CSEnDőRSÉGI LAPOK - Magyar Királyi Csendőrség

XXV. évfolYaJII. Budapest, 1935 novembe .. 2. 

CSEnDőRSÉGI LAPOK 

SllleuJiJ et laiilnlil 

BUDAPEST, I. KER., 

BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21 

SZET); MOBÁCST LAJOS SZÁZADOS 

Megjelenik 

minden hó 

l-en 6$ 15-én 

Hiszek egy l$tcnbcn JJi.s:zf:k egy ha.:ábafl, 

S"':ek egy ;"teni örök ig«lUágban, 

Huzek MagIlGror.1::4g feltámadcúaoon. 

Az egyformák. 

Egy tanalosztálybeli próbacsendör bajtársun.k. 

aki néhány év'vel idősebb katona és egy csillaggal 

magasabb tisztes a többi pröbacsendőrnélj levelet írt 

nekünk. hogy sétaközben észre sem veszik öt - de 

egymást sem - egyes bajtársai , tisztelgés nélkül 

keTÜlgetik egymást az utcán. 

A kérdk katonai vonatkozásá.ra mai üze.neteink 

között megmondottuk a véleményünket, most inkább 

azzal a furcsa indokolással foglalkozzW1k, amIt a 

próbncsendőrök a tisztelgés meUözésére vonatkowau 

ugy maguk között felhozta. Azt . mondották. 

hogy minek tisztelegnének a haromcslUagos, IdGsebb 

bajtársnak és egymásnak, mikor valamennyien 

egyformán próbacsendőrök. A sza,bályzat pe 

mást mond s azt bizonyara rövidesen megtanulJak 

az érdekeltek, de nézzük most már, hogyan is állunk 

aJ'..za1 a bizonyos egyformasággal ? 

Már a hangzása iB kellemetlen ennek . ,3 sz6n . ak ; 

különösen a katonai fül számára. HordoJ.Ze, ptaCI 

illata van. Benne bujkál valami merev . kvelödzés. 

izgágaság. Akinek a tárában ez 8. klfeezes ben e 

van abban már tanyat vert valamI, amI nem ege· 

sze jó. De eltekintve ettől, hamis és ü es is ez a 

kifejezés. Olyan emberek hivatkoZI1!k ra szivese?, 

akik nem éreznek magukban elegendo képességet es 

jószandékot az előrejutásra, ezért aztán az egyfor 

maság szürkeségébe szeretnének burkolni maguk 

körül mindenkit, aki többetérö náluk. 

El6fi:z.tesi ara: 

Eg6.sz hre 12 peng 6, 

"Iévre 6 pengö 

. . . . 

Azonos rendfokozat, azonos szolgaJati állas, 

azonos illetmény, azonos követelmény, azonos el 

bánás és sok más azonos köriUmény van, de egy 

formaság az emberek között ninCs. .Például!f1ár 

abban se vagyunk eformák, hogy nemely probu· 

csendőrök mondanak llyen csodabogarat, k 

nem, ami csak látszatra kicsi különbség, va1óJab n 

nagyon is nagy. De nem vagyunk . e fomHt.k 

abban sem, hogy az egyik a katonaI koveu:lme 

nye ken t,úlmenöen is tudja, mit s?-&b me ?, !l z llle 

és egymás kölcsönös megbecsülése, a masik pedig 

nem tudja. Továbbmenve a példá.kk , n m vagyén 

egyformák abban sem, ,bogy az egy1k . Jobban v , gzr. 

a kötelességét. mint a másik, az eg}rlk tehe · 

sebb mint a másik. Aztán: van, akiben olyan Slll d 

, 

" 't ' ikban 

a hfiség és a tisztesség, mmt a graDl • a mas . 

viszont csak látszat-buzgalom és homá1y,?s Jelle . r 

bujkál. A végtelenségig sorolhatnánk fel ilyen pe · 

Telefon! 

501-.9-0. 

Postatak.,ékp.1 

c: •• kbz'mJ.: 

25.342 

dákat, mindmegannyi n.:ty-nagy különbseget s mert 

bátran mondhatjuk ezt a sok különoozőségel ten· 

ger·zéles szakadéknak ember és ember köwtt. hol 

Yan hát akkor az egyformaság? 

Eltekint\'e azután az általános (>mberi szem 

pontoktól, a mi magyar fajtank külöDöse nem állhatja, 

ha egyformaságot emJegetne-k nek . A Ilagyar 

szereti különbnek. de-rekbbnak tuw magat a 

má.sil..-nál, ebből sarjadt vDltakeppen a nrtus. A ma 

gyar nem hajlamos arra, h skc tö e y gba 

gyúrassa magát, amiböl aztá-n ugy ,szgjntJak ki az 

emberadagokat, mint a kelt tésztából a ken . yeret. 

Amelyik - kisérleti - országban pedig meg· 

próbáltak az egyformaságot megvaIósítani. most 

vissz.a.táncolnak. Kitűnő, de sok-millió ártatlan 

ember vérével és gyölrelmével terhelt példa az 

orosz szo\'jet. Ott aztán csakugyan egyformára 

akartak az embereket mazolni, eltekintve azonban 

attól hoe'V ez a kezdet kezdetén is csak Játszat volt, 

ma ár " ött tartanak a visszatáncolás ban, bogy ll/. 

egyfonnaságot minél sürgösebben és erélyesebb n 

igyekeznek megszünretni az óvodát61 a hadscreg:rg 

az egész vonalon. Ma már megkövetelik a fegyelmet, 

egyéniBégtiszteletet az élet minden terén s ez megint 

csak odavezet, hogy az úgynevezett egyformaság 

felosztódik egyéniségekte aszerint. h ? gy i.ki men . 

nyit ér. Hiába, ez már igy '>an: a..mJg ket ember l 

a földön, a kettő sob.a:sem lesz- egyforma, de nem lS 

akar a.zzá JenDi, mert ez benne a legemberibb vonás . 

Hagyjuk bát az egyformaságot a négyl tibúak 

. . 

nak, azoknál csakugyan nem fontos mas. mmt az 

cgyfonna zabadag, bár hiszen még a lovak sem 

húznak egyformán. Legyünk mi csak ft magunk 

egyéniségét megbecsülö és- kiemelni 8kó emberek, 

. 

de ne a más hátán és holmi egyformasllg-szólamokkal 

tiporjunk ebben a felfelé·útban. Ne rángassuk 

le magunkhoz. a derekabbat azzal. hogy egyformák 

va .... yunk vele, hanem ismerjük el, ho fölöttünk 

álloés igyekezzünk mellé . . . elkpasZkodnl. Nem ok· 

vetlenill szükséges a külonbsegeknek rendfokozat· 

ban megnyilvánulniok, az egyéni értékeltérések nemcsak. 

kiUsöségekben jelentkeznek. A látsz6l.g egy· 

forma próbacsendörök közül például az egyik lelkiismeretesebben 

tanul, mint a másik, honnan veszi 

bát • Justábbik • jogot, hogy egyformaságot em· 

legessen ? 

Annyi bizonyos, hogy e1..eket az "egyforma" 

próbacsendőröket célszerű közelebbről is megnhni, 

bocry egyszerű tudatla.nság-e ennek a magatartásnak 

az boka, \'agy pedig talán - nem közénk valók. Ha 

(gy van, hamarosan kibujik h,előlük még egy és más 

es akkor csakugyan egyfol'mak lesznek abban, hogy 

• csendörségoek - csak voltak tagjai.

650 CSENDORSOOI LAPOK 1935 november 2. 

Az új erdötörvényrÖJ. 

Irta: BODROGAI ANDIUS őrnagy. 

A régi erdc'5törvényt (1879. évi XXXI. törvényeikket) 

folyó évi júJiua 3t.-ével teljes egészében hatályon 

kivm helyezte "Az erd6kröl és a természetvédelemrol" 

8ro16 1935. évi TV. tön·ény cikk. amely folyó évi auguutus 

l-én lépett életbe. 

Nekk. csend6röknek. ma már ennek aI új tör 

vénynek a rendelkezéseit kell betartanunk. az uj erdó 

törv'ny pedig igen sok tekintetben eltér a régilől. sőt 

egésren újszerű alapelveket is találunk belme. 

Az új törvényben egyesftve és feldolgozva. laláljuk 

az. erdökre és egyéb f68itásokra, valamint a hozzájuk 

lartOz.6 más terUJetekre is rvényes rendelkc,Wseket. továbbá 

- miként 8. törvény dméb61 is kitűnik _ telj'!s 

egeszében felöleli a természetvédeimet szolgáló Intézkedésekel 

is. 

A termzetvédelem nyilván azért kape.lódott 

bele az erdőtörvény keretébe. mert a természetjárás 

(turistáskodás) legnagyobb részt e.rdósitett terUJctekell 

és ott .zajlik le, ahol a természet a l egszebb, amit tebát 

meg is ken védeni és t.art.ani a szépségében és más ertékeiben. 

A termeszetvédelem largyait valószinűleg hivatalból, 

vagy magánosok, intézmények. stb. ja.lat.ara. a 

fóldmivel!tügyl minbzter úr, vagy más hatómg fogja 

kijelölni. Ezekkel a tárgyakkal kapcsolatos egyes cselekrnényekr'e 

büntető rendeJke.zések vannak megállapítva, 

ha tehá t vo..lamít lerméS1.ctvédelem tárgyául kijeiölnek, 

atTól II cSénd6rségnek tudoDlást kell szereznie, 

hogy az örsök a szUJméges felügyeletet és ellenőrúst 

SiRj lANTOl: A VECEKCN 

A Kcirpá.tokball ",zerlt.8ZÓrt'a 

S « DutlU me?ltén. Délre lenn. 

Pillen "ok hó.lttl,.); clh{lgYatT:, 

Jeltekn "JrOOIl, nevtelcn. 

Tán ff'!jfu. lIantjukol1 flelll i.!J 1)oU 

Vagy Itoyyha volt llf itt-amott • 

EUu>rdt(J réu a záporeaó 

S Q "yargalá.nó '·fhorok. 

Boj. azelőtt mindflek jutott még 

Egy ki" t'ir6g ff egy mély folltj-3 J 

De mOHI fakó göro,l!Jyök kent mér 

Caak a la9YOB szél dudorz. 

MQ,fjyar imát ott cl::.okogrri 

8 virdgot 1I:-4rni 1I1'1) nabad 

Miótu annyi kZép magyar/öld 

Vérző hazú",a61 "eknakadt". 

' 

gyakorolhassák. Várhatók tebát a rendeletek, parancsok 

és batósági felhívások erre vonatkozóan. 

Történelmi események emlékeinclt., vagy mondák· 

nak belyei, természeti· és müemlekek, begy, szikla, kö· 

zel. barlang, fonM, patak, vízesés. tó. egy fák, bcsoportok, 

tájrészek vagy egész tájak, továbbá egyf$ 

vadon lcnybz.ö állat- és növenyfajok kepez,heük nné· 

szetvedelem tárgyát. 1212, §.) A természetvédelem tlÍr 

gya.it elpusztítani. megrongálni, eredeti áUapotukat megváltoztatnl, 

vagy a "édett illatot vagy növényt. tenyésretebcn 

megzavarni, elpusztítani, ilyen állatot blrntnlmazni, 

elfogni, vagy fogságban tnrtani, ilyen növényt 

a földtöl elválasztanj tilO$ (214. §.) és mint a késböbiekben 

látni fogjuk, erdei kihágást képez. 

A természetvédelem körébe fogjá.k ,1on ni egyebek 

közölt bizonyára azokat az áDatoka.t isj amelyek eddig 

a mezóga.zda.ságra hasznos Allatokként szerepeltek, mi· 

után a mczögazdasági törvény erre vonatkozó rendelkezéseit 

az új erdótörvény hatálYOQ kivW helyezte. 

A törvény kifejezetlen felemliti. bogy a természetvédelem 

nem érinti a vadászat jogszerű gyakorlását. 

vaj amint, hogy a természetvédelem nem terjed ki basz· 

nált épületeken rakott madárfészkekre. Védett állatnak, 

növenynek vagy tnadártojásnak t.udományos célra való 

megsu.>rz-ése a jövőben if) lehetséges lesz (214. .), épp 

ugy. amint arra a mezőgazdasági törvénynek e törvény 

alapján hatályon kivül helyezett 57. §-a a multban mó' 

dat nyujtott; azonban az engedélyt ehhez: moet már nem 

az alsóbb hatóság, hanem a földmivelésügyi miniszt !r 

úr fogja megadni. 

Az új erd6törvény az cls6 §-ában annak a meghatározását 

tárgyalja, hogy milyen területek tartozn.a.k a 

Df' itt, tépett lás Mz6llkban 

R4jllh gon.doljt,nk egyre csa!:, 

Kik !tTagyarhonba.n he.j de mégis 

Ideg"" földön tt!lug.nanak . 

Egy f(>,,'ót imát mondjunk értük, 

Kik 80Me jőn.nl"k ha.za mál' 

S luJnt;ll.kra el11Í8i a tc::elUí 

Vagy rl1>i.3zi egy ki,,- madár. 

Imánk e1aügja ott a szellő 

S a madár arról i,lekel. 

Szollö .mirnyán sc m.adár dahlll{l! 

8uill hó imáJlk az égbe fel. 

S lstett meghallja a magasban 

61.ért "ell'űnk kő)t!Jörg, eped: I 

A holtaloHflk ad éd.ea ál'm.ot 

8 n.ekihlk ta még m.a;d il'tlnOfJet, 

.1. 

Feleld Sf1udor 

Kettöt sz61 az ágyú. 

Irla,: KO1ARO11 JA.!'10S. 

Hetek óta asz volt. 

n 

el6UEr.e 

a d é J e J öttön QU szotongtun; Niszk6 városkll 

'-' ura a á sza " . . 

11)35 november 2. CSENDöRSeGI LAPOK 651 

törvény hatálya alá. vagyis, miket kell és ntikel nem kell 

erdönek tekinteni. 

A törvényes rendelkezések gyüjteménye kivonatá 

ban közölt regl erdötörvényben az erdő fogalmát nem 

találjuk megirva, Igy többé-kevésbé újdonság lesz elöt 

tUnk, amit a törvény .szempontjáb6l erdőnek kell tekin 

teni: erdő, vagy eroöterülel az.. amit a f'óldadókata5z1er 

ben vagy az erdők lönskönyvében erd6ként nyilvántar 

tanak, de erdő az a terület is, ami ezekben nem szere 

pel ugyan, de erd.6jellegfi faállomany borítja, úgyer.intén 

azok a terll1etek, amelyeket valamely törvényes rendelkezés 

erdöaitésre kijelöl. (1. §.) 

Ennek eUenében nem tartoznak a törvény hatálya 

al: az erdójeJlegű faAllománnyal borított belsőségek, 

köztel'Ületek, lsten-tiszteleti vagy kegyeleti helyek, továbbá. 

engedéllyel az erdögazdasági mivelés alól kivont 

erdők, egyes fásított legelők, erdőnek nem minősülő karácsonyfa, 

bot- és fűzvesszőterme15 teriHetek, vadtenyésztési 

célra telepitett cse.oderesek es egyes államerdészoti 

kezelésbe. nem tartozó erdök. (2. §.) 

:G:rdekes és a mi szempontunkból is figyelemreméltó 

a 2. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a fentebb említett 

s nem erdőnek tekintendő termelőtelepek, csenderesck, 

egyes fásított legelők és egyes áUamerdészeti ke 

zeIésbe nem taMozó erdők területein egyébként erdei 

kihtigásnak minösUló eseteket erdei kibágásnak keU 

tekinteni. 

Itt csunán egyes fá. ... itott legelők és egyes államerdészeti 

kezelésbe Dem tartozó erdők vannak felem1itve 

minden különösebb körüJirá$ n HkiH, mint amelyek nem 

tartOZfi:1k a törvény hatálya alá. Ezeknek a részlelezé· 

sébe és magyarázásábn felesleges is akár a csendőrnek 

Most ott ültünk az arokban, hátunkat a sane oldalának 

támasztottuk. átfogott térddel. t:s sokan, igen sokan 

hiányozván a sorainkból megint. leengedLÜk a fejUnket 

s.zótalanuJ és busuJni kezdtünk. 

November első napja volt ez a nap. 

Messze-délröl hamuszin ben tetszettek föl a Beszkidek, 

melyek legmagasabb pontjárol a Magas-Tátrn sejle!.t 

felenk. Tudtuk, hogy arrafelé van Magyarország. J!:B 

rtígondolván az eshetőségre, b)gy holnap "agy holnapután 

nU is holtan v!Í.gódunk az ószi avarra, Úl'I'ft lett ro 

löttünk az elszontyolMás, amitől még mélyebbre csuk 

lott ft fejünk. Jaj, hanyadszor mar 8- hazátJaoságban! 

Késo ösz volt. 

A Bes2'.kldek alig ködlöttek idAig, mivel hideg pár'9k 

táboroztak közeli és távoB vidéken. Fel·lelütközött még 

a napocska, de bágyadtan. Nem hittUnk többé a szaba 

dulásban. 

Féltizenkettő lehetett délelötl. 

es hire futott ekkor, hogy va1ami Jdegen regemenl 

tog felváltani bennünket. A vezénylő-generAlis ugyanis, 

mikor hirét \lette zászl6a.ijunk hajnali pusz,;tuJásanak, 

könnyekre fakadt. Igy adták ezt wjról-szájra a lövész· 

ál',)kbau. 

De egyéb baj is volt. 

Tépett ezredünknek ft kora-szUrküleU órákban kel 

lett volna. hátramennie a niszkói rengetegbe s valamivel 

elébb keJlett volna felvonulnio. a minket fölvált6 rege 

lnenLDek. Ez azonban képtelenségnek látszott egyelőre. 

Tudni kell, bogy mi a \'asúti-töltés megett elvonult 

sáncb9.n húzluk meg magunkat, hátunkban pedig az 

erdő sdlében. az eperjesi tüdrek jJsllgattak mélyen. 

a helyszinen. akár az oktatbnak a tanításrni.1 belebocsátkomi 

s ilt is mellőzruk ezt, mert bármily hozzáértéssel 

és alapossággal történnék is ez, nemcsak. hogy nehéz 

volna megérteni a több más törvényekben is elszórtan 

feltaJálható erre vonatkozó rendelkezéseket, de az e tekintetben 

legnagyobb felkészUltséggel rendelkező csendór 

is hiAba tenné ezt, sót céltalan lenne. ha például ezt 

a területet erdőnek, vagy amazt nem erdőnek értelmezné 

és magyarázná, mert ezt nem a csendőr szabja 

meg és nem ő irja elő, hanem még az ügyben eljárni 

hivatott hatóságok is más sza.khatóságokat vagy s.z.akiratokat 

lesmek kénytelenek igénybe venni az ilyen eldöntésénél. 

Ezeknek az elméleti ismereteknek az elsajáUwsával 

tehát kár volna nüiink baJlódnunk. 

Igen ám, de adott esetben mégis csak a helyszínen 

kell a járörnek eldönteni, hogy ez vagy az a fásított 

terület a törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem, különben 

a vonatkozó cselekménnyel nem tudna a csendór 

mit kezdeni. Ezért szü.kséges lesz valamilyen módon e 

téren az öcsök és járörök segítségére lenni Legcélravez.etoobnek 

[gérketik, ha erre a célra az örsködetek 

térképót basználjuk fel. 

Nem okozhat ugyanis nebézséget, sót könnyü lesz 

megállapítani a helyi hatóságc>knál (községi előljá.r6ság, 

erdöfelligyelóség stb.-nél) meglévő iratokbót (földad6kataszter, 

erdők törzskönyve stb.-ból) azokat a faiLJlománnyal 

borított, vagy fásított területeket, amelyek a 

törvény hatálya alá tartoznak. ts ha. ezt minden őrs a 

saját területére néz.ve meglette s annak helyességérol 

és tökeJetelSSógéröl a szárnyparancsnok la meggyoződőtt, 

e parancsnok az örskörletet feltÜDtew térképeken eze· 

ket a területeket vízfestékkel megfelelő színre - mond- 

Odá.tg lehetett egy kilométer a l8.volság. Az ágyúk.boz 

jutni lehetetlen volt, miután velünk szemben, a n1Bzkói 

kaszárnyában, egész géppuskaosztag fészkeltE' be magát. 

Városszélen állt az egyemeJetes kaszárnya, orosz:>k tanyáztak 

benne és ha vslameTyikiink az ütegekbez próbált 

volna eljutni, nyomban csatlogni kezdtek az ellenséges 

geppuskák. Sok-sok katona próbált elhatni az á.gyilkig, 

hogy megkérje a tűzérfiukat: lőjjék halomba azt fl kasú.rnyát, 

de valamennyit leka:;z.álták 8Z ellenséges gép· 

fgY"'erek s ezek o. merész kalonafiúk ott csücsültek 

most egytől·egyig ar.on :1 szabad mezőn, mel)' köztünk 

és az ütegek közt terült el. 

Hát ezért nem hittük, bogy hátrábbvonulbassunk 

egyelőre. 

Féltizenkett6 mulhatott már ebéd után, mikor az 

önkénteseket gyüjtötte maga köre a zászlóaljparancsnok: 

- Fiúk, telefonunk nincsen és így nem tudjuk ertesíteni 

saját tüzéreinket, hogy gyujtstik fól nzt a laktanyaépületet 

! Arról lenne szó, hogy köletek jelent 

keznék valaki ft. súlyos feladatra ... Hiszen rövjdesen 

tisztek lesztek valamennyien ... 

Valamennyi önkéntes jelentkezett. 

FelcsiUant szemmel nézett szét a kemény katona: 

- Nem, Jiúk, csak egynek kel! menni! 

