28.07.2013 Views

Untitled

Untitled

Untitled

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

VENDÉGVÁRÓ<br />

Látnivalók<br />

Tolna megyében<br />

Well-PRess Kiadó


A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói:<br />

Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése<br />

Szekszárdi Polgármesteri Hivatal<br />

Dombóvári Önkormányzat<br />

Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány<br />

és a következô települések önkormányzatai:<br />

Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny,<br />

Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly,<br />

Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló,<br />

Felsônána, Kakasd<br />

Nagyné Nagy Magdolna<br />

Remler-Csapó Kft.


Borsod–Abaúj–Zemplén,<br />

Komárom–Esztergom és Gyôr-<br />

Moson–Sopron megyék útikönyvei<br />

után Tolna megye hasznos<br />

vendégváró kalauzát tartja kezében.<br />

A népmûvészetérôl, vadban<br />

gazdag erdeirôl és termálvizes<br />

fürdôirôl nevezetes Tolna ezután<br />

más arcát mutatja be.<br />

Igyekeztünk a megszokottól<br />

eltérô szemüveggel látni és láttatni<br />

ezt a vidéket, olyan szépségeket<br />

is felfedezni, amit maguk a<br />

helyiek sem igen vesznek észre.<br />

Érdekes olvasmánynak, hasznos<br />

útitársnak szántuk a könyvet, a<br />

korábbiaktól eltérô útvonalon<br />

bejárva a megyét. A hagyományos<br />

földrajzi, történeti beosztáshoz<br />

csak részben ragaszkodva<br />

egy igazi turisztikai tagolásra<br />

szántuk el magunkat, elsôsorban<br />

azért, hogy könnyebb legyen a<br />

tájékozódás.<br />

Északról léptük át a 25o ezer<br />

lakosú Tolna megye határát,<br />

Dunaföldvártól kezdtük a megye<br />

bemutatását. Egy hivatalosan<br />

csak az egyházmegyei beosztásokban<br />

létezô kistájegységen, a<br />

Duna mentén kalauzoltuk végig<br />

az Olvasót. A kalandos, számtalan<br />

rejtett kincset ôrzô út nyomán<br />

értük el Szekszárdot, a megyeszékhelyt.<br />

A történelmi borvidéket<br />

is bejárva kalandoztunk a<br />

népmûvészetérôl híres Sárközbe,<br />

a Gemenci erdô ártéri rengetegébe.<br />

Páratlanul gazdag múlt és festôi<br />

kirándulóhelyek tárultak fel a<br />

Völgység hegy-völgyeit végigjár-<br />

Tisztelt Olvasó!<br />

va. Egy tájegységbe soroltuk az<br />

önálló kultúrájú Hegyhát, a természetvédelmi<br />

területeirôl ismert<br />

Dél-Mezôföld és a Sió-völgye településeit.<br />

Külön nyomvonalon<br />

ajánlottuk a Kapos–Koppánymente<br />

vidékét, benne a világhírû<br />

dámvad agancsokat „termô” gyulaji<br />

vadrezervátummal és a<br />

gyógy- és termálfürdôjérôl ismert<br />

Gunarassal.<br />

Vízen is bejártuk Tolnát, valamennyi<br />

horgászhelyet feltérképezve<br />

a nyugodt sport szerelmeseinek<br />

és a romantikát kedvelôknek.<br />

Egy kicsit más oldaláról szerettük<br />

volna bemutatni Tolna megyét<br />

a szûkebb pátriánkat már jól<br />

ismerôknek éppúgy, mint a kellemes<br />

mediterrán vidéket elôször<br />

felkeresô turistáknak. A bor, a<br />

folklór, a fürdôzés, a vadászat<br />

mellett talán kedvet kap valaki a<br />

Hegyhát bebarangolására, felcsigázzuk<br />

kíváncsiságát a bikácsi<br />

Ökörhegy növényvilága, a hullámzó<br />

árvalányhaj tenger, netán a<br />

nagydorogi szenesi legelô iránt.<br />

Vagy éppen e könyvet forgatva<br />

szottyan kedve az elszánt utazónak,<br />

hogy a bogyiszlói orchideást<br />

felkeresse...<br />

Szálljon kerékpárra, üljön autóba,<br />

vágjon neki az útnak kajakkal,<br />

vagy húzzon túrabakancsot,<br />

s bizton állíthatjuk, talál kalandot<br />

és izgalmas látnivalót.<br />

Várjuk Tolna megyében!<br />

Körtvélyesi Erzsébet<br />

Takács Zsuzsa<br />

DUNA MENTE 5


Szerzôk:<br />

Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz),<br />

Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd<br />

településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás),<br />

Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika).<br />

Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András<br />

Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa<br />

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet<br />

Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska<br />

Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné<br />

Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné<br />

Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál<br />

Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc<br />

Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.<br />

Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc<br />

Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt.<br />

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató<br />

A megrendelés törzsszáma: 240.66–12–2 Készült Debrecenben az 1996. évben.<br />

Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.<br />

3530 Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/326-507<br />

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla<br />

Minden jog fenntartva! ©<br />

A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben<br />

sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani.<br />

ISBN 963 85620 1 3 • ISSN 1219-431X


Dámvadak a gyulaji erdôségben


Szentlélek templom – Paks


TARTALOMJEGYZÉK<br />

Ajánlás 5.<br />

DDUUNNAA MMEENNTTEE 10-34.<br />

Dunaföldvár 12.<br />

Bölcske 15-16.<br />

Madocsa 17.<br />

Paks-Dunakömlôd, Paks 18.<br />

Dunaszentgyörgy, Gerjen 26.<br />

Fadd, Dombori 27.<br />

Tolna 31-33.<br />

Mözs 33.<br />

Bogyiszló 34.<br />

TTOOLLNNAAII--SSÁÁRRKKÖÖZZ ÉÉSS AA SSZZEEKKSSZZÁÁRRDDII--DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 36-73.<br />

Tolna megye borászata 38.<br />

Szekszárd 42.<br />

Gemenci Tájvédelmi Körzet 60-62.<br />

ôcsény 63.<br />

Decs 64.<br />

Sárpilis 66.<br />

Bátaszék 67.<br />

Alsónyék, Pörböly 68.<br />

Báta 69.<br />

Várdomb, Alsónána, Szálka 72.<br />

AA VVÖÖLLGGYYSSÉÉGG 74-103.<br />

Kakasd 77.<br />

Bonyhád-Ladomány 78.<br />

Bonyhád 79.<br />

Börzsöny 86.<br />

Alsóbörzsöny, Cikó 87.<br />

Grábóc 88.<br />

Môcsény, Zsibrik 89.<br />

Bátaapáti 90.<br />

Mórágy 90.<br />

Kismányok 91.<br />

Nagymányok 92.<br />

Váralja 93.<br />

Györe 94.<br />

Izmény, Bonyhád-Majos 95.<br />

Aparhant 96.<br />

Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke 97.<br />

Závod, Mucsi 100.<br />

Tevel, Kisdorog 101.<br />

Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty 102.<br />

Zomba, Paradicsompuszta 103.<br />

SSIIÓÓ--VVÖÖLLGGYY,, DDÉÉLL--MMEEZZÔÔFFÖÖLLDD,, HHEEGGYYHHÁÁTT 104-132.<br />

Szedres 107.<br />

Medina 108.<br />

Tengelic 109.<br />

Kajdacs 110.<br />

Nagydorog 111.<br />

Györköny 112.<br />

Sárszentlôrinc, Uzd 113.<br />

Borjád, Bikács 114.<br />

Németkér 116.<br />

Pálfa, Felsôrácegres 117.<br />

Simontornya 118.<br />

Ozora 121.<br />

Kisszékely 124.<br />

Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd 125.<br />

Harc, Kölesd 126.<br />

Kistormás, Varsád 127.<br />

Keszôhidegkút, Udvari 129.<br />

Miszla, Szárazd, Hôgyész 130.<br />

Szakadát, Kalaznó, Diósberény 132.<br />

AA KKAAPPOOSS--KKOOPPPPÁÁNNYY MMEENNTTII DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 134-164.<br />

Szakály 135.<br />

Regöly 136.<br />

Tamási 137.<br />

Iregszemcse 141.<br />

Újireg 142.<br />

Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék 143.<br />

Fürged 144.<br />

Pincehely 145.<br />

Belecska 146.<br />

Pári, Nagykónyi, Koppányszántó 147.<br />

Értény, Kocsola 148.<br />

Szakcs, Lápafô 149.<br />

Várong, Nak 150.<br />

Dalmand 151.<br />

Dombóvár 152.<br />

Dombóvár-Gunaras 155.<br />

Dombóvár-Szôlôhegy 156.<br />

Kapospula, Attala, Kaposszekcsô,<br />

Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz 159.<br />

Kurd 160.<br />

Gyulaj 161.<br />

Csibrák, Dúzs 163.<br />

PPRRAAKKTTIIKKUUSS IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK 168-216.<br />

Szálláshelyek, vendéglátás 168.<br />

Szolgáltatás 173.<br />

Kereskedelem 176.<br />

Borászat, bortermelés 177.<br />

Népi iparmûvészet, képzômûvészet 178.<br />

Bankok, pénzintézetek 178.<br />

Utazási irodák, Programok, Rendezvények 179.<br />

Mûemlékek jegyzéke 182.<br />

Tolna megye múzeumai 191.<br />

Túraútvonalak Tolna megyében 196.<br />

Vízitúrák 199.<br />

Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok 200.<br />

Horgászat, horgászvizek Tolnában 201.<br />

Vadászváró erdô-mezô 202.<br />

Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok 205.<br />

Tolna megye éghajlata 206.<br />

Ajánlott irodalom 210.<br />

Névmutató 213.


10 DUNA MENTE<br />

A folyók völgye valaha az életet jelentette,<br />

nem véletlen, hogy a Duna hatalmas<br />

folyamát kísérve végig elôzô évezredek-századok<br />

kultúráival találkozik az<br />

ember. A Mezôföldhöz simuló Dunavölgy<br />

földtörténeti kialakulása a harmadidôszak<br />

legvégén, a negyedidôszak<br />

elején kezdôdött el. A folyó eleinte hordalékával<br />

csak a Pannon-tenger medencéjét<br />

töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus<br />

hegységeinek kiemelkedése után kezdett<br />

más irányt venni, több ágra szakadni és<br />

a jelenkorban (új holocén) érte el a jelenlegi<br />

folyásirányát, völgyét. Ezután keletkeztek<br />

szigetei is. A mai folyóképet<br />

alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy<br />

szabályozásokkal rajzolták meg. Most<br />

már hosszú idôre kialakítva a Duna<br />

menti táj arculatát.<br />

A Dunát kísérô ártér, a gazdag öntéstalaj<br />

épp úgy jellemzôje e vidéknek,<br />

mint a kicsit távolabbi löszhátak. Számtalan<br />

megjelenési formája közül kiemelése<br />

méltó a közel 60 méter magasságba<br />

emelkedô paksi löszfal.<br />

A Duna mente vonzó hely volt és reméljük<br />

az erre utazó úgy véli: maradt is<br />

a második évezred küszöbén. A táj, amelyik<br />

elnevezésében csak a mai egyházkerületi<br />

beosztásban létezik, szervesen kapcsolódik<br />

a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága<br />

is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen<br />

természettel való találkozásra csábít a<br />

bölcskei tátorjános, vagy délebbre a<br />

madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói<br />

orchideás erdô. A legalacsonyabb területei<br />

a száz méter tengerszint feletti magasságot<br />

sem érik el a Duna szeszélyes építô,<br />

hordaléklerakó munkájának köszönhetôen.<br />

Csak sejtelmünk lehet arról,<br />

hogy milyen vadregényes vízivilágot teremtett<br />

itt a természet. A területet sajá-<br />

Duna mente<br />

tos kultúrája miatt választottuk külön,<br />

ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak.<br />

A távolság mindössze 60 kilométer<br />

észak–déli irányban. A Dunaföldvárt és<br />

Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezôvárosok,<br />

falvak sorát köti össze. Létüket,<br />

korábbi gazdagságukat a dunai kereskedelmi<br />

útnak köszönhették míg az ártérben<br />

meghúzódó falvak lakóinak élelmet<br />

és közlekedési útvonalat jelentett a folyó.<br />

Ma Dunaföldváron ível át felette<br />

híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre<br />

Baján kelhetünk át száraz lábbal. Kompjárat<br />

mûködik Pakson, Gerjenben és<br />

Fadd-Domboriban.<br />

Tolna, Dombori és Paks már a török<br />

idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a<br />

Duna mentén fekvô települések lakói<br />

késôbb is jó munkalehetôséget találtak<br />

például a hajók vontatásában, a hajózásban.<br />

Dunaföldvár, Tolna, Madocsa,<br />

Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelezték,<br />

hogy lovaikkal hajót vontassanak a<br />

Duna mellett húzódó, s a 18. században<br />

újraépített úton. Még a múlt század<br />

nyolcvanas éveiben is embervonta hajók<br />

közlekedtek a Dunán. A madocsaiak káposztájukat,<br />

a bölcskeiek gyümölcseiket<br />

szállították így Pestre. Magasabb vízállásnál<br />

a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak<br />

csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt,<br />

halottaikat is csónakon kísérték utolsó<br />

útjukra. Miként a Sárközben, e falvakban<br />

is meghatározó szerepe volt a halászatnak,<br />

az ártéri gazdálkodásnak.<br />

A Duna menti településeket a folyó<br />

közelségének tényén túl összekötötte<br />

történelmük, s vallási közösségük. A török<br />

hódoltsági terület lakói a református<br />

vallást követték. Már a 16. századtól a<br />

terület fôbb református eklézsiái között<br />

említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát


és Földvárt. Az új hit – gyakran a törökök<br />

által védlevelekkel ellátott – prédikátorainak<br />

egyik szellemi központja<br />

Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves<br />

zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány<br />

évig. Szenvedélyes természete, indulatokat<br />

kavaró hitvitái miatt számos ellensége<br />

akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt<br />

házából kilépett, elôvigyázatosságból<br />

gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki,<br />

s ha az épségben maradt, ô is mehetett.<br />

A felszabadító háborúkat a Duna<br />

menti települések jelentôs része a mocsarakba<br />

húzódva vészelte át. A 18. században<br />

a terület új birtokosai inkább a katolikus,<br />

elsôsorban délnémet területekrôl<br />

érkezô telepeseknek kedveztek. Ezekben<br />

az években a mezôvárosok kontinuus<br />

református magyar lakossága töredékére<br />

apadt, vagy – mint Tolna esetében<br />

– a protestáns hitet tovább ôrzô közeli<br />

falvakba menekült. A múlt században<br />

a Duna mentét – elsôsorban a kézmûiparra<br />

és a kereskedelemre építve –<br />

polgárosodó nagyobb települések, valamint<br />

a hagyományos gazdálkodást folytató,<br />

paraszt-polgári kultúrát kialakító<br />

falvak jellemezték.<br />

A Duna szabályozása jelentôs változást<br />

hozott e városok, községek életében.<br />

A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált,<br />

megváltozott a vízhez való kapcsolatuk,<br />

s új körülmények között kellett magukra<br />

találniuk. A közismert Fadd-Dombori<br />

üdülôtelep mellett kiépült a faddi Volent-öböl,<br />

de hasonló adottságokkal bír<br />

a tolnai holtág – egyelôre kihasználatlanul.<br />

A programok jórésze azért mindenütt<br />

a vízhez kapcsolódik – idehúz a<br />

helybéliek szíve. Dunaföldváron majálist,<br />

augusztusi népünnepélyt, Tolnán<br />

majálist és Thelena fesztivált a vízparton<br />

rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres<br />

triatlon fesztiválok és emlékezetes vakációk<br />

helyszíne Dombori. Pakson (a Duna<br />

túlparton) Bogyiszlón és a holtágak<br />

partján nônek ki nyaranta a horgász-helyek,<br />

vadkempingek.<br />

Halászbárka a Dunán<br />

DUNA MENTE 11


A Csonka-torony<br />

12 DUNA MENTE<br />

DUNAFÖLDVÁR<br />

Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75<br />

A folyóparti település az ôskor óta a<br />

kelet–nyugati és az észak–déli kereskedelmi<br />

utak csomópontjában fekszik. Valamikor<br />

két rév is szolgálta az átkelést, ma közös<br />

vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A<br />

Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az<br />

alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô<br />

hangulatos városka.<br />

A közúton Kecskemét felôl érkezôk<br />

elé, évezredeket átívelô történelmi panorámát<br />

tár a Dunát Ercsitôl – kis megszakításokkal<br />

– Mohácsig követô omló magaspart.<br />

A Dunaföldvárt kettészelô – a mai<br />

közúti hídnál lévô – mély bevágástól délre<br />

találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai.<br />

A leszakadt domboldalban a Kálvária ke-<br />

Ma rc ip á n<br />

Cukrászda<br />

Szünnap nincs!<br />

7020 Dunaföldvár, Béke tér 8.<br />

Telefon:75/342-915<br />

resztjei alatt már messzirôl láthatók az<br />

omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt<br />

ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000<br />

éves nagyrévi kultúra leleteit hozták felszínre.<br />

(A szekszárdi múzeum kiállításán<br />

láthatók.)<br />

A mai Kávária domb földvár volt a<br />

bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bélyegû<br />

téglák tanúsága szerint a rómaiak<br />

ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai<br />

még évezredek múlva is jól láthatók, s a<br />

hely a pécsi püspökség 1009-es alapító<br />

oklevelében a szláv „Zemogny”, azaz<br />

‘földvár’ néven szerepel.<br />

Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a<br />

6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdésnél<br />

(Béke tér) fordulunk balra – itt az óváros.<br />

Megér egy jó sétát. A Templom utcából<br />

nyílik a Rátkai köz – faragott kapun<br />

jutunk be a várudvarba. Itt a dombok közé<br />

ékelôdött út északi oldalán volt az<br />

1135-ben II. Béla király alapította bencés<br />

monostor. Ma már csak az apátság melletti<br />

egykori vár tornya, a gótikus, támpillérekkel<br />

megerôsített Csonka-torony tûnik<br />

elénk.<br />

A 14–15. századi vár építôjének személyére<br />

több elképzelés is van, 17. századi<br />

állapotáról kémek és utazók, pl. Ottendorf<br />

Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból értesülhetünk.<br />

Ez utóbbi szerint a török<br />

idôkben a „dzsámival összefüggôleg az ég<br />

csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs<br />

építkezésû szép torony van, mely kilátáshely<br />

lévén onnan az összes síkságok...


meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab<br />

kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tornyon<br />

van még Szulejmán szultán dzsámijának<br />

deszkaminaretje is.”<br />

A sokáig börtönként is használt toronyban<br />

ma állandó régészeti és fegyverkiállítás<br />

látható. Az évszázadok eseményeirôl<br />

valló tárgyak megtekintése során érdemes<br />

a legfelsô emeletre is felmenni, ahol<br />

megszemlélhetjük a török utazó által dicsért<br />

panorámát, és a galériában bemutatásra<br />

kerülô idôszaki kiállítást.<br />

A Csonka-torony mellett a várudvarban<br />

a neves Afrika-kutató, Magyar László<br />

bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alkotása.<br />

(Magyar László a városban töltötte<br />

gyermekkorát.)<br />

A hangulatos kis utcákon sétálva a<br />

Templom utcában az 1723–1725 között<br />

épített barokk római katolikus templomhoz<br />

jutunk (bebocsátást kérhetnek a plébánián:<br />

Templom u. 11. Tel.: 75/341-<br />

504) és az 1755-ben emelt rokokó Szentháromság-szoborhoz.<br />

Visszatérve, a vártól<br />

balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt<br />

ferences rendház és templom barokk épületét<br />

(Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.:<br />

75/342-720) érjük el. Az épület nagy részében<br />

ma a Magyar László Gimnázium<br />

található.<br />

Továbbhaladva a központban a reformkori<br />

vízszabályozásokat irányító Beszédes<br />

József szobrát pillantjuk meg, aki a<br />

földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra<br />

véve utunkat a Kossuth utcában a görög-<br />

keleti templom romos épülete kiált felújításért.<br />

A templom az egykor Dunaföldváron<br />

nagy számban élt szerbekre, vagy ahogyan<br />

erre nevezik ôket, „rácokra” emlékeztet.<br />

Évtizedek óta vár restaurálásra,<br />

nem látogatható. Rövid sétával érdemes<br />

azonban a Rókus kápolnát felkeresni,<br />

minden pénteken 8-kor misét tartanak<br />

benne.<br />

Az élénk forgalmú, fôként mezôgazdasággal<br />

és kereskedelemmel foglalkozó<br />

kisváros megôrizte régi hangulatát. A középkori<br />

városmag polgárházain (a Kossuth<br />

L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és<br />

a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot<br />

árasztanak. Itt telepedett le és alkot<br />

csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária<br />

szobrászmûvész – ifj. Koffán Károly képzômûvész<br />

házaspár.<br />

DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA<br />

Dunaföldvár, Hôsök tere 25.<br />

Tel.: 75/341-558<br />

Különféle halételekkel és halspecialitásokkal<br />

várjuk kedves vendégeinket!<br />

A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és<br />

légkondicionált éttermünkben<br />

150 fôt tudunk fogadni.<br />

FISCH RESTAURANT<br />

Nyitvatartás naponta:<br />

Ferences rendház és<br />

templombelsô<br />

HALÁSZCSÁRDA DUNAFÖLDVÁR<br />

11-22 óráig<br />

DUNA MENTE 13


A Duna közelsége ma is meghatározó,<br />

noha az 1930-as években még oly jellemzô<br />

vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s<br />

a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár motorcsónak<br />

kikötôje mûködik. Mégis feltétlenül<br />

sétáljunk végig a kiépített Dunaparton<br />

(a híd elôtt az 52-es útról balra kanyarodva).<br />

Balkézrôl a strandot találjuk,<br />

majd a Halászcsárdában igazi dunai halászlét<br />

kóstolhatunk, parkosított sétányon<br />

gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyamban.<br />

Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és<br />

az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a<br />

Duna utcában találjuk magunkat, ami a<br />

piacra visz.<br />

A városban több panzió kínál szálláshelyeket.<br />

A pincesornál balra megközelíthetô<br />

Vadász Istvánné kékfestô mûhelye.<br />

(Tel.: 75/342-643.) Érdemes felkeresni a<br />

Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a<br />

Dunára tekint le. (Tul.: Németh József,<br />

Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/343-<br />

004.)<br />

Dunaföldvárhoz tartozik a legromantikusabb<br />

Tolna megyei víz a Solti-Dunaág.<br />

Az igazán vadregényes területet nemcsak<br />

a helyi horgászok keresik fel, hanem<br />

külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a<br />

harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is<br />

lehet fogni, nem is egy amur akadt már<br />

horogra, fehérhal pedig van „dögivel”.<br />

Legalábbis így mondják a helyiek. Az<br />

egyesület horgásztanyája közvetlenül a<br />

vízparton van. A pecások körülötte verhetnek<br />

sátrat, kaphatnak edényt a fôzéshez,<br />

napijegy ugyancsak itt kapható. Bé-<br />

Bíró Annamária<br />

fazekas-népi iparmûvész<br />

Hagyományos – sárközi és erdélyi –<br />

cserépedények készítése csak kézmû<br />

technikákkal. Mûhely és bemutatóterem:<br />

7100 Szekszárd,<br />

Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/315-844<br />

relhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét<br />

meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a<br />

6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hídon<br />

keresztül, az Alföld irányából a<br />

Kecskemét–Solt–Dunaföldvár útvonalon.<br />

A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el<br />

Solt irányában.<br />

A várost másik irányban is szegélyezi<br />

víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt<br />

szovjet laktanya mellett. Ha délrôl közelítjük<br />

meg balról található a nevezetes halastó.<br />

(A bekötôúton érjük el.)<br />

A közel kétszáz hektárt, 1975-ben védetté<br />

nyilvánították. A fészkelô és a vonuláskor<br />

megpihenô madarak zavartalanul<br />

élnek itt. Madarászok természetbúvárok<br />

kedvelt helye. A mesterségesen kialakított<br />

tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és<br />

a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel néhány<br />

pár törpegém. A vöcskök közül a kis<br />

vöcsök képviselteti magát.<br />

Az énekesmadarak közül kerülnek ki<br />

a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyûszavú<br />

barkóscinege, a nádi sármány, a foltos<br />

és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a<br />

nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. –<br />

A vonulási idôszakban sokkal népesebb a<br />

vízi madárvilág. – Nagy csapatokban éjszakáznak<br />

a vad- és a vetési lúdak, a nagylilik.<br />

Napközben a récefélék lepik el a tó<br />

közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és<br />

kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôszszel<br />

néhány napra megjelennek a gázlómadarak.<br />

Kanalasgém, nagykócsag, szürkegém<br />

fajok találnak bôséges táplálékot.


BÖLCSKE<br />

Irányítószám: 7025 Körzethívószám: 75<br />

A Mezôföld keleti peremén, a Duna<br />

mellett fekvô települést Dunaföldvárt a<br />

piactér mellett a Mészáros utcán át elhagyva,<br />

vagy Dunakömlôdnél leágazó<br />

csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A<br />

paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása<br />

a falutól távolabb van, ezért a helybeliek<br />

inkább busszal közlekednek. A folyó közelsége,<br />

a lankás löszdombok, a Magyarország<br />

legmelegebb tájait idézô éghajlat<br />

az ôskortól kezdve vonzotta a megtelepülôket.<br />

A település határában talált gazdag<br />

kô- és rézkori leletek mellett – a falu<br />

északi részén lévô – Vörösgyír ôskori<br />

földvárában feltárt kora bronzkori leletek<br />

különösen jelentôsek.<br />

A hagyomány azt tartotta, hogy az<br />

elsüllyedt Kali falu templomának romjai<br />

látszanak ki alacsony vízállásnál a Dunából.<br />

A hajózó út szélén lévô „sziklák”<br />

gyakran meglékelték az elôvigyázatlan<br />

hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlódtak<br />

rajta a jégtáblák, ezért többször<br />

bombázták, robbantották a falmaradványokat.<br />

Egy hajó balesete során kerültek<br />

elô az elsô leletek, amelyek elárulták,<br />

hogy valójában egy római kori építmény<br />

rejtôzik a habokban.<br />

Évek alatt rajzolódott ki a 76 m<br />

hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis<br />

tornyokkal, a parti oldal közepén egy<br />

nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon<br />

pedig széles bejárati nyílással rendelkezô<br />

erôd alaprajza. A falakba másodlagosan<br />

felhasznált feliratos, dombormûves oltárköveket<br />

is beépítettek. Különösen értékesek<br />

azok az oltárkövek, melyek a<br />

Gellérthegyrôl – a kelta eraviscus törzs<br />

központi szentélyébôl – kerültek ide. A<br />

legfelsô sorban szereplô IOM TEU-<br />

TANO felirat arra utal, hogy ezeket a<br />

romantizált bennszülöttek fôistene számára<br />

állították. Ezért kapta meg a leg-<br />

fôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az<br />

oltárköveket állító császárok, augurok<br />

(madárjósok) és más fontos tisztségviselôk<br />

neve alapján a kôemlék állításának<br />

éve, sôt napja is megállapítható: a 2–3.<br />

századi márványemlékeket mindig június<br />

16-án, a fôistenség „névnapján” emelték.<br />

Az 1994-ig végzett vízalatti feltárások<br />

eredményeként rendkívül sok feliratos,<br />

faragott márványemlék került<br />

elô. A terület teljes feltárása sajnos nem<br />

sikerült, mert megkezdôdött a leggazdagabb<br />

vízalatti régészeti lelôhely kikotrása.<br />

Az elôkerült értékes feliratok, dombormûvek<br />

a katolikus templom (1796ban<br />

emelték a szomszédos madocsai<br />

apátság köveibôl) mellett épülô kôtárban<br />

tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcske,<br />

Paksi u. 6. Tel.: 75/335-019.)<br />

Bölcske a késôbbi évszázadokban is<br />

jelentôs szerepet játszott. A falut birtokló<br />

Paksi családról a középkorban Bölcskét<br />

gyakran Kispaksként említik.<br />

A felszabadító hadjáratok után az<br />

erôsen romos középkori templomot a reformátusok<br />

vették birtokukba. Ma az<br />

1844-ben késô klasszicista, stílusban<br />

épített templom áll helyén. (Templom<br />

tér 13. Tel.: 75/335-166.)<br />

Az új birtokos családok a falun kívül<br />

telepedtek le, közülük talán legszebb az<br />

András-pusztán látható Szakáts-kastély,<br />

a parádés istállóval és a magtárral. A mûemlék<br />

jellegû épületegyüttes ma elmebetegeket<br />

gondozó szociális otthon.<br />

(Bölcskétôl 2 kilométerre.)<br />

Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre<br />

vegyük a bölcskei községhatár világát,<br />

mely az alföldi flóravidékhez tartozik.<br />

Bejárva ezt a területet három élôhely típust<br />

találunk: a Duna és árterületét, a<br />

Bölcske-paksi csatornamellékét és a löszvölgyeket.<br />

DUNA MENTE 15


„MADOCSA<br />

NEM VÁLASZT!”<br />

A mocsarakkal körbezárt<br />

Árpád-kori falu lakossága a<br />

török idôket is átvészelte, s<br />

a mai napig ható, mély<br />

öntudattal vallják és ôrzik<br />

eredetüket. Megyeszerte<br />

ismert szólás volt a<br />

közelmúltban: „Madocsa<br />

nem választ!” A konok<br />

besenyôk nem mentek a<br />

megye jelöltjére szavazni.<br />

A választási részvétel százalékos<br />

mutatóira akkor még<br />

éberen ôrködôk kénytelenek<br />

voltak engedni, s az<br />

utolsó pillanatban hozzájárultak,<br />

hogy a madocsaiak<br />

saját jelöltjükre adják le<br />

voksaikat. A besenyô atyafiak<br />

erre percek alatt ellepték<br />

az ürességtôl kongó<br />

szavazóhelyiséget, s<br />

megválasztották<br />

saját jelöltjüket.<br />

16 DUNA MENTE<br />

A Duna árterületén – a homokos<br />

iszaptalajon – jellemzô a bokros füzes<br />

társulás. A szárazra kerülô holtág medrekben<br />

nyár végén megjelenik az iszapgyopár.<br />

A parttól távolodva magasra növô<br />

füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk.<br />

A cserjeszintben bôven elôfordul a zöldjuhar,<br />

amely Észak-Amerikából honosodott<br />

fajunk.<br />

A csatornamellék eredeti vegetációjából<br />

már csak nyomokban lelhetôk fel a<br />

láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Botanikai<br />

szempontból a legértékesebbek a<br />

löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek,<br />

sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták<br />

egymást, amibôl mára már nyomok sincsenek.<br />

A mezôgazdasági mûvelésre alkalmatlan<br />

völgyhajlatokban viszont<br />

majdnem érintetlenül megmaradhatott<br />

az értékes vegetáció.<br />

A Leányvári-völgyben 1988-ban 10<br />

hektáros országos jelentôségû természetvédelmi<br />

területet hoztak létre: a Bölcskei<br />

Tátorjánost, mely szabadon látogatható.<br />

De sokan lehetnek azok akik nem tudják<br />

mi is az a tátorján?<br />

A tátorjánról több évszázados írásos<br />

emlékek maradtak fenn, feljegyezték a<br />

18. században, hogy a nép elôszeretettel<br />

fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtásait,<br />

leveleit és a mélyre hatoló karógyökerét.<br />

A tátorján bölcskei termôhelyét a<br />

‘80-as években dr. Streit Béla szekszárdi<br />

fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fennmaradását<br />

a terepadottságoknak köszönheti,<br />

hiszen a völgy partoldala olyan meredek,<br />

hogy mûvelésre alkalmatlan.<br />

A község határán belül két jelentôsebb<br />

völgyrendszer húzódik. Az E-73-as<br />

úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra<br />

a Gyûrûsi-völgy.<br />

A Gyûrûsi-völgy déli részén halastavakat<br />

hoztak létre az ott folyó patak eltorlaszolásával.<br />

A tavak nedves környezetében<br />

megtaláljuk a mocsári zsurlót,<br />

lómentát, sövényszulákot, fekete nadálytôt,<br />

mocsári gólyahírt és vízi harmattáskát.<br />

A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai<br />

kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy,<br />

a Lubik gödör – 14 védett hazai növényfajunkat<br />

rejti. Különösen gazdag cserjefajokban:<br />

parlagi- és gyepûrózsa, keskeny<br />

levelû ezüstfa, varjútövis benge,<br />

pukkanó dudafürt, ostorménfa, veresgyûrû<br />

som, fagyal, galagonya, gyöngyvesszô<br />

tenyészik itt.<br />

A melegebb, szárazabb déli oldalon<br />

az apró nôszirom, a pusztai meténg, a<br />

selymes peremizs terjedt el.<br />

Az északi, hûvösebb oldalon a védett<br />

bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sátoros<br />

margitvirág, a baracklevelû harangvirág<br />

pompázik.<br />

SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB<br />

AZ ASE SPORTCENTRUMBAN!<br />

Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô<br />

ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással.<br />

Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél.<br />

7032 Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7.<br />

Tel.: 75/310-291 Fax: 75/314-638


MADOCSA<br />

Irányítószám: 7026 Körzethívószám: 75<br />

A település az egykori dunai ártéren<br />

futó út mellett, egy alig kiemelkedô<br />

dombra épült. Északról Bölcske felôl,<br />

vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó<br />

6-os úton érjük el. A víznek különösen<br />

nagy szerepe volt a falu életében.<br />

A 12. század végén, a területen lakó<br />

besenyôk megtérítésére alapított bencés<br />

apátság falai részben még ma is láthatók.<br />

A református templom késô barokk,<br />

klasszicizáló stílusú épületének<br />

tornyában széttekintve szemünkbe tûnnek<br />

az Árpád-kori faragott kváderkövek,<br />

a megmaradt román kori falak, a<br />

jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok<br />

és a parasztbarokkba hajló díszítés. A<br />

templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt<br />

1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítô<br />

Országh Sándor építtette,<br />

azután sajnos átépítették. Koncertek kiváló<br />

akusztikájú otthona. (Kulcs Karmacsi<br />

Ferenc lelkésznél található,<br />

Templom tér 4. Tel.: 75/330-168).<br />

A parókián a turisták egy éjszakára<br />

nagyon szerény (iskola teremben) szállást<br />

kérhetnek a lelkésznél.<br />

A Földes János vezette madocsai hagyományôrzô<br />

csoport dalaival, táncaival<br />

évtizedeken át aratott elismerést.<br />

A község határában szabadon látogatható,<br />

megyei jelentôségû természetvédelmi<br />

terület van, kb. 6 hektáron.<br />

A terület védetté nyilvánítása az itt<br />

található 90-100 éves szlavón tölgyek<br />

megmentése érdekében történt 1975ben.<br />

A szlavón tölgy egyébként a kocsányos<br />

tölgy balkáni elterjedésû változata,<br />

a rovarkárokkal szemben ellenálló és nagyon<br />

szép.<br />

Mózes szék<br />

A református templom<br />

DUNA MENTE 17


Halászlé, ahogy<br />

Puxler Gyula fôzi<br />

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 2<br />

kiló vegyes hal, ha nincs, elég<br />

a ponty is; 20 dkg<br />

vöröshagyma, 2,5 liter víz,<br />

8-l0 deka töröttpaprika, só<br />

ízlés szerint, cseresznyepaprika,<br />

2 halkocka,<br />

egy kicsi krumpli,<br />

késhegynyi Vegeta,<br />

szezonban 2 zöldpaprika és<br />

kevés paradicsom.<br />

EEllkkéésszzííttééss:: a megtisztított,<br />

beirdalt, ujjnyi vastagra<br />

szeletelt halat besózzuk,<br />

rátesszük az apró kockára<br />

vágott vöröshagymát, a<br />

cseresznyepaprikát és 2 órát<br />

állni hagyjuk. Ezután<br />

beletesszük a bográcsba,<br />

ráöntjük a vizet, beletesszük<br />

a kis szem krumplit, a késhegynyi<br />

Vegetát, forráskor<br />

rászórjuk a töröttpaprikát és<br />

fél órát lobogón forraljuk.<br />

Izlés szerint leszûrjük vagy<br />

nem, de házi gyúrt tésztával<br />

tálaljuk.<br />

18 DUNA MENTE<br />

PAKS-DUNAKÖMLÔD<br />

A 6-os út mellett már messzirôl feltûnik<br />

egy meredekre faragott oldalú, tetején<br />

több soron teraszozott domb,<br />

melynek hajlatában húzódik meg Dunakömlôd.<br />

A ma Pakshoz tartozó települést<br />

csak egy meredek löszfal választja el<br />

az úttól. Budapest felôl jobbra kell letérnünk.<br />

E stratégiai fontosságú természetes<br />

erôsség a történelem során többször<br />

szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésére.<br />

Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt<br />

építettek. Feltárása során a régészek számos<br />

értékes leletre bukkantak, közöttük<br />

az érdekesebb forráscsoportot jelentô<br />

katonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel<br />

hosszabb katonai szolgálat után<br />

a császártól kapott, két fémszállal összefûzött<br />

bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték,<br />

mint ma a közjegyzô az iratokat.<br />

Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm<br />

nagyságú lemezekre vésett szövegek az<br />

egyik legfontosabb jogról, a veterán katona<br />

és gyermekei római polgárjoggal<br />

történô megajándékozásáról szóltak. A<br />

hatalmas birodalom kitûnô szervezettségére<br />

mi sem jellemzôbb, mint hogy Róma<br />

idejében megkapott minden adatot a<br />

leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s<br />

PAKS<br />

Irányítószám: 7030 Körzethívószám: 75<br />

A 6-os úton észak felôl még nem értük<br />

el Paks határát, de már érdemes figyelnünk<br />

az út kétoldalára. A Kömlôdöt<br />

elhagyó kanyarok után balról a Vasúti<br />

Múzeum jobb idôszakot is megélt mozdonyait,<br />

öreg masináit láthatjuk. A múzeum<br />

a MÁV tulajdona, egy gondnok<br />

beengedi az utazót, ha a kiállításra kíváncsi.<br />

Néhányszáz méterrel odébb lassítsunk,<br />

a régi téglagyár épületénél, mely<br />

az okmányt nem kézbesítették lasabban,<br />

mint manapság!<br />

A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc<br />

idején ismét katonák szállták<br />

meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben<br />

dunántúli hadjáratának megtervezésekor<br />

az imsósi kanyarnál határozta meg az átkelés<br />

helyét, a hidat védô erôdöt pedig a<br />

Sánchegyen jelölte ki.<br />

A generális gyalogosaival átkelt a<br />

Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a<br />

hídfô sáncainak megásásához, a dombon<br />

pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet azóta<br />

Bottyán-várnak neveznek.<br />

Az egykori sáncok tövében (közvetlenül<br />

a 6-os út mellett) található ma a<br />

halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô<br />

halászcsárda.<br />

Az állami telepítések révén Kömlôdre<br />

1785-ben 157 német család került,<br />

akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán<br />

túli szülôföld nyelvét.<br />

A község klasszicista római katolikus<br />

temploma is csak 1826-ban épült, s hasonló<br />

stílusú berendezése szintén ebbôl<br />

az idôbôl származó.(Kulcs: Bach József<br />

sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig<br />

80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám<br />

alatt. Tel.: 75/312-912. Mise vasárnap<br />

11.00-kor.)<br />

mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az<br />

ország legvastagabb, mintegy 60 méter<br />

magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év<br />

történetének valóságos képeskönyvét alkotják.<br />

A hullóporból alakult kôzet, a lösz<br />

évezredek alatt változott, épült hatalmas<br />

fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez<br />

ideális terület volt. A pleisztocén süllyedésével<br />

éppen csak lépést tudott tartani a<br />

löszképzôdés. Csak helyenként és idônként<br />

jelent meg a felszínén folyó víz. A<br />

teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson<br />

59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1


métert, furással 14,6 métert harántoltak<br />

ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin<br />

alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve<br />

egy homokréteg tagolja. A Paks környékén<br />

jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz<br />

hasonló lepusztulási formák figyelhetôk<br />

meg, ezek adják a táj sajátos arculatát.<br />

Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell<br />

fordulnia annak, aki a komphoz igyekszik.<br />

Itt találkozik ugyanis az út a Dunapartjával,<br />

ami régen Paks gazdagságát jelentette.<br />

Ma a romantikát kedvelôk, a víz<br />

szerelmesei keresik csak fel, többnyire<br />

nem itt, hanem a városközpontból is elérhetô<br />

gesztenyés-fasorral szegélyezett<br />

partszakaszon. De ne siessünk elôre!<br />

A valamikori szovjet emlékmû megmaradt<br />

torzójánál kanyarodunk el jobbra,<br />

a város felé. Ha innen a becsatlakozó<br />

kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk<br />

utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahonnan<br />

gyönyörû kilátás nyílik az alattunk<br />

kanyargó Dunára. De most a Deák Ferenc<br />

utcában nézelôdünk, a valamikori<br />

polgári jólétet jelzô klasszicista házak között.<br />

Az utcafronttól beljebb, jobbra a<br />

(Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként<br />

hasznosított kúria, néhány házzal odébb,<br />

A paksi bazársor,<br />

háttérben az Erzsébet Szálló<br />

de már a másik oldalon (Deák F. u.) a zeneiskola<br />

gyönyörûen felújított klasszicista<br />

tömbjén akad meg a tekintetünk. A<br />

Bíróság épületéhez visszatérve lassan<br />

megérkezünk az utca végére, ahol feltétlenül<br />

figyelmet érdemel (Szent István tér<br />

6.) az eredeti szépségében pompázó egykori<br />

Kornis kastély, majd polgári iskola,<br />

mely ma Bezerédj nevét viseli.<br />

Már a Szent István téren járunk<br />

(nemrégiben még Béke térnek ismerték),<br />

ide csatlakozik a 6-os útról egy másik bevezetô<br />

útszakasz. A Deák Ferenc és a kis<br />

bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vidéke<br />

ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a környék<br />

és a város ellátásában játszik fontos<br />

szerepet.<br />

A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes<br />

sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített<br />

jellegzetesen klasszicista épület (Szent<br />

István tér 4.) nem vendégfogadást szolgál.<br />

Ma a kultúra otthona, a Paksi Képtár<br />

mûködik benne állandó és idôszaki<br />

kortárs és klasszikus alkotók munkáit láthatja<br />

a közönség. (Nyitva: hétfô kivételével<br />

naponta 10–19 óráig, szombaton<br />

10–15 óráig. Vezetôje: Halász Károly<br />

festômûvész. Tel.: 75/31-879.)<br />

DUNA MENTE 19


Paksi dunai halász zsák-<br />

mányával,<br />

a 7 kilós harcsával.<br />

20 DUNA MENTE<br />

Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis<br />

köves utacska a Duna-partra, a kevesebb,<br />

mint ötven méter kedvéért ne üljünk autóba,<br />

sétáljunk le a nevezetes paksi bárkáig.<br />

Itt kitûnô halat vásárolhatnak<br />

(nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig,<br />

14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig),<br />

vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, végigfuttathatják<br />

tekintetüket a méltósággal<br />

kanyargó nagy folyón. A bárkától romantikus<br />

gesztenyefasor hívogatja a mai<br />

és régi szerelmeseket egy kis andalgásra.<br />

Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek<br />

vissza a Szent István térre, nézzék meg<br />

Deák Ferenc 1850 és 1874 között – négy<br />

alkalommal – Pakson tett látogatásának<br />

színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk<br />

Szeniczey kúriában töltött el hajdan<br />

hosszabb idôt a haza bölcse. 1927-ben,<br />

halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát,<br />

az épület oldalán. Ma egészségügyi<br />

intézmény mûködik a szebb napokat<br />

megért épületben.<br />

Mellette a felújított klasszicista kúriában<br />

mûködik a Városi Múzeum (Deák<br />

Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején<br />

épült egykori ferences kolostor – késôbbi<br />

Cseh-Vigyázó, vagy más néven Mádi<br />

Kovács kúria – 1994-ben kôtárával,<br />

majd 1995-ben állandó kiállítással nyitotta<br />

meg kapuit<br />

A pincemúzeumban a római kortól a barokk<br />

korig bezárólag, vagyis a II. századtól a<br />

XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó<br />

kiállítás „Paks története az ôskortól a XX. század<br />

elejéig” helytörténeti anyagot dolgoz fel.<br />

Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi<br />

(dunakömlôdi) római erôd feltárásából származó<br />

régészeti leletkincs.<br />

Paks város történetének tárgyi és írásos<br />

emlékei is helyet kapnak itt.<br />

A város hajdan királyi birtok volt, nevét<br />

elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor<br />

nôtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban<br />

jelentôs tisztségeket betöltô Paksy csa-<br />

lád kapta adományul. Paksy László például<br />

Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János<br />

pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos<br />

udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt.<br />

A török idôkben birtokosai és a 15. század<br />

elején épített ferences kolostor lakói egyaránt<br />

elhagyták a települést, a szultáni csapatok<br />

pedig bevették magukat a mai Anna utca<br />

környékén épített palánkvár falai közé, s onnan<br />

csaptak ki a környezô falvakra. A felszabadító<br />

hadjáratok után elnéptelenedett a település,<br />

1696-ban is mindössze 28 lakót említenek<br />

az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rákóczi-szabadságharc,<br />

majd a járványok miatt<br />

csak lassan népesedett be ismét a terület.<br />

A 18. század jelentôs változásokat hozott.<br />

Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as<br />

évektôl fôként a délnyugat németországi tartományokból<br />

német telepesek, északról zsidók<br />

érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye elsô<br />

zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô kezükben<br />

volt, s a német iparosoknak köszönhetôen,<br />

gyorsan fellendült a kézmûvesség is.<br />

Külön épületben helyezték el a „Kismesterségek”<br />

címû kiállítást, melyen egy eredeti kovácsmûhely<br />

is látható.<br />

Az állandó kiállítások mellett a fôépületben<br />

rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak.


A múzeum udvarán ‘19-es és ‘56-os mártírok<br />

emlékére készült bronz bástya, a törött zászlóval,<br />

Szatmári Juhos László alkotása. (A múzeum<br />

nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdától<br />

vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé menet<br />

nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a<br />

múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát<br />

(morus Alba).<br />

Ne haladjunk még tovább, a már jól<br />

látható gyönyörû belvárosi templom<br />

mellvédje felé, hanem térjünk vissza és<br />

sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén<br />

nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos<br />

óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori<br />

palánkvár területén lévô Daróczy kúria<br />

(Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen vehetô<br />

észre, hiszen erôsen átalakították, de<br />

az udvari rész ôriz (Ybl Miklós renováltatta<br />

1820-ban), valamit a volt gimnázium<br />

szépségébôl. Az Anna utcán haladva,<br />

a Szentháromság térre jutunk. Az 1818ban<br />

emelt Szentháromság-szobortól nyílik<br />

a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz<br />

vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos kápolna<br />

magasodik. A Szentháromság térrôl<br />

néhány lépés után ismét a Szent István<br />

térre érkezünk. Most már tényleg vegyük<br />

közelebbrôl is szemügyre a híres<br />

Templom teret.<br />

A templom lábánál a kora romantikus<br />

homlokzatú épületet 11 boltnyílással,<br />

oldalt két ablakkal, a fôpárkány fölött<br />

a régi barokk templomból származó<br />

Nagy választék, kedvezô árak, udvarias<br />

kiszolgálás.<br />

Vásároljon a<br />

P A K S I Á F É S Z<br />

egységeiben!<br />

három szobor és egy feszület díszíti. A<br />

bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a<br />

templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szíve<br />

templom (Szent István tér 16.) miserendje:<br />

hétköznap 6.30 és 7.00, szombaton<br />

18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és 10.00<br />

(utóbbi csak iskolaidôben) 18.00 (nyári<br />

idôszámítás 19.00). A templom elôtt az<br />

1887-es komptragédiának emléket állító<br />

mementó, néhány méterrel odébb II. világháborús<br />

emlékmû. Már egy hangulatos<br />

kis téren, a parkban járunk, ahol modern<br />

üzletházak kínálnak sokféle szolgáltatást.<br />

A térrôl forduljunk jobbra, a Kossuth<br />

Lajos utcába és rövid séta után elérjük<br />

az evangélikus templomot, ha pedig<br />

még a Kossuth utca elején jobbra fordulunk,<br />

a Bajcsy-Zsilinszky utcában a református<br />

templomhoz jutunk.<br />

Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk<br />

utunkat a most már Dózsa György utcaként<br />

folytatódó fôutcán. Felújított XIX.<br />

századi utcakép kísér tovább bennünket.<br />

Paks ma is igazi kereskedôváros. A Villany<br />

utca 1. szám alatt – fôútra nézô<br />

homlokzattal – áll a 19. sz. végén épített<br />

zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/316-<br />

631.)<br />

A város neves szülöttei közül Jámbor<br />

Pál (1821–1897), alias Hiador, író, költô<br />

és Pákolitz István (1919–1996) költô<br />

említhetô, akit Paks város díszpolgárának<br />

választottak halála elôtt 1996 májusában.<br />

Csak a városháza kockatömbje<br />

DUNA MENTE 21


Paks új, római<br />

katolikus temploma<br />

22 DUNA MENTE<br />

szakítja meg az utcaképet, közelében a<br />

Duna Szálló épületével. Az Energetikai<br />

Szakképzô Intézet szürke-sárga kompozíciója,<br />

a technokrata XX. század emberét<br />

szimbolizálja. Az épület szálláshelyként is<br />

üzemel. A Dózsa Gy. úton a Vak Botytyán<br />

Gimnáziumnál a Kishegyre kanyarodva<br />

juthatunk fel az Atomerômû teremtette<br />

új városrészbe. Itt található<br />

több üzletközpont mellett a Városi Mûvelôdési<br />

Ház, a Kishegyi út végén a<br />

Sportcsarnok, mely nagy rendezvények<br />

helyszíne. Minden októberben megrendezik<br />

az Országos Ökölvívó Atomkupát,<br />

de az NB-I-es férfi kosárlabda-mérkôzé-<br />

sek is mindig teltházat vonzanak. A csarnok<br />

mellett elhaladva jutunk az Ürgemezôre,<br />

ahol a városi strand mûködik.<br />

A Kishegyrôl Szekszárd felé kanyarodunk,<br />

így útbaejtjük a Hôsök terét,<br />

ahol a Makovecz Imre tervezte Szentlélek-templom<br />

nyûgözi le az embert. Miserend:<br />

kedd, csütörtök, szombat: 17.00<br />

(nyári idôszámítás szerint 19.00) vasárnap<br />

8.00, 11.15 (csak tanítási idôben)<br />

Kulcs: Fritz József sekrestyésnél, Hôsök<br />

tere 11. Tel.: 75/316-826.)<br />

A Tolnai úton át a 6-os fôútra kanyarodunk<br />

és déli irányban hagyjuk el a<br />

várost. Már messzirôl látni az atomerômû<br />

blokkjait.<br />

A paksi atomerômû elsô egységét<br />

1982 végén kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra,<br />

amelyet 1987-ig<br />

még további három követett. Az erômû<br />

beépített teljesítôképessége 1,84 millió<br />

kilowatt. A paksi létesítmény alaperômûként<br />

üzemel, azaz a szigorú biztonsági<br />

elôírások korlátai között folyamatosan<br />

a lehetô legnagyobb kihasználtsággal<br />

mûködtetik. A nemzetközi szaksajtó<br />

évente megjeleníti és összehasonlítja a világ<br />

energiateremtô atomerômûvi egységeit.<br />

A legfrissebb világösszesítés szerint a<br />

közel négyszáz mûködô reaktorblokk<br />

rangsorában mind a négy paksi blokk ott<br />

van az elsô 25 között a teljesítmény kihasználást<br />

tekintve. Kiemelkedôen jó<br />

termelési eredményeket csak tartósan<br />

biztonságos atomerômûvel lehet elérni,<br />

ahol nincsenek üzemzavari leállások. A<br />

volt keleti tömb atomerômûvei közül a<br />

paksi elégítette ki elsôként a legkorszerûbb<br />

biztonsági elôírásrendszereket.<br />

A paksi reaktorblokkok a nukleáris<br />

biztonság szempontjából megfelelnek az<br />

egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak,<br />

de az idô elôrehaladtával – mint a<br />

világon minden atomerômûben – tervszerûen,<br />

folyamatosan végre kell hajtani<br />

az újonnan kidolgozott biztonságnövelô<br />

intézkedéseket. Ez a paksi atomerômû-


en folyó legnagyobb program, amely<br />

többek között földrengésállósági vizsgálatokkal<br />

és az irányítástechnikai rendszerek<br />

rekonstrukciójával foglalkozik. A<br />

paksi atomerômû az elmúlt években<br />

többször kezdeményezett külsô, független<br />

vizsgálatot saját tevékenységének minôsítésére.<br />

Az ENSZ szakirányú szervezete,<br />

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség<br />

négy alkalommal ellenôrizte az<br />

erômûvet. Ugyanígy járt el az Atomerômûveket<br />

Üzemeltetôk Világszövetsége is.<br />

Az ellenôrzésekrôl készült hivatalos jelentések<br />

pozitív értékelést adtak a paksi<br />

létesítmény állapotáról, a biztonsági<br />

szintrôl és annak folyamatos növelésérôl.<br />

A vizsgálatok jónak ítélték a paksi szakembergárda<br />

felkészültségét és biztonság<br />

iránti elkötelezettségét. 1994. végén<br />

mindezek elismeréseként az Egyesült Államok<br />

kormánya a paksi atomerômûvet<br />

levette a támogatásra szoruló kelet-európai<br />

atomerômûvek listájáról. A paksi<br />

atomerômû nem fogyaszt oxigént, nem<br />

juttat a légkörbe millió tonna számra<br />

széndioxidot, kéndioxidot, port, pernyét<br />

és más égéstermékeket, amely hozzájárulna<br />

az üvegházhatás erôsödéséhez. Az<br />

atomerômûbôl történô – tervezett, szabályozott<br />

és ellenôrzött – légnemû és folyékony<br />

radioaktív anyagok kibocsátására<br />

igen szigorú, nemzetközileg is elfogadott<br />

hatósági elôírások vonatkoznak. A<br />

paksi atomerômû üzemelésének 13 éve<br />

alatt mindenkor betartotta az engedélyezett<br />

vonatkozó szabályokat, mennyiségnek<br />

és aktivitásnak csak töredékét használta<br />

ki. A környezet ellenôrzése három<br />

független rendszeren történik. Közülük<br />

legfontosabbak az erômû 1,5 km-es sugarú<br />

körzetében elhelyezett folyamatosan<br />

mûködô automatikus mérôegységek.<br />

Ezeket 30 km-es távolságig további mintagyûjtô<br />

állomások egészítenek ki és egy<br />

mozgó laboratórium tesz teljessé. A Paks<br />

városában felépített környezetellenôrzô<br />

laboratóriumban végzik a talaj-, fû-, víz-<br />

, iszap-, hal-, tejminták mérését. Az üzemi<br />

méréseket az illetékes hatóságok<br />

rendszeresen, saját független méréseikkel<br />

ellenôrzik. A bizalomépítés keretében<br />

mérôeszközöket kaptak az atomerômû<br />

környezetében fekvô települések önkormányzatai<br />

is. Az erômû minden hónapban<br />

átadja részükre mérési eredményeit<br />

összevetés céljából, amelyek az eddigi tapasztalatok<br />

alapján jól fedik egymást. Az<br />

atomerômûvi radioaktív hulladékok elhelyezésének<br />

teljes körû és végleges megoldása<br />

az Országos Atomenergia Bizottság<br />

összefogásában, öt minisztérium bevonásával<br />

Nemzeti Célprogram indult<br />

1992-ben. Az elhasznált fûtôanyag<br />

Oroszországba történô visszaszállítása<br />

elôl az akadályok elhárultak.<br />

A Paksi Atomerômû<br />

Látogató Központja<br />

DUNA MENTE 23


A paksi atomerômû néhány éve a teljes<br />

nyitottság politikáját folytatja. A környezô<br />

lakossággal ôszinte és folyamatos<br />

párbeszédet folytat, a sajtó minden lényeges<br />

eseményrôl pontos tájékoztatást<br />

kap. 1994-ben a paksi atomerômûvet 12<br />

ezer érdeklôdô látogatta meg szervezett<br />

formában, amíg 1995-ben a látogatók<br />

száma 13.700 volt. A Látogató Központ<br />

címe: PaRt. 7030 Paks, 6-os út mellett.<br />

Tel.: 75/311-222. Nyitva: 9-tôl 15 óráig.<br />

Az atomerômû mellett, szintén a déli<br />

bejárónál közelíthetôk meg – a salakos<br />

úton – a Kondor-Füzes-tavak.<br />

A nyolcvannégy hektáros tórendszer,<br />

az atomerômû árnyékában, irigyelt, sokak<br />

által látogatott terület. A sporthorgászatot,<br />

a hobbihorgászatot, a pihenést<br />

szolgálja, kulturált körülményeket,<br />

jó fogási lehetôségeket biztosítva. A Paksi<br />

Atomerômû HE kezelésében lévô horgászvízben<br />

ponty, keszeg, kárász, süllô,<br />

csuka és harcsa fogása jelent élményt a<br />

helyi és a vendéghorgásznak.<br />

Az egyesületnek a tavak mellett horgásztanyája<br />

van, ahol megszállhat a vendég<br />

és vásárolhat napijegyet is. A vízparton<br />

ivóvíz, fôzési lehetôség adott, s a<br />

gyermekjátékok sem hiányoznak.<br />

RP 7 0 3 0 P A K S , A L P Á R I G Y . U . 1 / 5 . L E V É L C Í M : 7 0 3 1 P A K S , P F . : 1 0 0 .<br />

Reálprotector Kft.<br />

140 szállodai férôhely<br />

1 és 2 ágyas fürdôszobás szobák<br />

színes TV-vel, telefonnal<br />

60 személyes konferencia terem<br />

Platz für 140 Hotelgäste<br />

in 1 und 2 Bett-Zimmern mit Bad<br />

Farbfernseher und Telefon<br />

Konferenzsaal für 60 Personen<br />

T E L E F O N : 7 5 / 3 1 8 - 8 8 5 , F A X : 7 5 / 3 1 2 - 0 2 6<br />

7030 PAKS, Dózsa Gy. u. 75.<br />

Tel.: 75/318-930, 310-891, 310-675<br />

Fax: 75/310-064<br />

Rooms for 140 persons<br />

single and two bedrooms with bath<br />

colour TV and phone<br />

Consulting room for 60 persons<br />

DUNA MENTE 25


FFookkhhaaggyymmááss kkáárráásszz::<br />

Négy személyre egy kiló<br />

megtisztított kárászt számolunk,<br />

azt mélyen<br />

beirdaljuk, besózzuk, majd<br />

fokhagymapépet készítünk,<br />

amit a beirdalt részbe<br />

betömködünk. A halat egy<br />

órát állni hagyjuk, utána<br />

paprikás lisztben megforgatjuk<br />

és kisütjük.<br />

Variálhatjuk úgy is, hogy a<br />

nagyobb kárászokba szalonnacsíkot<br />

fûzünk.<br />

(Janotka Lajos közlése,<br />

Bátaszék )<br />

A monda szerint Váradnál<br />

fogták el a magyar vitézek a<br />

török szultán lányát, aki át<br />

akart úsztatni lovával a<br />

Váradot körül vevô vízen.<br />

Temploma híres Mária<br />

kegyhely.<br />

A Fatimai Szûz tiszteletére<br />

május 13-tól október 13-ig<br />

minden hónap 13-án<br />

ide zarándokolnak a hívek.<br />

(A Fadd Római katolikus<br />

Plébánia Hivatalhoz tartozik.<br />

Fadd, Mátyás király<br />

u. 22. Tel.: 74/340-652.)<br />

26 DUNA MENTE<br />

DUNASZENTGYÖRGY<br />

Irányítószám: 7135 Körzethívószám: 75<br />

A 6-os út mellett fekvô közel háromezer<br />

lakosú falu az egykori Duna partján<br />

lévô teraszra települt. Nevét – mint azt a<br />

Szent György-napján tartott búcsúvására<br />

is mutatja – templomának védôszentjérôl<br />

kapta. A török kor után a falut 1718ban<br />

Bars és Nógrád vármegyébôl betelepülô<br />

22 kisnemesi család építi újra. A 18.<br />

században ez volt az egyetlen nemesi település<br />

Tolna megyében. Itt született<br />

Csapó Vilmos, aki 1848-ban a Tolna<br />

megyei nemzetôrök parancsnoka volt, s<br />

Ozoránál maréknyi csapatával megfuta-<br />

GERJEN<br />

Irányítószám: 7134 Körzethívószám: 75<br />

Kompjárata miatt sokan áthaladnak<br />

a kis falun, amely a 6-os útról Dunaszentgyörgy<br />

után lekanyarodó mellékúton<br />

érhetô el.<br />

A település a hagyomány szerint eredetileg<br />

nem itt volt, hanem jóval távolabb,<br />

a mai fôútvonal melletti Vettlecsárdánál.<br />

A helynév az elpusztult középkori<br />

település nevét ôrizte meg. Utcái<br />

zegzugos szûk sikátorok voltak, ahol a<br />

kocsi alig tudott megfordulni.<br />

A göröndökre épült, külön fekvô<br />

házcsoportokat csak csónakon lehetett<br />

megközelíteni.<br />

V. KOZÁK ÉVA<br />

fazekas<br />

A népmûvészet mestere.<br />

Hagyományörzô népi cserépedények.<br />

Gerjen, Vajda Ignác u. 18.<br />

Tel.: 75/337-231<br />

mította az ellenséget. Az ozorai diadalért<br />

Kossuth Lajos nemzetôr ezredessé léptette<br />

elô, Csapó Vilmost, akit a szabadságharc<br />

bukása után halálra ítélték. Az ítéleten<br />

késôbb enyhítettek, az ozorai diadal<br />

hôse 10 évet a kufsteini várbörtönben<br />

raboskodott.<br />

A község központjában, a Rákóczi u.<br />

103. szám alatt áll a Csók-család kúriája,<br />

eredeti bútorokkal, Csók István festményeivel.<br />

Az udvarban a híres tenyésztô<br />

bernáthegyi, újfunlandi kutyái is látványosságszámba<br />

mennek. (Információ:<br />

dr. Csók Sándor 7030 Paks, Ida u. 3.<br />

Tel.: 75/310-436.)<br />

Amikor 1844-ben teljesen leégett a<br />

falu, a gerjeniek nem tágítottak. Azt<br />

mondták, „inkább a víz csapkodjon a<br />

szemünk közé, mintsem a port fújja a<br />

szél.” A Béke téren az általános iskola, a<br />

templom és plébánia és a községháza<br />

együttese emlékeztet a múltra.<br />

A község határában fekvô Váradpusztán<br />

(Dunaszentrgyörgy felôl érkezve<br />

balra) a múlt században, majd az 1980as<br />

években ismét jelentôs ásatások folytak,<br />

melyek eredményeként kora- és középsô<br />

bronzkori település, valamint egy<br />

urnatemetô és számos avar sír került elô.<br />

Gerjen a 17. század elsô felétôl kezdve<br />

református település.


