értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

01.08.2013 Views

és az NT-proBNP szintje önmagában vagy a két peptidfragment koncentrációjának összege. Az újszülöttek éretlen miokardiuma fokozottan érzékeny az afterload növekedésére (196), ezért jelentős, hogy az NT-proXNP szintjének posztoperatív emelkedése a vaszkuláris rezisztencia növekedésének és a globális ejekciós frakció csökkenésének is markere. A szívultrahang vizsgálattal non-invazív módon meghatározott lineáris ejekciós frakció viszont sem a nátriuretikus peptidszintekkel, sem a perctérfogattal nem állt összefüggésben. A nátriuretikus peptidek korrelációja az extravaszkuláris tüdővízzel és a mellkasi folyadéktérfogatokkal további adatokat szolgáltat a betegek ödéma képződésre való hajlamáról és szívük előterheléséről. Mivel a szív megfelelő preloadja létfontosságú a perctérfogat fenntartásához (218), a nátriuretikus peptidek összefüggése ezen paraméterekkel segítheti a szívelégtelenség terápiájának követését. Bár hozzá kell tenni, hogy újszülöttekben az abszolút hipovolémia kevésbé gyakori, és – különösen nyitott szívműtétet követően – a túlzott folyadékpótlás ödéma képződéshez és miokardiális funkció romlásához vezethet (197,209). A tüdőödéma kialakulásának az extravaszkuláris tüdővíz érzékenyebb indikátora, mint az egyéb klinikai vizsgálatok, pl. mellkas röntgen vagy pulmonális kapilláris éknyomás (232). Gyermekekben nem ismerjük ennek normálértékét (219), de adataink szerint betegeink magasabb tüdővíz értéket is toleráltak, mint ami felnőttekben normális. Az NT-proANP szorosabb összefüggése a mellkasi folyadékvolumenket jellemző paraméterekkel érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a pitvari nátriuretikus peptidek szekréciójának legfontosabb ingere a folyadékterhelés növekedése következtében fokozódó pitvari falfeszülés (24,71). Az NT-proXNP perioperatív viselkedésének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a krónikus állapotokkal felnőttekben kimutatott összefüggése mellett (193), az akut hemodinamikai változásoknak is jó jelzője. Úgy tűnik, hogy az NT-proXNP újszülöttekben és csecsemőkben legalább annyi információt nyújt a keringési rendszer állapotáról, mint a hagyományos nátriuretikus peptidek külön-külön, vagy a két peptid koncentrációjának összege. Az új diagnosztikus eljárás azonban több mint a két peptidfragment koncentrációjának szimpla matematikai összege, mivel a specifikus antiszérum affinitása változik a nátriuretikus peptidfragmentek koncentrációjának függvényében. Ennek köszönhetően az NT-proXNP teszt eredménye ötvözi a bazálisan 78

magasabb NT-proANP szintek és a nagyobb amplitúdójú NT-proBNP változások által közvetített információkat. Összességében a nátriuretikus peptidszintek számos összefüggése a keringési rendszer különböző aspektusait jellemző paraméterekkel azt mutatja, hogy a hormonszintek jó globális markerei az akut hemodinamikai változásoknak az újszülött- és csecsemőkori szívműtétet követő korai időszakban. Az NT-proXNP klinikai értéke, akárcsak felnőtt szívbetegekben, ebben a speciális betegpopulációban is hasonló vagy jobb, mint a miokardiális eredetű nátriuretikus peptidfragmenteké. 5.5. A klinikai és laboratóriumi paraméterek szerepe a keringési állapot megítélésében Az alacsony perctérfogat szindróma klinikai jelei gyermekkori szívműtétet követően, mint pl. tachikardia, csökkent vizeletelválasztás, hideg végtagok, kevéssé specifikusak, és értékelésük függ a kezelőorvos tapasztalatitól és rutinjától. Vizsgálatunk folyamán az invazív hemodinamikai paraméterek mellett rögzítettük az intenzív osztályon rutinszerűen megfigyelt klinikai paraméterek értékét is. Ezek közül a bőrhőmérsékletet ill. annak eltérését a maghőmérséklettől, a vérgázparamétereket, a sav-bázis eltéréseket, a folyadékegyensúlyt és a vizeletelválasztást gyakran használják a keringési rendszer állapotának ágymelletti megítélésére, noha nem mindegyik igazán alkalmas erre (195). Klinikai kutatások szerint gyermekszívműtétet követően a mag- és bőrhőmérséklet különbsége és a kapilláris újratelődési idő nem mutat összefüggést az invazív módon meghatározott keringési paraméterekkel és a szisztémás vaszkuláris rezisztenciával (233). A paraméterek megfelelő értékelését jelentősen befolyásolja lázas állapot, hipotermia vagy vazoaktív gyógyszerek alkalmazása (212). Ezzel összhangban vannak eredményeink 1 év alatti betegeinkben. Bár a mag- és bőrhőmérséklet különbsége fokozatosan csökkent a műtét után, nem találtunk összefüggést ennek értéke és a perctérfogat vagy az NT-proXNP szintje között. Hasonlóképpen a bázishiány értéke is javuló tendenciát mutatott a betegek állapotának javulásával párhuzamosan, de összefüggést ebben az esetben sem találtunk. A posztoperatív időszakban a jó diurézis mellett a betegek folyadékegyensúlya negatív volt, de ezek és a többi vizsgált klinikai 79