* 

Egyszer, késö 6sszel, ott szor,'ngtunk a niszk6i 

vasutvonal nyugati oldalában. Egy osztrák közösezred 

nek kellett volna föh'áltania bennünket, "ékonylábu 

honvédeket. A sógoroknak azt a parancsot adták: előre!. 

il mi prancsunk igy hang7otl: hátra! ... De ki mert 

"olna akkor mozdulni ottan, mikor a vasut és az erdő- 

,

juk pé.ldául világoszöldre - befeslené. Erről a térkép 

r91 azután ek a. szinezÓ5e'k aUnMolhatók volnának 

.azokra a térképekre, amiket a járőrök szolgálatba mnpkkal 

visznek. Természetesen kötelezni kellene az örsparancsnokokat, 

hogy bizonyos idöközönkénl - például 

éenkénl január l5-ig - eUen6riz.zék az emlitett bató 

silgoknal bogy- Wrtént-e és ha igen. milyen változás 

vagy módosÍtá.a ezekben az adatokban, bogy a tér 

képekre a szükséges helyesbítés ál\ihet6 legyen és így 

az adatok pontossAgában a folyamatosság állandQan 

fennálljon. Ezzel a segédleUel felszerelve nem lesz ne 

hh dolga a járornek, amidőn azt kell az órjliratban 

megaJlapít.8.J1ia erdel kibag!ls esetébenj vnjjon ez, n.gy 

8.% a. terület a törvétJy értelmében erdö-e vagy sem. 

A törvényhotás a ba.znnkban meglevő erdőségek 

fenntartására és faállományuk minőségére és nemesítI! 

sére igen nagy sályt helyezett. Ebb61 az okokból nem· 

csak II törvény tartalmaz több védelmi intézkedést, dc 

a (öldmivelésügyi miDlszlcr úrnak is meSS7,emenő fel· 

hatalmauist adott. Ki kell itl föbb \·onásokban, részben 

uJnban paragrafusoknak csaJ..."'tlem szóazcrinti idézésé- 

vet ezeknek az ismertetésére terjcszkedni, mert velük 

kapcsolatosan büntetö rendelkezések állanak fenn vagy 

(ognak életbe lépni ft földmiveJügyi miniszteri rendele 

tek kj adásakor, így tehát szoros összefilggésben vannak 

a járOl"ök szolgála.ti ténykedéseivel. 

AT. 1923. évi XIX. törvénycikk 1. §-a szerint a magyar 

Alföld mezöga:zdasági termelésének clómozdH.a.s8, 

a lakos.

1935 november 2. 

Egy leI'Ületeket közérdekböl is ki lehet jelölni 

.. 

erdolelepltésre. He. az ilyen közérdekű erdőtelepitésre 

kijelölt tleten elrendelt munkálatok!kal kapcsolalban, 

, 

vagy cel]alnak biztositására a kijelölt terUleten kivill 

esö terülelen is kell végezni kiegész.ítÓ mŰ57..aki munká 

latot. ennek. teljesítését, a szükséges talajkötési művek 

felállítását és feontartás..'it a. tulajdonos tűml köteles. 

(130. §.) E műszaki munkálatokhoz és a védelmet 

igénylő Ietrészek bekeriteséhez szUkseges fát, karót, 

r6z.sét, tOVlst, meszet. követ, kavicsol, homokot vagy 

mM nyersanyagot a közelben levő erdóböl legelőről 

bá.nyából vagy más ingatJanról a tulajdonos ndes ior 

galmi áron átengedni köteles, ha ilyen anyag ott a sa. 

ját szUkségletét meghaladó mennyiségben rendelkezésre 

a11. Megengedni köteles a tulajdonos azt is, hogy az er 

dekeltek a fenl emlitett clra szolgáló anyagokat és 

eszközöket az ö terUletén átszállít.sák a munkahelyre, 

vagy az ö terület6n rakják le és késtitsék elö felhasználásra. 

(131. §.) 

A közérdekü erdötelepítésre kijelölt területekre vo· 

natkozó tervhez szüksége.s adatokat a kijelölt és a 

szozédos területek tulajdonosai az erdöfelügyelösé-g 

felhivá.sára szolgáltat ni kötelesek. (137. §.) 

Ha valamely vidéken az erdei l.opá.sok igen gyakoriakká 

váln8lk, az erdörendészeti hatóság elrendel heti, 

hogy II veszélyeztetett területen. valamint azon a terti 

eten, ahol az erdei termékeket érte.kesíteni szokták, 

Ilyen terméket csak 8zciTU1GZÓ.ti igazolvátlY mellett szabad 

eladni, \'enni vagy sf.allitani. (30. §.) 

A tüzek keletkezésének megakadályozAsára eddig 

fennállott rendelkezések IlZ új törvényben szintén lé· 

nyegeS8n bővültek és teljesen pontos körüJlrfLst kaptak. 

nyan felettünk, wvábbzendUlt és nkkor ... €s akkor 

belevágott a niszkói kaszárnya emeleti-ablakába. Ab 

ban a villanásban magasralendült az épület, teteje alá· 

zuhant s nagy tíiz csapott föl ll- helyén. 

A tépett záe.zlóalj legényei lalprnemelkedtek az 

árokban 8 szilaj torolclml azt kiilltozták mind-mind: 

- l!:ljen! • " Ijen! 

Mindenki felengedett lélekkel lélekzett töl, mivel 

érezte, hogy megszabaduItunk. De megmenekültem első 

sorban magam. 

RémUlt tiizben recsegett a niszkói kaSYilmya: on 

nanfelól veszély nem fenyegetett többé. Azt "iszont el· 

ösmcrte mindenki, hogy mesterlövés volt a két ágyú 

sz6, 

* 

Vagy Uz nap mult el utánR. Akkorára olyan lett az 

ősz, hogy kétségbeesés környezett mindnyájunkat, 

Abban az időben Bochoia és Vielicska között teke 

regtUnk a világban 9 Krakkót kelletl volna elél'1lUnk, .... 8 

igaz. Betegek és sz::tmorúnk voltunk egytöl-egyig. Itt 

akadtam össze az eperjesi tUzérekkel is. 

Szél \'olt, felhők repültek a kőpenycink csattogtak 

a kieUe . n öszben. 

összejöttem hát az 

ágyúik körlll sürőgtek. 

ismeri-e 8.? öcsémet? 

eperjeSI ttizérekkel, amint 

Megkérdeztem {lZ első tUzért: 

_ De mennyire, kérem! - kiáltott lelkesen ft 

tUzér. - Ö az ezroo első túz.rnestere! 

Hangomra fölfigyelt 82 eb'yik tUzértiszt is. Amikor 

Plt"gludta, ki vagyok, halkan kezdett beszélni az őcsém- 

CSENDORS1l:GI LAPOK 

Az a tág meghatározás, hogy a. "szükséges óvrendsza. 

bályok megtartása mellett Szabad tüut rakn]", oda mő 

oSu1t, hogy erdboen. erd6höz tartozó egyéb területen 

es . az ők szélétől szárnitotl 100 méternyi távolságon 

helUl 

é,!o gyufát, szivart, szivarkát, vagy mAs égő vagy 

, 

bIzvcszeJyes tárgyal eldobni, vagy kellően nem védett 

túzveszélyes világító eszközt használni tilos. (26_ §.) 

. . Eun terUleten a szomszéd ingatlanok tulajdono 

sai IS csupan engedéllyel és csakis vesúlytelen helyeken 

rakhatnak nyilt tüzet. Tüzveaz.élyes helyeken az erdö. 

tulajdonos a túzra.kást mindenkinek megtütaLi köteles. 

Mészégetők, fátszenítök stb., vagyis akik ilZ erdöbn 

üzemszerűen tüzelnek, a túz helyét és környékét a tüz 

Ihs egész ideje alatt folytonos és gondos őrizet alatt kö 

telesek tartanI. Erdöégések megakadályow.sa érdekében 

erd6rcndészeti hatóság is adhat ki rendelkezést, így 

peldául a kőzutakon kfvUIi közlekedést az. egész erdő 

területére kiterjedően eltUthatja. Hogy ru: ilyen tilalom 

a természetjáró (turista) utak forgaimát mennyiben 

érinti, !lZt a f'óldmívelésügyj miniszter ur rendeletben 

fogja szabályozni. (25. §_) 

Tüzoltások tekintetében a régi rendelkezés annyi 

ban bővült, hogy a 29. §. szerint az oltÁs bevégzése után 

ru: éges helyét legalább egy napig s szllkség esctébcHI 

tovább is kirendelt erdőötökkel vagy lakosokkal öriz· 

telni kell. .r.u örzésre kirendeltek az erre vonatkow ren 

delkezésnek kötelesek eleget tennI. 

Ezek a tíizvédelmi és oltási intézkedések nem csupán 

az erdőkre, de az erd6höz tartozó egyéb területekre 

is egyaránt vonatkoznak. Tehát oZyanokra i.!, amelyek 

l1itlCSenek b6fáitl·a. Fontos lesz ennélfogva eljárásunk 

röl: hogy valamennyi üteg altiszt je között ő a legkU 

lőnb s n. legvakmeröbb ls. Ravaruszkánál telitalálat érte 

a szomszédos ágyút. de az öcsémnek a szemehéja sem. 

moccant. holott gyötrelmes túzben állt az egész Utege. 

Tagadni nem lehet azonban, hogy ugyanakkor nagyot 

halló lett kissé. 

Azalatt elökerilll az öcsém js: daliás legény \folt, 

súly\) tüzéresizmákban 

mást: 

- Hogy vagy, testvér? 

. .Megöleltük, megc5Ókoltuk egy· 

- Csak. cSRk, - mosolygott kis bánattal. 

Elbeszélgettünk utána az otthoniakról : 8pnkr61 és 

kisebb testvéreinkről. De tovább kellett mennUnk, to· 

vább . _ . Bücsú'zóul megemlíteltem még, hogy Niszkónál. 

amikor a föltétlen halálba kellett volna indulnom, ft 

legeslegutolsó pillanatbnn szólt kettőt az eperjesi türerek 

\"aamelyik ngYÚja. Az II két ágyúszó mentett meg a ha 

láltól. 

SzerényeD szólalt meg: erre az öcsém: 

- 1!:n lüzeltem mindakétszer .. . 

Itt elhallgatott. 

raga.m sem tudtam szólni. mert mintb.a. Íojtogatta 

volna valami fl torkomat. Egyszer ann rit mondtam még: 

dologról. 

- öcsém ... 

Nem birtnm tovább. S azóta sem beszélgettünk a 

... Nehéz, igen nehéz volt az a novembel'. A len 

gyel hatAr dörgött a szélben s repültek a felhők, alig 

torony-alacsonyo.n. nem hittilk voln bogy egyszer 

hazakcrUljünk még.

65-1 

biztossá tétele érdekében tl1dnunk, hog)' melyek ezek az 

erdöhöz tartozó egyéb területek. A következök : 

1. Erdőben ür.emterv sr.crint múve1és alatt áll6 kö-, 

kaviC:l-, homoko, agyag-, vagy egyéb bányák. 113. §.) 

2. Erdögazdasági és szá.1Htási bel"endezések és su 

méh'zet résúre s1..olgú16 mezőgazdasági ió ldek, Ia.kn 

házak. kertek, valamint v&dtcnyésztésre igénybevett te 

rületrész. (14. §. ) 

3. Az erdölulajdonosnak az erdö bclsejében iekvö 

más muvelési ághoz tartozó területei, mint például 

szántó, rét. legelö stb. (l5. §.) 

Mindezek a területek nemcsak fl tüzek mege1özése 

és oltása tekintetében esnek az erdöWrvény rendelke 

zései alá., hanem az erd6rendéazeti ailhágások és az erdei 

kíhágások elbinihisa során is. (15. §.) 

Az edct.ig el mondottak ismeretére s1.Ukségünk "sn 

abból a ('éiból. hogy a járörük a tilos és büntetni ren 

delt cselekedetekkel és rnulaszt.asokkal kapcsolatos el 

járásuk során ll- helyes utát felismerbessék és követ 

hessék. J..ás suk most már, mikor es milyen Ugyekben 

kötelesek 8. járlSrök fellépni BT. erdötörvény rendelke 

zesei alapján. 

A cégi tön1ény ezeket [öbb csoportba sorolta ';8- 

pedig voltak erd6rendészeti áthágáeok, erdei kihú.gások, 

erdei lopások. erdei kártetelek és veszélyes cselekmé 

nyek é5 mula.sztások. A mostani törvény csupÁ.n kettőt 

á.11apit meg: 

E-rd6rendéJf=eti cithdgá&t és 

Erdei kihágciht. 

CSENDC5RSGI LAPOK 

A törvény öt erdórendészcti áthá.gást sorol ieL 

(239. §.) Ezek részben az erdötelepitést és fásítás celjára 

8 területek zavllI1.aJ.an igénybevételét és az erdöga% 

daságok Uzemten-ének, valam.im az erJörendcszeti és 

erd6irtási hatóságok rendeUte7ksei!'lf"k betartáaát. úgyszintén 

a telepltési és talajkötj munkálatok kijelölését 

és végrehajtását és erdei termékeknek magánteruleteken 

való szükségbeli átszállitását vannak hivatva biztos[tAni 

az erd6tulajdonosokkal és más ingatJantuJajdonosokkal 

szemben is (239. §. 1., 2. és 3. pontj . részben pedig a 

jogos tutajozás, a faueztatás érdekeben kiadott hatósági 

rendelkek betartását és a tilos vizeken való tutajo 

zás és fa-uszt.atás megakadályozá.sát célouák. (239. §. és 4. pont.) 

Néhány példa erd6rendészeti átbágasra: 

1. a közérdekű erd6telepítre, vagy az Alföldböz 

tartow fásításra kijelölt egyik ingatlan tulajdonosa elmulasztotta 

a faültetest a kitüzött batáridöre elvégezni; 

2. 8 közérdekű erdötclepítésre kijelölt területre va 

lamilyen célból meszet és homokot kell szAUitani s mint 

hogy oda közut nem vezet, más tulajdonos \ngatlanán át 

kn azokat fuvarozni 8 ezt az ingatlan tulajdonosa meg 

akadályozta ; 

3. egy foly6viz igen alkalmasnak kínálkozik arra, 

hogy a kitenneit fát a közútig leúszt8.58ák rajta: a folyó 

víz azonban véderd8n vezet keresztUl s hogy a meder 

}J:örnyékét földomlásoktól megóvják, a hatóság azon a ré. 

szen a (aúsztatást eltiltotta; a fát kitermelö egyén 

megls hatósági engedély nélkül I öbb öl fét leú?tatott a 

vizen. 

A 242-245. §§-ok abban a tárgyban rendelkeznek, 

bogy ki felelös az erdörendészetl áthágilsokért, vagyis, 

bogy kit kell emiatt feljelentení. A (elelösség ugyanis 

nem Mm} mindig a tulajdonoaro, hanem olykor a bér. 

16re, hnazoDélvezőre, vagy favásárl6ra, nevezetesen ak. 


kor " amidön az áthágist jogaik gyakorlása közbeq ők 

ltö;ették el. A tuJajdonos akkor felelős, ha fl cselekmény 

megakadályozását, bár módjában volt, s.zéndékosan vagy 

gondatlanságból elmulasztotta. . 

Az emlitett paragrafusok még több tekintetben IS 

részletesen intézkednek az erdörendészeli áthágások 

miatt felelösséggel tartozó személyek megállapisa te 

kintetében, mindez azonban aUg érinti a CSendOl'8égeL 

A lehető legritká.bb esetben, mondhatjuk, talán sohasem 

jut a csendőr abba fl helyzetbe a csonkaország területén, 

hogy ord6rendészeti áthágás miatt feljelentést tehessen, 

nem lesz ugyanis módjában ilyent észlelni. A közérdekű 

vagy alföldi erd6telepítéseket és fásitó.sokat az arra hi 

vatolt erdészeti szervek végzik és állandóan ellcnörzik 

saját hatáskörükben, ezekral Jllunkálatokr61 a csend6r 

séget hivatalosan nem értesítik, legfeljebb esetleg ma 

gánúton jUthRt egyes jé.rarök tudomására, hogy ilyen 

telepltés valahol folyamatban VRn. De hogy a kijelölt te 

rület tulajdonosa megszegte-c péld"ául az Uzemtervben 

meghatározott kötelességét, vagy megfelelő idóoen tett-e 

annak eleget, avagy, hogy kapot t-e valaki engedélyt er· 

der terméknek idegen tulajdonos ingattanán való átscil 

litasilra. és milyen feltétel mellett kell annak történnie, 

mindezt a járőr nemcsak el'dészetí szakképzettség hiánya 

miatt.. de azért sem képes megnllapitani, vagy mint erd6- 

rendészeti áthágást feljelenteni, mf'rt az üzemtervck, 

vagy átsziÜlitasi engedélyek adatait nem tudat ják velünk 

és beléjük scm tekinthetünk. De ha mégis megkapnánk 

adott esetben, akkor amúgy is módunk lenne azokat 

áttanulmányozni és szeUcmükbt:"n cselekedni. 

Dyen erdörendészeti áthágásoknak az, észlelése és az 

erdörcndészeti hat6ságnál val6 fcljclentése tehát inkább 

az: erd6igazgatóságok, erdöfelUgyelóségek és egyéb 

erdészeti szervek és sza.kközegek (erdömémökök) útján 

lehetséges. Ha pedig ezek a nyomozás lefolytatása, 

illetve a feljelentés meg tétele végett netán II cseDdö)'séghez 

fordulnának, tölük a szükséges szakfelvilágosítást a 

járórök mindig megkaphatják és ilyenkor a helyes eljflras 

útja és módozata is adva lesz. A tutajozás és faúsztatás 

révén elkövethető erdörendészeti


Az iratvédelem. 

Irta: PINCZJ;:S ZOLTAN őrnagy. 

(Befejező közlemény.) 

Felbontás. 

A Szu!. értelmében a csendörnek semmiCle zárt. 

levelet vagy iralot nem szabad felbontania ; tekintet nél· 

kUl arra, hogy az postAi kUlderoeny-e vagy Bem, vala· 

mtnt (lrra is, hogy BOZ mIképpen jutott a birtoká.ba. Ez 

a tilalom a Btk. 327. §..a.n ampszik, amely szerint: "Aki 

másnak szóló levelet, lepecséteJt iratot vagy távsUrgönyt 

tudva. jogosulatlanul felbont, úgyszintén al? ásak 

szóló _ habár le ncm pecsételt - levél vagy tavsilrgoy 

birtoká.ba helyed magát e.végbÖl, hogy anna.k tartalmJ.t 

megrudja, vagy hasonló célból másnak jogtalanul t. 

adja: v.Hséget követ et és nyolc napig terjedhető foghaz 

zal blln tetendö. _ Aki pedig a fentebbi módon tudomá· 

sára jutott titkot közzéteszi, va azt a tevél ira , t vagy 

livsürgöny kUJdöjének ve.gy a cttnek kúroHtá.sa 

használja fel : húrom hónaplg terJedheto fogházza.l bUn 

telendö. A bünvádl eljárás csak a sértett fél indítvá.- 

nyára indítható meg." 

CSEND(iRSeGI LAPOK 

. _ 

Ezt ft cselekményt a csendőr is elk?vetheti : bun 

cselekményt a bünteötörvénykönyv ugy jelöh eg 

ugyan, hogy "Levél- és tavsürgönytitoknak _ mgsértese 

magánszemély éltal", de ft cselekményt kozhl\'atlllnok 

is elkövetheti, mert "magánszemély" alat! Itt uem olyan 

A belyszloen, (BI>/dludr II ('JI". leh:/Jtelct.J 

655 

egyé nt kell érteni, aló nem közhivatalnok. hanem olyat, 

aki nem postatiazh-isetö vagy szolga., vagyis aki a·levi! 

Utok megsértése szemponljá.ból nem tfU'torlk a Btk. 200. 

és 201. §-ának ha.tálya alá. Ezt a felfogást igazolja az.: 

a köli.ilmény is, hogy a levéltitolmak közhivatainok AJtal 

való megsértésére II Btk. sehol sem tartalmaz rendelkezést. 

Ugyanezt a büncselekményt követi el a csendőr 

is, aki anélkül, hogy arra jogosítva volna (mert példá.ul 

nem helyettealU az örsparancsnokot), az örsparancsnokság 

cim,ére érkező hivatalos levelet felbontja, feltéve, 

hogy a cselekménye nem képez a katonai Btk. 133. § 7. 

pontjAba ütköző vétséget. 

Zárt levélnek vagy lepecsételt iratnak a felbontását 

_ ha azok nem postán vétettek 8riz.etbe vagy foglaltattak 

le - a tulajdonos vagy érdekelt beleegyezése nelkW 

csak a vádtantÍCS rendelheti el, erre tehát sem az Ugyészség, 

sem II vizsgálóbíró nem jogosult. Ha azonban a 

tulajdonos vagy érdekelt l cirnzett) beleegyezett, azt 8. 

rendöri hatóság, az ügyészség és a vizsgálóbíró (járás. 

biróság) is felbonthatja. Postán lefolalt iratok felbon- 

rnSSOLlNl MONDTA : 

A békr.szel"'LŐdés nem lehet sírgödör, .\ történe· 

lemben uln('5('n olyiln MCl"7'ödés. am!.'>l)' örökké tartott 

\OhUl. EI lioU Ismernünk ho 3. trisnOlli ster· 

7.(idé:. t('rblefi rf'nitolkt>ú-5E'ii t'ÚISÁgol\n elevenbe 

\Í\gtak. Mfl,gyBrOJ'lor7.ág u Duntl (t1ed(,[H'jében e7er 

e,,wJldej(' Igen (ontos törtneti mhsziót töltött be,

656 CSENDORSOOI LAPOK 1935 november 2. 

tására a vizsgálóbíró vagy az e1jár6 bir6s8.g jogosult. A 

felbonUlsnak két tanu jelenlétében kell történnie 

ahhoz a. terheltet, ha helybeD lakik. meg kell hivni. 

Ha ve.laki B. eimére érkezett. vagy tuhjdooM k&pez.5 

ziLrt l$\'elet vagy lepecsételt iratot 13th. önként felbontja 

és n cscndiSrnek önkent megmutatja, a titok megörzésé 

rÖl önként lemondott, büntetőjogi védele.mr? a csendÖr 

rel ben tehát már csak anD}rjban számjlhat, hogy 

annak tarta1má.t a csendöf' hiystlanokktll nem közli. 

(Szot. 452. pont.) 

Postai alkalmazott postaki1ldemc-nyt semmi körül 

ményeik kötött nem bonthat fel. Ez. csak a posta illeté 

kes szervének ,rltn megengedve akkor. ba a kUldemény 

xéz.be:dtheteUe.n és a címzett vagy a {dadó nevét meg 

keH állapitani. 