FADD<br />

Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74<br />

A települést a 6-os útról Dunaszentgyörgy<br />

felôl vagy Tolnánál leágazó mellékúton<br />

érhetjük el.<br />

Fadd nevét a népi etimológia úgy<br />

magyarázza, hogy a török korban a rajtaütések<br />

elôl a nép mindenét odahagyva<br />

(„Fádat hagyd ott”) a rengetegbe menekült.<br />

Még a közelmúltban is ismerték a<br />

mondást:<br />

“Faddot kapkodd,” azaz hagyd el<br />

Faddot.<br />

A felszabadító háborúk után a terület<br />

birtokosai közé tartozó Béri Balogh<br />

család tagja, Ádám a Rákóczi-szabadságharcban<br />

kitûnt hûségével és vitézségével.<br />

A község egyetlen mûemlék jellegû<br />

épülete – a Duna menti síkon már<br />

messzirôl az utazó szemébe tûnô – neogót<br />

templom (Mátyás király u. 22. Tel.:<br />

74/340-652). 1787-ben építették.<br />

A fôutcán haladva, a Templom u.<br />

13. szám alatt, egy száz éves parasztházban<br />

található Gáti Marianna Magán<br />

Galériája. A vakítóan fehér házban már<br />

a tornácon is az alkotó – fába álmodott<br />

– szobraival találkozhatunk. Az eredeti<br />

bútorokat megôrizték, olyannyira élettel<br />

teli a galéria, hogy az alkotó is itt él<br />

családjával. Élénk színvilágú festményei,<br />

kisplasztikái, szobrai között Gáti<br />

Mariann maga kalauzolja a látogatót.<br />

(Tel.: 74/ 447-756 elôzetes bejelentés!)<br />

Fadd lakói ma is fôként mezôgazdasággal<br />

foglalkoznak. Sokáig a település<br />

különösen híres terménye volt a dohány.<br />

A község fôterérôl keskeny út vezet<br />

a Volent-öbölbe, ahol a Holt-Duna-ág<br />

mellett igazi üdülôtelep alakult ki, kiépített<br />

stranddal. A D and K Panzió diabetikus<br />

és hagyományos konyhával, kitûnô<br />

vendéglátással, nyugodt környezetben<br />

várja a pihenni vágyókat.<br />

DOMBORI<br />

A Faddhoz tartozó üdülôtelepet a<br />

holt Duna festôi partján, Faddtól 8 kilométerre<br />

találjuk. Itt pihenhet a vendég a<br />

Tolna Tourist Hullám Kempingjében<br />

(Nyírfa u. 5.) vagy a magánházakban,<br />

sportolásként pedig teniszezhet a Kerekes<br />

és Tsa Bt. teniszcentrumában. Jól kiépített<br />

rév és a kompjárat miatt is sokan keresik<br />

fel a települést, itt kelnek át a Duna<br />

túloldalán lévô Fajszra. Szezonban óránként<br />

közlekedik, a komp.<br />

Horgászat Fadd-Domboriban<br />

Tolna megye legnagyobb horgászvize<br />

a dombori holtág. A 161 hektáros terület<br />

elsôsorban óriásharcsáiról híres. Kuperczkó<br />

István faddi horgász sokáig tartotta az<br />

Európa-, illetve a magyar-rekordot az<br />

1986. június 26-án fogott 95 kiló 80 dekás<br />

szürkeharcsájával. A fô hal Domboriban<br />

is a ponty, amibôl több mint száz<br />

mázsát telepítenek évente. Jelentôs az<br />

amur és van még busa is – az utóbbit nem<br />

nagyon szeretik a horgászok, a helyiek viszont<br />

elfogadják és különbözô módon készítik<br />

el, – még kolbászt is töltenek belôle.<br />

Strandolók a dombori parton<br />

DUNA MENTE 27


A tervszerû telepítésnek köszönhetôen<br />

jelentôs a fehérhal állomány is. A süllôk<br />

száma csökken, a törpéké viszont nô.<br />

A kiemelt üdülôterületen az országos<br />

horgászrend érvényes. Éjszaka is lehet<br />

horgászni. Az eredményesebb sporttársak<br />

csónakból érik el sikereiket. Így felkereshetô<br />

a meder, a hínárfolt és a nádfal elôtti<br />

rétege is.<br />

Domboriban jól megfér egymás mellett<br />

a horgászat, az üdülés és a sport.<br />

Nemzetközi versenyek lebonyolítására<br />

alkalmas evezôspálya is van. A holtág vízutánpótlásnak,<br />

megmentésének a munkálatai<br />

most folynak.<br />

Megközelíthetô a 6-os úton, amirôl a<br />

120-as kilométerkônél Dunaszentgyörgy,<br />

a 130-asnál Tolna irányába kell<br />

letérni. Az Alföldrôl a dunaföldvári hídon<br />

keresztül, Kalocsa környékérôl a<br />

paksi, a gerjeni vagy a fajszi komp igénybevételével<br />

lehet elérni.<br />

Szálláslehetôség: a Tolnai HE tanyája<br />

közvetlen a vízparton, saját mólóval,<br />

csónakbérlési lehetôséggel, itt lehet sátorozni,<br />

napijegyet váltani. A horgásztanyán<br />

3 db 3 ágyas, 1 db 2 ágyas és 1 db<br />

4 ágyas szoba van, hideg-meleg vízzel<br />

történô zuhanyozási lehetôséggel. Szállásrendelés<br />

az egyesület címén, valamint<br />

D&K CENTER PANZIÓ<br />

Szekszárdtól 19 km-re a<br />

Duna holt ágának partján található.<br />

Apartmanok,<br />

2-3 ágyas, zuhanyzós szobák.<br />

Étterem: 100 fô részére<br />

Stég a Dunán, horgászat.<br />

7133 Fadd, Volent öböl<br />

Tel./fax: 74/447-458<br />

Egész évben nyitva.<br />

a tanya gondnokánál (Tel.:74/447-936.)<br />

lehetséges. Meg lehet szállni a Gerjeni<br />

HE tanyáján a vízterület északi részén, a<br />

dombori kempingben, az üdülôkben, az<br />

ifjúsági táborokban is. (Érdeklôdni ez<br />

utóbbiakról a Tolna Megyei Gyermek és<br />

Ifjúsági Közalapítványnál lehet Szekszárdon,<br />

a Béla tér 6. sz. alatt. Tel.: 74/ 311-<br />

928, illetve a Gyermekek Házában, Tel.:<br />

74/315-022.) Napijegy váltható a halôröknél,<br />

a tolnai, gerjeni, faddi egyesületeknél,<br />

a horgásztanyákon és a Horgászegyesületek<br />

Tolna Megyei Szövetsége<br />

irodájában (Szekszárd, Rákóczi u.<br />

46.).<br />

Fadd-Dombori<br />

kompjárat<br />

DUNA MENTE 29


TOLNA<br />

Irányítószám: 7130 Körzethívószám: 74<br />

Az alföldies város a 6-os fôútról több<br />

bejárón is elérhetô, Faddtól 5 kilométer.<br />

Valaha fontos kikötô volt, s bár a szabályozások<br />

után messze került a folyamtól,<br />

de a hajózás hagyománya és a hajósok<br />

tekintélye még évtizedekkel késôbb is<br />

meghatározó volt. A várost korábban sokan<br />

a római kori Alta Ripával azonosították,<br />

az újabb kutatások szerint máshol<br />

kell keresni a római települést.<br />

Átkelôhely és fôként a beszedett vám<br />

révén a középkortól jelentôs településként<br />

tartják számon Tolnát, a vármegyeszervezet<br />

kialakításakor is minden bizonnyal<br />

fekvése miatt választotta ispáni<br />

vár székhelyéül elsô királyunk. A megye<br />

neve a mai napig ôrzi ennek emlékét,<br />

noha székhelye már több mint kétszáz<br />

éve Szekszárdon van.<br />

A tolna név 1055-ben a tihanyi alapítólevélben<br />

fordul elô elôször Thelena<br />

alakban. A késôbbiekben is gyakran emlegetik<br />

a források. A 15. századtól országgyûléseket<br />

tartanak e helyen. A török<br />

ellen Boszniába készülô Mátyás király<br />

1463-ban Tolnára hívta a rendeket.<br />

Az utolsó tolnai országgyûlésen, 1526ban<br />

II. Lajos nevelôje, Bornemisza János<br />

szülôhelyén szólította fel a vonakodó fôurakat<br />

a török elleni harcra.<br />

A Duna menti falvakat végigdúló<br />

török sereg elhurcolt foglyai között volt<br />

a tolnai varga fia is, aki a török Portán<br />

különösen nagy karriert futott be. A<br />

muszlim hitre tért Pijale egyenesen<br />

kapudán pasa, vagyis a török flotta fôparancsnoka<br />

lett 1554–68 között. A fôváros,<br />

Isztambul bégjeként a díván ülô pasák<br />

– azaz a hatalmas birodalmat kormányzó<br />

török fôemberek – között foglalt<br />

helyet. Hûsége jutalmául, mint a<br />

mesékben, Szelim szultán hozzáadta feleségül<br />

szépséges leányát. Ha Pijale emlékezete<br />

már nem is ôrizhette, de szíve<br />

számontartotta szülôföldjét és családját.<br />

Így Isztambul bégje, a szultán veje, felkutattatta,<br />

magához vette és tejben-vajban<br />

fürösztötte keresztény hitét haláláig<br />

ôrzô édesanyját. Isztambulban ma is áll<br />

az a mecset, amely az egykori tolnai varga<br />

fiának fôúri hatalmát és gazdagságát<br />

hirdeti. A hódoltsági területen fekvô<br />

Tolna a 16. század közepén a korabeli<br />

református eklézsiák leggazdagabbjának<br />

számított. Elsô prédikátorait már a nagy<br />

reformátort, Sztárai Mihályt megelôzôen<br />

is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat<br />

a Duna melléke reformációjának történetét<br />

elsôként papírra vetô Szigeti Imre,<br />

Római katolikus nagytemplom<br />

DUNA MENTE 31


A tolnai holtág<br />

a kajakosok<br />

paradicsoma<br />

32 DUNA MENTE<br />

s az a Bereményi János, akinek özvegyét<br />

az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Szegedi<br />

Kis István veszi feleségül.<br />

A török uralom vége sajátos módon<br />

a református egyház végpusztulását is jelentette<br />

Tolnán. Új, buzgó katolikus földesuruk<br />

elôl a református magyarok Bogyiszlóra,<br />

Ôcsénybe, Decsre és Gerjenbe<br />

menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón<br />

hallatja hangját, egyházi edényeik a bogyiszlói<br />

gyülekezet szép egyházi gyûjteményében<br />

találhatók. Sztárai nevét a város<br />

gimnáziuma ôrzi, melynek 1995-ben<br />

átadott szép épülettömbje a régi és új ötvözésének<br />

példája. Az 1870-es évektôl<br />

malomipara, a századordulótól Tolna selyemipara<br />

vált országos jelentôségûvé.<br />

A ma is mûködô gyár területén lévô<br />

üzemi gyûjteménye ízelítôt nyújt a selyemgyártás<br />

történetérôl. (Tolnatext<br />

Kft. Bezerédj Pál tér 1. Tel.: 74/340-<br />

211.)<br />

A település központjában a Deák F.<br />

utcán a Szentháromságnál balra fordulunk,<br />

ott találjuk a város barokk stílusú<br />

mûemlék templomát a Kossuth utcában.<br />

A nagytemplom 220 éves oltárképét<br />

1996-ban kezdték restaurálni, a mellékoltárképek<br />

hasonló korból valók. A padokat<br />

a Pécsi Székesegyházból szállították<br />

a templomba. Külön kérésre Lendvai<br />

István apátplébános bemutatja a Szent<br />

Kereszt Ereklyét és a lenyûgözôen szép<br />

fôpapi ornátusokat.<br />

(Miserend: hétköznap 8.00 óra,<br />

szombaton 8.00, 19.00, vasárnap 9.00.<br />

Eltérô idôpontban bejelentkezés: Plébánia<br />

Hivatalban Kossuth u. 30. Tel.:<br />

74/440-166.) Egyháztörténeti érték a<br />

Deák F. utcán álló 1779-ben emelt<br />

klasszicista kápolna is, keresztekkel, stációkkal.<br />

A templommal szemben az iskola<br />

vadszôlôvel befuttatott épülete látható,<br />

mely megér egy kis sétát a Kossuth Lajos<br />

utcán. Az egykori polgárság jó ízlésének<br />

hirdetôi az eredetiben megôrzött lakóházak,<br />

közöttük Wosinsky Mór hajdani<br />

otthona (Kossuth u. 25.) Nyílegyenesen<br />

lejutunk a Duna-partra, a keskeny macskaköves<br />

utcák, kis halászházak az egyko-<br />

GALÉRIA<br />

SÖRBÁR ÉS ÉTTEREM<br />

Nyitva: egész évben 7.oo-23.oo.<br />

Hétvégén: zene<br />

Házias ételekkel, hideg italokkal és olcsó<br />

árakkal várjuk kedves vendégeinket.<br />

Bejelentés alapján családi és csoportos<br />

zártkörû rendezvényeket is vállalunk.<br />

7130 Tolna, Deák F. u. 91.<br />

Telefon: 74/440-476, 440-576


i vízi életrôl vallanak. Ha a Kossuth utca<br />

végén balra fordulunk 200 méter<br />

után a Selyemgyár épületén akadt meg a<br />

szemünk. Itt, a Bezerédj téren áll a gyönyörû<br />

barokk Széchenyi-udvarház, ahol<br />

a Duna szabályozás idején a legnagyobb<br />

magyar megszállt. Ma emléktábla ôrzi a<br />

nevét.<br />

A lokálpatrióta Kis István magángyûjteménye<br />

– 40 darab méretarányos<br />

hajó makett és száz darab archív kép -<br />

ôrzi az egykori dunai hajózás emlékét.<br />

A kiállításnak otthona nincs, a gyûjtô<br />

szívesen mutat néhány darabot a betérônek<br />

Bajcsy-Zsilinszky utca 106. alatti<br />

házában. Tel.: 74/440-564.<br />

MÖZS<br />

Irányítószám: 7131 Körzethívószám: 74<br />

A közigazgatásilag Tolnához tartozó<br />

és vele szinten teljesen összenôtt község<br />

korai történetére alig van adat. Elôször<br />

egy peres iratban említik 1412-ben.<br />

A 18. században Trautsohn apát telepítette<br />

újra. Elôször Nyitra és Trencsén<br />

megyébôl szlovák, késôbb a Rajna vidékérôl<br />

német telepesek érkeztek. Az élet újraindításának<br />

feltételeit 1722-ben szerzôdésben<br />

rögzítették, de a mezôgazdaságból<br />

élô falu a gyakran változó birtokosokkal<br />

Értékes gyûjtemény található Martinek<br />

József festômûvész hagyatékából a<br />

Bezerédj u. 5. szám alatt (Selyemgyár<br />

melleti utca). Az idôs korában elhunyt<br />

alkotó özvegye él az épületben - csodálatos<br />

olajfestmények és a könnyû kézzel<br />

festett akvarellek között. A Dunát, a tolnai<br />

holtágat, a halászokat és tolnai embereket<br />

örökített meg a mester. Tolna<br />

városára hagyta a lakóházát, amelyet a<br />

késôbbiekben múzeumként szeretnének<br />

mûködtetni. (Tel.: 74/440-613.)<br />

Térjünk vissza a Kossuth Lajos utcába,<br />

hiszen ez visz tovább éles kanyar<br />

után Bogyiszló felé.<br />

újra és újra megállapodni kényszerült. A<br />

mözsi klasszicista templom csendesen húzódik<br />

meg az úttól távolabb esô faluközpontban,<br />

a Szent István utcában. (Miserend:<br />

vasárnap és kötelezô ünnapnapokon<br />

8.00 és 13.30-kor. Eltérô idôpontban a<br />

templom megtekintését kérni lehet a Plébánia<br />

Hivatalban. Mözs, Dózsa Gy. tér<br />

16. Tel.: 74/440-058.)<br />

A hagyományos, húsvéthétfôn tartott<br />

„Emaus” búcsú ma már kizárólag civil ünnep,<br />

liturgiához nem kötôdô vásári<br />

„ringlispiles” program. A Szent István utcában<br />

él és dolgozik Határ József fafaragó.<br />

KÉKFESTô MÛHELY MÚZEUMA<br />

Mûködés közben tekintheti meg<br />

a 200 éves kékfestô mûhelyt.<br />

7130 Tolna, Kossuth L. u. 21.<br />

Tel.: 74/400-025<br />

MMaarriinnáálltt kkeesszzeegg,, kkáárráásszz<br />

A megtisztított beirdalt halat<br />

besózzuk, paprikás lisztben<br />

megforgatjuk, majd kisütjük.<br />

Amikor kihült, sok<br />

fokhagymával, ecettel, kevés<br />

sóval, cukorral készített lébe<br />

tesszük és két napig állni<br />

hagyjuk, utána fogyasztható.<br />

(Puxler Gyula közlése, Tolna)<br />

KKiirráánnttootttt ssüüllllôô ddiióóbbééllbbeenn<br />

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 1<br />

kiló tisztított süllô,<br />

só ízlés szerinti mennyiségben,<br />

3 tojás,<br />

15 dkg darált dióbél, zsír vagy<br />

olaj.<br />

EEllkkéésszzííttééss:: A megtisztított,<br />

feldarabolt süllôt megsózzuk,<br />

lisztben, tojásban, darált<br />

dióbélben megforgatjuk,<br />

utána kisütjük. (Süllô<br />

hiányában más halat is<br />

elkészíthetünk ily módon.<br />

(Janotka Lajos közlése,<br />

Bátaszék)<br />

DUNA MENTE 33


Bogyiszlói kisbíró<br />

Bogyiszlói asszonyok díszes<br />

viselete<br />

34 DUNA MENTE<br />

BOGYISZLÓ<br />

Irányítószám: 7132 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnán keresztül elérhetô két és<br />

félezres Bogyiszló csak 1854-ben, a Duna<br />

egyik kanyarjának átvágásával került<br />

a Dunántúlra.<br />

Korábban Pest–Pilis–Solt–Kiskun<br />

vármegyéhez tartozott.<br />

Határában az utóbbi években - az új<br />

híd építését megelôzô földmunkák leletmentései<br />

során - kerültek elô fontosabb<br />

régészeti tárgyak.<br />

A török kiûzése után azon kevés települések<br />

közé tartozott, amelyek a harcokból<br />

megerôsödve kerültek ki. Többek<br />

között a Tolnáról menekülô reformátusokat<br />

is befogadta. Gazdagságát<br />

mindenekelôtt az óriási ártéri erdônek<br />

köszönhette, amely tele volt gyümölcsökkel,<br />

szállásokkal, írtáskertekkel és<br />

írtásrétekkel.<br />

Kenyéradója és egyben legnagyobb<br />

ellensége a századok folyamán a Duna<br />

volt. Az 1800-as évek végén például egymás<br />

után háromszor öntötte el a területet<br />

az ár. Az 1945-ös és ‘56-os jegesár<br />

pusztításaira még ma is sokan emlékeznek,<br />

a házak oldalán láthatók nyomai.<br />

A Bogyiszló öntéstalaján bôven termô<br />

csípôs paprika éppoly híres, mint a<br />

falu színes viselete, vagy a népdalok,<br />

amelyeket Lajtha László népzenekutató<br />

itt gyûjtött. A késô barokk templom körüli<br />

parasztházak, a bogyiszlói hétköznapok<br />

gyakran visszaköszönnek a faluban,<br />

a holtág mellett lakó Mözsi Szabó<br />

István festményein. (Ady E. u. 10. Tel:<br />

74/ 340-785.)<br />

Feltétlenül keressék fel, ha van idejük<br />

a híres orchideás erdôt, mely természetvédelmi<br />

terület. A községet a Duna<br />

irányában hagyjuk el. Üzemi útra térünk<br />

át, balkéz felôl csodálatos völgyliget mellett<br />

haladunk el. A füzes, nádas, sásfoltos<br />

növényegyüttesben néhány ritka, védett<br />

orchideafajunk – szinte tömegesen tenyészik.<br />

Leggyakoribb faj a vitézkosbor szônyegszerûen<br />

elterjedt. A zömében lila virágú<br />

orchidea között megjelentek a fehér<br />

és a rózsaszín változatok is.<br />

Nagy tömegben tenyészik a mocsári<br />

nôszôfû is. Elszórtan az ujjaskosbor, a<br />

kardos madársisak, a fehér madársisak<br />

példányai lelhetôk fel. A zöld virágú békakonty<br />

rejtôzködve él, országos oltalom<br />

alatt. A nedves réteken az alacsony kígyónyelv<br />

és a mocsári páfrány tenyészik.<br />

Itt, a Duna mentén a hivatalos tiltás ellenére<br />

valóságos horgász- üdülôtelep alakult<br />

ki.<br />

CSEH GÁBOR festômûvész<br />

A tolnai tájak hiteles megörökítôje.<br />

Mûterem: 7100 Szekszárd<br />

Kadarka u. 74/A.<br />

Tel.: 74/315-340<br />

Üzleti képviselôje: Cseh Viktor<br />

Tel.: 06-30/747-058


Szüret<br />

A Szekszárdi-dombvidék az északi<br />

(Budapest), a nyugati (Pécs) irányából<br />

érkezônek legszebb arcát mutatja éppúgy,<br />

mint annak, aki déli irányból<br />

(Mohács felôl) közelíti meg. A lankás,<br />

szôlôültetvényekkel borított tájat keskeny<br />

szurdikok szabdalják és a színes kavalkádból<br />

vakítóan fehérre meszelt tanyák, takaros<br />

porták vonják magukra az utazó figyelmét.<br />

Tanyáknak nevezik ezen a vidéken,<br />

de elsôsorban borpincék, présházak<br />

ezek és semmiféle rokonságot nem mutatnak<br />

az alföldi tanyákkal.<br />

Lassítsunk és gyönyörködjünk a mediterrán<br />

arcát mutató tájban! Legtöbben a<br />

6-os fôúton közelednek ehhez a földrajzi<br />

szempontból is izgalmas területhez. Budapest<br />

felôl, ha átlépjük a Sió-hidat, a Szekszárdot<br />

bevezetô hegyvonulat fogad méltóságteljesen<br />

és csak közelebb érve ismerhetünk<br />

rá a pleisztocén kori löszképzôdményekre,<br />

azok lepusztulásából kialakult<br />

lenyûgözô formájú alakzatokra. Magyarország<br />

egyik legvastagabb lösztakarója fedi<br />

itt a tájat, 20–40 méter vastagságban és az<br />

emberi kéz alkotta kultúrák hatása ellenére<br />

is rendkívüli gazdagságával ragadja meg<br />

az ideérkezôt.<br />

A Szekszárdi-dombvidék nemcsak<br />

földrajzi, hanem tájképi és turisztikai<br />

szempontból is nagyon érdekes terület.<br />

Szinte szigetszerûen – jól elhatárolható ez<br />

a kistáj: északon a Tolnai-Hegyháttól<br />

nyugaton pedig a Völgységtôl a Völgységi-<br />

és Rák-patakok széles völgye választja<br />

el. Itt halad a 6-os fôközlekedési út Szekszárdtól<br />

kiindulva, amit feltehetôen sokan<br />

ismernek. Keleti széle az asztalsima tolnai<br />

36 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Tolnai-Sárköz és a<br />

Szekszárdi-dombvidék<br />

Sárköz, ami az 56-os fôút nyomvonalát jelenti<br />

Szekszárd–Bátaszék között. Délen<br />

pedig a Lajvér-patak völgye határolja<br />

(ebben fut a Bátaszék–Dombóvár vasútvonal).<br />

A táj legmagasabb pontja a 285<br />

méter magas Óriás-hegy, Szekszárd határában,<br />

kedvelt kiránduló célpont. Éppúgy,<br />

mint a megyeszékhely Szekszárdhoz<br />

közeli Sötétvölgyi-erdô, mely védettséget<br />

élvez és a kedvelt horgásztóval hétvégeken<br />

ezreket vonz. Sötétvölgyi-tó.<br />

A Tolna megyei fôvárostól Szekszárdtól<br />

tíz kilométerre van Bonyhád irányában,<br />

közvetlenül a 6-os út mellett terül el<br />

a Sötétvölgyi-tó, az erdô lábánál. Ponty,<br />

amur, süllô, kárász, keszegfélék és harcsa<br />

van a vízben. Napijegyet nem adnak ki,<br />

ezért csak egy sétát javasolunk a jó levegôn,<br />

a szép környezetben.<br />

Uralkodó növénytársulás a gyertyános<br />

tölgyes. A hûvösebb és nedvesebb völgyekben<br />

bükkösöket találunk, de elôfordul<br />

a cseres és molyhos tölgy is. A lefolyástalan<br />

területeken égeresek alakultak<br />

ki, a flóra ritka védett növényekben is gazdag.<br />

Tömegesen terem a szúrós csodabogyó<br />

az idôsebb állományú erdôkben. Néhány<br />

helyen található lónyelvû csodabogyó<br />

is. A kevésbé erdôsült domboldalakon,<br />

löszös réteken a tavaszi hérics és a leánykökörcsin<br />

mellett megtalálhatjuk a<br />

nagyezerjófüvet, a tarka és a pázsitos nôszirmot<br />

és az erdei szellôrózsát is. Leggyakoribb<br />

az aprótermetû fehér madársisak és<br />

nyúlánk bíboros kosbor.<br />

A Sötétvölgyi Természetvédelmi Terület<br />

kaszáló rétjein szeptemberben az ôszi<br />

kikerics lila virágai búcsúztatják a nyár


melegét. A gombagyûjtôknek is kedvez a<br />

dombvidék, az esô utáni napsütések több<br />

tucat ehetô és mérgezô gombának teremtenek<br />

kitûnô élôhelyet.<br />

A dombvidék állatvilágát a fajgazdaság<br />

jellemzi. A horgásztavak és víztározók<br />

kiváló lelôhelyei a halaknak és jó petézôhelyet<br />

biztosítanak az itt élô hét békafajnak.<br />

A hüllôfauna aránylag szegényes, három<br />

gyík- és két kígyófajt tartanak számon.<br />

A környéken fészkelô madarak száma<br />

eléri a nyolcvanat és legalább ennyi a<br />

vonuláskor elôforduló idegen fajok száma.<br />

A dombvidék legnagyobb madártani értékét<br />

a törpe- és a békászósasok jelentik.<br />

Van néhány pár fészkelô fekete gólya<br />

is. Gyakori a nyest, a nyuszt és a rejtett<br />

életet élô borz. A táj legnagyobb ragadozója<br />

a róka. A nagyvadak közül a gímszarvas,<br />

az ôz és a vaddisznó található meg,<br />

elôbbiek gyakran az országutak közelébe<br />

merészkednek. A közlekedôknek nem árt<br />

vigyázni!<br />

A természeti szépségek mellett felfedezésre<br />

érdemes az itt élô emberek kultúrája,<br />

múltja mely nagymértékben hozzásegíti<br />

az utazót ahhoz, hogy jobban megértse,<br />

lássa, ne csak nézze a Tolnai-Sárköz és<br />

a Szekszárdi-dombság nyújtotta nevezetességeket.<br />

Szölõsgazda<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 37


Az ember néha azon lepôdik meg<br />

leginkább, hogy öt emberöltô óta milyen<br />

keveset változott a világ. Fényes<br />

Elek, hazánk elsô tudós statisztikusa<br />

1836-ban szinte csupa olyan tényt közöl,<br />

amely a szôlészet és borászat terén<br />

ma is megállja helyét:<br />

„Szôllôhegyeiben, mellyek 50 esztendôvel<br />

ezelôtt 44.455 holdat borítottak<br />

el, fô kincse vagyon Tolnának, mert<br />

az ezeken termett fejér, fôképpen pedig<br />

vörös borok honunknak legnemesebb<br />

borai, melly setét vörös színére, kellemetes<br />

ízére, zamatjára és állandóságára a<br />

budaival vetélkedik, ha azt fellyül nem<br />

múlja?<br />

Pedig ezen bor nem csak a szekszárdi,<br />

különben roppant kiterjedésû szôllôhegyen<br />

szûretik, hanem a decsi, várdombi,<br />

báttaszéki, báttai promontoriumok<br />

szinte hasonló jó borral szolgálnak, s a<br />

kereskedésbe mindnyájan szekszárdi név<br />

alatt jönnek. Nevezetes fejér vagy vörös<br />

borok még a csibráki, kurdi, simontornyai,<br />

döbröközi, kölesdi, borjádi, csókafôi,<br />

paksi, mucsi, magyarvejki, kismányoki,<br />

kistormási, hidegkúti, györkönyi,<br />

dunaszentgyörgyi, földvári stb. Egy szóval<br />

a szôllômívelés itt nagy virágjában<br />

van, s nem csak többezer família fôket<br />

táplál, hanem meg is gazdagít ... Jelenleg<br />

ott is bor terem, hol hajdan kalászok sárgultak.”<br />

Ha a felsorolt helységneveket tekintjük,<br />

látjuk, minden egykori járásra jut<br />

néhány. A legrégibb szôlôhegyek a római<br />

kortól, de a többiek is legalább az<br />

Árpád-kortól megvannak – a borkedvelôk<br />

örömére.<br />

A szekszárdi történelmi borvidéket<br />

ennek alapján az elsô bortörvény l893ban<br />

egész Tolna megye területében határozta<br />

meg s ez fél évszázadig így is maradt.<br />

Ma a megyeszékhelytôl Bátáig<br />

szinte összefüggôen díszlô, szôlôkoszo-<br />

38 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

TOLNA MEGYE BORÁSZATA<br />

rúzta dombok érdemlik ki ezt a nevet,<br />

de számos terület emellett az úgynevezett<br />

jó bortermô hely. Mindez a modern<br />

kezelési kultúrával és a hagyományok<br />

tiszteletével párosulva élményt ígér a látogatóknak,<br />

megannyi sajátos ízt és bensôséges<br />

hangulatot tartogat.<br />

A legrégibb szekszárdi történelmi<br />

borvidéken, a megyeszékhely központjában<br />

1845-ben találták azt a 110 mázsás<br />

márványszarkofágot, amelynek<br />

egyik oldallapját a kettôs kehelybôl ágazó<br />

termô szôlôtô díszíti s ezzel az örök<br />

megújhodást jelképezi. A kôkoporsóban<br />

lelt áldozati üvegkehely egyrészt technikai<br />

különlegesség, mert a XIX. század<br />

végéig nem tudtak hasonlót elôállítani,<br />

másrészt a helyi római kori borkultúra és<br />

az ókeresztény áldozatok emléktárgya.<br />

Ógörög felirata: „Áldozz a pásztornak,<br />

igyál, s élni fogsz!”<br />

Az Árpád-korban szép számmal alapított<br />

apátságok mindegyikében megtaláljuk<br />

a jól mûvelt szôlôket, amelyeknek<br />

felvirágoztatásán sokat fáradoztak a szôlômûveléshez<br />

is értô bencés és cisztercita<br />

szerzetesek. Az utóbbiak, akiknek az országban<br />

elsô rendházuk Bátaszéken volt,<br />

egyenesen a pápától kaptak figyelmeztetést,<br />

hogy ne hanyagolják el a lelkek<br />

ápolását, tartsanak mértéket a borkereskedésben,<br />

mert megvonja tôlük ezt a jogukat.<br />

A XV. század végén e tájon élt híres<br />

egyházi író, Temesvári Pelbárt példázataiban<br />

többször említi a helybeli borokat<br />

és boros barátokat. Bonfini a részeges<br />

földvári apátról ír, aki ködös fôvel<br />

ûzni szokta jobbágyait. A krónikák az<br />

1061-ben alapított szekszárdi monostor<br />

elsô apátját, Vilmost is közismert boriszszaként<br />

említik.<br />

A török hódoltság idején a rácok<br />

hozták magukkal a sokáig meghatározó<br />

jelentôségû kadarka szôlôfajtát, amelynek<br />

vörösbora messzeföldön kedvelt lett.


Nem véletlenül, hiszen a korabeli<br />

utazók tapasztalati úton tudták azt, amit<br />

a modern vizsgálatok bizonyítottak: a<br />

vörösborban található csersav jótékonyan<br />

gyéríti a kólibacilusokat, amelyek<br />

ártalmasak lehetnek, ha elszaporodnak a<br />

szervezetben. (Persze a borkedvelôk aligha<br />

ilyen ürüggyel itták, isszák a vörösbort<br />

víz helyett ...)<br />

A törökkor kereskedôi, követei<br />

többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi<br />

központjában töltik meg palackjaikat<br />

vagy hordóikat, s a bor jól bírja a<br />

szállítást is. A Dunán elhajózva többen<br />

emlegetik, hogy a szépen mûvelt dombok<br />

hazánk legszebb táját mutatják, de<br />

az l663-ban erre járt Evlia Cselebi is úgy<br />

látja, Szekszárdon és környékén „mind<br />

rózsaligetes szôlôk díszlenek”. Több<br />

adatunk van arra is, hogy a muzulmán<br />

alattvalók nemcsak birtokolták itt a<br />

szôlôt, hanem bizony borát is itták.<br />

A XVIII. században a megyébe települt<br />

németek továbbfejlesztették a helyi<br />

borkultúrát, s ezt már a kortársak is méltányolták.<br />

Jó példa erre, hogy az 1700-as<br />

évek végén Szekszárdon huzamos ideig<br />

bor- (vagy ahogy itt nevezik: hegy-) bíró<br />

az a Vesztergombi, akinek leszármazottja<br />

1993-ban az ország legjobb borásza címet<br />

nyerte el.<br />

A törökök, majd a franciák ellen vívott<br />

harcok során a hadvezérek legszívesebben<br />

állandósága miatt vették az itteni<br />

B Á T A A P Á T I<br />

E S T A T E W I N E<br />

bort, de nagy jelentôsége volt a szôlôterületek<br />

megszerzésének is.<br />

Talán meglepô, de az ország hercegprímását,<br />

gróf Batthyány Józsefet is ott<br />

találjuk a szekszárdi bortermelô jobbágyok<br />

listáján, ráadásul ugyanúgy adózott,<br />

mint a többiek. Mindezt csak azért,<br />

hogy eredeti szekszárdi vörösbora lehessen.<br />

(Persze rá is illett a késôbbi mondás:<br />

a szôlô a parasztnak, a bor az úrnak való,<br />

hiszen területét helybeli vincellérrel<br />

mûveltette.)<br />

A szekszárdi vörös óbor ekkoriban<br />

vált fogalommá: Franz Schubert 1818ban<br />

ennek hatására írta a kedvesen hullámzó<br />

Pisztráng-ötöst. Liszt Ferenc elsô<br />

látogatásakor (1846) szintén dicsérte,<br />

késôbb pedig szekszárdi nektárnak nevezte<br />

s Európa-szerte kínálta vele barátait.<br />

Még a gyengélkedô IX. Pius pápának<br />

is juttatott belôle. A csalhatatlanság dogmáját<br />

megalkotó egyházfô azt nyilatkozta<br />

a nedûrôl: „Ép kedélyemet, egészségemet<br />

egyedül ez tartja fönn”. Liebig, a híres<br />

német kémikus beható vegyelemzés<br />

után az általa ismert legjobb bornak<br />

mondta. Indiától Amerikáig ismerték és<br />

szerették bikavérünket.<br />

Bikavér? Hát az nem egri származék?<br />

Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben<br />

annyira nem, hogy mind e szó<br />

megalkotója, mind az ihletô, mind pedig<br />

a mû címe szekszárdi. Garay János<br />

1846-ban, amikor barátjához érkezett<br />

Két jóbarát, az italszakma nemzetközileg elismert nagyjai, Marchese Piero Antinori<br />

és Zwack Péter elhatározásaként született meg az Európai Bortermelôk Kft. A<br />

borágazatban elsôként alakult vegyes vállalat fô célkitûzése kiváló minôségû magyar<br />

bor elôállítása volt Magyarországon, mivel mind a hazai, mind a külhoni piacon<br />

bizonyítja a magyar borok régi hírnevének valóságát. A vállalat mintegy 100 ha<br />

termô szôlôültetvénnyel rendelkezik, melynek termésébôl évente 5000 hl minôségi<br />

bort készít. Az erjesztés és a borkezelés egy világszínvonalú technológiával felszerelt<br />

felszíni borházban történik, a vörösborok érlelése pedig a közel 250 éves<br />

egykori Apponyi-pincében zajlik. Az összes tárolókapacitás meghaladja a 6000 hl-t, a meglévô barrique hordó állomány<br />

pedig a közeljövôben jelentôsen bôvül. A Kft. évente 350.000 palack bort állít elô amelyet 30%-ban a hazai piacra forgalmaz<br />

a Zwack Kereskedelmi Kft. által 70%-ban pedig exportál a világ 15 országába.<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 39


szüretre, neki kedveskedvén írta Szegszárdi<br />

bordal címû költeményét, amelyben<br />

így szól: „Ide hát, te bazsarózsa!<br />

/Poharunkba, bikavér!”. Azt is megjegyzi:<br />

„Ha szekszárdi borral élne / Minden<br />

ember, mint te s én, /Nem rágódnék<br />

annyi hernyó / Nemzetünk szent törzsökén!”<br />

Emellett azonban ma is igaz: „Béla<br />

király idejében/ még magyar volt a<br />

magyar, / Most ezerfelé szakadva, / Tudja<br />

isten mit akar! / Még a bort sem issza<br />

most úgy, / Mint az ôsök idején, / Sört<br />

iszik vagy kávélével / Töltözik most ifju,<br />

vén.”<br />

Mindez azonban nem zavarta szekszárdiakat<br />

abban, hogy l856-ban megalapítsák<br />

hazánk elsô borkereskedô részvénytársaságát,<br />

amelynek árszabályában<br />

két év múlva 11 szekszárdi vörösbor<br />

mellett három bátaapáti, két csibráki,<br />

egy-egy decsi, ôcsényi és alsónánai is szerepelt.<br />

A fehér borok kínálatán pedig<br />

szintén ezek a községek osztoznak. A fellendülést<br />

jól jellemzi az l883-ból származó<br />

adat: négy dunántúli megyét véve<br />

itt találhatók Tolnában a legmagasabb<br />

jövedelmû szôlôföldek.<br />

A megyében az 1885-ben megjelenô<br />

s az 1890-es években hatalmas jégverésekkel<br />

együtt pusztító filoxéra (szôlôgyökértetû)<br />

tízezreket fenyegetett létalapjukban.<br />

Az elôdöket dicséri, hogy –<br />

országosan elsôként és példamutatóan –<br />

itt sikerült megyei összefogással meg-<br />

szervezni a védekezést, a rekonstrukciót,<br />

de ekkor lendül föl a paksi homoki szôlôk<br />

telepítése is. Dr. Roboz Zoltán, aki a<br />

munkát elindította és elméletileg megalapozta,<br />

és Nits István, aki évenként ezreknek<br />

tartott szôlôoltási tanfolyamot,<br />

egészségét és fél életét áldozta ennek az<br />

ügynek. Az eredményeket jól mutatja,<br />

hogy az országban egyedül Szekszárdon<br />

létesítettek külön két aranykorona-osztályt<br />

a helyi szôlôknek, mert oly magas<br />

volt a jövedelmük. Itt készült 1908-ban,<br />

hazánkban elsôként mozgófilm a szôlôtermesztésrôl<br />

és a szüretrôl. A világkiállításokon<br />

a bátaapáti és szekszárdi borokat<br />

díjazták.<br />

A világháborúkat és válságokat átvészelt<br />

Tolna megyei szôlôk, ha nehezen<br />

is, de kibírták az ötvenes évek káros politikáját<br />

is. Legföljebb az 1954-ben<br />

Szekszárdon átutazó Nagy Imre nem tudott<br />

a nagyvendéglôben jó bort inni. Az<br />

1960-as évektôl megindult nagyüzemi<br />

szôlôrekonstrukcióval a hagyományos és<br />

újmódi kisgazdaságok is felveszik versenyt,<br />

amit jól mutatnak a helyi és országos<br />

borbírálatok. A legtöbb magángazda<br />

piacképes borát palackozza is, ugyanakkor<br />

megmaradt a régi pincék hangulata.<br />

Szekszárdon több mint négyezer vár barátokat,<br />

látogatókat. A történelmi borvidéken<br />

kívül például a györkönyi pincefalu,<br />

a sióagárdi Leányvár s szinte minden<br />

község és város határában a sok ki-<br />

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.<br />

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég<br />

elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb<br />

borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában<br />

a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre<br />

újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel<br />

fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította<br />

a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000<br />

palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra<br />

(pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt.<br />

tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni.<br />

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,<br />

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:<br />

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.


sebb-nagyobb présház, a helyi szójárás<br />

szerint: tanya rejti a legjobb borokat.<br />

A szôlô- és borkultúra hagyományainak<br />

megôrzését tûzte zászlajára az<br />

1988-ban alakult Alisca Borrend. Ez az<br />

egyesület a nemzetközi borrendek nagy<br />

családjába tartozik, testvérszervezetei Japántól<br />

Franciaországon át az Egyesült<br />

Államokig jelennek meg díszes palástban<br />

nevezetes alkalmakkor, felvonulásokon,<br />

népünnepélyeken.<br />

A szekszárdi borrendnek, akárcsak a<br />

többinek, sajátos ceremóniája, kedves,<br />

humoros, de tartalmas szokásrendje<br />

vonzza a barátokat. Évente mindössze<br />

SZEKSZÁRD<br />

Irányítószám: 7100 Körzetszám: 74<br />

Ha észak felôl a 6-os fôközlekedési<br />

úton érkezünk Szekszárdra a Sió-hídon<br />

kell áthajtanunk. A csatornát Beszédes József<br />

(1787–1852), a reformkor neves vízépitô<br />

mérnöke tervezte, a Balatont a Dunával<br />

köti össze. Az 56-os útra térve érjük<br />

el a város határát, mindkét oldalon benzinkút.<br />

A jobboldali töltôállomás után<br />

feltûnô rózsaszín épület, báró Augusz Antal<br />

(nevével még találkozni fogunk) egykori<br />

présháza ma magántulajdonban van.<br />

A határjelzô tábláig szôlôterületek szegélyezik<br />

utunk. Szekszárd városhatárát átlépve<br />

már a Rákóczi utcában járunk.<br />

Jobbra a Szekszárdi Mezôgazdasági Rt.<br />

épülettömbje (Rákóczi u. 132.) A szekszárdi<br />

történelmi borvidék meghatározó<br />

nagyüzeme itt mûködteti a híres Lisztpincészetét.<br />

Évente 4000 tonna szôlôt<br />

dolgoznak fel, a feldolgozó, erjesztô,<br />

érlelô, palackozó kapacitása 30.000 hektoliter<br />

évente. Különlegessége a 110 hektár<br />

bioszôlô ültetvény, ahonnan szigorú<br />

technológiával készült SKAL minôsítésû<br />

borok kerülnek ki.<br />

A Parászta-patak hídját elhagyva már<br />

az Újvárosban járunk, lakosai az 1794. évi<br />

42 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

néhány rendes tagot avatnak: a legkiválóbb<br />

helybéli borosgazdákat tisztelik<br />

meg ezzel, valamint egy-két országos,<br />

vagy nemzetközi hírû írót, mûvészt, politikust.<br />

Aki barátait szeretné tiszteletbeli<br />

taggá avatni, arra is lehetôség nyílik,<br />

ha elôre bejelenti a Vármegyeháza Borozóban<br />

(Szekszárd, Béla tér 1.), a borrend<br />

székhelyén. Az avatási ceremónián felhangzik<br />

a híres Háry Jánoshoz kötôdô<br />

legenda is, az új tag pedig – a próbák letétele<br />

után – díszes oklevelet, bronz plakettet,<br />

s életre szóló élményt vihet magával.<br />

No és két üveg saját névre palackozott<br />

bor is jár a „felavatottnak”.<br />

nagy tûzvészt követôen telepedtek le. (Augusztus<br />

7-én másfél óra alatt több, mint<br />

600 ház lett hamuvá.). Az utca képét látva<br />

a parasztpolgári építkezés, a mezôvárosi<br />

múlt köszön vissza. Stílusos foghíjbeépítésekkel<br />

ôrzik ezt a szekszárdiak. Az út baloldalán<br />

a Pázmány tér ékelôdik a házsorok<br />

közé, az újvárosi templommal, mely<br />

Hrabovszky Anna alapítványából 1868-ra<br />

készült el. A templom felavatására írta<br />

Liszt Ferenc a Szekszárdi misét, de azt<br />

csak jóval késôbb mutatták be itt, s ma Jénai<br />

miseként ismert.<br />

(A templom megtekinthetô bejelentéssel.<br />

Cím: 7100 Szekszárd, Pázmány tér<br />

6., vagy telefonon a sióagárdi plébánia hivatalban.<br />

Tel: 74/437-039. Miserend:<br />

kedd, szerda, péntek 17.30, vasárnap<br />

7.30, 10.00, minden második vasárnap<br />

18-kor német nyelvû mise.)<br />

A városközponthoz közelítve a Rákóczi<br />

F. u. 2. szám alatti saroképület (jobbra)<br />

árul el valamit a múlt századi Szekszárdról.<br />

Ez az Adler-féle ház Szekszárd<br />

elsô kétemeletes polgárháza volt. Adler N.<br />

János helyi kereskedô emeltette, ma a Sárszeg<br />

ÁFÉSZ központja található benne.<br />

Vele szemközt az Illyés Gyula Pedagógiai<br />

Fôiskola épülettömbjét (Rákóczi u.<br />

1.) látjuk. Jobbról a Szent László utca tor-


kollik a hömpölygô forgalommal birkózó<br />

fôutcába. Folytatása a zsebkendônyi zöld<br />

területtel kezdôdô Tinódi utca, alatta<br />

rejtôzik a Séd-patak, ma már csak a Zrínyi<br />

utcánál érkezik a felszínre. A Tinódi utca<br />

torkolatától már nem a Rákóczi, hanem a<br />

Széchenyi utcában haladunk. Itt az egykori<br />

polgári leányiskola gyönyörûen felújított<br />

saroképületén (Széchenyi u. 2.) akad<br />

meg a tekintetünk. Az épülettömbben az<br />

Ady Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképzô<br />

Intézet mûködik.<br />

A következô háztömbben találjuk a<br />

híres szekszárdi mester, Nepp Dénes bôrés<br />

szíjgyártó mûhelyét (Széchenyi u. 16.),<br />

világbajnok fogathajtók lószerszámai kerültek<br />

ki a keze alól. Jobbról a Skála áruház<br />

mai épülete, majd a nagyposta 1910ben<br />

emelt, szecessziós építészeti és a modern<br />

jegyeket ötvözô tömbje mellett haladunk<br />

el. Jármûvel már a jobbszélsô sávba<br />

sorolunk, hiszen néhány méter után Szek-<br />

szárd szívében, a Garay téren találjuk magunkat.<br />

Szánjunk még másfél kilométert<br />

arra, hogy a város legmagasabb pontjához,<br />

a kilátóhoz felkapaszkodjunk!<br />

A téren felfelé a Béla térre jutunk, innen<br />

nyílik bal kéz felôl a Munkácsy utca,<br />

amelyik a Kálváriára vezet. Kiss István<br />

szobrászmûvész már a városközpontból is<br />

felfedezhetô Kilátó címû alkotása fogadja<br />

az utazót. Az elénk táruló látvány nemcsak<br />

a rendívül szép fekvésû, 38000 lakosú<br />

kisvárost, hanem a távolabbi nevezetességet<br />

is mutatja. Nézelôdjünk egy kicsit!<br />

Északra tekintve a látóhatáron magasodik<br />

a paksi atomerômû négy hatalmas<br />

blokkja. Északkelet felôl a tolnamözsi<br />

templom figyel bennünket, a keleti horizonton<br />

Gemenc Európa hírû erdeje hívogat<br />

pihenésre. A délkeleti látóhatár szélén<br />

a bajai gabonatároló áll oszlop-szerûen,<br />

elôtte pedig a sárközi községek, Decs,<br />

Ôcsény, Sárpilis, Alsónyék.<br />

Szekszárdi panoráma<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 43


Ha ezredéveket tudna befogni tekintetünk,<br />

északkeletre a Palánki-sziget ôsemberét<br />

láthatnánk az ôskôkor idejébôl, s<br />

a lengyeli kultúra emberét a város régi<br />

központjában. A kettô között fekszik a<br />

Bogyiszlói úti, közel nyolszáz síros avar<br />

temetô, hajdani kerámiakészítôk feltárt<br />

nyughelye. Déli, délkeleti irányban, kelták,<br />

római kori katonák és polgárok számos<br />

emléke. Hiteles feljegyzések tanúskodnak<br />

arról, hogy a ma Kálváriának nevezett<br />

Bartina-dombon magasodott egy<br />

római ôrtorony. A domb oldalában pedig<br />

a múlt század végén sorban kerültek elô a<br />

római, török kori sírok. A század elején<br />

még egy a Napistennek állított oltárkövet<br />

is találtak. Ennek lelôhelye, a Kisbödô s<br />

mögötte a Fölsôváros a honfoglalás óta<br />

ôrzi, védi a legragaszkodóbb helybélieket,<br />

akik még ma is többnyire református<br />

szôlôbirtokosok.<br />

A mezôváros egykori nyugati bejárójában<br />

áll a Remete kápolna. (A Garay<br />

tér–Béla tér vonalán nyugati irányban a<br />

Bartina utcában folytatva utunkat szinte<br />

észrevétlenül érünk a Remete utcába,<br />

amely a Kápolna térre vezet.) Az 1758ban<br />

épült kápolna híres Kisasszony-napi<br />

búcsújáró hely. Érdekesség, hogy 1865ben<br />

még Liszt Ferenc is felkereste a nevezetes<br />

napon. A kecses barokk kápolna – a<br />

helyi hagyomány szerint – a mohácsi vész<br />

után itt letelepedett, s Mária kultuszát<br />

ápoló remete emlékét ôrzi. Itt tartják minden<br />

évben szeptember 8-án, vagy az azt<br />

követô vasárnapon a híres Mária-napi búcsút.<br />

(A kápolna megtekinthetô a belvárosi<br />

plébániahivatalban való bejelentkezéssel<br />

Tel.: 74/311-464.)<br />

Ahogy azonban tekintetünk körbehaladt,<br />

ugyanazt láthatjuk ma, amit Gyürk<br />

Antal 1867-ben: „A szegzárdi hegyek, miután<br />

a szôlôkben igen számosak a borházak,<br />

messzirôl ritkábban épült várost,<br />

mintsem szôlôhegyet mutatnak.” Ma<br />

egyútttal azt is jelzik, hogy évszázadokon<br />

át megmaradtak a családi gazdaságok.<br />

44 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Hozzájuk formálódtak a munkások, értelmiségiek,<br />

hivatalnokok szokásai: aki csak<br />

teheti, elôbb-utóbb szôlôt vesz, s büszkén<br />

issza, versenyezteti, kínálja saját borát.<br />

Éppúgy igaz volt ez Babits Mihály orvos<br />

dédapjára, mint a ma itt élôk többségére.<br />

A három tájegység, az Alföld Dunán<br />

túl nyúló síkja, a Mezôföld legdélibb<br />

nyúlványa és a Szekszárdi-dombság találkozásánál<br />

emelkedô kilátóból a Munkácsy<br />

utcán indulunk el lefelé. A balfelôl látható<br />

villasort 1905-ben kezdték el építeni,<br />

15/a. számú házában lakott dr. Lepold<br />

Lajos, akinek 1912-ben megjelent „A<br />

presztízs” címû könyve néhány év alatt az<br />

angol, amerikai, francia és német szociológiai<br />

irodalmat is meghódította. Szerzôje<br />

Ady, Jászi Oszkár és Babits Mihály barátságával<br />

büszkélkedhetett.<br />

Szekszárd történelmi közponjában, a<br />

Béla téren a XVIII–XIX. század ad egymásnak<br />

rendevút. A ma is létezô legkorábbi<br />

épület a régi apáti székház, (Béla tér<br />

9., a Városháza mellett) amelyet az 1700as<br />

évek közepén kezdett építtetni Trauthsohn<br />

József szekszárdi apát, késôbbi bécsi<br />

érsek, aki a császárvárosban ma is páratlan<br />

szépségû barokk palotát emeltetett.<br />

Ugyancsak az ô apátsága alatt létesült a<br />

Szent-háromság szoborcsoportja, amely<br />

1753-as felállítása óta emlélekezteti a<br />

szekszárdiakat a pestisjárványtól megóvó<br />

gondoskodásra. (Érdekessége, hogy eredetileg<br />

nem ezen a helyen állott, hanem<br />

északabbra, de amikor 1828-ban a vármegyeház<br />

építésébe fogtak, szétbontották, s<br />

mai helyén állították fel. Alapozási hiányosságai<br />

miatt enyhén északra dôl.)<br />

A tér jellegét meghatározza a középen<br />

álló, 1802–1805 között épült copf stílusú<br />

templom.<br />

Thallher udvari építész tervezte, Közép-Európa<br />

legnagyobb egyhajós katolikus<br />

temploma, amelynek belsô terében<br />

Stephan Durlach oltárképe a feltámadást,<br />

Joseph Schmidt bécsi akadémikus festô<br />

képei pedig az egykor a Szent Megváltó-


nak ajánlott templomban Jézusnak állít<br />

emléket születésétôl feltámadásáig.<br />

A díszes mozaik ablakok Wosinsky<br />

Mór szekszárdi plébános gyûjtése nyomán<br />

készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán.<br />

Húsz évvel késôbb galambokat<br />

füstölô gyerekek végeztek akaratlan átalakítást:<br />

a torony leégett, s 1926-ban mai<br />

formájára építette át Diczenty László<br />

szekszárdi építész. (A templom megtekinthetô<br />

a szemközt lévô plébánián való<br />

bejelentéssel, Szekszárd, Béla tér 9. Tel:<br />

74/311-464. Miserend: hétköznap: 7.00,<br />

18.00 – nyári idôszámításkor 18.30 –,<br />

ünnepnapon és hétvégén: 18.00 – nyári<br />

idôszámításkor 18.30).<br />

Diczenty László már a városháza átépítésekor<br />

bizonyította rátermettségét. Az<br />

eredetileg 1846. október 18-án – Liszt itt<br />

jártakor – átadott, klasszicista stílusú épület<br />

nagy tanácsterme 1905-ben, Szekszárd<br />

rendezett tanácsú várossá nyilvánítása<br />

után annyira megrepedt, hogy a tanácskozó<br />

városatyák a réseken a térre láthattak.<br />

Ezért 1908-ban mai formájára alakították<br />

át, persze még a jobb szárnyához ragasztott<br />

szörnyûség nélkül.<br />

A városházát polgármesterként leghosszabb<br />

ideig Vendel István irányította,<br />

aki 1920–1944-ig viselte a tisztet. Mûködése<br />

alatt a megyeszékhely nagyban városiasodott,<br />

tereit, utcáit, parkjait és sok<br />

gondot okozó patakját rendezték. Vendel<br />

írta az elsô monográfiát is az idôközben<br />

megyei várossá nyilvánított településrôl<br />

1940-ben.<br />

A városházával átellenben 150 évig iskola<br />

állott, most tekintetünk az 1892-ben<br />

épült igazságügyi palotáig kalandozhat.<br />

Ma is e célt szolgálja, az ügyészséget és a<br />

bíróságot rejti az épület. Esztergomból<br />

uszályon hozták ide 80000 ezer tégláját, a<br />

helyi ipar nagyobb dicsôségére. Egykor az<br />

igazságügyi személyzetnek is otthont<br />

adott a palota 1895-tôl szomszédja lett a<br />

börtön, amelynek több nevezetessége is<br />

van.<br />

Építésekor itt volt az elsô sztrájk,<br />

1896-ban pedig – miközben a vásártéren<br />

még a millenniumi díszlakoma zajlott -<br />

kigyulladt, s a földszintes tüzekre berendezett<br />

helybeli önkéntes tûzoltók igyekezete<br />

dacára leégett. Ennek ellenére azzal<br />

dicskedhetett a fegyintézet, hogy Szekszárdon<br />

elôször itt volt központi fûtés és<br />

hideg-meleg vizes rendszer. (Itt akasztottak<br />

utoljára nôi elítéltet honunkban.)<br />

Sétánk során akaratlanul is körbejárjuk<br />

a térnek nevet adó I. Béla szobrát,<br />

Lessenyey Márta alkotását, amely a kortársak<br />

leírása szerint legendásan daliás királyt<br />

a Képes Krónika nyomán ábrázolja.<br />

Az 1060–1063 között uralkodó férfiú pogányként<br />

született és élt számûzöttként a<br />

lengyel udvarban, ahol – akárcsak a nép-<br />

Közép-Európa<br />

legnagyobb egyhajós<br />

katolikus temploma<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 45


I. Béla király<br />

szobra, háttérben a megyei<br />

börtön<br />

A régi Vármegyeháza<br />

udvara<br />

mesék hôse – nevezetes párviadal nyomán<br />

elnyerte a királyság egy részét s Adelhaid<br />

királylány kezét. Alighanem ekkor keresztelkedhetett<br />

meg s váltotta fel pogány Bölénybika<br />

nevét Bélára. Saját jelképeként<br />

azonban megôrizte ezt is: ott találjuk az<br />

általa 1061-ben alapított szekszárdi apátság<br />

egyik oszlopfôjén. A kereszténységet<br />

megszilárdító, a lázadást leverô király<br />

olyan monostort emeltetett ide, amely az<br />

utazónak már 30-40 kilométerrôl világossá<br />

tette, ki az úr a vidéken. Az apátság<br />

alapfalai különbözô nézôpontból tekintve<br />

azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak<br />

megfelelni a nyugati s a bizánci templomlépítési<br />

elveknek.<br />

Ma a teret keletrôl a Pollack Mihály<br />

tervezte mûemlék épület, a régi vármegyeháza<br />

(Béla tér 1.) zárja le. Az 1967-ben<br />

feltárt apátsági falak a vármegyeháza belsô<br />

udvarán emlékeztetnek az egykor 44 falut<br />

és mezôvárost birtokló apátság fénykorára,<br />

amikor az egyházi birtokosok sorában<br />

az elsô öt között volt gazdasági-katonai<br />

erôben. (Ingyenesen megtekinthetô.)<br />

Az apátság temploma mellé bencés<br />

rendház, köré vár épült az idôk folyamán.<br />

Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el.<br />

1541-ben a szandzsákszékhellyé lett Szekszárd,<br />

dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben<br />

innét nézhette végig, hogy Horvát Márk<br />

Szigetvárról idelovagolt vitézei miként<br />

dúlják, rabolják, égetik föl a mezôvárost,<br />

hogy adnak kézzelfogható leckét a kettôs<br />

adóztatásból.<br />

A mai várfal a XVIII. században Mérey<br />

Mihály apát idején létesült, az egykori<br />

rendház – Pollack Mihály mesteri, klasszicista<br />

tervei alapján – észrevétlenül simul a<br />

vármegyeháza monumentális, de mégis<br />

emberléptékû tömbjébe. Épültekor valóban<br />

illettek rá Garay szavai: mint parasztlánykák<br />

között a pünkösdi királyné. Ha el<br />

is készült 1833-ra, mégsem tudták felavatni,<br />

mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a<br />

megye nemesei nem szívelték, ô meg nem<br />

is tudta volna vendégül látni a karokat és<br />

46 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

rendeket az avatáskor. Végre 1836. augusztus<br />

8-án gróf Eszterházy fôispán 300<br />

szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is<br />

felavatta, aminek emlékét a belsô udvar<br />

három ekkor ültetett tiszafája is ôrzi. Ma<br />

is elidôzhetünk alattuk. Zajos megyegyûlések<br />

és választások tanúja volt a reformkorban<br />

a Csapó Dániel alispánsága alatt<br />

épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is<br />

megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj István<br />

– elsôként a két magyar nemes közül<br />

– e falak között jelentette be: önként adó<br />

alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást<br />

jelent.<br />

A jeles hazafi szobra, Konrád Sándor<br />

alkotása a külsô kert dísze. Sétáljunk erre,<br />

s az épület bejáratától jobbkéz felé, szép<br />

környezetben itt találjuk az 1994-ben<br />

Szatmári Juhos László és Baky Péter által<br />

készített Borkutat is. Nevezetes napokon,<br />

vagy csoportok kérésére csapjaiból – a<br />

Vármegyeháza Borozó közremûködésével<br />

– a borvidék legjobb borait juttatja a<br />

poharakba. (Bejelentés, megrendelés:<br />

Szekszárd, Béla tér l. telefon: 74/411-564)<br />

A város jószerivel egyetlen borozója egyben<br />

szôlô- és bortörténeti kiállítás gazdája<br />

és az Alisca Borrend székhelye is. Termeiben,<br />

amelyeket az egykori vármegyei tömlöcbôl<br />

alakítottak át, nagyobb csoportokat<br />

is fogadnak, és természetesen kínálnak<br />

kitûnô szekszárdi borokkal. (A megyeháza<br />

bejáratánál balra.) Aki azonban az 1846ban<br />

megyeházi hangversenyt adó Liszt<br />

emlékét keresi, vagy a hímeskô-mûvész,<br />

Mattioni Eszter alkotásaira kíváncsi, (az<br />

udvaron át középtájt kell jobbra a feljárót<br />

keresni) megtalálhatja az emelet tárlatait.<br />

A Liszt Ferenc emlékkiállítás illetve a<br />

Mattioni Eszter festményei és hímes kövei<br />

címû kiállítás nyitva: hétfô kivételével naponta<br />

9–17 óráig. Címe: 7100 Szekszárd,<br />

Béla tér 1. Tel: 74/ 316-222.<br />

A másik épületszárnyban, a Tolna<br />

Megyei Levéltárban komoly kutatómunkára<br />

is alkalom nyílik. A többezer folyóméter<br />

irat mellett könyvtár, folyóirat-


gyûjtemény és színvonalas alkalmi kiállítások<br />

várják az érdeklôdôket.<br />

Ha ismét a Béla térre lépünk, az<br />

1848. március 25-i nagy népgyûlést idézi<br />

az eredetileg országzászlónak készült, ma<br />

Petôfi és Kossuth dombormûvével díszes<br />

oszlop, 1956-ot pedig az a kettôs kopjafa,<br />

amelyet felállításakor ideiglenesnek szántak,<br />

de aztán mégis megmaradt.<br />

Ez már a tér nyugati részén található,<br />

akárcsak az ettôl jobbra álló Fejôs-ház,<br />

ahol az elsô és mindmáig leghosszabb életû<br />

helyi újság a Tolnamegyi Közlöny<br />

szerkesztôsége volt az induláskor, 1873.<br />

március 5-én. Ettôl északnyugatra jutunk<br />

az egykori Szent László, ma Babits Mihály<br />

utcába, ahol a 13. szám alatt a költô szülôházát<br />

s benne a múzeumot fedezhetjük<br />

fel.<br />

Mielôtt bemennénk, pár lépéssel<br />

elôbb Hollós László akadémikus, gombatudós,<br />

többszáz gomba elsô leírójának<br />

szülôháza a 11. szám alatt, Dienes Valéria<br />

(1879–1978), az elsô magyar profeszszornô<br />

szülôháza pedig a 17. szám alatt található.<br />

Ez utóbbival szemben mûködött<br />

a századfordulón Lengyel Pál eszperantista<br />

nyomdája, amelyben a nyelv világlapja,<br />

a Lingvo Internacia is készült öt évig.<br />

Dienes Valéria emlékét iskolanév és<br />

márványtábla, Lengyel Pálét bronztábla s<br />

az itteni Eszperantó tér neve ôrzi az 1980as<br />

évek óta. (Dienes Valéria édesapja,<br />

Geiger Gyula is megérdemli, hogy meg-<br />

HOTEL GEMENC<br />

7100 SZEKSZÁRD<br />

Mészáros Lázár u. 2.<br />

Tel.: 74/311-722<br />

Fax: 74/311-335<br />

Szállásbiztosítás<br />

turistakategóriától<br />

három csillagosig,<br />

vadászat és lovaglásszervezés<br />

emlékezzünk róla: az ô lapja, a Szekszárd<br />

Vidéke használta elôször hivatalosan<br />

1881-tôl mai formájában Szekszárd nevét,<br />

amely 1903 óta lett kötelezô.)<br />

Geigerékkel – ahogy az Babits Mihály<br />

Halálfiai címû regényében olvasható –<br />

gyakran a ház végében lévô rózsakerten<br />

keresztül jártak át egymáshoz, mi ezt már<br />

nem tehetjük, de az 1850-es évektôl zöld<br />

kapus épületben századunk egyik legnagyobb<br />

egyéniségének szellemével találkozhatunk.<br />

Megkönnyíti ezt Farkas Pál szobrászmûvész<br />

sokak által megcsodált Babitsszobra,<br />

amelyet – mint talán egykor a<br />

gondolataiba mélyedt költôt – az udvaron<br />

találunk. Itt állt Illyés Gyula 1967-ben,<br />

amikor az elsô múzeumot nyitották, itt<br />

beszélt Juhász Ferenc, amikor 1983-ban a<br />

felújított, kibôvitett gyûjtemény is készen<br />

állt. Mindkét tárlat néhai Mohayné Vendel<br />

Lucy munkája nyomán jöhetett létre,<br />

hiszen ô fél életét erre áldozta.<br />

A mai múzeum földszintjén Babits édesanyjának<br />

szobája, ahol Mihály is született 1883.<br />

november 26-án. A család fogadószobája Babits<br />

Mihály megannyi gyermekkori emlékével<br />

köszönti a látogatót.<br />

Az emeleten a családi hagyományoktól,<br />

Babits gyermekkorától az érett költô és irodalomszervezô<br />

hazai és küföldi köteteinek kiállításáig<br />

juthatunk. Babits élete során mindvégig<br />

oly szívesen látogatott ide, számos verse itt született,<br />

s itt játszódik a Halálfiai címû regény<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 47


