarokkal – németekkel és amerikaiakkal felváltva, hogy
sokszor késő estig dolgoztam, most pedig reggel 8 h felé kelünk, majd pék, hús vagy más
bevásárlás után a ház körül segédkezem és magyar üggyel nem foglalkozom. Már híztam
azóta, a kézírásom meg lényegesen javult. Idegeim kezdenek rendbe jönni. Meg lett a
blúzom (civil gallérral), vettem 2 civil inget, s így kezd emberi formám lenni. Megyek
naponta söröcskéért – Anyu nagyon szereti – és olyanokat ebédelünk és vacsorázunk, hogy
sokszor szégyenkezünk önmagunk előtt. Igaz, vettünk cukrot, zsírt és lisztet jó koromfekete
áron, de most nagyon spórolgatunk, mégis prímán élünk. Mást nem teszünk, mint jókat
eszünk, nem törődve a világgal. Halljuk, hogy egyesek pakolnak, készülődnek, azután meg
kipakolnak, mérgelődnek, mert az amerikaiak megint mindent leállítottak, szidják a
vezetőséget, veszekednek márkáért, stb. stb. s ez engem mind hidegen hagy. László
Jenciék, némi harc után, beköltöztek ide, de alig voltak itt vagy 2-3 napig, ránk költözött
Loli mama Bixi fiával együtt. Bixi ugyan csak enni jár ide, de Loli itt alszik, Torbágyi
helyén. Torbágyi különben elment a ruhsdorfi zászlóaljjal, valahova máshová, Jurik
Bandiékkal és Vattay Máriával együtt. Anglia felé igyekszik Torbágyi, Mária meg úgy
látszik „horgászik”. Dr. Braun meg sok mindenféle gazság után elszelelt szövetemmel
együtt. Fel fogom jelenteni a gazfickót. Egry Laci szálláshelyén (Tettenweis) órát,
fényképezőgépet vitt el „hozomra”, ott is adós maradt. Szóval Gyurinak volt igaza, amikor
azt mondta, hogy ezek semmivel se jobbak mint a nálatok levők. Ráadásul tegnap még az
autómat is ellopták a passaui M. G. számára. De elvittek még 2 K. Sz. V. autót is,
mondván: hadizsákmány! Ezek után most már nem számíthatunk arra, hogy autón
gurulunk haza „burzsuj” módra. László Jenciék megígérték, hogy Sáriékkal és
Bártfaiékkal bennünket is magukkal visznek 1 waggonban. Ez most a legkomolyabb. A
MÁV erősen tárgyal a német Reichsbahn-nal (német vasút), s így reméljük, hogy a MÁV
transzporttal mi is mehetünk. Egyenlőre csak tárgyalgatnak, hadakoznak, de positiv még
nincs. A katonák is így vannak. Tábor – nem tábor, menés, maradás, amíg az o….k
otthonról elvonulnak, gyerekesek előre, katonák, foglyok stb stb, de mindez semmi komoly.
Bártfay-nénak tegnap fia született. Rém boldogok. Hamarább jött valamivel, de mégis 2,5
kg-os. Este még itt voltak Jenciéknél, reggelre megvolt a csemete. Voltál e Anzsi anyjánál?
Borzasztóan várja a hírt. Bezzegh-ék, Somosék, Ditrichék és Bodaék is neheztelnek, hogy
őket nem értesítettük Gyurkánk megérkezéséről, és hirtelen elutazásáról, mert ők is
409