A biinvé.di eljáris (nyomow) során lefoglalt ira 

tok. levelek stb. 

feUlllSzoálása 

tekintetében tudni kell. bogy ment-es SJ:emlyekt51 őrl 

zetbe vett, ,-agy lefoglalt iratokDak, levelek nek stb. 

felhssz.nálása S(lmmi.gszerzott 

. 

Slljt . 6t.ennékeL persze haladék nl!lkUl fel kell terjeszteni 

az 

. ügy l 

sgheZ, hogy annak lefoglalá.sti.t az U .... yészség 

8 vIZsga obi r6nál indftvllny.ozhassa. 

mékeket 

mert 

n 

De ni ' 

á 

: a) .. . 

. 

s zUkség ana. bov a csend6r aajtÓter· 

ezdeményezés!böl vehessen örlzetbe, 

sajt6t:r:i o e y 1 érte 1 mé b D tet?eszts Iőtt mind n 

e l mutllttu az ügyészségnek, vagyis


forgalomba elvileg csak olyan sajtótennék kerülhet, 

amelynek terjesztését a klr. Ugyészség máT engedélyezte. 

Különben is annak megállapttba, hogy egy sajtótermék 

tarlalmaz-e búncselekményt vagy sem, nem. tartozik 

csendőr megitélése alá . 

Elv tehát: sajtóterméket a csendőr csak telbivásra, 

vagy bírósági rendelkez.ésre vegyon őrizetbe ; bo. pedig 

az. a gyanúja, hogy valamelyik 9'fljt6termék b1lncselek· 

ményt tartalmaz, szerezze meg és terjessze be at 

Ugyézséghez. 

Van azonban három kivétel. kJ. egyik 

a szeméremsértő nyomtatvány. 

M a nyomts,tvány, irat, rajz, fénykep, kép. festmény, 

srobor, falragasz stb., amely kétséget kizáróan szemérem 

sértő tartalmú vagy jelentésü, a Npszövetség kezdemé 

nyezésére létrejött nemzetközi megállapodás alapján 

nem esik .ft sajtótermék fogalma alá. Uyen szeméremsértő 

nyomlJatványt stb. tehát nem sajtótermékként, hanem 

közönséges búnjelként keU tekinteni, -amit a csendőr 

bárhol éppen ugy órizctbe vehet, mint például egy fej 

siét. Ha több példányt lerjesz.lenek, valamennyit öri 

zetbe veheti, nem szükséges hozzá. birói végzés. A fel· 

jelentés l (az 1929. évi VIT. t.--c_ 2. §·a alapján) éppen 

úgy kell megtenul, .mint mis bűncselekmény ügyében. 

De azért ennél is elővjgyá28tosnak kell lenDi, külö 

nösen akkor ba a tartalom vagy jelentés azeméremsért6 

volta vitathtó_ Ocsmány közösülési vagy fajtalankodási 

jeleneteket ábrá'loló fény:"képek vagy rajzok, teljes nyill· 

sággal trágárkodó lrások, amelyek felett még n nem túl· 

szemérmes ember idése is felháborodik, többnyire nem 

hagynak kétséget az iránt, hogy szemérem.sértö tartnl· 

múak . Ma már amnbau, hogy a sajtóban, irodalomban 

és a művészetben sokkal szabadabb bang és stnus ural 

kodik mint C3aK húsz évvel ezelött ls, sokszor nehéz. - 

különen a csendőrnek - meghúzni a hatúrvonalat, 

hogy hol végződik az ugynevezett erotika és boi keuJö 

dik a büntetendő szeméremsértés. Nem szabad elfelej 

teni azt sem, hogy a falusi , ember mn is konzervatlvabb 

gondolkozásu és iz.lésű a. városinál ; néha talán olyasmi 

felett ht megbotránkozik, amit a városi ember már nem 

is méltat figyelemre. A meztelen emberi test ábrázolása 

pl. nem szeméremsértő, ha m(ivészi célból, müvésziesen 

történik. Egyszóval célsze,rí1, ba a csendör, mle16tt il . yen 

kétesen szeméremsértö dolgot őrizetbe vesz - ha nLDCS 

veszély a késedelemben - a kir, ügyészséghez vagy a 

rend6ri hatóságboz (föszolgabiróho:z.) fordul, n,ebog . y 

t.úllőjjön a célon, mert ilyesmit az ujságok szeretIk kI 

használni. 

A mrusik kivételes eljárás 

a kommunista sajtótcrméliekre 

vonatkozik A nyomtatott vagy sokszorosított kommu 

niila rÖPlrt, ha csak az e16állitáB módjá.t éu.tlk, tulaJ 

donképpen szintén sajtótermék. Mégsem eSlk a sajtó· 

termék fogalma ntá és nem Irószesül a sajtótörvény .v 

delmében. Miért ? Azért, mert a tefoglalásnak a sa t - 

törvény szerint való megszoritásaf csnk oya1t saJtO· 

termékekre vonatkoznak. amelyeket csak. azert kell le 

foglalni merl búncselekményt (pl. iLgabist) tartalmaz· 

nak D 'hiszen a kommunista röpirat ts büncselekméoyt 

tartalmaz mikor o fennálló állami és társadalmi .rend 

ellen lzg;t, Ez igaz, de kUlÖn!'Iéget . Ikell _ tenni : 

kBzött aszelint, hogy mi a cIJa az LZgat.asnnk. 

CSEND6RSmGI LAPOK 657 

"Hé 

meglrta az izgató cikket, de csak. rt, hOy azt ko • 

tegye, az emberek eJolva.s.sák, ne l n Iga.zat adjanak bs azo- 

nosan vélekedjenek. Más célja nem volt s ezzel a maga 

rész.éröl a büntetendő tevékenységet be is fejezte. A 

sajtótörvény szabályai szerint felel érette, mert sajtO 

útján izgatást követett el. 

Mi a célja ezzel szemben annak. aki kommunista rúp 

iratot ir? Csak az, hogy az emberek elolvassák és iga· 

zat adjanak DelO? Nem. Hanem az, hogy a röpirat ha· 

tása alatt minél többen szeTVezkedj tmek az á.llam és a 

társadalom törvényes rendjének eroszakos felforgatá 

sára. Még ha. éppen az az egy röpirat véletlenül nem 

tartalmaz is szervezkedésre való nyilt felh1vást, a cel 

mindig az, mert a kommunisták programja köztudomás 

szerint _ de általuk bevallottan is - a fennálló állami 

és társadalmi rend erőszakos megdöntése. Hogy aztán 

ennek a célnak 8Z elérése érdekében röp.iratot irnak-e, 

pu.skát gyüjtenek, vagy sejteket a1okitaoak, mindegy : 

a cél nem változik. csak az eszközök változnak, amelyek· 

kel azt megvalósltani akarják. A röpirat megirása es 

terjesztése tehát nem a kommunisták szcrvezkedésetGl 

fUggetlen, önálló sajtótevékenység, hanem csak egyik 

e8zköze al 1921. évi m. t.·c. 1. §·ába Ulköz.o büncselek· 

ménynek, amely pedig már nem tartozik a sajtótörvény 

rendelkezései alá. A kommunistn sajtóterméket tehtlt 

úgy kell felfogni, mint az állami és társadalmi rend erőszakos 

felforgatására irányuló szerveZkedés puszta esz· 

közét, búnjeIét, amit a csendőr éppen úgy örizetbe vehet, 

mint akármilyen más bünjelet. 

Legjobban megérthetjük ezt, ha a kommunista saj· 

tótennéket egy másik olyan sajtótermékkel basonlitjuk 

össze, amely az 1921. évi IlL t.·c. 1. §-itbo ütköző nemzet·

658 CSENDöRSGl LAPOK 

gylllé:zásl tartalmaz. A törvény II nemzetgyalár.ást ia al 

Allami és társadalmi rend elleni bü.ncseJekrnéoyek közé 

SQrolja., az ezt tartalmazó sajt6tennéket mégis II sajt6- 

törvény védelmében részesíti. büért? Azért, Jn0rt a nem 

zetgya1á.z.ás mögött nincs szervezkedés, nincs gyakorlati 

mCg\'nlósitásra \'a16 közveUen törekvés. Ha van, akkor 

8 Demz.etgyalázás sem a 7. §. hanem az 1. §. szerint mi· 

nŐl!ül. 

Az elö\'igyáIat ilt Is helyénvaló. Sokszor még II poli 

tikában jártas embernek sem könnyü pl. egy mérsékel 

tebb hangú kommunista röpirat és egy szélsőséges szo 

cicUdemokrata röpirat tartalmának Árnyalati különbsé 

geit észrevenni, annál kevésbé, mert mindkét llilrt sok 

azonos vagy hnsonJó kifejezést, jelszót szokott h8S7.nálni. 

A lOr. Ugyé!}l,ség soks7.or igen lcs bírálatot tartAlmazó 

szocialista röpirat le-rjes.zlését is engedélyezi, mert aki 

a röpiratot írja, ismeri a tön'ényt és tudja, meddig lehet 

elmeunic anelkü1. bogy perbcfoghatnák. "Surolja" a biln 

tetötörvénykönyvet, szokták mondani Már most kelle 

metlenségnek, de k-gaIább is támadásnak teheti ki ma 

gilt a csendör, ha egy nyen, bár éleshangú, de engedé 

lyezett röpiratot örizctbe vesz. Legjobb, ha ilyen esetben 

is - feltéve, hogy nincs veszély a. késedelemben - mi 

előtt a röpiratot stb. 6rizctbe veszi, felhívást kér a kir. 

ügyészaégtöl, vagy a fószolgabirótól, a rend5ri ható 

sagtól. 

Olyan esetben azonban. amikor kétségtelenül kommunista 

ropirnttal áll szemben, azt minden további nél 

kül vegye öri.zctbe; a terjesztöjet pedig fogja el. Némi 

tám pontot nyujthat ebben a tekintetben a csendőrnek, 

hogy a röpiratot nyiltan vagy titokban terjesztik-e, 

hogy az nyomdai uton van-e etöállitva, vagy csak Htografálták, 

rajta van-e a nyomdatuIajdonos ne\'e vagy nin 

csen. stb. IsméUem uonball, hogy mindezek nem biztos 

jelei annak. hogy engedélyezett vagy tiltott röpirat ról 

van·e szó, mert a.kadhat vakmeró ember aki a kommu· 

niata röpiratot is nyiltan terjeszti, II nyomtatványra ha.. 

mis nyomdacimet írhalnak stb. A kommunista röpirat 

szö\'egét arrol lehel felismerni, hogy abba.n a kommu 

nizmus kedvezö beállitAsban szerepel. Ez a lMyeg_ A 82;0cia1i.sta 

IPpiratoktól való megkillönbőztetés inkAbb akkor 

nehezebb, amiko!" a kommunisták. nem lépnek nyiltan 

előtérbe, hanem egy másik jobb- vagy baloldali törvényes 

part szinezetével üzik ft maguk propagandáját. 

A bl:l.l"madík kivételes eljárás 

n kivándorlási nyomta.tvállyokt-a. 

vonatkozik. A háború el6tt Magyarország egyes reszein, 

kUJönöEen a Dunántúlon és a Felvidéken a kivándorlIib 

olyan nagy mereieket öltött., hogy n törvénybOtÁSnak 

keHett gondoskodnia a megfékezé8éró1, Ha mÉ'g csak 

arról lett VObl9. 8, hogy az ernbet:ek kivaodorolnak Ame 

rikába 8 onnan Déhány év muh'a párszáz vngy párczer 

dollárral V"iBsuitérnek. nem lett 'Volna. baj, súl ez nemzet_ 

gazdasági szempontból talan még előnyöket ja jelentett 

volna. A b-

1935 november 2. CSENDöRSGI LAPOK 659 

kU1dem.ény gyan'lhatólag egyedúru.sági ctkket (pl. do· 

bá.nyt) , külföldi. 8oTsjegyet1 vagy úgynevezett h6labda· 

renMzeTÜ ulalványokat, ilyenre vonatkozó Júrdet,ményc· 

ket, Ismerletéseket stb. tartaJmaz. Egyedárusági cik· 

kek, továbbÁ. külföldi sorsjegyek gyanúja esetén a posta 

bivatal az ílletékes pénzUgyöri szakaszt értesíti, a cso· 

magot pedig a kiküldött pénzügyi közegek jelenlétében 

felbontja, úgy, amint azt a kivándorlási nyomtatványok· 

kal kapcsolatban leirtam. 

HóIabdas.::eriI tartalom gyanúja esetén a csoma.got 

nem szabad felbontani, hanem az illetékes vamhat6ság· 

boz kell küldeni, amely Imnak tartalrnál 8 vámkezelésre 

vonatkozó S!abályok szerint ellenőrzi. Hogy mi a hó· 

labdarendszer, azt most itt oem írom le, mert nem tartozik 

fl tárgyhoz. 

* 

Nem blzonytalann6. tenni és minden irásos blzony(· 

léktól, búnjeltöl elijeszteni akartam a. csendört ezzel a ki· 

mer1több ismertetésemmel, hanem ellenkezőleg: fellépé· 

sének biztosságát és eljárásóna.k tudatos határozottsá· 

gá.t akartam növelni, mert az ember mindig csak abban 

bizonyt.alan, IUlÚnek a részleteit nem ismeri elég alaps&n. 

Ha pontosan tudjUk, mlt szabad tennünk és mil 

nem, a nehézségekre is könnyebben találunk alkalmas 

megoldást 

Az iralvédelem bonyolult kérdésnek látszik, pedig 

nem az. Val6jában - mint annyi más, bonyolultnak 

látszó dolog - nem egyéb, mint egYRzeru és termés:.etes 

dolgok láncolala, amelyek nek megértéséhez, jobben 

mondva áttekintéséhez nem annyira nagy fejtörés, mint 

inkább csak alaposság szükséges. 

(111111) 1). 

91. k6rdés. A Kbt. 16. §-a Beerf'll a klhdgd.! bUntl'té&;l 

nem haladhat túl két h611lJpi cL::d.rd.!t, ha tOrt'i'fIybett; ti::etlot 

napi el::dl'dflt, ha mitlj.sRl'terl rtl,uklllllbcll; (it napi eL:árá..'It, ha 

törut'-nyható8ágl, három 'lapi (bdrt, ha ,'({rosi s:::ab61yr'Ol' 

d()16tben )lyill./t!.tlHanak l'olalWlJy C8eJt'kmtuyt klhdgd8n.ok. 

B ... c.l .,::-('mbt-II (1 lJjud/t!!lYlJcrf k, lö1J/J8.uJTek t.! rohbantojal,ya 

gohl 1.,r!II1Jd!r{ll ánftMá;"'Ól ud,j'árl4trdról H::-dtó 1920. &tn 

9861. M, E. szám1í Tt!ndeJct U. 1·0. kiMgásuak U!flltld."Utlfín 

(I rende let valame ly l·cnd.rlke::tét TlUJg8.:!6YŐ t'6lfY kljdtnd 

c,&f'lekm.tmyt, elkö;"UJj6rc haJ Moo.pig tcr1cdó cljórá8t If;mb. 

Mi II mtLgya"dö::utG aJl l lOk, }09!1 e a miniszteri r€ncU>lkNé8 

dtb a U.irutlllybtln tllt'!Jdllapltott bütltct(shatdrlól1 

YlÍlu·.I:. Az idé!.lt kor:mt\nyrendeletct a. Ju\boru esetm 

uóló kivételes Intéz.ltedéackr61 alkotott törvényes "(lndlke 

.... .. 

,..ések (1912 : r... 

'TIl. t 

. • c.) ala.pján bOcsátottAk kl. E törvé 

nyes rendelkezések szerint, n kivételes hatalomból folyó lll· 

lézkedések körét, ha.Lályuk terUletét é"s h8.lAlyb':llépé9Uk Idö 

pontját a minisztérium (80 konnAny) állapítja. meg. 

A hábOru ellCtére szóló kivételes JI8Wlomból folyÓ ren 

delknések nagyrészft hataJyo:1 kivlll helytik, do egyré 

!'!ZUk mb. ta hll lUyban van. Hatályban van az Idézett ren· 

delkez6s 11:1, . 

A kormány rend\lletklbocaá.t6 Joga csak a törvény kOT 

látat közölt gyakorolható. Mt o. jogi helyzet akkor, ha a 

komt6.ny átlépi a. törvény korlá.talt rendcJetelve1 ? Az állampolgári 

engedi!lmc."Ség köteJességéböl folyik, hogy a. polgdr 

a. miniszteri rendelelnek engedelmeskedni tartozik, ha a.zonb!Ul 

o. rendeletet relmesnek talAlja, csak p8Jlaazjoga van, 

De már a hatósá.golcl.L llIeWleg mrg kell kUl1:lob6zletnl II 

birói és közigazgatásI hllt68ágokat. A blr6ságok, hivatalos 

mU]c;ödésUkben. jogosit"a. vannak a rendeleteket mérlegelni 

s ha azokal legjobb meggyi:lVklésUk, lelidlJJmerelUk szerint 

törvényesnek nem toJlllJák, oem ltötelesek alkalml'lznl. A Köz 

Iga.zgal:W!li batóBé.goknál Ismét meg kell kWönböztetnl az. aJ· 

sóbb állami tklré1yi) kö:tlgazgatA .. ,1 hivatalokat az ünkor· 

mMyzati hatóságoktól. elŐbbieket, minthogy mOködésOk 

n kOrmAny felUgyt/.ele é3 közponU vozctésc alatt W, 8,7. 

alárendeltség! belyzetbtil kifolyÓlag a hivatali engedelmesség 

kötelezi 8 Igy o. mlru82;ter rendeletét tArtoznak végrebajtanl; 

mIg a Wrvenybat6ságok a. sérelmesnek tekintett konnány· 

rendelettel szentben az alkotmány szerint felirat joglvaJ. élbelnek, 

lIletOleg panasszal fordulha.tnak a kötJgazgatA.s1 birósAghoz. 

A nd6rt'e lehát semmi vonatkozásban nem tarto:tU{ 

az 6. kérdé!l, hogy t!gy mluintert rendelet Ujrvényes--e vagy 

sem. 

08. kérdt!s. A va!dsz}cgY(!k ! /euutJn'l.gcu::olványok me· 

tt'kMI nlÓ16 5007. P. '1. 19i.i . .!Z. I"f'rulell't :!. f-dMh.I e) 

pOli/Ja 8::prlnt klh/lf}dst k(jiJ('t cl t! 1000 aranykoTondfg tf'T 

jcdh6tó blrsdY9al bű-ntchmd6 01:;:, ak, ham.i.tlfott urulds::JCf1!I· 

gyel tlOdtl8cik. TOklntV('!, hOY1J (I. vadt!lJz}c911 köolNrot. ,nIklnl 

viazonylik fl kó.:oklrathttmis'ttá! ktJrdbJc (hM;, a klhdgó.'t· 

ho::' }Jfi6rt 'l16n tO't"fl bbtt e1t6rts a Kbtk,-'ne:k (J ptn::bDlltl'tilfr(jJ 

s::dló rt'7tdf;/.ke.:i"s t.! helyifbc léprtt 19!8 : X. t.-C. (II. B".J 

6. l-aba n 'rIl.€gdllapított Ji,atdrt61 Q k"ihág6-! pt,.Mrad9dMk 

mcgdllapftmtfW.:e ,fu-nnL 

fOO P-nél 'IGflYobb mini lehet II ptnii"toU.! iJNtZ6!JC, ho a 

J ... hd!lt mhlls:tcri rl'JltWkrt dllapftJCl meg' 

\'ála..'z.. Az 5007. P. M. 19Z·1, sz. rendelet 22. I-Anak 3. 

bekezdése maga megmnndja., bogy, ba n k1h4gá.st clkövetó 

személy II Btk.-ben tiltott más cselekményt ls követ el. öl a 

klilAgástól ftiggetleDUI bÜDV/id! eljárás alá kell vonnI. Ez ter· 

mésu:tes fs; ba nem figyelmez.tetne erre maga rendelet, 

a csendömek Ilyen kihágás és:z1elé8ekor meg kell lndltanJa 

II nyomozást vadAszjegy meghamtsl'tA.sa m!atl s kl kell 

derJtenIe, hogy a vad4SZjegyet a klhágá..st elkövető hllmllli· 

tottae . vagy más lJ bogy !lZ utóbbi esetben tudatosan basz 

nálta-e fel a kihágás elkövetője, mert ez a cscln /I dfdg.' AT. angolok.

99. kérdG.. nJ.'t1ÍH Wp!n eU, :ta érliJre nem holod 

mrg 1{) p·t, t"lLlJOOn eLV. clkOl"l"utt kih.OgM-t' tckUWt'e. 

h.o!1Y "l hluU8 C'tlJdbOl lopták d 

" Absl.. A vaauti talpfa neom tllul6szcr, banem (&értéket 

mf'ghalad6 ért.fkü lperflag feldoJgnzott áru, 8 Igy . Bn. 51. 

t-a. o:a.empontjá.ból akkor sem tnulcQW, il&. a tolvaj eltUze 

ll!s 08Jából torja. el. A il}-en tárgy eJ.lopé..sa lOpá!! vétsége. 

1 kérd . .Az dUwut6011 ktett blnn gyakorlat &Z'! 

mt. ho {lrlf'JiC"d(kq tartúllyol ('gyütt lopnak a " az dJO"pott 

lulkikk trltkt, 4- lar'dUyal e9!1iUt 'MtrI tuz 11.'1 10 P-t .. tu.· 

laJdmt JV" clkötoete1t kiMgá.tnak 1«>U il 100pd.rt miltóS'ftcllt 

U9yanez IC dl) i.IOftatko:ik-e f]J'T(I aJ: ("M tre ta, .\a ncm llt'l 

mic'ikk.e.t h4wm ltTt':xti cikJ;e\ tü$llUl,rl. wgy egyéb 

(1(·t,,;,Il"·9ktí cikket JopMk el.' 