Emlékmúzeum<br />

Babits szülôházában<br />

Babits Mihály szobra,<br />

Farkas Pál alkotása<br />

48 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

több fejezete is. Hazám! címû versének sorait<br />

idézzük: „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat !<br />

/ Itt a szoba, melyben megszülettem, / melyet<br />

szemem legelôször látott, / itt a kert, amelyben<br />

építettem / homokból az elsô palotákat. / Amit<br />

én emeltem, mind homok volt: / de nagyapám<br />

háza bizton áll még / s éveimbôl, e fojtó romokból<br />

/ hogy révébe meneküljek, vár még. / .../<br />

Szállj ki lelkem, keresd meg hazámat ! / Oly hazáról<br />

álmodtam én hajdan, / mely nem, ismer<br />

se kardot, se vámot / s mint maga a lélek,<br />

oszthatalan ...”<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig,<br />

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13.<br />

Tel: 74/312-154)<br />

Irodalom:<br />

Babits Mihály: Halálfiai. – Szépirodalmi K. – Bp., 1984.<br />

586 p.<br />

Töttôs Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. – Szekszárd<br />

Város Tanácsa. – Szekszárd, 1985. – 164 p.<br />

Vendel–Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még...”. –<br />

Szekszárd, 1983., 56 p.<br />

A Babits utcából érdemes folytatni sétánkat<br />

a Mérey utcában. Balra fordulva<br />

néhány száz méter után a Kálvin térre jutunk.<br />

Ha az itt álló református templomot<br />

szeretnénk megnézni, a református<br />

lelkészi hivatalban kell jelezni szándékunkat<br />

(Szekszárd, Kálvin tér 12–14. Tel:<br />

74/315-624. Istentisztelet: vasárnap 10 és<br />

18 órakor, kedden 17.30-kor).<br />

Miközben Babits nyomát keresve<br />

visszafelé haladunk a Béla téren, érdemes<br />

tudnunk, hogy 1961-ig itt volt a ma Várközben<br />

lévô piac is. Azért addig, mert akkor<br />

június 10-én másfél óra alatt 82 milliméter<br />

esô zúdult a városra, a piaci árusokat<br />

és kofákat a Béla térrôl a Garay térre<br />

sodora az áradat, még az aszfaltot is felgöngyölítette.<br />

(Ma szerdán és szombaton<br />

van nagy-piac. A vármegyeháza melletti<br />

keskeny kis macskaköves utcán áthaladva,<br />

vagy a Garay térrôl az árkádok alatt – feltekintve<br />

láthatjuk a Szegzárd Szálló feliratot<br />

– átkelve találjuk meg a piacteret).<br />

Mi is, mint annak idején az áradat, a<br />

kelet felé fekvô Garay térre igyekszünk.


Tegyünk egy kis kitérôt az egykori Német,<br />

1882 óta Bezerédj utcába. (Ha a Béla<br />

téren állunk, s hátunk mögött a Szentháromság<br />

tér, jobb kéz felé kell elindulnunk).<br />

A Fekete-erdôbôl jött telepesek itt<br />

kaptak házhelyet a XVIII. század elsô felében,<br />

az utca túlsó végén már 1760 elôtt<br />

felépítették kápolnájukat is, ahol anyanyelvükön<br />

hallgatták a misét.<br />

A Béla teret délkeletrôl záró egykori<br />

Szegzárdi Takarékpénztár (Bezerédj u. 2.)<br />

emeletén lakott ifjúkorában Mészöly<br />

Miklós, a ház Bezerédj utcai frontjával átellenben<br />

élt Tormay Károly fôorvos, itt<br />

született fia, Tormay Béla, akinek a magyar<br />

állategészségügyi szervezetet köszönhetjük,<br />

s akinek emlékét szülôháza falán<br />

bronz emléktábla ôrzi.<br />

Az Állategészségügyi Állomás Tormay<br />

Béla díjat alapított, amelyet évente a megyében<br />

dolgozó állatorvosoknak ad át. A<br />

fellelhetô hagyatékokból kiállítás tekinthetô<br />

meg: TM-i Állategészségügyi és<br />

Élelmiszerellenôrzô Állomás 7100 Szekszárd,<br />

Tormay Béla u. 18. Tel.: 74/415-<br />

422.<br />

Életpályájának fontosabb állomásaival a<br />

kiállítás keretében ismerkedhetünk meg.<br />

Tormay Béla okleveles mezôgazda, állatorvos,<br />

miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos<br />

Akadémia tagja, az agrár felsôfokú képzés<br />

fejlesztôje, reformátora, kiváló oktatás-szervezô<br />

és vezetô egyéniség.<br />

Iskolai tanulmányait Szekszárdon kezdte,<br />

majd Pesten Szônyi Pál tanintézetében folytatta.<br />

1856-ban gazdasági gyakornok gróf Széchenyi<br />

István cenki uradalmában, majd egy év múlva<br />

ellenôri titkár gróf Károlyi István Derekegyházi<br />

gazdaságában. 1858–1860 között állatorvosi<br />

oklevelet szerez a pesti Állatgyógyintézetben,<br />

ezt követôen a bajorországi Weihenstephani<br />

Gazdasági Tanintézetben tanul. Rövid ideig<br />

Nádudvaron, a családi birtokon dolgozik, majd<br />

1861-tôl két évig tanársegéd a pesti M.kir. Állatgyógyintézetben,<br />

1863-tól állatorvosi segédtanár<br />

Keszthelyen az Országos Gazdászati és Erdészeti<br />

Tanintézetben, 1869. január 23-tól<br />

Debrecenben az Országos Felsôbb Gazdasági<br />

Tanintézet igazgatója, 1873. október 11-tôl a<br />

pesti M.kir. Állatgyógyintézet tanára, a tanártestület<br />

jegyzôje, 1875-tôl az Intézet igazgatója,<br />

egészen 1888-ig. Vezetése alatt hazai állatorvosképzô<br />

intézményünk valósággal felvirágzott.<br />

Igazgatói és tanári ténykedésének megtartása<br />

mellett közben 1880-ban megszervezi a<br />

Földmûvelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium<br />

állattenyésztési osztályát, majd vezeti<br />

a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. 1886tól<br />

az összes gazdasági szakiskola és akadémia<br />

fôigazgatója miniszteri tanácsosi rangban.<br />

1901-tôl államtitkár, 1902-tôl a Magyar Tudományos<br />

Akadémia tagja.<br />

Szakirodalmi ténykedése rendkívül kiterjedt.<br />

Könyveinek és önálló füzeteinek a száma<br />

több, mint 40. Szakközleményei több százra<br />

rúgnak. Dísztagjává választotta több hazai és<br />

külföldi tudományos társaság és egyesület. Számos<br />

hazai és külföldi kitüntetésben részesült.<br />

A Bezerédj u. 3. számú házban nyílt<br />

meg 1836-ban Szekszárd elsô óvodája,<br />

amely a reformkor alapításai közül a leghosszabb<br />

életûnek bizonyult.<br />

A következô ház a Bodnár- vagy<br />

Petschnigg-ház, mert Bodnár István író, a<br />

kaszinó utolsó elnöke lakta, Hans<br />

Petschnigg pedig tervezte. De itt élt 1904ig<br />

Székely Ferenc is, aki a vármegye levéltárát<br />

elôször rendezte.<br />

Tormay Béla<br />

(1839-1906)<br />

Felsôváros,<br />

az ôsi Szekszárd<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 49


A túloldalon a 14. számú házban<br />

többször megfordult Bartók Béla, aki elsô<br />

feleségét és Béla fiát látogatta meg itt. A<br />

20. számú házban élt dr. Sass István,<br />

Petôfi Sándor legrégibb barátja, a vármegyének<br />

negyedszázadon át fôorvosa, valamint<br />

Sass Erzsike, Török Józsefné, akivel<br />

– ahogy azt A négyökrös szekér címû versben<br />

olvashatjuk – Petôfi csillagot választott<br />

a borjádi éjszakában. Az ô unokája<br />

Mattioni Eszter hímeskô-mûvész.<br />

A 24. számú házban volt 1897-ig a<br />

városka elsô zsinagógája, de lakott itt<br />

Vendel István polgármester, s a kivégzett<br />

Illy Gusztáv tábornok testvére, Teréz is.<br />

Az utca végén, az 56-os út mindkét<br />

oldalán az 1806-ban alapított megyei kórház,<br />

amelynek elsô alapszabályzatát még<br />

Babits Mihály dédatyja alkotta, arról sem<br />

feldkezvén meg, melyik betegnek mennyi<br />

bort adjanak az étele mellé. Az 1800 ágyas<br />

intézmény azzal dicsekedhet, hogy itt volt<br />

az országban elsôként számítógépes betegnyilvántartás.<br />

Ha a Béla térrôl a mai városközpontba,<br />

a Garay térre igyekszünk, vessünk egy<br />

pillantást a várfal fölött (az utca baloldalán)<br />

álló, 1699-ben kapott megyecímer<br />

kômásolatára.<br />

A tér jobboldalán dr. Leopold Kornél,<br />

ügyvéd, bankár és lapszerkesztô egykori<br />

háza (Garay tér 8.) – ma Konzum Bank –<br />

ahová Ady Endre is ellátogatott 1909ben.<br />

Szomszédságában 1913-ban nyílt<br />

meg a megyeszékhely elsô állandó mozija.<br />

Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen<br />

Német Színháza mûködik az emeletén. A<br />

német nyelvû darabokat elôadó, operetteket,<br />

vásári komédiákat, drámai elôadásokat<br />

repertoáron tartó színház a Tolna<br />

megyei németek és a nyelvet tanulók fontos<br />

támasza. (Címe: Német Színház, 7100<br />

Szekszárd, Garay tér 4. Tel: 74/316-533.)<br />

Az épület alsó szintjén a Budapest<br />

Bank Szekszárdi Fiókja, a tér sarkán az<br />

egykori Pirnitzer-ház (Széchenyi u.<br />

37–39.), ma üzeltház található. Pirnitzer<br />

50 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

József – késôbbi 48-as honvéd – 1840ben<br />

alapította cégét, amikor az elsô felszabadított<br />

megyebeli jobbágy, Mayer János<br />

kissé távolabb álló házában megnyitotta<br />

rôfösüzletét. Pirnitzer cége Szekszárd leghosszabb<br />

ideig fennálló kereskedôháza<br />

volt 1944-ig.<br />

A tér baloldalán, a Várköz benyílóját<br />

követôen (a várfal alatt) az 1876-ban alapított<br />

polgári fiúiskola 1879-ben emelt<br />

tömbje áll (Garay tér 1.), ma az I. Számú<br />

Garay János Általános Iskola. Itt ismerkedett<br />

a tudományokkal Hegedûs /Heckmann/<br />

Gyula, hazánk kiváló színésze,<br />

Szakály Ferenc történész és Levente Péter<br />

színész. Elôttük még ide járt a múlt században<br />

dr. Leopold Lajos és Dienes Valéria<br />

is polgáristaként.<br />

A város meghatározó épületét az<br />

1893-ban Lechner Ödön tervei szerint<br />

kibôvült Szegzárd Szállót a Magyar Kereskedelmi<br />

és Hitelbank helyreállította.<br />

Homlokzatán a mezôváros 1846-os címerének<br />

Fusz György és Kis Ildikó remekelte<br />

színes változata. Az egykori szálló elôdjében<br />

megfordult Liszt Ferenc, 1877 decemberében<br />

itt mûködött országunkban<br />

az elsô telefon – kávéházi attrakcióként<br />

egy napig –, de itt lépett föl elôször szülôvárosában<br />

Babits Mihály 1911-ben, itt<br />

kapott csokrot Beregi Oszkártól a kilencvenedik<br />

éve felé közeledô Sass Erzsike,<br />

Petôfi egykori múzsája. A fôtéren Garay<br />

János (1812–1853), a tér névadójának<br />

szobra fogadja az érkezôt. A város nagy<br />

szülötte, emelte Háry János alakját az irodalomba,<br />

1881-ig Zöldkút térnek nevezték<br />

a város központi részét. A költôrôl készült<br />

díjnyertes szobrot 1898. június 5-én<br />

avatták fel. (Szárnovszky Ferenc alkotása)<br />

Érdekesség, hogy bronzalakját Párizsban<br />

öntötték. Garay a maga korában népszerûségben<br />

Vörösmartyval és Perôfivel vetekedett.<br />

Az Akadémia tagjai sorába választotta,<br />

de ma inkább a Kodály–Paulini–Harsányi<br />

által 1926-ban megalkotott<br />

Háry János révén él tovább a neve.


Szobrától délkeletre, (a Széchenyi utcán<br />

átkelve) egykori szülôháza helyén a<br />

Diczenty László által tervezett palota áll.<br />

Elôbb a Tolna megyei Takarék és Hitelbank<br />

központja, ma az OTP Rt. Tolna<br />

Megyei Igazgatósága székháza (Mártirok<br />

tere 5–7.) és a Mecsek Füszért csemegeboltja<br />

kap helyet benne. Falán Várady<br />

Antal márványba vésett, örökbecsû soraival:<br />

„Itt született Garay, fészkébôl itt kele<br />

szárnyra, / könnyü pacsirta gyanánt égbe<br />

röpitni dalát. / Hallja egész ország s örömében<br />

reszket a fészek, / Mert dala honszeretet,<br />

mert dala hô szerelem.”<br />

A Garay teret keletrôl záró Széchenyi<br />

utca sarkán áll az Augusz-ház (Széchenyi<br />

u. 36–40.), amelynek legrégibb, déli részében,<br />

az akkori Fekete Elefánt Szállóban<br />

még II. József is járt.<br />

A középsô, árkádos rész a késôbbi báró,<br />

Augusz Antal alatt épült, itt volt látogatóban<br />

négy alkalommal Liszt Ferenc, itt<br />

alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát.<br />

A Mester emlékét nemcsak az<br />

épületben mûködô, róla elnevezett zeneiskola,<br />

hanem az oldalfalon Wigand Edit<br />

dombormûve is ôrzi.<br />

Az északi szárnyban található a Tolna<br />

Tourist Kft. irodája (Széchenyi u. 38.) A<br />

mûemlékegyüttes a város egyik legértékesebb<br />

építészeti kincse.<br />

A homokkô oszlopok alatt elhaladva<br />

százados fák árnyába érünk. Jobbról Borsos<br />

Miklós Liszt szobra bújik meg, távo-<br />

Az új cukrászda:<br />

Szekszárd, Mikes u. 8.<br />

Tel.: 74/319-869<br />

labb az út közelében Farkas Pál Háry János<br />

lovasszobra látható. Érdekesség, hogy<br />

ez utóbbit magánember dr. Joó Ferenc<br />

adományozta a város ifjúságának. Évrôl<br />

évre itt emlékezik meg legendahordozó<br />

elôdjérôl a Szekszárdi Szüret rendezvényei<br />

idején az Alisca Borrend. A kellemes pihenést<br />

nyújtó Liszt téren látható a város<br />

Hild-díja bronzba öntve, amelyet a belváros<br />

rendezéséért kapott Szekszárd. Itt találjuk<br />

a volt pártházat, a mai vállalkozók<br />

házát (Augusz Imre u. 1–3.).<br />

Sétáljunk át az árkádok alatt, északkeletre.<br />

Az Augusz Imre utca túloldalán a<br />

ZSITVAI CUKRÁSZDÁK<br />

Az elsô cukrászdát 1968-ban nyitotta<br />

Szekszárdon<br />

Zsitvai János cukrászmester.<br />

A család ma már két mûhelyben<br />

folytatja a hagyományokat, több,<br />

mint 50 féle süteményt, tortákat,<br />

klasszikus fôzött fagylaltokat, fagylaltkelyheket<br />

kínálva a hét minden<br />

napján.<br />

Garay János szobra,<br />

háttérben a<br />

Német Színház<br />

Az ,,elsô" cukrászda:<br />

Szekszárd, Tartsay-Gróf Pál u. sarok<br />

Tel.: 74/316-041<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 51


Varga Imre alkotta Prométheusz-szoborcsoport<br />

és park, amelynek ikertestvére<br />

Antwerpen egyik büszkesége. A szekszárdiak<br />

nemes egyszerûséggel a naplopó<br />

szobrának hívják.<br />

Miközben az 1909-ben ültetett platánsor<br />

alatt haladunk, a parkon át vessünk<br />

egy pillantást jobbra, ahol az út túloldalán<br />

a megye elsô fôgimnáziuma áll (Mártírok<br />

tere 7–9.), homlokzatán Eötvös József<br />

szobrával és Garay János nevével. Itt tanult<br />

többek között Mészöly Miklós, Baka<br />

István, Lázár Ervin (aki akkoriban ökölvívó<br />

bajnok is volt), Czakó Gábor. Az intézet<br />

alapító igazgatója, Wigand János, aki<br />

1896-ban még maga vezette be az anyakönyvbe<br />

a tanulni vágyók adatait.<br />

Az 1880-ban részvénytársaságként létesült<br />

sétakertben jobbról Orbán Antal<br />

Bajtársak címû szobra keltheti föl figyelmünket.<br />

A világháborús emlékmûpályázaton<br />

(1917) elsô díjat nyert alkotást egy<br />

vagon búza árán öntötték a Ganz-öntödében,<br />

s 1924-ben József fôherceg avatta föl.<br />

Oldallapján Bodnár István verssorai és<br />

414, az I. világháborúban meghalt szekszárdi<br />

férfi neve olvasható. Odébb a platánok<br />

árnyában Kiss Kovács Gyula Babits<br />

Mihály szobra szerénykedik, a róla elneve-<br />

zett Mûvelôdési Ház bejáratával szemben<br />

(Mártírok tere 10.).<br />

Az úton továbbhaladva bal kéz felôl<br />

leljük a mór stlusú Mûvészetek Házát,<br />

(Mártírok tere 20.) amelyet eredetileg zsinagógának<br />

építettek 1897-ben, Kerényi<br />

József rekonstrukciója nyomán született<br />

újjá. Falai között kortárs és klasszikus alkotók<br />

kiállításai, nívós hangveresenyek<br />

nyújtnak élményt a kultúrát szeretô embereknek.<br />

A ház elôtti diadalív a helyreállítás<br />

során megmentett öntöttvas oszlopokat<br />

foglalja modern keretbe. A régi csillár<br />

helyére világító térplasztika került, Fülöp<br />

Zoltán és Máté János iparmûvészek alkotása.<br />

Balra éjjel-nappali üzlet, a helyiek körében<br />

népszerû Bagoly (Mártírok tere<br />

18.). Jobbra a II. világháborús emlékmû,<br />

Fusz György alkotása, valamint a Wosinsky<br />

Mór Megyei Múzeum vár bennünket<br />

(Mártírok tere 26.). Bejárata elôtt a<br />

múzeum alapító, névadó bronzportréja –<br />

Farkas Pál alkotása. Az 1895-ben gróf<br />

Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által<br />

alapított múzeum épülete 1902-tôl –<br />

Schikedanz és Herzog tervei nyomán<br />

–magasodott ki az akkori város végen.<br />

TTiisszztteelltt HHööllggyyeemm,, UUrraamm!!<br />

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy országos hálózattal rendelkezô<br />

nagybank szolgáltatásainak széles választékát kínálja Önnek:<br />

- lakossági bankszámla-vezetés<br />

- devizaszámla-vezetés,<br />

valutaforgalmazás<br />

- deviza- és forint alapú bankkártyák<br />

- devizafedezet mellett nyújtott hitel<br />

- gépjármû hitelezés<br />

- értékpapír forgalmazás<br />

- értékpapírokra vonatkozó tôzsdei<br />

megbízások<br />

- befektetési tanácsadás<br />

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Tel.: 74/415-033, 415-216<br />

Augusz I. u. 7. Tel.: 74/415-472, 415-072<br />

Augusz I. u. 1-3. Tel.: 74/312-766<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 53


A száz évvel ezelôtt alapított Wosinsky Mór<br />

Múzeum számos kiállítással várja a látogatót. A<br />

földszinti régészeti bemutató az ôskortól a XI.<br />

századig kalauzolja az embert. A látnivalók közül<br />

kiemelkednek: a 30000 éves mammutborjú<br />

csontváza, a kányai kocsi alakú urna, a regölyi<br />

alán fejedelemnô ékszerei.<br />

Az emeleten a megye területén élô különbözô<br />

etnikumok és felekezetek életmódjában a<br />

XVIII–XX. század folyamán bekövetkezett életmódváltozások,<br />

a halászat, a vadászat, az állattartás,<br />

a mezôgazdasági és ipari tevékenység<br />

kísérhetô figyelemmel.<br />

A képtár és a bútorkiállítás a múzeum gazdag<br />

képzô- és iparmûvészeti gyûjteményébôl<br />

nyújt ízelítôt. A barokk és empire bútorokat<br />

XVI–XIX. századi festmények, portrék egészítik<br />

ki. A két hatalmas könyvszekrény korai nyomtatványokat,<br />

közte XVI. századi német nyelvû<br />

Bibliát rejt.<br />

A múzeum alapításának 100. évfordulóján<br />

rendezett „Megelevenedett képek. Egy kisváros<br />

a századfordulón” címû kiállítás az egy évszázaddal<br />

korábbi Szekszárdot mutatja be. Enteriôrök,<br />

életképek, hatalmas fotók segítségével<br />

kelti életre a régi Szekszárdot a vasútállomástól<br />

a Remete kápolnáig. A bazársor üzletei, a díszmagyarba<br />

öltözött férfiak csoportja, a remetei<br />

búcsú sokadalma a letûnt, békebeli világot idézi.<br />

A pincemúzeumban régészeti, néprajzi és<br />

fegyvergyûjtemény, valamint néhány iparosmûhely<br />

tekinthetô meg. (Látogatható hétfô kivételével<br />

naponta 10–18 óráig, tel./fax: 74/316-<br />

222, címe 7100 Szekszárd Mártírok tere 26.)<br />

Szobor-portré-ajándék-plakett stb.<br />

Egyedi és sorozat Formakészítés és<br />

színesfémöntés<br />

Csuhaj Tünde tojáshímzô<br />

Dombormûvezett tojás készítése<br />

Hímes tojás gyûjtô<br />

A múzeum elôtt Makrisz Agamemnon<br />

bronz nôalakja a mártírok emlékmûve<br />

látható. A vasút felé haladva visszanézhetünk<br />

a Gemenc Szállóra (a múzeum<br />

mögött, Mészáros L. u. 1.), amelyben Fülöp<br />

herceg, az angol királynô férje is járt.<br />

Elôre tekintve, az 1928-ban felépült<br />

evangélikus templomot látjuk, amelyben<br />

számos hangverseny során szólal meg a<br />

XVIII. századi felújított orgona. (Látogatható<br />

bejelentkezéssel az evangélikus lelkészi<br />

hivatalban, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel:<br />

74/311-653.<br />

Áhitat: vasárnap 10 órakor, minden<br />

második és negyedik vasárnap 9.30-kor<br />

németnyelvû áhitat).<br />

Ha a templom mellett a Zrínyi utca<br />

irányába indulunk el, rövid séta után egy<br />

kis mellékutcán folytathatjuk sétánkat. A<br />

neves kutatóról, Tormai Béláról nevezete<br />

el a hálás utókor ezt a terület, ahol ma az<br />

Állategészségügyi Állomás müködik (Tormai<br />

Béla u. 18.)<br />

A platánsoron át a Gyermekek Házáig<br />

(Bajcsy-Zsilinszky u. 8.), majd az<br />

autóbuszállomásig és a vasúti váróteremig<br />

jutunk. Szekszárdra 1883. november 26án<br />

gördült be az elsô szerelvény, de 1897ig<br />

zsákutca volt a vonal, ekkor épült a<br />

Bátaszékkel összekötô 17 kilométer.<br />

A vasútállomástól alig száz méterre, a<br />

Polláck Mihály utca 43. szám alatt található<br />

Szatmári Juhos László szobrászmûvész<br />

alkotótelepe, mûhelye. Nyaranta<br />

FORMA SYMPOSION BRONZ MÛVÉSZTELEP<br />

Alkotási és kivitelezési lehetôség<br />

7100 Szekszárd, Pollák M. u. 43., Bródy S. u. 30.<br />

Tel.: 74/317-095<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 55


A múzeumi<br />

homlokzat dísze<br />

A megyei múzeum<br />

épülete, elôterében<br />

Wosinsky Mór szobra<br />

56 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK


itt Forma Sympozion elnevezéssel júniusjúlius<br />

hónapokban nemzetközi alkotótábort<br />

tartanak, elsôsorban a bronz megmunkálásával<br />

foglalkozó alkotóknak.<br />

Az itt készült mûveket minden évben<br />

kiállításon mutatják be az érdeklôdôknek,<br />

az alkotótelepre hagyott bronzszobrokból,<br />

plasztikákból értékes állandó gyûjtemény<br />

alkakult ki. Helyben megtekinthetô bejelentkezéssel.<br />

A szobrászmûvész felesége, Csuhaj<br />

Tünde tojás díszítéssel foglalkozik, a legkisebb<br />

tojásoktól kezdve az emu, vagy<br />

strucctojásig „hímezi”, díszíti a szokatlan<br />

anyagot. (Bródy Sándor u. 30. Tel: 74/<br />

317-095.)<br />

A vasúton túl található a sportcsarnok<br />

(Keselyûsi út.), számos nemzetközi verseny<br />

és helybeli koncert színhelye. Ettôl<br />

balra a városi sporttelep. A közelben lévô<br />

szerény gyárváros kedvezô fekvése folytán<br />

kevéssé szennyezi a megyeszékhelyt, de az<br />

itteni cégek Tolnatej Rt. Aliscavin Rt,<br />

(elôbbi nevezetes trappista sajtjáról, utóbbi<br />

a szekszárdi történelmi borvidék borairól)<br />

egyébként sem rontják a levegôt.<br />

Az üzemek mellett az Osztrák–Magyar<br />

Monarchia egykori leghosszabb teljesen<br />

egyenes útján /12.828 méter/ juthatunk<br />

a Gemenci Kiránduló Központba,<br />

vagy a Sió-zsiliphez. Utunkat 1885-ben<br />

ültetett eperfák szegélyezik, amelyek emlékeztetnek<br />

az itteni, több világkiállításról<br />

nagydíjat hozó selyemhernyó-tenyésztésre<br />

és termékeire.<br />

Eszünkbe juthat azonban Mészöly<br />

Miklós számos regénye is, hiszen ezek<br />

ihletô helyén járunk.<br />

Szekszárd természeti, mûemléki látnivalói<br />

mellett kulturális, sportprogramjaival<br />

is bôven kínál vonzerôt. Nem árt tudni,<br />

mikor milyen rendezvénnyel fogadja a<br />

megyeszékhely az ideérkezôt.<br />

A Babits Mihály Mûvelôdési Házban<br />

március elsô napjaiban a Vita Agricoale<br />

Mezôgazdasági Szakkiállítás és Vásár nyílik<br />

meg.<br />

Május második hetében zajlik egy héten<br />

át a színvonalas, zenei életben kiemelkedô<br />

jelentôségû Bárdos Lajos Kórusfesztivál<br />

a Mûvelôdési Házban és a Mûvészetek<br />

Házában. Szintén májusban, de rendszerint<br />

annak utolsó hétvégéjén Pünkösdölô<br />

Országos Gyermek Néptáncfesztivál<br />

– színhelye a mûvelôdési ház.<br />

Három évente július második hetében<br />

a Dunamenti Folklór Fesztivált rendezik<br />

meg. E nagyszabású rendezvénysorozatnak<br />

csupán egyik helyszíne Szek-<br />

szárd, hiszen az öt sárközi községben eredeti<br />

környezetben keltik életre a hagyományokat<br />

és a helyszínek között ott találjuk<br />

a Duna túlfelén lévô Kalocsát is.<br />

Az itt élô németek legnagyobb ünnepe<br />

a május végi Pünkösdi Fesztivál.<br />

Visszatér minden év novemberében a<br />

Szekszárdi Néptáncfesztivál, melynek házigazdája<br />

a város nemzetközi hírû Bartina<br />

Néptánc Együttese.<br />

(A Mûvelôdési Ház rendezvényeirôl<br />

és aktuális kiállításairól érdeklôdni lehet:<br />

7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel:<br />

74/316-722.)<br />

Szekszárd és a bor elválaszthatatlan.<br />

Minden évben május elsô felében tartják<br />

Borrendi tag a<br />

vármegyeháza udvarán lévô<br />

borkútnál<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 57


Pünkösdi Fesztivál<br />

Prometheusz park<br />

meg az Alisca Bornapokat, ezen szakmai<br />

elôadások, gasztronómiai bemutatók szerepelnek.<br />

Megismerhetôk a neves borpincék.<br />

(Szekszárdi Történelmi Borvidék és<br />

Borkultúra Alapítvány 7100 Szekszárd,<br />

Béla tér 1. Tel: 74/411-133.)<br />

A Szekszárdi Szüreti Fesztivált hagyományosan<br />

szeptember harmadik hetében<br />

rendezik meg a Babits Mihály Mûvelôdési<br />

Ház elôtti téren, illetve sétányon. A programhoz<br />

kapcsolódik a Közép-Európai<br />

Írók, Politikusok és Mûvészek találkozója,<br />

amelynek helyszíne a Mûvészetek Háza<br />

gyönyörû épülete.<br />

A Mûvészetek Házában minden korosztálynak<br />

szóló zenei bérletek klasszikus<br />

és jazz koncertek éppúgy helyet kapnak,<br />

mint nívós elôadói estek. Évente visszatérô<br />

program a márciusi Akusztikus jazz<br />

találkozó, az októberi Szekszárdi Kamarakórus<br />

Fesztivál, a rendszerint december<br />

22-én megtartott karácsonyi és az elmaradhatatlan<br />

újévi koncert neves elôadó-<br />

58 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

mûvészekkel. (Információ: Mûvészetek<br />

Háza Szekszárd, Mártírok tere 20. Tel:<br />

74/312-282.)<br />

Sportprogramokban is bôvelkedik ez<br />

a kisváros. Július közepén tartják a Gemenci<br />

Nagydíj országúti kerékpár versenyt,<br />

melynek fénypontja minden évben<br />

az esti villanyfényes háztömbkörüli gyorsasági<br />

verseny, de évente visszatérôen rendezik<br />

meg a Súlyemelô Húsos Világkupát,<br />

a profi ökölvívó viadalt. Áprilisban az<br />

Exteriôr Szépségfesztivál várja a vendégeket.<br />

A szekszárdon élô németség és persze<br />

az egész város nagyszabású programja a<br />

négynapos Pünkösdi Fesztivál. Ilyenkor,<br />

pünkösd idején hatalmas sörsátorrá álakul<br />

át a Városi Sportcsarnok. (Információ: ifj.<br />

Hepp Ádám Szekszárd, Rákóczi u. 37.<br />

Tel: 74/315-144, vagy 311-966)<br />

A sportprogramokról felvilágosítást<br />

kaphatnak: Szekszárd Városi Sportcsarnok,<br />

Keselyûsi út. Telefon: 74/ 315-733).


A Gemenci-erdôt átszelô Sió<br />

torkolata<br />

Gemenc, különös csengésû név az országhatáron<br />

túl is. Valamikor egy kis erdôrész<br />

volt, de a Gemenci-erdô egy, a Siótorkolatától<br />

nem messze álló, házról kapta<br />

nevét.<br />

Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton<br />

az árvízvédelmi töltés, délen a bátai<br />

erdôségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot.<br />

Az ezerarcú Gemenc a Duna-erdôség<br />

ôsvadon jellegû darabja, legszebb<br />

típusa a Duna–Tisza medreit kísérô<br />

ártéri erdôknek. A védgátak és a Duna közé<br />

fogott erdôvel borított hullámtér telistele<br />

van elhalt vagy mesterséges levágás<br />

után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal,<br />

gyûrûkkel, fokokkal, kobolyákkal<br />

és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb,<br />

a legromantikusabb a Veránka-sziget,<br />

a Forgó-tó és a Fekete-erdô, de Szomfava,<br />

Buvat és Grébec erdôrészei is megragadják<br />

az embert.<br />

60 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET<br />

Gemencben az erdô és a víz fogalma sokáig<br />

egyet jelentett a munkával, a megélhetéssel,<br />

hiszen a Duna bôségesen adta a<br />

halat, hajtotta a malmokat, az erdô a szerszámfát,<br />

a tüzelôt, s a házépítéshez szükséges<br />

faanyagot biztosította. Az idô kereke nagyot<br />

fordult: kihaltak a szénégetôk, a vízimolnárok,<br />

nehezebben dolgoznak a halászok,<br />

megmaradtak azonban a favágók és a<br />

vadászok.<br />

A táj arculatában a századforduló hozott<br />

jelentôs változást. A Gemenc vidéken<br />

a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint<br />

a Sió és a Sárvíz szabályozásával<br />

megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már<br />

1820-ban átvágták a Duna nagyobb kanyarulatait,<br />

késôbb a sükösdi, a csanádi és<br />

a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A<br />

Duna mai medre 1905-re alakult ki a folyó<br />

64 km-rel megrövidült, jó hajózóút<br />

lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy<br />

tûnik, a halászatra csaknem végzetes csapást<br />

mértek. Leszûkültek a haltápláléktermô<br />

területek, az ivadéknevelô részek,<br />

csökkent a halállomány. Több lett viszont<br />

a szárazulat, így a vad megtelepedett, s<br />

mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A<br />

Gemenci-erdô fennmaradásához – dr. Pataki<br />

József szerint – az is hozzájárult, hogy<br />

a vízszabályozások megkezdésekor Pest<br />

megye és a kalocsai érsekség – tulajdon és<br />

közigazgatási szempontból hozzájuk tartoztak<br />

a területek – nem járult hozzá a<br />

védgátak költségeihez, így a gátak a birtokhatár,<br />

illetve a megyehatár mellett<br />

épültek.<br />

A kivételes szépségû dunai hullámteret<br />

nagyrészt erdô borítja, és még mindig<br />

fellelhetô rajta a korábbi folyóparti keményfa<br />

erdôk maradványa. Változatos a<br />

talaja, az öntéstôl a silány homokig minden<br />

megtalálható.<br />

Igen változatosak a növénytársulások.<br />

A Duna és a morotvák partjain a fehér, a<br />

fekete, és szürke nyár óriások ôrködnek,


mézgás és hamvas éger, fehér fûz ligetek<br />

húzódnak. Beljebb fôképpen a mocsári<br />

kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a<br />

magyar kôrissel. A bokor alakú, mandulalavelû<br />

fûz a zátonyokon telepedett meg.<br />

Több helyen megtalálható növénytani<br />

ritkaság, a fekete galagonya. A gazdag<br />

növénytársulásban él az erdei tulipán, a<br />

ritka nyári tôzike, a bókoló gyûrûvirág és<br />

a kígyónyelv, a vízparti, vizenyôs lápréteken<br />

pedig nyár elején pompázik a kosbor<br />

milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér<br />

harangocskájú gyöngyvirág. Ôszelôn, a<br />

nedves réteken a halovány rózsaszínlilás<br />

virágû ôszi kikerics köszönti az erdôlakókat.<br />

A Gemenci-erdô, az árterület természeti<br />

adottságai igen kedvezôek az állatvilág<br />

számára. A gímszarvas és a vaddisznóállomány<br />

világhírû. A Gemenc Rt.<br />

szarvasvadásztatásban elért eredményei<br />

kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986ban<br />

terítékre került 271.00 ICC pontszámú<br />

trófea jelenti, ami világelsô is volt.<br />

A terület vaddisznó-állománya lehetôvé<br />

teszi olyan hajtóvadászatok rendezését<br />

(is), ahol tíz vadász naponta 30–50<br />

vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokat<br />

is épp olyan szívesen fogadnak,<br />

mint 20 fôs csoportokat, s a vadászatra<br />

érkezô vendégeket különbözô stílusú vadászházakban<br />

szállásolják el Gemencben,<br />

Keselyûsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön,<br />

Hajósszentgyörgyön, Pandúron,<br />

TRÓFEA Vadászatszervezô<br />

és Vadászatelszámoló Kft.<br />

7100 Szekszárd,<br />

Arany J. u. 3.<br />

Tel./fax: 74/316-718<br />

Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással<br />

foglalkozó irodákban, illetve a<br />

Gemenc Rt. címén lehet: 6500 Baja,<br />

Szent Imre tér 2. Tel: 79/32l-044.<br />

A terület jelentôs madárrezervátum. A<br />

morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak<br />

egész sorának – az ezüstsirálynak,<br />

a fekete récének, a fekete gólyának, a<br />

barna kányának, a békászó sasnak, a fekete<br />

sasnak és a kerecsensólyomnak – nyújtanak<br />

kiváló terepet. Nevezetes ragadozó<br />

ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan<br />

mocsárerdôkben gémtelepek találhatók,<br />

a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag<br />

is fészkel itt. Vonulási idôben rendszeresen<br />

megfigyelhetô a nagykócsag, a<br />

kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos<br />

faja Gemencben.<br />

A gemenci hullámteret 1977-ben<br />

nemzeti jelentôségûnek deklarálták és az<br />

Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke<br />

védetté nyilvánította. A gemenci hullámtér<br />

rehabilitációs lehetôségeinek vizsgálatával<br />

1992-ben a Közlekedési, Hírközlési<br />

és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi<br />

és Területfejlesztési Minisztériumok<br />

holland és magyar intézeteket bíztak<br />

meg. A holland kormány által finanszírozott<br />

tanulmány elkészült, a terület vízgazdákodására<br />

koncentrál, de figyelembe veszi<br />

az erdészet, a vadászat, a halászat és az<br />

üdülés érdekeit is.<br />

A Tolna Tourist szervez kirándulásokat.<br />

Úgy találhatja meg az irodát, ha Szek-<br />

Az 1989-ben alakult cég fô tevékenységi köre, vadászatok<br />

megszervezése és elszámolása. Mûködési területe<br />

elsôsorban Tolna megye és Bács-Kiskun megye<br />

valamint az ország egész területén fellelhetô vadászhelyek.<br />

Tolna megye Európa hírû vadakban bôvelkedô<br />

erdeje a 36.ooo hektáron elterülô Gemenci Vadrezervátum<br />

Bács-Kiskun megye fô vadászterülete, Baja<br />

környéke.<br />

Vadászható apró és nagyvadak: fácán, liba, kacsa, nyúl,<br />

ôz, szarvas, dámszarvas, vaddisznó.<br />

A Trófea Múzeum a gemenci<br />

kiránduló központban<br />

Gemenc jellegzetes<br />

nagyvadja<br />

a gímszarvas<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 61


szárdon, a városközpontban a vasútállomás<br />

felé kanyarodik el – a Budapest, Pécs,<br />

illetve a Balaton irányából érkezôk igénybe<br />

vehetik a felüljárót (balra kell fordulni<br />

a Rákóczi utcából) –, s így egyenes út vezet<br />

a várostól 5 kilométerre lévô Bárányfokra,<br />

a Gemenci Kiránduló Központba,<br />

ahol étterem, ajándékbolt, lovaspálya, és a<br />

Trófea Múzeum található. Ettôl pár száz<br />

méterre indul az erdei kisvasút.<br />

Elhagyva a kirándulóközpontot és<br />

újabb 8 kilométert autózva a Sió-csatorna<br />

torkolati mûhöz érkezhetnek. Innen indul<br />

a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza<br />

közlekedik.<br />

A Gemenc állatvilágát bemutató Trófea<br />

Múzeum hétfô kivételével naponta<br />

10-tôl 17 óráig tart nyitva, október 15-tôl<br />

április 15-ig szezonálisan üzemel. Az erdei<br />

kisvasút május 1-jétôl október 30-ig<br />

szombat, vasárnap 10.30-kor indul. A sétahajó<br />

április 15. és október 15. között<br />

naponta 10, 12, 14, és 16 órakor közlekedik<br />

a Sión és mutatja meg a Gemencierdô<br />

egy szép szeletét. Mivel változhatnak<br />

az indulási és nyitva tartási idôpontok,<br />

azért azt javasoljuk, információszerzés céljából<br />

elôzetesen keresse meg a Tolna<br />

Tourist Kft-t. 7100 Szekszárd, Széchenyi<br />

u. 38. Tel/fax.: 74/ 312-144.<br />

Az élô Nagy-Duna a tájvédelmi körzet<br />

északi határától a Sió torkolatáig<br />

mindkét oldadon korlátozás nélkül horgászható.<br />

A Sió torkolatától a Sugovica<br />

torkolatáig a bal parton szabadon horgász-<br />

62 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

hatunk, a jobb parton csak vízijármûrôl<br />

ötméteres parti sávban. A Sugovica torkolatától<br />

a tájvédelmi körzet területén –<br />

mindkét oldalon csak vízi úton közlekedve<br />

– ötméteres parti sávban próbáljuk ki<br />

horgászszerencsénket.<br />

A szélvizek esetében a következôket<br />

kell tudni. A Sió-csatorna torkolati mûtôl<br />

a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás<br />

nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható.<br />

Itt az öt méteres parti sáv nem<br />

vehetô igénybe. A keselyûsi Holt-Sió keleti<br />

zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli<br />

oldalon teljes egészében engedélyezett a<br />

halfogás.<br />

Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói<br />

révtôl nyugatra esô Sió-szakasz, a<br />

mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyifok.<br />

Horgászható a Csetai-Vén-Duna csónakról<br />

teljes egészében. A torkolattól a<br />

parkerdô határáig, a déli oldalon gyalogosan<br />

is. Északi oldalon vízijármûbôl ötméteres<br />

parti sáv igénybevétele nélkül.<br />

Korlátozás nélkül horgászható a Móricz–Simon–Hágli–Duna.<br />

A bátai Holt-<br />

Duna a vadkár elhárító kerítéstôl délre esô<br />

nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon<br />

próbálhatják ki szerencséjüket. Ugyanígy<br />

az „Alsó-sárosok” és a bátai régi kenderáztatónál<br />

is. A szeremlei Holt- vagy Öreg-<br />

Duna jobb parton csak víziúton megközelítve<br />

– az ötméteres parti sáv igénybevétele<br />

nélkül – horgászható, de csak a bal parton.<br />

A veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti<br />

erdészházig csónakból lehet halat fogni.


ÔCSÉNY<br />

Irányítószám: 7143 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárdot a Gemenci-erdôvel összekötô<br />

útról térhetünk le, a Sárközbe – az<br />

elsô falu Ôcsény. Az 56-os útról, vagy a<br />

Sárbogárd Bátaszék vasútvonalon is elérhetô.<br />

Az út az egykori medrek szabdalta,<br />

alföldi jellegû tájon vezet az egyik – a Duna<br />

árterébôl kiemelkedô – hosszan elnyúló<br />

terasz-szigethez, vagy ahogy itt nevezik<br />

„göröndhöz”.<br />

A falu eredetileg késôbarokk temploma<br />

1782-ben épült, s 1897-ben eklektikus<br />

külsôt kapott. Feltehetôen ekkor,<br />

vagy a következô évtizedekben meszelték<br />

le a növényi motívumokkal gazdagon díszített<br />

templombelsôt, s ekkor tûntek el a<br />

kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez<br />

utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró<br />

oldalába bevágott deszkákon ôrzôdött<br />

meg csupán. Megtekinthetôk a páratlan<br />

szépségû, ôsi sárközi – fekete alapon fehérrel<br />

hímzett terítôk. (A parókián jelentkezhetnek<br />

be csoportok, cím: Hôsök tere<br />

1. Tel: 74/496-674.)<br />

A lecsapolások után Ôcsény szántóföldje<br />

mintegy ötszörösére nôtt, s a falu<br />

komoly szerepet játszott a sárközi népmûvészet<br />

gazdagításában. A szövô, hímzô,<br />

csipkeverô, rajzoló asszonyok mellett nevezetes<br />

alak volt például Paprika János,<br />

aki kifaragta Szigetvár viadalát, s kiállításokra<br />

vitte munkáját. Ma is sok ügyeskezû<br />

asszony, férfi élteti tovább a hagyományokat.<br />

Az elmúlt években Cs. Vasvári Ibolya<br />

festômûvész Gránátalma Hagyományôrzô<br />

Galériája (Fô u. 4.) kívánja rendszeresen<br />

bemutatni, munkáikat. (A családi házban,<br />

amely otthont ad e munkáknak, festette<br />

Keresztelô címû festményét Csók István<br />

(1865–1961).<br />

Az alkotó szombaton és vasárnap bejelentkezéssel<br />

fogad látogatókat. Telefon:<br />

74/496-465.)<br />

A falu mellett fekszik az Ôcsényi repülôtér,<br />

a fôutcáról balra tábla jelzi, hol<br />

kell letérni. A füves, 20 tonna teherbírású<br />

pálya mérete: 1200x300 méter. Az Ôcsényi<br />

Repülôklub szervezésében vitorlázórepülés,<br />

motoros repülés, ejtôernyôzés, sárkányrepülés,<br />

hôlégballonozás és siklóernyôzés<br />

folyik itt. A repülés bármely formáját<br />

elôzetes bejelentkezéssel próbálhatják<br />

ki, ûzhetik a vállalkozó kedvûek.<br />

A repülôtéren szállás és külön rendelésre<br />

étkezési lehetôség is van. A motel<br />

húsz fôt, a kiépített kemping (víz, villany)<br />

maximum harminc fôt tud fogadni az árnyas<br />

fák alatt. Márciustól októberig fogadnak<br />

vendéget, külön bejelentéssel szezonon<br />

kivül is. Postacím: 7143 Ôcsény,<br />

Pf. 6. Tel/fax: 74/496-874, vagy 74/496-<br />

265. Érdeklôdni lehet Talabos Gábornál,<br />

a Repülôklub elnökénél.<br />

Hagyományos rendezvény a kétévente<br />

július végén, vagy augusztus elején zajló<br />

Gemenci Vitorlázó Repülô Bajnokság<br />

és az évenkénti (október elsô hetére hirdetett)<br />

„Nemzetközi Hôlégballon Találkozó”.<br />

Sokáig szokás volt,<br />

hogy a templomtoronyba<br />

lámpát tettek, s félreverték<br />

a harangot, ha rossz idô<br />

volt, vagy a szekszárdi<br />

piacról jövô ladikja<br />

sötétedésig nem ért<br />

a kikötôbe.<br />

Fiatalasszony ôcsényi viselet-<br />

ben<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 63


Decsi tájház<br />

- enteriör<br />

DECS<br />

Irányítószám: 7144 Körzethívószám: 74<br />

A sokszor csak a „Sárköz fôvárosaként”<br />

említett település alig három kilométerre<br />

fekszik ôcsénytôl, Szekszárd vagy<br />

Várdomb felôl közelíthetô meg a Sárközön<br />

végigkanyargó úton.<br />

Korai története Etéhez kapcsolódik, a<br />

Sárköz városias kultúrájú települése, vásárközpontja<br />

volt. Decs fontossága Ete<br />

16. századi pusztulását követôen nô meg.<br />

A falu kiterjedt határa tele van régi romokkal,<br />

kôemlékekkel, s azokhoz fûzôdô<br />

legendákkal. Ete emlékét, amely fénykorában<br />

nagyobb volt, mint Tolna, ma már<br />

csak a Városhely dûlônév ôrzi. A falu gótikus<br />

református temploma adott helyet<br />

64 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Detsi István prédikátornak, aki 1609-<br />

1613 között itt írta a „Decsi kódex-”et.<br />

Az 1848-as forradalom hírét Decsen<br />

is nagy lelkesedéssel fogadták. A hagyomány<br />

szerint megfogták az uradalom rettegett<br />

ispánját, és a kocsmában hajnalig az<br />

asztal tetején táncoltatták. A sokszor elmesélt<br />

történetet M. Szabó István festômûvész<br />

meg is örökítette. Gigantikus<br />

olajfestménye a decsi kocsma falán volt<br />

évtizedekig látható, ma a Polgármesteri<br />

Hivatalban tekinthetik meg az érdeklôdôk.<br />

(Decs, Fô u. 33. Tel/fax: 74/495-<br />

069).<br />

A decsiek 1859-tôl országszerte elhíresült<br />

úrbéri pert folytattak a pilisiekkel<br />

együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben<br />

volt. A vízrendezési munkák révén a falu<br />

szántóterülete 1855–65 és 1895 között<br />

csaknem hatszorosára nôtt, megteremtve<br />

a Sárköz és fôvárosa gazdagságának alapját.<br />

Decs határa nemcsak az Alföldet és a<br />

Dunántúlt köti össze térben és idôben, de<br />

a különbözô korokat, kutúrákat is.<br />

A lecsapolások után meginduló felvirágzással<br />

a népi kultúra is megváltozott. A<br />

táj népmûvészete kiszínesedett, mind gazdagabbá<br />

vált. Ehhez igyekszik betekintést<br />

nyújtani a Decsi Háziipari Szövetkezet<br />

Tájházában (Kossuth L. u. 32.) és a Faluház<br />

padlásterében található néprajzi, helytörténeti<br />

kiállítás.<br />

A tájház fehérre meszelt, tornácos épülete<br />

vall arról, hogy miként hagytak fel a meggazdagodott<br />

sárközi gazdák a sövényfonásos, paticsfalú<br />

építkezéssel. Bátaszéki, tolnai, dunakömlôdi<br />

kômûveseket hívtak és emeltettek felük 4-<br />

5 szobás utcafrontos téglaházakat. Elôször faragott,<br />

festett bútorokkal, majd polgári ízlésû tárgyakkal<br />

töltötték meg az alig használt szobákat.<br />

A festett és faragott tulipános ládák Komáromban<br />

készültek, a tornyos nyoszolyák Hartán, a<br />

tálasok és padok Baján.<br />

A kecses üvegkancsókat, poharakat felvidéki<br />

vándor árusok hozták, a díszes kerámiát<br />

pedig Mórágyon, Szekszárdon és Baján készí-


tették. Errôl vallanak a tájházban kiállított használati<br />

tárgyak<br />

A teljes viselettel is megismerkedhet itt a<br />

látogató: asszonyaiknak, akik olyan káprázatos<br />

ruhákban pompáztak, hogy csak „lehúnyt<br />

szemmel lehetett rájuk nézni” Lyonból, Bécsbôl,<br />

Pestrôl színes selyembrokát anyagokat, cifra<br />

szalagokat, gyöngyöket és flittereket hozattak.<br />

Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta,<br />

vagy nôrokonától örökölte. A múlt század<br />

nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font<br />

hajukat tülökpártával takarták, késôbb az úgynevezett<br />

„háromrészes bársonnyal”. Az asszonyok<br />

régebben téglalap alakú „szabott fôkötôt”<br />

viseltek, amelyet a menyecskék az elsô gyermek<br />

születéséig „bíborral” (fátyollal) is befedtek<br />

és díszes tûvel tûztek meg.<br />

A régi bôujjú „bíborümögre” pruszlik, késôbb<br />

vállkendô került, majd újabb változatára<br />

„röpikét”, réklit húztak. A szoknya. a keskeny<br />

kötény és a jellegzetes sárközi vállkendô a legdrágább<br />

anyagokból készült.<br />

A Sárközben külön stílusa volt az ing, a fôkötô,<br />

a bíborvég, a jegykendô és a halottaspárna<br />

hímzésének. Az elhúnyt feje alá tett ún.<br />

szôrfonállal hímzett párnavégek gránátalmái,<br />

tulipánjai a gyász pompáját emelték ki. A virágmotjvumokat<br />

ún. hamis laposöltésekkel töltötték<br />

ki és láncöltésekkel keretezték. A nagyobb,<br />

zárt motívumok közötti teret kacskaringókkal<br />

díszítették.<br />

A múlt század nyolcvanas éveinek végéig<br />

a kézfogón, vagy ahogy mondták „elkendôzésen”<br />

a menyasszony magaszôtte és hímezte<br />

jegykendôvel ajándékozta meg a vôlegényt.<br />

Ezek egyszínû, kontúrozott motívumai a bíborvégek<br />

díszítéseit idézik.<br />

A viseletnél már említett bíbort, amelyet<br />

ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték<br />

fel az új asszony fejére, s egészen az elsô<br />

gyermeke megszületéséig hordta. A színes selyemmel<br />

vagy szôrpamuttal esetleg arany- és<br />

ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot a bíbor<br />

egyik végére varrták, s mellen tûzték meg.<br />

A Tájházban és a Faluházban elôzetes bejelentkezéssel<br />

szövés, tojásfestés bemutatót tartanak<br />

és a vendégek „élôben” ismerkedhetnek<br />

meg a sárközi népi viselettel. (A tájház nyitva:<br />

hétfôtôl szombatig 8-tól 17óráig, vasárnap csak<br />

bejelentéssel, a Sárközi Népi Iparmûvészeti<br />

Szövetkezet. Decs, Kossuth u. 34–36. alatt. Tel:<br />

74/495-320.)<br />

Irodalom:<br />

Andrásfalvy Bertalan–Vadóc Kálmán: A Sárköz népmûvészete.<br />

– Szekszárd. – 1967.<br />

Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története.<br />

Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István. Decs. – 1990.<br />

Katona Imre: Sárköz. Bp. – 1962.<br />

A hatalmas és látványos sárközi folklórt<br />

a kenderfeldolgozás eszközeit és a sárközi<br />

szôtteseket mutatja be a Faluház állandó<br />

kiállítása. (Rákóczi u. 2–8. Tel:<br />

74/495-040. Nyitva: hétköznap 9-tôl 18<br />

óráig, hétvégén külön bejelentkezés alapján.)<br />

Az alagsorban a környék kerámikusainak,<br />

a folyosó galériában pedig képzô<br />

és iparmûvészeknek idôszaki kiállításai<br />

adhatnak tartalmas kikapcsolódást.<br />

Minden évben augusztus elsô hétvégéjén<br />

rendezik meg a Népmûvészet Napját,<br />

táncmulatsággal, kirakodó vásárral,<br />

kiállitással.<br />

A Sárköz legnagyobb ünnepe a három<br />

évente megrendezésre kerülô Dunamenti<br />

Folklór Fesztivál.<br />

A hagyományokat azért gyakrabban is<br />

feltámasztják a Faluházban. Csoportok<br />

számára lakodalmi játékot adnak elô a<br />

Decsi „pávák” és fiúk<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 65


decsi néptánc és ének együttes tagjai – a<br />

menyasszony kikéréstôl a tyúkverôig, szakács-<br />

és menyasszonytáncig.<br />

Gyermekeknek kínál egyhetes kézmûvestábort<br />

a Faluház, ahol az ôsi kismesterségekkel,<br />

gyöngyfûzésssel, szövéssel,<br />

csipkeveréssel, kerámiakészitéssel ismerkedhetnek<br />

az iskolások.<br />

SÁRPILIS<br />

Irányítószám: 7145 Körzethívószám: 74<br />

A Sárközhöz tartozó települések közül<br />

alig ezer lakosával a legkisebb, Sárpilis<br />

Várdomb és Decs felôl közelíthetô meg.<br />

Várdombbal közös vasútállomása a falutól<br />

távol van.<br />

A település formájáról és építkezésérôl<br />

a századelôn Kovách Aladár által adott<br />

kép az egész Sárközre jellemzô volt. Lófejeket<br />

látni a sövénykarókra tûzve. Alig<br />

volt egy-két ház, melynek sövényén ne lett<br />

volna két-három lófej. „Életük delén lévô<br />

férfiak és asszonyok mondják, hogy ez-<br />

BÚZAKALÁSZ MEZôGAZDASÁGI SZÖVETKEZET<br />

BÁTASZÉK, Budai u. 7.<br />

Programjukban kirándulás is szerepel<br />

a falu határában fekvô Cserenci-vadászházhoz,<br />

ahol természettudományi bemutató<br />

teremben tekinthetô meg a Gemenc<br />

élôvilága. (Bejelentkezni lehet: 7144<br />

Cserenci Vadászház Decs, Szövetkezet u.<br />

1. Tel: 74/496-891 gondnok Beödöck<br />

Bertalan)<br />

elôtt 30-40 évvel, vagyis gyermekkorukban<br />

még igen sok lófejet lehetett utcázra<br />

fordítva látni, ezek éveken át ott maradtak,<br />

míg maguktól le nem estek.”<br />

A település református lakossága által<br />

1797-ben építtetett késô barokk templom<br />

messzire látszik a sík határban.<br />

A népi hagyományôrzés ösztönzôje<br />

volt néhai Bogár István, néprajzi gyûjtô, a<br />

sárpilisi hagyományôrzô együttes megszervezôje.<br />

Elôzetes bejelentés után Szekszárd-Szôlôhegyen<br />

megtekinthetô sárközi<br />

népmûvészeti tárgyakból álló gazdag gyûjteménye.<br />

Az 1992. elôtt 6.800 hektáron hat közigazgatási településen (Alsónána,<br />

Alsónyék, Bátaszék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb) gazdálkodó szervezet<br />

jelenleg 3.800 hektár bérelt területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése ágazati jellegû:<br />

növénytermesztési, állattenyésztési, mûszaki, kertészeti és számviteli üzletágakból<br />

áll. A növénytermesztési üzletág alapvetôen búza, kukorica, árpa,<br />

napraforgó és cukorrépa termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termény egy<br />

kisebb részét a szövetkezet állattenyésztési üzletága használja fel, a nagyobb<br />

részét értékesíti. Az üzletág rendelkezik megfelelô technikai háttérrel, erô és<br />

munkagépekkel, szárító és tároló kapacitással. Az állattenyésztési üzletág sertés és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.<br />

Mindkét szektor szakosított, modern telepeken végzi tevékenységét. Átlagos szarvasmarha létszám 720 db, ebbôl tehén 330<br />

db. Átlagos sertés létszám 6.300 db, ebbôl koca 800 db, míg az éves hízósertés kibocsátás 20.000 db. Kertészeti üzletág 73<br />

ha ôszibarack, 25 ha dió és 300 ha szôlôültetvényen gazdálkodik. A teljes termést értékesítik. Az ültetvények technológiai<br />

munkálatait egy viszonylag kis létszámú, jól képzett szakgárda végzi el.<br />

Három termelô egység technikai hátterét a mûszaki üzletág egy jól felszerelt<br />

központi és két kisebb javítóüzeme biztosítja. Az üzletág végzi a termények,<br />

állatok szállítását saját gépkocsiparkjával. A felsorolt tevékenységeket 200 fô<br />

aktív szövetkezeti tag, 70 fô állandó alkalmazott végzi el.<br />

Szövetkezetünknek 450 nyugdíjas tagja van, akikrôl szûkös lehetôségeink<br />

ellenére is gondoskodunk. Terveink, elképzeléseink mindegyike a<br />

szövetkezet életképességének megôrzése, a 270 dolgozó és csaknem ugyanennyi<br />

család megélhetésének biztosítása.


