értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

01.08.2013 Views

POP24 az intenzív osztályra történő érkezést követően 24 órával POP48 az intenzív osztályra történő érkezést követően 48 órával POP72 az intenzív osztályra történő érkezést követően 72 órával PPP pulzus-nyomás szorzat PPV pulzusnyomás variabilitás PVPI pulmonális vaszkuláris permeabilitás index RIA radioimmunoassay RVSP jobb kamrai szisztolés nyomás SVI verőtérfogat index SVV verőtérfogat variabilitás SVRI szisztémás vaszkuláris rezisztencia index TAC truncus arteriosus communis TAPVR teljes tüdővéna transzpozíció TGA nagyértranszpozíció TPTD transzpulmonális termodilúció VSD kamrai szeptum defektus 8

1. Bevezetés Az 1950-es években születtek az első eredmények, melyek – visszatekintve – megalapozták a feltételezést, hogy a szív endokrin funkciókkal is rendelkezik. Egy vizsgálat során tengerimalacból származó pitvari szívizomsejtekben szekréciós granulumokhoz hasonló vezikulákat fedeztek fel elektronmikroszkóp segítségével (1). Ugyanebben az évtizedben leírták, hogy a negatív nyomású lélegeztetés és a megemelkedett vértérfogat hatására fokozódó vizeletelválasztás a bal pitvar ballonos tágításával is kiváltható kutyákban (2). A hatást akkor a pitvarban elhelyezkedő feszülésreceptoroknak tulajdonították (3). De Bold és mtsai. feltételezték, hogy a pitvari szívizomszövetben talált granulumok nem katekolaminok – mint korábban gondolták – hanem peptidek vagy fehérjék tárolására szolgálhatnak (4). A munkacsoport 1981-ben publikálta eredményét a pitvari szívizomkivonat által kiváltott élettani hatásokról, melyet a nátriuretikus peptidek felfedezésének tekintünk (5). Kísérletük során patkány szívizomszövetéből készítettek homogenizátumokat, és azt intravénásan befecskendezték altatott patkányokba. A pitvari miokardiumból készített kivonat hatására a nátriumkiválasztás harmincszorosára, a vizeletelválasztás ezzel párhuzamosan tízszeresére emelkedett a kísérleti állatokban. A szerzők a megfigyelést a pitvari szívizomkivonatnak a vese tubuláris nátrium-reabszorpciójára kifejtett gátló hatásával magyarázták. A kamrából származó szívizomkivonatok esetében nem találtak hasonló változást. Ezek az első, közvetett leírásai a nátriuretikus peptideknek és hatásaiknak, mint a továbbiakban látni fogjuk, igen pontosan megfelelnek a ma elérhető tudományos bizonyítékoknak. 1.1. A nátriuretikus peptidcsalád tagjainak szerkezete A patkányból izolált pitvari (atriális) nátriuretikus peptid (ANP) aminosav szekvenciájának leírásával párhuzamosan (6), 1984-ben írták le a humán ANP biokémiai szerkezetét (7). A japán kutatók pitvari miokardiumból származó kivonatban összesen három különböző molekulasúlyú peptidet különítettek el kromatográfiás 9

1. Bevezetés<br />

Az 1950-es években születtek az első eredmények, melyek – visszatekintve –<br />

megalapozták a feltételezést, hogy a szív endokrin funkciókkal is rendelkezik. Egy<br />

vizsgálat során tengerimalacból származó pitvari szívizomsejtekben szekréciós<br />

granulumokhoz hasonló vezikulákat fedeztek fel elektronmikroszkóp segítségével (1).<br />

Ugyanebben az évtizedben leírták, hogy a negatív nyomású lélegeztetés és a<br />

megemelkedett vértérfogat hatására fokozódó vizeletelválasztás a bal pitvar ballonos<br />

tágításával is kiváltható kutyákban (2). A hatást akkor a pitvarban elhelyezkedő<br />

feszülésreceptoroknak tulajdonították (3).<br />

De Bold és mtsai. feltételezték, hogy a pitvari szívizomszövetben talált<br />

granulumok nem katekolaminok – mint korábban gondolták – hanem peptidek vagy<br />

fehérjék tárolására szolgálhatnak (4). A munkacsoport 1981-ben publikálta eredményét<br />

a pitvari szívizomkivonat által kiváltott élettani hatásokról, melyet a nátriuretikus<br />

peptidek felfedezésének tekintünk (5). Kísérletük során patkány szívizomszövetéből<br />

készítettek homogenizátumokat, és azt intravénásan befecskendezték altatott<br />

patkányokba. A pitvari miokardiumból készített kivonat hatására a nátriumkiválasztás<br />

harmincszorosára, a vizeletelválasztás ezzel párhuzamosan tízszeresére emelkedett a<br />

kísérleti állatokban. A szerzők a megfigyelést a pitvari szívizomkivonatnak a vese<br />

tubuláris nátrium-reabszorpciójára kifejtett gátló hatásával magyarázták. A kamrából<br />

származó szívizomkivonatok esetében nem találtak hasonló változást. Ezek az első,<br />

közvetett leírásai a nátriuretikus peptideknek és hatásaiknak, mint a továbbiakban látni<br />

fogjuk, igen pontosan megfelelnek a ma elérhető tudományos bizonyítékoknak.<br />

1.1. A nátriuretikus peptidcsalád tagjainak szerkezete<br />

A patkányból izolált pitvari (atriális) nátriuretikus peptid (ANP) aminosav<br />

szekvenciájának leírásával párhuzamosan (6), 1984-ben írták le a humán ANP<br />

biokémiai szerkezetét (7). A japán kutatók pitvari miokardiumból származó kivonatban<br />

összesen három különböző molekulasúlyú peptidet különítettek el kromatográfiás<br />

9

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!