V61ast.. MJntbogy ntnga. a Bn. 5L §-a 82 élelmtdkkel 

egy vonalba helyezi az élvl!Z('tl cikket. a tUzet6szerl és InAS 

hasonló tlt.6ZUk.s4leU cikket. a birói gyakorlat által kimOD 

dott jogeh' termésr.etst.erUleg vonatkQtik az elk th·eté... a::iJ.1u!Je; ktn ól, hOD" II ten· 

(tM dcufM.áig adjon mb hft(llb(> 10 q ÓTpdt. A Btrtett dhitlbl 

9J10núMtott dó(wd."Idt, tfJlplti. kért.,ét. A Uya,túa-iloH az 

Igy 8zerzelt 6rpd-ból fi q·t da)ántUko:: egy bordt.;dnak. ft(. 

wtvc közvlt'c l>ek, m1kblt Jllfott ehhe:.. A. sértett több kbE" 

/ellt::oJitJn a gllanrottat a 10 q urprill(lk rrw9/i«tbérfl. fl 

9ycutU.,rUott 6tQ1l/)all ncm li::eli TrJ.e9 ' Fenn!orog'6 a gyami· 

sUo!t r.ee-kkmÓflyf:"bcn a c..-alM, s h.á 'gm, nJ.('90jd"déotl 

ban:UJdI i.! lellCt·l; bt1nnid, IdeUJSttégTe romlí1 

l'úlnn. A úsllott toodorl at'Y.i magata.rtá.l!!t tanuai. 

tott s nytlvtn károkozó szándékkal já.rt el és a sértett kAra 

be ls kHvetkezelt; caelekmllnye lehát csalás. 

A gyan6s1tott meg2.já.Ddéko'WU. barátját vé.leményünk 

azcrlnt bünv4.dt fclel6s.ségre vonni nem leheL Neki ugyanis 

e. .csaJás elkovetésbco semmi része nJncs, ily ciJnen tehát 

eUene c1jé.rni nem lehet. M.b jogalap s10cs bUnv!dl feleletrevo::.tAsára., 

mert II. csalásnak nincs orgazda.sá.ga. Hasonló ese. 

tekben 80 vAdha.tósá.gok a Bp .. 375. §·a alS.pján szoktak vMat 

f'melnl & csalá..aokból ilyen körülmények között hasznotbúzó 

egyén eHen, mint bUnptLrlo16k ellen, akik ané.tkUl, hogy a 

csalás elkovetése elölt a tetteasel megegyeztek volna, 8 csa. 

lAsból Jnárrn.:uó vagyoni előny biztosltá&tra köz:remOkHdnek. 

Ha ugyo.nia a megegyezés II c.salAs elkövetése eltt történik, 

ez mar seSit.ségnyujlAs II cselekmény elkövetsérc, lehAt 

bllnrészesség. Hogy pOOIg o. bl\np1rtos vád tárgyáv! tehctlS 

tegyen, ennek alapJfiul oly téoyeknek kell fennforogniok, 

ame.lyek a megaja.ndékozntt ros.szh1Kzemfisé"gét é..!I ut mutat. 

jlUt. bogy célja. .... atób3.n a bÓocselekménybó! szé.nuazó előny 

biztosilAn, "olt. 

1lzt sem óp' tudni. 

Mgy a /bldön közel SOOO miUi6 em.ber ér, akik 1000 ki(. 

16nböz6 nyelven besúlnek. 


lrta : Kf:(IZEY FER&VC \'ks,t. ömagy. 

L 

A hadviselés ös! !ormSjálól, tehát az ember-e.mber 

elleni küzdelerutöl kezdve, egésien a mai kor gépekkel. 

motorokkal, legiflottákkal és a kémiai eszközök egész 

sorozatával megtüzdelt barceljárásig a hiboro célja e-gy 

és ugyanaz maradt. Habonit egyének, nemz;etek, fajok. 

vagy osz.tályok azért viseltek egymás ellen, hogy s:\ját 

akaratukat et'Ösz;ak utjáo eJlenfeleikrc kéo)'szerltsék és 

3.% ellenség hasonló szándékát megakadalyo:r:zák. Volt idó. 

amikor az ellenség gyözelmi akaratának megt6ré-sére ele. 

gend6 volt, ba az ellenséges hadsereget bekeritették es 

körlilfog"a, további .múködésre képtelenné tették. ;Nemzetek 

közötti háborúban elegendö volt néba az is, ha 

gy-egy vár, "agy az eUensé-ges tővez;ér elesett és uáltnl 

a háborút vezetó te"ékenység kikapcsol6dott, t\ napoleoni 

lakola teremtette meg "égüi azt a hadviselési m6dot. 

amely már csak al. ellenséges háborús akarat végleges 

megtöré.sét tartotta tökéletes badicélnak. 

A világbilború mutatta meg azután valójában, hogy 

a háborút nemcsak hadseregek, de egész nemzetek ,.ív. 

ták egymiLs ellen. A haderök számára szükségos ember 

arryag, továbba az el1átils és utánszállitils kérdései a mö. 

göttes orstágrész;ek kntonai kétben való öSszpontositáa8.t 

tették szi.lksegessé. Ezeknek érdekében igenyhc kellett 

"enni a hálorstig ipari és gyártelepeit, közlekedési rend. 

szerét és a pOlgári köziga.zgatás egész gépez;etét. Mind. 

etek kifogástalan műkooésétól !i!ggött jórészben a had 

sereg müködése is, Otközetek sorsa a lösz.el·gyárt.ás és 

utanszá1litás zavartalan menetével állott szoros "kapcso 

Ip..tbe.n, Ennplfogva a hAbor(;s vezetésnek a hadászatl és 

hlrrCÚszati Ir:lnyHásán felli :lZ anyagi eszközök elöterem· 

tését kellett elsősorban szem elött tarta.nia. 

A hadseregnek az ipari telepek, gyárak és egyéb 

g6epontoktól \!aló fiiggösége aláhúzot t szerepet juttat 

tebát a. mőgöt tes országrész egész területének és igy 

közvetve a pOlgári életnek is. Kézzelfoghatólag adódik 

ebböl. hogy IlZ ellenséges vezetés figyelme az arcvonala. 

k?n kUzdö ha.del'Ökön kivül 8. mögöttes. ol'$zágrézelu-c ls 

kl akllr lerjeszkedni. A hadiiparban előidézett zökkenók, 

vagy az eUen!3egea lakoS8ág erk6!eai erejének hanyatlása 

nyert csatával érhetnek fel és ha sikerül az ellenséges 

Ol'S7..ág anyagelöáUitását megbénitani, _ ezen a közve· 

tett (lton talán e. baborús si ker is kik-ényszerltbotB .. 

Az llenséges vez;etés szellemi erejének bénitá.sára., 

az ellense.g lakosság erkb1cst erejének bomlasztásárn {os 

anyagI (elkészilltség megtörésére hatalmas segit6esz- 

k?l nyer: a hadvezetés ti. légi erökben. Szárazföldi és 

VlZl haderokel :l1entétben a légierők müködée csaknem 

batáltalan es kllerjeszthetö az ellenség földi és tengeri 

erejére csakúgy, mint az egész; mögöttes orstágrészre ts. 

t:rtbetö ezek utan, ha 8 jövö háborújának elkép:zelé-

1935 uovcmbr 2. 

sében egyik rénunese tuls.&áMlyalja a mAslkat. Vannc\... 

akik ut képelik, hogy a jövö hnd\'IJ'lelhe egé!lz ország· 

részek lakosságának klp\lsztításávaJ fog együtt járni. 

bogy harcgázok és raffinált "egYS1'erek soroentos t:\ma 

dásai órák alatt :\rtaUan polgárok tíuMciMk életét kö\'e 

telhetik áldozatul. 

A slélsöséges es fnntaztaból tRplálkozó szines leirá· 

solt helyett a józan merséklet batári.n beim kell marad 

nunk. Hlszeu végeredményben a légi bomba· és gáz.tó.run 

dasok rejtett célja nem is egyéb, mint az erkölcsi elhm 

állóképesség bomlasztllsn. 

• 

A technika es a teohnikai ta.h\lrufm.yok gyor5$n valtoztatták 

meg tebnl a vUághAború aTculatAL és változtatják 

folyton fokozódó ütemben mn is még a jövő barc· 

terét. Céljuk II fegY\Terhatás nö\'Mse, vng'Y ennek csök 

kentése, a hadászati b harcászati közlekedés gyorsitba 

és fl. blná.ltás tökletesbltése. Az újítások mindegyiké 

nek lendületes kezdő sikere vol egészen addig, IUlllg for 

télyos ellenintéikcdésekkol részbe1l vagy egészben meg 

nem találták az ellenszorét. A \';'lá.gbnború ruatt nagy 

mért&kben megnövekedett tü7Jlotás dacára BE. arcvona· 

lak még is allashal'cokbn mcrt'vedtek, mert a "édeicm min 

denképpen erősebbé vúlt II támadásnál. A hi.nl8.dó gya· 

logsftg stá:márn nem lehe tett o.lmyi tlizgépct felhalmouu, 

amennyi II védelem túz:rendserének végleges megdönté 

séhez elegendö lett volus. 

Egy ideig a.lIg látszott innen megfelelö khJt. A bh 

boru alaU új móds%erek és új eljAl'áSOk utáni kulatns 

hosszú hónapokba, évekbe kel'Ult. A \'édelem rendszer..' 

nek megtáruadii.s6.hoz n gynlogságot újfajtA. gé p ekk,:t. 

skosvetőkkel, gy'\logst\gi ágyúkkal is ellntták, a tAmadus 

el6készitése és kisérése céljából pedig eddig nem iSOlerl 

ménohcn vették ignybe II tUzérséget. A lüzeraégre hn ul6 

feladatolt 6riflsi nlcnnyi.s;égü Ith'cganyagol és lö!\:IJerl Igé 

nyeltek. Igy vált&.k megint ft barCl\szati előkészi,í.lolek éR 

Ut.közelek nem utols6 sorban ipari l,roblémákkú. EleJI n 

CSENDőRGI LAPOK 

ó61 

arc\'ona.lakoD di.lbürögtek az t\gyük. l\. föld mélyén blij:otl 

S.J aknal'obbantó motorjll, A le.\!eg6brn k('rlngtek Q repü- 

16k. II tengeren es n tenger melyn acNlestú ódá.sha.1ak 

.k:erillgctték egyruú.et. vagy Utközlek öst de (lUet 

együtt za. katoltak a gyámk gépei. rUslöltl'k 8. vnskohók 

kéményei _, vörös-i.zzóvll \-áltak az olv . \t..t6keme.ncek és 

mindenütt knttogtak a sl.erssU..rngpck 

és gyalupudok. 

A tlüterség teljesHményének aumban n n)'erllo.n)' 

megléte és at: ipal' telje!litllképességc haturl stubotL Ami 

kor a mögöttes orul'lgrésr. gyáripar'\ a folyton fokoaódó 

tU1érségl kÖvclelnu;'uye:kel teljcsttcni u:olj(l!l ntérvb{'n nem 

ludl:t már és tlDlikol' 8 'n'alog3ng vérleJcUen, csupasz 

testű ('.rői fi nJdelmi rendS:tereken nenI tudlak megbblm· 

tórut keresztüljulni. - meg:!'r.Uletett a tank- és a gáztámadÁs. 

A mí'glcpelés el6 (,81',köe.ihcz tartoztak még t1 

kezdetleges felderit6 rcpUlókböl félelmNes csaln. ős b

662 

harcászat. tehát a te.ljes mechanizál:is hivei o. harcoló 

kötelék lüzerejét és a rohamot egyaránt páncélozott jflró· 

m.űvekre alapozzák. amelyDéI a nem pancélozott egységek 

csak seédszcreret jatet.anak. A jövő hoT'C8 páncélozott 

(>gysgek egymáB elleni klhdi'lméböl fog szerintük állani. 

Motorl1.áJás Blott pedig Azt értík, hogy vegyes fegyver 

nemekból álló kötelékek mozgékonyságát motoros járó 

müvekkal fokozrik, aho1 BZonban a barcot mai értelem 

ben vett gyalogcaapat.)k vivjak meg. Vannak szélsősé 

ges angol és amcriktJI szószólói i\ gépháboril jÖ'ViSjének, 

akik 6%erint i\ terpet olybá kell venni, minl a lenger 

felUlet.ét, abol tankoknak és egyé.b páncélozott járómü 

veknek badihnjókhoz hasonlóan kell keresztül-kasul 

mozogIli ludniok. 

Mindez csek 81.on fordul meg, bOgy a technika II 

terepjaró kg nÖ1felesében és e.z. üZemanyag kérdé 

sében menn y ire [og srintük a barcvezetes segítségére 

állani. 

Egy57.Q\fru 81: eljövend6 barc harcosa uj, modern 

Achilles le!17., akinek még az egretle.n ebezhetö sarkát 

is pá.Dcll).tták. 

Utóplszlikus ízű törekvések a mai értelemben vett 

haderők léjogosultságát is kétsé-gbe vonják. Az aeroehemia. 

- a ,'egyi háború, a légi hadászat és barcászat 

mélyreható vúltozásokat fog ezek f'riht magaval homi. 

Ne a hadseregek megtá.mndása Jf!ogycn a föcél. ellenséges 

vezetés idegközpont jait, o gyárakat, ti.zemeket, hir 

központokat, az elektro mos és gázberendeúseket a roó 

göttcs orSgré.szben kell megtámadn1. A légierők lontossága 

ennek következtében alig képzelhetI) módon 

novckBrik. A tüzérség, dacára óriási telje!Jltményének, 

nem fog tovabb fejlődni, mert a mCSS2ehordó lüzárséget 

a repUl6k fogják helyetlesiteni és pótolni. Inkább a lég 

védelmi tUzérségé a jövő. amikor a. légi honvédelem 

átveszi majd a mult vártllzéreinek szerepét. A jövő sz:á 

rMJöldi hadserege elsősorban támadó és véd6 feladatokra 

szervezett légierőkből, légvédelmi egységekböl, o. 

földi harc számAra pedíg részben mechatúzált szervezesű 

es. vegyi harcra is képesftett gyalogságb61 fog állani. 

Ezeket fogjÁk kíegésziteni a. könnyebb szervezésu, köny 

nyü tüzérseggel és gynlog.s1tggal a-z.ervezelt seregteslek. 

Ezek a gondolatok részben gyakorlati IdpróbátÚ8ra 

is kerültek. 1926-tól kezdödöleg angol , francia. és ameri 

kai kisérleti csapatokat állítoltak fel. Eleinte a teljes 

mecbanitAlássaJ pr6b6.Thottak. Ugyanebben az hben 

Cumbcrlcybco (Anglia) a gyarmalok képviselóinek mAr 

CSENDORSmGI LAPOK 

1935 novembe!' 2. 

elm$! módon mulntták be a jÖ\IÓ gépbáborújanak a járó 

mü"eit. Egyemberes hareKocsiktól és kis camlonoktól 

keuh'e sorba vonultak itt fel kettős páncéljár6müvek, 

faltöró kosokhoz hasonló nebú koc.sík, - traktoros löv 

gek, bernyós7.erkezetü szá1lítócs;zközök, kUlörobözö terep 

jár(j· és vontatókészülekek. egészen az otrombatestü földi 

dreadnougbt-lg. 1927 óta Salisbury közelében. Francia 

országban pedig Lotbaringiába.n. az Egyesült Államok 

ban részben Camp-Mend-ban, részben Aberdeen-ben foly 

nak ilyen gyakorlatok. 

A kísérletek folyamán azonban bebiz


sát ma még eljövendő titokként. 6rzi. Számolni mlnde.n. 

esetre lehet és kell iJye,nekkel is. 

• Amiben a jövő háborúja újszerűséget jelent az cl 

mult Uágháborúval szemben, ez lényegében és föbb 

vonásalban a következőkben foglalható Össze. 

,l. A . . hadsere katonai klképzésével párhuzamosan 

az aJlam. OS8 élo és bolt erőit az eljövendő háborúra 

ter,?en . es ala :a? elő kell készíteni. Ez a gawa 

.!ág1 es . .. part mo-tgo.nl a,.t (ideértve a pénmgyi előkészü 

leteket JS) dolga. 

2. A barcol6k tömegei n felül a. korszeríl hadvezetés 

n egész sereg különlegesen kiképzett katonrJi és pol 

. 

gan. zakembtTekre van szUksége. 

3. A haderő felszerelését és anyagi előkészWeteit 

állandóan korszerű szinvonalon kell tartani. Ez rendkiviil 

költséges és éveken vagy évtizedeken át felesleges kiadá 

sokat okozhat. A korszerűsíl.ést tebát állandóan a had 

erő csak egy kisebb re.,u.,tél lebet megvalósitani 

4. A háborús illapot kezdete és a hadsereg felvonu 

lása közötti időt rendkivül rö,·jd.fe kell szabni, mert ez 

az időpont gyengesegi körülményt jelent. Ellenkezőleg, 

a sajlit "erők gyors bevetése révén kell megakadáJyozni, 

hogy az ellenség mozgósíthasson és felvonuljon. Ezt 

készenlétben tartott légiflotlák és gyorsan mozgó (moto 

rizált és lovas) erők végzik. 

A háború tehát a feszi.lltség mérvéhez képest herdjiztm.el 

'lélkiU ia megkezd6dhetik. 

5. A hadmúveletek a szárazföldi, vizi (tengeri) és 

légi erők kölcsönösen, egymást kiegészitó tevékeoy3égét 

jelentik majd. 

6. A jBvő barcászata a szálfegyvereken és robbanó 

fegyverzeten kivüJ a gá és ktm_iai harce.tZközöket és az 

elDktromo1Jágot is alkalmazni fogja. 

7. A hadviselés nemcsak az arcvonalak ellen fog 

irányul.ni, de a teljes mögöttes országrész is veszélyez.. 

tetve van. Ennek megvédése a légi ho-ntlédelcm feladata. 

8. A nagy anyagi felkészültség és a polgári lakos 

ságnak a háborúban val6 részvétele ho".".,...-u ideig tartó 

erkölC8i megrá2.kódlatást még a legjobban felszerelt al 

lamnkl sem fog elöreláthatólag elblrnt Ezért a hadveze 

tés törekvése gyors dŐflté8re fog irányulni. 

A következő fejezetben a jövő háborújának ets6 

tényezöjével. a tömeggel és a tecbnlkával foglalkozunk. 

Lóismeret. 

irta: Dr. flKECZ BtLA törzsáUatorvos. 

(2. köztemény. ' 

A lal alakja, nagysaga S1.ennt lehet: egér-, szamáro. 

nyúl-, tehén- és disznóftil A disznófUlü hvat siskafülű 

nek is nevezik. Ezeket ll. kifejezé.sek!!t ma már mind rit 

kábban halljuk; inkább hosszú, rövid, széles, keskeny és 

egymáshoz közelálló fülekröl írnak 8 szakkönyvek. 

Ha a :lzcm nagy. kidülledt : ökörszem, ha apró, mé 

lyen bennülö : di::lZoószem, ha gyöngyszllrke s.t.lvárva.ny 

hártyája van: c.söka, ha ft szivflrványbártya csak rész· 

ben gyöngyszürke : gyűrűsszem. 

A t1yak akkor elónyö3, ha arányos, hossz4, j61 izmait, 

középmagassn illesztett. 

A következő nyak.aJakulásokat ismerjük: l. egye 

ne" Q nyak, ha. H1eszt.és közepe-scn széles és fölfelé 

egyenletesen elkeskenyedik, Karesú, íveIt akkor, hs a 

CSENDORS€Gl LAPOK 

(Egér., tI)tUJ-, Lchénftll) 

663 

tarkó :álá. mérsékel! hajliisaal kapcsolódik • fejtetö, 

2. hattywwyak az, melynel a sörénynél túJerosen dom 

ború, a toJrokél pedig homoril. Szép, de nem kivánatos 

nyakfonna, mert 8 ló kormányozhat6ságát megnehezíti. 

Lipizzai fajtajellege. 3. Fordított, vagy .t,7O-Tt'08nyak 82, 

I Sz.a.b3Jyos nyak.) 

amelynél a sörenynél homorú. a torokéi dOOlb)ni. A 

szan'8snyak a magyar parlagi Jónál gyakori. 4. De:l::konyak 

az. amelynél a nyak gyéren amoit, hosszü, "ékony 

és lapos, 5. kak(ut1lyaknak ncvezz.Uk 8. bosszu, magasille,n 

tésu. nyakat; fölfelé birtel elvékonyodik, melyen tűzött 

fejjel, 6. hegedú1Iyak1llJk nevezzük azt a nyakIorm át, 

amikor a nyak az iUes.ztésnek megfelelően s,-zéles.. fölfelé 

fokozatosan keskenyedik úgy. hogy a fejtúzes-nél a nyak 

egészen vékony, torkolt lesz, 7. öJ.·ÖT1tyaktwk mondjuk 

azt a nynkformát, amely rövid, széles és vastag , a sörénynél 

p

664 CSENDOGI LAPOK 1935 DO\Tember 2, 

A ., , jO agy é" II'- rov'ld , széles és jól i.zmol t. 6 é$Zrevétle· 

SU 

nül menjen át a. larbúbbll. Van: ,ponty-, egyenes-, 

. 1> 

pedt- és kigyMgyék. Ez utóbbi bossz.ú, k eskeny, savany, 

tehát rossz ógyékalakwás. 

Faral.a.kuld.sok: a jó far minden i.rá 

 

y 

 

n terJede,' 

. 

mes, tehát kellő hC)sstúságü és. slessé, Jol Izmait es 

hátrafelé mérsékelten lejtős. A kovetke fa'ralakuláso- 

(Koporsótedélalakú_ és barA.?AAlt tar.) 

kal ismerjük: a vízszintes. vagy egyenes far, a hirtelen 

I 't- C3an1'>tt a hosszú, széles és izmos. hátrafelé mene- 

teJesen lejtő: dinnye ; az ugyanilyen, csa k raVl ,. 'd : I ma. 

A hátrafelé elbegyesedó disznó, R. rövid, keskeny, lZO. 

szegény: kecske, 8 M,trafelé emelkedő : ornyos és a kelolda.lt 

erosen lejtös : kopors.ófedél nlaku far. 

ej 0, ro . 

Ha hátulról nézve a far egyik oldala keskenyebb és 

alacsonyabb, mint a másik: félc,ipejű.oek mondjuk a 

lovat. 

Farokalakul48ok; a csinkon alulecö és. hegyben végz(iao 

(aT3b). A csánk maga&ságibaD vízszintesen levá 

gott ( angol), A gyér szórzetü vagy csupasz: a patkány, 

a kevésbé mozgékony: az 'ürü farok. Ha egyáltaIaban 

nem mozog : bénult farok. 