magasabb NT-proANP szintek és a nagyobb amplitúdójú NT-proBNP változások által<br />

közvetített információkat. Összességében a nátriuretikus peptidszintek számos<br />

összefüggése a keringési rendszer különböző aspektusait jellemző paraméterekkel azt<br />

mutatja, hogy a hormonszintek jó globális markerei az akut hemodinamikai<br />

változásoknak az újszülött- és csecsemőkori szívműtétet követő korai időszakban. Az<br />

NT-proXNP klinikai értéke, akárcsak felnőtt szívbetegekben, ebben a speciális<br />

betegpopulációban is hasonló vagy jobb, mint a miokardiális eredetű nátriuretikus<br />

peptidfragmenteké.<br />

5.5. A klinikai és laboratóriumi paraméterek szerepe a keringési<br />

állapot megítélésében<br />

Az alacsony perctérfogat szindróma klinikai jelei gyermekkori szívműtétet<br />

követően, mint pl. tachikardia, csökkent vizeletelválasztás, hideg végtagok, kevéssé<br />

specifikusak, és értékelésük függ a kezelőorvos tapasztalatitól és rutinjától.<br />

Vizsgálatunk folyamán az invazív hemodinamikai paraméterek mellett rögzítettük az<br />

intenzív osztályon rutinszerűen megfigyelt klinikai paraméterek értékét is. Ezek közül a<br />

bőrhőmérsékletet ill. annak eltérését a maghőmérséklettől, a vérgázparamétereket, a<br />

sav-bázis eltéréseket, a folyadékegyensúlyt és a vizeletelválasztást gyakran használják a<br />

keringési rendszer állapotának ágymelletti megítélésére, noha nem mindegyik igazán<br />

alkalmas erre (195). Klinikai kutatások szerint gyermekszívműtétet követően a mag- és<br />

bőrhőmérséklet különbsége és a kapilláris újratelődési idő nem mutat összefüggést az<br />

invazív módon meghatározott keringési paraméterekkel és a szisztémás vaszkuláris<br />

rezisztenciával (233). A paraméterek megfelelő értékelését jelentősen befolyásolja lázas<br />

állapot, hipotermia vagy vazoaktív gyógyszerek alkalmazása (212). Ezzel összhangban<br />

vannak eredményeink 1 év alatti betegeinkben. Bár a mag- és bőrhőmérséklet<br />

különbsége fokozatosan csökkent a műtét után, nem találtunk összefüggést ennek értéke<br />

és a perctérfogat vagy az NT-proXNP szintje között. Hasonlóképpen a bázishiány értéke<br />

is javuló tendenciát mutatott a betegek állapotának javulásával párhuzamosan, de<br />

összefüggést ebben az esetben sem találtunk. A posztoperatív időszakban a jó diurézis<br />

mellett a betegek folyadékegyensúlya negatív volt, de ezek és a többi vizsgált klinikai<br />

79

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!