BÁTASZÉK<br />

Irányítószám: 7140 Körzethívószám: 74<br />

A 7200 lakosú kisvárosnál találkoznak<br />

a Duna mentén futó 56-os és az Alföld<br />

felé átkelô 55-ös utak, a Budapest,<br />

Pécs, Dombóvár, Baja felôl érkezô vasúti<br />

vonalak. A Geresdi- és a Szekszárdidombság<br />

találkozásánál fekvô vasúti és<br />

közúti csomópont.<br />

A kövesdi határrészen elôkerült értékes<br />

római kori régészeti leletek mellett a<br />

középkori falmaradványok, faragott, feliratos<br />

kôemlékek vonzzák a látogatókat.<br />

II. Géza itt alapította 1142-ben a cikádori<br />

apátságot, amelybe Szent Lipót osztrák<br />

ôrgrófnak, a szentkereszti monostor alapítójának<br />

fia (ugyancsak a szentkereszti monostor<br />

apátja) 12 szerzetest küldött. Cikádor<br />

pontos helyérôl hosszas vita folyt. A<br />

perdöntô jelentôségû régészeti feltárás sajnos<br />

csak a legutóbbi években kezdôdött el<br />

a templom udvarán. Már az eddigi kutatások<br />

is egyértelmûen tisztázták, hogy a<br />

feltárt épületrészletek valóban egy cisztercita<br />

apátsághoz tartoznak.<br />

Bátaszék újkori történetében jelentôs<br />

szerepet töltenek be az elsô német telepesei<br />

a XVIII. század elején érkeztek. Sok<br />

iparos volt köztük, s a századunkban is továbbélô<br />

hagyományos mesterségek gyakorlói<br />

közül a leghíresebbek a kádárok és<br />

a kômûvesek voltak. Volt olyan esztendô<br />

a század elején, amikor közel 400 bátaszéki<br />

kômûves dolgozott Törökországban és<br />

Iránban. A második világháború után fôként<br />

Józseffalváról származó bukovinai<br />

székelyek, továbbá bácskai és felvidéki<br />

magyarok is otthont találtak a településen.<br />

A város központjában emelkedô neogótikus<br />

templomot is bátaszéki mesterek<br />

építették. (Szabadság u. 1. Tel: 74/492-<br />

903. Bejelentkezés nélkül 8-tól 10 óráig és<br />

15-tôl 16 óráig. Ugyanitt kérhetik el a<br />

Segítô Szûz Mária kápolna kulcsát,<br />

amelyhez a fôutcán a templomtól Szekszárd<br />

irányába haladva jutnak el.<br />

Autóval dél felé elhagyva a települést<br />

az 56-os út mellett, az egykori Kövesd helyén<br />

egy barokk mûemléket láthatunk: a<br />

Kálváriát. Egy barackoson keresztül kapaszkodhatunk<br />

fel innen a szôlôhegyek<br />

patrónusa, Szent Orbán tiszteletére épített<br />

kápolnához, ahonnan csodálatos kilátás<br />

nyílik a közelmúltban várossá vált Bátaszékre<br />

és környékére.<br />

A település és környékének tárgyi emlékeit<br />

Dr. Csanády György orvos gyûjtögette évtizedeken<br />

keresztül. A rendkívül becses magángyûjtemény<br />

gazdag régészeti, néprajzi és hely-<br />

A bátaszéki neogótikus<br />

templom<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 67


A bátaszéki szôlôhegyek<br />

lábánál fekvô elpusztult<br />

középkori települések<br />

egyike volt Lajvér,<br />

amely a népi szómagyarázathoz<br />

kapcsolt hagyomány<br />

szerint nevét onnan nyerte,<br />

hogy amikor a szomszédos<br />

rácok megtámadták,<br />

s elûzték a magyar falu<br />

lakóit, azok „jaj a vér”<br />

kiáltással menekültek.<br />

E szavakat a rácok Lajvérrá<br />

alakítva ôrizték meg a<br />

település nevében.<br />

Alsónyék református lakói<br />

a török hódoltság idején<br />

a mocsarak közé menekültek.A<br />

hagyomány szerint<br />

az is elôfordult, hogy<br />

a portyázó török csapatok<br />

magyar szóval próbálták<br />

kicsalogatni ôket rejtekükbôl:<br />

„Kati, Panni, Sári,<br />

Mári gyertek ki, elmentek<br />

már a tatárok!”<br />

Alsónyék lakói a veszély<br />

elmúltával visszatértek<br />

falujukba<br />

történeti anyaga a jégkorszaktól napjainkig<br />

nyújt áttekintést. Elôzetes bejelentés alapján tekinthetô<br />

meg a Vörösmarty u. 1. szám alatt, néhány<br />

lépésre a templomtól. (Telefon: 74/491-<br />

087.)<br />

Évente május elsô hetében látványos<br />

koronázási ünnepséget, jelmezes felvonulást<br />

rendeznek a II. Géza Gimnázium<br />

szervezésében. (Érdeklôdni lehet: Bátaszék,<br />

II. Géza Gimnázium Kossuth u.<br />

38/42. Tel: 74/493-358.)<br />

A település közelében terül el a népszerû<br />

horgászhely, a Ráros. Hivatalosan<br />

ALSÓNYÉK<br />

Irányítószám: 7148 Körzethívószám: 74<br />

A Baja–Bátaszék vasút és közút mellett<br />

fekvô 854 lakosú falut az 56-os útról<br />

Bátaszék északi határában leágazó összekötô<br />

úton is megközelíthetjük.<br />

A régi Sárköz egyik legnagyobb mezôvárosának,<br />

Kesztölcnek nevét viszont már<br />

csak a nyéki határ- és dûlônevek ôrzik.<br />

A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben<br />

meggazdagodott. Kiterjedt határában<br />

szívesen szereztek jó minôségû szántóiból<br />

a szomszédos német falvak lakói is.<br />

Az egykori Duna menti mocsárvilágot<br />

szegélyezô elsô magaslat szélén húzódott a<br />

fôutca, a mai Templom utca. Az 1792ben<br />

épített barokk stílusú református<br />

PÖRBÖLY<br />

Irányítószám: 7142 Körzethívószám: 74<br />

A minden szállal a Gemenci-erdôhöz<br />

kötôdô község, a dunai árteret átszelô 55ös<br />

út mellett fekszik. A településen keresztülhaladva<br />

5 kilométer távolságban érjük<br />

el a bajai Duna-hidat.<br />

A falu csak az I. világháború után kezdett<br />

kialakulni. A környékbeli pusztákról<br />

származik a népessége.<br />

68 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Szekszárd Bátai Fôcsatonának hívják, és<br />

megközelíthetô akár Bátaszékrôl, a városközpontból,<br />

akár Bátáról a mezôgazdasági<br />

szövetkezet majorja felôl.<br />

Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti<br />

hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több<br />

éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysége<br />

1.20 m, szélessége 14–18 m, felszíne<br />

helyenként hínárral borított.<br />

Ponty, amur, csuka, harcsa, süllô és<br />

fehér halak foghatók. Kijelölt helyen fôzési,<br />

sátorozási és lakókocsi parkolási lehetôség<br />

van.<br />

templom (Kulcs Simai Endre lelkésznél,<br />

Árpád u. 5.) mellett álló hatalmas, díszes<br />

házak – a lecsapolások után meggazdagadodott<br />

– parasztpolgárság emlékét idézik.<br />

Az utca déli végén található – a hajdan<br />

a Sárköz számára termelô – szekszárdi<br />

Steig fazekasdinasztia hagyományait<br />

ôrzô Steig Ágnes és Jaszenovics Géza mûhelye,<br />

ahol ma is szebbnél szebb ólommázas<br />

sárközi tányérok, tálak és bokályok készülnek.<br />

(Elôzetes bejelentkezéssel csoportokat<br />

is fogadnak. Templom u. 8. Tel:<br />

74/493-346).<br />

A község a Dunamenti Folklórfesztivál<br />

egyik színhelye, hagyományôrzô néptánc<br />

csoportjával házigazdája.<br />

A település lakóinak fôként a Gemenci-erdô<br />

és a világhírû vadállomány közelsége<br />

ad munkát. Pörböly a kiinduló állomása<br />

(a Sió-zsilipet is érintô) a Bárányfoki<br />

Kiránduló Központig közlekedô, 36<br />

km hosszú erdei kisvasútnak.<br />

A kis település nevét az 1994-es vasúti<br />

katasztrófa tette ismertté, amikor egy iskolabusz<br />

ütközött a vonattal és 11 kisgyermek<br />

halt meg. Ma kereszt jelzi a tragédiát<br />

az átjárónál.


BÁTA<br />

Irányítószám: 7149 Körzethívószám: 74<br />

A Sárköz legdélebbi települését az 56os<br />

útról leágazó bekötôúton balra érhetjük<br />

el. A „högy” lábához szorult, jellegzetesen<br />

egyutcás szerkezetû faluban még a<br />

közelmúltban is verekedésbe torkollhatott<br />

a beszélgetés, ha az idegen az iránt érdeklôdött,<br />

hogy a megszólított melyik utcában<br />

lakik.<br />

A szabályozások elôtt a Duna az ártérbe<br />

mélyen benyúló löszhegy lábánál kanyargott.<br />

Mint a falu fölötti Öreg-hegy<br />

ôskori leleteinek gazdagsága bizonyítja, az<br />

átkelésre alkalmas hely évezredeken át<br />

fontos stratégiai pont volt. Megtelepedett<br />

a késô bronzkor, a vaskor embere. Különleges<br />

értékû az innen elôkerült – a kelta<br />

hitvilág középpontjában álló vadkant ábrázoló<br />

– öntött bronzszobor, amely más<br />

régi sírokból, épületmaradványokból származó<br />

leletekkel együtt a szekszárdi Wo-<br />

sinsky Mór Múzeumban látható. Felvirágzását<br />

elsôsorban annak a bencés apátságnak<br />

köszönheti, amelyet a feltehetôen<br />

a környéken élô besenyôk megtérítésére<br />

I. László alapított 1092-ben. A szomszédos<br />

Bátaszéknél pihent meg 1440-ben<br />

Hunyadi János, miután a Garák felett<br />

gyôzelmet aratott. E helyen búcsúzott hitvesétôl<br />

a mohácsi csatába induló II. Lajos.<br />

A falu házai fölött omlik a part. Ilyenkor<br />

gyakran kerülnek elô az egykori plébániatemplom<br />

helyét jelzô sírok. A legutóbbi<br />

földcsuszamlás óta jól látható a gótikus<br />

templom szentélyének részlete, a diadalívet<br />

támasztó pillér csonkja is.<br />

A térség gazdasági életét meghatározó<br />

lecsapolások egyik mûszaki központja a<br />

lankóczi mellett a bátai szivattyúház. Az<br />

1896-ban felállított hatalmas 4,5 m 3 /sec<br />

teljesítményû, elôször gôzgépekkel, majd<br />

a II. világháború óta a szénhiány miatt<br />

fagázas motorral mûködtetett szivattyúk<br />

ma is bármikor újraindíthatók.<br />

Az Orbán kápolna híres<br />

búcsújáró hely Bátaszék<br />

határában<br />

A világon<br />

egyedülálló a<br />

bátai víziszivattyú<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 69


Népi mesterségek Bátán<br />

Utoljára 1990-ben volt szükség<br />

üzembe helyezésükre, de ma is készültségben<br />

vannak, mert az 1992-ben megépített<br />

modern szivattyútelep teljesítménye<br />

mindössze 2 m 3 /sec, s így komolyabb belvíz<br />

esetén ma is szükség van a gépmatuzsálemekre.<br />

A millecentenárium évében<br />

újraindították az egyedi tervezésû és gyártmányú<br />

gépeket. A világon egyedülálló látványosság,<br />

a bátai fagázzal hajtott szivatytyútelep<br />

gépésze, ifj. Csankó János apjától<br />

leste el a mesterség könyvbôl már meg<br />

nem tanulható fortélyait. (A látogató tôle<br />

kérhet kulcsot és felvilágosítást. Címe:<br />

Báta, Béke u. 8. , gátôrház. Tel: 74/ 490-<br />

757).<br />

Bátán élt Czenz János (1885–1960)<br />

festô, aki képein megörökítette a sárközi<br />

népviselet gazdag színpompáját. A falu<br />

múltjából, néprajzi emlékeibôl a bátai hímes<br />

tojások motívumkincsébôl, az Óvoda<br />

utca 6. szám alatt található tájház ad ízelítôt.<br />

(Nyitva: a hét minden napján 17 órától,<br />

szombaton 15-tôl 18 óráig. Bejelentkezés:<br />

Polgármesteri Hivatalban. Tel:<br />

74/490-558.)<br />

A Dunamenti Folklórfesztivál három<br />

évente visszatérô sorozatának egyik állandó<br />

színhelye.<br />

Báta lakossága helyben gazdálkodik,<br />

vagy a környezô településekre jár dolgozni.<br />

Jelenlegi elszigetelt helyzetén változtatott<br />

volna, ha az ötvenes években megépül<br />

a tervezett vasútvonal Bátaszék és Mohács<br />

között. A déli szomszédunkkal megromlott<br />

viszony miatt félbemaradt építkezés<br />

nyomát – mint egy történeti mementót –,<br />

a sín nélküli vasúti töltést még ma is sokfelé<br />

láthatja az utazó. Ma a gyorsvonat a<br />

Duna jobb partja helyett Bajára fut.<br />

A néprajzról és hagyományápolásáról<br />

híres sárközi községben érdemes felkeresni<br />

a 4-5 hektár területû Keszeges tavat.<br />

Bátáról érhetô el a mezôgazdasági szövetkezethez<br />

vezetô betonúton, kb. 1 kilométer<br />

megtétele után. Az egykori kenderáztató<br />

tó fô hala a ponty.


Idôs asszony viseletben, virággal


Országos hírét a bátai<br />

monostor egy csodának<br />

köszönhette.<br />

A legenda szerint egy<br />

misézô barát az ostyából<br />

vért látott kicsordulni<br />

a monostor templomában.<br />

Zsigmond király kérésére<br />

1434-ben IV. Jenô pápa<br />

a nagy számban Bátára<br />

érkezô zarándokoknak<br />

engedélyezte a búcsú<br />

tartását.<br />

(Az ostyán látható<br />

‘vércseppek’ oka egyébként<br />

a nedves, nyirkos környezetben<br />

tartott ostyán elszaporodott<br />

vörös színû<br />

gomba, a micrococcus<br />

prodigiosus volt.)<br />

A féltve ôrzött, s a hatalmaskodó<br />

fôurak által többször<br />

is elrabolt ereklye a<br />

török dúlás során elveszett.<br />

A csoda ötszázadik évfordulóján<br />

a Klastrom-hegyen<br />

építették a ma is megtekinthetô<br />

Szent Vér<br />

templomot.<br />

VÁRDOMB<br />

Irányítószám: 7146 Körzethívószám: 74<br />

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál<br />

futó 56-os út mentén fekszik<br />

az 1200 lelkes falu. Ezt a helyet a római<br />

korban Ad Statuas néven említik. Az egykori<br />

erôdítmény helyén, a kocsmadombon<br />

érdemes egy pillanatra megállni, s<br />

megnézni az 1791-ben állított, festett<br />

Szent Vendel szobrot. A Vendel-kultusz<br />

itt a XVIII. században érkezô német telepesek<br />

megjelenéséhez köthetô, amikor az<br />

új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyájakkal<br />

váltották fel a korábbi magyar juhfajtákat.<br />

A domb déli aljában csendesen bújik<br />

meg a katolikus közösség kis barokk<br />

temploma – melynek lépcsôjébe római<br />

köveket építettek. (Megtekintése elôzetes<br />

ALSÓNÁNA<br />

Irányítószám: 7147 Körzethívószám: 74<br />

Várdomb felôl az 56-os útról leágazó<br />

összekötô úton érhetjük el, amely a<br />

Bátaszék–Bonyhád úthoz csatlakozik. Ha<br />

Várdomb felôl érkezünk, a település utáni<br />

meredek kaptató tetején érdemes megállni<br />

egy pillanatra, s visszatekinteni a Sárköz<br />

elénk táruló panorámájára. Az 56-os<br />

út keleti oldalán az Aquincum-Mursa római<br />

kori út nyílegyenes, fehéres sávja szinte<br />

magához vonzza tekintetünket. Alsónána<br />

határában volt a vámos helyként<br />

SZÁLKA<br />

Irányítószám: 7121 Körzethívószám: 74<br />

A Lajvér-patak mentén meghúzódó,<br />

festôi környezetben fekvô kis falu a völgygát<br />

megépítése óta kedvelt horgász- és kirándulóhely.<br />

Az 56-os útról Szekszárd és<br />

Várdomb között, vagy a Bátaszék–Bonyhád<br />

szakaszról közelíthetô meg. Ha az 56-<br />

72 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

bejelentkezéssel Bátaszéki Plébánia Hivatalban.<br />

Bátaszék, Szabadság u. 1. Tel:<br />

74/492-903.)<br />

Figyeljük a köveket, mert rövid sétánk<br />

során (a Kossuth Lajos utcában a<br />

pékség cégére kôasztal, kôkenyér az önkormányzat<br />

elôtt a magyar címer) az itt<br />

lakó Bakó László szobrászmûvész „ténykedését”<br />

jelzik. Az alkotó függeszti, állítja,<br />

fekteti, a kavicstól a szikláig megmunkálja<br />

a köveket. Háza udvarán (a templomtól<br />

Bátaszék irányában a jobb oldalon) szoborpark,<br />

pincegaléria ad ízelitôt alkotásaiból.<br />

Közülök legutóbbi egy „szalámifa”, a<br />

Józan-dûlôben Alsónána felôl nyíló út<br />

keresztezôdésénél került felállításra.<br />

(Az alkotások megtekinthetôk bejelentéssel.<br />

Tel: 74/430-119. Cím: Kossuth<br />

u. 143.)<br />

gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult<br />

sárközi mezôváros. Alsónána történetének<br />

utolsó három évszázada jellemzô<br />

példája a környék többszöri lakosságcseréjének.<br />

A török idôkben délrôl felhúzódó<br />

szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon<br />

nevezték ôket, ‘rácokat’ – birtokáról öszszegyûjtve<br />

1700 körül telepítette ide Jany<br />

apát. A XVIII. század végén már többségében<br />

evangélikus németek lakták.<br />

A II. világháborút követô kitelepítések<br />

után pedig fôként a Felvidékrôl áttelepítettek<br />

kapták meg az üresen álló házakat.<br />

os útról kanyarodunk le, akkor a szerpentin<br />

tetején a görögszói kápolna mûemléképületénél<br />

érdemes megállni és körülnézi<br />

egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább<br />

külsô képe, tájba illeszkedése magávalragadó,<br />

ha valaki az épület belsejére kiváncsi<br />

a szálkai plébánostól, Perkl Ádámtól<br />

kérheti el a kulcsot. (Kossuth u. 78. Tel:<br />

74/409-659.)


A hangulatos kis kápolnától belátható<br />

az egész Sárköz. Tôlünk balra Szekszárd<br />

toronyházai, elôttünk az ôcsényi templomtornyok,<br />

kicsit jobbra a decsi katolikus<br />

templom égbeszökô sziluettje. E mögött<br />

szerényen búvik meg a reformátusok<br />

fehérre meszelt kis templomának tornya.<br />

Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép idôben<br />

pedig a bajai tornyok is feltûnnek.<br />

A modern szôlôültetvények szélén néha<br />

még igazi, százados ritkaságokat találhatunk:<br />

fehércseresznyét. A múlt század<br />

végén a híres szekszárdi szôlôvidéket is elpusztította<br />

a filoxéra. A hagyományos fajtákat<br />

ellenálló oltványokkal pótolták. Az<br />

oltványok jelentôs részét Amerikából hozatták.<br />

Az egyik köteg otvány mellé a kereskedô<br />

gyümölcsfa különlegességet tett<br />

ajándékba: fehércseresznye oltványokat,<br />

melyeket ebben a dûlôben ültettek el a<br />

gazdák. Helyenként még ma is találhatunk<br />

az évtizedeket és számos nagyüzemi<br />

teraszozást átélt, de fôként újra szemzett<br />

gyömölcs-különlegességekbôl.<br />

Utunkat a domb másik oldalán folytatva<br />

a Mecsek nyúlványait, a legmagasabb<br />

csúcsot, a Zengôt látjuk a dombok<br />

fölött, s csak az utolsó pillanatban bukkannak<br />

fel Szálka házai. A települést,<br />

ahonnan korábban sokan elvándoroltak,<br />

egyre többen keresik fel akár egy rövid<br />

hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihenésre.<br />

A faluban mûködik nyári alkotó- illetve<br />

diáktábor a Táncsics utcában. (Érdeklôdni<br />

lehet: Decsi Kiss János Szálka,<br />

Táncsics u. 43. Tel: 74/409-578.) A Szekszárdi<br />

dombok között kanyargó dél-dunántúli<br />

Kéktúra útvonal a falutól délre kilométereken<br />

át a Szálkai-tó festôi szépségû<br />

partján halad.<br />

A tó valójában iszaptározó. Nagyon<br />

jól karbantartott intenzív horgászhely, kezelôje<br />

a Szekszárd–Paksi Kft. Horgászegyesület.<br />

Az 5,7 hektáros területet az 56os<br />

útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány<br />

kilométerrel jobbra kanyarodunk a<br />

Szálka–Môcsény útra, és Szálka községet<br />

alig elhagyva mindjárt elénk tûnik az<br />

elôtározó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve<br />

Môcsény után kell balra kanyarodni. A<br />

horgászberkekben remek víznek tartott<br />

tóban ponty, süllô, amur, keszeg, kárász<br />

és törpeharcsa él.<br />

A festôi környezetben lévô szálkai víztároló<br />

egy nyugodt völgy ölén fekszik és<br />

megszámlálhatalanul sok horgászhelyet<br />

kínál. Mindenki találhat magának egy kis<br />

öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyelvet,<br />

egy magányos bokrot a kedvenc<br />

idôtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád háromszögben<br />

lévô – a Lajvér-patak felduzzasztásával<br />

kelekezett – víztároló ideális, a<br />

kikapcsolódást keresô horgászoknak. Az<br />

57 hektár területû, mintegy 3 millió köbméternyi<br />

víz ma is ivóvíz minôségû. A tározó<br />

intenzíven halasított, fôleg a ponty,<br />

az amur és a süllô, de egyre inkább a fehérhalak<br />

fogására is alkalmassá váló terület.<br />

Napijegyet a vízparton és a Horgászegyesületek<br />

Tolna Megyei Szövetsége irodájában,<br />

Szekszárdon kaphat a horgász.<br />

A szállás Szálkán magánházaknál keresendô.<br />

A falusi turizmus keretében fogad<br />

vendéget Várfy Tibor 7121 Szálka,<br />

Kossuth L. u. 71/a. Tel: 74/331-113.<br />

A horgászok<br />

kedvelt helye a<br />

szálkai víztároló<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 73


Völgységi táj,<br />

háttérben a Mecsek<br />

74 A VÖLGYSÉG<br />

A Völgység népi tájelnevezés. Csak az<br />

1600-as évek vége óta vannak írott forrásaink<br />

a használatára. Ezt megelôzôen, a<br />

török alatt hatalmas terület a szászi nahiéhez,<br />

a szászvári várhoz tartozott. A török<br />

alóli felszabadulást követôen „nádasdi kerület”-nek<br />

mondották a mai Mecseknádasd<br />

várához tartozó falvakat. A kis Bonyhád<br />

(Bohman, Bachnyám, Bonyhan,<br />

majd Bonyha) a középkor óta vásáros hely<br />

volt, észak és dél, kelet és nyugat irányban<br />

itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsáron.<br />

Más jelentôsége nem volt, nem lévén<br />

a vidék központja.<br />

„A szegény nép megmaradása fölötti<br />

nagyobb ôrködés és jobb gondoskodás<br />

céljából” 1725. október 16-án Tolna vármegye<br />

tisztújító közgyûlésén a harmadik<br />

járás felállításáról hozott határozatot. Ez a<br />

völgységi járás, mely 1950-ig e néven,<br />

1950-tôl 1978-ig pedig mint bonyhádi járás<br />

létezett. Központja mindvégig Bonyhád,<br />

idôvel mezôváros, nagyközség, köz-<br />

A Völgység<br />

ség, majd 1977. április 1-jétôl város. A<br />

több mint 250 év alatt a közigazgatási határok<br />

módosultak, így a hivatalos és a népi<br />

körülhatárolás mindvégig eltért. Ma újra<br />

csak történeti-néprajzi fogalom: a történeti<br />

Völgység. Annál is inkább, mivel a<br />

modern tájföldrajz északról egészen leszûkíti,<br />

nyugatra viszont kiterjeszti határait,<br />

Kárászon – Magyaregregyen túlra messze<br />

be Baranyába. De keleten és délen sem jár<br />

másként. Határai patakok, vizek: a Tevel<br />

alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a<br />

Völgységi-patak, Baranya volt hegyháti<br />

járásában a Hábi-csatorna, nyugatra pedig<br />

a Kapos folyó.<br />

Ezzel szemben a történeti tájfogalom<br />

medencében gondolkodik. A határokat a<br />

vízválasztók jelölik, a területet pedig a vízgyûjtô.<br />

A történeti Völgység tehát a<br />

Völgységi-patak teljes vízgyûjtôje, továbbá<br />

az Hidasi-víz és Hidas-pataké, keleten<br />

pedig a Rák- és Lajvér-pataké.


Északra a határt a Tolnai-Hegyhát<br />

vízválasztója jelöli. Murga, Felsônána,<br />

Kéty még innen esik. Baranya megyébôl<br />

pedig – történetileg – völgységinek számít<br />

Mecseknádasd, Hidas, odább az Észak-<br />

Mecsek vonalában Magyaregregy, Kárász,<br />

Vékény, Szászvár, Császta, és Máza.<br />

A fô vízfolyás is Baranyában ered,<br />

messze Magyaregregyen túl, a Hármashegy<br />

északi oldala elôtt húzódó Takanyóvölgyben.<br />

(Ez a Mecseki-Tájvédelmi Körzet<br />

szigorúan védett területe.) A középkorban<br />

Egregynek mondották, mai népi<br />

neve viszont „Határárok”. Szabályozását<br />

az egyes községek, földesurak közösen vállalták.<br />

Árkát a mocsaras völgy közepén, a<br />

határon ásták meg, így lett Határárok. E<br />

vízzel elôször akkor találkozik az utazó,<br />

amikor a 6-os útról Bonyhádra betérve,<br />

áthalad a Szent János hídon. (Magyaregregytôl<br />

viszont a takanyói völgyig párhuzamosan<br />

halad a komlói országúttal.)<br />

A tolnai táj völgységi része – de a baranyai<br />

is – felismerhetôen sajátos. Kistáj,<br />

melynek központi része a Bonyhádi-medence.<br />

Többi részét gyengén tagolt, kibillent<br />

lösztáblák képezik, melyek így sajátos<br />

dombsorokat mutatnak. Ezért írta volt<br />

Vörösmarty Mihály:<br />

„Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza<br />

tetôdet / Százados erdôség, köztök, mint<br />

égi maradvány, / Nyúlnak el a völgyek, fiatal<br />

szépséggel igézôk: / Ott mikor elfáradt<br />

testem nyugalomra hanyatlik, / Lelkem<br />

az ifjúság képét öltözve magára,<br />

Ábrándozva bolyong egyedül a csörge pataknál...”<br />

A „borág” természetesen a szôlô, vadszôlô.<br />

A mezôgazdaság azóta persze a legjobb<br />

területeket mûvelés alá vette. Így<br />

azután összefüggô erdôségek csak Lengyel,<br />

Mórágy–Bátaapáti vidékén, a Mecsek<br />

és a Szekszárdi-dombság érintkezô<br />

részein maradtak fenn. A dombok és az elnyúló<br />

völgyek szépsége azonban változatlan.<br />

A panorámának pedig délrôl a Mecsek<br />

kéklô vonulata ad keretet, amonnan<br />

viszont alattunk látni az utolérhetetlen<br />

szépségû medencét, a Völgységet, melyet<br />

Illyés Gyula „a magyar romantika meseföldé”-nek<br />

nevez.<br />

Talaja, éghajlata, növényzete, állatvilága<br />

is más, mint mondjuk a Mecseké, a<br />

Sárközé, a Tolnai-, vagy a Baranyai-Hegyháté.<br />

Természetes növénytársulása a gyertyános-tölgyes,<br />

hûvösebb völgyekben és<br />

oldalakon bükkösök élnek, de a szárazabb<br />

területeken a cseres-tölgyesek az uralkodók.<br />

Akácosokat, erdei- és feketefenyveseket<br />

is telepítettek a tájra és a felhagyott<br />

parlagokon az akác nagy területeket hódított<br />

meg. Mára csak a nehezen megmûvelhetô<br />

területeken maradt meg az eredeti<br />

vegetáció gazdagsága. A Völgység területén<br />

mintegy 50 védett növényfaj található.<br />

Botanikatörténeti érdekesség, hogy<br />

Kitaibel Pál (1757–1817), a magyar természettudomány<br />

nagy alakja 1808. június<br />

17-én Hôgyész–Bonyhád–Nagymányok–<br />

Váralja útvonalon utazott és a naplójában<br />

felsorolt növényfajok között szerepel a ma<br />

védett örménygyökér. Ez a növény ma is<br />

létezik Bonyhádvarasd határában ahol ô<br />

látta.<br />

A területen csak a Lengyeli-erdô egy<br />

pontján él a magyar zergevirág és a kapcsos<br />

korpafû. A Váraljai-erdôben tenyészik<br />

a gímpáfrány, olasz müge és a hazánkban<br />

már csak a Mecsekben elôforduló<br />

és ezen belül a váraljai Farkas-árokban<br />

is élô havasi-lisztesfû. Üveghuta közelében<br />

Az izményi<br />

evangélikus<br />

templom<br />

Mórágyi tál,<br />

eredeti motívumokkal<br />

A VÖLGYSÉG 75


„...láttalak, oh Völgység ragyogó<br />

koszorúval! – akár ô,<br />

akinek elsüllyedt tündérországa<br />

te lettél...<br />

Szépülj meg, nekem is! Vaskos<br />

fájdalmaim ércét,<br />

váltsd tündéri kohódban<br />

aranyra!”<br />

(Illyés Gyula: Egy régi városban.<br />

Búcsú.)<br />

76 A VÖLGYSÉG<br />

a Geresdi-dombságon találunk karélyos<br />

vesepáfrányt és díszes vesepáfrányt. Bátaapáti<br />

erdôben él egy hazánkban is ritka sás<br />

faj a borostás sás és egy nagyon szép kora<br />

tavaszi növény, a tavaszi görvélyfû. A<br />

Völgységben a Börzsöny alatti sásos réten<br />

található a nyári tôzike, Mórágy és Bátaszék<br />

között Kövesd határában egy vizes réten<br />

a legnagyobb termetû orchideánk<br />

egyike a hússzínû ujjaskosbor. Csodáljuk,<br />

de ne szakítsuk le! Az erdôségek tölgyeseiben<br />

nem ritka a szarvasbogár, a bükkösök<br />

tuskóiban fejlôdik egy ritka szép cincérfajta,<br />

a havasi cincér.<br />

A sajátos karakterhez azonban a sajátos<br />

történeti múlt is hozzájárul. Itt nem<br />

volt nagybirtok, legfeljebb emberi léptékû<br />

uradalmak. Évszázadokon át magyar,<br />

sváb, szerb zsidó együttélés és kultúrateremtés<br />

jellemezte. Az újratelepítések idôszakában<br />

ugyanis erôs, szinte színtiszta német<br />

tömb jött létre, azonos vallású (római<br />

katolikus, evangélikus, kevés református<br />

falvakkal), melyek más és más német tájszólást<br />

beszéltek, aszerint, hogy honnan<br />

származtak. Identitásukat máig így határozzák<br />

meg: majosi sváb, zombai sváb vagyok,<br />

stb. A magyarság egyes helyekrôl kiszorult,<br />

másutt összefüggô tömbben, vagy<br />

szórványfalvakban tartotta magát, így<br />

Mázától Magyaregregyig, vagy Kisvejkén,<br />

Zombán. A szerbek, az ún. rácok Grábócon,<br />

Szálkán, Alsónánán tartották magukat<br />

legtovább. Ittlétük szép emléke a<br />

grábóci kolostortemplom. A zsidóság központja<br />

Bonyhád, élénk kereskedelemmel,<br />

orthodox és neológ zsinagógával. (Ma<br />

egyik sem mûködik, mindkettôt raktárnak<br />

használják.)<br />

A sváb paraszti fejlôdés évszázadok<br />

alatt sajátos gazdasági mentalitást teremtett,<br />

melyet máig a szorgalom és takarékosság<br />

jellemez.<br />

Országosan is gazdaságtörténeti jelentôségû,<br />

elôbb a völgységi dohány – mely<br />

burnótnak volt jó –, majd konjunktúrája<br />

múltával a bonyhádi tájfajta, pirostarka<br />

szarvasmarha kitenyésztése. Ma a bonyhádi<br />

Pannónia Mezôgazdasági Szövetkezet<br />

foglalkozik vele. A tájfajta az 1890-es bécsi<br />

kiállítást követôen országosan ismertté<br />

tette a vidéket.<br />

A sajátos szülôföld-értelmezés, a tanultak<br />

„úri” osztályba emelkedése a magyar<br />

érzelmû svábok jellegzetes típusát<br />

alakította ki. Az 1930-as években itt tartja<br />

zászlóbontó országos nagygyûlését a<br />

Volksbund, ám innen indul ellenpárja, a<br />

„Hûséggel a Hazához” mozgalom is. A<br />

nagymúltú zsidó közösségnek 1944, majd<br />

az 1956-os emigrálás vet véget, a németségének<br />

pedig a „málenkij robot” és az<br />

1945–1948 közötti kitelepítés. Völgységi<br />

sajátosság 1945 után a bukovinai székelyek<br />

(kiket Horthy 1941-ben a Bácskába<br />

telepített, s onnan kellett menekülniük),<br />

és a Felvidékrôl – lakosságcsere keretében<br />

– áttelepített magyarok hazára találása.<br />

De szóljunk a vallásokról is. A római<br />

katolikus sváboknál az ún. szakrális táj<br />

központja a Cikó melletti Ótemplom búcsújáró<br />

helye. (Búcsú idôpontja Nagyboldogasszony<br />

napján augusztus 15-én,<br />

Kisboldogasszony napján szeptember 8án).<br />

Érdeklôdni az aparhanti plébániahivatalban<br />

lehet, Aparhant, Kossuth u. 8.<br />

Tel.: 74/483-043.) a völgységi és hegyháti<br />

magyaroké az egregyi Torma-völgy Szentkútja.<br />

Az evangélikusság kultúrateremtô<br />

központja Bonyhád és az Evangélikus<br />

Gimnázium, – az együttélés, tolerancia jegyében.<br />

A református magyarság szimbolikus<br />

jelentôségû ôrhelyei: Váralja és Hidas.<br />

Utóbbi helyen laknak 1945 óta a bukovinai<br />

Andrásfalva református székely-magyarjai<br />

is. A katolikus székelység 1989-tôl<br />

tette szenthelyévé Kismányok székely<br />

templomát. S végül: a Völgység –<br />

Vörösmarty óta – „irodalmi táj” is. Kalauzunk<br />

e fejezete a Völgység tolnai részébe<br />

vezet el, bemutatva „fôvárosát”, Bonyhádot,<br />

sorba véve a turisztika, vendéglátás kiemelt<br />

községeit, s felvillantva egy-egy fel<br />

nem fedezett szépséget, nevezetességet a


kisebb falvakban. Igazán azonban útra hívogató,<br />

a rejtett szépségeket magunknak<br />

kell felfedeznünk. Budapest felôl érkezve<br />

Kakasd, Ladomány megtekintése után jutunk<br />

Bonyhád városába. A Völgység tolnai<br />

része négy útvonalon járható be: Bonyhádtól<br />

keletre: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Cikó,<br />

Grábóc, Môcsény Zsibrik, Bátaapáti,<br />

Mórágy. A Mecsek irányába: Kismányok,<br />

KAKASD<br />

Irányítószám: 7122 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárd és Bonyhád között a 6-os<br />

fôút két oldalán fekszik az 1800 lakosú<br />

Kakasd. Két falu egyesülésével jött létre.<br />

A 6-os úttól északra esô rész volt a régi<br />

Kakasd, a déli a régi Belac. A faluba érve<br />

pillanatjuk meg közvetlenül az út mellett<br />

a Faluházat. Makovecz Imre tervezte,<br />

1994-ben adtak át. (Kossuth u. 290.) Két<br />

szép tornya van, a nyugati a „sváb”, a keleti<br />

a székely. Elôbbi a kakasdi templomtornyot<br />

formázza, az ôslakosokét, utóbbi<br />

belsejében a Bukovinában hagyott andrásfalvi<br />

templomtornyot rejti.<br />

Ahhoz azonban, hogy ezt láthassuk,<br />

be kell mennünk a fôbejáraton, az egymás<br />

mögé állított öt székelykapu alatt. Öt kapu,<br />

öt bukovinai falu: Andrásfalva (ahonnan<br />

a kakasdiak származnak), Istensegíts,<br />

Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten. A<br />

nagyteremben nemcsak bálokat rendeznek,<br />

lakodalmakat tartanak, de tudományos<br />

konferenciákat is. Gyönyörködhetünk<br />

a kazettás mennyezetben, megkereshetjük<br />

Erdélyország címerét, a rovásírásos<br />

feliratot. A faluház megtekintése (vagy<br />

konferenciák szervezése) a Polgármesteri<br />

Hivatalban történô bejelentéssel lehetséges.<br />

(7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Tel.:<br />

74/431-923).<br />

Mellette áll a Szent Anna-kápolna,<br />

mely a környezô falvak búcsújáróhelye<br />

volt az 1950-es évekig. A búcsú napja június<br />

26, vagy a hozzá legközelebb esô va-<br />

Nagymányok, Györe, Izmény, majd Baranya<br />

megye völgységi részei. Ezután körjáratot<br />

tehetünk Lengyelig, majd vissza<br />

Tevelen át: Majos, Aparhant, Nagyvejke,<br />

Mucsfa, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi,<br />

Tevel, Kisdorog, Bonyhádvarasd útvonalon.<br />

Végül Teveltôl Zombáig a Murga,<br />

Felsônána, Kéty, Zomba, Paradicsompuszta<br />

útvonal ajánlható.<br />

sárnap. (Megtekintés: Plébániahivatal Rákóczi<br />

u. 182. Tel.: 74/431-767). Az Anna-kápolna<br />

és a két jelképes torony harmonikusan<br />

illeszkedik egymáshoz. Egy erre<br />

utazó egyszer felkiáltott: Milyen szép<br />

falu! Három templom, és egymás mellett.<br />

Az 1810-ben épült régi római katolikus<br />

templomhoz messze be kell mennünk,<br />

a Rákóczi utca végén találjuk. (Bejelentkezés<br />

a Plébániahivatalban.)<br />

A belaci falurész bejárójánál a 6-os út<br />

túloldalán szépen faragott székely kaput<br />

látunk, mely feliratával az 1764-es, a<br />

mádéfalvi veszedelemmel kezdôdô bujdosást<br />

idézi: „Mikor Csíkból elindultam,<br />

/Szinyem se vót, úgy búsúltam” (A bánkódástól<br />

sápadt lett az arca.) Felvésve látjuk<br />

még a bukovinai székely népcsoport<br />

útjának állomásait: Siculicidium 1764.,<br />

Bukovina 1777., Bácska 1941., Völgység<br />

1945.<br />

A kéttornyú kakasdi faluház<br />

A VÖLGYSÉG 77


78 A VÖLGYSÉG<br />

Meg kell említenünk a régi kakasdi<br />

svábok szorgalmát, akik magukat örökváltsággal<br />

– az 1841 évi törvény alapján az<br />

országban elsôként – a földesuruktól megváltották.<br />

Kakasd neve sokakban mosolyt<br />

ébreszt. (Itt még a vendéglô is „Kakas”. A<br />

faluközpontban az út mellett, Kossuth u.<br />

7.) Ugratják is ôket: tyúkúrfalviak, baktyúkfalviak.<br />

Ha Kakasdon átmegyünk, feltétlenül<br />

álljunk meg! Ha van idônk, mehetünk<br />

északra a templomig, vagy azon túl a<br />

Csorgóig. – Délnek megkereshetjük a<br />

BONYHÁD-LADOMÁNY<br />

Nincs tíz éve, hogy bekötôutat kapott,<br />

a 6-os fôútról balra kanyarodva érhetjük<br />

el. Korábban el volt zárva a külvilágtól,<br />

ezért régen „Kanadának” is<br />

mondották, annyira gazdag és megközelíthetetlen<br />

volt.<br />

Az 1930-as években másfélszáz ember<br />

lakta, volt takaros temploma, osztatlan<br />

iskolája, olvasóköre. 1940-ben<br />

Bonyhádhoz csatolták. 1945 után lakóit<br />

kitelepítették, vagy maguk menekültek<br />

el. Egyetlen sváb család maradt, akik<br />

idôvel visszavásárolták saját házukat. Az<br />

Kényelmes, zuhanyzós szobákkal –<br />

minibár, mûholdas programok,<br />

kábel-tv, telefon – 160 fôs éttermünk<br />

gazdag választékával várjuk<br />

kedves vendégeinket.<br />

HOTEL RITTINGER<br />

7150 Bonyhád, Zrínyi u. 27.<br />

Tel.: 74/451-922 Fax: 74/452-453<br />

belaci bárónôi kastélyt, felmehetünk a<br />

Szamárhegyre, vagy keletebbre a Bativár<br />

fennsíkjára. Mindenhonnan csodálatos a<br />

panoráma. Képeslap, falutörténet (Sebestyén<br />

Ádám: Kakasdi stációk) kapható. Az<br />

andrásfalvi bukovinai székelyek egyik fô<br />

helye Kakasd. Az 1996-ban elhunyt Sebestyén<br />

Ádám kakasdi kántor, néprajzi<br />

gyûjtô munkássága jelentôs volt (Rákóczi<br />

u. 22. alatt lakott, emlékszoba megteremtésén<br />

fáradoznak). A községben hagyományôrzô<br />

együttes, népi iparmûvészek<br />

dolgoznak.<br />

új lakosság is elköltözött, késôbb a házak<br />

gerendáit kibontották, az épületek összeomlottak.<br />

Bonyhád az 1990-es években<br />

kezdett el törôdni Ladománnyal, utat<br />

kapott, templomát rendbehozták, jelenleg<br />

parcellázott nyaraló telkeket ajánlanak<br />

megvásárlásra.<br />

A falu kies völgyben fekszik, alsó<br />

végén lévô földúton jobbra Grábócra,<br />

balra Belacra jut az utazó. A templom<br />

melletti Fazekas-keresztet hadifogságból<br />

való szabadulás emlékére állították. A<br />

templom oldala mellett az iskola omladéka,<br />

balra hátul a rendbentartott kis temetô.


BONYHÁD<br />

Irányítószám: 7150 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád a Völgység „fôvárosa”,<br />

1977. április 1-je óta város. Nevét az erdélyi<br />

Gyula egyik fiáról, Bonyháról kapta,<br />

aki testvérével, Bolyával – Péter király<br />

második uralkodása alatt – hazahívta<br />

a Vazul-fiakat, Andrást, Bélát és Leventét.<br />

Ezért 1046-ban az életükkel fizettek.<br />

A 6-os fôközlekedési útról, a város<br />

keleti szélén fordulunk be Bonyhádra.<br />

Jobbra az 1991-tôl mûködô elegáns<br />

Rittinger-Szálló, nevét tulajdonosáról<br />

kapta. (Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922.)<br />

A Szent János hídon haladunk át, már az<br />

1700-as évek közepén erre vezetett az út.<br />

A hídon Nepomuki Szent János szobra,<br />

mely ha meghallja a harangszót meghajol.<br />

(De nem hallja meg.) Majd a buszmegálló<br />

bejáratánál (jobbra letérve érjük<br />

el) az 1995-ben felállított szép székely<br />

kapu, a bukovinai székelyek Völgységbe<br />

kerülésének 50. évfordulójára emlékeztet.<br />

Balra benn a vasútállomás, a deportálások,<br />

kitelepítések szomorú emléké-<br />

vel. S a sportpálya, ahol országos látványossággal<br />

ünnepelték 1944 áprilisában<br />

Hitler születésnapját.<br />

A fordulónál a szép Malomkastély,<br />

ma német óvoda, (Széchenyi u. 3.) elôtte<br />

hatalmas platánfa. – A valamikori Katolikus<br />

Kör helyén áll az 1980-ban átadott<br />

Vörösmarty Mihály Mûvelôdési<br />

Központ. (Széchenyi tér 2. Tel.:<br />

74/451-455.) Nevezetes a német nemzetiségi<br />

hagyományôrzô együttesek pünkösdi<br />

találkozója és a kétévente (páros) –<br />

október 1. hétvégéjén – megtartott Népzenei<br />

és Kamaratánc Fesztivál. Parkjában<br />

Szabó György Vörösmarty kompozíciója.<br />

Elôl a költô mellszobra, mögötte<br />

Perczel Etelka és a költészet múzsája. A<br />

közgazdasági szakközépiskola elôtt<br />

Perczel Mór szobra – (Szabadság tér) –,<br />

aki nemcsak 1848/49 hôs tábornoka,<br />

hanem közgazdász a védegyleti tanok<br />

meghonosítója, a Tolnai Védegylet<br />

megteremtôje is volt.<br />

A Posta elôtt (Szabadság tér 17.) elhaladva<br />

– melynek épülete a századfordulón<br />

még a Lengyel Szálló volt –, a római<br />

katolikus templom felé tartunk.<br />

Belvárosi utcakép<br />

„Itt bolygott szerelemvesztô<br />

kínjában az ifjú,<br />

S hervada a kikelet gyenge<br />

virági között.”<br />

(Vörösmarty Mihály:<br />

A bonyhádi erdôben)<br />

„Úgy járom be a sok meghitt<br />

helyet,<br />

mintha egy arcról<br />

könnyeket törölnék.”<br />

(Illyés Gyula:<br />

Egy régi városban)<br />

„...nálunk otthon azt mondják<br />

s arra voltunk büszkék,<br />

hogy a bonyhádi<br />

lánynak és a bonyhádi<br />

tehénnek nincsen párja.<br />

Mind a kettô annyi hasznot<br />

hajt.”<br />

(Móricz Zsigmond:<br />

Nesze neked bál)<br />

A VÖLGYSÉG 79


80 A VÖLGYSÉG<br />

Az egyik üzletbôl nyílik az 1987-ben<br />

létesített Tûzoltó Múzeum kiállítóterme.<br />

(Széchenyi u. 3. szám alatt).<br />

A „Tûzre-vízre vigyázzatok!”– az Országos<br />

Tûzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum állandó<br />

kiállítása, a Völgységi Múzeum kiállítóhelye.<br />

A bonyhádi önkéntes tûzoltók kezdeményezésére<br />

épült, alapítója Csôglei István, a kiállítást<br />

Minárovics János rendezte. Nyomon követi Európa<br />

tûzvédelmének fejlôdését a céhes korszaktól az<br />

önkéntes tûzoltó egyletekig. A galérián kis összeállítás<br />

mutatja be a bonyhádi egylet mûködését, az<br />

állami és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. Értékes<br />

darabja a Bonyhádi Önkéntes Tûzoltóegylet<br />

1903-as selyem-zászlaja. A rekonstruált szertárépület<br />

is több – köztük magyar gyártmányú – szerkocsinak<br />

ad helyet.<br />

Nyitva : hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig, pénteken<br />

8–13 óráig. Információ a 74/ 451-410-es telefonon<br />

Kerekes Katalinnál, vagy a 74/ 451-342es<br />

telefonon a Völgységi Múzeumban.)<br />

Irodalom:<br />

Minárovics János: A bonyhádi tûzoltó múzeum. In: Szabó<br />

Károly (szerk.): A Tûzoltó Múzeum évkönyve II.<br />

1985., Bp. 1986. 275–313.o.<br />

A templom elôtt a bonyhádiak tavaszi<br />

gyönyörködtetôje, a liliomfa. A másik<br />

oldalon Bory Jenô alkotása, Szûz<br />

Mária szobra áll. A templom 1769-tôl<br />

1782-ig épült, barokk stílusban. Modern<br />

oltárán a Krisztus-monogram a rómaiak<br />

korából Bonyhádon elôkerült híres<br />

leletre utal. A bejáratnál Winkler Mihálynak,<br />

a templom építtetôjének emléktáblája,<br />

aki az ún. Winkler-kódex<br />

nyelvemlék adományozásával tett szolgálatot<br />

a magyar kultúrának. Plébánossága<br />

alatt megtanult jiddisül, könyvet írt<br />

a zsidóknak, s meg akarta téríteni ôket.<br />

Ezért az oromzat egyik fülkéjében Szent<br />

Péter a kulcsokkal, a másikban Mózes.<br />

(A templom napközben is nyitva, kíséretet<br />

lehet kérni a Plébánia Hivatalban,<br />

Tel: 74/ 451-519).<br />

Odább a Plébánia ház (Szabadság tér<br />

11.) romantikus stílusú, átépített. Falán<br />

emléktábla hirdeti, e házban mindig szívesen<br />

idôzött Vörösmarty Mihály Egyed<br />

Antal plébános és Teslér László káplán<br />

társaságában, mert „beszédök csak a haza<br />

és a literatúra volt”. A tér nyugati felén<br />

a volt banképület. Az I. világháború<br />

elôtt a Bauerbund Banké, utoljára<br />

MNB-fiók, jelenleg mûszaki áruház<br />

(Szabadság tér 9.). Mellette az ún.<br />

Streicher-ház, fülkéjében állott a buzogányos<br />

„Vasember”.<br />

A templom keleti oldalán az I. világháború<br />

emlékmûve, a Bajtársak szoborral.<br />

A tér keleti oldalán az ún. Régi Tanácsháza,<br />

több épületbôl került összeépítésre,<br />

ez a volt Rinaldi-ház, melyet<br />

1903-ban vásárolt meg a község. Itt mûködött<br />

1919-ben a Munkás-Paraszt Katonatanács,<br />

1945-ben a Nemzeti Bizottság,<br />

1956-ban a Nemzeti Forradalmi<br />

Tanács. (Utóbbinak emléktáblája az<br />

épület falán.) Déli szárnyában 1989 óta<br />

a Városi Zeneiskola (Szabadság tér 1).<br />

Itt kapott helyet a Horváth Olivér Terem<br />

is, melyben az évtizedekig Bonyhádon<br />

élt festômûvész-tanár válogatott képei<br />

láthatók.<br />

Mindig a téma alakította a forma és stílusvál-<br />

tásait. A lírai festôiségtôl jutott el a szerkezetes<br />

konstruktivizmusig. Húsz képe látható a volt községháza<br />

épületében. (Megtekinthetô: A Polgármesteri<br />

Hivatalban való bejelentkezéssel. Széchenyi tér<br />

12. Tel: 74/ 451-144. Nyitva: hétfôtôl csütörtökig<br />

8–15 óráig, pénteken 8–12 óráig.)<br />

Irodalom:<br />

Pandúr József: A hetvenéves Horváth Olivér mûvészetérôl.<br />

Völgységi Múzeum adattára 3–96.o.<br />

A tér északkeleti végében a Szabadság<br />

tér 2. szám alatt a Hónig-ház. 1947tôl<br />

1950-ig itt vezette Herepey János a<br />

bonyhádi Székely Múzeumot. Ennek<br />

udvarán tartották 1947-ben a híres Telepes<br />

Kongresszust, melyen Veres Péter<br />

is beszélt. 1987. április 1-je óta 14 termében<br />

a Völgységi Múzeum várja a vendégeket,<br />

gazdag sváb, bukovinai székely,<br />

völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi<br />

anyaggal.


„A Völgység története és néprajza a XVIII. századtól<br />

a XX. század közepéig” címû állandó kiállítás<br />

1987-ben készült el a Wosinsky Múzeum szakemberei<br />

munkájával. Rendezték: Glósz József és V. Kápolnás<br />

Mária történészek, G. Vámos Mária néprajzkutató,<br />

Vendel-Mohai Lajosné múzeológus.<br />

A földszinten az I. terem: A XVIII. század elsô<br />

felében, az újratelepítés idôszakában a német telepesek<br />

túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a<br />

tájat. A sokszínû népesség vallási arculatát az öt meghatározó<br />

egyház: katolikus, evangélikus, református,<br />

görögkeleti és izraelita egyedülálló szakrális emlékegyüttese<br />

reprezentálja.<br />

A II. teremben láthatók a feudális kor helyi mezôgazdaságára<br />

jellemzô intenzív növényi kultúrák,<br />

kapás- és takarmánynövények, gabona-, szôlô- és dohánytermesztés<br />

emlékei, az istállózó állattartás korabeli<br />

eszközei.<br />

A III. teremben a XVIII. század közepén céhekbe<br />

tömörült kisipart a kádár és kötélverô mûhely<br />

képviseli. Az 1782-ben mezôvárosi címet szerzô<br />

Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár e teremben<br />

látható eredeti oklevelében erôsítette meg.<br />

A IV. teremben a tôkés korszak kisiparából<br />

bognár és borbélymûhely, valamint a kékfestés néhány<br />

tárgya látható.<br />

A reformkorral az V. teremben találkozhat a látogató.<br />

E szoba berendezése a Perczel családé volt.<br />

Nagy romantikus költônk, Vörösmarty Mihály<br />

többévi bonyhádi tartózkodásának is emléket állít a<br />

dokumentáció. Tanítványa 1848 honvédtábornoka<br />

Perczel Mór. Relikviái, tábornoki atillája, vállszalagja<br />

a kiállítás értékes darabjai közé tartoznak.<br />

A VI. terem a bonyhádi tájfajta marha kitenyésztését,<br />

a helyi közlekedés és a hitelélet fejlôdését<br />

mutatja be.<br />

A VII. teremben fotósorozat, edények, cégtáblák<br />

vallanak az elsô völgységi gyár történetérôl. A<br />

Perczel Béla alapította Zománcgyár múltja mellett<br />

megismeri a látogató az észak-mecseki szénbányászat<br />

kezdeteit is.<br />

A VIII. teremben ipari emlék az 1920-as évek<br />

kézmûvesipari technikájáról, technológiájáról, a<br />

Bonyhádi Cipôgyár múltjáról.<br />

A IX. terem századunk nemesi-úri világát tárja<br />

elénk Perczel József neorokokó szalonja.<br />

X. terem: A magyarság néprajza. Györei, váral-<br />

jai viselet, váraljai festett<br />

bútorok, fali téka, tornyos<br />

pad, tulipános láda. A<br />

völgységi etnikumokkal<br />

ismertet meg a XI. terem.<br />

Német viselet, szobabelsô.<br />

A bonyhádi zsidóság tragédiájának,<br />

a németek kitelepítésénekdokumentumai.<br />

XII. terem: A bukovinai<br />

székely lakószobából<br />

eredetiek a szentképek, a<br />

viselet, az ágynemû és a<br />

kelengyeláda. A következô<br />

termeket is díszítô<br />

„Székely Kálvária” székely<br />

fafaragó mesterek alkotása,<br />

Madéfalvától a bácskai<br />

telepítésig meséli el a székelyek<br />

megpróbáltatásait. Nincs bukovinai székely<br />

szoba vetett ágy nélkül. A kispárnák – németes és<br />

magyaros díszítéssel is –, sarkos lepedôk borítják a<br />

Tusa János népi fafaragó díszítette ágyat a XIII. teremben.<br />

A XIV. terem az 1945–48-as forgószélnek<br />

állít emléket. Németek kitelepítése, székelyek, felvidéki,<br />

alföldi, délvidéki magyarok betelepítése a<br />

Völgységbe.<br />

(Nyitva: Szeptembertôl júliusig keddtôl szombatig<br />

10–16 óráig, július, augusztusban keddtôl vasárnapig<br />

10–16 óráig. Tárlatvezetés, vagy a nyitvatartástól<br />

eltérô idôpontú látogatás kérhetô a múzeum<br />

számán. Tel: 74/ 451-342.) Irodalom:<br />

Szôts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum – Museums<br />

des Völgység–Gebiets. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára<br />

316. Sorozatszerk.:Füzes Endre. Bp. 1988.<br />

Völgység Múzeum - a<br />

Perczel család<br />

bútorai<br />

Sváb szobabelsô<br />

A VÖLGYSÉG 81


82 A VÖLGYSÉG<br />

A tér sajátos öblösödést mutat, itt<br />

volt valamikor a bonyhádi piac. A Szent<br />

Imre utcával átellenben az 1796-ban<br />

emelt késô barokk Szentháromság-szobor,<br />

a Bonyhádot ért csapásokra emlékeztet.<br />

Dombormûvein, a Perczel-család akkori<br />

tagjainak védôszentjei. A tér északnyugati<br />

részén áll (Széchenyi u. 3. Tel.:<br />

74/451-101.) a Perczelek valamikori<br />

„Arany Oroszlán” vendéglôje. Ma újra<br />

ezt a nevet viseli, tulajdonosa Panghy<br />

László.<br />

A Szent Imre utca elején, a mai könyvesbolt<br />

(Szent Imre u. 1.) helyén állott az<br />

elsô német telepesek egyszerû paticsfalú<br />

temploma, mögötte a temetô. Az utca<br />

legfontosabb épülete az 1. számú általános<br />

iskola, az ún. Zárda udvarán állott az<br />

Irgalmas Samaritánus Ispotály, 1882-ben<br />

paulai Szent Vince rendi apácák kezdték<br />

itt mûködésüket, kik 1905-tôl az államosításig<br />

polgári leányiskolát vezettek<br />

Immaculata Intézet néven. – Az épület<br />

régi bejárata, fô tömbje ma is megvan.<br />

Jobb felén azonban szépen megtervezett<br />

modern résszel egészült ki, itt az új bejárat<br />

is. Láthatjuk a Vukálovics-ház régi<br />

vaskapuját. – Vele szemben (Szent Imre<br />

u. 1.) az ún. Bárány-féle üzlet. E nagymúltú<br />

zsidó kereskedôcsalád a nevét is<br />

reklámul használta, szövetáru üzletüket<br />

bárány díszítette. Mellette emeletes épület,<br />

sajátossága, hogy vályogtéglából készült.<br />

PYRASTER<br />

Fazekas József fegyverkovács<br />

Vadászkések, tôrök, solingeni<br />

rozsdamentes acélokból.<br />

kardok, szabLYák, kézi<br />

kovácsolással, megrendelésre<br />

- mintA alapján - szerszámacélokból.<br />

7150 Bonyhád, Bartók B. u. 9. (6-os út mellett)<br />

Tel.: 74/455-275<br />

És máris a Vörösmarty téren vagyunk!<br />

Ez volt a régi Fapiac. Útelágazásánál<br />

az újra visszaállított Országzászló.<br />

Jobbra az ún. Zsidóiskola, (Vörösmarty<br />

tér 1.) a sikátor sarkán a volt kóser mészárszék<br />

kis épülete. A tér délnyugati<br />

szögletében a rk. temetôhöz mehetünk<br />

fel. Közel a temetô bejárathoz megtaláljuk<br />

az 1944-ben Bonyhádnál elesett folyamôrök<br />

és az 1956-ban lelôtt bonyhádi<br />

fiatalember sírját is. A tér nyugati részén<br />

egy másik sikátor az ôsi zsidó temetôhöz<br />

vezet, melyet késôbb a kongresszusi (neológ)<br />

zsidók használtak. Itt a Holocaust<br />

áldozatainak 1947-ben állított emlékfala,<br />

az áldozatok nevével. Beljebb megtaláljuk<br />

Boskowicz Wolf rabbi sírját, a háztetôt<br />

formázó kôlapok közé csúsztatják be a titkos<br />

kívánságokkal jegyzett papírdarabokat,<br />

az ún. kvitliket. A temetô legvégében<br />

fiktív sírok is állnak, az egyiken megrendítô<br />

felirat: „Németek Auschwiczban<br />

gázzal megsemmisítették.”<br />

A térrôl lekanyarodhatunk az Ó zsinagógához<br />

(Mártírok tere), melyet 1796ban<br />

vettek használatba. Az orthodox és a<br />

kongresszusi irányzat elkülönülése után, a<br />

neológok maradtak az épületben. Csodálatos<br />

mûemlék, sajnos elhanyagolt állapotban.<br />

A hatalmas boltíveket középütt a<br />

bima-oszlopok tartják. A tóraszekrény<br />

üres. Berendezés nincs, magtárnak használják.