A 1UJ,a kelléS nagyságú legyen, hogy jól fejlett emész 

tÖS%:ervek helyezödhcssenek ej benne. 

A kővetkezó halakultÚokat Ismerjük: karcsú., fel 

húzott·, agár·, szalma-, csüngő- (vembeskanCá.lUuü ), pók 

has. Háta..ovaKnál a kőzépnagyságú, karcsú bas elö 

nyös, mert a nagy has már gil tolja a nyereg TÖgzitését 

és a ló szabad mozgását. 

A meakQ kelJö térlogatú, tehát bosszú, mély és 

szélee legyen, a bordák pedig dongásak legyenek, hogy 

jól !eJlödött lélebó és vérkel 'ingési szervek helyezöd_ 

bessenek el benne. Rossz mellkaaalakuIás : a sekély, kes 

keny, rővidbordá.zalú, fŰlött és Ures Bzivt.ájé.kú mellkas. 

A nügy arányosa.o stéJes, méJy és jól izmOt{ legyen. 

Hibá"s : a keskeny ügy és hát!Ullovakná.1 a túlszé. 

lea: orosz1ú.nl'ltUgy. 

RamGElovaknál vis?Ont- könnyen feltörik a kak&s- 

. 

szügy, mely bár elég .. szu 

éles, de a szegycsont holJócsörá 

'lványa nagyon elo . 

nyu 

i d nféle hesznositás,ú lónál hátrány.os a )Oom- 

zUgy. me 

e n 

!:_ ;.: 

M n e 

á 

nem a v IlOM.1g e 

keskeny is. 

sól 

emcsak a hollócsórnyúlvány áll elő, ba- 

n 

I tek is t'ÚlsAgosan hátul lekszenek, emiatt 

Leghibásabb a kecskeszUgy, mely keskeny, sekély 

és izomsekéJységc JlÚalt behorpadt. 

lo_ ' . edelmes izmos és mersékelten dÖlt 

A lapoo",," .Cl") , 

, 

é k á. '" d 

legye 

izmos és mérsékelten dölt lapocka 

A terjedelmes 

lac 

Hátrányos: a meredek, izomszeg ny. op r, rovl 

·.6 1" 'masztÁsát biztosítja és a járást kiadó!:'8á 

a. torzs J fl a 

teszi. 

A felkar arányos hosszliságú, izmos., az alkar osszu, 

fUggöleges állású és kellöen jzmoJt Igye ; ha kel1ö 

, á ' an'ar a mozgás - egyeb kovetelmények 

hasszus gu az lA , 

' . 

mellett - kiadós., tértnyerö szokott lenDl (kIadós lep su, 

haladó ló). A lépés hossza az alkar hoSStával egyenes, 

a labszárhal fordított arányban van. 

A tábt6 csontos, minden irányban terjedelmes es 

tiszta: kóros képletekt61 (csontkinövések:, térdtapló stb.) 

mentes legyen. Hibás lábtő: a nyakalt, nyurga, lapos, 

keskeny, esztergályozott lábtó. '" 

A Tdbs:6.r csontos, rövid legyen, Jol feJlett, e:os, 

Uszta inakkal. Hibás : a vékony és hosszú szár (prpa 

sz.ár) , lapos, gyenge inakkal (sodrott ín) . 

.A boka. csontos, terjedelmes és tl.Szta . : kóros képle 

tektől (daganatok, csontkinövések stb.) mentes legyen. 

A catld arányosan hosszú (a lábszárcsont egyhar. 

mada legyen), eros, tsontos legyen és a talajra. az elülsö 

vegtagon 45-50 fok, a htitulsó végtagon pedig 50-55 

fok alatt álljon. 

A felemnb terjedelmes és jól izmolt legyen. Elófor 

dul: lapos-, nyurga-, béka- és oyu.Ieomb. 

A t6l-d csontos, terjedelmes, hibátl an legyen. 

Az alcornb kelló hosszúsagú. jó csontú, izmos. legyen. 

"Jó nfl.drágja. van a lónak" , mint mondan} 8zokás. . 

A csánk terjedelmes, keU8en hosszú, .uára,z, SteJes, 

csojltos és JuöáUan, marKáns legyen, vagyis : legyen 

mentes mindenféle pókoktól. Hibás: a keskeny, gyenge, 

kivágott és nyitott, a burkolt, durva, rögös csank. 

A hátuó végtagon a csánktól lefelé eső lábrészek 

nagyjában olyanok legyenek, mint az elülső végtagon. 

4. A ld korának meyhatá.TO. 

A ló életkorát houávetólegesen már a külsb jelekb61 

18 megitélhetjUk. A fi atal 16 élénk, környezetére fjgyel. 

Lábai tiszták, inai és izUletei Bzárazak. Az öreg ló tom. 

pultabb, végtagjain az elhasználtság jelei: C5Qntkinövé. 

.sek, pókok láthQt6k. Nyereghelyen, szi1gytájon a kUI 

erornü\'i behat:ás.ok nyomai t6nnek fel (fehér foltok. tu 

zöttség) , Játás!1 lassúbb, rágása vontatotlnbb, háta 

bajlott. 

A .k;ormeghatároz.á.snal a szinre ls figyelemmel va 

gyunk. S6tétarloCi Jónál 13-15 éves korban kezdődik az 

ő!tüiés a szctnbolton, később a honuokon és az orrháton. 

A kort megközeUtö pontossággal 8. fogak hasadása. 

ból, kiváltáBából. kopá.sáb61 itéll>etjűk meg, 

A ló korát azért kell tudnunk mert a kornak lénye 

ges befOlyása va.n a ló értékére, aonkivül 8.'L azonosság 

megálJapltásánál is fontos szerepet játszik. A járlatMl 

(marhalevél) mindig rá keU vezetni az életkort. 

. A lónak tökéletes fogazata VQn, vagyis úgy Q't a.t.só, 

DUnt a telsö áUkaJlO(:sba.n vannak fogai. Minden állka. 

h 

, 

é 

. 

_ 

,


c . 

b . . 

a .. " 

CSENDORS€GI LAPOK 665 

Vaz/al a ló elelk orának. meghalározá5ahoz 

A. csikofog. 8Mog. a korona Ó (lyax ( gyökir 

Haranloval/-J. ___ --+ 

kereJ 

lIárom.51ijg"'-__ _> 

n 6 

. . .... 

I : 

eves 

a harapoc5. b.5leg/elfogbarázda. 

A fognak a foghúsbóJ ldálló resze 8 fog koronája. 

a iogmederben levő része a g)' ökere. Az a része, melyet 

a foghús takar, a nyaka. Kétféle fogazatot kü1önbö7.te 

tUnk meg: a csikó és lMogazatot. A csikófog kisebb, 

tejfehér, ritkán helyeződik egymas meUett és nyakalt. 

A 16fogak koronája f,kozatosan elvékonyodva nya kalt· 

... ;tj@1,,-,=== 1. ság nélkill megy át a gyökérbe. a takannánYt6I sárgá3 

2 szinü. A korona felső lapját rág61npnak nevet.zük s ezen 

, fiatalabb korban (11 évig) mélyedést találUDk, melyet 

10 elles, kupának mondunk. A kupa a tománcréteg betüremke 

 

dése. E fogak sŰl'Ün belyeWdnek egymás mellett, lrupA 

r:=== 2. 

1. juk: széles és mély. 

Ha a mel.szóCogal haránth:anyban rétegekre füré 

szeijUk, akkor az alá.bbi alakú ragólap')kat kapjuk: 

/3 eves. 

L haránttojcisdad a rágóla.p 6-ll éves korig; 

IT. k6T6kded a rág61ap 11-14 éves korig; 

/- 

•_, , ' 

1--__ 2. 

19 éves. 

.--_-2. 

Aupan9om.2 mlgngom. 

poesban 6-6 z,áp[og, ft- méneknM (hereiteknél) mindegyik 

oldalon, alól-fölUl egy-egy agyarfog (azem!og) va.n. Kancának 

agyarfoga rendszerint nincs. 

A fogak képletekben kifejezve: 

Mén cs herélt J6nál: 

6-1-6-1-6 

6-1-ő- 1-6 

- - 

összesen : 40 fog. 

Kancánál et. a képlet II következő: 

6-0-6-0-6 

6--0-6---4-6 

összesen: 36 fog. 

A metsző és aápfogak közti réM a foghíjas rész vagy 

hordász. itt fekszik a zabla. A metszöfogak közUI úgy az 

alsó, mint a felsö á11kapocsblUl ft két középs6t togőlog 

nak (I.), II meUettUk helyeződ6ket középfognak (ll.), 

a kt szé.ls6t pedig azeglcttognak (ID.) hivjuk. 

llL n. r. r. n. m. 

nr. n. r. I. D. nl 

m. haro1IUlzőg a rt'tgólap 15--17 éves korig; 

IV_ visszás ovális a rágóJap 18, évlÖl. 

A ,kQr meghatározasánál st. alábbi jelek írányadók : 

1, A hasadás. 

2. A váltás, 

3. A k.opM. 

4. A fognövés iránya. 

5. A foglv alakja. 

6. A felSŐ s:zegletfogak barázdája. 

l. Ha.sadás: a fogófogak szUletéakor már mcgvan 

nak, vagy S nap alatt megjelennek. 6--8 hetes korban a 

középfogak, 6--8 hónapos korban a szegJetIogak jelen· 

nek meg. A ,f'ogóf:>gakrol g, a kooépfogakl'Ó1 l·L a 

szegleUogakl"Ól 2 éves korbaD kopik le 6 kupa_ 

2y:! éves korban kiesnek a felsó es alsó tejfogófogak 

és megjelennek az állandó, vagy 16fog6fogak. Mig ezek 

elérik a tejfogak maga.ssagát elmúlik ismét egy félév, 

vagyis azt mondjuk, hogy: két és félé\'as korban kiv{U 

tódnok ft fog6fogak, melyek hároméves korra sorban& 

nek, Három és féléves. korba.n kiváltódnak a kÖ2épfogak 

és ez ek egy fél é\' alatt, vagyis négyéves korra nónek 

sorba. Négy és féléves korban kivrutódnak a szegletfogak 

és ötéves korra nónek sorba. a ritg61ap alakja pedig 

harántlojásdad a.la1(;((, a foglv (a fogsor alakja) erősen 

iélholdszerü. Az ötéves ló valamennyi tejfoga kihullott. 

II helyUkbe nőtt .ulandó fogak egysorban állanak, rágó· 

Je.pjuk alakja harltnttojásdad s benne ugyanilyen alakú 

mélyedés (kupa) találhat6. 

A 6 éves 16 als6 IogaÍl'Ó1 lekopott a kupa, II többi 

fogon még megvan. 

A 7 éves 16 nhsó foga és középfogair61 II kupa leko 

pott, II többi fogan még megvan, 

A 8 éve ló alsó meLs7,ófogalról II kupa téljesen le 

kopott, a felső metszófogakon méG" megvan. A felső fog-

sor kupáim?k lekoplsa fl kormeghatáro2.ásba.n nem meg· 

bízható jeL 

9 é\le5 korban a (első sugletfogakon egy csücsök ; 

a hsT9.pOcs. jelenik meg. 

A 9 éves korban először megjelenö harap6cs úgy jön 

létre, bogy a.2 alsó állkapocs megnyúlik ezt a megnyü1á.st 

azonban nem követi felaD, igy rajta egy csücsök kép 

zödik. 

Tizenegy éVe!; lcoráb811 az erosen félholdszeru fogsor 

Í\'c.16dé


"bél"ri.rhá,!y/Ú" csak igen r.itktin. akkor is legtöbbször 

bélelzaródas?I, bélcsavarodásnlil sth. fordulhat eJő. 

Ha .. a bhzomzat. összehú.z6dása valamilyen oknál 

fogva gorcsosen és lur telen kÖvelkez.ik be, akkor előttUnk 

van a rendkívül fájdalmas bélgörea - a k6Woo A nagy 

f!i.jda1mkat nem annyira a. lek görcsös ÖS5zehúzódásll, 

hunem Inkább a hashá.l'tya húzá.sa, rángatásvongálása 

okozzn. 

A már emlitett 22 órás megemésztés után normális 

viszonyok mellett 24. óránkínt azokott bekövetkezni a szék. 

ürUlés. S6t, aki szervezetét ..bozzászoktatja, szinte na. 

panla. pontosan ugyanabban az órában jelentkezik az 

ger. EzzeJ szemben vannak embereK (föleg nök), akik. 

nel 3--! naponkint, sőt esetleg csak hetenkint egyszer 

szokott ez megtörténni. 

M lehet a szék$30ruM.!l oka, Sokféleképpen igyekez 

nek megmagyarázni. A sok-sok orvosi tapasztalat szerint 

egyrészt 8 rendetlen, meg nem fele!ö táplálkouis. más. 

réut valami szervi elváltozás idezi elö Q bojt. Itt emlitem 

meg, hoy néba a családoknak egész olyan sorát találjuk, 

ahol valoságos órókJött baj n szorulásban való szenvedés. 

A sok mozgást végzők áJtalábnn kevesbé szenvednek sro 

rulásban , mint azok, akik egész életUkön át inkább ülli 

életmódot folytatnak_ Tisztán noi vonatkozft.eú dolgok 

miatt (pl. n szemérem) 8 n6knél sokkal gyakoribb, mint 

a férfiaknál. A rendetlen táplá.lkozás többféle okból lcbd 

a baj oka. Első sorban pl. a túlkönnyű ételekkel való 

táplálkozás, tehát olyanoknál, amelyeknek kevés a $8. 

lakja. amelyek lehát igen kevés celluloset, száraz anyagot 

tartalmaznak és igy alig \'an .súlyllk, vagyis rövide n: alig 

terme}ödik belőlük bélslÍ.r, amely már súlyánal fogva is 

kiváltja a bélmozgasokat. Rendesen lábadozó betegek 

könnyű étrendje szokott szonlláshoz veutni. A testiInk 

egyes szerve2eti hibái szintén állandó .szorulást idét.hetnek 

elő, igy pl. súlyos gyom'lr-bélbajok, állandó bélgörc8ök, 

kitágUlt-elernyedt has izomzat (legtöbbször a többszCir 

szült n6knél), hfa1i, nagy hegesedésekkel járó műtétek 

után. daganatok, fekélyek, fájdAlmas aranyerek, amikor 

II székeléssel jll..ró fájdalomtól való félelem mJatt lesz l'endeUen 

a táphilkozas. BLZonyos gyógyszerek szedése is 

súlyos székszorulással járhat, igy pl. a bélrenyheséget 

előidéző ópium, vagy morfium szedése. 1{ölOtudomasú, 

hogy a morfinistak szenvednek a legsuJyosabb mérvíi 

8zéks2orultunkbon. Ugyanígy vannak oz. ólom-munkások 

is. Hasonlóan székszorulásokrn vezethet az állandó has 

hajtó 8zedes is, rumkor éppen ml magunk zárjuk kl a has 

hnjtókkal a rendes bélm(iködést. Szinte bihetetlenül 

hangzik, de gyakori dolog, hogy a hashajtók elhagyá- 

Ff'9Yt;rrbf ft II VIMy" A tengeren. 

CSENDORSmGI LAPOK 667 

(KU4 Kt'm 'lI 1_ Ito")I. Jcll'.) 

sára megszt1nik 8 székszoruhis. Hogy az ideg- és elmebetegek 

.közt sokan szenvednek 82éksaol'ul9.sb8n az ter 

mészetes. Itt is az alapbaj, az idegrendszer Dleggyógyi 

tása. lÍmn érhetUnk esak el eredményes gyógyuln.st. 

A szé.kszorulás okozta kellemetlen tUnetek nundcoki 

,lőtt is:merctesck. Teltség érzetei felpuffadás, Celböf'ógések, 

étvágytalnnság, lebangoltság, (öfájáe, szédillés. "érnyomás-emelkedés, 

mindenféle ideges tünet, (61eg álmat 

lanság. SokSJIor jelle.rmó lesz a rossz sdjS1.ag. Aztán gyo 

mor-, bélgörcsök. k6likák, alhasi fájdalma.k, noknél méh 

fájdalmak, méhelIerdülések, menstruá.ciós mYarok, apró 

pattanAsok tömege stb. Mindenkinél gyakoriak lesznek 

azonban aZ alhasi pangások, az aranyeres csomók. 

.( gy6gYNezeliJs annyiféle, ahány oka van a. bajnak. 

Mindig a baj okát kell gyógyítanil tehát azt a betegséget, 

amelyoek n székszorulfu! csak az egyik kisérő tünete, pl. 

ft felesleges ópium, morfium-szedéa eltIltása slb. Leg 

föbb dolog a vegyes táplálkl)z8.s, kenyeret pedig lehetőleg 

csak fekete rozs kenyeret együnk. ldegbeteg embernél 

éppen a lefektetés, örökké illó munkli.t végzönél meg ép· 

pen elJenke1.öleg, a sok testmoJJ:glÍ8 lesz az előnyös gyógy· 

Aljárás. MIlskor II hashajtó teljes elhagyása, avagy annak 

gyakori cserélése más hashajtóv, lesz hatásos. Ne (elejtsük 

el, hogy a sok hashajtó és föleg ti. beöntések erős 

inzl1llusok a belre nézve. Igen könnyen swyos gyullo.d:\sok, 

fekélyek. dnganntok, rák stb. fejlódhelnclc. ki ft gya.kori 

inzultusok nyoOlAn. Egyik igen jó gyógyeljárás 8 

testnek 8 nap:>nkénti széküritéshez való hou8.-!l.Zoktatása 

lehetöleg mindig ugyanabban az ól'ablUl. akár VM erre 

Inger, a.kdr nincs. Or. Krmé-u)' Gyula. 

A ötvenc-s é\'ckoon a ré!"rl osztrák r..S(.'ndOrségben n 

gya Jcogc.aendor thi s6 forint (83.52 P). a IOYI\BC&end6r óvt 

48 forint (lll.36 P) tömegátalá.nyt kapott.

668 

.1I.lluilltl' ... tlMtlli.tI •• 

:de 

Színlelt lopások 

nyomozása. 

Irta: Bmó ISTVAN tiszthelyettes (Devecser). 

1935 szeptember g-én özv. Sós Jánosné· 1$8 éves. 

sOmlö" ás8rbelyi lakos Somlóvásárhely községben Rózsás 

Pti tiszthelyettes és Tóth Árpád c.send6rböl állott jár 

ornek bejelentette. hogy aznap 9-13 óráig, amig lakása 

ról távol volt, bezárt lak6bá.zá.nak konyMjában levo 

sütőkemence Dyl1Wban, zacsk6ban elhelyezett 180 pen 

gönyi killönbözó valt6pénzél. egy darab 1810 pengörffi 

szóló takarékkönyvét. melyhen 5 darab 20 és 12 darab 

10 pengös bankjegy volt, összesen 2210 pengó kárérték· 

ben imerellen lelic!. való&zínweg tolvajkuiccsal való 

behatolás utján ellopta. 

A jÍlrör meginditotta a nyomozást. de eredményt 

elérnie nem sikerUJt, ll-én bevoDult és jelentette, hogy 

gyanú két irányban áji fent. Gyanúsilani lebet Tóth 

.A.dá..mot, aki a helyszinnel ismeros, de az is lehetséges, 

hogy a lopást a sértett s.zinlrli. 

A további nyomozást fDagam vettem kezembe es 

Galambos János I. őrroest.:rre még at.nap szolgálatba 

indultam. A községben puhatolva, megtudtam, bogy 

a sértett egyedW illó nó, elég vagyonos, de nagyon fukar. 

Ezekutáu lJzeptember l2-én a közben megérkezett polgáriruhás 

nyomozöval a sértett lakásán megjelentilnk, a helyszint 

alaposan átviLsgáltuk és abból arra következtettllnk, 

hogy a lopás ugy, ahogy a sértett állit ja, uem t5rténhetett 

meg. Ett a sértettnek meg iB mondtuk, 8 azonban 

továbbra is kitartott ameUett, hogy a értékeit ellopták. 

Elhatároztam, hogy n lakását átkut.atom. 

A házkutatáa során a lak6szobában levő sukrényben 

- női ruhák kőu$tt elrejtve - egy vászonz.acskóban 

a 180 pengő vilt6pénzt - 10 pcng6nként külön 

kiliön papir-ba csomagolva - megtaláttuk, a betétkönyv 

nek és bankjeg}'eknck azonban a legszorgosabb kuta 

tással sem ludtunk nyomára jutni. A váltópénz elökerii 

lése nyilvánval6vá tette, hogy a lopás miatt való fel. 

jelentés koboit, de mivel az. ellopottnak jelzett többi 

érték sebol sem volt található, arra a (eltevésre jutot 

funk, hogy azt 8 8értett rejtegetI. Ezután sérlettel őriutbe 

vettem és megmotozlt.Sa végett a községhúárn 

rem. A személymot zást a községi SZÜIéSZDÖ végezte, 

ak. sertett aJs6gzoknyáJának fetrJö elöré3zén belülről egy 

boritéknagysag6 fehér foltot talált. A foltot a liértcUeJ 

felbontattam. Elokeriilt alóla a keresett takarék 

könyvecske, 5 darab 20 és 12 darab 10 pengős bank 

jeggye! együtt s igy már a& összes ellopottnak jelzett 

bUnjeJek blrt9kunkban \'oltak. 

Arra a kérdésre, m.iért tdt hami! feljelentést. 8 sértett 

nem tudott határozott választ adni. 

• A nevekt!t megv4JtoztattU\f;. (BZflrIt-J 

CSENDORSGI LAPOK 


A további nyomozás során megállapítást nyert. hogy 

sértetlel szeptember 9·én a pén:rugy5rseg jövedéki kl· 

hágás mia.tt 200 p b'ígra m 

güntette, igy 

vószínű. 

, 

•• bogy II lopás szinlelésevel (l blrsag lemetese elol akart 

menkill ni. 

1931 február elejim a siófoki orson Kövér J6zsef 

siómarosi lakos feljelentést tett. hogy I\',nap virrad6ra 

anyósa, özv. Nemes Jánosné, 73 éves siómarosi lakos 

lakóháza padlá8ál ismeretlen tettesek feltörlék é!I onnan 

füstölt sertéshúst, 12 szál kolbászt, 7 darab zsakot, 

2 zsák lisztet és 3 darab szalma kosarat loptak el. 

