értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

termelődése fiziológiás állapotokban alacsony, patológiás állapotokban ugyanakkor
szintjük sokszorosára emelkedhet, növelve ezzel diszkriminációs képességüket (193).
A nátriuretikus peptidek kardiovaszkuláris diagnosztikai szerepe kapcsán
nagyon gyakran emelik ki jó negatív prediktív értéküket. Ennek egyik fő oka, hogy
szekréciójuk nagyon szenzitív a szívbetegségekre vonatkozóan: a legtöbb szívet érintő
betegségben nő a koncentrációjuk. Ugyanakkor más betegségekben, pl.
tüdőbetegségekben is fokozott lehet az elválasztásuk, így emelkedett szintjük nem
eléggé specifikus. A különböző kutatások eredményei megoszlanak abban a tekintetben
hogy, melyik nátriuretikus peptidfragmentnek jobb a diagnosztikus és prediktív értéke a
különböző kardiovaszkuláris megbetegedésekben. Ezen fiziológiai és klinikai jellemzők
alapján merült fel annak a létjogosultsága, hogy kifejlesszenek egy olyan diagnosztikai
tesztet, amely mindkét nátriuretikus peptidfragment koncentrációjára érzékeny. Egy
ilyen teszt a közös sejtfelszíni receptorban egyesülő fiziológiás jelátviteli utat imitálná,
és lehetővé válhat a különböző nátriuretikus peptidek meghatározásán alapuló tesztek
előnyeinek egyesítése egy diagnosztikai tesztben (193).
Nemzetközi kooperációs partnerünk, a finnországi Oului Egyetem
Biocenterének munkatársai az ismertetett megfontolások alapján célul tűzték ki egy
olyan diagnosztikai teszt megalkotását, amelyik mindkét nátriuretikus peptid
fragmentjaira érzékeny. Először az NT-proANP és az NT-proBNP szekvenciáját
részben vagy egészben tartalmazó különböző rekombináns peptideket állítottak elő. A
létrehozott rekombináns peptidek közül a könnyű expresszálhatóság és a megfelelő
stabilitás alapján kiválasztották a teszt számára legalkalmasabb tulajdonságokkal
rendelkező variánst, amely az NT-proBNP1-37 és az NT-proANP29-98 szekvenciákat
tartalmazza (3. ábra). A rekombináns hibrid peptidet elnevezték NT-proXNP-nek (193).
Ezután kifejlesztettek egy erre a hibrid peptidre érzékeny radioimmunoassay (RIA)
eljárást. A hibrid peptidhez megfelelően kötődő antiszérum humán vérminta esetén
mind az NT-proANP, mind az NT-proBNP megfelelő szakaszaihoz kötődik. Így a
mérési eljárás eredményét mindkét nátriuretikus peptidfragment koncentrációja
befolyásolja: értéke annál magasabb, minél nagyobb az egyes fragmentek
koncentrációja a vérben. Az antiszérum úgy lett kiválasztva, hogy alacsony
peptidkoncentrációk esetén az NT-proBNP szintje nagyobb súllyal befolyásolja a teszt
értékét, mint az NT-proANP koncentrációja. A fejlesztők így próbálták ellensúlyozni a
29