A Holocaust túlélôi új életet teremtettek,<br />

de 1956-ban úgy ítélték meg, el kell<br />

menniük. A templom körüli tér volt<br />

1944-ben a felsôgettó, késôbb az ún. Zsidóköz.<br />

Körben mindent lebontottak, itt a<br />

bonyhádi piactér. Kedden és pénteken hatalmas<br />

a forgalom. (Az idôpontok is a<br />

bonyhádi zsidósághoz igazodtak, nem<br />

szombaton volt a piac.)<br />

Keressünk fel még néhány nevezetes<br />

utcát, házat a város más-más részein! A városképi<br />

jelentôségû József utcán mehetünk<br />

fel a gimnáziumhoz. (Az utcában<br />

Hoffer Károly, a „tüneményes hangú<br />

mesterdalnok” emléktáblája, a Kukolaházban<br />

lakott diákkorában Illyés Gyula.)<br />

A gimnázium új épülete (Kossuth L. u.<br />

4.) 1908. október 12-én került átadásra,<br />

akkor még beépítetlen volt a környék, az<br />

ablakból a cikói Ótemplomig elláttak. –<br />

Az iskola diákjai közül jeles egyházi<br />

személyiségek, tudósok, írók és költôk,<br />

mûvészek kerültek ki. 1993-tól újra Evangélikus<br />

Gimnázium, benne iskolamúzeum<br />

kapott helyet.<br />

Két tárlóban ôskori leletek, pattintott, csiszolt<br />

és bronzkori eszközök láthatók, melyeket Apponyi<br />

Sándor 1894-ben adományozott az algimnázium régiségtárának.<br />

A középkori vitrinekben nemesi kutyabôr,<br />

céhlevél, kaloda, vért, fegyver- és éremgyûjtemény<br />

van. Négy üveges szekrényben a magyar nyelvterület<br />

népmûvészeti tárgyai, textilek, kerámiák sorakoznak,<br />

Horváth Olviér tanár 1940–50-es évekbe-<br />

li gyûjtése nyomán. Kiegészül mindez az iskola öregdiákjainak<br />

köteteivel, különlenyomataival.<br />

(Megtekinthetô: munkanapokon 8–15 óráig. Információt<br />

ad: Sántha Lászlóné igazgató. Tel: 74/ 451-<br />

719.)<br />

Irodalom:<br />

Szôts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig...<br />

In.Rosner Gyula (szerk.): Tolnai tájak. Szekszárd. 1989.<br />

24–26. o.<br />

Az épület elôtt Kossuth és Petôfi<br />

mellszobra. Falán 1945 elhurcoltjainak<br />

emléktáblája. Hátul a kibôvített kollégiumépület,<br />

kertjében Vörösmarty mellszobor.<br />

A gimnázium fölötti ház udvarán<br />

hatalmas tulipánfát látunk. Elôtte keskeny<br />

telken mehetünk be a szépen rendben<br />

tartott ortodox zsidó temetôhöz.<br />

Ha már itt vagyunk, nézzük meg egy<br />

utcával odébb, a Bajcsy-Zsilinszky utcában<br />

az 1870-ben Sárszentlôrincrôl ide hozott<br />

régi algimnázium (Bajcsy Zsilinszky<br />

u. 38.) megmaradt részét! Udvarán hátul<br />

Tolna megye elsô tornaterme, 1893 óta<br />

használják. Az épületet „Öregkeri”-nek is<br />

mondják, itt mûködött 1945-tôl 1968-ig<br />

a Közgazdasági Szakközépiskola.<br />

A Dózsa György utca 4–6. nevezetes<br />

épülete a Cipôgyár. Pétermann Jakab<br />

1911-ben került Bonyhádra, cipészmûhelye<br />

volt, majd 1917. október 1-jén cipôgyárat<br />

létesített. Késôbb két sógora is betársult.<br />

Márkanevük az államosításig a<br />

„Glória” volt. (Az 1970-es évektôl a „Botond”.)<br />

A gyár 1994-ben alakult át külföl-<br />

Stekly Zsuzsa<br />

Egyedi tûzzománc képek és ékszerek<br />

nagy választékban.<br />

Megrendelésre kisszériás jelvények készítése.<br />

7150 Bonyhád, Deák F. u. 37. Tel.: 74/451-287<br />

A VÖLGYSÉG 83


84 A VÖLGYSÉG<br />

di tulajdonú Kft-vé. Az utcában szép épületegyüttes<br />

a régi evangélikus paplak (Dózsa<br />

György u. 36.), elemi iskola és az<br />

evangélikus templom. Schneiderhahn Fülöp<br />

bonyhádi mester építette, 1800. augusztus<br />

20-án szentelték fel. A késô barokk<br />

evangélikus templomépítészetben<br />

szakemberek szerint a legkiforrottabbak<br />

közé tartozik. Oltára fölött – 1800 óta –<br />

ott a magyar címer. A régi parókián emléktábla:<br />

Itt élt Borbély József ev. esperes,<br />

Perczel Mór barátja, az 1848-as honvédseregek<br />

szervezôje. Sírja az evangélikus<br />

temetôben van. (Megtekinthetô: Evangélikus<br />

Lelkészi Hivatal, Dózsa Gy. u. 34.<br />

Tel.: 74/451-774). A közeli Petôfi utcában<br />

találjuk a református templom<br />

(1801) puritán épületét.<br />

Térjünk vissza a Fôtérre! A Völgység<br />

Múzeumtól a Rákóczi utcán lefelé haladva<br />

kereskedelemtörténeti szempontból<br />

fontos az ÁFÉSZ-áruház, (Tel.: 74/451-<br />

422) 1944 elôtt Davidovics-áruház. (A vidéki<br />

áruterítésben a postagalambot is alkalmazták,<br />

a megrendelés így hamar eljutott<br />

hozzájuk, máris lehetett készíteni a<br />

szállítmányt!). Valamivel lejjebb a Zucker<br />

Szálló épülete (Rákóczi u. 10.), korábban<br />

mint Walter Szálló, melynek udvarán<br />

1910-ben 120 sváb község 600 küldötte<br />

jött össze, megalakítva a Bauerbundot, a<br />

magyarországi németek országos gazdaszövetségét.<br />

– Szemben az 1800 körül<br />

épült Szeretetház szép épülete (Rákóczi u.<br />

7). A Forberger László utca felé nyíló térségen<br />

a II. világháború bonyhádi halottainak<br />

emlékmûve áll. A bronz tábori levelezôlap<br />

és a harang Bertalan Sándor helyi<br />

mûvész alkotása. Az 1924-ben épült ortodox<br />

zsinagóga volt épülete keletrôl zárja a<br />

teret, ma bútorraktár. Közelében a volt rituális<br />

fürdô. A tér helyén házak álltak, itt<br />

volt 1944-ben az alsó gettó.<br />

A Rákóczi utca nevezetessége az<br />

1846-ban alapított Olajgyár, mely 1942ben<br />

leégett. 1992-tôl egy jellegzetes tornácos<br />

sváb házban a Magyarországi Németek<br />

Házát találjuk a Rákóczi u. 74. szám<br />

alatt.<br />

Az épületegyüttes a két világháború között<br />

épült középparaszti porta. Itt rendeztek be századeleji<br />

elsôszobát és a gazdasági épületeket (istálló, csûr,<br />

góré) Gáti Márta és Szôts Zoltán a Völgységi Múzeum<br />

munkatársai. Az állandó kiállításon bútorok,<br />

gazdasági felszerelések, viseletek láthatók 1993 óta.<br />

(Nyitva: Hétfôn 8–12 óráig, kedden, pénteken és<br />

szombaton 16–20 óráig, vasárnap 15–20 óráig. Elôzetes<br />

információt kell kérni Jenei József gondnoktól<br />

a 74/ 451-282-es telefonon.)<br />

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.<br />

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI<br />

ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben<br />

már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös<br />

pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon<br />

elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben<br />

megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási<br />

kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már<br />

meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA,<br />

Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon<br />

feldolgozni.<br />

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,<br />

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:<br />

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.


A Rákóczi utcában (102.sz.) szép épület<br />

még a két emigráns francia gróf jellegzetes<br />

háza, 1893-tól itt volt a baptisták elsô<br />

imaháza is. A Rákóczi és Dózsa utcák<br />

torkolatánál a hajdani kóser-kocsma (Rákóczi<br />

u. 129.) A közeli Réder-malom (Rákóczi<br />

u. 140–142.) pedig az 1700-as<br />

években itt „fellelt” boszorkányról nevezetes.<br />

A rk. templom elôl indulhatunk a<br />

Perczel Mór utcán felfelé. A József utcával<br />

átellenben mutatós épület, oromzatán a<br />

pecsovics Perczelek címerével, akik<br />

1848/49. után nevüket „Bonyhádi”-ra<br />

változtatták. Udvarán két értékes öreg fa:<br />

páfrányfenyô és gyantás cédrus. A következô<br />

ház a nagy Gyógyszertár, (Perczel u.<br />

9.) (Egybefüggött a mellette lévô ún.<br />

Buki-házzal, ma tulajdonosa becenevérôl<br />

Fafa-áruház Perczel M. u. 11.). Emeletet<br />

akkor húztak rá, amikor egy idôre földhivatal<br />

lett. Téglái évszámosak, 1741-es építésrôl<br />

vallanak. Az „Arany Sas” gyógyszertár<br />

bejárata fölött régi bonyhádi zománctábla,<br />

ablakában Szent János evangélista fa<br />

szobra, akinek „a méreg meg nem ártott”.<br />

A volt Járási Hivatal mellett kis köz, szép<br />

polgári kori villákkal. A „Pór apát utca”<br />

nevet viseli, névadója minden vagyonát<br />

eladta, mindenét elosztogatta a szegényeknek.<br />

(ô volt a magyar érzelmû svábok<br />

Volksbund-ellenes mozgalmának, a Hûségmozgalomnak<br />

egyik vezetôje.)<br />

A Perczel Mór utcában találjuk (a<br />

Sándor utcával szemben) Perczel Mór<br />

szülôházát. Ma leánykollégium, a falán<br />

emléktábla. 1780 körül épült, 1820 körül<br />

klasszicista stílusban átépítették. Kertjében<br />

az öreg kastély, ahol Perczel Mór<br />

utolsó évtizedeit töltötte. Ugyanitt volt<br />

gyermek is, a hatalmas kertben háborúsdit<br />

játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik<br />

gyermekei szolgáltatták a hadsereget.<br />

A park 1975 óta védett, több mint 40<br />

értékes fafaj található benne.<br />

Valamivel feljebb a zománcgyáros<br />

Perczelek kastélya, – ma a Városi Könyv-<br />

tár épületében kapott helyet Bokor Vilmos<br />

tárlata.<br />

A helyi születésû festômûvész hagyatéka,<br />

tájképei, portréi láthatók itt.<br />

(Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 10–18 óráig,<br />

pénteken és szombaton 13–17 óráig).<br />

A könyvtár elôtti lévô parkba járnak<br />

fényképeszkedni a bonyhádi menyasszonyok<br />

és vôlegények. Növénykülönlegességei<br />

a kaukázusi jegenyefenyô, oregoni<br />

hamisciprus, japán császárfa.<br />

Az utca vége felé a Zománcgyár (Perczel M.<br />

78–82). Perczel Béla alapította, mint dominógyárat<br />

1909-ben. 1913-tól Magyar Zománcmû és Fémárugyár.<br />

A zománctáblagyártást, reklámtábla készítést<br />

1922-ben, az edénygyártást 1923-ban kezdték.<br />

(1934-ben Jeruzsálemben fióküzemet is nyitottak!)<br />

Régi emblémája a Perczelek nemesi címerérôl az<br />

oroszlán volt, ma újra az, a márkanevük EMA-<br />

LION. – Szép üzemi gyûjteménnyel rendelkeznek.<br />

A Perczel kert és a<br />

Városi Könyvtár<br />

A VÖLGYSÉG 85


A börzsönyi tetôrôl kitûnô<br />

panoráma nyílik Bonyhádra<br />

és a távoli Mecsekre. Joggal<br />

írta Vörösmarty:<br />

„...Viruló völgyekbe<br />

lenézett,<br />

S látta kies téren<br />

Bonyhádot messze határos<br />

Falvaival, s délrôl-szomszéd<br />

patakokkal övezve.”<br />

86 A VÖLGYSÉG<br />

A völgységi táj elsô, Perczel Béla által 1909-ben<br />

alapított gyárát dokumentumok, termékek, régi eszközök<br />

együttese mutatja be. (Megtekinthetô elôzetes<br />

bejelentkezéssel a gyár titkárságán hétfôtôl péntekig<br />

7–15 óráig telefonon 74/ 451-229.)<br />

Irodalom:<br />

Steib György–Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár<br />

története. Üzemtörténeti Füzetek 8. 1973. H.n. 183. o.<br />

Legvégére maradt a Kálvária-domb, a<br />

bonyhádiak kegyeleti helye. (A 6-os úton<br />

a bonyhádi leágazással szemben Szekszárd<br />

felôl érkezve balra fordulunk a közlekedési<br />

lámpánál.) Itt nyugszanak a Perczelek,<br />

így Perczel Mór honvéd-tábornok is. Sírját<br />

minden év március 15-én és október 6án<br />

ünnepélyesen megkoszorúzzák. A közelben<br />

Perczel Béla sírja, akit a Hûségmozgalomban<br />

való vezetô szerepe miatt a<br />

Gestapo hurcolt el. Temetésén Mindszenty<br />

hercegprímás beszélt. – A Kálvária bejáratánál<br />

a szovjet hôsi emlékmû. Fenn az<br />

1817-ben épült késô barokk kápolna, oldalt<br />

az Ermel–Vojnits család eklektikus<br />

sírkápolnája.<br />

A Kálváriától kiindulva e terület a<br />

bonyhádiak által „széplakinak” mondott<br />

BÖRZSÖNY<br />

Bonyhádról a Kálváriát elhagyva a<br />

Bátaszék felé vezetô úron, szerpentinen<br />

jutunk fel a börzsönyi tetôre. Gyalog az<br />

ún. Méheskerten át érünk ide. Közvetle-<br />

rész, mely a cikói sorompóig tart, az ún.<br />

Gecsemánéval. Az Úrihegy és az Istvánmajor<br />

alatt terül el a „Rózsadomb”. A város<br />

délkeleti része (a 6-oson Pécs felé folytatva<br />

utunk) balra a „Schweitzer-Hóf ”– a<br />

mostani szociális otthon felé terjeszkedô<br />

városrésszel.<br />

A város közelében találjuk Tolna megye<br />

egyik legszebb és legjobb horgászvizét.<br />

A 9 hektáros, Majosi-patakból táplálkozó<br />

Szecskát, mondják Jeri-tónak is. Intenzív<br />

telepítésû tó. Elérhetô Bonyhádról, ha a<br />

városközpontban a Rákóczi utcára kanyarodunk<br />

(Zomba irányába) és végigmegyünk<br />

rajta. A település utolsó utcájánál<br />

balra fordulva pár perc múlva célban vagyunk.<br />

Szecskában stégrôl és partról egyaránt<br />

lehet horgászni – napijegyet július<br />

1-jétôl adnak –, pergetni nem szabad, de<br />

úszós és fenekezô készség egyaránt<br />

eredményes lehet. A tófenék nem akadós.<br />

Közigazgatásilag Bonyhádhoz tartozik<br />

Börzsöny (2 km-re DK-re) – erre folytatjuk<br />

utunk –, Majos Ny-felé – Nagymányok<br />

irányában 2 km, Tabód ÉK-re<br />

Zomba felé 6 km és Ladomány ÉK-re<br />

Kakasd felé 12 km.<br />

nül a tetôn, balra fordulva mezôgazdasági<br />

úton érünk Istvánmajorba, északkeletre<br />

pedig a hónigpusztai halastavakhoz. A<br />

bátaszéki úton továbbhaladva megyünk át<br />

Börzsönyön, mely 1928-ig önálló falu<br />

volt.<br />

B O V A S V a s i p a r i S z ö v e t k e z e t<br />

7150 Bonyhád, Zrínyi út 25. Pf. 9.<br />

Tel.: 74/451-822<br />

Fax: 74/451-440<br />

Trezorok, páncélszekrények, biztonsági irattárolók,<br />

fegyverszekrények. Tûzbiztos kivitelben is!<br />

Termékeink a Magyar Biztosítók Szövetségének<br />

minôsítésével rendelkeznek.


ALSÓBÖRZSÖNY<br />

Börzsönybôl lejtôn érünk le a Rák<br />

patak völgyében fekvô Alsóbörzsönybe.<br />

Itt áll (jobbról) a Perczelek 1740–46 között<br />

épült kúriája. Falán emléktábla<br />

hírdeti, itt házitanítóskodott Vörösmarty<br />

Mihály, a költô. Elôször 1821-ben<br />

Klivényi barátjához írott episztolájában<br />

rajzolta börzsönyi helyzetét:<br />

„Én kit társaitól különítvén félre szakasztott<br />

/ A bölcs gondviselés, s tolnai<br />

földre vetett. / Itt mint élek most? oh<br />

tudják a kies erdôk, / Tudja hegyed<br />

völgyed, börzsönyi puszta vidék.”<br />

Egy évvel késôbb pedig Egyed Antalhoz<br />

írva így fogalmaz: „... andalgok a<br />

gyönyörû tájon, mely csendes örömû<br />

lelkemmel épen megegyez.” Az ifjú Vörösmartynak<br />

sok verse születik Börzsönyben.<br />

Itt dolgozta ki „A hûség diadalmá”-nak<br />

elsô változatát, melyet a<br />

„Zalán futása” elôgyakorlatának tekintenek.<br />

Börzsönyben írta a Zalán futása<br />

egyes részeit. Vörösmarty 1817-ben került<br />

a Perczelekhez. 1822-ben lesz szerelmes<br />

a család lányába, az akkor 15 éves<br />

Perczel Etelkába. Ebben az évben jelenik<br />

CIKÓ<br />

Irányítószám: 7161 Körzethívószám: 74<br />

A bonyhádi Kálvária után jobbra, a<br />

cikói útra térünk, mely hosszan halad a<br />

Gecsemáné-nak nevezett szôlôskertek,<br />

hétvégi házak mellett. A vasúton átérve<br />

jobbra pillantjuk meg a középkori Széplak<br />

város hajdan kéttornyú templomának maradványait,<br />

az omladozó XIII. századi román<br />

stílusú templom szentélyrészét.<br />

Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mihály<br />

által megénekelt „széplaki bús rom”,<br />

Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé<br />

tett széplaki szentegyház. Búcsújáróhelyként<br />

szolgáló Árpád-kori rom Illyés<br />

Gyula „Kora tavasz” címû regényében is.<br />

meg elsô verse nyomtatásban. E viszonzatlan<br />

szerelem miatt lesz Börzsöny „délnek<br />

völgye”, szíve titkainak „régi hazája”,<br />

s a „megsiratott szép völgy.” Vörösmarty<br />

ittléte emelte a Völgységet „irodalmi<br />

tájjá”.<br />

A kúriában sajnos nincs emlékszoba,<br />

lakják. Menjünk be a tágas udvarba,<br />

nézzük meg a fehérre meszelt árkádos<br />

folyosót! A másik oldalon szolgálati lakás,<br />

az 1950-es években építették át. A<br />

hagyomány szerint ebben lakott a költô.<br />

Kifelé tartva álljunk meg egy percre a<br />

kapuban! Itt köszönt el a családtól, Etelkától<br />

a költô, amikor 1825 szeptemberében<br />

– még egyszer és utoljára – eljutott<br />

Börzsönybe. Barátjának írott levelében<br />

így számol be a 18 éves Etelka végsô látásról:<br />

„Ifjúsága legszebb bíborában állott<br />

alkony felé szüléi s testvérei körében,<br />

hasonlítatlan szépségû sudár termete<br />

nem mutatott földi származásra, mint<br />

az örömnek angyala, úgy fogadott bútlan<br />

tiszta tekintettel... Láttam, nem a<br />

szerelem szólamlik meg belôle, de mégegyszer<br />

megáldám istenemet, hogy ôtet<br />

láthatom...” Tekintsük meg a kúriát a<br />

kert felôl, s az út aljáról is!<br />

A sántaságból és tüdôbajból meggyógyultak<br />

hozták ide eldobott mankóikat, fogadalmi<br />

tábláikat, a világháborúk alatt a<br />

fronton lévôk asszonyai, menyasszonyai<br />

fogadalmi tárgyaikat. Évszázadok óta a<br />

környék németségének búcsújáróhelye.<br />

Ez a völgységi ún. szakrális táj központja.<br />

Nagyboldogasszony napján augusztus 15én<br />

és Kisboldogasszony napján szeptember<br />

8-án tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb<br />

a zarándok, mint régen. Újabban<br />

négypapos miséket is tartanak itt. Ha a<br />

földúton továbbmegyünk, a bonyhádi iskolások,<br />

természetjárók által kedvelt kirándulóhelyre,<br />

Berekaljára érünk. Egyetlen<br />

család lakik itt. A hajdani házakból<br />

csak a löszpincék maradtak meg.<br />

A VÖLGYSÉG 87


„Tetszenek a Völgység<br />

enyhe dombjai, a fiatal<br />

szépséggel igézô völgyek,<br />

fiatalságának tündérországa...<br />

A Széplak gyönyörû<br />

tájképe melankolikusan<br />

zárja be ezt a fiatalságot.”<br />

(Babits Mihály: Az ifjú<br />

Vörösmarty)<br />

A cikói templomrom, híres<br />

búcsújáró hely<br />

88 A VÖLGYSÉG<br />

Cikó jelentôs német község volt. A<br />

két világháború között azzal vált híresséhírhedté,<br />

hogy 1939. április 30-án a kormány<br />

engedélyével a cikói réten (a mai<br />

labdarúgópálya a falu határában a vasúti<br />

átjáró után) tartotta elsô ünnepi gyûlését a<br />

Volksbund, s itt alakult meg elsô helyi<br />

csoportja. Lakóit 1945-ben a lengyeli internáló-táborba<br />

hajtották, 1946-ban nagyobbrészt<br />

kitelepítették.<br />

Cikó római katolikus temploma Perczel<br />

József kegyurasága alatt 1767-tôl<br />

1784-ig épült, mûemlék jellegû. (Az<br />

aparhanti plébániahivatalhoz tartozik.<br />

Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-<br />

043.) A templomudvarban emlékoszlop.<br />

A magyar címer alatt felirat: „A két világháború,<br />

a kiutasítás és a kényszermunka<br />

cikói áldozatai emlékére. „Ettôl jobbra és<br />

balra két-két sírkô, a nevekkel. A közelben<br />

feszület: A halottak emlékére állíttatták a<br />

hajdani cikóiak 1992-ben. A templom fa-<br />

GRÁBÓC<br />

Irányítószám: 7162 Körzethívószám: 74<br />

Festôi környezetben, dombok alján<br />

haladva érjük el Bonyhádtól 9 kilométerre<br />

a falut, az Alsóbörzsöny után balra nyíló<br />

bekötôúton. Szerb templomát, kolostorát<br />

a Zrínyi u. 49. szám alatt találjuk,a község<br />

keleti végében. Már az 1300-as években volt<br />

itt bencés zárda, templom. Romjait a szerb<br />

temetôtôl északnyugatra lévô bozótos rejti.<br />

Grábócot nevezetessé a török elôl mene-<br />

lán lévô emléktábla szerint az 1946-ban<br />

kiutasított németek restauráltatták a Rókus-kápolnát<br />

(1746) a falu elején és a kálváriát<br />

is. A község bejáratánál feszület, két<br />

oldalán szobor: német öltözetben Szent<br />

Vendel hitvalló, a pásztorok védôszentje,<br />

akit állatvészek idején hívtak segítségül, a<br />

másik szent Valentinus, azaz Szent Bálint.<br />

1945-ben jelentôs számú bukovinai székelység<br />

(hadikfalviak) telepedett meg<br />

Cikón. Hagyományaikat erôsen ôrzik.<br />

Cikótól délre, földúton megközelíthetôen,<br />

már az ófalusi völgyben találjuk a<br />

hajdani Östör falu XV. századi gótikus<br />

templomának romját (homlokzat, torony,<br />

támpillérek) Esztericpusztán.<br />

A cikói vasútállomás felé kanyarodva<br />

a téesz-major mellett egy újabban kiépített<br />

bekötôúton Môcsény elôtt a bonyhád–bátaszéki<br />

útra érünk. Grábóc és Alsóbörzsöny<br />

felkeresésére innen visszafelé<br />

kell mennünk.<br />

külô szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai<br />

Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek<br />

ide. Elôször csak fatemplomot<br />

építettek, majd a budai basa engedélyével<br />

1587-ben kôtemplomot. A törökök 1667ben<br />

feldúlták a kolostort, mely 1703-ban<br />

elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc<br />

után a szerzetesek visszajöttek, kis<br />

vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e<br />

köré kezdték építeni a mai, mûemlék<br />

templomot, mely 1740-re készült el, a tornyot<br />

pedig 1761-ben fejezték be.


A hatalmas ikonosztázt 1768-ban festette<br />

Vaszilie Osztójity szerb festô. A<br />

templom elôtti kolostorépület 1787-ben<br />

épült fel. A mûemléki helyreállításra<br />

1981–87 között került sor. Ez Magyarországon<br />

az egyetlen fennmaradt szerb<br />

kolostor-templom.<br />

Ma ismét használatban van, néhány<br />

éve szerb apácák laknak a kolostorban,<br />

Krisztina és Mária nôvér. ôk biztosítják a<br />

templom freskóinak, ikonosztázának,<br />

ikonjainak, Szent Borbála ereklyéjének<br />

avatott bemutatását. (Bejelentkezés: Grábóc,<br />

Zrínyi u. 49. Tel.: 74/409-159.) Tekintsük<br />

meg a templom feletti dombtetô<br />

ôsi sírköveit. Szép a rálátás innen a templomra<br />

s a környezô dombokra. A kolostor<br />

területére fahídon át jutunk, jobb oldalán<br />

az igen látványos kútház. Befalazva látjuk<br />

a a hajdani bencés templom vörösmárvány<br />

faragványát. (A múlt században<br />

Magyarország legjobb vizû forrásának<br />

MÔCSÉNY<br />

Irányítószám: 7163 Körzethívószám: 74<br />

Hangulatos kis község a Bonyhádbátaszéki<br />

út mentén. Német ajkú lakosai<br />

valamikor híres szarvasmarha-tenyésztôk<br />

voltak, olyan szép bikaistállót építettek,<br />

hogy a környékbeliek „môcsényi gimnázium”-nak<br />

csúfolták. (Téesz-irodává építették<br />

át, a vasúton túl látható, Béke u. 85.)<br />

Bátaszék felé meredek emelkedôn hagyjuk<br />

el a községet, a vasút itt hosszú alagútban<br />

megy át. Míg ez meg nem épült, nagy ívben<br />

Zsibrikig került a vonat. A túloldalon<br />

balra elágazik az út, erre jutunk el a Szálkai-tóig.<br />

Môcsénytôl Bátaszék felé folytatva<br />

utunkat, 2 kilométerre találjuk Palatincát,<br />

néhány házból álló kis település.<br />

Csárdájában (az út mellett) bukovinai<br />

székely népi ételeket is fogyaszthatunk.<br />

(Tel.: 74/ 409-463.)<br />

mondták a grábócit, mára befoglalták, a<br />

vízmû hasznosítja.)<br />

Grábóc évenkénti nevezetessége a Péter-napi<br />

görögkeleti búcsú. A római katolikus<br />

plébániatemplom szentélye 1765ben,<br />

hajója 1795-ben épült. Mögötte kálvária.<br />

A kitelepített németek újíttatták fel<br />

a közelmúltban.<br />

Kapható kiadvány: Tájak Korok Múzeumok<br />

Kiskönyvtára 323. sz. L. Szabó<br />

Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb templom.<br />

A templomi belépô: képeslap az ikonosztázról.<br />

ZSIBRIK<br />

Új bekötôútjára a môcsényi vasútnál<br />

térhetünk rá. Korábban önálló község<br />

volt, mely Baranyához tartozott. 1959 óta<br />

Môcsényhez. Német lakóit kitelepítették,<br />

elköltöztek. Evangélikus templomuk,<br />

melybe az egész falu belefért üresen áll.<br />

Néhány nagyon szép, régi parasztház látható,<br />

így a templom fölött egy Fachwegépítésû<br />

is. Nevezetessége a református<br />

egyház által létesített telep, a kábítószeres<br />

fiatalokat gyógyítják itt.<br />

A szerb templom<br />

ikonosztáza<br />

A VÖLGYSÉG 89


90 A VÖLGYSÉG<br />

BÁTAAPÁTI<br />

Irányítószám: 7164 Körzethívószám: 74<br />

A Bonyhád–Bátaszék közötti útról a<br />

„Rozsdásserpenyô”-nek nevezett telepnél<br />

– ma romák lakják – kell letérnünk<br />

Bátaapáti felé. Elsô német telepesei<br />

1730-ban érkeztek. Az evangélikus sváb<br />

falu közelmúltban helyrehozott mûemléke<br />

az 1789-ben épült templom, a<br />

jellegzetes szószékoltárral, a szószékpárkányon<br />

Mózes és Áron szobrával, felül<br />

az Istenszem-motívummal. Nézzük meg<br />

a templom néhány sváb fonott székét.<br />

Sokan foglalkoztak itt székkötéssel,<br />

klumpakészítéssel!<br />

Az Apponyiak földesuraságának emléke<br />

késôklasszicista kúriájuk, s a mellette<br />

álló kis római katolikus kápolna. Az<br />

ún. Hûvösvölgyben, (az evangélikus<br />

templomtól balkézre) keskeny út vezet<br />

fel hatalmas présházukhoz és magtárukhoz,<br />

a hegy gyomrába vezetô óriási pincével.<br />

Az épületben még ökörsütô is volt<br />

MÓRÁGY<br />

Irányítószám: 7165 Körzethívószám: 74<br />

Mórágy földtani nevezetessége az ún.<br />

Mórágyi rög. Benn a faluban, de a vasútállomás<br />

mögött is hatalmas felhagyott<br />

bányák mutatják a gránit kitermelés,<br />

robbantás és fejtés helyeit. (Az 1910-es<br />

valaha. Ma az Eurobor Kft. (Hûvösvölgyi<br />

u. 4. Tel.: 74/409-222. Fax: 74/409-<br />

327.) borászata mûködteti üzemét itt,<br />

mely Zwack úr és társai tôkebefektetésével<br />

1991-ben alakult Apátiban. Azóta<br />

híressé váltak az ún. bátaapáti kastélyborok.<br />

A világ sok tájára szállítanak, ezt<br />

szolgálják fel pl. a MALÉV repülôjáratain.<br />

Bátaapátitól délre találjuk a valamikori<br />

Üveghutát, ahol valóban mûködött<br />

üveghuta. Csak jó idôben közelíthetô<br />

meg erdei úton, mintegy 4 km-re van a<br />

falutól. Amikor a völgységi németeket<br />

1946–48 között elûzték, 30 család került<br />

ide. Ma már csak egy harang ôrzi<br />

emléküket.<br />

Újabban Bátaapáti neve sokat szerepel<br />

a sajtóban, mint a kis és közepes aktivitású<br />

hulladékok atomtemetôjének<br />

egyik szóba jöhetô helye. – A község történetét<br />

dr. Kolta László írta meg (1995),<br />

kapható a Polgármesteri Hivatalban (Petôfi<br />

S. u. 2. Tel.: 74/ 409-295.)<br />

években 200 ember dolgozott itt.) A kôzetgyûjtôk,<br />

geológia iránt érdeklôdôk<br />

feltétlenül keressék meg a kôfejtôket!<br />

A község központjába érve a Petôfi<br />

utcán keresztül jutunk a fôtérre, itt áll az<br />

1785-ben épített református templom.<br />

Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy<br />

1724-tôl német reformátusok laknak itt.<br />

FORSTER TANYA<br />

Zárt körû vendégfogadás családi és<br />

csoportos<br />

rendezvények, elôzetes idôpont<br />

egyeztetés után<br />

(50 fôig).<br />

Szeretettel várjuk kedves vendégeinket.<br />

7165 Mórágy<br />

Szabadság u. 80.<br />

Tel.: 74/493-936


Balra kis rk. kápolnát találunk. Közelében<br />

jellegzetes téglaépület a volt malom<br />

(Szabadság u. 83.), melyben 1981 óta,<br />

egyszerû körülmények között a kitûnô<br />

Mórágyi Helytörténeti Gyûjtemény látható.<br />

Az értékes gyûjtemény az „Elsô Mórágyi Hengermalom”<br />

épületében kapott helyet, ahol három<br />

szinten mutatja be Mórágy múltját a „tûzkôdombi”,<br />

csiszoltkôkori embertôl a helyi sváb viseletekig.<br />

A gyûjtemény földmûvelô eszközöket is felsorakoztat,<br />

elsôsorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának<br />

tárgyait. A látogató megismerkedhet<br />

a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád<br />

életmódjával és egy lakásbelsôvel is. Bognár, cipész,<br />

klumpakészítô szerszámok mutatják a letûnt korok<br />

technikáját. A gyûjteményben rekonstruált iskolai<br />

tanterem és a helyi fazekasok gyönyörû kerámiái is<br />

láthatók. A kiállítás rendezôje: Glöckner János.<br />

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentéssel, Tel: 74/<br />

491-934, vagy a Kossuth L. u. 2. szám alatt, Glöckneréknél.)<br />

Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont<br />

volt, mely a múlt század közepén<br />

élte fénykorát. (Az ünnepi alkalmakra<br />

gót betûs, feliratos tányérok készültek,<br />

de voltak még használati edényeik<br />

is. Fazekastermékeik a völgységi<br />

német falvak és a hartaiak számára készültek.<br />

Késôbb elsôsorban a református<br />

sárközi magyarság, Váralja református<br />

magyarjai voltak a díszes mórágyi<br />

tálak, tányérok, bokályok vásárlói.) Az<br />

egyik gót feliratú, múzeumban lévô tányéron<br />

az 1782-es évszám szerepel.<br />

KISMÁNYOK<br />

Irányítószám: 7356 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl érkezve mellékvölgyben,<br />

a Nagymányok elôtti leágazónál (balra)<br />

érhetjük el. A faluhoz közeledve úgy<br />

nézzük a réteket, hogy a múlt században<br />

itt betyárokat akasztottak.<br />

Napjainkban Teszler Ella fazekas,<br />

népi iparmûvész (Alkotmány u. 26.<br />

Tel.: 74/492-350.) dolgozik a faluban.<br />

Ha a malom mellett a Szabadság<br />

utcában megyünk tovább, az egyik<br />

kôfejtôben kialakított Szabadidô Központhoz<br />

jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon<br />

augusztusban vagy szeptember<br />

elején német nemzetiségi hagyományôrzô<br />

találkozót tartanak. A színpadtól<br />

néhány lépés a Gránit Fogadó, egy<br />

parasztházból kialakított kulcsosház.<br />

Egész évben fogad vendéget.<br />

Ha a falutól délre teszünk gyalogsétát,<br />

jó tudnunk: 1918–21-ben itt húzódott<br />

a szerb demarkációs vonal.<br />

Mórágy az utóbbi 20-30 évben a<br />

Mórágy-Tûzkôdomb régészeti ásatásairól<br />

híres. A Kismórággyal szembeni<br />

egyik domboldalon hatezer évvel ezelôtt<br />

neolitikus kôrárokrendszer volt,<br />

ahol ôsi földmûvelô nép élt. A régészek<br />

emberáldozatra utaló leleteket is találtak.<br />

Mindezek a bátaszéki Csanádygyûjteménybe<br />

(Bátaszék, Vörösmarty<br />

u. 1. Bejelentkezés: Tel: 74/491-087)<br />

illetve a Megyei Múzeumba, Szekszárdra<br />

kerültek. Mórágy történetét dr. Szilágyi<br />

Mihály írta meg (1992), kapható a<br />

Polgármesteri Hivatalban.<br />

Érdemes megnézni Machán Istvánék<br />

magángyûjteményét, mely a falut<br />

övezô pincesor egyik pincéjében látható.<br />

(Bejelentkezés: Machán István,<br />

Mórágy, Kossuth u. 26. Tel.: 74/493-<br />

035.)<br />

Nevezetessége az 1988–89-ben emelt<br />

székely templom, mely azért épült, „hogy<br />

legyen a Bukovinából hazatelepült székelyek<br />

számára egy közös zarándokhely” (<br />

Kossuth u.). Ereklyéje a Hadikfalváról<br />

hozott, hársfából faragott Mária-szobor,<br />

melynek palástja – sajátos módon – világoszöld<br />

volt, s csak a restaurálás során fes-<br />

„Völgység. – Nevét<br />

veszi a völgyekben való<br />

helyheztetése miatt, ezen<br />

Járásnak helységei többnyire<br />

mind majd nagyobb,<br />

majd kisebb völgyekben<br />

feküsznek – úgy hogy<br />

némellyek mind addig, mig<br />

tsak beléjük nem ereszkedik<br />

az útas, láthatatlanok.”<br />

(Moldoványi József:<br />

Tolna vármegyének ...<br />

esmértetése)<br />

„Ôseidnek szent hitéhez<br />

Nemzetednek<br />

gyökeréhez<br />

Testvér, hûtlen ne légy<br />

soha!”<br />

(A kismányoki székely<br />

templom<br />

prospektusáról)<br />

A VÖLGYSÉG 91


A székelyek gyülekezô-helye a<br />

kismányoki római katolikus<br />

templomban<br />

92 A VÖLGYSÉG<br />

tették világoskékre. A templom minden<br />

faragása (dióból és tölgybôl) népi munka,<br />

a szomszédos majosi Gáspár István és Tusa<br />

János készítették. Különösen szép az ol-<br />

NAGYMÁNYOK<br />

Irányítószám: 7355 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl a kismányoki elágazótól<br />

egy kilométerre érjük el a falut. Központjában<br />

üzletsor épült. A hídon átmenve Nepomuki<br />

Szent János szobra fogad bennünket.<br />

Mintha a mellette található Helytörténeti<br />

Gyûjteményt ôrizné.<br />

vasó- állvány és a keresztelôkút. Az oltárterítô<br />

fogadalomból készült, bukovinai<br />

székely keresztszemes mintájú. A templomot<br />

a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére<br />

szentelte fel dr. Cserháti József megyés<br />

püspök, 1989. október 8-án. Kismányokot<br />

egyre többen keresik fel, hogy lássák a<br />

székelykapu mögött kialakított szentélyt, s<br />

a templom mögötti keresztutat. A templom<br />

mellett, a volt plébánia hivatalban két<br />

kedvesnôvér él, Csillag Etelka és Anna,<br />

tôlük lehet kérni a templom megtekintését.<br />

(Kossuth u. 33/a. Tel.: 74/458-665.)<br />

Ugyanitt maximum 30 fôig (csak) szálláshelyet<br />

biztosítanak bejelentkezéssel.<br />

Kismányok a német ajkú evangélikusoknak<br />

is nevezetes helye, a vallási türelmetlenség<br />

idôszakában egyedül itt maradt<br />

meg a templomuk. A környezô hegyekrôl<br />

szép kilátás nyílik a vidékre. Délre<br />

a hegygerincen átgyalogolva Magyarhidasra<br />

érünk, ahol szintén székelyek laknak.<br />

A Heimatmuseum – Német Nemzetiségi Falumúzeum<br />

anyagát a Nagymányoki Német Nemzetiségi<br />

Hagyományôrzô Együttes tagjai gyûjtötték<br />

össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és<br />

Blandl Jánosné vezetésével. Az elsô szoba bútorzatát,<br />

ágynemûit és textíliáit eredeti német viseletekkel<br />

egészítették ki. A berendezett konyha és kamra<br />

felszerelése a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit,<br />

szerszámait is magába foglalja. (Megtekint-<br />

FÉSZEK VENDÉGLÔ<br />

Várjuk vendégeinket<br />

naponta 9–22-ig.<br />

Csoportos étkeztetés 60 fôig.<br />

Meleg ételek nagy választékban.<br />

Tájjellegû szekszárdi borok.<br />

Dreher sör, üdítô italok, fagylaltok.<br />

7355 Nagymányok<br />

Petôfi u. 84. Tel.: 74/458-270<br />

A Bonyhád–Dombóvár összekötô<br />

63-as út mellett.


hetô bejelentéssel: Baloghné Wusching Ágota,<br />

Nagymányok, Béke u. 2/a. Tel.: 74/458-390.).<br />

A faluban 4 hagyományôrzô együttes<br />

és kórus ôrzi a szokásokat, a fonótól<br />

a lakodalmasig. Kérésre szívesen elôadják.<br />

(Cím: Blandl Jánosné Dózsa Gy. u.<br />

62. Tel.: 74/458-172.)<br />

Középkori római katolikus temploma<br />

a reformátusokhoz került, majd az<br />

ellenreformációkor visszajutott a katolikusokhoz.<br />

A mostani a régi helyén épült<br />

1783-ban, berendezéseinek egy része a<br />

pécsi székesegyházból való. (Plébániahivatala:<br />

Táncsics u. 7. Tel.: 74/458-255.)<br />

A XIX. század elejétôl a községnek<br />

sajátos karaktert adott a szénbányászat.<br />

A falu központjától balra találjuk a bányát,<br />

ahol 1964-ben termeltek utoljára.<br />

Befalazott bejárata felett még olvasható<br />

a köszöntés: Jószerencsét! 1936-ban kezdôdött<br />

a brikettgyártás, az 1990-es évek<br />

közepén még nem dôlt el a gyár sorsa.<br />

VÁRALJA<br />

Irányítószám: 7354 Körzethívószám: 74<br />

A faluba érkezô elôször az evangélikus<br />

templomot látja, a fô utcán balról a Lelkészi<br />

Hivatal. (Kossuth u. 117. Tel.:<br />

74/459-231.) Itt szállást is találhat a fáradt<br />

turista.<br />

Néhány házzal odébb a nevezetes református<br />

templom magasodik, mely<br />

1802-ben épült. Nevezetessége a vászonra<br />

festett mennyezet a csillagos éggel. (Megtekinthetô<br />

bejelentésre, Református Lelkészi<br />

Hivatal, Kossuth Lajos u. 141.<br />

74/458-203.)<br />

Váralja reformátussága a török elôtti<br />

magyarság leszármazottja. Népmûvészetük,<br />

néphagyományaik a sárközihez, zengôvárkonyihoz<br />

hasonló, de mégis egyedien<br />

váraljai.<br />

Híres a tojásfestésük, festett bútorzatuk,<br />

népviseletük. 1931-tôl Gyöngyösbokréta<br />

csoportjuk volt, 1976-tól igen je-<br />

Nagymányok négy részbôl áll: a Falu,<br />

Csala (ez középkori falu volt), az<br />

Öregtelep vagy Bányatelep, végül az<br />

1950-es években épült bányászlakásokkal<br />

az Újtelep. Érdemes megnéznünk a<br />

régi bányászkolónia jellegzetes házait.<br />

Messzirôl fehérlik 1989 után rendbe tett<br />

Kálváriája, kapaszkodjunk fel. Váralja<br />

felé felfedezhetjük a meddôhányókat, a<br />

természet megpróbálja birtokba venni,<br />

eltakarni. A kálvária fölötti szôlôkbôl, a<br />

Juhászhegy tetejérôl hatalmas panoráma<br />

tárul elénk.<br />

A Brikettgyár mögötti völgyben, elhagyott<br />

bányaépületekben a Mányoki<br />

család olcsó szálláshelyû turistaházat<br />

üzemeltet.<br />

A közelmúltban hasonmás kiadásban<br />

megjelentették az 1936-os Blandl<br />

György-féle Nagymányok község történetét.<br />

les Hagyományôrzô Népi Együttesük<br />

mûködik. Évenként húsvét hétfôn a Magyardombon<br />

15 órakor tojásvásárt tartanak,<br />

szeptember végén szüreti napokat<br />

rendeznek. Az 1995-ben megnyitott Népmûvészeti<br />

Ház számos látnivalót kínál<br />

(Kossuth u. 140.)<br />

A református<br />

templom<br />

festett kazettás menyezete<br />

A VÖLGYSÉG 93


„...a mai emberek a török<br />

idôkre vonatkozó hagyományok<br />

ismeretérôl<br />

Váralját kivéve nem bírnak...<br />

Ismeretes a váraljai<br />

várra vonatkozó<br />

hagyomány a török basáról,<br />

annak magyar származású<br />

nejérôl, az arany szoborról,<br />

melyet nejérôl készíttetett,<br />

az elrejtett kincsekrôl,<br />

amit a váraljaiak idônként<br />

kutattak, a basa és neje<br />

haláláról...”<br />

(Völgységi járási fôszolgabíró<br />

jelentése, 1923.)<br />

„A györei lakosok különben<br />

pedig jobban jámborok és<br />

félénkek, mint szilajok, de<br />

mellette nagy álnokság lappang<br />

a szívekben, kárt tettetôk,<br />

emberrágalmazók,<br />

pertindítani szeretôk,<br />

engedetlenek és<br />

alattomos makatsosok,<br />

hanem mind azon által ôket<br />

a tsendességre okkal-móddal<br />

hamar és könnyen reá<br />

lehet húzni... Ez természet<br />

vala mint a magyarban,<br />

szinte a németben is, mivel<br />

már ôszve tanulva vagynak,<br />

egyaránytosan uralkodik.”<br />

(Kis Mártony györei jegyzô,<br />

Egyed-féle leírás, 1828.)<br />

94 A VÖLGYSÉG<br />

Két bútorozott szoba a falu két nemzetiségét<br />

reprezentálja. Az elsô szobában helyi németek ruházatát,<br />

textíliáit és hímzéseit gyûjtötték össze. A hátsó<br />

szoba a magyarok paraszt-szobája, gazdagon díszített<br />

festett bútorzattal és viseletekkel. A kiállítás Bánáti<br />

Zoltán és Schmidt Károlyné munkájával készült.<br />

(Nyitva: Csütörtökön 15–17 óráig, vasárnap 15–17<br />

óráig. Ettôl eltérô idôpontban Schmidt Károlynét<br />

kell keresni, Tel: 74/ 458-685.)<br />

A község történetét, a parkerdô<br />

természetrajzi leírását „Szemelvények a<br />

Tolna megyei Váralja község történetébôl,<br />

1270–1990” címen jelentették meg<br />

(Bánáti Zoltán, Magyar Sándor, Stallenberger<br />

József munkája, 1992.). Többféle<br />

képeslappal együtt kapható a Polgármesteri<br />

Hivatalban. Ha a Kossuth utcán<br />

folytatjuk utunk, az utolsó ház jobbról a<br />

Provincia TMT, Wieszner György panziója,<br />

igényes falusi turizmust ajánl.<br />

Ez az út vezet tovább a parkerdôig,<br />

az út mellett csordogáló patakkal. 1977ben<br />

a Mecseki Tájvédelmi Körzet határán,<br />

238 hektáros területen alakították<br />

ki a Váraljai Parkerdôt, a Farkas-patak<br />

fô völgyében. Négy kis pisztrángos tavat<br />

is létesítettek. 1979-ben Ifjúsági Tábort<br />

építettek, mely ma a Bonyhád Városi<br />

Önkormányzat kezelésében van.<br />

Váralja egyik nevezetessége a VVáárrffôô-hheeggyyeenn<br />

álló földvár, melyrôl azt tartják,<br />

hogy „a törökök sapkában hordták öszsze”.<br />

Számos helyi monda fûzôdik e<br />

helyhez, elrejtett kincseké, titkos alagu-<br />

GYÖRE<br />

Irányítószám: 7352 Körzethívószám: 74<br />

A mázai vasúti aluljáróval átellenben<br />

jobbra térhetünk be Györe és Izmény felé.<br />

A györeieket valamikor „hajdenásoknak”<br />

mondották, hajdinatermesztésükrôl.<br />

Jó csikónevelôk voltak, „macikáztak”.<br />

A község központi része a Kútvölgy,<br />

bôvizû forrással. Ennek alsó végé-<br />

také. 1994-95-ben Miklós Zsuzsa kandidátus<br />

régészeti feltárást végzett, XIII.<br />

századi várat, lakótorony-maradványokat<br />

tárt fel és valóban talált alagutat. A<br />

Várfô kitûnô kirándulási célpont, szép<br />

kilátással.<br />

Váralján töltötte kisgyermekkorát<br />

Tolnai Lajos író (1837–1902), aki „Sötét<br />

világ” címû életrajzi regényében örökíti<br />

meg, miként kellett a jegyzôlakból a<br />

falu szélére költözniük, miután apja<br />

megütötte Perczel fôbírót.<br />

A Mecsek lábánál lévô váraljai parkerdôben<br />

a Farkas-árok gyûjti össze az erdei<br />

forrásokat, majd szalajtja vizét az<br />

árokra felfûzött három parkerdei tavacskába.<br />

Nem nagy terület, mindössze másfél<br />

hektárt foglal el a három. Egymás fölött<br />

vannak, Váralján úgy mondják, itt<br />

hegynek lehet horgászni. Fô hala a<br />

ponty, mellette kárász, dévér, jász, paduc,<br />

törpeharcsa, süllô, busa, amur és<br />

szürkeharcsa is megtalálható. Úszós<br />

készséggel, sporthorgász felszereléssel, a<br />

horgászok által ismert csalikkal eredményesen<br />

lehet szerepelni.<br />

A parkerdô bejáratánál a hegytetôre<br />

felkapaszkodva találjuk az 1–3,5 méter<br />

mélységû Bányatavat. Forrásvízbôl táplálkozó,<br />

pontyot, fehér halat, kárászt,<br />

keszeget, süllôt és most már pisztrángot<br />

is adó. A tófenék akadós, tilalom nincs.<br />

Úgy mondják: édeni tó.<br />

ben volt a Mocsila, a kenderáztató. A<br />

templomdombon már a középkorban is<br />

templom állott. A falut régi magyar családok<br />

lakják, németségét kitelepítették.<br />

Elhagyott evangélikus templomuk restaurálásával,<br />

átalakításával „Templomiskola”<br />

épült, 1994-ben szentelték fel.<br />

Különleges látvány, ötletes építészeti<br />

megoldás. (Rákóczi u. 18–24. Tel.:<br />

74/459-980.) Szálláshelyek késôbbi ki-


alakítását tervezik a tetôtérben. 1795ben<br />

Györében született Náray Antal író,<br />

a „Rómeó és Júlia” elsô eredeti fordítója,<br />

nevét a Náray utca ôrzi. A Takarékszövetkezet<br />

volt épületében, a Mûvelôdési<br />

Otthonban értékes helyi régészeti<br />

gyûjtemény található. (Rákóczi u. 20.).<br />

A lengyeli újkôkori kultúra legkorábbi<br />

szakaszának a leggazdagabb lelôhe-<br />

IZMÉNY<br />

Irányítószám: 7353 Körzethívószám: 74<br />

A „zsákfaluba” érkezve balra a székely<br />

tájház (Petôfi u. 137.) kívülrôl szerény, de<br />

annál gazdagabb néprajzianyagot bemutató<br />

épülete alig tûnik fel, pedig érdemes<br />

megnézni. (Kulcs: Csiszér Ambrusnénál,<br />

Izmény, Fô u. 46. Tel.: 74/483-314.) Mai<br />

lakói andrásfalvi római katolikus bukovinai<br />

székelyek, nagysallói felvidéki magyarok.<br />

Bukovinai Székely Népi Együttesük<br />

jelentôs mûvészeti érték, a maga természetességében<br />

ôrzi a falusi hagyományt.<br />

A valamikor színtiszta evangélikus<br />

sváb faluban gyönyörû helyen, a falu központjában<br />

emelkedik a gyülekezet nélkül<br />

maradt evangélikus templom, melyet<br />

1784-ben emeltek. Felvésték rá: Császár<br />

kegyelmébôl és a nép szorgalmából.<br />

(Kulcs: Götz Györgynél, Fô út 35.)<br />

A falutól keletre volt Kisizmény, egy<br />

nagy járványkor csak azok maradtak élve,<br />

akik a kisizményi forrásból ittak. Az<br />

Izménybôl elkerült németek új lakhelyüket<br />

nosztalgikusan „Kisizménynek” nevezik.<br />

Sokan ôrzik a hagyományt a faluban,<br />

BONYHÁD-MAJOS<br />

Irányítószám: 7187 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád központját nyugat felé,<br />

Nagymányok irányában (Perczel utcán<br />

Fáy lakótelep felé) hagyjuk el. Két kilo-<br />

lye a település. A Juhász János vezette<br />

Wosinsky Mór Helytörténeti Klub neolit<br />

eszköz és tárgygyûjteményébôl a legszebb<br />

1500 darab látható. (Bejelentkezés:<br />

Juhász Jánosnál, Árpád u. 7. Tel:<br />

74/459-937.)<br />

A Györe és Izmény közötti tetôrôl<br />

szép a panoráma a falu és a Mecsek felé.<br />

karácsonykor dívik a betlehemezés. Szabó<br />

Józsefné német ingeket hímez (Fô u. 1.),<br />

Sebestyén Ferencné (Fô u. 172.) szô. Péter<br />

és Pál napján (június 29-én) minden<br />

évben hagyományôrzô csoportokat hívnak,<br />

találkozót tartanak. Szeptember végén,<br />

október elején pedig szüreti felvonulást.<br />

(A programokról Csiszér Ambrusnénál<br />

lehet érdeklôdni).<br />

méterre fekszik a városhatártól – közvetlen<br />

a fôút leágazásánál jobbra – Majos.<br />

Bonyhádhoz csatolták 1973-ban, jóllehet<br />

még nem épültek egybe. Azóta utcái számozottak,<br />

akár a világvárosoké. Majos<br />

eredetileg útmenti település. Sajátossága –<br />

Székely<br />

szobabelsô az izményi<br />

tájházban<br />

A VÖLGYSÉG 95


„A madéfalvi veszedelemkor<br />

az ôseink a németek elôl ki<br />

kellett bujdossanak a<br />

hazájukból, most itt<br />

vagyunk mi, és magunknak<br />

kell elbujdosnunk. Errôl<br />

nem tehetnek sem maguk,<br />

sem én nem tehetek semmit.<br />

Akkor az asszony,<br />

Kati néni sírva fakadt,<br />

meg az embernek is potyogni<br />

kezdtek a könnyei.<br />

Én sem álltam meg sírás<br />

nélkül. Erre azt<br />

mondja Henrik bácsi,<br />

akkor költözködjenek be.<br />

Ennyi volt a honfoglalás.<br />

(Lôrincz Imre:<br />

A bukovinai Istensegítstôl a<br />

völgységi Majosig<br />

1954/1986.)<br />

96 A VÖLGYSÉG<br />

az építészettörténet által újabban méltatott<br />

– sûrû szalagtelkes beépítettség, amit<br />

azonnal észrevesz az utazó. Az 5. utcán végighaladva,<br />

különösen szép a 111. és a<br />

115. ház.<br />

A falu alsó, északi végében találjuk az<br />

ún. Gatyaszár-at, az 1930-as években itt<br />

vezetgették, büszkélkedtek tájfajta szarvasmarháikkal<br />

a majosi németek. A bonyhádi<br />

piac közelsége sajátos mentalitást,<br />

élelmességet teremtett náluk.<br />

A falu története az 1200-as évekig<br />

megy vissza. 1720-ban Hesszenbôl német<br />

lakosokat kapott. 225 éven át evangélikus<br />

sváb falu. Rövid ideig itt volt lelkész a<br />

Martinovics-féle összeesküvésben részt vevô<br />

Hajnóczi József édesapja. Az 5. utcából<br />

kiemelkedik a domboldalba épült evangélikus<br />

templom. Késô barokk, 1784-ben<br />

emelték. A fôbejárat fölött magyar címer,<br />

APARHANT<br />

Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl elôször Hantot, majd<br />

Apart érjük el, 1940-ben egyesült a két falu,<br />

ma 1200 lakója van. Azóta összeépültek,<br />

az új rész a Rózsadomb.<br />

Apar, Apor kalandozó vezérrôl nyerte<br />

nevét, az ô seregének volt közismert vitéze<br />

Botond. A középkorban itt élt a Garázda<br />

család, melybôl Garázda Péter, Janus<br />

Pannonius költôtársa és rokona is származott.<br />

A középkorból egyetlen emlék maradt<br />

a XV. századi építésû régi szép katolikus<br />

templom festôi környezetben, hosszú<br />

szentélyrésszel és támpilérekkel. Belülrôl<br />

is érdemes megtekintenünk. 1758 és<br />

1785 között átépítették. (Plébániahivatal:<br />

Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.)<br />

A templomdombon az Ágoston rendiek<br />

monostora állott, még feltáratlan. A<br />

török utáni újratelepítéskor Apar és Hant<br />

az oltáron Áron szobra. 1945-ben istensegítsi<br />

bukovinai székely lakókat kapott,<br />

történetükrôl több szociográfiai munka<br />

született Majoson. A majosi Lôrincz Imre<br />

1986-ban megjelent könyve „A bukovinai<br />

Istensegítstôl a völgységi Majosig” címet<br />

viseli. Mészáros Sándor „A kék hegyeken<br />

túl” c. könyvének történetét majosi nagyapja<br />

meséli.<br />

Sok népdalt gyûjtöttek a majosi székelyek<br />

körében, Kodály Zoltán is többször<br />

járt itt.<br />

A népmûvészet ma is él, felkereshetjük<br />

Lôrincz Aladárné népmûvészt,<br />

(7187 Majos 2. u.), Tusa János fafaragót,<br />

(7187 Majos, 5. u. 145. Tel.: 74/453-<br />

739.) Lôrincz Etel textiltervezô iparmûvészt<br />

(7187 Majos 5. u. 52. Tel.: 74/451-<br />

697.).<br />

német lakosokat kapott. Az aparhanti<br />

sváb kisgazdák a múlt század végétôl jeleskedtek<br />

a bonyhádi tájfajta szarvasmarha<br />

tenyésztésében, több helyen még látjuk<br />

szép istállóikat. 1945-ben andrásfalvi bukovinai<br />

székelyeket telepítettek ide,<br />

hagyományôrzésük jeles.<br />

A termelôszövetkezet-szervezéskor<br />

külön sváb, külön székely téesze volt a<br />

községnek. A mai szövetkezet szôlészetérôl<br />

és szarvasmarha telepérôl híres.<br />

A község határának régészeti leleteit<br />

Csiszér Antal magángyûjteménye ôrzi,<br />

Hanton.<br />

A kiállított anyag a Völgységi-patak<br />

völgyének szórványleleteibôl áll, az újkôkortól<br />

a középkorig terjed. Különösen<br />

gazdag a lengyeli kultúra emberének eszközeiben.<br />

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentkezéssel,<br />

Petôfi u. 9. Tel: 74/ 483-<br />

283.)