Az ügy nyomozására örsparancsnok engem és Sipos 

Kálmán törzsőrnteslert vezényelt ki. 

A belys.zini szemle alkalmával a padJás végén, az egy 

téglasor vastagsag\l tüzfo.l alsó és udvar felé csó részén 

50 cm magas és 30 cm széles nyílás volt. A nyUás 

helyéről hiányzó téglák mind egészben és gondosan egymásra 

voltak rakva kivül, a kocsisdn padlisrészre. 

A nyiláa belső és a tetöhöz közC'1 eső része pókbálóval 

voll beszöve. A sertett azl adta elő, hogy a tett.es ezen 

a nyUáson hatolt be és; vitte el a lopott holmit. A padlás 

belsejébn mb,den változatlanul ft szokott helyén volt. 

Azon a helyen, hol a sértett állitása szerint az elIopott 

2 zsák liszt bevert, találtunk egy zsák lisztet. KörlUötte 

ft padlas talaját vMtag porréteg borította, melyben azonban 

az ellopottnak jelzett zs:1.kok, ernberi kéz-- vagy llLbnyomok 

lenyomatai nem voltak láthatók. Attól a 'helytől, 

ahol a liszt volt. ft padlás előrésze felé keresztbe 

búzott köteleken kiteregetett fehérnemüek száradtak. 

A padlás e!őrészébe csak úgy lehetett bejutni, ha a kiteregetett 

ruhákat félrebúzták. A ruhák változatlan állapot· 

ban helyükön fílggtek és tiszták volta·k. A kiteregetett 

ruhAkon túl "olt at a tetöfa., melynek felső részébe vert 

J,S cm h085Zú kampós vasszegröl loptAk le a 12 e;zw kolbászt. 

A vassteg kiálló vége és a tető!a p6khál6val volt 

összekötve, a vasszeg vbszintcs része egyenletcsen rozsdás 

és poros volt. A sértett ágya a lak6szobában, a padlásnak 

azon része alatt volt, ahol a lisztes zsák állt. 

Ezek köztil kettöt elloptak, de a sé.rtett. áUItlÍsa szerint, 

a legcsekélyebb zörejt sem hallotta.. 

Kérdéseimre eJóadta, hogy a sertéshús, kolbász, lIszt 

és. a szalmakosarak a saját. mig a nemzetiszínű esikkal 

ellátott új zsákok Budapesten lakó veje tulajdonát képezték. 

A sajátját nem is sajnálja annyira, mint a zaákokal. 

A belyszlnből határozottan arra következlettem. 

hogy a lopás nem történhetett. meg. A helyszinl adatok 

egész sora ellentmondott egymásnak. Ha. a tettes a nyfiá 

son . keresztül ment volna a padlásra, a téglákat nem 

kbnelte volna és nem rakta volna azokat gondosan össze. 

A nyilbnál a felÜlT-ö! lelógó pbkhil6t, szemetet a ruhájá 

val le kellett volna súrolnia. Ebben az esetben azonban 

piszko8, pókhálós ruhajával be ltellett volna sz.ennyeznie 

a 'ltiteritett félnedves fehérnemüt, már pedig azok 

ragyogóan tiszták voltak. A vass.z-egen sem lehetett 

12 slÁl kolMsz, mert nyomuknak a poros részen meg 

kellett volna llÍtsuni lis levé.teltlkkor a pókháló is 

elszakadt vo1na. Azon a helyen, ahol a két r.sák liszt &Ilt, 

II poros padoaton a uakok lenyomatának és o. tettes 

lfi.bnYomainak meg kellet.t volna látszani. 

A további nyomozás sorlin mcgtudtu.m, hogy a sár 

tett vagyonos, egyedUliLlló nő és nagyon fukar. Buda· 

ten lakó vejére haragszik, mert veje, ha látogat.Óba 

Jön . hozzá, nagyon szereti az élelmiszereket magával 

VinnI, 

Ezekután Budapestre ment.em, ahol a sértett vejét

1935 november 2, 

és családját kikérdeztem arra vonatkozólag, bogy hány 

darab zsákjuk van összesen és azokból hány darab van 

anyósánál Siómaroson, Etöadták, hogy ósszeselJ 10 darab 

piros-fehér-zöldcsíkos zs3.kjuk van. EzekböJ 1930 öszén 

két-bárom darab volt az anyósnál, de azóta vissl.8bozták 

öket és igy mind a 10 darab náluk van, egy sem hIá.nyzik. 

A xsákokat bemutattltk. 

A sérlett újbóli kikérderesekor határoaottan állítolta, 

hogy a Uiákoknt ellopták, Ezekután Jaká.s8.t é.Uru 

tatv8, az ellopottnak Ilitott 3 szalmakosár elökerul t. 

A malomban megállapitást nyert, hogy a sértettnek 

legutóbbi 8rlésébÖl nem volt 3 zsák. lisztje, legfeljebb 

% zsákkal lehetett. Ez a mennyiség meg is volt. A sertés 

vágást ,'égzö tanu előadása szerint 1930 novemberé· 

ben vágott a sértettnél egy sertést s akkor összesen 

13 szál kolbászt készített, melyböl még aznap 3 szál J 

is fogyott.. mivel Budapestr61 otthon volt a sérteU veje 

és családja.. A vendégek magukkal ts- vittek 2-3 szálat. 

Azóta a sértetl is fogyasztott, így már legfeljebb 2-3 

szál kolbásza lehetett. 

A sértett arra fl kérdésre, hogy a lopást miért 

BúnJclte, csupán azt felelte: - Tessék abbahagyni az 

egész dolgot, nem gondoltam, hogy Hyen nagy feneket 

tetszik neki keríteni! Kérte a. nyomazas beszüntetését. 

A fukar sérteltnek a. bamis Ieljelentéssel csak az 

lehetett a célja, hogy veje a húst és lisztet ne követelhesse 

tőle. 

* 

A két színlelt lopás indítóoka élénken rávilágit 

arra, bogy milyen rúgók hajthatnak egyeseket hamis 

feljelenlések megtélelére, büncselekmenyek koholásá.ra. 

A nyomoz6 c.send6r munkája közben lépten·nyomon ki 

van teve annak a veszélynek. hogy megtévesztik, félrevezetik. 

A veszél1 ellen JegjoblJan úgy veke7..betUnk, ha 

erre a lebet6ségre minden nyom07.á.si tevékenységünk 

nél gondolunk. Alapos helyszini szemle, a helyszini adalok 

beható vizsgálata és birálata, a.z: egyes adatok egymáshoz 

való viszonyának kutatása - rendszerint ellentmondásoka.t 

eredményez, O1elyekböl - mint itt is 

történt - levonhatjuk helyes kö\'etkcztetsein.ket. Következtetéseink 

roegvilágitásában azután az igazat, n 

valót a hamistól, a talmitól könnyen mcgkillönbözlet 

jUk. Az első esetben a helyzet k3nnyebb volt, mert a 

lopb lehetöségét az eJlopottnak jelzett wrgyak bbku 

tatással és személymotoz/tssal vató elokerftése kétségte· 

len ill megdöntötte. A má!')dik esetnél a helysdnl ada 

tok nyujtott.a tájékozáson felül a jA.rőnveteW - nagyon 

helyesen - annak bizonyitásb.ra fektette a súlyt, hogy 

az eUopottnak bcállitott tárgyak meg sem lehettek. 

Figyelemreméltó még a lakarékkönyv ravo.szul kieszelt 

rejtekhelye. Alopos személymotoz6.snál a foltokat mio· 

dig fel kell bontanI, Szivesen basmált rejtekhelyek. 

Betöréses lopás nyomoz ása. 

rrta: RJttV ARI JÁNOS tiszth.lyctts 

(Kaposmérő)_ 

(Ny011U)la: a. k.ap03'nérói ör" a szombathelyi Jlyomu!ó 

alo3ztdly kö=remúködé"évl1l), 

1935 mtiju8 l-étiSl június 30-áig az önről tAvol vol 

tam. Bevonuwomkor az őrsök jelentéseiböl azt láttam. 

hogy a szakasz területen ügyes tolvajok ganí.zdálkod.· 

nak. 19y 1935 június 12-6n délután Janó Imre kapos· 

szentbenedeki lakos lakAslll áJkulccaaJ kinyitolták és 

CSENDőRSmGI LAPOK 669 

elloptak egy öltöny férúruhA.t. egy ébresztUrál, egy 

fehér nadrágol. férfi és nöi börkesztyiit 163 p értekben. 

1933 június 24--étöl július 9-éig terjed6 idböen dl'. 

Hajó! Lajos betesi lakos lakása l álXulccsal kiDyi toUit.k 

és egy öltöny fekete férfiruhát, egy borostyán szopókát, 

egy cigarettatartót, egy sárga öngyujtót é8 egy pár 

szarvasbór kesztyGt loptak el 150 P értékben. 

1935 július l8-án Scrca MibáJy szomajomi lakos Jakását 

illk\llccsal kinyilották és a. ezckrényböl egy arony 

órát, egy arany karikagyüdIt, egy arany nyaklincot 

loptak el 50 pengő értékben, 

1935 július 2-án Tóth Emi.lné kiskorpádi Jakos ln· 

káBából loptak el ismeretlen m6don a szekrényböj egy 

brillhíns gyűrűt, arany karikagyűrűt és több ékszert 

450 pengő értékben. 

1935 július ll-én Csap Lászl6 szennai lakos lakását 

álkulccsal kinyitották és a szekrényböl 270 pengöt el 

loptak. 

Felkerestem valamennyi helyszínt. Szernléim ered. 

ményéból és 8 lopások elkövetési módjánál mutatkozó 

hasonlatosságokból, nemkülönben abbó) II tenyböl, bogy 

a lopások mind térben, mind idóben közel estek egymásboz 

: egy tettesre következtettem. En a feltevésemet 

aJá.tAmaszlani látszott. hogy a lopás gyanúja S1.Omajomban 

és Kaposmérőn egy-egy ismeretlen fia.talemberre 

esett. akiknek a személyleirása, ruházata feltúnócn 

egyezett. 

Mivel a lopasok elkövetési helyei mind Kaposvá.r 

közelében voltak, további Celtevésem az volt, bogy a tet 

tes vagy tettesek kaposváriak lehetnek, vagy ba nem 

azok, akkor ott érlékesitik a bűnjeleket vagy oU bú· 

z6dnak meg, TapMztruat sze;rint ugyanis a bűnözők ü. 

lopott holmikat leginkább városokban ludják könnyen 

értIJkesheru. 

Abból a Lényből, bogy a bebatolás millden aUc a- 

101llDH\1 tolvajk ulccsal történt, lakatos, mechanikus vagy 

más, a ZÁrakhoz értö foglalkozá.sú ember tettességére 

gondoltam. 

A szombathelyi nyomoZÓ alo3ztályparancsnokság 

tól két nyomozó kirendelését kértem. A nyoroozók meg 

nézték a helyszineket. Feltevéseik ugyanezek voltak, 

Összeültünk 8% örssel egyUtt megbeszélésre. Megbcszé 

JésUnk eredményeképpen két járőr Kaposvárra indult. 

az összes eknerés.zeket, törtaranykereskedöket, óSJ:ereseket, 

zálogbázakat lenyomoznt, hogy a keresett dolgl 

karöltve kell újból folytatni, mert csak otl kaphatunk 

voJaml támpontot. 

Mivel egy régebbi nyomozá!ból kifolyóan egy ci· 

ganyt is ki kellett kérdemi, aki a kIlposv!Í.1'i kir. törvényszék 

Cogházában volt, egyik járőrnek meghagytam, 

hogy kérdezze meg a foghAWri személyzeltöl, nem vil· 

tek-e be a foghhba 1935 . július 18-a óta egy hasonló

670 

sumélyleiri.sú egye.nt. AL ny örveodet volt: 

A járőr azt az értesitésl kapta. hOg)" ' ik tavolabb: 

örs egy 22 éves. alacsony. barna.. feketerubás fpl: 

adok ilt hasonló lopás lJliatt, Sipos !mM! kapo8\'an 

lakos személyében. A jirór Sípost & .kir. ú.gy 5J 

D}"omozi:Jra kiJrérte és kikérdezte. Alapos kikérdeússcl 

megtudta, bogy Siposnak Kaposvárott eg)' nOlSTDe 

röse ,an. 

A nőnél megtartott h8.zkutatás során 3. bünjelek 

nagyrésze megke-ÜJt. Sipos 8.% össulopkodott . holmit 

mindig a barátnöjének adta át. Csak. a lopott peM nem 

került meg. 

Sipos a Tóth Emilné kiskorpádi lakos és Csap 

Lá.su6 szenne'i lakos. kárára történt topások kivételével 

- valamennyi. lopást beismerte. Ezenfelül a bünjelek 

hatása alatt beismerte még, hogy Pécsrö1 és NagykanJ 

zs3ró1 l-l kerékp/lrt, Vlt=ny községbóI ruhanemüt, 

SrombalbelyroI l kerékpár!, P_I 1 dinamót, so 

mogy\'árról ruhanemüt lopott es még különböző egyéh 

helyeken ts követett cl basonló módon kisebb-nagyobb 

lopásokat. Mindezell:et az öl annakidején clfot6 örsnek 

nem mondotta meg, mert - bemondása szerint - nem 

is kérdeuék töle. 

Részletes kikérdezésekor előadta. bogy a V8.SIDun 

káboz jól ért TolvajkuJcsoks.t készitett \'8EY SLerzett 

be és jobb kinézésú házakbo% virivb ürUgye alatt be 

ment, boI a kutat felhúzta, mintha inni akarna. Ha ez 

alatt az idö alatt senkit sem látott, a lakásokat felnyi. 

totta és pénzt, ékszert vagy jobh ruhát lopott, melyet 

tu3ismetöséhez vitt es ott a lopott penn, illetve a lopott 

holmik árát közösen elköltötték. EbböJ éltek. 

csENDöRSror LAPOK 

A Tóthné és Csap sérelmére elkövetett lopást IS 

Sipog követte el. de - mert bűnjeleket nem találtunk, 

a pét1%t már elköltötte - azokat nem is Ismerte be. 

A búnjelek egy részét, melyet már eladott, a megye 

különböző helyein szedtük össze. 

Ezzel a nyomoússal kapcsolatban ké%rekerUJt 

Farmos Józse! pécsi 1akos is, nébliny lopásoIiI Sipos 

tet1.eStársa volt, máskor pedig az orgazda surepél telttötte 

be. oozesen 12 betöréses lopás es 3 orgazdaság 

derült ki Sipo.st es Farmost ll2. örs a kaposvári kir. 

ilgyészségnek adta át. Most várják méltó biintc.tésUket. 

* 

El. a nyomo%.ás tervszerűség, houáértés és kitartás 

szempontjából megaJJjo. ft blrálatot. Az azonosítási kö 

"etkeztetése a nyornozásnál igen gyakori. Ha két vagy 

több biincselekmény e1követési idő, hely, elkövetési 

mM, a hlinaselekmény t,árgys, elkö,'etési eszköz stb, 

szempontjából a.20nossagol mutat, észszerű az s kövel. 

k.ez.lelés, hogy ezeket a bűncselekményeket egy és 

ugyanazon tettes kövelhette cl. A Nyomozati rtesltö 

rendszeres és gondos tanulmányozása sT.ámtalan ilyen 

8,zon081t6 követKeztetésre szolgáltat alapot. 

KIDőn ki keU emelnUnk és követendö példána.k 

ajánlanunk azt az ötletet, hogy a gyanusíthalÓ sze 

mélyt a nyomozás a fogházban is kereste. Sok jómadár 

Ul ott állandóan, akiknek más is van a. rovásán, mint 

amiért pillanatnyilag büntetésUket töltik. 

Teljesen helytelen volt aDnak az örsnek az eljá 

ri.sa, amely ett a gyanÚBitottat elfogta és nem. igyeke. 

zett mult ját, viselt dolgait felderiteni, "bünlajslromál" 

dsszeáUitani. Ezt minden elfogásnál elvnek kell le 

kio-teni. 

Gondolatok néhány cseDdőr 

portré körül, 

Taló" fénykltpe:J:j kirok"Otaban lóttam) kekctly 

ara-t"!lkerf'tbeN) boldog ;egyuprir k'épe t)lú:tt) de lehet. 

hogy o:: élet tarlotta elém. Esetleg az utoo" keTiutern 

$.;cmbe ,,-ele egy pi11aw.tisr'a.) taTán. p01"OS ors:::dgtUotl. 

1:ofJy l'Onatotf. Nem tudom bi=la"a1l. Dc látom en o.: 

arcot, ut az lgtnllgy portrtt látom, a-mini e-mllkk€rt 

lát az ember csendes.. dt'O'tll(lt perceiocn 

Latok egy napégetto banUJ arcot, Féllyek tőrnek 

'Mg Q 3zcgletcin., a csoni feS:6MtJ húz:a á bárt ae QTCQ1'I 

$ apró, norkalábrátlcok. blljna".. mi'g a s-.:tlnei köriU. 

Kemény an;. Ilyetlt'kst metstt ualomikor Diirer ilY;; 

pontos arcvoná.rokat G kemény SZtij köré fi barázdákat 

a JKJmwkra. b ilyen $;umck,..,.ól lIallottam 1"G14mikor a 

m8.tékben. nyen tuztCJ.fmlyil, ".::igo!"Ú .emrkröl " ily tal 

izmos- l1yok4kro1.) amikor ije.'b.-ry:cni akartak. 

StAgáTrik bel az erő. Nem tud ez (J portr l .eve 

gőtlen maga..'bG?l lebegni, mert 1II1udell llOmkta bele 

gyökerezik (I földbe. gr::ik r(ljm a föld) (1 falu N'óteljes 

lehel1te, reggeli me.:ök parás iide.sége, tikkadt delek 

Jojt6 forrÓ$ága .8 pih-t,ló ték CtfMlMB tlYl tgalma. 

flyen kép táru1 elém cmliikeim képe...k6tIYlléb6l o 

c8cndórről, 

Ra ez a keméfry, ke kt.-ny $Zaj 8Wra "yl1ana , 8;:1t1ltr 

ér.:::e-m.. haQom, hogy lez dörrennc ki belOle kato»d 

- Parancs! 

Ime, gy I11Ó$ik pqrtTé. 

* 

.. 

(I;tI: 

Ápró, 1&gb1ye8 baj1i-8z egy keskeny, f:réLyes szdj 

Jelett .8 még fsljebb C$f1lo!16, fi{Jtal 8umek. S a t10n6.sok. 

töré8ek tele wldiUetteL, Q,kaI'tÍBltal. Aka.1Ut/WW! is ".z,imbó 

Iumnak 'uéri az t"mbrr. Szobornak, Q,fll-Clybo 6letat lehelt 

az élet. 

Lehet hogy fényképélJZ má" portrét I'ögritenc róla. 

Odaűltehié gépe dé, ga-ndnsatl, t'tlaalta,, del Itt az étet 

Jotogra.fi,á;át akarom adni, az arcot, miJldctl Itz6pitts 

flélki!!, amint kiü reci a Jélek .. a{lcJllczetlcn jent."fll, az 

tn1wer, a c9mdör. O11.HUni 8Zerel1ték cllnek oz on1J!ak 

bonyolult ki/ejetheiMl 8 mi'l1d.tU jCUeg::etC8CU c stH1 d6r 

tJOtUÍ&at tHuzauetilctlf az ollJosó elé. A C"6f1dúr dél alci. 

beu, okillek oz Qretin c·,ak II megnyilatkozáaok 6nUJ 

n&ek. 

.. 

1

__ 

E: II $:0 _grik (1 foli,)Jfl. {Jhl. t'(ff'O-Itnl. 1!JY /t,n. 

CM}.: d /ejről i.ot ttl6!1 tudtlIm 1'01"11 rJ!cHldtHtt, 1.09" 

C'.!Nld6r . • . 

••• 

MArin.h\ky hnr6 ny, .J,r('d(' 

01/1108 Of:RIl. 

. 

októbe!' .:!h-éll Hudupestcn 

('lhuuyt, f:lS 6vct éll. 1 Q' Clktób(\r l'1\ vQrwlt he 

t\ volt 3, h ... gyaJogcut'dhC'% eto'\l1 (\nkéntesl nls.tM{\tl'tt, 

1900 október 29-én pedig bcltpc-t t II cSlll,\önéglw7. Mlllt 

hlldnl\gy é!J főhndnllgy O, n. Sopronban, T("Dl(,\lfl.l'l 

('ljcllctl Sln\kual\pl\llllt· 

noki saolgáhlh>l. lOlJ-bnu 

pctlig u. mnro,."\'il!4l't·bdYt 

snu"nYPUI'I.lIlC5t1ok8f.g V l!l\ .... 

tskvd bl1.t:'L k meg. Su\lAdo."l.'4ó, 

19H mlÍju6 l-Ón ue· 

"Nai'-k ki. 19 to Jnnu{l.I· Htól 

a nllU'OJ:JVfunu'h('lyi klltU 

lön1t{l!tl lIkt."Jt isal ,,(')CcdtJtjo. 

1"8öbb l;ldtnl1)l\· 

r/Ul CllDok volt l.>t· ... ru\ . /1.3 drnl\gyl 

rcndfokotMut 1l0lU 

m(trI tl'1 bú· 

CUJlttlttn \' 1. 

R)'1l.S10Ul\" 

Ö.lI.\'c:g)'t', M,p')'nli'k" (O" kltftrj(!h rtlklII·\" 

llt>lUjl,ymhll!'>tt.'rl li\t(\);.1\h\ I\IIU;II, n I l .\·lldllblll r 

UJ' Ouag,)'llIéltÚoft,\).ttl ull'óhU UtJll .tlrf'll M .kll I", 1(' lke-· 

J'(l(> orl'[\ l!\hlRutU\ II köaJnl,':tJ)\I'lII,v".h;" t. IlVljd lIl)!: 

ffk lntette o nl1,k:úl I. . , \'l'I .... mlftr J.:y, tnnt\ll\lll:r:tAly( 

kot i , i.lliuJll.lll Innl\Iu.. "tA I,n(11 l'1I"nh'l-rM rt'JI'I\\; kl 

fl. pl'l,btlC1l l1\lul'Ök kntnlllhl, C('!'Ii\'R nl1'"Jl'lrll

672 

A !lyomozótAo!oJyarn- hallgatói ti. budapesti T6n'énysúkl 

On'ostalll Intézetbell megné.ztek egy hullaboncolást. 