NAGYVEJKE<br />

Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74<br />

Lengyel felé tartva, Aparhantot elhagyva<br />

jobb kéz felé nyílik a bekötôút.<br />

Valamikor Német-Vejkének is mondották.<br />

(Kisvejke volt a magyar.)<br />

1945-ben a bekötôútnál állt a sváb bíró<br />

és azt tanácsolta a helyet keresô székelyeknek:<br />

ide ne jöjjenek, ez maga a pokol,<br />

itt nem lehet megélni. Már csak ezért is<br />

érdemes betérnünk! Sok éven át itt élt<br />

Gáspár Simon Antal, a bukovinai széke-<br />

MUCSFA<br />

Irányítószám: 7185 Körzethívószám: 74<br />

Község Aparhant és Kisvejke között<br />

egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt<br />

KISVEJKE<br />

Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74<br />

Hosszú lejtôn ereszkedünk le Kisvejkéhez,<br />

melyet Magyarvejkének is mondtak.<br />

(A két faluval odábbi Nagyvejke volt<br />

Német-Vejke.) Balra a csókafôi völgy nyílik,<br />

a középkorban itt falu állott, a múlt<br />

században pedig jeles boráról ismerték.<br />

Kisvejke jellegzetes halmazfalu. A hagyomány<br />

szerint Fülep, Vercse és Hosszú<br />

BERÉTI ISTVÁN<br />

fafaragó<br />

népi eredetû kézi faragások,<br />

szobrok, kapuk, képek.<br />

7186 Nagyvejke, Fô u. 63.<br />

Tel.: 74/483-703<br />

lyek néprajzi gyûjtôje. Ô írja, hogy a<br />

nagyvejkei templom évszáma (1777)<br />

szimbolikus dátum, ugyanaz, mint Bukovinába<br />

kerülésük éve. (Fô utcában) A községet<br />

a régészetben nevezetessé tette<br />

1969–70-ben két jelentôs lelet, a kora illetve<br />

a késô bronzkorból. (Utóbbi elrejtett<br />

bronzkincsként).<br />

A nagyvejkei mezôôr bronzkori ún.<br />

tokos baltából csinált magának csôszfokost.<br />

Ma ez is múzeumban van, bizonyítva,<br />

hogy a jó szerszám többezer év után is<br />

használható.<br />

telepük, a régészek gyermeksírban játékokat<br />

találtak. Nevezetessége az 1786–87ben<br />

épült evangélikus templom. Szószékoltárának<br />

szépségére csak az utóbbi években<br />

hívták fel a figyelmet.<br />

nevû kanász alapította, akik egy-egy forrásnál<br />

telepedtek meg a tölgyerdôben.<br />

Temploma csak e század elején épült, arról<br />

nevezetes, hogy 1938-ban a magyarok<br />

és svábok közötti templomi verekedés miatt<br />

be kellett zárni. (Lengyelhez tartozik).<br />

Az út Vejke közepén elágazik, Lengyel,<br />

illetve Závod és Tevel felé. Utóbbinál<br />

a hegy gerincérôl mindkét irányba<br />

szép panoráma tárul elénk. Lengyel irányába<br />

folytatjuk utunk.<br />

A VÖLGYSÉG 97


„A múzsa is röpköd a völgyek<br />

között, neki is vannak<br />

itten fészkei... Lengyel igazi<br />

rejtek, hová erdôségeken,<br />

hegyszakadékokon<br />

keresztül, egyik oromról<br />

másikra kapaszkodva, és<br />

egyik völgybôl a másikba<br />

ereszkedve jut az ember,<br />

míg végre elôtte áll gróf<br />

Apponyi Sándor kastélya...<br />

Az emelet balszárnyát két<br />

kincstár foglalja el, a<br />

könyvtár és a múzeum...”<br />

(Baksay Sándor:<br />

A Mecsek környéke 1896.)<br />

98 A VÖLGYSÉG<br />

LENGYEL<br />

Irányítószám: 7184 Körzethívószám: 74<br />

Mindenképpen érdemes Lengyelbe<br />

kirándulni! A település elôtt balra, árnyas<br />

fák körében láthatjuk a Völgység egyik fô<br />

látványosságát, az Apponyi-kastélyt.<br />

Apponyi József gróf építtette 1824 és<br />

1829 között. Az egész épület az évet szimbolizálja,<br />

négy bejárati ajtaja a 4 évszakot,<br />

12 kéménye a 12 hónapot. Valamikor<br />

pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A<br />

múlt század végétôl a kastély kincse volt<br />

gróf Apponyi Sándor híres hungarica<br />

gyûjteménye. A nagy bibliofil a magyar<br />

vonatkozású régi külföldi könyveket gyûjtötte.<br />

Katalógusa 1900 és 1927 között<br />

négy kötetben és egy füzetben jelent meg.<br />

1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak<br />

adomá-nyozta az egészet: ez ma az<br />

Országos Széchenyi Könyvtár Apponyiana<br />

különgyûjteménye.<br />

Férje halála után felesége a kastélyt és<br />

a négy faluból álló uradalmat hagyta a<br />

Nemzeti Múzeumra, így alakult meg<br />

1927. január 1-jétôl a Magyar Nemzeti<br />

Múzeum „gróf Apponyi Sándor” Alapítványi<br />

Uradalma. 1944-ben az üres kastélyba<br />

menekítették Magyarország teljes<br />

alaptérkép állományát, 1945-ben pedig itt<br />

volt a völgységi németség nagy internáló<br />

tábora, a hírhedt „tollas szobával”. (Az ôrség<br />

szórakoztatására vízzel leöntött, tollban<br />

meghempergetett meztelen embereknek<br />

táncolni kellett.) Ez a tábor máig<br />

traumatikus élménye azoknak, akik gyermekként<br />

vagy felnôttként átélték a megaláztatásokat.<br />

Az északi oldalon ott az emléktábla:<br />

Zum Gedenken<br />

O Heimatland, o Ungernland<br />

du bist jetzt unser Untergang.<br />

Wir haben alles hingegeben für dein<br />

Wohl und Glück und Leben.<br />

Und für Müh und Plag gabst du uns<br />

den Bettelstab, 1945 irgendwo zwischen<br />

Ungern und Deutschland.<br />

A mûemlék jellegû kastélyban 1946<br />

óta mezôgazdasági középiskola mûködik,<br />

ma: Apponyi Sándor Szakképzô Iskola.<br />

(Lengyel, Petôfi u. 5. Tel.: 74/482-274,<br />

482-375.)<br />

Régi paraszti tárgy, és mezôgazdasági gépgyûj-<br />

teményük, agrártörténeti kiállításuk is van az iskola<br />

gépudvarában.<br />

A Mezôgazdasági Múzeum Lengyeli Baráti Köre<br />

által összegyûjtött régi erô- és munkagépek, kertészeti<br />

és szôlészeti eszközök, konyhafelszerelések, ruhák<br />

egyúttal az oktatást is szolgálják.<br />

Érdemes megnézni az Apponyi Sándor emlékszobát<br />

is a kastélyban. A család összegyûjtött tárgyai<br />

és dokumentumai mellett Wosinsky Mór „töröksánci”<br />

ásatásainak leleteibôl is válogatást talál a látogató.<br />

Tegyünk ezután sétát a gyönyörû<br />

parkban! A 22 hektáros kastélypark 1975<br />

óta védett. 1829-ben Sedlmayer bécsi<br />

mûkertész közremûködésével létesítette<br />

Apponyi József, majd 1870-tôl Apponyi<br />

Rudolf fejlesztette tovább. A park egyik<br />

nyíladékában 1824-ben emelt magas<br />

homlokkô emlékoszlopot találunk. Eredetileg<br />

a kölesdi birtokon állt, amikor azt eladták,<br />

az unoka hozatta át ide. Apponyi<br />

Antal gróf ezzel köszöntette hív jobbágyaival<br />

együtt Olaszországból érkezô feleségét<br />

és három gyermekét. A park legjelentôsebb,<br />

védett fái: két mamutfenyô, tulipánfa,<br />

óriási tuja, duglászfenyô, simafenyô,<br />

andalúziai jegenyefenyô, vérbükk. Hozzáférhetô<br />

kiadvány a Tájak Korok Múzeumok<br />

Kiskönyvtára 366. számaként, Bai<br />

József: Lengyel, Kastélypark.<br />

A kastély után a falura is szánjunk néhány<br />

percet! Neve koraárpádkori vendégnépre<br />

utal, 1790-ben került az Apponyicsalád<br />

birtokába. Elsô, régi kastélyuk ma a<br />

község postája és óvodája (Szabadság köz<br />

7.) Lengyel német lakóit 1946–47-ben kitelepítették:<br />

1975-tôl mindkét népcsoportnak<br />

helyi hagyományôrzô együttese<br />

van. 1988-tól bukovinai székely és lengyeli<br />

német emlékszobát tartanak fenn.


Egy-egy teremben kapott helyet a lengyeli német<br />

és a bukovinai székely szoba berendezése. Igen<br />

gazdag a szôttes és viseletanyag. Az épülettel szemben<br />

a tûzoltószertár mellett különítették el az óvódatörténeti<br />

kiállítást. A polihisztor gr. Apponyi Sándor<br />

és felesége alapította az intézményt 1888-ban.<br />

Dokumentumok, fotók, szemléltetô eszközök adják<br />

a tárlatot. Fábián Andrásné óvónô áldozatos munkájának<br />

köszönhetô a gyûjtemény léte. (Kulcs: Fábián<br />

Andrásnénál, Petôfi u. 49. Bejelentkezni lehet a Polgármesteri<br />

Hivatalnál, Tel: 74/ 482-385.)<br />

1881-tôl Lengyelen volt plébános<br />

Wosinsky Mór, a híres régész, aki az egész<br />

világon ismertté tette az ôskori „lengyeli<br />

kultúra” népét. A plébánia falán (Petôfi<br />

Sándor u. 45.) emléktábla, a róla elnevezett<br />

általános iskola (Petôfi Sándor u. 16.)<br />

udvarán mellszobra áll. Az Apponyiak<br />

építkezéseibôl több régi uradalmi épületet<br />

látunk: a svájci tehenészetét, az ún.<br />

Schweitzreit, a hatalmas borpincészetet, a<br />

temetkezési helyül is szolgáló kegyúri<br />

templomot. A helyi Általános Iskola kiadásában<br />

1995-ben jelent meg „Az elemi<br />

oktatás 250 éve Lengyelben” címû kiadvány.<br />

(Tóth Györgyné, Bai József és<br />

Lenner Jenô munkája.)<br />

Lengyelt Kurd felé elhagyva (a park<br />

bejáratával szemben ágazik el az út), jobbkéz<br />

felé, betonozott erdei úton térhetünk<br />

le az Anna-forrás felé (szerény fatábla jelzi,<br />

nehezen látható). A csodálatos szépségû<br />

erdôben lévô forrás vizétôl meggyógyult<br />

a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf feleségének<br />

reumája. Ezért az 1860-as évektôl a<br />

lakosság számára is szabaddá tették. Pihenôház,<br />

majd gôzfürdô épült itt, a gyerekek<br />

számára majálisokat rendeztek. A<br />

grófnô halála után Annafürdônek, Annaforrásnak<br />

nevezték el. Ma már csak a forrást<br />

találjuk, a pihenôház helyére erdészeti<br />

szolgálati lakás és vadászlak épült a külföldieknek<br />

(Gyulaji Erdészeti és Vadászati<br />

Rt. Tamási, Szabadság u. 27. Tel., fax:<br />

74/471-111). 1975 óta védett terület, sajátos<br />

flórája, védett növényei miatt.<br />

Ha felfrissültünk a forrásvíztôl keressük<br />

fel a híres lengyeli ôskori sáncot! A<br />

Kurd felé tartó úton a mekényesi elágazó<br />

után a lázi erdészházig érünk. Kicsivel ezután<br />

jobbra erdei utat találunk. Az elsô átvágás<br />

elôtt parkolunk. Balra földút tart<br />

felfelé a neolit, majd bronzkori földvárhoz.<br />

Erre sétakocsikázhatott gróf Apponyi<br />

Sándor és Wosinsky Mór plébános, a késôbbi<br />

híres régész 1882. augusztus 15-én,<br />

amikor a nép által Töröksáncnak nevezett<br />

lelôhelyet megpillantva, Wosinsky engedélyt<br />

kért a kutatásra. Másnap egy embert<br />

fogadott és szakadó esôben esernyô alatt<br />

ástak. Az 1882-tôl 1888-ig tartó ásatás híressé<br />

tette Lengyelt. A csaknem az egész<br />

Dunántúlra és a Gödöllôi-dombvidékre<br />

kiterjedô újkori mûveltséget ma is „len-<br />

A volt Apponyi kastély<br />

A VÖLGYSÉG 99


100 A VÖLGYSÉG<br />

gyeli kultúrának” nevezi a régészet. A<br />

Sánc elején áll a Nemzetközi ôsrégészeti<br />

Konferencia által állított emlékoszlop<br />

Wosinsky bronz plakettjével, Farkas Pál<br />

szobrászmûvész alkotása: A neolitikus lengyeli<br />

kultúra elsô kutatója tiszteletére és<br />

emlékére.<br />

Az úton tovább gyalogolva az erdészeti<br />

kerítésen innen megtaláljuk az ôskori<br />

sánc egyik bejáratát, az ún. Vaskaput. – A<br />

magaslesekrôl szép kilátás nyílik az egész<br />

vidékre. Messze távolban a Nyugati-Me-<br />

ZÁVOD<br />

Irányítószám: 7182 Körzethívószám: 74<br />

Avar sírmezôjérôl a híres régész, Wosinsky<br />

Mór publikált elôször, aki egy ideig<br />

itt volt káplán, majd plébános. A závodi<br />

leletek közül nevezetes a görög feliratos<br />

ókeresztény kereszt, „Szent, szent, szent az<br />

Úr, Szabaoth” felirattal. Színtiszta német<br />

és római katolikus község volt.<br />

Mûemlék jellegû 1766-ban épült római<br />

katolikus templomához fel kell gyalogolnunk,<br />

a templomdombról szép kilátás<br />

MUCSI<br />

Irányítószáma: 7195 Körzethívószám: 74<br />

Évszázadokon át „világ végi” helynek<br />

számított a Völgységben. Ma két felôl lehet<br />

megközelíteni: aszfaltúton a Hôgyész-<br />

Dúzs közötti tetôrôl, mezôgazdasági úton<br />

a Tevel és Závod közötti út északra tartó<br />

leágazásán. A régi völgységi sváb falucsúfolók<br />

fô célpontja volt, egyetlen községrôl<br />

sincs ennyi tréfás történet. Itt akarták eltolni<br />

a templomot, megnyújtani a padot.<br />

Itt húzták fel a község bikáját a templomtoronyra,<br />

hogy lelegelje az ott nôtt fûcsomót.<br />

(Fuldokolva kiöltötte a nyelvét, mire<br />

a mucsiak: Húzzátok csak, már nyúl is<br />

utána!)<br />

csek, a Szekszárdi-dombvidék vonulata.<br />

Tovább haladva az erdei úton, eljuthatunk<br />

a 4 kilométerre magányosan álló<br />

papdi kápolnához, a vidék egyik Máriabúcsújáróhelyéhez.<br />

Elôtte az 1919-ben állított<br />

Jó Pásztor szobra. Papdi házainak<br />

emlékét már csak a hajdani porták dió- és<br />

fenyôfái ôrzik. Festôi vidék. Búcsút tartanak<br />

Pünkösdkor, Nagyboldogasszony<br />

napján, a nagyobb Mária ünnepeken.<br />

(Lengyeli plébániához tartozik, Lengyel<br />

Petôfi S. u. 45. Tel.: 74/482-105.)<br />

nyílik a völgyre. (A lengyeli Plébániahivatalhoz<br />

tartozik) Figyelmet érdemel a barokk<br />

plébániaház mellett az 1783-ban állított<br />

Szent Flórián-szobor.<br />

Závod és Tevel között volt egy régi<br />

malomépület, itt született Váradi Antal<br />

költô és író. Ma már nincs meg a ház, lebontották.<br />

Errôl az útról bekötôút épült<br />

északnak, Mucsiba. Így a „mucsi köztársaság”<br />

innen is megközelíthetô. (Mucsi anynyira<br />

el volt zárva a világtól, a történet<br />

szerint nem tudták, hogy véget ért a II. világháború!)<br />

A templom 250 éves régi szép épület,<br />

homlokzati fülkéjében Szent István király,<br />

kinek tiszteletére szentelték és Szûz Mária<br />

szobra. Elôtte 1826-ben állíttatott homokkô<br />

feszület. Oldalt a II. világháború<br />

katonái és polgári áldozatainak emlékmûve.<br />

Megrendítô az egy-egy sváb családhoz<br />

tartozó hôsi halottak nagy száma. Érdemes<br />

megnéznünk még a falu közepén<br />

Szent Flórián, odább pedig Nepomuki<br />

Szent János homokkô szobrát, mindkettôt<br />

1799-ben állították.<br />

Mucsiban született a magyarországi<br />

németség két személyisége: Hambuch Géza<br />

és Hambuch Vendel. Az 1946–48 közötti<br />

kitelepítéskor Mucsi csaknem teljes<br />

németségét elvesztette. Az elhagyott gaz-


dag falu úgy vonzotta a kalandorokat,<br />

mint az aranyásók telephelye. Néhány év<br />

alatt 42.000 ember jött, majd továbbállt.<br />

250 házat és 250 présházat bontottak le,<br />

hordtak el. Ebbôl az idôbôl származik a<br />

TEVEL<br />

Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74<br />

Závodhoz közel találjuk az 1700 lelkes<br />

községet. Ôsi magyar hely, fejedelmi<br />

szállásbirtokból alakult ki. A török alatt<br />

teljesen elpusztult. A Dôryek 1714-ben<br />

toborzás útján németeket telepítettek le,<br />

ez volt Tolna megyében az elsô sváb telepítés.<br />

Tevellel délkeletrôl volt szomszédos<br />

a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a<br />

fejedelemség korából való, Kovácsi fejedelmi<br />

szolgálónépre utal, akik kovácsok<br />

voltak. Okleveles elôfordulása a „kovács”<br />

szó elsô említése a magyarban.<br />

Tevel és Kovácsi összeépült, utóbbinak<br />

önállósága 1928-ban szûnt meg. Az<br />

1797-ben épült hatalmas templom, benne<br />

a jeles oltárképpel, a dombon áll, uralja a<br />

tájat (Plébániahivatal: Petôfi u. 461. Tel.:<br />

74/404-866.) A kovácsi rész temploma<br />

kicsi, elhagyott. Feltétlenül tekintsük meg<br />

a járványtól való szabadulás emlékére<br />

1739-ben épült Szent Rókus–Szent Rozália-kápolnát<br />

(a temetônél)! Ma a reformátusok<br />

használják. Belsô berendezése a né-<br />

KISDOROG<br />

Irányítószám: 7159 Körzethívószám: 74<br />

Ma nagyobbrészt németek és<br />

bukovinai székelyek által lakott község.<br />

Tamás Menyhért író kisregényei tették<br />

híressé. A teveli elágazóból befelé haladva<br />

elmegyünk a Dôryek kastélya mellett,<br />

akik a bonyhádi tájfajta tenyésztés segítésével<br />

tették nevezetessé magukat.<br />

Kisdorog volt az egyik fô tenyésztôhely.<br />

csúfolódó megjelölés: Mucsi Köztársaság.<br />

Mucsiba eljutni kellemes meglepetés.<br />

Még mindig találunk szép sváb parasztportákat<br />

a sok foghíj, az elbontott házak<br />

között.<br />

pi vallásosság értékes emléke. Volt egy<br />

kastély is a faluban, 1944-ben porig égett,<br />

mert az oroszok titkos fegyvertárnak vélték<br />

a falra függesztett régi fegyverek láttán.<br />

A község németségét nagyobb részben<br />

kitelepítették. Az eppingeniek élénk<br />

kapcsolatot tartanak fenn az Óhazával, találkozókat<br />

rendeznek, kiadták a község<br />

1701-tôl 1948-ig tartó „német” történetét.<br />

(Eppel János munkája, Bp., 1988.)<br />

1945-ben hadikfalvi székelyek kerültek<br />

Tevelre, a Völgységben ez a legnagyobb<br />

lélekszámú székely telep. Értelmiségük<br />

kinevelésére itt létesítették a legendás<br />

Kôrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet,<br />

mely néhány év után megszûnt.<br />

Tevelen erôs a székely népi hagyomány,<br />

hagyományôrzés. Bonyhád felé haladunk<br />

tovább, ebben a falurészben látunk egy<br />

szép székely-kaput is. Teveltôl északra – 6<br />

kilométerre – érjük el a Tamási felé tartó<br />

65-ös utat. A községben a falusi turizmus<br />

keretén belül találunk szállást. (Tulipán<br />

Utazási Iroda, 7191 Hôgyész, Rózsavölgy<br />

u. 1. Tel.: 74/388-092.)<br />

Az I. világháború után innen indult a<br />

tenyésztörzskönyvezés Tolna megyében.<br />

A buszmegálló közelében „Ora et<br />

Labora” feliratú kis kápolna, benne a<br />

Bonyhádi Zománcgyárban készült kép a<br />

dolgozó Szûz Máriáról és Szent Józsefrôl.<br />

Nézzük meg a falu templomát!<br />

(Plébániahivatal: Kossuth u. 49. Tel.:<br />

74/404-598.) Ha tehetjük, a juhéi úton<br />

haladva keressük meg az ódányi kápolnát,<br />

a környék búcsújáróhelyét. Ide<br />

„A völgységi sváb... Józan,<br />

szorgalmas, becsülettudó és<br />

a véghetetlenségig takarékos<br />

nép.<br />

A luxust alig ismeri, minden<br />

tettében számító, összes<br />

szükségleteit jóformán<br />

önmaga állítja elô.<br />

Speculatív szellemû, ád,<br />

vesz... Földjét jól mûveli,<br />

ahho ragaszkodik, állatját<br />

pedig mindenek felett<br />

szereti.”<br />

(Mayer Ferencz Andor: A<br />

bonyhádi tarka marha,<br />

1896.)<br />

„...ha már Baglyod<br />

(Kisdorog) szállást adott<br />

nekem s a magyar nép<br />

hazát, akkor Baglyodnak<br />

fia s a hazának hazafia<br />

leszek. A terüt a nyakamba<br />

vettem tehát, s megnéztem<br />

tövirôl hegyire, hogy ezt a<br />

baglyodi bolyt miképpen<br />

tudnám úgy elrendezni,<br />

hogy bárki ha fogja látni,<br />

bólintson rá egyet.”<br />

(Tamási Áron: Szirom és<br />

Boly, 1959.)<br />

A VÖLGYSÉG 101


102 A VÖLGYSÉG<br />

minden év augusztus 20-án összesereglik<br />

a környezô katolikus falvak lakossága. A<br />

német népi építészet emléke, keletkezésérôl<br />

a néphagyomány beszél. Megközelíthetô<br />

északról is, a teveli leágazónál.<br />

BONYHÁDVARASD<br />

Irányítószám: 7158 Körzethívószám: 74<br />

1903-ig Varasd volt a neve. A fejérvári<br />

keresztesek birtokösszeírásában szerepel<br />

elôször, az 1400-as években az ô hetivásáros<br />

helyük. A török után német ajkú<br />

római katolikus lakosokat kapott a Feke-<br />

MURGA<br />

Irányítószám: 7176 Körzethívószám: 74<br />

Itt született Gömbös Gyula miniszterelnök,<br />

édesanyja idevalósi sváblány<br />

volt, édesapja az evangélikus tanító. A<br />

‘30-as években elôszeretettel nevezték<br />

Gömböst „a murgai tanító fiá”-nak. Miniszterelnöksége<br />

idején kapott Murga kö-<br />

FELSÔNÁNA<br />

Irányítószáma: 7175 Körzethívószám: 74<br />

Hôgyészrôl jövet Kéty elôtt balra kanyarodva<br />

érjük el Felsônánát. Németajkú<br />

evangélikus község volt, temploma késô<br />

KÉTY<br />

Irányítószáma: 7174 Körzethívószám: 74<br />

A faluképet meghatározza nagy evangélikus<br />

temploma és a kis katolikus kápolnája.<br />

Nevezetes a kétyi (volt hadikfalvi<br />

bukovinai) székelyek betlehemezése. A<br />

közelmúltig állt Hegedûs Gyula színmûvész<br />

(1870–1931) szülôháza, emléktáblával.<br />

Édesapja postamester volt. A Kétyi-tó<br />

Egy feliratos tégla bizonyítja, hogy<br />

Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek<br />

keresztények, akik ariánusok voltak. Keletnek<br />

haladva Tabódon át Paradicsompusztához<br />

érünk.<br />

te-erdôbôl; ôk építették elsô, nádtetôs fatemplomát.<br />

A mostani templom 1793ban<br />

épült, barokk. A temetôkápolna késô<br />

barokk. Mûemlék jellegûek. A templom<br />

uralja a faluképet, a kitelepített németek<br />

renováltatták. Lakóinak többsége hadikfalvi<br />

bukovinai székely.<br />

vesutat. Halála után viszont csaknem<br />

Gömbösfalvának nevezték el.<br />

Itt született Weidlein János, a magyarországi<br />

német történet- és nyelvjáráskutatás<br />

jeles személyisége. A régészetben<br />

hun leleteirôl ismert, szakmai megjelölés a<br />

„Murga típusú korsó”. Az evangélikus<br />

templomépítészet szép példája evangélikus<br />

temploma<br />

barokk, 1789-ben épült. Lakói 1945 óta<br />

hagyományôrzô bukovinai székelyek,<br />

hadikfalvaiak.<br />

Katolikus templomában Bukovinából<br />

hozott oltárkép. A község közelében<br />

Ónána nevû ôsi földvár.<br />

Tolna megye legfiatalabb horgásztava. A<br />

65-ös út mellett – a község határában –<br />

Szekszárdra menet az emelkedô alatti<br />

völgyben fekszik. A 8 hektáros horgásztóban<br />

ponty, amur, csuka és harcsa fogására<br />

van lehetôség.<br />

A vízparton sátorozási lehetôség, napijegyet<br />

– csak szombaton és vasárnap – a<br />

Tercsike csárdában lehet váltani Kétyen.


ZOMBA<br />

Irányítószám: 7173 Körzethívószám: 74<br />

Három kilométerre Kétytôl, nagy kanyarok<br />

után a 65-ös úton érünk Zombára.<br />

Ôsi magyar község, elôször 1015ben<br />

említik. Arról nevezetes, hogy a vallási<br />

türetlmetlenség miatt evangélikus<br />

magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az<br />

Alföldön megalapították Orosházát. Ennek<br />

hagyományát mindkét helyen ápolják.<br />

Az újratelepítéskor Zomba német és<br />

magyar katolikus helység lett. 1992 óta<br />

újra van evangélikus temploma, az 1948ban<br />

ide került felvidéki magyarok építették.<br />

(Hôgyész felé haladva mellette megyünk<br />

el!)<br />

Az 1700-as évek elejétôl Zomba és<br />

nagy kiterjedésû határa a Dôryek birtoka.<br />

Számos pusztájában épült kastély, nemesi<br />

kúria, ezek késôbb Dôrypatlan néven<br />

ún. eszmei községet képeztek. A kastélyok<br />

közül legnevezetesebb Andormajor<br />

és Paradicsompuszta. A középkori<br />

Patlanban a szerdahelyi pálosok monosto-<br />

ZOMBA<br />

PARADICSOMPUSZTA<br />

Szép kastély és park, a Bonyhád–<br />

Zomba közötti út kettôs fordulójánál. A<br />

XIX. század nagy eszméi közé tartozott a<br />

„földi paradicsom” létesítése. Dôry Ádám<br />

földesúr ilyen kertet teremtett. Neve után,<br />

s a Biblia nyomán Paradicsomnak nevezte<br />

el. (A hagyomány úgy tartja, hogy feleségét<br />

is Évának hívták.)<br />

Egy másik Dôry Ádám viszont 1945ben<br />

Éva feleségével az oroszok elôl a közeli<br />

Ördögmalomban talált menedéket. (Pedig<br />

volt a közelben Angyaldomb puszta<br />

is!) A Dôryek, különösen Dôry Andor a<br />

két világháború között jeles gazdaságokat<br />

tartottak fenn. A „paradicsomi gazdaságban”<br />

tejelésben világelsô tehenek is voltak.<br />

Az út fordulójánál látjuk a többszáz<br />

ra állott. A zombai uradalmak és a sváb<br />

kisgazdák századunk elsô felében jeleskedtek<br />

a bonyhádi tájfajta tenyésztésében,<br />

nem egy országos díjat elnyerve. Néhány<br />

jellegzetes sváb parasztporta ma is látható<br />

a községben.<br />

A Szekszárdot Tamásival összekötô út<br />

átszeli a községet, a bonyhádi leágazónál<br />

van a település központja, az emeletes<br />

községházával (Fô tér 2.). Szemben a mûemléki<br />

Rozsnyay-patika. (Rozsnyay Mátyás<br />

1861-ben került Zombára, itt találta<br />

fel a lázcsillapító „Kinal czukorkát”. A fotótörténet<br />

is számon tartja fényképészi<br />

mûködését.) A régi szép bútorzat a gyógyszertárban<br />

látható.<br />

A községházától befelé haladva a régi<br />

iskola, majd a Szentháromság szobor és a<br />

templom lépcsôsora következik. Bonyhád<br />

felé visszakanyarodva Paradicsompusztához<br />

és a közeli tôzegbánya tavaihoz jutunk.<br />

Újabban Zomba falusi vendéglátó<br />

hely.<br />

éves istállókat A kastély ma középsúlyos<br />

értelmi fogyatékos gyermekek intézete. A<br />

közelben tôzegbánya tavak, madárvilággal. Völgységi táj<br />

A VÖLGYSÉG 103


Egerészölyv<br />

Tolna megye „közepe“ unalmas sík<br />

vidék – Ne higgye kedves utazó! Ha<br />

keresztül száguld e tájon, számos izgalmas<br />

természeti látnivalót, építészeti, kultúrális<br />

élményt szalaszt el. Ezért inkább lassítson<br />

és jól figyeljen!<br />

A Sió-völgy, Dél-Mezôföld, Hegyhát,<br />

mint földrajzi tájegység egységében nem<br />

létezik, de útikönyvünk a könnyebb tájékozódás,<br />

a turisztika szempontjai szerint<br />

osztotta fel ezt az apró megyét. Önkényesen<br />

kialakított „turisztikai” tájegységünk<br />

tehát rendkívüli változatosságot mutat, a<br />

felfedezés kalandját ígéri. Nyugaton a<br />

Kapos-völgye határolja, keletre beleolvad<br />

a Duna menti löszvidékbe. Képzeljük magunk<br />

elé, hogy évmilliókkal ezelôtt milyen<br />

földkéregmozgásokkal született meg<br />

e táj.<br />

Kb. 30 millió évvel ezelôtt a Kárpátmedence<br />

lapályosabb részeit a Pannonbeltenger<br />

foglalta el. A sekély vizû tenger<br />

a földkéreg tektonikus mozgása nyomán<br />

kialakult térszínnek megfelelôen rakta le<br />

üledékeit (agyag, homok, kavics) legna-<br />

104 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Sió-völgy, Dél-Mezôföld,<br />

Hegyhát<br />

gyobb mennyiségben éppen a mai Dél-<br />

Mezôföldön. Néhol több száz méter vastagságú<br />

ez az üledék. Az aktív kéregmozgások<br />

következtében ÉNy-DK irányban<br />

vetôdések mentén feldarabolódott. A<br />

nagy alkotó a szél volt, munkája nyomán<br />

jött létre a területet vastagon borító lösztakaró.<br />

De nem örülhetnek felhôtlenül a<br />

késôi földtörténeti másodperc emberei,<br />

hiszen a földtörténeti újkor harmadidôszakában<br />

a Duna gyakori áradásai akadályozták<br />

a löszképzôdést az árterületen.<br />

A Duna hátrahagyott törmelékkúpján<br />

a szelek pusztító és építô tevékenységének<br />

eredményeképpen létrejött a mai Tengelic–Németkér<br />

közötti „futóhomokos” vidék.<br />

A tájat bejárva tapasztalhatjuk a homokot<br />

már rég megkötötték erdôkkel,<br />

szôlôkkel, gyümölcsökkel. Így a szél csak<br />

kisebb-nagyobb foltokban mozgathatja<br />

mint például Fadd környékén.<br />

A tájegység tengerszint feletti magassága<br />

kiegyenlített, a turista azt is mondhatná<br />

egyhangú. A legmagasabb térszínek<br />

160–210 méterrel vannak a tengerszint<br />

felett, a legalacsonyabban fekvô dunai teraszok<br />

100 méterrel. Éghajlata kontinentális<br />

jellegû, a löszvölgyekben eltérô mikroklíma-viszonyokkal.<br />

A Dunántúl legmelegebb<br />

éghajlatú tájegysége ez. A mezôgazdaság<br />

és az erdôgazdálkodás térhódítása<br />

miatt a természetes növénytársulások<br />

napjainkra nagyon visszaszorultak, de néhány<br />

helyen maradványszerûen megmaradtak.<br />

Különleges szépségûek és értékûek<br />

Németkér–Bikács között elterülô, egykor<br />

futóhomokos területek, ezek ôrizték meg


legérintetlenebbül és leglátványosabban az<br />

árvalányhajas homokpusztákat. A homok<br />

állatvilágában is több ritka és Európában<br />

veszélyeztetett faj fordul elô.<br />

A homokbuckák közötti mélyebb fekvésû<br />

lefolyástalan területeken létrejött homoki<br />

láprétek hûvös mikroklímája tette<br />

lehetôvé, hogy néhány jégkorszaki maradványfaj<br />

is fennmaradhatott itt.<br />

A láp- és mocsárrétek legnagyobb látványossága<br />

az ott elôforduló 17 orchideafaj.<br />

A nedves réteken és a láperdôkben sajátos<br />

és gazdag rovarvilág, valamint kétéltû,<br />

hüllô- és madárfauna található.<br />

A tájegység ÉK-i részén lévô völgyrendszerek<br />

a legritkább, és talán a legtarkább<br />

növénytársulások, a löszpuszták közép-európai<br />

maradványait ôrzik. A tolnai<br />

mezôföldön közül 70 védett növényfaj<br />

fordul elô.<br />

Az országos jelentôségû védett területek:<br />

szedresi tarka sáfrányos; németkéri<br />

Látóhegy; bikácsi Ökör-hegy; kistápéi<br />

láprét. Megyei jelentôségû védett területei:<br />

tengelici Csapó-park; tengelici Bogárzó-tó,<br />

tengelici Benyovszky-park; nagydorogi<br />

Banai-tó és a nagydorogi szenesi<br />

legelô. Kis tájegységünk nyugati határvonala<br />

a Hegyhát. Ez a legtipikusabb tolnai<br />

táj, egyben az egész dunántúli-dombság<br />

legaprólékosabban felszabdalt területe.<br />

Tengerszint feletti magassága 200-220<br />

méter. A tájegység nevét még a honfoglaló<br />

magyarok adták, a csupa hátakból és<br />

lejtôkbôl álló, erdôborította területet így<br />

különböztetve meg a szomszédos alacsonyabb<br />

és alföldi jellegû területektôl.<br />

A felszíni adottságok miatt nagyobb<br />

folyók nem is alakulhattak ki csak apróbb<br />

patakok hálózzák be, festôien rajzolva<br />

meg egy-egy falucska arcát és határát.<br />

A hegyhát alapja ôsi gránithegység,<br />

amely a földtörténet harmad idôszakában<br />

a mélybe süllyedt és helyét tenger foglalta<br />

el, agyagos homoklöncs mészkôréteget<br />

rakva le. A Pannon-tenger visszahúzódása<br />

után a terület szárazulattá vált és felszínén<br />

hosszú idôn keresztül lepusztulási és felhalmozódási<br />

folyamatok váltották egymást.<br />

A jégkorszak utolsó harmadában<br />

megkezdôdött a löszképzôdés és vele egyidejûleg<br />

erôs kéregmozgások hatására a terület<br />

feldarabolódott, érdekesség 700<br />

völgy tagolja a Hegyhátat. A táj feldarabolódása<br />

ott a legnagyobb méretû, ahol a talajvédô<br />

erdôket már évezredekkel ezelôtt kiirtották.<br />

A Sió Sióagárd alatt<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 105


A hegyhát felszínét hajdanán összefüggô<br />

cseres-tölgyes erdôk borították. Ebbôl<br />

helyenként ma is láthatók kisebb-nagyobb<br />

foltok; a hôgyészi, a simontornyai<br />

és a kisszékelyi erdôk.<br />

Az ország legjobban erodált területe.<br />

Tipikus példája, a Gyönkre vezetô szabdalt<br />

völgykatlan. Klasszikus területe a megyében<br />

a lepusztulásnak a Gerenyásivölgy.<br />

Löszös területén a talajvédelem elhanyagolása,<br />

suvadásokat, talajcsúszásokat<br />

eredményezett.<br />

A peremvidékek tagoltabbak. Pincehely,<br />

Simontornya, Tolnanémedi, Keszôhidegkút<br />

és Szárazd környékén az eredetileg<br />

lépcsôben töredezett szabályos lejtôkön<br />

a lefolyó vizek pusztító munkája és a<br />

földcsuszamlások révén „púp”, „halom” és<br />

„kúpszerû” felszínformák keletkeztek,<br />

amelyek változatossá teszik a felváltva szôlôk,<br />

erdôk és szántók borította területet.<br />

A terület éghajlata átmenetet mutat az<br />

Alföld és a Dunántúli-dombság éghajlata<br />

között. Az átmenetiség a csapadék lassú<br />

növekedésében és a hômérséklet csökkenésében<br />

jelentkezik, ahogy nyugat felé haladunk.<br />

A hegyhát északi és keleti pereme,<br />

több napsütést kap (2100 óra/év), mint a<br />

belsô vagy a nyugati fele. Ez magyarázza a<br />

simontornyai és a kölesdi borok kiváló<br />

minôségét is.<br />

A tájegységen érdemes megtekinteni a<br />

hôgyészi Apponyi-kastély parkját, amely<br />

200 év után a mai állapotában is látványosság,<br />

megyei jelentôségû védett terület.<br />

(Egykor a megye legszebb parkja, arborétuma<br />

vette körül, vadászkastéllyal,<br />

csónakázótóval, vadaskerttel). Könnyen<br />

megközelíthetô a 65-ös út mentén, Hôgyész<br />

központjában. Az utókor sajnos<br />

nem kímélte.<br />

A Sió–Sárvíz völgye és a Dél-Mezôföld<br />

hosszú ideig elsôsorban nagybirtok<br />

volt. Lakosságának zöme uradalmi cseléd<br />

a „puszták népe”. Sajátos kultúrájú zsellérfalvak<br />

alakultak ki itt, (pl. Szedres,<br />

Tengelic), de természetesen jelentôsebb<br />

106 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

parasztfalvakat is találunk mint például<br />

Medina, Harc, Sióagárd. A tájegység mezôváros<br />

jellegû központja a történelmi<br />

hangulatú település, Simontornya volt.<br />

A Tolnai-Hegyhát településtörténete<br />

számos rokon vonást mutat a szomszédos<br />

(délkeleten fekvô) Völgységével. A felszabadító<br />

háborúk után Tolna megye XV.<br />

századi 540 falujából és 21 mezôvárosából<br />

1715-re mindössze 45 lakott hely létezik,<br />

s ezek fele is csak 1690 után települ újra.<br />

E terület benépesítése – melynek legnagyobb<br />

települése Hôgyész, Gyönk és<br />

Kölesd – is Mercy gróf nevéhez fûzôdik.<br />

Hatalmas apari, majd hôgyészi központú<br />

uradalmának egy része hegyháti település<br />

volt (például Keszôhidegkút, Szakadát,<br />

Varsád, Kölesd, Kistormás, Felsônána,<br />

Kalaznó, Diósberény, Hôgyész, Duzs,<br />

Mucsi).<br />

Mercy Claudius Florymundus de<br />

Argenteau lotharingiai francia katona-családból<br />

származott. Miután több hadjáratban<br />

is kitüntette magát, III. Károly király<br />

grófi rangra emelte, és a Bánát kormányzójává,<br />

valamint telepítési biztosává nevezte<br />

ki. Amikor Mantua mellett az olaszok<br />

elleni harcokban elesett, munkáját<br />

unokaöccse, Antal gróf (1691–1767),<br />

Horvátország és Szerémség kormányzója<br />

folytatta.<br />

Birtokain Mercy gróf – a hagyomány<br />

szerint a nagydorogi parasztbíró tanácsát<br />

megfogadva – egy nemzetiségû és egy vallású<br />

falvakat hozott létre. Kölesden, Medinán,<br />

Miszlán, Gyönkön és Pálfán református,<br />

Sárszentlôrincen evangélikus, Kisszékelyen,<br />

Udvariban, Miszlán, Diósberényben,<br />

valamint Harcon katolikus magyarok<br />

laktak. Csibrák és Diósberény eredetileg<br />

magyar többsége a XIX. sz. közepére<br />

már töredékére olvadt.<br />

A hegyháti falvak közül Sárszentlôrincen<br />

1715-ben, a többi helyen (Diósberény,<br />

Hôgyész, Csibrák, Gyönk, Felsônána,<br />

Kistormás, Kalaznó, Varsád, Szakadát,<br />

Keszôhidegkút, Nagyszékely) a húszas


években találkozunk az elsô német telepesekkel.<br />

Az elsôdleges településeket követôen<br />

megindul a belsô vándorlás. Például<br />

Aparra 1742-ben és 1762-ben többek között<br />

a hegyháti Mucsiról, Kisdorogról és<br />

Varsádról érkeznek telepesek. A harmadik,<br />

1784–1786 közötti szervezett császári<br />

telepítés, új telepet csak a dél-mezôföldi<br />

Németkéren hoz létre, utánpótlás kerül<br />

azonban a hegyháti Nagyszékelyre,<br />

Gyönkre és Kalaznóra.<br />

A német telepes falvak nagy része vallási<br />

szempontból egynemû. A Hegyhát<br />

német falvainak többsége evangélikus<br />

(Keszôhidegkút, Varsád, Kalaznó, Kistormás,<br />

Felsônána, de laktak evangélikusok<br />

Gyönkön és Szárazdon is), Nagyszékely<br />

lakói reformátusok voltak. A XIX. században<br />

a Hegyhát települései közül Gyönkön<br />

SZEDRES<br />

Irányítószám: 7056 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárdról indulva a 6-os fôúton<br />

Budapest irányában, alig 3 kilométerre térünk<br />

le a 63-as (Székesfehérvár felé vezetô)<br />

útra, határában csodálatos gesztenyefasor<br />

fogad, a faluban. Az út mellett fekvô<br />

településen még ma is láthatók az eper-,<br />

vagy ahogy erre nevezik, szederfák. Ezekrôl<br />

kapta nevét a község. Alapítója, Bezerédj<br />

István – a selyemhernyó etetéséhez<br />

tömegesen használt levél miatt –, birtokán<br />

egész szederfasorokat ültetett.<br />

Mielôtt a faluba beérnénk, kanyarodjunk<br />

le balra az útról, hiszen itt Szedres<br />

község határától néhány száz méterre DKre<br />

terül el az a Kb. 60 hektár nagyságú legelô,<br />

amely a tarka sáfrány termôhelyét jelenti.<br />

A védett partoldal értékeihez kell sorolni<br />

a löszpuszták aranysárga színû növényét,<br />

a tavaszi héricset is, amely a szedresi<br />

termôhelyen 7-8 ezer terebélyes tôvel képviselteti<br />

magát. Együtt virágzik a homoki<br />

pimpóval és az apró tyúktaréjjal. Nem-<br />

és Hôgyészen éltek nagyobb számban zsidók,<br />

a 20. században pedig néhány településre<br />

bukovinai székelyek (pl. Kalaznó,<br />

Kéty, Zomba) és felvidéki telepesek (pl.<br />

Zomba) érkeznek, akik sajátos hagyományaikkal<br />

tovább színesítik a táj arculatát.<br />

Templomaikkal, egynemû vagy a falu<br />

több gyökerét bemutató tájházaikkal (Sióagárd,<br />

Gyönk, Szakadát) vallanak e települések<br />

múltjukról. Az egykori birtokosok<br />

kastélyai a hôgyészi apponyi, lichtensteini,<br />

a simontornyai és ozorai vár csalogatják<br />

a kíváncsi utazót, aki e területen a<br />

falusi turizmus nyiladozó formájában<br />

(Hôgyészen, Tevelen, Zombán, Diósberényben)<br />

olcsó kollégiumi szálláshelyeken<br />

(Gyönk) vagy a már kiépülôben lévô néhány<br />

panzióban szállhat meg.<br />

csak értékes, de virágzáskor látványnak is<br />

gyönyörû.<br />

Az elpusztult középkori falu helyén<br />

virágzó gazdaság jött létre. Bezerédj a község<br />

1836-os alapításakor arról is rendelkezett,<br />

hogy a tanító köteles faiskolát tartani,<br />

s a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-,<br />

6 dió- és mintegy félszáz eperfát<br />

kiosztani.<br />

Persze Bezerédj István (1795–1856)<br />

nem elsôsorban a selyemhernyó tenyésztésével<br />

írta be nevét történelmünkbe, hanem<br />

reformkori közéleti szerepléseivel, s<br />

azzal, hogy ô volt az elsô önként adózó<br />

magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedérôl,<br />

s felszabadította ôket. A Hídjapusztán<br />

élô Bezerédj fiatalon elhunyt felesége,<br />

Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyerekek<br />

számára létrehozta a hídjai<br />

„kisiskolát”, s az elsô magyar óvodát Belacon.<br />

Az általa írt „Flóri könyve” 16 kiadást<br />

ért meg, s közel egy évszázadon át<br />

elevenen ható gyermekirodalmi alkotás<br />

volt.<br />

A település központjában István király<br />

portréja fogadja az ideérkezôt, itt<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 107


Szerb húsvét a<br />

görögkeleti<br />

templomban<br />

fordulunk balra, Medina irányába. A Tszmajor<br />

után tábla jelzi a pompás kis tavat.<br />

A Szedres melletti Hídjapusztán, az<br />

egykori Bezerédj-kastélyhoz tartozó területen<br />

található a kacskaringós Holt-Sárvíz,<br />

aminek a születése a Sió és a Sárvíz szabá-<br />

MEDINA<br />

Irányítószám: 7057 Körzethívószám: 74<br />

Folytatva utunkat a kis bekötô szakaszra<br />

Medinára érkezünk. (A Kölesdrôl<br />

Harcra vezetô úton is elérhetjük.) A 900<br />

lelkes kis falu a két tájegység, a Hegyhát<br />

és a Mezôföld határán futó Sió és Sárvíz<br />

partján érintetlen környezetben fekszik<br />

1446-ban Medejként említik az oklevelek.<br />

Mai nevét a hagyomány szerint Medinai<br />

basáról kapta, aki itt vert sátrat a<br />

mohácsi csata idején. A XVII. század közepén<br />

elpusztult Medinát új birtokosai,<br />

108 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

lyozásának idejére esik, horgászhellyé pedig<br />

a 70-es évek elejétôl lett. A környezô<br />

mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok<br />

tarkítják, nyárfaligetek övezik. A<br />

dombokat védô hatása és az egész évi vízbôség<br />

az itt élô növény és állatvilágon is<br />

érzôdik. A nyílt vízfelületen tündér- és tavirózsák<br />

pompáznak.<br />

A legszembetûnôbb a madárvilág:<br />

barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi<br />

sármány, cserregô és nádi poszáta. A függôcinegék<br />

remekmû fészkei a rekettyefüzek<br />

ágain készülnek.<br />

Madártani szempontból jelentôs a<br />

sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban<br />

néhol a jégmadár is megtelepszik. A<br />

közeli löszpart színpompás madara a<br />

gyurgyalag.<br />

Az emlôsök közül a fokozottan védett<br />

vidra csak szerencsével pillantható meg,<br />

rejtôzködô életmódja miatt. A vízpart növényzetében<br />

gyakori a törpe egér fészke,<br />

sáslevelekhez erôsítve.<br />

A kétéltûek közül a mocsári és a kecskebéka;<br />

a hüllôk közül a mocsári teknôs a<br />

legjellemzôbb faj.<br />

A 14 hektáros tó és környéke kedvelt<br />

pihenôhely és horgászatra is kitûnô. Vizében<br />

ponty, dévér, kárász, csuka, süllô,<br />

amur és harcsa akad horogra.<br />

a Gindly-testvérek telepítették újjá.<br />

1699-tôl horvátországi és szerémségi görögkeleti<br />

vallású szerbek, 1737-tôl pedig<br />

– zömmel Cecérôl – református magyarok<br />

jöttek. A 18. század végétôl Kölesdrôl<br />

és Varsád környéki német falvakból<br />

érkezô evangélikus németek gyorsan beolvadtak<br />

az itt élô református magyarságba.<br />

A Petôfi utcában az 1790-ben emelet<br />

késô barokk református templom tekinthetô<br />

meg. Különlegessége a szószék<br />

felett lévô parasztbarokk stílusú egyedi<br />

színezésû hangvetô. A templomban található<br />

koronás címer eredeti helyén át-


vészelte az elmúlt negyven évet. (Az érdeklôdôk<br />

jelentkezhetnek Keresztes<br />

Hajnalka lelkésznél. Medina, Kossuth u.<br />

57–58. Tel.: 74/434-391.) Az egyházközség<br />

révén minden év júliusában rendezik<br />

meg a Tolna Megyei Református<br />

Egyházmegye nyári gyermektáborát.<br />

A faluban él, (a Petôfi utca 25. szám<br />

alatt van a mûhelye), ifj. Kôszegi István,<br />

aki egyszerû népi hangszereket készít.<br />

Elôzetes bejelentéssel megtekinthetik a<br />

látogatók, hogyan kel életre a köcsögduda,<br />

a pánsíp. (Bejelentkezés: Bajcsy-Zs.<br />

u. 49. Tel.: 74/ 434-777).<br />

A faluban október elején tartják a<br />

hagyományos szüreti vigasságot. A XIX.<br />

századi birtokos család, az Apponyiak<br />

klasszicista stílusban 1840 körül épített,<br />

majd negyven év múlva eklektikus stílusban<br />

bôvített kastélya (ma iskolaként<br />

mûködik).<br />

TENGELIC<br />

Irányítószám: 7054 Körzethívószám: 74<br />

A székesfehérvári útról két irányból is<br />

megközelíthetô Tengelic. A község lélekszáma<br />

2700 fô, határán kívül találhatók az<br />

egykori birtokosok kastélyai. Már a középkorban<br />

a szórt településszerkezet jellemezte.<br />

Ez ma is zavarba ejtheti a odalátogatót.<br />

A településtôl északra mintegy 2 kmre<br />

található a Csapó-család otthona. A reformkor<br />

vezetô egyénisége, Csapó Dániel<br />

a Széchenyi szellemében tevékenykedô<br />

középnemesek közé tartozott. Amerikából<br />

hozatott dohánymagot, külföldrôl tenyészállatot.<br />

Nemcsak országgyûlési felszólalásaiban<br />

sürgette, a modern gazdálkodást,<br />

hanem birtokán meg is valósította.<br />

Személyes példájával, szakkönyveivel,<br />

szervezô tevékenységével „az elsô magyar<br />

nemzetgazdává” vált.<br />

Kúriáját a reformkori klasszicista építészet<br />

kiválósága, Pollack Mihály tervezte.<br />

A klasszicista görögkeleti szerb<br />

templom nem csupán mûemlék. A megye<br />

egyetlen délszláv kisebbségi önkormányzattal<br />

rendelkezô községében, a görögkeleti<br />

vallási hagyományai (pl. házi<br />

védôszentek megünneplése, szentiváni<br />

koszorú szentelése) most is elevenen élnek.<br />

A faluval ismerkedô idegennek szemébe<br />

tûnik a házak oromzatán, az utca<br />

felôl kitett Iván-napi koszorú. Ezt minden<br />

évben július 7-én Szent Iván napján<br />

készítik el és a jövô évi bôséges búzatermést<br />

biztosítja, a ház népét megóvja a<br />

pusztulástól.<br />

A medinai szerbek Pünkösdkor tartják<br />

a templom búcsúját, de ennél nagyobb<br />

búcsú a megyében július 12-én<br />

tartott grábóci. Kellemes idôben megér<br />

egy sétát, hogy szétnézzünk a temetôben.<br />

Az épületet a századfordulón eléggé átépítették,<br />

de még így is sokat megôrzött eredeti<br />

formájából. A kastély értékes képtárának<br />

egy része a szekszárdi Wosinsky Mór<br />

Megyei Múzeumban található. Már csak<br />

nyomaiban látható az 1820-ban létesült<br />

kastélypark, ahova 56 különféle fafajt<br />

gyûjtöttek össze. Az épület hasznosításra<br />

vár.<br />

Tengelicen nyugszik a család másik<br />

tagja, Csapó Vilmos is, aki 1848-ban a<br />

Tolna megyei nemzetôrök parancsnokaként<br />

az ozorai diadal hôse volt.<br />

A falu felôl, vagy a 6-os útról leágazó<br />

úton Tengelic-Szôlôhegyen keresztül érhetjük<br />

el az egykori Benyovszky-kastélyt.<br />

A kalandos életrajzok kedvelôi számára talán<br />

csalódást okoz az a tény, hogy az alsótengelici<br />

kastély nem a madagaszkári királyként<br />

elesett gróf Benyovszky Móric,<br />

hanem egy másik Benyovszky-ág tulajdona<br />

volt. Kárpótolhat viszont mindezért a<br />

gondozott, védett park, a tavakban felfedezhetô<br />

növényritkaságok, a táj.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 109


A Benyovszky<br />

kastély<br />

A Benyovszky-park egy része zárt terület,<br />

a többi szabadon látogatható. A parkon<br />

átfolyó patakot felduzzasztották,<br />

medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár<br />

nagyságú tavacskát alakítottak ki, Szigetekkel<br />

és a szigeteket átívelô fahidakkal.<br />

Jelenleg is horgásztóként használják.<br />

A park 90-100 éves fái között olyan<br />

különlegességek is akadnak, mint a<br />

kalábriai fenyô, a mocsáriciprus és a virginiai<br />

boróka. Az idôs fák zöme nyugati ostorfa,<br />

fekete dió, platán, kocsányos tölgy,<br />

fehér nyár, erdei- és feketefenyô.<br />

Megkapó látvány, hogy a park kidôlt<br />

fáinak gyökérzetén ökörszemek és vörösbegyek<br />

fészkelnek. A védett terület madártani<br />

vonzereje a szürke gém kolónia.<br />

KAJDACS<br />

Irányítószám: 7051 Körzethívószám: 75<br />

A 63-as útról Fehérvár felé balra letérve<br />

találjuk Kajdacsot. A székesfehérvári<br />

úttól nyugatra esô kis falu neve nemcsak<br />

honfoglaláskori lelôhelyként említésre<br />

méltó, a középkor viharos századaiban<br />

is az országos jelentôségû események<br />

sodrába került. A magyar koronát ôrzô<br />

Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta<br />

el Szerecsen János. A Szapolyai-párti<br />

110 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Kora tavasszal messze hangzik a fekete<br />

harkály hangja (legnagyobb harkályfajunk).<br />

A faodvakba macskabaglyok telepedtek.<br />

A királyka is állandó tagja az „ôserdônek”.<br />

Inkább szakemberek számára jelent<br />

különlegességet a tengelici pókbangós rét,<br />

látogatása a virágzás idején csak szakember<br />

kíséretében lehetséges, mivel a 10–30<br />

cm magas pókbangótövek alig tûnnek fel<br />

– különösen az avatatlanok számára –<br />

ezért letaposásuktól kell tartani. A mai állomány<br />

mindössze kb. 500 tô a 3 hektárnyi<br />

területen.<br />

A kastély mai gazdája Kiss István<br />

szobrászmûvész, akinek alkotásaiból május<br />

1-jétôl október 15-ig tekinthetô meg<br />

kiállítás elôzetes bejelentkezésre. (7054<br />

Felsôtengelic, Tel.: 74/423-141.)<br />

A közép-tengelici kastélyparkban, természetvédelmi<br />

területen összefüggô tórendszer<br />

van. Három tó egy egységnek nevezhetô,<br />

a negyedik külön áll. Az egész<br />

vízfelület két hektárnyit tesz ki, ponty,<br />

csuka, süllô, amur, busa, harcsa, kárász,<br />

compó és keszgefélék laknak bennük. A<br />

park mai elhanyagolt állapotában is szép.<br />

Mamutfenyôk, japánakác, bukszusliget,<br />

tölgyek, hársak örökzöldek, lepényfák látványa<br />

fogadja a látogatót.<br />

Megközelíthetô a 63-as útról a<br />

Kölesd–Paks elágazónál az utóbbi felé haladva,<br />

Paksról, illetve a 6-os útról.<br />

hadvezér foglyát és a koronát ura után<br />

vitte a mohácsi síkra. János király Perényi<br />

Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán<br />

szultánnak, ô maga pedig hûbéri<br />

kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi<br />

uralmát.<br />

A falu a középkorban a környék egyik<br />

legnépesebb települése volt. A szekszárdi<br />

vilajet összeírása szerint 1572/73-ban<br />

Kajdacson 32 családfô fizetett adót. A török<br />

kiûzése után a megye új birtokosai<br />

között megjelentek a XV. században


Liptó megyében birtokot szerzô Sztankovánszkyak<br />

is. A család, amely a Tolna megyei<br />

Kajdacsra házasság és birtokcsere révén<br />

került 1724-ben, a 19. századi megyei<br />

közéletben jelentôs szerepet játszott.<br />

Nyughelyüket, a többször feltört<br />

Sztankovánszky mauzóleumot Ybl Miklós<br />

és Ney Béla tervei alapján eklektikus<br />

NAGYDOROG<br />

Irányítószám7044 Körzethívószám: 75<br />

Nagydorogra dél felôl a 63-as számú<br />

úton érkezünk. A község nevére büszkék a<br />

helyiek, az ószláv „drog” szóból származik,<br />

melynek jelentése barát. Ezt tapasztalhatja<br />

az utazó, ha elidôzik a községben.<br />

Fôutcáján jobbra ipartörténeti emlék<br />

volt a Szeszgyár. Ma üresen álló épülete<br />

látható. Az elsô útkeresztezôdésben balra,<br />

Sárszentlôrinc felé a Dohánybeváltó épületcsoportja<br />

magasodik.<br />

De folytassuk útunkat a fôutcán. A<br />

község központjában a századelô patinás<br />

épületei láthatók, melyekben a rendôrôrs,<br />

az óvoda, kapott helyet. Itt tekinthetô<br />

meg (Kossuth Lajos u. 32.) az Idôsek otthona<br />

hátsó traktusában, néhai Stockinger<br />

Artur plébános Sipka és Kalapmúzeuma.<br />

A kiállításon több, mint 60 kalap és sipka látható<br />

a világ számos tájáról: Európából, Afrikából,<br />

Ázsiából és a tengeren túlról. A magyar kalapviseletet<br />

– egyebek között – a hortobágyi csikós kalap, a<br />

pörgekalap, meg a somogyi ünnepi juhászkalap képviseli.<br />

(Nyitva: munkanapokon 8-tól 16 óráig, munkaszüneti<br />

napokon elôzetes bejelentés alapján. Bejelentkezni<br />

Wéber Lajosnál Kossuth u. 61. számon lehet,<br />

illetve a 74/333-148-as telefonon.)<br />

A kanyargós fôutcán felfelé tartva, a<br />

helyiek által a „Fôszegnek” nevezett területen,<br />

római katolikus templom áll, mellette<br />

az újonnan épült sportcsarnok. Mögötte<br />

látható a Széchenyiek kastélya, ma<br />

általános iskola, udvarában ma is látható<br />

stílusban építették 1876-ban. A község<br />

közepén fekvô egykori kastélyuk (Arany<br />

János u. 173.) ma iskola. A település mûemlék<br />

jellegû épületét, a barokk római<br />

katolikus templomot 1891-ben teljesen<br />

átalakították.<br />

(Római Katolikus Plébánia: Tabán u.<br />

82. Tel.: 74/351-219.)<br />

ipartörténeti emlék a századelôn még mûködô<br />

víztorony.<br />

Tovább haladva, balra az 1875-ben<br />

épült községi iskola, vele szemben az<br />

1774-ben épült református templom látható.<br />

A nagydorogi gyülekezet csak Mária<br />

Terézia engedélyével emelhette templomát,<br />

a torony pedig még húsz évvel késôbbi<br />

az épületen. Benne egy korabeli<br />

márványtábla és egy múlt századi orgona.<br />

Erôs református közösségérôl 1626-ban<br />

van elsô híradásunk: Decsi Lôrinc neve<br />

ott szerepel a Dunamelléki egyházkerület<br />

prédikátorai között. Nagydorogon született<br />

Benedek Mihály prédikátor, református<br />

püspök, a Debreceni grammatika<br />

egyik szerzôje, s itt volt lelkész 1829-tôl<br />

Fördôs Dávid költô, egyházi író, számos<br />

halottbúcsúztató szerzôje.<br />

Áprilisban nyílik a fekete<br />

kökörcsin<br />

Apró nôszirom a<br />

szenesi legelôn<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 111


Koccintás a györkönyi<br />

pincefaluban<br />

A református templomnál jobbra<br />

kanyarodva Györkönybe jutunk. A fôutcán<br />

a községet két kilométerre elhagyva<br />

a 63-as út mindkét oldalán a szenesi legelô<br />

természetvédelmi területéhez jutunk.<br />

A 87 hektáros legelô legjellegzetesebb<br />

növényei az áprilisban nyíló fekete<br />

GYÖRKÖNY<br />

Irányítószám: 7045 Körzethívószám: 75<br />

Nagydorog központjából jobbra fordulva<br />

közelítjük meg Györkönyt. Az<br />

1150 lelkes község szép völgyben fekszik,<br />

területe ôsidôk óta lakott volt. Határában<br />

érdemes néhány percre megállni, elidôzni,<br />

hiszen számos római sírkô került elô,<br />

amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán<br />

láthatók. Az elsô írásos emlék egy vatikáni<br />

adólista a XIII. századból.<br />

Birtokosai a középkorban gyakran<br />

cserélôdtek. A török után (Meszlényi János<br />

fehér megyei alispán hívására) evangé-<br />

112 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

kökörcsin. Ezt az apró nôszirom, a kékvirágú<br />

pusztai meting virágzása követi.<br />

Csak a környéken található az ôszi füzértekercs<br />

érdekes virága. A jobb oldalon<br />

látható homokbánya falában fészkel a<br />

színpompás gyurgyalag.<br />

likus magyarok, majd 1717 táján Mosonból<br />

érkezô evangélikus ún. „heidebauerek”<br />

vették birtokukba az elnéptelenedett<br />

falut. A magyarok 1723-ban papjukkal,<br />

Bárány Györggyel (1682–1757) együtt a<br />

szomszédos Sárszentlôrincre költöztek, s<br />

helyükbe Hessenbôl jöttek telepesek.<br />

A vallás közössége ellenére a hesseni<br />

evangélikusok és a „heidebauerek” nyelvjárásukban,<br />

szokásaikban a legutóbbi idôkig<br />

elkülönültek. Még a XVII. század második<br />

felében épült barokk evangélikus<br />

templomban (Lelkészi Hivatal: Fô u. 493.<br />

Tel.: 75/352-408) is külön padsorokban<br />

ültek.<br />

A falu szülötte Tolnai Lajos<br />

(1837–1902) költô, író, szerkesztô, a 19.<br />

század végi magyar prózairodalom egyik<br />

jelentôs képviselôje.<br />

A hagyományok és tárgyi emlékek<br />

megôrzésére régi, nádfedeles házban rendezték<br />

be a falumúzeumot.<br />

Györkönyben járva érdemes végigsétálni<br />

a különleges szépségû pincefalun<br />

megkóstolni a jófajta borokat. A falut<br />

nagy szôlôterületek övezik, itt terem a remek<br />

györkönyi bor „alapanyaga”. A présházak<br />

szorosan egymás mellé, szabályos<br />

sorokban épültek, „kémény nélküli” falunak<br />

is nevezik. Az 1980-as években terv<br />

készült a megmentésére, rehabilitációjára.<br />

A pincefaluban szabadtéri színpad kínál<br />

nagyszerû színhelyet népünnepélyeknek,<br />

szabadtéri programoknak.<br />

A vendéget szívesen látják Györkönyben,<br />

szállás és étkezési lehetôség magánházaknál<br />

kínálkozik.