CSENDORSlWl LAPOK 

(BdU,,! Qt&(! 6n". Icl,;"dJ 

táborné1k köszönte meg a meleg fogadtatást és tolmá 

csolta az egykori évfolyam háláját és ragaszkodását nem 

csak az intézetnek. hanem kÜlönösképpen az évfolyam 

tanárainak is és figyelmeztette az Akadémia jelenlegi 

hallgat6it, hogy a fegyelem és kötelességteljesítés a jövő 

n.cmzedék legfontosabb ékessége. Az intézet kápolnáiban 

tartott hálaadó Istentiszteletek után a kápolna falában 

elhelyezett emléktábJák elölt vitéz Bolényi János labornak 

az alábbi szívhez szóló, költöi szárnyaJású szép beszédben 

emlékezett meg az évfolyam megdicsőUlt bősi 

halottairó) : 

Történelmi id6k rőgös litjl\n balJag6 vándorok, elült 

dicab break oazt.ályos réa%esel. egy hosszú, küzdelmee pálya 

lefelé. hajló szakaszán meghat\'a torpanunk meg a nagy 

mérföldkönél 8 belénk dabben a kél"lefbeteLlcn való: reánk 

alkonyOdott! A lehajl6 nap büesö:sugara még bibQrban ftlr 

deU a jubfl!bÚl mérflfldkővet. de a. Wrpeszked6 hOmály 111é.r 

ott leselkedik a völgyben 8 huvössége megborzongatja lel. 

kilnket. Az alkonyi .n.ellő régi meI6d.1é.k foSZ14nyalt hordozza 

szAmytin 8 körlilbttUnk suttog a rög, ezeréves csatamczdk 

gycpe alatt korhadó vér panaszát 8uttogja. A biborf6 mér. 

!öldk(J vi1JszanéZó IeikUnkbe tükrözi emlékeinket.. pályá,nk 

bajnalhasadá.aAt, remények CBiUogás!\t, dIadalok mtimortt, 

bdai vú hUllliaát. Hideg márványkebelében bordou..a a ma. 

gyar tragédia gyt1azAt, II feltArnadé.a vágyának pet'Z.!Jelö 

szikrtjá.t, egy lettln6 kor tarka életének 8 benne azoknak 

etmúJA.Aát, kik nem jutottak el ve1Unk ide, mert konin kj. 

döltek az útból. Elégtek lI'7JporkAzva az CZC1'éve.s eszme láng. 

jában 8 ennek a mindent sz.llArd abroocsként &isz.efog6 etó 

nek tlJ..zében leblUXlvadt I"Óluk miDden. ami földl, Dunden, ami 

mulandó. ami bús és vér 8 csak az örök érték maradt meg 

a hazaszenltet, a kötelesség, .bilBég és áldotatltéSz.ség tOn 

döklO példája. 

Márt.lrsAgu,k pál}"ánk alkonytnak bíborában meg. 

cs6lU ... e tör elö távol jeltelen sirokból s mint végtelen vltek 

utjel%6 tAro&n mutatja minden eljövendö magyar gener4. 

A makól kegye!eti statétában az ottani 2. gy. ta.1alosztály 

csapato. gy6Zbtt. 

.1935 novem ber 2. 

clóknak az utat., mely vérből, ósj porból, könnyböl ösauAlHtva 

ivcJ" 6. Moriamur születése hclyéUIJ az Olt súklaorszég6.1g. 

Miv6 halkult (Ol dalid8 Idők r:8n6, 

BNök 8eYfJg l'a/JoII m08t merre jliT t 

Kihúllyt (I. ldft!l. mfJgdJJt a ";1t1 t.'07Ié3c 

8 6r'(). 16n az czer6tK t hotdr . .. 

, HOs bajtársaink! Moly 'egykor á.lmaltok bölca6je volt. 

e vén talak kebelén nyugsz.lk emléketek. Elhoztuk Ide szt. 

\'llnkben s leteaszUk kegyeletben négy évtized tavaszIinak 

mJndcn vlrág1it. 9%ines ragyogá$át, illatát; elhoztuk ft váll 

vetve vivott ho.rcok emlékt, '

1935 november 2. CSENDORS€GI LAPOK 673 

Garay Gtz.a ezredes fi"al, vitéz Holtnyi Jáno$ tábornok, 

hősi halált halt Za1.:aTiá.$ O. százados hadnagy·fta, BeTti 

Lá..s::ló ezredes leányáva!, RaUós-y Odön főhadnagy leA,· 

nyhval, vitéz Lc;draiczky ilfihdI.1J 6rnag'y", Nagy KonJél 

ezredes, Pribil SándO"r 6rnagy, Kuba.s8y Stindor ezredes, 

t'Íté:; Uj/allUJsy Gábor altábornngy, országgyülési kép. 

viselő, PeTc;;cl Ármánd tábornok é.s neje, Lipthau György 

ezredes, Kóllner Kornél tábornok 

1895 augusztus IS·án 76 aka-démikust avattak Iel 

honvédtisztté. EzeJe közü] 10 bósi balált halt, 25 elhalá· 

lozolt. h6tnek a sorsa ismeretlen, 33 Csonka-Magyar 

országon él és l elszakitott területen maradt. Egy kij· 

zUlUk - a h0nvédség jelenlegi főparancsnoka - ma is 

ténylegesen szolgál. 

NéhaI !\[usztá.cs Fert'IH." őrmester ire.mlé1tH - nki 

orvvadásznak esett áldozatúl - fela,'atták, A kerületi 

parancsnokság nevében Su,bö J("1I0 őrnagy, pakai 

szárnypacancsnok kos2.Qnl2:ta meg a siremlékeL A sir· 

nál beszéll még Vizsy Pál bölcskei plébános is. Al: avarest 

megelőzően ünepélyes gyászi.lI,tentiSlitelet volt. Ezen 

és az avatáson részt vett 10 csendőr a helyi és szomszédos 

örsölu"öl. Bölcske ég; Madocsa községek elöljáró· 

sága, a bölcskei frontbarcosok szövetségének küldött· 

sége., a leventék egy díszszakaazB, tanitók vezelése 

alatt az j5kolásgyermeke, a bölcske! náegylct küldöttségc, 

dr. 8akách ErrlB bölcskei földbirtokos konnlwyfötanncsos, 

Haw:ély JánO-' bölcskei földbirtokos, tliU: 

S'cabó István '"Qlt tart. főhadnagy, Dobai Ferenc voll 

tart. hadnagy s a Bölcske községben lakó nyugállomtÍnyu 

csendőrök és családtagjaik, valamint Bölcske 

község lakossaga. 

JomlmazAs. BeJiJ!1Ymbli:'("r ,ir OllI19yIlI-t!UÓ.,ÚgCl a 

C't'JCndi:Srstgi jutalmazási alapból a Iolyó évlwn klosztá.ara 

kcr1.Ua ÖSSUS"l a budapesti I. oMtály állomAnyából l'd,.adi 

JÓUlet éB S;alo-1Itni ZolLá.n tbrnl.-kel 50-60, {L budapesti 

KÉR..JE - 

KAP..JA! 

A most megjeleni folD optikai, rjdl6 144 oldlllas lrjegytik.et 

at alkalmi féMek UstálávaL 

HATSCHEK É FARKAS 

I%AKi.i%LETEI 

8adapesll lVI Károly-k6"rút 28, VI, Andrássy·út J VU, Rdkóttl-IÍI 80 

Pontos ora = Pontos szolgálat 

araJI)" él.ueffokllll, iht db1:ltir.cY.kat, n.t I.. lJ,hua 

a'I,,,k.lt:a .,\'Jf"pkii1:,jl!e mt:"bld,IItJ kh'II"llin a lU. kir. 

uC):ndórtfp t(l,C"JslnAk 4.re.n.tdmby DII:lh'H IIdUU. 

HETNYI JÓZSEF URIS S EKSZERSZ 

Mbkolcl Horlhy Miklós·lé- 16. 

Kl'lh'('", J06 MikJÓ$ tötm.-eket 26-25 és a bal.a.s:aa· 

gyarmati oszt4.Iy á.Uomá.nyából PfJ.tkÓ8 lmro('l Orom,·t 25 

pengő pénzjutalomban r.észcsltotte. 

\"It.&.l u18zJóavnfás l\Il.-koloon. Bori!od vá.rmegye és Mi.'!kek 

véros rtt&".d 8dke október 20-4.n avatta tel nagy Un· 

nepllégek keretében ÚJ zdsilóJát. A zászJóanyai U61:let rítt.: 

Jdk/aí Gombo" GYMIIlI'II, a m1Jdmelnök ur OnagyméJt6- 

sága felesége vaJlalta. Az elökeJ6.ségek sorában S%á.mos 

fellKSbA%i lag és orsz.é,ggyillési 

képviselG 14 megjelent. Vf· 

tt':: Bwt.IJkay Btta ny. earodes uro. Vitézi Szék·kapltAny 

köstönt1Jtte 8. zá.sz.lóanyát és a ml.nt!rzlcre1DÖk úro One.gymélt6... 

.«Agá.t. majd Gbrgell M'-:ló Cels6htlz1 tag m·t.atta a;z; Unncp 

je1ellgét. A 6a.\.'at6 be$zédet -dtk n(Ji B=fnoy 

B8a tábornok ÚT, a m. kir. csendőrség lelUgyclője. a VitéZI 

Szék l5l""Z8kapltAnya. mondotta el. Az avatóbesz.éd után eI· 

SÓBek 1)it Ják/ai Gvelé-se terén .szor· 

galmasan. jó credménny1 müködölL De(ik Andrá..s bUlla 

Pf'Stl I. kerületben thttlf.·t. meri1 elóbb a. köZbiztonsági SZOl· 

Sál'.a.tbo.:J.. kUl6A&en mlnt JAr6rvezetö és BpIU1UlCs:nokl"1e- 

TELEPES ES HALOZATI RADIO K 

GRAMOFOnGEPEK ÉS LEMEZEK 

CSILLIAOK I1ml",tre II lej{oIClÓbbIlQ. o.creueló. 

ReiCJ) Miklós cégnél 

Bud.p.,I, Vl., Vflmol CI ••••• r.ll' 45 • • d",. N.,,,lllln6·\llc!I uro.k.. 

Kc.rJe II legujabb .t.rJe8" )·l-kllll 

A m. kir cRnd6rMg és ndilrW.S" la.cjallUlk 'n;oncooolfny. 

f6! ... JJ.u ' ... AJJ 

PK "GS ••• 

Ha nöi kabát, ruha, 

gyermekkabát, szövet, . 

selyem, vászon, szö· 

nyegre, f ü g g ö n y r e 

van szüksége, ke/Je a 

REFORM RUHÁZA TI 

nagy képes á/ 

jegyzékét. 

Re1H Rut.óU Rt. 

BudGflest, I., 

ihHos es/Í.!:rz6e-út S.

674 

Iyettes. később pedig m.l.rtt já-tOrvczctöt tanfo!yamhOz. beo:)Z 

toll segéd,".:klal6, költllmeit teljes aadá.'l1. szorgalm 

I 

mal.. igen jó eredmé:l.nyei 16,ttn. cl. Pa.tti La.)OS budapes t ' 

é 

kerületbt'li thtts.-l. mC"1"t mint seg:édoRta.tÓ. úgy az elm 

leU mlnt 8. gyakorlo.li 'kiképzés terén több éven (ll lanka 

dauan SZorb"81ommal. igen predményesen teljesitette sz.ol 

gAle.lá.t és F(>"cr Cyörgy IlZV. thttsA, mert mnt Q. csem 

ONté g i ft'!$Z('"rolési anyagraklA.rhoz, beosztott mÜlTlf'ster, klj 

teiml'lt éVeken át az 6.t1agon teIUl(!melk('d6 kötelességtu 

dsssal. kivál6 lelkiismeretességgel s alapossAggal . igen 

erdményesen látta el. 

Lo"ruwcrselly ('tedm611'et Az október l3--15-\g NyirefJ.IIlut.:ón 

megtartott Ot 8ztíg08 Lova:tmérk6,;:úc,. Kric;.yfaltJ,3SYlIrabár 

Sd'ldor szaz.ados. a boJda.sti lovas tanalo$Zlály pa.rancsnoka, 

• .Rrlt'écia" neVÜ nolgé.laU lován indult éa a legjobb 

magyal' lovasok mezlSnyében a barmadik, Igen értékes 

helypzést érte l. 

Fo(OIV ' mcökke ( . ntrog(j"a. A mezökö\'csw örs állomtny:!\ba 

tartozó KeTté FertllC LQrm, S Varga Ld.itln 

cső.-ből állott járörtöl a többrendbeli lopás miaU eItogott 

Ozvt1l't (Kőké1Iy6tf) Gyula október lS·án éjjel a s:zolnckl 

vuútállomá..


mennyi dicsöséget, babért arattunk ellenetoken lovas csa 

tAkban. lovas rohammal. Ha.nyzor dönWttc el e nomes á.llat 

II csata sOt.'ml B mCllnyiBzer m , entctte meg II lovas 6:1etét. 

Sok-sok gyönyörű emlk, d icsőséges badttény fQz ppen 

bennünket - magyarokat ·- n lónoz. öselnktö) napjainkig 

Nem is hhJzf'm. hogy még egy nép úgy szerctné a lovát 

mint ft magyar. Pogány ósök vele temetkeztek ol elrjatkba' 

sót a keresztség felvétele utáni időkben. fejvesztés tcrb 

mellett ls belopta az utód az elhalt sirjába. kedves paripájA.. 

nak legalább a fejt. hogy jobb legyen siri álma az elhalt 

harc?s-eUSdnek. 

De láttam még napjainkban is gyalogos bajtáraa.t be. 

óvakodni az örs-istállóba !:1 a JAszol peremére Ulve, 6r6.kIg 

beszélgetett a lóval, ctr6gatva anna.k okos fejét. Lovas baj 

társamat pedig láttam könnyezni stilyosan sérlut lova mellett. 

ban 

A tAtolt .• 'lk t8pasztaltak után hJszem, hogy az. e tárgy 

mc gil'B.odó szakköz-Iemények nagy érdeklödé,t váltanak 

ki a bajtArsaknál annál is inkább, mE"rt nti lovasok már 

vártuk ezeket a cikkeket. Mély tisztelettel Százados ur aláza 

tos atattosa, BzaM.,'Os, 1935 október 20. Hnrt'atl, Gáoor 

tiszthelyettes. 

Vit-éz Litkt'y György: H:nit.nJ{ őslr'köi, A könyv nem 

nagyterjedelmű, de éppen ez egyik főérté1te, mert viszszamenni 

a történelem útjain 3000 évre és 57 nyomtatott 

oldalon bebizonyítan!, hogy ennyi tenger·idő óta 

mindig a vel'ilnk egy-testvér tu ráni lörzst"k és népek 

lakták s uralták a Kárpát-medencét, ez bízany a vakmeröségig 

nehéz feladat olyan Író számá1'3, aki a tudomány 

tárgyilagos. megbízható tcrilletéről Dem akar 

letérni. Vitéz Litkeynek sikerUlt a feladat s ennek okát 

maga mondja meg: évtizedes munka erecbnénye a. 

könyv, minden mondata alapos, széleskörű történelmi 

tanulmány tömörre fogott eredménye. Nem hangzatos 

szavakkal. hanem a tények láncbafoglaJásával érvel. s 

a részletektöl távoleső olvasó is érzi, bogy a könyv 

npm a sz6virágok tenerén, hanem a valóságok meg 

bizható útján vezeti. Ez különben nemcsak tiszteletre 

méltó, hanem okos törekvése is a szerzöoE'k. merl a 

legUjabb korban vilagszerte átérlékelték már a törté 

ne.lmkutatlls eszközeit s hitele ma már csak fi. teljes 

valóságra-törekvésnek - realil.úsnnk - van, de nekünk 

magyaroknak, nincs is s:z;ükséglink történelem hamisÍ 

rásra. Azt pdig Trianon óta kcr(il'n tudjuk, hogy a 

nemzetek sorsában történelmi jogokn8k mekkora sze 

repük van még akkor is, ha hamisak és költöttk ezek 

a Jogok - szomM;.édainknál -, mennyivel nagyobb 

tehát a valóaágos történelmi jogok ereje, amit mi a 

magunkénak mondhatunk s amit di6héjba foglalva tár 

most elénk vitéz Litkpy könyve. 

A könyv célja a következő hál'om tétel igaols8.: 

I. Erdélv és a Felvidék történelme a magyar torte e 

lemtöl átmeneti időkre sem válaszható e1. U. A Kárpat 

medencében lakó népek mult ja közös, egymásrau . l 

ságuk természetadta közösnek kell tehát lennie a ]ovo 

jüknek is. m. A mlt a JÖVő alapja, a méltatlan utód- 

I ::';:.:' ::':,'::::, M n r7 s á n v i J ó 7 e f n éli 

KalODa! u.aIORI)k 

Tllnoml\n(' f'"ylI(!tI Jelvéoyok 

CSENDORSGl LAPOK 6711 

i .................. . 

I '''''''''m,' """,k Budapesi ll .• E.IU·üI S. " Teleinn ' 812·11 

MAGYAR 

(HAR2MANY 

nak pedig nincs jövője. - Benne van ebben a három 

pontban minden, amí most fáj nekUnk, de ami a jobb 

jövendő reményéhez megadja a komoly alapot, viszont 

azt nem kell bizonyítani, hogy történelmi multunkkal 

és !ogainkkal. igazunkkal minden magyarnak tisztábaD 

kell lennic. Mivel pedig vitéz Litkey kö nyve igen alkalmas 

arra, hogy őstörténelmtinknek legalább a gerincét 

megismerjUk, örv endetes volna, ha a könyvet minél 

tbb bajtársunk megszerezne magÍLnak. A könyv ára a 

csend6rség tagjainek az 1.60 P bolti ár helyetl 1.20 P 

nostai költséggel együtt. Megrendelhetö a szerzőnéJ : 

mtéz Litkey Gyűrgy igazgató-tanító, Miskolc, Rákóczi 

utca 7. sz. 

Az. 198G. berllnJ oUmplfuszm tárS8sutazást rendez többek 

kÖ7.ött 8.2; OrHzárJotf Mauyo"" !/HI,.,ágf Pdrsado,'mi 

Eyyettiilet ls. (Budapest, vn. Erzsébet körüt 18. sz.) Há 

Tom klllöovonat Indul. rézvétea dljak: 24.0 P, 160 P. 

Réezlctc'J tájékoztatABért az érdekJödok forduljanak az 

l"gyesUletbez. 

Eladók Bán át IstvAn D('jénél kc1]em('1I hangú, kitenyésztett, 

egészséges Jtanárimadarak jutányos dran. t:rdck 

Jödni lehet Bná.t István lcgyvennesternél (Budapest. 

Böszörményi-Ot 21). 

SZE3roLYI HmEIL 

SUll(3S7.paranC!tnokl megblm .. t ktlpott. A sZQmbathelyi 

UI. kerUletben : Borvdt'" József lhtts. K(1p0.8mt1'ró n , BaUoly 

András n. t'ltts. Pacárl, BalQgl, Józs('f tbtls. Balato?lboglárolt, 

,r-Jzioet, BáUnt tbtts. a szombathelyi örsparan.csnokképzö 

Iskola 1. SZá7..adánAI és Varga József nI, NagyatMon. 

új örs. (l{lUönltmfny) lJ8rancsnokQI, a budapesti I ke 

rUletben: Nyitraf József tbtts., En.dre LdsxJó és VGradi 

József törm. v. A székcsfehérv4rl ll. kerületben: K6ki La.- 

j05, LoROncz( József thtts.-ek és Réti György tOnn. v. A. 

szombathelyi TII. kerWetben: Na.qy Gyula thtt.s., Bát·1..·.Qzi 

György és Kot;dc,f U)otJ V. törm. v. A szegedi V. kerUletben 

: Vft:: He,flcdlis Gyula.. Dooos Ferenc és C",allt.ldi Imrc 

thtts.-ek. A debreceni VI. kerUletbeo : ÁCs Domokos thtts. 

Elölpett a szombathelyi m. kerllletben: T6th Ferenc 

gazdászati vizl!lgilt. tett törrn. szv. tbttl!l.-sé. 

Családi bSrek. 8r1Uetett: A budapesU L kerUletben: 

GŐudöc." Ferenc thlts.-nel{ J?eretlc-I,nre nevO fia.. B('1"ek 

Lajos v. lörm.-nek Eszter-fbaIva nev1l leá.nya, E,qerJJzegi 

Sándor törm..-neJ{ Sándor nevG fta, Idrányi László törm.-ock 

H e g e d fi, BarD1óo1 .... . , Tárogató, 

Su\kszolon., Grammofon, Rád ió 

6s az üsszos haogszerok legjobbak, 

cl:$akia iLt a magyar gyá.rban kaphatók 

Csendlh'öknek' rtl-IIzl...,tre l,,: 

MOGYOROSSY HAHGSZERGYAR4 

!Jud.pe.l. VJtf n4kóC%I·O,t 7L Ár'lCltfXélt InI) eDI 

it································ ---- -- -- --"l 

He "e;e" lHÚfet 

lHCÍe koe,,, eefgel' . . . . 

. , 

. ig"'" 

ÁLDÁS._.ÓUót 

r ,UI'omai" és "fid 

Nem ke/I lIfffu C;lkvria, sem szemeskifflJ ... 

MégIS k/f"t5 , il feílfsklivli. .-- 

- 

J ••••••••••••••• , ............ . 