SÁRSZENTLÔRINC<br />

Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75<br />

A hangulatos, mindössze 1200 lakosú<br />

falut a 63-as útról Nagydorog felôl<br />

érhetjük el a legegyszerûbben. A Sárvíz,<br />

majd a Sió-hídon átkelve gyönyörködhetünk<br />

rajta, jobbra a falu felé vesszük<br />

az irányt.<br />

A község 1803-ban alapított evangélikus<br />

gimnáziumában nagyszerû tanárok<br />

tanítottak 1831-ben is, amikor 9 évesen<br />

Petôfi Sándor odakerült.<br />

A barokk evangélikus templom oltára<br />

mögött ma is megtekinthetôk a gyermekkéz<br />

véste, monogrammal jelölt padok,<br />

melyeket valaha a legnagyobb magyar<br />

költô is koptatott. Csepregi Béla<br />

evangélikus lelkész kutatásai alapján<br />

részletesen ismerjük Petôfi Sárszentlôrincen<br />

töltött két tanévének eseményeit:<br />

tanárait, barátait, szállásadóit, s a<br />

tanulmányi követelményeket. Az egykori<br />

osztálytárs, barát, Sass István visszaemlékezéseibôl<br />

azt is tudjuk, hogy amikor<br />

évek múlva felkeresi borjádi birtokán,<br />

begyalogol Lôrincre, hogy kezet<br />

szoríthasson régi kedves tanárával, Lehr<br />

Alberttel. A gimnáziumi éveket idézve<br />

írja a sárszentlôrinci jegyzô leányának,<br />

Hittig Amáliának ajánlott „Gyermekkori<br />

barátnémhoz” címû versét. A „Hegyen<br />

ülök”-kel pedig kedves tanítójára emlékezik.<br />

UZD<br />

Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75<br />

A Paksy család egykori birtokaihoz<br />

tartozó pusztán a múlt század közepén<br />

alakult ki a kölesdi út mentén fekvô kis<br />

település, amelyhez a szomszédos Borjád<br />

is tartozik. A falu déli részén található kúriák<br />

sorától kissé távolabb a község mögötti<br />

dombra kanyarodó út végén fekszik<br />

a Fördôs-család fészke. Az épületben<br />

Az evangélikus gimnáziumot késôbb<br />

lakóházzá alakították. Ma éppúgy népi<br />

mûemlék, mint a Petôfi számára két évig<br />

otthont jelentô jegyzôlak, amelynek<br />

épületében elhelyezett kiállítás néprajzi<br />

tárgyai a költô korának mindennapi életét<br />

idézik.<br />

A romlásnak indult faluba életet leheltek.<br />

Az úzdi kúria egykori tulajdonosának<br />

Pesthy Pál igazságügyminiszternek<br />

rokona dr. Predmerszky Tibor<br />

kárpótlással kapott 345.000 forintját<br />

ajánlotta fel az evangélikus egyházközség<br />

népfôiskolai alapítványának. Az alapítvány<br />

Zsivora György kultúrmecénás nevét<br />

viseli, aki a Magyar Tudományos<br />

Akadémiát is nagyban támogatta. Apja<br />

takácsmester volt.<br />

Ma a Népfôiskolai Szövômûhely a<br />

Bocskai u. 3. szám alatt hétköznap munkaidôben<br />

7.30–16.00-ig látogatható,<br />

ahol volt munkanélkül asszonyok hagyományos<br />

kézi szövéssel készítenek szônyegeket,<br />

falvédôket, tarisznyákat. A<br />

szövés folyamata megtekinthetô. Vásárolni<br />

is lehet.<br />

Az egykori gimnázium mûemléki<br />

épületében Nagy Zoltán fazekas dolgozik,<br />

aki elôzetes bejelentéssel szintén fogad<br />

csoportokat (Tel.: 75/332-286.<br />

Sárszentlôrinc, Petôfi tér 1.) A volt jegyzôlak<br />

ma a Petôfi-ház. (Kulcs a Polgármesteri<br />

Hivatalban van: Petôfi u. 22.<br />

Tel.: 75/333-162.)<br />

megtekinthetô a környék történetét, néprajzi<br />

és mûvelôdéstörténeti emlékeit bemutató<br />

kiállítás kuriózuma, egy úttörôgyûjtemény.<br />

A kis múzeum létrehozója és<br />

ôrzôje Renkecz József szívesen látja a vendégeket,<br />

kalauzolja a látogatókat. (7047<br />

Sárszentlôrinc, József A. u.) A környéken<br />

kiránduló csoportok szállást is találhatnak<br />

a kúriában. Petôfi Sándor uzdi kirándulására<br />

emlékeztet a négyökrös szekér a<br />

park fái alatt.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 113


A borjádi Petôfi-méhes<br />

Jégkorszaki maradvány faj a<br />

zergeboglár<br />

BORJÁD<br />

Irányítószám: 7756 Körzethívószám: 75<br />

A néhány házból álló kis települést –<br />

amely felett a domboldalban egyedülálló<br />

ipari történelmi mûemlék magasodik, egy<br />

sörétgyártó torony látható – általában<br />

csak Uzddal együtt említik, sok térképen<br />

BIKÁCS<br />

Irányítószám: 7043 Körzethívószám: 75<br />

A 63. sz. fôútra térünk vissza Nagydorogon<br />

át,észak felé folytatva utunk.<br />

Bikács határát elérve, alig vesszük észre,<br />

hogy a malompatak felett haladtunk át és<br />

beérünk a faluba. A háború elôtti idôszakban<br />

vízimalmok kerekét hajtotta a patak.<br />

Mára a három malomból csak egy látható.<br />

Tovább haladva lassításra készteti az<br />

utazót a nagyívû útkanyar, de egyben az<br />

úttest melletti épületekre hívja fel a figyelmet.<br />

Baloldalt látható az evangélikus<br />

templom, amely 1736-ban épült. Stílusát<br />

illetôen barokk, a berendezése mûemlék.<br />

114 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

fel sem tüntetik. Hírnevét néhány hangulatos<br />

verssornak köszönheti. Petôfi Sándor,<br />

az ország ünnepelt költôje 1845 szeptemberében<br />

egykori iskola- és padtársa,<br />

Sass István meghívására – két hetet Sassék<br />

borjádi birtokán töltött.<br />

Borjádon Petôfi kedvenc tartózkodási<br />

helye volt a méhes, amely ma emlékhely.<br />

A hely hangulatát idézik a Sass Zsófia emlékkönyvébe<br />

írt sorok, melyeket a hölgy<br />

még idôs korában is elérzékenyülve olvasott<br />

fel:<br />

„Méhek s virágok kertednek lakói,<br />

Méhes, virágos kert legyen szíved”.<br />

Talán a méhek, talán a méz illata tette,<br />

de mintha a költô szíve is megtelt volna<br />

zsongással, a boldogság ígéreté-vel. Errôl<br />

tanúskodik Sass Erzsikének írt verse A<br />

négyökrös szekér.<br />

A Sass kúrián tábla ôrzi a költô látogatásának<br />

emlékét, ma magántulajdonban<br />

van, de érdeklôdôk megnézhetik a méhest,<br />

idôzhetnek a csodálatosan rendbe<br />

hozott parkban. Vízitúrázóknak ingyen<br />

kikötôhelyet (fürdô, tûzrakóhely) biztosít<br />

a nagyvonalú gazda, egyetlen kikötéssel:<br />

vigyázni kell a környezetre.<br />

Jobboldalt láthatjuk az új iskolát,<br />

amely egyúttal faluházként is mûködik.<br />

Olcsó szálláslehetôség diákok, iskolai csoportok<br />

számára. (Információ: a Polgármesteri<br />

Hivatalban 7043 Bikács, Szabadság<br />

tér 1. Tel.: 75/333-153) A település<br />

jellegzetessége a széles utca, amelyen fûrészfogas<br />

jellegû beépítéssel követik egymást<br />

a házak. Külön figyelmet érdemelnek<br />

a hagyományos tornácos épületek, takaros<br />

porták. A lakosság mindig is mezôgazdasági<br />

termeléssel foglalkozott. Régebben<br />

hagyománya volt a dohánytermesztésnek.<br />

A középkori okleveles adatok szerint<br />

a Sárvíz mentén összefüggô besenyô<br />

települések voltak. A besenyô Bikács nemzetség<br />

névadó fészke Bikácson, monostora<br />

Madocsán volt. Bikácsot a XIV. század


derekán Ugali Pál birtokolta, majd felét<br />

Dobi Demeter hagyatékaként annak lányai<br />

kapját 1375-ben. A gyorsan változó<br />

tulajdonosok sorában Lackfiak, Kanizsaiak<br />

szerepelnek. A török alatt a szekszárdi<br />

vilajet összeírása szerint 1572–73-ban Bikácson<br />

29 családfô fizetett adót. A XVIII.<br />

században újratelepülô faluba Györkönyhöz<br />

hasonlóan a nyugat-magyarországi<br />

Moson megyébôl érkeznek ún. „heidebauerek”.<br />

A fôútról jobb kéz felé térve kb. 3 km<br />

távolságban eljuthatunk a bikácsi Ökörhegyhez,<br />

ahova szilárd út vezet.<br />

A bikácsi Ökör-hegy (43.2 hektár)<br />

természetvédelmi terület. Ez a homokos<br />

terület ôrizte meg legszínpompásabban az<br />

ôsi sztyeppék jellegzetességét.<br />

Aki májusban erre téved, szemet gyönyörködtetô<br />

árvalányhaj-tengert lát maga<br />

elôtt. Sehol a Dunántúlnak nincs ilyen<br />

összefüggô a homokja. Májusban pompázik<br />

a homoki nôszirom, valamint a törpe<br />

nôszirom. Az illatozó virágok a nektárkedvelô<br />

rovarok tömegét csalogatják. Nagyon<br />

gazdag lepke állománya van. Aki egy<br />

kicsit is szereti a természetet felejthetetlen<br />

emléket szerezhet magának.<br />

A kistápéi láprétet (47 hektár) a bikácsi<br />

Ökör-hegy közvetlen közelében találjuk.<br />

Merôben eltérô klímájú és vegetációjú<br />

természetvédelmi terület. A tartós<br />

nedvesség hatására a mélyfekvésû részeken<br />

rekettyefûz bokrokkal tarkított láprészek,<br />

zsombékok, füzes kiszáradó láprészek alakultak<br />

ki. A kicsit magasabb részeken –<br />

idôszakosan még vízzel borított környezetben<br />

– nyírerdôt találunk. A hûvös mikroklímának<br />

köszönhetôen a lápréten megmaradt<br />

a jégkorszaki reliktumfaj, a zergeboglár.<br />

Az üde lápréteken a nyílt vízfelületeket<br />

messzirôl jelzik a mocsári nôszirom<br />

kimagasló sárga virágú tövei.<br />

Jól érzi magát a környezetben a mocsári<br />

sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelû<br />

lizinka.<br />

A kiszáradó lápréteken pompás orchideafajok<br />

tenyésznek: ujjas kosbor, a szúnyoglábú<br />

bibircsvirág. Itt él a ritka, védett<br />

páfrányfajunk, a kígyónyelv.<br />

Madárvilága gazdag: nagykócsagok,<br />

feketególyák, szürkegémek, récék, szárcsák,<br />

vízityúkok, sárszalonkák népesítik be.<br />

Megtalálható benne, nyíres, füzes,<br />

nyírláb bokrok, valamint olyan növények,<br />

amelyek az alföldi lápréten és az Alpok<br />

nyúlványain vannak. Botanikus kérdés,<br />

vajon hogyan juthatnak el ide ezek a növények:<br />

örök talány. A terület egy kiszáradó<br />

láprét jégkorszaki maradványokkal<br />

(zergeboglár). Ezen a tôzeges területen 11<br />

fajta orchidea található meg. Jelenleg szabadon<br />

látogatható. A védett területekrôl<br />

tájékoztatást, csoportok részére helyszíni<br />

vezetést Joó Antal tájvédelmi körzetvezetônél<br />

lehet kérni. (Tel: 75/311-612, 06-<br />

60/311-548.)<br />

Bikács a települését észak irányban elhagyva<br />

Fejér megyébe jutunk. Vajtára,<br />

amely ismert melegvizes gyógyfürdôjérôl.<br />

Ezt követi a Csók István Emlékmúzeumról<br />

és a piros paprikáról híres Cece.<br />

Árvalányhaj tenger<br />

a bikácsi<br />

Ökör-hegyen<br />

A kistápéi láprét<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 115


Ha Bikács központjában Kistápé felé<br />

kanyarodunk, elérjük a Jindra-tavat. (Betonút<br />

mellett fekszik, jól megközelíthetô.)<br />

A vízben harcsa, amur, kárász, dévér, süllô<br />

és balin várja a horgászokat.<br />

NÉMETKÉR<br />

Irányítószám: 7039 Körzethívószám: 75<br />

A 63-as számú útról Cece központjában<br />

kell elfordulnunk, hogy 12 kilométeres<br />

kitérôvel a Dél-Mezôföld csücskén<br />

fekvô Németkérre érkezzünk. Már a<br />

csiszolt kôkorszakból maradtak fenn leletek,<br />

melyek bizonyítják, hogy évezredekkel<br />

ezelôtt lakott volt a terület. A falu<br />

határában lévô löszdombok mélyébôl<br />

kérültek elô római kori leletek, melyek<br />

közül legértékesebb a Sánc-hegyen napvilágra<br />

került Juppiter Dolichenus istenkultuszának<br />

jellegzetes emléke, egy<br />

bronzlemez. Ezen egy katonaistenség bika<br />

hátán ül és villámot, illetve harci bárdot<br />

tart a kezében. (A Nemzeti Múzeumban<br />

látható.)<br />

A népvándorlás korában is kedvelt<br />

hely volt a mai Németkér és környéke. A<br />

település nevét a Kér-törzsbôl eredeztetik.<br />

1193-ban már Ker néven említik oklevélben.<br />

Humoros magyarázatot adnak<br />

e kérdésre maguk a németkériek: „A<br />

dunaföldváriak szerint a német mindig<br />

HARDI CSÁRDA<br />

Birkapörkölttel és pacallal várjuk<br />

kedves vendégeinket családias<br />

hangulatú csárdánkban.<br />

7039 NÉMETKÉR<br />

Vörösmarty u. 19.<br />

Tel.: 75/331-203<br />

116 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Fôzés, sátorozási és lakókocsi parkolási<br />

lehetôség van a vízparton, napijegyet<br />

pedig Nagydorogon és Bikácson is adnak.<br />

(Az egyesület címén lehet érdeklôdni.)<br />

kér, ezért lett Németkér.“ (Korábban<br />

Földvár volt a járás elsô községe, amelytôl<br />

valóban lehetett kérni.) A valóság az,<br />

hogy a németkériek maguk között svábosan<br />

Kérnek, Kírnek nevezik falujukat.<br />

A török hódoltság alatt elnéptelenedik<br />

a falu, mindössze hat ház vészeli át a<br />

korszakot a XVI. század végére. A község<br />

felvirágzása az 1785-ben érkezô elsô német<br />

családok megtelepedésével kezdôdik<br />

meg. A letelepedô 176 fô egyre gyarapodott,<br />

több hullámban érkeztek elsôsorban<br />

a mai Hesseni-tartományból telepesek.<br />

A századfordulóra (1910) közel<br />

2500 lélekszámú volt a település. A szorgos<br />

németek 1918-ra építették meg<br />

templomukat, szeptember 15-én szentelték<br />

fel. Ez a németkéri búcsú napja. A hivatalos<br />

iratokban 1789-tôl szerepel<br />

Német-Keér néven a község. A német-ajkú<br />

lakosok érzelmileg is kötôdtek az új<br />

hazához, a 48/49-es szabadságharc emléke<br />

úgy ôrzôdött meg a faluban, hogy a<br />

felserdülô legények a hôsök neveit<br />

osztották szét egymás között. Így lett<br />

Klapka a Rauth Ignác, Kossuth Gyuri a


Reich Gyuri, Görgey a Rodenbücher Ferenc.<br />

A múlt feltárásában a helytörténeti<br />

klub végzett nagy munkát, gyûjtômunkájuk<br />

eredménye a Falumúzeum szép kiállítási<br />

anyaga. (Információ: Mûvelôdési<br />

Ház és Könyvtár Szabadság u. 25. Tel:<br />

75/331-524.)<br />

Németkér környéke természeti érdekességeket<br />

is rejt. A települést Paks felé<br />

elhagyva, a Gyapa-pusztától délre esô<br />

homokdomb, az úgynevezett Látóhegy<br />

emelkedik. (A Látóhegyet hivatalosan<br />

Templom-hegynek nevezik, a németajkú<br />

lakosság Kirches Gipfelnek mondja.) A<br />

PÁLFA,<br />

FELSÔRÁCEGRES<br />

Irányítószám: 7042 Körzethívószám: 75<br />

Már a szomszéd megyében járunk, a<br />

63-as útról Vajtánál kell letérnünk, hogy<br />

elérjük a csaknem 2000 lakosú kis községet.<br />

A középkorban Pálfalva néven<br />

1450–62 között Apari Fülöpé volt, akinek<br />

magvaszakadtával Mátyás király<br />

Garai László nádor özvegyének és fiának<br />

adta. A sármelléki falut a török alatt<br />

mindössze 19 család lakta.<br />

A korszak végére teljesen elnéptelenedett<br />

településre néhány évi adómentesség<br />

reményében az 1720-as évek elején fôként<br />

Látóhegy 172 méter magasságával a környék<br />

legmagasabb pontja, jellemzô<br />

növényfajtái a homoki csenkesz, a hunyor,<br />

az ezüstperje, a vadszegfû és megtalálható<br />

az árvalányhaj is. Kizárólag a tolnai<br />

homokterületek sajátsága a tavaszi<br />

tarka sáfrány, pompázik a vidéken. A homokvilág<br />

kuriózuma a pusztai tyúk, ugróegér,<br />

s néhány évtizede még viperát is<br />

láttak errefelé.<br />

A Látóhegy közelében találjuk az értékes<br />

állatvilágnak otthont adó apró tavakat<br />

(Vájer). Szárcsa, vadkacsa él itt, a<br />

Fehér-tó nádasában szürke gém fészkel.<br />

református magyarok érkeznek a szomszéd<br />

megyékbôl. A falu a XVIII. században<br />

Rácegressel együtt – amely a XVI.<br />

század végén még önálló falu Al-Egrös néven,<br />

de a 19. század közepén már Pálfához<br />

tartozó puszta – a Mercy gróf által 1722ben<br />

megvásárolt hôgyészi uradalom, majd<br />

az Apponyi-birtok része.<br />

Késô barokk katolikus temploma<br />

1789-ben épült.<br />

A település a magyar történelemben<br />

nem játszott különösebb szerepet, a 20.<br />

századi irodalmunknak azonban több jelentôs<br />

személyiséget is adott.<br />

Felsô Rácegrespusztán született Illyés<br />

Gyula, Alsó-Rácegrespusztán pedig Lázár<br />

Ervin.<br />

KÉTDUDÁS VENDÉGLÔ<br />

Cece Tel.: 06-30/461-615<br />

Nyitva: mindennap 9–23-ig.<br />

„Inyenc” étlap, borjú és vad<br />

ételkülönlegességek<br />

Illyés a Puszták népében<br />

megörökíti<br />

a pusztai gyermekek<br />

mindennapjait, s elsô<br />

iskoláját. A nagyapja által<br />

gyártott kocsival<br />

és paripával játszó,<br />

nyilat, bodzafából vízipuskát<br />

készítô télen<br />

fakorcsolyázó kisfiú<br />

a rácegresi tanyai iskolában<br />

tanul meg írni, olvasni.<br />

Az egykori tanterem padjai,<br />

a szemléltetôeszközök<br />

környékbeli iskolák<br />

padlásáról kerültek elô.<br />

A költô, író gyermekéveire<br />

kkiiáállllííttááss emlékeztet.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 117


SIMONTORNYA<br />

Irányítószám: 7081 Körzethívószám: 74<br />

A 63-as úton tovább haladva Cecén<br />

kell a 61-es útra kanyarodnunk, de a<br />

61-es úton ellenkezô irányból Tamási<br />

felôl is könnyen elérhetô. A közel ötezer<br />

lakosú kisváros vasúton és közúton egyaránt<br />

jól megközelíthetô, itt találkozik a<br />

Dunaföldvár–Nagykanizsa közötti 61es<br />

úttal a 64-es, amely a Balaton északi<br />

csücskéhez vezet.<br />

Simontornya a Sió–Sárvíz völgyének<br />

északi kapuja. Talán e fontos hadászati<br />

szempont is szerepet játszott abban,<br />

hogy Salamon fia Simon a XIII.<br />

század végén e helyen építette fel azt a<br />

tornyot, melyrôl nevét kapta a település.<br />

A városközpont meghatározója ma<br />

is a simontornyai vár. Múltjáról érdemes<br />

tudni, hogy természetes vizekkel,<br />

mocsarakkal körülvett vár elôször csak e<br />

toronyból állt, amelynek emeletén a<br />

várúr lakott, s ott helyezték el az ôrséget<br />

is. A földszinten volt a konyha és a cselédség,<br />

a pincében a börtön, a raktárak.<br />

A kitûnô helyen fekvô erôsség hamarosan<br />

tovább épült, urai a középkori<br />

jutalmazások és kegyvesztések miatt<br />

azonban gyakran változtak. Lackfi István<br />

erdélyi vajda volt az elsô, akinek<br />

1347-ben örökösei számára is sikerült<br />

118 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

meg-szereznie a várat. Szintén István<br />

névre hallgató fôlovászmester unokáját<br />

azonban az ármánykodó Garaiak egy<br />

Zsigmond király elleni összeesküvésbe<br />

keverték, s lefejezését követôen Simontornya<br />

1397-tôl a Kanizsaiak, majd<br />

Ozorai Pipó tulajdonába került.<br />

A firenzei származású fôúr halála<br />

után Garai János vette meg a birtokot,<br />

aki azonban csupán két esztendeig élvezhette<br />

a régóta áhított javadalmat,<br />

míg felesége meg nem mérgezte. A kicsapongó,<br />

leányát is a feslett életre csábító<br />

asszonyt életfogytig tartó várfogságra<br />

ítélték, a vár pedig a család másik<br />

ágára, Garai László késôbbi nádorra<br />

szállt.<br />

Nekik sem hozott sok szerencsét Simontornya<br />

birtoklása. Az Ulászló megkoronázását<br />

ellenzô királyné csak a korona<br />

üres tokját adja át neki megôrzésre,<br />

a fegyveres lázadáshoz vezetô<br />

konfliktus leverése után a király 1441ben<br />

Rozgonyi Simonnak adta a várat.<br />

A király azonban még az új tulajdonos<br />

beiktatása elôtt elesett a várnai csatában,<br />

Simontornya tehát továbbra is a<br />

Garaiaké maradt. A család 4.100 arany<br />

forintért elzálogosította egy gazdag budai<br />

polgárnak, s csak évek múltán tudta<br />

ismét visszaszerezni a késôbb a Hunyadiak<br />

elleni szövetségesek találkozóhelyévé<br />

váló birtokot.<br />

TULIPÁN ÉTTEREM<br />

Simontornya Tel.: 74/487-491<br />

Nyitva egész évben: 6–23-ig.<br />

Tavasztól ôszig az étterem mellett<br />

non-stop büfékocsi üzemel.<br />

Csoportok részére különálló helyiségek.


Garai László édesanyja Cillei-lány<br />

volt, s mindkét család hagyományosan ellensége<br />

volt a Hunyadi-háznak. Komoly<br />

szerepük volt Hunyadi László lefejeztetésében<br />

is. Amikor Mátyás lerázta magáról<br />

Szilágyi Mihály gyámkodását, a sértett<br />

fôúr Belgrádból Simontornyára sietett,<br />

hogy szövetségre lépjen Garai Lászlóval és<br />

Ujlaki Miklóssal. Nem csoda hát, ha ezek<br />

után Mátyás megfosztotta Garait nádori<br />

tisztségétôl, s a várat feleségének, Beatrixnek<br />

ajándékozta. Amikor az özvegy királyné<br />

1500-ban elhagyta az országot, Gergelylaki<br />

Buzlay Mózes országbíró szerezte<br />

meg a birtokot.<br />

A vár mai formáját az új tulajdonosnak<br />

köszönhetôen az 1509-ben befejezett<br />

reneszánsz átépítés nyomán nyerte el. A<br />

kaputorony felvonóhídja melletti sárkányos<br />

címer évszázadokon át hirdette hatalmát.<br />

Az ingoványos talajon álló várat<br />

25-30 cm átmérôjû, mélyen az agyagba<br />

vert tölgyfa oszlopokra alapozták, melyeken<br />

ma is szilárdan állnak a hatalmas falak.<br />

Az 1543–44-es hadjárat során a Tolna<br />

megyei várakkal együtt Simontornya is<br />

a törökök kezére került. Elestét Tinódi így<br />

énekelte meg:<br />

„Kiszálla sok néppel az Mehmet basa,<br />

Simontornyát, Döbröközt és Ozorát<br />

megvevé, elfoglalá az basa.<br />

Onnat Hatvanra indul az basa.”<br />

A török idôkben a falakon ágyúkat<br />

helyeztek el, alaposan kibôvítették és<br />

megerôsítették a várat, amely a simontornyai<br />

szandzsák központja volt. Simontornyán<br />

nem is annyira a törökkorban, inkább<br />

a kuruc harcok idején követett ostrom<br />

ostromot.<br />

Ságfai Sándor László pápai kapitány<br />

Rákóczi zászlajára eskette fel a kiéheztetett<br />

várôrségét 1704 elején, de még ugyanazon<br />

év ôszén császári zászló lengett a vár fokán.<br />

Heister labanc generális foglalta el a<br />

várat, s húzatta karóba parancsnokának<br />

fejét egy meglepetésszerû támadás után.<br />

A következô évi elkeseredett ostromot követôen<br />

ismét a kurucoké lett az erôsség.<br />

Vak Bottyán katonáitól a császáriak többször<br />

is megkísérelték visszavenni a várat,<br />

az utánpótlásaitól elvágott, sokat nélkülözô,<br />

körbezárt várvédôk azonban hôsiesen<br />

ellenálltak az egyre erôsebb rohamoknak.<br />

Egy ostoba véletlen azonban végül a<br />

labancokat segítette gyôzelemre. A munícióból<br />

és élelembôl teljesen kifogyott várvédôk<br />

1709. augusztus 28-án hajnalban a<br />

császári hadak flandriai gyôzelmét üdvözlô<br />

ágyúzást egy általános roham kezdetének<br />

vélték, s értelmetlennek látva a további<br />

harcot, kitûzték a fehér zászlót. Az áruló<br />

Ocskay kivégzéséért cserébe Heister generális<br />

azon nyomban leüttette a várparancsnok<br />

fejét. Fodor László dandártábornok<br />

rettegés nélkül, díszegyenruhában lépett<br />

a vérpadra. A bakónak még egy marék<br />

aranyat is adott, hogy biztos legyen<br />

abban, jól fogja végezni a dolgát.<br />

A harcok alatt egészen közelrôl, több<br />

oldalról, még a mocsár felôl, a Sión leúsztatott<br />

tutajokról is erôsen ágyúzott falak<br />

komoly sérüléseket szenvedtek. A golyók<br />

becsapódásának nyoma a vastag falakon<br />

helyenként ma is látható. Simontornyát<br />

A várkapu<br />

sárkányos kilincse<br />

A simontornyai vár<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 119


1686-ban Bádeni Lajos, korának egyik<br />

legnagyobb hadvezére szabadította fel. Az<br />

uradalmat Lipót császártól a németalföldi<br />

eredetû Styrum–Lymburg-család vásárolta<br />

meg, s birtokukon 1695-ben ôk telepítettek<br />

le elsôként német iparosokat.<br />

Az ipar fejlôdésének igazi elindítója<br />

Fried Salamon morvaországi tímármester<br />

volt, aki 1780-ban gróf Styrum Károly segítségével<br />

mûhelyt alapított, s e kis mûhelybôl<br />

aztán leszármazottai világhírû<br />

bôrgyárat építettek. A Bôrgyár Rt. jelenleg<br />

is egyik pillére a városi rangját 1995-ben<br />

visszakapott településnek.<br />

Simontornya egykori rangjáról tanúskodik<br />

az a tény, hogy a megyei közgyûlés<br />

1718. július 26-i döntése, amely értelmében<br />

Tolna vármegye székházát Simontornyán<br />

építették meg. Így a vármegyei hivatalok,<br />

– levéltár, pénztár, alispáni, fôispáni<br />

hivatalok, börtön – 1727-tôl 1784-ig<br />

Simontornyán mûködött.<br />

Simontornya büszkesége a város központjában<br />

álló vár. Két tornyában a táj híres<br />

szülöttének, a XX. századi magyar irodalom<br />

egyik legjelentôsebb alakjának, Ilylyés<br />

Gyulának a Szülôföldem címet viselô<br />

emlékszobája, kiállítása látható. A termekben<br />

kéziratok, könyvek, képek, relikviák,<br />

a gyermek Illyés és a felnôtt mûvész életének<br />

dokumentumait. Borsos Miklós rajzai<br />

várják az érdeklôdôket. Bemutatják a költô<br />

íróasztalát is, színeivel, formájával és<br />

hangulatával is jól, illeszkedik a környe-<br />

120 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

zetbe, csakúgy, mint az ötrészes könyvespolc,<br />

a Józsefhegyi dolgozószoba egy részének<br />

pontos mása, amelyre az életmûvet<br />

összegzô kötetek kerültek.<br />

A szépen helyreállított mûemléképületben<br />

Takács Mária igazgatónô révén,<br />

aki a várat a mûvészetek otthonává<br />

tette, különleges élményt nyújtó képzô- és<br />

iparmûvészeti kiállítás is várja a látogatót.<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10-tôl<br />

13 óráig és 14-tôl 17 óráig. Tel.: 74/486-<br />

354.)<br />

A vár környéken tett rövid séta során<br />

érdemes megtekinteni a barokk katolikus<br />

templom (Római Katolikus Plébánia:<br />

Szent István kir. u. 4. Tel.: 74/486-056.)<br />

rokokó berendezését, a volt ferences rendház<br />

barokk épületében lévô plébániát és az<br />

1812-ben emelt késô barokk Szentháromság-szobrot.<br />

Ma tábla emlékeztet Pillich Ferenc<br />

gyógyszerész rovargyûjtô kutatásaira –<br />

Garányiné Staindl Katalin keramikus alkotása<br />

–, amely során fiával 753 ismeretlen<br />

virágos növényt gyûjtött össze, s 30 új<br />

rovart fedezve fel Simontornya környékérôl<br />

4005 ízeltlábú rovarfajt ismertetett.<br />

A római katolikus templommal szemben<br />

található a Pillich Ferenc sétány, amit<br />

1996. március 30-án avattak. Itt áll a II.<br />

világháborús emlékmû – Novák István<br />

szobrászmûvész alkotása –, Kelemen Kristóf<br />

Petôfi-szobra, Garányi József: Anya<br />

gyermekével címû alkotása.<br />

ENERGY DANCE HALL<br />

A kétszintes vendéglátó egységünkben étterem, disco,<br />

tekepálya, biliárdterem várja a szórakozásra,<br />

kikapcsolódásra vágyó vendégeket.<br />

Csoportos étkeztetésnél kedvezményt adunk!<br />

CECE, Vásár tér.<br />

Telefon: 06/30/210-255


Átsétálva a Sió-hídon, a bôrgyárat láthatjuk,<br />

majd egy hosszabb gyaloglás után<br />

a boráról híres Mózsé-hegyre – a Tolnai-<br />

Hegyhát kezdetéhez – juthatunk.<br />

Sétálhatunk a városközpontból a meleg<br />

vizes strand irányába is – 39 fokos hômérsékletû<br />

a víz –, amelyet a június 14-ét<br />

követô nyitás után több mint 20 ezren keresnek<br />

fel a környezô településekrôl. A<br />

strand mellett kemping található, ami<br />

május 1-jétôl áll szolgálatunkra. A város<br />

északnyugati részén terül el a Pósa-tó ,<br />

OZORA<br />

Irányítószám: 7086 Körzethívószám: 74<br />

A fôutaktól távolabb esô csendes kis<br />

falut a 64-es úttól Simontornya, Igal, illetve<br />

Tamási és Iregszemcse (65-ös út) felôl<br />

is meg lehet közelíteni. A község nevét<br />

egykori tulajdonosa, várának építôje,<br />

Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé.<br />

Vára messzirôl csalogatja ma is az utazót.<br />

Az elsô írásos emlék 1009-bôl származik,<br />

a pécsi püspökség alapítólevelében.<br />

Az elszegényedett firenzei nemesi családból<br />

származó, eredeti nevén Filippo<br />

Scolari 1369-ben született. Még nincs 13<br />

éves, amikor kereskedôinas lesz elôször<br />

Németországban, majd Budán. Firenzei<br />

gazdája honfitársához hasonlóan fûszerekkel<br />

és selyemmel kereskedett, s Budán az<br />

egykori Olasz, ma Országház utcában voltak<br />

boltjai. Fôként fôurak vásároltak nála<br />

így kerülhetett kapcsolatba a fiatal inas az<br />

elôkelô Kanizsai családdal. A család anynyira<br />

megkedvelte a tehetséges ifjút, hogy<br />

amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai<br />

testvérek megkapják Simontornyát,<br />

Pipora bízzák igazgatását. A törekvô firenzeinek<br />

megtetszik a szomszéd birtokos,<br />

Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399ben<br />

el is jegyzik egymást.<br />

Ozorai Pipo a középkori emberek<br />

elôtt csodásnak tûnô karrierje sokszor<br />

szinte meseszerûen alakult. Egyszer példá-<br />

megközelíthetô a 61-es útról a Sió közúti<br />

hídja elôtt – a Tamási felôl érkezôk a Sióhíd<br />

után – 200 méterre lévô vasúti átjárón<br />

átmenve. A 11,5 hektáros nádas, hinaras<br />

terület, valamikor része volt a zirci apátság<br />

halastó-rendszerének, ami a szomszédos<br />

Igarra és Mezôszilasra is kiterjedt. A<br />

„Pósá”-ban, ahogy a helyiek mondják –<br />

ponty, amur, csuka, sárga- és ezüstkárász,<br />

törpeharcsa és keszegfélék foghatók. Péntek<br />

és szombat éjjel éjszakai horgászat is<br />

lehetséges.<br />

ul ügyei intézése végett urához, az esztergomi<br />

érsekhez látogatott. Kanizsai János<br />

és a király éppen azon tanakodott, hogy a<br />

Szerbiát elfoglaló török elleni védelem<br />

megszervezésére fegyverbe állítani kívánt<br />

12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a<br />

jelenlévô urak között senki nem volt, aki<br />

értett volna a számoláshoz. Az egykori<br />

kereskedôsegéd tollat ragadott hát, s a jelenlévô<br />

fôurak legnagyobb ámulatára pil-<br />

A szabadság jelképe,<br />

a páva<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 121


Az ozorai vár<br />

A buszmegálló az<br />

1994-es fafaragó<br />

táborban készült<br />

lanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget.<br />

Zsigmondnak nagyon megtetszett az<br />

okos ifjú, aki mindjárt a király szolgálatába<br />

lépett. A király Pipora bízta legfontosabb<br />

jövedelmét, az aranybányák kezelését.<br />

Mikor pedig diadalmas boszniai hadjárata<br />

után megalakította a Sárkányos<br />

122 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Társaságot, szerette volna ha kedvelt embere<br />

is tagja lenne. Ozorai Piponak azonban,<br />

bár akkor már hatalmas vagyonnal<br />

rendelkezett, nem volt megfelelô ragja.<br />

Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte<br />

szörényi bánná a volt kereskedôsegédet, s<br />

már nem volt akadálya, hogy Pipo is beléphessen<br />

a fejedelmekbôl, országbárókból<br />

álló társaságba. Ozorai Pipo 18 gyôztes<br />

hadjáratot vezetett a török ellen, s keze<br />

alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi<br />

János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége,<br />

Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsigmond<br />

király 1416-ban engedélyezte számára,<br />

hogy a korábban jelentéktelen kis<br />

faluban, amelynek késôbb mezôvárosi<br />

rangot szerzett, várat emeljen.<br />

A vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt<br />

udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakótömbbôl,<br />

és egy ezt körülvevô, sarkain kerek<br />

tornyokkal erôdített külsô várfalból<br />

állt. Közelében, a mai település déli részén<br />

V. Orbán pápa engedélyével ferences kolostor<br />

is épült, amely azonban a XVI. században<br />

leégett.<br />

A várkastélyt rövid ideig a magyar<br />

történelembôl jól ismert Török Bálint is<br />

birtokolta, majd az 1540-es években a töröké<br />

lett.<br />

A szétlôtt épületet a felszabadító hadjáratokat<br />

követôen új birtokosa, az Eszter-


házy-család barokk kastélyként 1730 körül<br />

építette újjá. Az új tulajdonosok a késôbbiekben<br />

fôként magtárként, de tömlôcként<br />

is használták a várkastélyt. Birtokuk<br />

központja inkább a szomszédos Kula<br />

pusztán volt, ahol érdemes megnézni a<br />

barokk méntelep 1740 körül épült ló- és<br />

tehénistállóit, a cselédházakat, a magtárat<br />

és a melléképületeket. A vár régészeti feltárása<br />

1981-ben kezdôdött, restaurálása és<br />

helyreállítása napjainkban is tart.<br />

Ozora neve ismerôsen cseng a magyar<br />

irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán írta<br />

Pannonia megvételérôl szóló latin énekét,<br />

amely a honfoglalás eseményeit, a fehér<br />

ló mondáját örökítette meg. A korabeli<br />

szokásoknak megfelelôen szülôfaluja<br />

nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író,<br />

az elsô protestáns szellemû magyar nyelvû<br />

könyv szerzôje. Temesvári Pelbárt egyházi<br />

író és szónok is hosszabb idôt töltött<br />

Ozorán.<br />

Az ozorai kocsma fordulópont volt<br />

Petôfi Sándor életében: itt csatlakozott<br />

Sepsy Károly színtársulatához.<br />

A falu mellett kényszerítették ugyanis<br />

fegyverletételre a tolnai nemzetôrök Jellasics<br />

utóvédseregét, a pákozdi vereség miatt<br />

visszaforduló Roth és Philippovich tábornokok<br />

szerb-horvát császári csapatait.<br />

Csapó Vilmos irányításával az éj leple<br />

alatt a Sión a Fejér megyei Tóti-pusztánál<br />

átkelni szándékozó császáriakat a maroknyi<br />

magyar sereg alaposan megtévesztette.<br />

Körben tüzet gyújtottak, egy huszárszázad<br />

pedig föl s alá nyargalászott, hadd higgye<br />

azt az ellenség, nagylétszámú sereggel áll<br />

szemben. A csel bevált. A 6.500 fôs, jól<br />

felfegyverzett hadsereg katonái, helyzetüket<br />

reménytelennek vélve, 1848. október<br />

7-én hajnalban gúlába rakták a nemzetôrök<br />

és az ôket segítô, kaszával, kapával<br />

felfegyverzett parasztok lába elôtt szuronyos<br />

puskáikat.<br />

Az ozorai diadal híre futótûzként terjedt<br />

országszerte. Másnap már öles plakátok<br />

hirdették a gyôzelmet. A tolnai nemzetôrök<br />

a gazdag zsákmányból három<br />

ágyút kaptak, amelyre az „Ozorai gyôzelem<br />

emlékére” feliratot vésték, zászlójukra<br />

pedig az „Ozora 1848” feliratot hímezték.<br />

A nyolcvanas években feltárt és helyreállítás<br />

alatt álló várkastély ma még nem látogatható,<br />

hasznosítására a tervek elkészültek.<br />

Fenntartója a Wosinsky Mór Megyei<br />

Múzeum.<br />

A leggazdagabb történelmû tolna megyei<br />

településen Ozorán érdemes megnézni<br />

a központban álló faragott alkotásokat,<br />

Cs. Kiss Ernô fafaragó népi iparmûvész<br />

és az ozorai „ügyes kezû” férfiak<br />

munkáit. Így például a községháza díszes<br />

A római katolikus<br />

templom<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 123


kapuját, a buszvárókat, a hirdetôtáblákat,<br />

faragott padokat, valamint a várhoz stílusban<br />

illeszkedô kerítéseket. A tekintetet<br />

vonzza és a képzeletet megragadja a<br />

községháza kertjében lévô Páva-szobor és<br />

a hajdani nagykocsma, (ma varroda) mellett<br />

lévô Életfa. Mindkettô Nagy Sándor<br />

szobrászmûvész alkotása. Nem véletlen,<br />

hogy 1994-ben a község a „Virágos Magyarországért”<br />

mozgalomban elsô helyet<br />

ért el, sôt az európai „Virágos Falvakért”<br />

elismerô címért is versenybe szállt.<br />

A már említett Tükörcsösrôl Szatmári<br />

Juhos László szobrászmûvész kopjafája<br />

emlékezik meg, míg a néhai kántortanító,<br />

Hadfy Béla présházában Illyés Gyula Az<br />

ozorai füzet verseinek nyomába juthatunk.<br />

A költô mellszobra (Gulyás János<br />

szobrászmûvész alkotása) a község központjában<br />

látható.<br />

KISSZÉKELY<br />

Irányítószám: 7082 Körzethívószám: 74<br />

Simontornya és Tolnanémedi között<br />

(61-es útról) csak egy kis mellékúton<br />

megközelíthetô falu csendesen bújik meg<br />

a Hegyhát dombjai között.<br />

Római katolikus temploma védett<br />

klasszicista mûemlék jellegû épület, 1823ban<br />

épült. Tornya késôbbi, a 19. század<br />

végén készült el.<br />

Mai lakói fôleg a mezôgazdasági termelésbôl<br />

élnek.<br />

Egyik felôl a Tolnai-Hegyhát erdeje,<br />

másik oldalon a kisszékelyi üdülôfalu házai<br />

szegélyezik a községben lévô 3,7 hektáros<br />

Csádés-tavat. A 61-es számú fôúton<br />

közlekedôknek Simontornya és Tolnanémedi<br />

között tábla jelzi a 6 kilométeres bekötôutat,<br />

a vonzó, szép fekvésû vizet pedig<br />

a takaros községbe érve jobbra nézve<br />

124 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Csodálatos látkép tárul elénk a Tükörcsösrôl<br />

és a Kálvária dombról. Érdemes<br />

megkóstolni a helyi gazdák finom borait.<br />

Vadászhat is a környék erdeiben az<br />

ideérkezô vagy élvezheti a horgászat nyújtotta<br />

örömet.<br />

Már Zsigmond király idejében létezett<br />

a tó – csak az úszóláp hiányzott a közepérôl<br />

–, amit Molnár-tónak neveznek és<br />

Ozora Számadó határrészéhez tartozik. A<br />

községhez közeli vízben ponty, amur, kárász,<br />

csuka, compó, keszegfélék, busa és<br />

balin akadhat horogra.<br />

Gazdag a madárvilága: megtalálható a<br />

gém, idônként a fekete gólya, a kis- illetve<br />

nagykócsag is. Minden tavasszal megérkeznek<br />

a nádasba a vándormadarak és ôszszel<br />

ezrével indulnak vissza.<br />

A vendéghorgász sátorozhat és a vízparton<br />

válthat napijegyet.<br />

pillanthatjuk meg. Ponty, amur, süllô,<br />

csuka, szürkeharcsa, törpeharcsa, keszeg és<br />

kárász keríthetô szákba. A vízparton ivóvíz,<br />

fôzési, sátorozási lehetôség van. Az<br />

önkormányzat is mûködtet teljes ellátással<br />

sátortábort nyaranként. A tótól 200 méterre<br />

hidegvizes strand mûködik. A közeli<br />

erdô kirándulásra alkalmas. Ami a parkolást<br />

illeti nincs kijelölt napijegyes hely.<br />

Napijegyet május 15-tôl árusítanak.<br />

A Kisszékelyi-tó, ahogy a neve is mutatja,<br />

Kisszékely határában van. A 61-es<br />

útról lehet megközelíteni a 6 km-es bekötôúton.<br />

A helységnévtáblánál azonnal<br />

jobbra kell kanyarodni az erdô övezte 5<br />

hektáros tóhoz. A Tolnanémedi Mezôgazdasági<br />

Szövetkezet tulajdonában lévô tóban<br />

stégrôl és partról pecázhatnak. Az intenzív<br />

telepítésû víz mellett kiépített parkoló<br />

van, s az országos horgászrend érvényes.<br />

Napijegyet a helyszínen vásárolhatnak<br />

a horgászni vágyók, vagy Tolnanémediben<br />

a szövetkezet irodájában.


TOLNANÉMEDI<br />

Irányítószám: 7083 Körzethívószám: 74<br />

A Simontornyáról Tamásiba vezetô<br />

(61-es) út kettészeli a Kapos-völgy és a<br />

Tolnai-Hegyhát határán fekvô alig 1400<br />

lakosú falut. A kedvezô természetföldrajzi<br />

adottságoknak köszönhetôen az ôskori<br />

népek egyik kedvelt megtelepedési területe<br />

volt ez a vidék.<br />

NAGYSZÉKELY<br />

Irányítószám: 7085 Körzethívószám: 74<br />

A Hegyhát északi részén lévô községet<br />

egy kis mellékúton közelíthetjük meg<br />

Tolnanémedi után, vagy Pincehely irányából<br />

érkezve a 61-es útról kell letérnünk.<br />

Határa bôvelkedik ôskori és késôbbi<br />

leletekben. Wosinsky három régi sírokat<br />

rejtô halmot is megfigyelt a falu fölött,<br />

SIÓAGÁRD<br />

Irányítószám: 7171 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárd felôl indulhatunk más útvonalon<br />

is a Hegyhát felfedezésére. A megyeszékhely<br />

vonzásában élô 1.400 lakosú<br />

településre az 65-ös útról teszünk másfél<br />

kilométeres kitérôt. Sióagárd életét ma<br />

Szekszárd közelsége határozza meg. A 6-os<br />

és a 65-ös csatlakozásától alig egy kilométerre<br />

térünk le a bekötô útra.<br />

A falu elôtti Leányvár magaslata évezredek<br />

óta védelmet nyújtott a környékén<br />

lakó népeknek. Az alatta összefolyó vizek<br />

Sió és a Sárvíz a közöttük lévô lapos terasz<br />

bôkezûen kínálta a természet ajándékait:<br />

halat, vadat, jól termô földet. Az agárdiak<br />

is csak a hely adottságait használták ki,<br />

amikor pincéiket a bronzkori földvár teraszaira<br />

építették. S talán a hegy által adott<br />

kiváló nedû pótol valamit az egykori halés<br />

vadbôségbôl. A kapaélesítô régi cserepek,<br />

a sokszor csak „mennykû”-nek neve-<br />

Különösen fontosak az itt elôkerült<br />

bronzleletek, amely révén a község neve a<br />

kutatók elôtt világszerte ismerôsen hangzik.<br />

A 138 darabból álló tolnanémedi<br />

kincsleletet mintegy 3.400 éve rejtették<br />

földbe.<br />

A település eredetileg késôklasszicista<br />

református templomát a XIX. század közepén<br />

emelték, de a századfordulón átépítették.<br />

a római korból pedig éremmellékletben<br />

gazdag sírt említ. A gyülekezet a régi<br />

templomromot 1801-ben részben lebontotta,<br />

és a gótikus szentély egy részét felhasználva<br />

emelte a késô barokk templomot.<br />

Ennek berendezése, intarziás szószéke,<br />

padjai szintén a kor késô barokk ízlését<br />

tükrözik.<br />

Fôként mezôgazdaságból élô lakói a<br />

környezô földeket mûvelik.<br />

zett kôbalták, az ismeretlen rendeltetésû<br />

kerek vagy gúla alakú agyagtárgyak sokat<br />

foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az<br />

öregek meséi szerint a török korban Váralja,<br />

a kakasdi Várhegy, a sióagárdi Leány-<br />

A tájház szabadkéményes<br />

konyhája<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 125


vár, valamint Anyavár (ma már csak<br />

Janyavárként emlegetik) összeköttetésben<br />

álltak egymással: tûzjellel tudatták a veszélyt.<br />

Sióagárd ôslakosságát a magyarok<br />

mellett szerbek, szlovákok és németek alkották,<br />

de már a XIX. század közepén katolikus<br />

magyar közösségként tartják számon<br />

magukat. A település azon kevés<br />

Tolna megyei falvak egyike, amelynek<br />

népviselete, díszítômûvészete, – elsôsorban<br />

kertkultúrájának, szûkebben véve a<br />

paprikatermelésnek és kereskedésnek kö-<br />

HARC<br />

Irányítószám: 7172 Körzethívószám: 74<br />

Az 56-os út kanyarjában, Szekszárdhoz<br />

való közelségének köszönhetôen<br />

gyorsan fejlôdik a 750 fôs falu. A Sióra<br />

lejtô domboldalon meghúzódó régi házak<br />

között található kis klasszicista temploma.<br />

A falu déli határában a dombok szélén<br />

futó útról keletre nézve a Sió–Sárvíz<br />

völgyének a Duna mentéig nyúló gyönyörû<br />

panorámája tárul elénk. Rögtön<br />

KÖLESD<br />

Irányítószám: 7052 Körzethívószám: 74<br />

Az 56-os útról Harcnál térünk le<br />

Kölesd irányában. A sajátos fekvésû és<br />

arculatú településen két tájegység határán:<br />

a Hegyhát és a Mezôföld találkozásánál<br />

fekszik. Nevét a tudomány a köles<br />

növénynévbôl eredezteti, a népi képzelet<br />

azonban még a múlt században is inkább<br />

az építkezéshez szükséges követ váró gazda<br />

történetét, a „kôlesô” magyarázatot<br />

ôrizte meg.<br />

Kedvezô földrajzi fekvése, éghajlati<br />

adottságai miatt már a neolitikum idejétôl<br />

lakott település volt. A régészeti leletek<br />

azt mutatják, hogy a bronzkor embe-<br />

126 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

szönhetôen – mindmáig élônek mondható.<br />

A községben található tájház (Zrínyi u.<br />

31.) gazdag anyaga ebbôl is ízelítôt nyújt.<br />

A sióagárdi magyarok népi építészeti<br />

emléke az épület. Bútorzata nagyobbrészt<br />

az az anyag , amit a házzal együtt megvásároltak.<br />

Az összeállításból a falu gyönyörû<br />

szôttesei és gazdag viselete emelhetô ki.<br />

(Kulcs: Tarr Zoltánné gondnoknál,<br />

Zrínyi u. 56. Bejelentkezés a Polgármesteri<br />

Hivatalban. Tel: 74/437-068, 74/ 437-<br />

022.<br />

alattunk a sióagárdi templomtorony bádogozásán<br />

csillan meg a napfény. A falu<br />

utcái, házai úgy sorjáznak mellette, mint<br />

egy hatalmas terepasztal apró makettjei.<br />

Északabbra, a két víz mocsárvilágában<br />

állt Anyavár (másként Sártornya) –<br />

ma Janyapuszta.<br />

Ma már csupán a kökénybokrokkal<br />

benôtt kiemelkedés és a gyökerek alól<br />

elôkandikáló kövek árulkodnak a hatalmas<br />

fôúri család, a Bodók, 14. századi<br />

fészkérôl, a végvári vitézek egykori erôsségérôl.<br />

re csakúgy otthonra talált itt, mint késôbb<br />

a kelták és a rómaiak.<br />

Kölesdet az elsô oklevelek 1314-ben<br />

említik, középkori birtokosai között találhatjuk<br />

Zsigmond királyt is, aki 1397ben<br />

két adriai szigetért adja cserébe többek<br />

között e birtokát a mesztegnyei<br />

Szerecsenyeknek, majd hívének, Ozorai<br />

Piponak adja.<br />

Kölesd neve a Rákóczi-szabadságharc<br />

utolsó gyôztes csatája révén bukkan<br />

fel. A kölesdi Harc-hegyen 1708. szeptember<br />

2-án Béri Balogh Ádám megsemmisítô<br />

csapást mér a fôleg rácokból<br />

álló labanc seregre.<br />

A monda szerint azok a rácok, akik<br />

nem vesztek oda a csatában, az Orvos-


kútja forrásnál találtak enyhülést. A<br />

szerbek még sokáig búcsújáró helynek<br />

tartották, a forrásból vizet vittek magukkal,<br />

melynek népi hitük gyógyító erôt<br />

tulajdonított.<br />

A Kölesdre érkezô elsô betelepülôk<br />

többségükben református magyarok voltak.<br />

A Mercy-birtok Kölesdre 1724-ben<br />

evangélikus német telepesek érkeztek,<br />

akik gyorsan beolvadtak a kölesdi evangélikus<br />

magyarságba.<br />

Az újrabenépesülô Kölesd 18. századi<br />

gyors fejlôdését elôsegítette kedvezô<br />

fekvése, a közlekedésben betöltött szerepe,<br />

céhekbe törömülô iparosságának<br />

megerôsödése. Kölesd tekintélyének növekedéséhez<br />

politikai szerepe is hozzájárult.<br />

Többször tartottak megyegyûlést a<br />

ma is csak „Kismegyeházának” nevezett<br />

épületben, s 1778-ban felmerült a lehetôsége<br />

annak, hogy a mezôváros lesz<br />

Tolna megye székhelye.<br />

A következô esztendôben megszületô<br />

nemleges döntés a település sorsát is<br />

KISTORMÁS<br />

Irányítószám: 7068 Körzethívószám: 74<br />

Gyönk felé haladva, keresztülhaladunk<br />

a Kölesddel majdnem egybeépült<br />

Kistormáson. A kistormási völgyben<br />

bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket<br />

találtak.<br />

A XVIII. század elején a település<br />

Kölesddel együtt Sinzendorf, majd Mercy<br />

birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát<br />

telepítési biztosa saját birtokain is szívesen<br />

telepített le németeket. A nagyrészt Nas-<br />

VARSÁD<br />

Irányítószám: 7067 Körzethívószám: 74<br />

A Kölesd és Gyönk közötti kis község<br />

tulajdonosa, Claudius Florimundus Mer-<br />

megpecsételte. Ezt követôen nemcsak<br />

politikai szerepe csökkent, gazdasági<br />

stagnálás, majd lassú sorvadás következett.<br />

Közúti csomópont jellege mellett a<br />

Sió–Sárvíz szabályozásának befejezését<br />

(1826) követôen átkelôhely szerepe is<br />

háttérbe szorult, a vasút is elkerülte: a<br />

legközelebbi megálló a falutól 8 km-re<br />

épült.<br />

A barokk református lelkészi hivatal<br />

és lakás a 18. században, a késô barokk<br />

református temploma 1788-ban épült.<br />

Az 1850 körül épült mai mûvelôdési ház<br />

barokk épülete egykor a Mercy-grófok<br />

kastélya, megyegyûlések színhelye, „Kismegyeháza”,<br />

majd huszárlaktanya volt.<br />

Ez adott otthont a Baranyai László nevéhez<br />

köthetô kölesdi vizuális nevelési kísérletnek,<br />

melynek során a kistelepülésen<br />

számos országszerte ismert alkotó állította<br />

ki képeit. A ma is megtekinthetô<br />

mûalkotások e kezdeményezésre és a<br />

szervezô korai halála miatt félbemaradt<br />

munkáira emlékeztetnek.<br />

sauból és Hessen-Darmstadtból érkezett<br />

telepesekkel elsôsorban Kistormás-pusztát<br />

kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve,<br />

hogy késôbb egyesíti Kölesddel, a német<br />

telepesek egy részét a kölesdi gyôzelem<br />

emlékét ôrzô Harc-hegyen túl helyezte<br />

el. Tervét azonban a kölesdi református<br />

magyarok és a kistormási evangélikus németek<br />

között 1725-ben majd 1730-ban<br />

támadt villongások miatt elvetette.<br />

Az egykori jómódra utaló tornácos<br />

sváb házak a hálátlan utókorról vallanak.<br />

cy gróf hívására 1722-ben lelkészük vezetésével<br />

német evangélikusok érkeztek Varsádra.<br />

A vallási türelmérôl híres földesúr engedélyezte<br />

számukra, hogy imaházat és is-<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 127