'I. KG. '30 ILttR

616 

U".:ló nf!'"tQ fia.. $t"bP"tutn. S!\ndor tónn.-nt'k Edit-ValtT1tL 

new leAnv&, A s:r.ékcsIehérvMl n. kerllletben: VelelIed 

Márton Bi"h dgy.-no,k /.S"h:dJ1.-BJ(I nc.vO füL, Ma.gy(JT lstvln 

IL thtts.-nell: Tibor-Ld.'tt'16 ney\l. fia., Btlllyat Józsd thtts.-Dl!k 

Mdrln nl'"l1 leánya. A 6ZOmbntbeJyi ID. kcrU1..bc:n: Nn"fh 

Jóud nl. törnvDf"k I'llOZ)1t1-MdnG nevil leánya, Bor6lh 

Sándor li. thtb.-J].ek BráHébet-Gf:;t'lUq nev'O leé.nyll., T!borcJI 

C. ENDöRSJnGI LAPOK 

Fett'Dc 6rm.-nt-k Má-riCt--Er:o:-,du't nevfi leánya.. A péCJll IV .... 

kerillclben: Pl'lpui ImI'!: lhtS.-nek ImTC nflvü tia., lIft.!ed.T'03 

IstvAn n. thU,g..nek 13'1:

1935 november 2. CSEND6RStGI LAPOR 677 

,-Za7ll1(im bejU:Ct1/1. g'wrll:eszt6K6gJ t'!r(lk 11aponta 8-H órólO. 

Ci.mlinl{: .,A Otlr.nd(jntdgl Lapok 3zetT,e6::;trMég6Iek Budapc." 

J., Bör-őr"lyjút Rl. s.:dm.·' 

Shl. 

, 

' I 

.... rtlzó. 1. Ha eltÖri a. mepzóUtásl, dc Omaga ett neru 

hasmt\lja, nem kövel, (!I bUnt.eleodö C,sc.>lékDu!nyt. 2. Ha. nem 

találta Illeg u. penZlób)D azt az. eJll\.táat, melyet kikö 

tött. akkor ö &lnea az e!J(!llSZOlgálLaLG.sra kötell!2l,·e. Nem más 

c2 sem, mint cgyszt!rü Uzlotkötés, amclybt'n mlndkét félnek 

kÖtelességcl \'annak.. Nom vagyunk kölclc:k eltogndnl n 

ro8Szul vagy hillnyosan e.Jkésrllett á.n.lt vllgy tUt a. munkát 

dlJnznl, amelyet rem IL kik6tt!sck vagy az Ilzleli tbzh'S8'" l;) 

sz.erJnt SZOlgáltatnak kl. POlgArl l>eres úb'a. tartozó elieL 

SZ('bb JÓ,'6t. A kérvény beadhllUslJAnnk toJt6tclc n jó 

ö8&7,mlnósit8. Hogy ez öooél megvan-e, ut blzooyAra tudjA. 

,9 akkor IlZt ls tudni fogja, bogy beadht.l.tjn-c a kélvényt. 

Vlswnl a veiUnk közölt adatokból ugy látjuk, hOgy egyéb baj 

18 v(U\. az a bizonyos tl.zetésl köt.clezettaég, ami mJatt aligha 

fogadhat jAk el kérvényét. 

28'16. A kérdezett nevek egyikét scm kérheU. Lapuuk 

1933/19. száruliban, ltözölt 71. lexlkol\v4Josu\ban loloJetGl 

taltU k(!rdséro. 

Scl-rnes. 1. A 18. 6Iet6\' elOlt fl. bonvédet!gnél eltöltött 

szolgálata be-szt\.nllt o. nyugdIJlI.ba.. 2-. Lapunk 1932,:17. "zá.mAban 

"Vitutkoz,ók" jelJgéro adott UzeneWnkb(S1 megtudhalja 

8. mog# As rendfokozat-kifejezések magyru·áZl\tA t. 

3. Mlutlin a. hicesztelés után megvctés fO!;'Qdta CL IA.r8asAg. 

bau, rAgaImazá.sról lehel SZÓ. 

Htu·gtto. önnek ,,·an Igaza, mert 8. bü.njelnck a legapro' 

lékoaabb gondoseAggal való 80magolá..sa é szállitáaa. ti 

bUnper eredményére nem közömbös. IL kérdéflnll lapunk 

1033/22. 8:Zt\méban közbltllnk részletes IsmCI·letésl. AzL pl'J"BZ'e 

oem elég cgytl7..er elolvMnl. hanem n Stut. vonatkozó nn 

delke8'ével egyUlt célazcrQ Időnkint elOvennJ. Az örs. vagy 

11- jllrórÖk nehé;t; munkájlÚla.k az éredményét llommJflfU meg 

a gondatla.n bQnJelke7..elés. 

KnI0C8n. :tS. Vllé1. Tallr Gwntáv ezredcs elme: Kllposvl1.r, 

b"Y8.10g84gi lak tanya.. 

Polgárdi. Mui elme: vitéz BaJn-y Ferenc I17Áznd08, S%cged, 

C$('nd6rkerUh,'Lt pu.rancIJno)taág. 

llloly lJ)OtJ. 1. A SzuL I1atdrozvá.nyal II rlljult vOllatkozó 

tcklnlt!tbcn II rendörbutÓlJágokra la érvényesek. Ha tehAt 

eJOtoniulna, hogy II bÚnjeJt nem venll6 al vnlnmeJytk, forduljon 

n liláruypnrancanokaiLgboz. Ha llL 4tvetL bi;nJel e.Jaz4.1ll· 

t.A8t\11l keresi mcg" az örsöt o rcudol"hotÓsAg. az örtl érlC4ltlre, 

bogy IlZUt.I ll.? Illetékes Ugyé6z.ség rendlkek, melYDek a 

oo.njOI llovA tbrLMt. AtadNillt Jelcntéaébeo tArg-yaltn la, \.cht\l 

az cl.8záll1tAlt vég\:ltt tOrtiUljon ahhoz. Nem nAlUUtü.tó bilnJel 

kezalé8él'C nézve pedig kérj!! kl lU IIICt8

G18 CSElNDöRMGl LAPOK 1035 november 2. 

mkodlk ft kladandó l'endólet. Talan CSllk nem tél tOlc T 

3. Joga van Igén)'jogo8ultságl igazolv6..0yt. kirnl Ez semmi 

tekintetben nern tlkadd.lya az eldlépteté&ének, azt seuki scm 

fogjd. annak te1dntclni. nÚJltba.. It' akarna IiZérelnJ, 

!'tá5!i A p4.1yWtok .a BudapolJtl K6zJbnybcn jelennuk 

meg. Hogy mUyen idOközökbe.n. arra csuk 8.%.1 tel('lbetjUk' 

s.m1nl a vCllahal beA.Uott fogya.ték póUáBn szUlulége.ssó tcuJ. 

Somogy. lu. életkor tcldnletében nem lCif% v6Jtow, 

tebAl a jd\'4 év januArjábau beadhQ,tjn. a kél'Vényét. Ha. 

ö:tvegy, a:t Okm!nyok kÖzött néhai ncJé"el kötött báza.ssAgil 

nak az &nyakötfyvl. néhai neje balolU anyakönyvi klvolUJ.t4 

lJ! kpll a többiek mcllell. Ha arája ls 6egy. liHe h6J1Onló 

okmányokAt kell becsntolnl a kér'\'ényébez. 

Alitenna. A t'á.dióvlf,L foglalkozó könyvek egyike: Rá.dl6fJOk 

kÖD)'\'C. SutUlJe: MoLnál"--Jovit.z&. Kspbató: GybztS 

Andor konY"kiadón6J, Bul1ape6L, V.. Vilmos c.sA.szá.l-1it 34. 

P. I, A lénységt mentén nincs ezi.lst. 2. A toglroazványban 

lU: egyes ClItl8Z8.vo.k, pl.: BijnJE'l, megllgá. 

lalot. A velünk közölt közig. blrós4.g1 Ilélet 18 azt mOndja: 

"f'ana.s:tOlmak n. rtJ)d6ragt n.olgdlalét kő.:uet16ftU-l megtlbzlj 

l..a. .rhataJ. mJ szolgd.lalO' ... " 

.N;rll'Vld(Ok. A Szolg. Szab. L n tS36. pontja olbir)ll, 

hogy cIo'(>n!ö rendtokotatban levö aJU.az.tek (08 Usztesek 

egyenrubában való találk02ol.bukn4J egymást köICBÖn&u,m 

8UlbáJy8Z('rU tJdvözUk - ha. kölcsönös rallg'\·i.szonyuk 

tGl'ller{'Ul!1l. (Ha. ismeretes, a.kkor 8. rangban Ilat.nlabb előre 

LWáeJeg.) UgYa.Dcsak kijlC8Önös lelgéM'e va.nnak Itöte 

l('-tVe a rcndtokozatnélkUU honvéd·egyének egymáasnl nem 

O. azonban c.sakle a láklanytLu (sz6.11á.!IkbI'let.en) k1vUII 

UtJAlkoz.é,80knál. Onök va lamennyien U!IJeaitettc.k mAr katonnl 

sz.oJ.gtlatot, tebAt a tenlleket tudlÚok kell. Azért különöe, 

amJl nekünk megírt. 2:8 ha nl!Jtl volna la mt>g1rvu, a..z óS8Zc 

t.artol'AndóBág érzete, a baJtlI.rsl viszony helyes ér-telme:r.é18e 

3 nem utolsó sorban a magu](on vllJf'lt egyenruha erkölcst 

értékének 8'1:Üntelen luUIgozt.nLAan rnegkövetd. bogy minden 

- de kÜlöDö9cn katona! - te:!ltulet tagj8.i o. legterméezete 

aebb kljtelességllek teklnUlék egymátlt Udvözdlru. A Szolg. 

Szab fenU rencJe1k{'Zésclnek tudatában ezcntúl tehAt jclentae 

a hasonló (!&eteket. klhaIJgatABon. lDert ez kll1clee8ége, 

... 

Út a börtönbe. 

(O.) 

(Dr. J a cg er if án os fcgylnthetl lell{étn .,H I n to [ l( II r_ 

k o tm" u o t n>< (ilmil gyOjt(lmnyéI.H.n tordJtoUn '" I n o z 6 lj 

Z o l t.án llrno.gy). 

Azonnal Jejenlkutem 0.1. Igugat6nIU tls Kértm lU. állt\.somtól 

való felmen:ÓSCmel. ami t>lelntc SQhogyaem oknrl 

Bikl!rlI1nI dl' azlAn AZ L,-I nók ktszbt"njárA$.1"9. ml'gis belo 

egyezett, hOgy áll AomRt o.Zűnnal olU1.8.gybusnm. Rögtön 

elutazt4m oz tlj helyenlT, L,-be. Alnilyen IIwJ'encsts 

\'olt önmagában véve oz El lépé.lleD'l, Illlnyl 8Zcrcncséllngéget 

bozolt ránl ké80bb. Soksl'.or mondottam magamban: 

L'j búr sose láttalak volt1(t I 

MindflOt'kclőh. ftgyelmm klvUl hagyt./l.m Q. kÖ1.mondá8t.: 

,.A surenC8l' el ne vakltson !" Mlnl a kaleidoszkop. ugy 

forognak l'1öltem élelem .ak4nak képel és emlőkol, 

A muuknkbcöm mglehotöseo önélló volt, de enn ejt követ 

kcztében telelöll.. égtclje8 ls; a Mit tÖnölt6ndc lavollót6b

1935 novcm bor . 

II leány nnyja., ogy Jó, dC" klr.s6 nagyzoló lt'rl1léllzllt.O n.ll lIm}' 

volL CroluI6119.111 mognmUfl-lt, ho'Y Ilyen JÓ c:salAl.klnl 

jutottnm Ö9S1.eköttotéloo éa azt bizonyo8 mrt.6klg Inog· 

tls:t:lell.olélJock le II klnlctt(lm. MegW\lM meghlvél'lL kth'etett: 

klrá.ndu16..sro.. 1'IJkU\tr('J Unol'pélyckr(!, eDnek vny annak 

ft. rokorutnlc vagy IsmrrOI!lD('lt o. !IY.OlgAlaU jubllrumltrn Mb. 

úgy. hogy röv!lJ{'IU't\ rodt nem ludt.run o. tA.r-t.rwlgból kl· 

evlckélni. A mulatnl, stórukoznl BZl'rct6 mama mindi J.; 

kltahUt valrunl uJbl. ,,-;Z ll7. ör/jkö& :t'replésem, Jcll'nlélcm 

és részlvétclom Jel{\nUSII klnrlásoltka1 jd.rt. EI1«('zotcm n 

hiányzó tucbp6Ju.el'l'l{'l II pénztárbót pólolg'tLtnl úgy. hogy 

elsején VIllS1.utf,Ucm . .. 

\7.111 1\ egyre JobbiUl és jubbun OrrA. illU 

lelctll'"ffi. n rógi, ktlnnyl'lmO lrrmészcll'm, mig vtgUl bckr,ycl 

kczell IL kot8.8;r;trOta. A töoököm h08l!:ubb !ilra Indult 

A cllndulaal\ elött lit akarto. még n2lJ]1 a. pénrÁú,rt. Alndl(l.f/1 

neW a. ktsllyvkll és lL kéllzpéntl, ami o. ptnzlArban voll éli 

HOrRomba bcl(>tijrÖnl. S mlllt.á.n t)('dJg II 

W.r}lt1r \fcrtJlmyLAr8ll. volt (lZ M-I f'yl'l.rnnk, IIInlv,' ll? l,.-j 

tlólm(Lk, (lrt'Ó1 az. ol l"h\ lr61 II(Im kell,'ll WbbO "" mmltől lorl.l.l 

nom. JlW-m arra, hn!.'Y oLt fo!.."tll, t,...lrlnnl 

Pedig úgy UjrlnL Ull\b( kjlrtem, hlJKY VIl"..('a&('Ilf'k (· 10 vo.hlkl 

hl) nzon.nu.1 kltlllllglllrtllrll. t«.:ukl IU.H" hulIl\tult r'""(lm, 

• • • • • • • • • • • • • • II II . II • • • • II II • • II • • • 

:'Országos Ruházat. Intézet Rt:: 

• BudQPt3t, V .. E6lyG,-Ih- L TrlefoDl 1W-8-32, 1W-8-JI. : 

• 

• "-\Int " honvhl l(\IUi ,,11\1'1.0:; llIrte>;Ó vb.Ilt\I.\l f:Alllt fi h\'1 • 

• (dollllIt.nyt 2i h",vij h. I(von:" mellett: sycnruhA r, polg!ul • 

• ruhM, fc.h /,n m út U mlndffl (d.JI:;,dht, • 

• Vld ... 1 "...." bhro"." • 

• 

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • II II II • • • • • 

• 

--- -- -- 

ŐNYE4E·or--- 

-- -, 

-HALÓK----, 

EBÉDLŐK 

KOMBINALT ÚRISZOBAK 

8ÜÓaPESTiSEOOTORSZftLOHOftH 

BUDAPEST. VIII., BAROSS-UTCA 21. SZ. 

Nagy vbloeztbk_ Kodve.6 ,e •• tetll.otóerel 

•

680 

hanem egY'!nes,!n (Llktsértek o. btTós!gt 

CSENDöRMGI LAPOK 

j 935 november 2. 

foghAzba.. As s7.dkletn. 8-1>01. A'Zl sem. tudtam bova ta menjek voltal(ópeo: 

d :f n a p 

egy biró · elé ,ze.ltek, a.kl tudomfiSOmrn a ta. ogy a 

letArtnzt.atásom csak azért történt. mert II biróSág l\.ltal 1Ia' mindegy. nkárhova a.. világba. vakon, céItBIu1. LeirbBtallan 

lelkl'l lopolhon voltam. De minden b4n1lt. C9 nyugt.o.lanBá.g 

é lb 

elObt be:lelentsl kötele.zetl$é.gemnek. nMl tetl.elJl eleget mellett, ami gyötört, uem kevéasé gyötrő "olt 8. k rdés. ro ez 

s miutli:n mgá.llapította. bogy áll a ndó lo.klLsom és rendes togjllk most ? [S(>n: mlbez. togjak.? [gu, ho. nagyon össze· 

Cog!lllko.za.,;OR\ van, S1'.abndl6.bra. helyue.tl "t:rthetÖt!n. tel "01· huz6doro, néhány hónapig talan kiblrom. dc tn.1 lesz o.wtán '1 

lam háborod\'. hogy eg)' Ilyen csekség miatt. mtnd)4.rt A pénzem hamarabb elfogyotL mint &2'..ámftottam. Cél 

letart6ztatnak ezzel a nagynehezen megu.erzelt meg talon Ő8S'ZeyjsS2'.8. ut.azgalAs kezdodött, an.ulyen a bÜD és a. 

élbele:-eJUel tönkr!'t.&ódk, vag)' legatább is veuélyeztdik. uégyen voltak ez egyt'r.1Uli k1séTÓlm és amely azza) végződött, 

A biró azonban minden tclelö,;;séget eIhArltott m 1. Azt hogy ujra itt fi!ök 8. bÖrtönben. Hiszem és Temélem ::Izooban: 

mondotta, ha $.z Ugy ol18D fontos a. ózAmonutl. ert nem utoljá.ra. 

kértem mlLr lU: e1Öl.o napon a kihallgatúomat; jogom lett Távol álljou t61em, hoJ;'Y bármit ilO abból, amft lettem, 

volna. bouA SI a.kllor nem keUett volna. gy uapot a. logbAz- 97.éptleni Igyckt'l.zcm. Minden r.gSéh tnkébb volt az. mint 

ban tl)ltenern. Há.t nem próbAllam-e Ille-g' minden lehetőt bees[lletes. Mégsem vesztem el a reménysé.gemt!t, hogy azért 

mir az ds6 órában, bogy MODDa! kihallgnssanak, bá.t oem 

Il.lvatkoztam-e éppen eleget az állásomra, a. kcuyercmre, 

cgys7.cr ml!gls csak rendes, tisztességes mber lebet. még belö- 

. 1.J:n.. Hogy8J\? Isten lWgitségé\'E'1. AnlÍlkUI ot!m. Hogy ehhez cl 

a megé1hetéaemre, n bejclcntblapomrn. é$ m1ndenre., amire mai;,a"fi!' akarata is kell, az természetes. Egy idő óto. azonban 

c$l.k lehetett? Dc t'éJn se ha.11gal14k.. - , eBOdálktos vAltoz.1s ment végbe bennem. Eddig az érzéseim, 

Hát meg;nlt 87.8.bW voltam. 19\!n.. Otthon azonban ehbf a $"O,D$Ii)int.aim és tetteim mind ellentétes h"ányúalt voltak; edlUg 

"S7.abu.dság'''.hOZi iU. IcslIjtó bit várt: e!bOCsá.tott.o.k uz (l,UttAg azl Igyekeztem magammal elhitetni , hogy akármilyen 

!'lOmból. Mikor nem80kara átadtam. 8 klHdöncne)s; o. azobilw es 

csekély tőke nélkUl soha.sem fogom tudni m$gamat ÖSS7.e- 

lrón"'1't&lom kulCSIlit, elbesz,Elt .. , hogy a ndö. aid elfogott, 

azednl. Ma belé.tom, hogy ez. a néióetem nmc8a.k téves, de 

ennek oUt és ré&.et(>ll bó,lÓge1oen elf caegte az irodAnkban 9 

amit. amiket JUt',mdott. futOtü.z.Gént terjedt el az egéBZ cégn1. 

Al; öaazeatn.lásom lehAt löktBetes volt. 

ártalmas 18 voll. lUjöu..crn, hogy lernobb lesz újra "k\csinc-k" 

lennem, mindent elOlröl kcmenern; ba. a Icgld.!lCbb állA..g. 

\lftKbl.zb.lt6' nagy lttitDk6pes masbl .. wap.gép 

. gyui tar Mercede. Prima "Portable 

IROGP n"ri propapndl 

p178.50 

Körmondat.palyázat. 

A kezdö fogalmazó (igy van. vele, '"l.ogy nebezen taJ61 

rá. ti. mondat vlgé't'e Ntm érZi DlL'g. bo\'s kcU a. pont(lt 

lc:mle, hogy uté.na új mondatot I,ezdjon. B:térG aztán 

het(,t-havat ÖSSl:I.r\o.("d eg-.:.'en végnilkOU mondatban... 

amit }>Cr8Z8 cl46k a. hhál.. a:z:ú.UaJ. nem arra. ami a 

h.gjObb, lUlMm. ami a legrQ".ezahb. Az n}'(!"rl el ' a lutal 

mut. a.ki a. Ighosszabb és lr..g 7..avuro:-.abb mO;lds.tot 'kUldl 

ba nekünk, a.mít azouomn neln DlOíil fog kitalálni. hauem, 

8.lmt az örftlgu;,mnz\'á.:lyok közül kUGltnt. Ezt az Ö 

parlUlc::tnoknalt a JlIilJ'ton f$"8.ZOlJlJa kell. PI\j'yéLhatik 

mhjdnki a maga .könnOZldat-uórnyeivI:'l lS, de az tJytln 

pély:izó ca.k a.klror Kapa meg a julalmat. ha belgazoljll 

a bt4úséro!evBJcl. nogy II logahnazása. 8t.Jknt javult. 

P/üyd.:a'ot OOj kifol elfogll"1I/1k 8 " .Iyprtlst kmoiy 

,.·I,jku . I*'"'-"'e:tcttt, Jlltl.dl ('-'Wlult, tárY1Jli ,"-"trnNwyd 

JUro.l,,tU:. HatárW6: dtIoC1nber 1" «. CTcCtnH'nyt a kani. 

C'80lIyl a:dmtUlkban. fogjuk közölni. 

A sz.erltclUté.'i6rt és kladlt$ért l('leUJ9: 

MOHACSY LAJOS .úuado •. 

Stadium Sajtó\"áJla1at IU-szvéf.lytAr:w.:.úg, Buda.pet, VI., 

R6zsau. 111. - Felel.9 Uzemvezet6: Győry Ato.d.ár. 

M. Kir. csendíírsé tagjainak lehosszabb részletfizetésre I 

Iflon nt.·l..iJuk ú .. legkltll.t'rltobb 6rjegrlá"cl IIlolglllunk 

taká,berend"ö és Texlil VálI.I.I, LI,zl Ferenc·llr 5. T. 27 1· 77 

Ked\'czu 

fizetési 

fellNplek DIXIIROGÉPSlaKOzllT.BuDaPlsTI 

VI.. PODi\'ANll ZKY·U. 1. TEL 15.J 50 ...

CSEnDőRSÉGI LAPOK - Magyar Királyi Csendőrség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?