kolát építsenek, az 1773-ban az Apponyiak<br />

tulajdonába került faluban 1786ban<br />

már templom állt. Az út mellett álló<br />

késô barokk épület fôbejárata felet a türelmi<br />

rendeletet kibocsátó, az építkezést lehetôvé<br />

tevô II. Józsefet köszöntô tábla olvasható.<br />

Az egyszerû, fehérre meszelt falak<br />

között a karzatmellvéd mezôin a rokokó<br />

jellegû vázák között az evangélisták és az<br />

apostolok képei láthatók. Az oltár párkányán<br />

Mózes és Áron szobra, az oltár mö-<br />

GYÖNK<br />

Irányítószám: 7064 Körzethívószám: 74<br />

Kölesd felôl az Ady Endre utcán, az<br />

egykori „Doppel Gassé”-n érkezünk<br />

Gyönkre. Ha az emelkedôn felérünk,<br />

jobbra mindjárt egy kis Vásártér utca nyílik,<br />

itt tárták fel a híres avar temetôt. Leleteinek<br />

egy része a Wosinsky Mór Múzeum<br />

kiállításán látható. Ma a helyszínen<br />

semmiféle látványosság nincs. A Dózsa<br />

György térre, a város szívébe érkezünk,<br />

jobbra a Rákóczi utca elsô épülete a ma<br />

Tolnai Lajos nevét viselô gimnáziumé. A<br />

névadó a gimnáziummal szemközti református<br />

parókián lakott egykor, falán emléktábla<br />

ôrzi ezt a tényt. Kicsit feljebb, a<br />

dombon áll a református templom, majd<br />

a gimnázium kollégiuma szegélyezi az utcát.<br />

Szálláshely a kispénzû, de igényesebb<br />

turistának is. Ez az utca vezet Udvari,<br />

Miszla felé.<br />

A mai Gyönkhöz tartozó Gerenyás<br />

pusztán az írott források már igen korán<br />

várat említenek. A középkorban birtoklásáért<br />

tulajdonosa, a János lovagrend székesfehérvári<br />

konventje állandó perben<br />

állt. A források szerint 1461-ben a várnai<br />

perjel Porkoláb Ferencnek engedte át. A<br />

XVIII. században magyar és német telepesek<br />

érkeztek az elvadult földekre. A falu<br />

szerkezete alapján nyomon követhetô a<br />

betelepülés története. A Gyönk északi ré-<br />

128 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

götti szentélyfalon pedig II. József képe. A<br />

hangvetô koronája fölött egy kôtábla felirata,<br />

és az oltár melletti papi padon lévô<br />

címer Baranyai Szeniczei Pálra, a templom<br />

építése idején szolgáló lelkészre emlékeztet.<br />

A község határában folyó Donát-patak<br />

felduzzasztásával az elmúlt években<br />

Kalaznóig tartó mesterséges halastórendszert<br />

alakítottak ki.<br />

szén fekvô ún. Magyar faluban laktak a<br />

református Magyary–Kossa család által<br />

1713-ban Veszprémbôl hívott evangélikus<br />

magyar családok. A Doppel Gassén<br />

telepedtek le az 1722-ben Kismányokról<br />

érkezô református németek, az evangélikus<br />

németek házai a Lutrisch Gassén álltak.<br />

A Kisházas utca lakói az 1783-ban<br />

készült elsô katonai felvétel tanúsága szerint<br />

a császári telepítéssel érkeztek oda.<br />

A reformátusok 1777-ben emelt barokk<br />

templomát, amely ma mûemlék a<br />

múlt században eklektikus stílusban átépítették,<br />

belsô berendezése megôrizte a régi,<br />

rokokó padokat.<br />

A Petôfi utcában magasodik Dél-Dunántúl<br />

legnagyobb, neogótikus evangélikus<br />

temploma, 1896-ban építették. Itt<br />

Gyönkrôl és a templomról készült képeslap<br />

kapható.<br />

Ha a térrôl egyenesen Pincehely irányába<br />

(tábla jelzi) folytatjuk utunk, a<br />

Táncsics Mihály utcán a szociális otthon<br />

(balra látható) tömbjei után a (szintén bal<br />

oldalon) Magyary–Kossa kúria felújításra<br />

szoruló, eredetileg barokk, a XIX.században<br />

átépített épületét pillantjuk meg.<br />

Csodálatos kompozíció a közelében álló<br />

– hasonlóan elhanyagolt külsejû – kápolnával.<br />

A Táncsics utca végén közvetlenül a<br />

Gyönk végét jelzô táblánál kell letérnünk<br />

az úttal párhuzamosan jobbra haladó kis


utacskára (késôbb már nem lesz rá módunk),<br />

melynek végén a Táncsics M. u.<br />

448. szám alatt áll a tipikus – sváb kékkel<br />

mázolt ablakú – tájház. Benne Lackner<br />

Aladár evangélikus lelkész gyûjteménye,<br />

sváb viselet, berendezés, használati tárgyak<br />

láthatók. Csoportokat bejelentkezéssel<br />

fogadnak (Weil Miklósné, Petôfi u.<br />

356. Tel.: 74/448-276.) A tájházról kis<br />

könyv is megvásárolható. Mielôtt elhagyjuk<br />

a települést körbesétálhatunk a kis fôtéren,<br />

ahol Cyránszky Mária szobrászmûvész<br />

Vénusz címû szobra látható és ha<br />

idônk, kedvünk engedi, keressük fel Szegletes<br />

János fafaragót, aki mûhelyében bemutatja<br />

miként készülnek néprajzi ihletésû<br />

alkotásai. (Petôfi u. 311/1. Tel.:<br />

74/448-543.)<br />

Gyönkön született Fördôs Lajos református<br />

lelkész, egyházi író, Linek Lajos<br />

festô, grafikus, Marton Sándor irodalom-<br />

KESZÔHIDEGKÚT<br />

Irányítószám: 7062 Körzethívószám: 74<br />

A 320 lakosú település a Pincehely-<br />

Gyönk közötti kis út mentén fekszik. A<br />

Kaposra nyíló völgyben, a Hegyhát nyugati<br />

szélén található vasútállomása a környezô<br />

települések megközelítésére is szolgál.<br />

Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nemzeti<br />

Múzeumban ôrzött bronz kincslelet<br />

azt mutatja, hogy a jó fekvésû, vízben gazdag<br />

terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási<br />

helye volt a különbözô népcsoportoknak.<br />

UDVARI<br />

Irányítószám: 7066 Körzethívószám: 74<br />

Gyönk felôl érhetô el, egy máshova<br />

nem vezetô kis mellékutat követôen.<br />

történész, Pajzán Dávid festô és Pétermann<br />

Jakab cipész, a bonyhádi cipôgyár<br />

megalapítója.<br />

Kis templomát 1794–95-ben emelték.<br />

Belsô terét képtáblákkal díszített oldalkarzatok<br />

alakítják „háromhajóssá”. A<br />

képtáblák evangélikus templomban ritkán<br />

látható témagazdagsága miatt is érdemes<br />

felkeresni.<br />

A jobboldali karzaton elôl az evangélisták,<br />

majd Jézus életének 15 mozzanata.<br />

Szószékoltárán a megfeszített Krisztust<br />

ábrázoló kép, kétoldat pedig Mózes és<br />

Áron szobra látható.<br />

A festôi – patakvölgyeit két oldalról<br />

szegélyezô Kossuth és Petôfi utcára – a<br />

meredek domboldalra felkapaszkodó pincesor<br />

tekint le.<br />

Elzártsága döntôen meghatározza<br />

mai helyzetét.<br />

1807-ben építették késô barokk római<br />

katolikus templomát.<br />

A kirándulásra csábító<br />

Hegyhát<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 129


HÔGYÉSZ<br />

„Semmiben sem hisz,<br />

aki a jövôben nem hisz...”<br />

„Der du der Zukunft nicht<br />

glaubt, glaubt au nicht...”<br />

MISZLA<br />

Irányítószám: 7065 Körzethívószám: 74<br />

A kis falu Gyönk felôl közelíthetô<br />

meg. A múlt században még mezôvárosi<br />

rangú település mára teljesen elvesztette<br />

jelentôségét. Egykori nagyságát csak a<br />

XVIII. század közepén épült barokk katolikus,<br />

és az 1789–91 között emelt késô<br />

barokk református temploma jelzi,<br />

egy letûnt kor sajátos visszfényeként. A<br />

Bikádi út 83. szám alatt lévô mûemlék<br />

jellegû lakóház a népi építkezés szép em-<br />

SZÁRAZD<br />

Irányítószám: 7063 Körzethívószám: 74<br />

A Gyönk felôl megközelíthetô kis<br />

HÔGYÉSZ<br />

Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnai-Hegyhát központja, a közlekedési<br />

utak fontos csomópontja. Dombóvár,<br />

Szekszárd, Siófok felé haladhatunk<br />

innen tovább. Bár vasútállomása nincs, 5<br />

km-re van a szakályi megálló.<br />

Környéke az ôskorban is sûrûn lakott<br />

terület volt, mint arról a számtalan kô- és<br />

bronzkori lelôhely tanúskodik. A késôbbiekben<br />

vadgazdagsága jelentette vonzerejét.<br />

A település rangjelzô prémes állatunkhoz,<br />

a hermelinhez kötôdik. Errôl tanúskodik<br />

a fôtéren álló hermelines nôt ábrázoló<br />

kút.<br />

Finnugor eredetû „hölgy” szavunk valaha<br />

az apró prémes állatokat is jelentette.<br />

E menyétfélék közé tartozó kicsi, de annál<br />

értékesebb állatról kapta nevét a község. A<br />

hermelin prémje – amit csak a legelôkelôbbek<br />

viselhettek – gyakran szerepel az<br />

oklevelekben, a végrendeletekben, vagyoni<br />

leltárakban. Néha zálogtárgyként is<br />

használták. Nem véletlen, hogy a királyi,<br />

hercegi udvarok külön hermelinvadászo-<br />

130 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

léke. A Miszlai-tó egykor híres csukázó<br />

hely volt. A Miszla község ÉK-i végénél<br />

elterülô 13 hektáros tóról, ma már nem<br />

mondható el ez. A csuka kevés, de<br />

ponty, süllô, amur, kárász, compó, törpeharcsa<br />

akad azért benne és a keszegfélék<br />

is megtalálhatóak az 1,5-2 méter átlagos<br />

mélységû tóban. Megközelíthetô<br />

Gyönkön, illetve Nagyszékelyen át az<br />

úgynevezett Liszthordó úton, de Belecskáról<br />

is elérhetô a község az erdei úton<br />

keresztül.<br />

falu a Hegyhát nyugati peremén, a<br />

Kapos-völgy szélén fekszik. A XVIII.<br />

században ezt a települést is német ajkúak<br />

népesítik be.<br />

kat, „hölgyészeket” tartottak. A különbözô<br />

tevékenységekre, például kovács (Kovácsi),<br />

halász (Halászi) stb. szakosodott<br />

szolgáló falvak sorában ez a község nevének<br />

tanúsága szerint, az udvar hermelinprém-szükségletét<br />

volt köteles kielégíteni.<br />

A XVIII. században a felszabadított<br />

területek újranépesítése Tolna megyében<br />

az 1720-as években elsôsorban Mercy<br />

gróf nevéhez köthetô. A gróf a Temesi<br />

Bánság kormányzójaként a császári engedéllyel<br />

áttelepülô családok egy részét saját<br />

birtokain helyezi el. Így alakulnak ki a tolnai<br />

Hegyhát ma ismert németlakta falvai.<br />

Emlékeiket ôrzi a Hôgyészi Német<br />

Nemzetiségi Gyûjtemény, a Mûvelôdési<br />

Házban (Kossuth tér.13.)<br />

Csabonyi Hedvig tanárnô lelkes gyûjtômunkájának<br />

eredményeként a helyi német viseletben gyönyörködhet<br />

az látogató. Újabban bútorokkal is gyarapodott<br />

a látnivalók köre. (Megtekinthetô a mûvelôdési<br />

ház nyitvatartási idejében: hétfôtôl péntekig<br />

8- tól 20-óráig, szombaton 13-tól 20 óráig, vasárnap<br />

9-tôl 13 óráig. Információt ad Vámosi Jenôné igazgató.<br />

Tel: 74/ 480-764).


Az új birtoktest központja elôször a<br />

völgységi Apar, majd a betelepített kézmûveseknek<br />

köszönhetôen a gyorsan fejlôdô<br />

Hôgyész lett. A birtokot késôbb az<br />

Apponyiak szerezték meg, számos építkezés<br />

köthetô nevükhöz, mint például az<br />

1760 körül emelt, (mûemlék jellegû) barokk<br />

kastély. Ma diákotthon.<br />

A település másik birtokoscsaládjának<br />

a Lichtensteinek barokk kastélya, valamint<br />

a fôút mellett fekvô majorságuk mûemlék<br />

jellegû épületei szintén a 18. század<br />

hangulatát idézik. Erôsen felújításra szorulnak.<br />

Az 1799-ben épült barokk római<br />

katolikus templomot (Plébániahivatal:<br />

Zrínyi u. 3. tel: 74/ 488-378). 1898-ban<br />

eklektikus stílusban alakították át. Érdemes<br />

végigsétálni a modern megfogalmazásban<br />

felújított stációk között, s gyönyörködni<br />

néhány pillanatig az alattunk<br />

elterülô hangulatos településben. A Fô utca<br />

21. szám alatti ház udvarán látható a<br />

XIX. században népes izraelita közösség<br />

által 1815-ben épített zsinagóga klasszicista<br />

épülete.<br />

Hôgyész mellett, a települést Szakály<br />

felé az 56-os úton elhagyva balra erdei<br />

hársfák között áll a csicsópusztai kegykápolna.<br />

Az a múlt ködébe vész, hogy mióta<br />

búcsújáró hely a csicsói Szentkút (Maria<br />

Brunnen), de tavasszal, Szentháromság<br />

napján és ôsszel, Kisboldogasszonykor<br />

hosszú ideje messze földrôl özönlenek ide<br />

a hívek.<br />

A már 1334-ben lakott helyként emlegetett<br />

településnek a török idôk után<br />

csak neve maradt fenn. Helyén, a csicsói<br />

dombok lejtôjén messzirôl látható a hófehér,<br />

barokk kápolna, melynek építését<br />

még Claudius Florimundus Mercy de<br />

Argentau gróf kezdte meg 1731-ben, s fogadott<br />

fia, Horvátország és Szerémség<br />

kormányzója, Antal fejezett be 1745-ben.<br />

Antal grófot kívánsága szerint a Szentháromság<br />

és Mária tiszteletére emelt kápolnában<br />

temették el 1767-ben, s itt nyugszik<br />

Apponyi Albert és felesége is. A kápolna<br />

fôoltárán álló kép – mint azt a koronás<br />

Madonna mellén látható nagy aranyos<br />

szív mutatja – a passaui „Mária-Hilf”<br />

típus másolata.<br />

A Kapos mentén kissé északabbra volt<br />

a XIV. század végétôl hosszú ideig a megye<br />

állandó székhelye, a mára elpusztult<br />

Csernyéden.<br />

Hôgyész jelene is érdekes: meghonosodott<br />

a textilipar, sajátos itteni termék<br />

lett a frottier törölközô és brokát paplan.<br />

Napjainkban kezd éledni a magánvállalkozás.<br />

A községnek 54°C-os kiaknázásra<br />

váró termálvíz kincse van.<br />

Intézményeiben, egyesületeiben nagy<br />

gondot fordítanak a hagyományôrzésre,<br />

nyelvoktatásra. Az önkormányzás demokratikus<br />

szervei kialakultak, mûködnek.<br />

Túlzás nélkül állítható, Hôgyész szép környezetével<br />

kivívta az átutazók és az idegenek<br />

elismerését.<br />

Kedvelt találkahely a herme-<br />

lines kút<br />

Az Apponyi kastély<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 131


Festôi környezetben, a tolnai Hegyhát<br />

dombjai által övezett völgyben, Hôgyész<br />

déli határában rejtôzik két gyöngyszem<br />

a Donát-patak vízére felfûzve. A határjelzô<br />

táblánál balra fordulunk, s ott találjuk<br />

a 7, illetve 9 hektáros horgásztavat.<br />

SZAKADÁT<br />

Irányítószám: 7071 Körzethívószám: 74<br />

A közvetlenül Gyönk mellett fekvô<br />

hegyháti települést (körutazásunkon a 65ös<br />

útról jobbra kanyarodva érjük el)<br />

1305-ben említi az elsô forrás: a Szakadáti<br />

család birtokolja a XVI. századig.<br />

KALAZNÓ<br />

Irányítószám: 7194 Körzethívószám: 74<br />

A Donát-patak völgyében, Hôgyész<br />

elôtt két kilométerre letérô úton érjük el<br />

Kalaznót. A közelmúltban elôkerült Árpád-kori<br />

temetô leleteinek tanúsága sze-<br />

DIÓSBERÉNY<br />

Irányítószám: 7072 Körzethívószám: 74<br />

A Gyönk és Hôgyész közötti kis falu<br />

nevét elôször 1305-ben említik, amikor a<br />

Szakadáti család tagjai osztozkodtak birtokaikon.<br />

A XVI. században a szigetvári<br />

132 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Egyik tófenék sem akadós, ezért stégrôl<br />

horgászható. Ponty, süllô, amur, csuka,<br />

busa, balin, kárász és keszeg él a vizekben.<br />

A Hôgyészi Sporthorgász Egyesületnek<br />

saját horgásztanyája van, a vízparton ivóvíz,<br />

fôzési, sátorozási lehetôség van.<br />

A község újratelepítését Mercy tábornok<br />

kezdte meg 1723-ban. Elsôként tíz<br />

német család került ide Pfalzból.<br />

Ma tájház vall a település múltjáról,<br />

az itt élô németek kultúrájáról. (Információ:<br />

Polgármesteri Hivatal Ady E. u. 233.,<br />

tel: 74/ 448-173.)<br />

rint régen lakott hely volt. A XVIII. századra<br />

elnéptelenedett falut evangélikus<br />

németekkel telepítik újra, akik 1787–<br />

1790 között építik templomukat. A községbôl<br />

a II. világháború után kitelepítették<br />

a német ajkú lakosságot, s helyükre<br />

katolikus bukovinai székelyek érkeznek.<br />

vitézek kapták meg. 1728-ig csak magyarok<br />

lakták, majd a többi hegyháti településhez<br />

hasonlóan német telepesek építették<br />

újjá.<br />

Neve ma sokak számára ismerôsen<br />

csenghet. Talán itt létesül a paksi atomerômû<br />

hulladéktárolója.<br />

„TULIPÁN” Falusi Turizmust Szervezô Iroda.<br />

7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/488-092 Fax: 74/489-453<br />

„TULIPÁN” Iroda a pihenés új formájával várja vendégeit, Hôgyész, Györköny, Zomba, Tevel<br />

községekben. Kellemes, családias atmoszférát találnak, kitûnô, házias ételeket és udvarias kiszolgálást<br />

kapnak. Megrendelni telefonon, vagy írásban a „Tulipán” Irodában lehet.<br />

Kérésre információt adunk.<br />

Vendégváró tisztelettel: Danka Vilmos,<br />

Danka Vilmosné cégtulajdonosok


A táj kialakulását és geomorfológiai<br />

fejlôdéstörténetét tekintve sok hasonlóságot<br />

mutat a Hegyháttal. Felszínét egykor<br />

kristályos kôzetekbôl és mészkövekbôl<br />

épült hegység borította, melynek mélyre<br />

süllyedése után, ezt a területet is elöntötte<br />

a tenger. Visszhúzódása után is vízjárta terület<br />

maradt, feltöltôdött és az évezredek<br />

leforgása alatt nyerte el mai dimbes-dombos<br />

formáját. Ma az egész területet löszkôzet<br />

fedi.<br />

A kéregmozgások igen változatossá<br />

tették e tájat: magasan (280m) kiemelt<br />

platók és árkok tagolják. A 100-120 méter<br />

mélyre vágódott eróziós völgyek (különösen<br />

a Koppány mentén), csipkézett gerincek,<br />

erdôvel borított hátak, szigethegyekké<br />

formált „löszhegyek”, teknôszerû<br />

mélyedések jellemzik a felszínt. A Sió<br />

mentéhez közelítve a szegélyt alacsonyabb<br />

fekvésû, kevésbé szabdalt lösztáblák kísérik.<br />

Felszínüket csak teknô alakú, lapos<br />

mélyedések tagolják. Megkapó kirándulóhely,<br />

igazi romantikus táj.<br />

A dombvidéket nagy kiterjedésû erdôségek<br />

teszik változatossá, jelentôs nagyvad<br />

állománnyal. Messzeföldön híres a<br />

Gyulaji rezervátum, ahol védett a magyar<br />

tölgyes. Különlegessége – a megyében<br />

csak itt élô – dámvad, amelynek világhírét<br />

köszönheti.<br />

A Gyulajtól Tamásiig terjedô hatalmas<br />

összefüggô erdôségben cser, kocsányostölgy,<br />

molyhostölgy és a virágos kôris<br />

található. A természetkedvelôk feltétlenül<br />

keressék meg a Tamási melletti vadaskertet,<br />

itt van a 4-5 méter törzskörméretû fák<br />

134 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

A Kapos – Koppány<br />

menti dombvidék<br />

ligete, a Vas Gereben-emléktölgyes. Hasonlóan<br />

szép kirándulást ígér az iregszemcsei<br />

arborétum fa-matuzsálemeivel, joggal<br />

minôsítették védett területnek.<br />

Dél-Dunántúl talán legszebb vadgesztenyefasorán<br />

sétálhatunk végig, ha Dombóváron<br />

járunk. A város mellett található<br />

nyergesi parkerdô nem annyira értékes fáival,<br />

mint kellemes környezetével, kis tavával<br />

vált kedveltté. Hasonló vonzerôvel<br />

dicsekedhet a szintén Dombóvárhoz közeli<br />

hetényi parkerdô, ahol erdei tornapálya<br />

fogadja az érkezôket.<br />

Országos jelentôségû természetvédelmi<br />

terület a Pacsmagi-tavak Regöly határától<br />

Tamásiig terjedô körzete, mely valójában<br />

egy szerteágazó tórendszer. Különösen<br />

gazdag madárvilágot fedezhetnek fel<br />

itt a természet szerelmesei, hiszen nagyszámban<br />

fészkel a kis és nagykócsag, a fekete<br />

gólya, zsákmányra les a késkés és<br />

hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön<br />

és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet<br />

a récefélék, szinte valamennyi fajuk<br />

megtalálható.<br />

Tolna megye nyugati felének települései<br />

ezer szállal kapcsolódnak a szomszédos<br />

Somogyhoz. Mai életükben éppúgy,<br />

mint a történeti múltban, néprajzban, viseletben.<br />

Az északon a lankás, 2-300 méter<br />

tengerszint feletti dombok, délen az<br />

alacsony löszhátak, a széles völgyek kiváló<br />

termôföldje, a folyók, hatalmas erdôségek<br />

mindig is jó feltételeket teremtettek az<br />

emberi megtelepedésre.<br />

A régészeti leletek, a föld- és kôvárak<br />

is erre utalnak. A regölyi kelta fejedelmi


központ, ahol annak idején sajátos formájú,<br />

úgynevezett „púpospénzeket” is készítettek,<br />

még a középkorban is megôrizte<br />

fontosságát. Az István-kori mintegy 48<br />

vármegye közül az egyik központja a névadó<br />

várban, Tolnán volt. A középkorban<br />

elsôsorban kedvezô földrajzi fekvése, az<br />

áthaladó kereskedelmi útvonalak, majd a<br />

birtokos Eszterházy-uradalom részeként<br />

fejlôdött a községek, akkori mezôvárosok<br />

jórésze. Nem véletlen, hogy az újkorban is<br />

e helyeken, mint például a dalmandi, vagy<br />

az iregszemcsei birtokközpontokban jöt-<br />

SZAKÁLY<br />

Irányítószám: 7192 Körzethívószám: 74<br />

Festôi környezetben, a Kapos-parti<br />

dombon feszik a vasúti csomópontként is<br />

ismert Szakály. A siófoki 65. számú fôút<br />

mellett találjuk, a legtöbben csak áthaladnak<br />

rajta, pedig érdemes egy kicsit idôzni<br />

a faluban!<br />

Álljunk meg közvetlenül az út mellett<br />

magasodó templomnál (Tanácsköztársaság<br />

u.) A Kapos fölé emelkedô dombra<br />

épített templom szentélye a XV. században<br />

gótikus stílusban készült, mai barokk<br />

tek létre nemzetközi hírnévnek örvendô<br />

gazdaságok. A zsíros földek, a gazdálkodás<br />

jelenti ma is a Kapos–Koppány mente<br />

népének a megélhetést, ünnepeik is ehhez<br />

kötôdnek.<br />

A Kapos–Koppány menti Fiatalok<br />

Találkozója, a szüreti mulatságok, a Tamási-<br />

és a Kurdi-Lovasnapok rendezvénye<br />

ezt a kötôdést fejezi ki. A vidék központjává<br />

vált Tamási és Dombóvár, hangulatos<br />

kisvárosok, termálfürdôikkel növelik<br />

az idegenforgalmat és vonzzák az idegeneket.<br />

hajóját és tornyát a török kiûzése után, a<br />

XVIII. században építették újjá, majd egy<br />

évszázaddal késôbb eklektikus stílusban<br />

kapta mai formáját. A templommal szemben<br />

nyíló Rákóczi utcában találjuk a<br />

múltról tanúskodó tájházat. (Szakályi<br />

Tájház, 7192 Szakály, Rákóczi u. 340.)<br />

A XVIII. századi eredetû füstös-konyhás házat<br />

a századfordulón alakították át. Tisztaszoba, füstöskonyha,<br />

hátsó szoba, istálló. pajta, kocsiszín, pince<br />

és ólak tartoznak hozzá. A Kapos–Koppány menti<br />

nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítik<br />

meg a XIX. XX. századi bútorok, eszközök, mezô-<br />

Hó alatt a<br />

Gyulaji erdõ<br />

Kerékpárral<br />

Gunarasba<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 135


A Koppány folyó mellett,<br />

Regölyben István király és<br />

Kupa (Koppány) herceg csatája<br />

most is szájról szájra szálló<br />

történet.<br />

Regôly várát Kupa herceg védte<br />

katonáival, István pedig<br />

seregével a Szigetdombon szállt<br />

meg. A király koldus képében<br />

egy abroncstalan kerékkel<br />

bekéretôzött a várba, hogy azt<br />

megvasaltassa. Beengedték.<br />

A fogadóban megevett három<br />

tojást, és otthagyott a tányéron<br />

egy papírt, hogy István<br />

járt ott.<br />

Másnap megostromolták a<br />

várat. Kupa herceg száguldó<br />

lován menekült. István a<br />

nyomában volt,<br />

de nem érhette utól.<br />

A király tudta, hogy Kupa<br />

herceg lova emberi hangon is<br />

ért. A mostani Oroszló táján<br />

odaszólt hát neki, hogy álljon<br />

meg, mert nem ôt akarja bántani,<br />

hanem csak a gazdáját.<br />

A ló szót fogadott.<br />

Kupa herceg szidta a lovát:<br />

– Ó, rossz ló!<br />

Azóta Oroszló a neve annak a<br />

helynek, mert István ott vágta<br />

le Kupa herceget.<br />

gazdasági szerszámok. A konyha és a külsô gazdasági<br />

épületek Gémes Balázs, a berendezés Gémes<br />

Balázsné és G. Vámos Mária néprajzosok tervei alapján<br />

készültek. (Kulcs: Horváth Attilánál, a Rákóczi<br />

utca 265- ben, tel: 74/ 488-576. Elôzetes bejelentkezés<br />

lehetséges a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/<br />

488-108.)<br />

REGÖLY<br />

Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton Hôgyész felôl Tamási<br />

(Siófok) felé folytatva utunkat jobbra<br />

térünk le a településre. A Kapos–Koppány-völgy<br />

találkozásánál fekvô 1.470<br />

fôs község kitûnô természetföldrajzi<br />

adottságainak köszönhetôen ezredévekig<br />

központi hely volt. A halban gazdag<br />

mocsárvilágban, a dombhátak bôtermô<br />

földjein szívesen telepedtek meg a különbözô<br />

ôskori régészeti kultúrák népei.<br />

A bronzkor végén, majd a vaskorban<br />

fejedelmi központ alakult itt ki,<br />

megerôsített földvárral. A temetkezési<br />

halmok ma is a földvár elôkelôinek hatalmát<br />

hirdetik. Ki gondolná, a kelták<br />

pénzt is vertek itt. A jellegzetes, púpos<br />

hátú bronz- és ezüstpénzek a vízmosásokban,<br />

a vár alatti szántásokban ma is<br />

gyakran elôkerülnek. Különösen értékeket<br />

rejtett a homokbányászás során talált<br />

sír. Mellékletei közül az alán fejedelemnô<br />

súlyos arany ékszerei, madárfejes<br />

korsója a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum<br />

kiállításán látható. A honfoglalás<br />

után Regölyben esperesség volt. Ennek<br />

KANYAR BÜFÉ<br />

a 61. számú út mellett<br />

Várjuk kedves vendégeinket a Kanyar Büfébe.<br />

Tamási, Rákóczi u. 130.<br />

Tel.: 74/471-786<br />

VASUDVAR<br />

lemezek, csövek, beton- és köracélok, lapos- és<br />

idomacélok, szigetelôanyagok, fóliák, lágyhuzalok,<br />

hullámlemezek<br />

AGA GÁZCSERETELEP<br />

A község több évtizedre visszatekintô<br />

programja a Kaposmenti Fiatalok Találkozója.<br />

Ezt korábban összekapcsolták fafaragótáborral<br />

is. Ma már csak a környék<br />

fiataljainak nyújt sportolási, szórakozási<br />

lehetôséget ez a június végi, évenként ismétlôdô<br />

rendezvény.<br />

alapján többen felvetették, hogy itt Géza<br />

fejedelemsége idején létrehozott korai<br />

várkerületek egyikének központja lehetett.<br />

Feltehetôen a Koppány-féle pogánylázadás<br />

után azonban ezt megszüntették,<br />

területét Somogy és Tolna megyék<br />

között osztották fel. A ‘90-es években<br />

kezdôdtek meg a régészeti feltárások.<br />

A XVIII. század végére mezôvárosi<br />

ranggal bíró Regöly egykori gazdagságáról<br />

mesél impozáns barokk római katolikus<br />

temploma is (Rákóczi u.10.)<br />

Engedjük el képzeletünket és járjuk<br />

be a hangulatos hegy-völgyes faluhatárt.<br />

Ha Siófok–Tamási felé vesszük az<br />

irányt, a regölyi elagazástól 3 kilométerre,<br />

a dádpusztai keresztezôdés elôtt az<br />

út jobb oldalán égbemeredô falcsonkot<br />

fedezhetünk fel a szántás közepén. A<br />

középkori Somoly falu kora gótikus, a<br />

14. század elején épült templomából<br />

mára csak a torony lepusztult falai maradtak<br />

meg a völgyben. A épületmaradvány<br />

körül elôbukkanó középkori<br />

edénytöredékek, szétszántott kemencék<br />

jól mutatják az egykori házak helyét.<br />

mûszaki és orvosi gázok, valamint PB gáz forgalmazás<br />

igény szerint helyszínre szállítás<br />

AUTÓDARU BÉRBEADÁS<br />

autódaru teherbírása: 8–16 tonna<br />

emelô magasság: 19 m-ig<br />

fuvarozás, szállítmányozás<br />

Cégtulajdonos: Marosi Csaba


TAMÁSI<br />

Irányítószám: 7090 Körzethívószám: 74<br />

A Balaton felé vezetô 65-ös és a Dél-<br />

Dunántúlt keresztülszelô 61-es út keresztezôdésénél<br />

fekszik a több mint tízezer lélekszámú<br />

kisváros. A Kapos–Koppány<br />

menti dombvidék legjelentôsebb települése,<br />

e táj északi részének központja.<br />

Az elsô pillantásra talán jellegtelennek<br />

tûnô városka egy rövid séta után mutatja<br />

meg igazi arcát. Parkoljunk le a fôutcáról<br />

balra nyíló Bezerédj utcában, a város szívében,<br />

innen a Polgármesteri Hivatal<br />

szomszédságából (Szabadság u. 46–48.)<br />

nem kell nagy távolságokat bejárnunk.<br />

Néhány lépésnyire találjuk a Tamási Galériát<br />

(Szabadság u.)<br />

Állandó kiállítás tekinthetô meg itt<br />

Könnyû László családjának adományaként<br />

– többek között Mednyánszky, Borsos<br />

Miklós Vasarely, Dali és Renoir-festmények.<br />

Az idôszaki tárlatok a képzômûvészet<br />

szinte valamennyi ágát, kortárs mûvészek<br />

alkotásait hozzák el Tamásiba.<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18<br />

óráig.)<br />

A Mûvelôdési Házban (Szabadság u.<br />

50. ) mûködô „kisgaléria” elsôsorban a<br />

helyi amatôr alkotóknak nyújt bemutatkozási<br />

lehetôséget.<br />

Ha a Tamási Galériától Siófok felé indulunk<br />

el, akkor a Dám Hotel (Szabadság<br />

u. 56.) és a Béri Balogh Ádám Gimnázium<br />

(Bezerédj u. 1.) mellett visz el az<br />

utunk.<br />

A gimnázium kertjében látható Béri<br />

Balogh Ádám szobra, Farkas Pál alkotása.<br />

P i n c e b o r o z ó<br />

„ z u m M a n f r e d ”<br />

W e i n k e l l e r<br />

A Budapest Bank Tamási Fiókja elôtt<br />

(Szabadság u. 55.) Várady Sándor Madarak<br />

címû köztéri alkotásán akad meg a tekintetünk,<br />

miközben az átalakulóban lévô<br />

városközpontot járjuk.<br />

Jó kilométert kell a fôutcán gyalogolnunk<br />

ahhoz, hogy a temetô mellett elhaladva<br />

az ipartelepi részre érjünk. Itt nem<br />

látványosság, inkább csak érdekesség (Siófok<br />

felé haladva jobbról) a „Ki mit tud?”nak<br />

nevezett lakótelep, amely a környezô<br />

falvakból betelepülteket fogadta be. A humoros<br />

elnevezés arra utal, hogy az otthonmaradottak<br />

mindent beleadtak a vételi árba,<br />

amit csak tudtak. A lakótelep mellett,<br />

jobbról a sportpálya, mögötte pedig a lovaspálya<br />

található. Itt rendezi meg minden<br />

évben a Tamási Lovasport Egyesület<br />

a hagyományos meghívásos nemzetközi<br />

lovasversenyt. (Regölyben kezdték negyven<br />

éve, de „felsôbb utasításra” Tamási<br />

lett a színhelye.) A látványos díjugratás,<br />

lovasbemutató, fogatverseny több, mint<br />

10 ezer embert vonz. Hagyományosan augusztus<br />

20-hoz kapcsolódik, ekkor tartják<br />

a tamási búcsút is.<br />

Gyönyörû nyugodt természeti környezetben,<br />

hideg-meleg házi ételekkel, saját készítésû<br />

borokkal és egyéb italokkal várjuk kedves<br />

vendégeinket!<br />

Nyitva tartás: májustól októberig, mindennap 14–24 óráig.<br />

RITTER TOURS és IMPEX Kft.<br />

H-7090 Tamási, Várhegy 14/F<br />

Tel.: 74/473-345<br />

Levelezési cím: H-7090 Tamási, Pf. 50.<br />

Panoráma


Szentháromság<br />

szobor<br />

Ha a városközpontból Szekszárd irányában<br />

indulunk el vissza, akkor a<br />

könyvtár (Szabadság u. 52.) elôtt megnézhetjük<br />

Borbás Tibor: Gyászoló anya<br />

címû szobrát. A Gyulaji Erdészeti és Vadászati<br />

Rt. központjának (Szabadság u.<br />

27.) bejáratát pedig Várady Sándor<br />

Dám, illetve Sas címû alkotása ôrzi. A<br />

Kossuth téren Rácz Edit: Emlékmûvét<br />

nézve töprenghetünk azon, mi lehet az<br />

oka, hogy ennyi köztéri alkotásra futotta<br />

Tamásiban.<br />

MASSIVE HUNGÁRIA<br />

Villamosipari Termelô Kft.<br />

7090 Tamási, Szabadság u. 107.<br />

Telefon: 371-611 Fax: 371-525<br />

138 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

R<br />

Nem messze innen áll a római katolikus<br />

templom (Szabadság u. 4.) 1735-<br />

1745 között épült homlokzati toronnyal.<br />

Mûemlék jellegû épület. A homlokzat<br />

fülkéjében szobrok láthatók. A három<br />

boltszakaszos hajójú, barokk templomnak<br />

díszes ablak, déli bejáratánál egy románkori<br />

oszlopfôbôl kialakított szenteltvíztartó<br />

látható. A templom belsejében<br />

megmaradt a XVIII. századi rokokó fôoltár,<br />

szobrokkal (1776) az orgona, a szószék,<br />

és copf stílusú padok sora.<br />

Ha irányt tartva a sorompón is túljutunk<br />

– jobbra néhányszáz méterre – találjuk<br />

a termálfürdôt és kempinget. Ez a<br />

– hét hektáron elterülô – létesítmény jelenti<br />

a város idegenforgalmi vonzerejét.<br />

A fürdô vízellátását hét termálkút, valamint<br />

a városi vízhálózat biztosítja. Az<br />

egyik termálkút 52°C-os, magas összsótartalmú,<br />

alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos<br />

jellegû elismert gyógyvíz! Gyógyító<br />

hatása a végtagi, izületi, gerinc- és<br />

csípôizületi porckopásos elváltozásoknál,<br />

baleseti és orthopédiai, mozgásszervi károsultak,<br />

utókezelésében tapasztalható. A<br />

másik termálkút 45°C-os, alkálihidrogén-karbonátos<br />

jellegû hôvíz, ivóvízzel<br />

keverve a pancsolók és a strandmedencék<br />

vizéül szolgál. A fedett, ülôpados<br />

medencékben 35-38°C-os, a gyerekeknek<br />

ajánlott strandmedencékben 22-<br />

26°C, a szabványméretû úszómedencében<br />

22-24°C a víz hômérséklete.<br />

Magyarország egyik legnagyobb<br />

lakásvilágítástechnikai termékeket forgalmazó<br />

vállalata. Értékesítés viszonteladói<br />

kereskedelmi egységeken keresztül.<br />

Termékeinket keresse az üzletekben!


Mellette található a kemping, hotellel<br />

(48 fô befogadóképességû), 7 fôs<br />

apartmannal 30 lakókocsi-, 60 sátorhellyel<br />

nyújt kényelmes ellátást.<br />

A termálfürdôt elhagyva a miklósvári<br />

parkerdôhöz jutunk. Csodálatos zöldövezet<br />

ez a természetjáróknak, a pihennivágyóknak.<br />

Teniszpálya, erdei tornapálya,<br />

bitumenes kispálya és horgásztó várja<br />

a látogatókat. Ez a gyulaji dámrezervátum<br />

egyik kapuja is. A régi Tamási központjában<br />

járunk, ez a Várhegy jelenti a<br />

város múltjának igazi bölcsôjét.<br />

A Miklósváron feltárt középsô<br />

bronzkori edények, mértékegységek, római<br />

kori bronzszobrok (Magyarországon<br />

talán a legszebb Concordia Augusta ábrázolása,<br />

ma a Wosinsky múzeumban<br />

látható.) is utalnak arra, hogy az elmúlt<br />

évezredekben kedvelt hely volt a Várhegy.<br />

Egy 1315-ben kelt oklevél említése<br />

szerint vár állt a hegyen, mely a Tamássyak,<br />

Héderváryak után Werbôczi István<br />

birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákóczi-szabadságharc<br />

idején, 1708-ban Tamásit<br />

Béri Balogh Ádám védte katonáival,<br />

ezért késôbb a császár parancsára felrobbantották<br />

a várat. Köveibôl épült a<br />

nagykocsma, a pincehelyi templom valamint<br />

az új birtokos család, az Eszterházyak<br />

miklósvári kastélya. Megközelíthetô<br />

a 61-es és 65-ös fôútvonalon.<br />

A vadászkastély és a hozzátartozó<br />

vadaspark hírét az elôkelô vendégsereg a<br />

BUDAPEST BANK RT.<br />

Tamási fiók<br />

Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 55.<br />

Tel.: 74/471-711, Fax: 74/471-129<br />

Szolgáltatásaink:<br />

* lakossági, vállalati forint- és devizaszámla<br />

* forint- és devizahitelek<br />

* bankkártya automata éjjel-nappal<br />

* széfszolgáltatás, éjszakai trezor<br />

világ minden pontjára magával vitte. Az<br />

elmúlt évtizedekben rohamosan pusztuló<br />

kis barokk kastélyt a tulajdonosok, Horváth<br />

Bálint és Mészöly Katalin operaénekesek<br />

hozták rendbe, most magánlakás.<br />

A tamási parkerdô<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 139


A termálfürdô<br />

A környék egyik legszebb gótikus mûemlékét<br />

találhatjuk a Kálvária-dombon,<br />

ha átmegyünk a sorompón, s az általános<br />

iskola mögött bekanyarodunk. A XVI.<br />

századi Rozália-kápolnát a XVIII. században<br />

és 1896-ban is átépítették, így barokk,<br />

valamint romantikus részletekkel<br />

gazdagodott. Innen már csak egy rövid séta<br />

felfelé, és a kilátóhoz jutunk. Ha veszszük<br />

a fáradságot és felkapaszkodunk rá,<br />

akkor csodálatos kilátásban lesz részünk.<br />

A tamási Várhegyen és a környezô<br />

dombokon kiváló fehérbor terem, a szôlôsgazdák<br />

értenek a borhoz. Fôleg az<br />

JÓVAL JOBBAN JÁR!<br />

Keresse a „Kop-Ka” ÁFÉSZ szaküzleteit:<br />

3.sz. BOKRÉTA ABC Tamási, Zrínyi u. 2. Tel.: 471-116<br />

14.sz. FÓKUSZ ABC Tamási, Szabadság u. 31. Tel.: 471-823<br />

29.sz. Önkiszolgáló Tamási, Szabadság u. 20. Tel.: 471-210<br />

35.sz. NAPFÉNY ABC Nagykónyi, Nagy u. Tel.: 476-741<br />

46.sz. RÉV Áruház Regöly, Hunyadi u. 12. Tel.: 402-768<br />

53.sz. CSILLAG ABC Szakály, Tanácsköztársaság Tel.: 488-132<br />

66.sz. Önkiszolgáló Iregszemcse, Kossuth tér Tel.: 480-963<br />

94.sz. HEGYHÁT ABC Gyönk, Dózsa tér Tel.: 448-031<br />

118.sz. PLATÁN ABC Hôgyész, Kossuth tér 13. Tel.: 488-131<br />

140 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Olaszrizling dominál, de megtalálhatók a<br />

borvidékre jellemzô fajták, a Rajnai rizling,<br />

a Chardonnay, a Királyleányka, de<br />

vannak vörösborok is. Itt mondjuk el,<br />

hogy Tolna megyében a szekszárdi történelmi<br />

borvidék mellett kialakult egy másik<br />

is. Ez a „fehérboros”, ami Pálfát,<br />

Simontornyát, Pincehelyt, Kisszékelyt,<br />

Tamásit, Iregszemcsét, Nagyszokolyt és és<br />

Felsônyéket foglalja magába. A tréfás kedvû<br />

honpolgárok szerint a bor kismértékben<br />

orvosság, nagymértékben gyógyszer.<br />

Embere válogatja...<br />

A települést észak felé elhagyva, a 65-


ös úton festôi szépségû tavak szegélyezik<br />

az utat. A Tamási Kossuh Horgász Egyesület<br />

két tava intenzív telepítésû, a Koppány<br />

menti városka és Iregszemcse között<br />

található, Gonozdon. A tavakat országosan<br />

is ismerik, a közeli Siófok nyári fürdôvendégei<br />

gyakran Gonozdon fogják meg a<br />

halászlének valót. Az I. számú tavon általában<br />

a stégtulajdonosok horgásznak, de<br />

IREGSZEMCSE<br />

Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton továbbhaladva Siófok<br />

irányába Iregszemcsére érkezünk. A 3300<br />

lakosú községet elôször 1263-ban ciszterci<br />

birtokként említik, amelyet Zsigmond király<br />

a Tamássyaknak adott, 1387-ben. A<br />

plébánia (Petôfi u. 4. Tel: 74/480-845)<br />

kertjében álló Kálvária kápolna, amely egy<br />

elpusztult gótikus templom épen maradt,<br />

támpilléres szentélye, a középkort idézi. A<br />

mai barokk római katolikus templom a<br />

XVIII. század második felében épült, berendezése<br />

is ekkor készült.<br />

A Tamásihoz közel esô faluvégen<br />

jobbról látható Viczay-Kornfeld kastély<br />

1820-ban emelt klasszicista épülete,<br />

amely ma a Tolna Megyei Önkormányzat<br />

Speciális Általános Iskolája Napközi és<br />

Hétközi Diákotthona (Bartók Béla u. 39.<br />

Tel: 74/480-616. Az igazgatóság címe:<br />

Bartók Béla u. 10. Tel: 74/481-193.) ha-<br />

E Z E R M A G<br />

Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Kft.<br />

7095 Iregszemcse,<br />

Okrád-puszta<br />

Tel.: 06-60/367-646<br />

másoknak is akad hely a parton. A II. számún<br />

viszont partról és stégrôl egyaránt<br />

pecázhat a tulajdonos, illetve vendég.<br />

Ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa, süllô<br />

és kevés balin él a vizekben. A tavaknál<br />

parkolóhelyeket alakítottak ki, az egyesületnek<br />

horgászboltja mûködik a Dám<br />

étteremmel szemben a Szabadság utca 70.<br />

alatt. Itt lehet napijegyet váltani.<br />

talmas parkja természetvédelmi terület. A<br />

községben többször járt Bartók népdalgyûjtô<br />

útjai során, az ô nevét viseli a helyi<br />

mûvelôdési ház a (Bartók Béla u. 1. Tel:<br />

74/480-764.) Az épület elôtt a nagy zenetudós<br />

szobra emlékezteti az utókort, a kései<br />

követôk a Szedelice együttesben megôrzik<br />

az eredeti népdalokat, hagyományokat.<br />

Minden évben fellépnek és vendég<br />

együtteseket is fogadnak a szeptember<br />

utolsó vasárnapján tartott szüreti napon és<br />

bálon. Néhány éve megrendezik az Iregszemcsei<br />

Képzômûvészeti Alkotótábort.<br />

(Érdeklôdni a mûvelôdési házban lehet.)<br />

Iregszemcse másik Kornfeld kastélyában,<br />

a bárói család hajdani birtokának<br />

központjában is érdekességre akad az utazó.<br />

A néhány ezer holdas mintagazdaságot<br />

fenntartó Kornfeld bárók hajdani birtokának<br />

egy részén mûködik ma a Pannon Agrártudományi<br />

Egyetem Takarmánytermesztési<br />

Kutatóintézete (7095 Iregszemcse,<br />

Napraforgó u. 1. Dr. Takács László<br />

Szolgáltatások:<br />

- terménykereskedelem<br />

- gépjavítás<br />

- szántóföldi növénytermelés:<br />

szántás-vetés, növényvédelem<br />

betakarítás, magtisztítás<br />

- terményszárítás<br />

- terménytárolás<br />

Harci bemutató a Tamási<br />

Rendôrnapon<br />

KKOOPPPPÁÁNNYY FFOOGGAADDÓÓ<br />

77009900 TTaammáássii,,<br />

GGíímm uu.. 4444..<br />

TTeell..//ffaaxx:: 7744//447733--661122<br />

Termálfürdô közelében,<br />

kellemes szobák fürdôvel,<br />

színes televízióval,<br />

hûtôszekrénnyel.<br />

Kedvezô árak.<br />

Kulturált környezet.<br />

Étterem, sörözô.<br />

Kiváló konyha.<br />

Egész évben nyitva.<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 141


A Kornfeld kastély<br />

igazgató. Tel.: 74/481-127. Fax: 74/481-<br />

253). Az intézet eszmei jogelôdjét, az<br />

ÚJIREG<br />

Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton, Iregszemcse déli határában<br />

érdemes kis kitérôt tenni jobbra,<br />

Újiregbe. A 370 lakosú faluba érkezve<br />

egy pillanatra meghökken az arrajáró. A<br />

Kelet-Külsô-Somogyhoz tartozó táj közepén<br />

egy alföldi falucskába toppan az<br />

utazó. Az egykori uradalmi központ kö-<br />

DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.<br />

7090 Tamási, Deák Ferenc u. 2.<br />

Tel./fax: 74/471-626, 74/471-227, 74/471-338<br />

142 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Iregszemcsei Növénynemesítô Telepet<br />

1936-ban létesítette a Mauthner Ödön<br />

Magkereskedô és Magnemesítô Rt. Az államosítást<br />

követôen 1950-tôl 1955-ig Kísérleti<br />

Gazdaságként mûködött. Regionális<br />

szerepkör után 1970-ben az olajos növények,<br />

a takarmányborsó és az egyéves<br />

szálas- és tömegtakarmányok nemesítésében<br />

és termesztési rendszerének fejlesztésében<br />

országos irányítási feladatot kapott<br />

az intézet. (Mai nevét is azóta viseli.) A jelenlegi<br />

felsôfokú oktatási integrációban<br />

1990 óta mûködik.<br />

Ma alapfeladata: a napraforgó, a szója,<br />

a borsó, csicseriborsó, az új karósbab<br />

fajták és a repcék agrotechnikája, nemesítése,<br />

termesztési technológiák kidolgozása.<br />

Eredményességét jelzi egyebek mellett,<br />

hogy sok fajtával vesz részt a hazai termesztésben,<br />

hat napraforgóhibrid és két<br />

szójafajta a külföldi, többnyire nyugati<br />

forgalomba is bekerült.<br />

rül kialakuló településre Árokszállásról<br />

jöttek jász családok, akiket ma is szoros<br />

rokoni és baráti szálak fûznek ôseikhez.<br />

Az itt élôk erôfeszítésével és az elszármazottak<br />

segítségével 1993-ban készült<br />

el a község bensôséges római katolikus<br />

temploma. (Érdeklôdni: az iregszemcsei<br />

plébánia hivatalban lehet, Tel:<br />

74/ 480-845.)<br />

A DÁMTEJ KFT. 100 ÉVES SAJTGYÁRTÁSI<br />

GYAKORLATTAL RENDELKEZÔ ÜZEMET MÛKÖDTET.<br />

A hagyományok ápolása és megôrzése mellett az üzem zsíros- és sovány félkemény sajtok<br />

(trappista, szekszárdi csemege, tolnai sovány, köményes, fokhagymás), étkezési túró,<br />

fogyasztói tej, tejföl, kefír gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.


NAGYSZOKOLY<br />

Irányítószám: 7097 Körzethívószám: 74<br />

Iregszemcse központjából térhetünk<br />

rá kelet felé a Nagyszokolyba vezetô útra.<br />

Négy kilométerre fekszik a kis falu, melyet<br />

1720-ban a birtokos Eszterházy József<br />

engedélye alapján Igalból átköltözô reformátusok<br />

építették újjá. A szerzôdés szerint<br />

a telepesek az elsô három évben csak kilenceddel,<br />

s ha makkoltatták sertéseiket,<br />

akkor abból tizeddel tartoztak uruknak. A<br />

késôbbiekben természetesen valamelyest<br />

nôttek terheik, de addigra felépítették há-<br />

MAGYARKESZI<br />

Irányítószám: 7098 Körzethívószám: 74<br />

A Tita-patak völgyében meghúzódó<br />

községet a 65- ös fôútról az Iregszemcsénél<br />

leágazó mellékúton érhetjük el, de<br />

jöhetünk a Fejér megyei Mezôkomáromon<br />

és a szomszédos Felsônyéken keresztül<br />

is. Múltja beszédesebb a jelenénél,<br />

mûemlékjellegû római katolikus temploma<br />

1742-ben, barokk stílusban épült. A<br />

XVIII. századi berendezés barokk padjai,<br />

a szószék, az oltár két évszázad áhitatát ôrzi.<br />

(Hôsök tere 1.)<br />

FELSÔNYÉK<br />

Irányítószám: 7099 Körzethívószám: 74<br />

A Tita-patakot követjük a kis mellékúton<br />

Magyarkeszit elhagyva, vagy másik<br />

irányból a Fejér megyei Mezôkomáromból<br />

is megérkezhetünk Felsônyékre.<br />

A faluban az 1836 körül átalakított<br />

római katolikus templom (Kossuth u.)<br />

XV. századi, gótikus falmaradványokat<br />

ôriz. Az egykori plébániaház XVIII. századi<br />

mûemlékjellegû barokk épülete ma<br />

már más célokat szolgál. Késô barokk,<br />

1792–1796 között épített református<br />

templomát a XIX. század végén eklektikus<br />

zaikat, rendbehozták az elvadult, elpusztult<br />

vidéket.<br />

A század végén a még meglévô gótikus<br />

templom falcsonkjait felhasználva<br />

építették a késô barokk templomot.<br />

Szokoly ma is híres lótenyésztésérôl. A<br />

másik nevezetessége a falunak, kiváló fehér<br />

bora. A szokolyi határban arany, ezüst<br />

minôsítésû bort adó szôlôt szüretelnek. Az<br />

Iregszemcsei Mezôgazdasági Szövetkezettel<br />

közös gazdaságban 40-45 fôs csoportokat,<br />

elôzetes bejelentkezés után fogadnak<br />

pinceszerre, kóstolóra. (Petôfi u. 86. Tel:<br />

74/478-406.)<br />

A község határában található az<br />

Usztatói-tó. Elsôsorban a horgászokat a<br />

vonzza a sekélyvízû 3,5 hektáros tavacska.<br />

Intenzív telepítésû, de sekély vízû. A tóban<br />

csak partról lehet horgászni, foglalt<br />

hely nincs. A helyiek fenekezô készséggel<br />

horgásznak, kukoricával, pufival fogják a<br />

pontyot, gilisztával és pufival a kárászt, a<br />

keszeget, csalihallal a csukát. Megközelíthetô<br />

a 65-ös úton Siófok, illetve Tamási<br />

irányából Iregszemcséig, ott a Nagyszokoly<br />

táblánál kell elkanyarodni, vagy<br />

Mezôkomárom felôl Felsônyéken át lehet<br />

Magyarkesziig eljutni.<br />

stílusban építették át, érdekesség, hogy<br />

ekkorra veszítette el református többségét<br />

a falu.<br />

Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak,<br />

II. Ulászló kedves emberének kôkoporsóját<br />

1760-ban találták meg a templom<br />

romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette<br />

„Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon<br />

tartománynak az ura volt, amely a Sió és a<br />

Kapos között terült el.”<br />

Komáromy István plébánosnál rejtôzködött<br />

a szabadságharc bukása után néhány<br />

hétig Deák Ferenc. A nagynevû bujdosónak<br />

a rejtôzésben alkalmas helyet, a<br />

környezetet és a vendéglátókat jól ismerô<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 143


Vas Gereben választotta ki. Komáromy<br />

István felsônyéki, Felsôbüki Nagy János<br />

akkor tótkeszi, ma magyarkeszi, Szekfû<br />

Mihály ozorai, Kövess János enyingi plébános<br />

megbízható volt magyarságáról és<br />

vendég-szeretetérôl. Hozzájuk vitte hát „a<br />

haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésû<br />

„Ispánjóska” vagyis Vas Gereben.<br />

Fürged után Ozora volt az úticél,<br />

ahonnan a népi emlékezet szerint a szíves<br />

fogadtatás ellenére is, a biztonság miatt<br />

tovább kellett menni. Óvatosságból egy<br />

szalmával megrakott parasztszekérrel<br />

mentek, nagy karimájú, zsíros parasztkalap<br />

és kopott paraszti ruha volt Deákon,<br />

aki maga hajtotta a fogatot, a kocsi<br />

gazdája pedig hasonfekve figyelte a környéket.<br />

A nyéki napok alatt, a bezártságot<br />

enyhítvén nagyobb kirándulásokat tettek.<br />

Útjuk közben be-betértek Felsôbüki Nagy<br />

János garábhegyi, visszafelé meg Kálmándy<br />

P. József református lelkész felsônyéki<br />

présházába.<br />

Egyesek szerint a nyéki emlékprésház<br />

nem is annyira a Deák-legenda, mint inkább<br />

építészeti szempontból különösen<br />

becses. Tetôszerkezete gerendasoros fedélszék,<br />

nádfedeles. A külsô ajtó kétszárnyas,<br />

kiemelhetô középszárfával, kovácsolt szegekkel<br />

szegezett zsaluleveles borítással, jellegzetes<br />

kovácsoltvas fogantyúkkal. Szoba-konyha-présháztornácból<br />

áll. A szobá-<br />

FÜRGED<br />

Irányítószám: 7087 Körzethívószám: 74<br />

Kis mellékutakon Ozora és Tamási<br />

felôl lehet megközelíteni. Ha Nagyszokolyból<br />

nem Magyarkeszi, hanem<br />

Ozora felé vesszük az irányt, az út felénél<br />

8 km-re találjuk a falucskát.<br />

Fürgeden született 1823. április 7-én<br />

Vas Gereben (családi nevén Radákovits<br />

József) író. A dunántúli magyarságot ke-<br />

144 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

ban megmaradtak az egykori bútorok,<br />

magyar asztal, faragott karosszék, falitéka,<br />

papírtartó. A kiskonyhából fûthetô a szoba<br />

kályhája, (a szabad kémény alatt padka) ahol<br />

a „tûzikutya” „vasháromláb” volt használatban.<br />

Mindezt attól a Kiss Lászlótól tudhatják<br />

az utódok, aki élete végéig a présház<br />

féltô gondnoka volt. A Kiss nevezetû kántortanítók<br />

nemzedékei 112 évig szolgálták<br />

a falut. Összegyûjtötték a halottbúcsúztató<br />

énekeket, s lejegyezték a múlt századi<br />

temetési szokásokat. Az emlékanyag megtekinthetô.<br />

(Érdeklôdni Dr. Makláry Béla<br />

állatorvosnál lehet.)<br />

Érdemes még egy kicsit elidôzni a felsônyéki<br />

lankákon, hiszen híresen jó bor<br />

terem itt immár 250 éve. Fölhegyen, Középhegyen<br />

és Alhegyen csaknem 180 hektáron<br />

borítja a dombot szôlôültetvény. A<br />

kemény, száraz fehérborok, az Olaszrizling,<br />

a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a<br />

Chardonnay – könnyen jókedvre derítik<br />

az embert, az alhegyi vendégfogadó présháznál<br />

gyorsan elôcsalják a nótát.<br />

Magyarkeszi és Felsônyék között figyelnünk<br />

kell, hogy észrevegyük az erdôkaréjozta<br />

kis Tükrösi-tavat. Ez a megye<br />

legkisebb horgásztava, mindössze egy hektárjával.<br />

Azért érdemes szerencsét próbálni,<br />

mert pontyban, amúrban, csukában<br />

gazdag.<br />

vesen ismerték nála jobban, aki éveken át<br />

a sárközi jobbágyok ügyvédje is volt. A<br />

szabadságharc idején tevékenyen részt<br />

vett a közéletben, annak bukása után bujdosni<br />

készerült. Deák Ferenc az ô segítségével<br />

menekült Tolna megyébe a császáriak<br />

elôl. Bécsben hunyt el 45 éves korában.<br />

Gyeney Judit tamási születésû szobrászmûvész<br />

Vas Gereben tiszteletére állított<br />

emlékmûve a tamási parkerdôben<br />

látható.


PINCEHELY<br />

Irányítószám: 7084 Körzethívószám: 74<br />

Tájegységek határán fekszik a 2700<br />

lélekszámú település, kettévágja a Kapos<br />

folyó. Keresztülhalad rajta a 61-es fôút,<br />

Tamási központjában térhetünk rá és a<br />

pécsi vasúti fôvonal is könnyen megközelíthetôvé<br />

teszik a települést. Dél-kelet felôl<br />

a Hegyhát lankái határolják, míg déli<br />

irányban a Kapos kiszélesedô völgye nyújt<br />

csodálatos látványt a szemlélôdônek.<br />

Nyugat felé kitûnô minôségû szántóföldek<br />

veszik körül. Évezredes szôlôkultúrája<br />

van, jó bortermô vidék.<br />

A határban található neolit- és bronzkori<br />

leletek szerint a folyó és a lankás<br />

dombok biztosította kitûnô természetföldrajzi<br />

lehetôségeket már az ôskor embere<br />

is hasznosította. Az Árpád-kori településeit,<br />

Görbô és Gyánt községeket elôször<br />

1138-ban említik. A két falu késôbb<br />

Pincehely néven egyesült. A XVI. század<br />

végétôl az Eszterházyak birtoka a két helység.<br />

A török hódoltság idején Görbô lakossága<br />

is alaposan megfogyatkozott. Magyar<br />

telepesek népesítik be. A XVIII–XIX. században<br />

éli fénykorát. A jelentôs megyei<br />

tisztséget betöltô családok közül Csefalvai<br />

Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott<br />

1822–1823. között Vörösmarty Mihály.<br />

A hagyomány még azt is tudni véli,<br />

hogy a költô itt írta a A Zalán futásának<br />

elôszavát. Helyet kér és kap magának Pincehely<br />

az 1848–49-es, forradalom és szabadságharcban<br />

is. 1848 ôszén, az ozorai<br />

fegyverletételt megelôzô napokban Róth<br />

generális áthaladt a falun és a pincehelyiek<br />

megtámadták a poggyászszállítmányt és<br />

felkoncolták az ôrséget. Róth erre visszatért<br />

hadával Pincehely megfenyítésére és<br />

hadisarc fejében behajtott 2000 forintot,<br />

24 ökröt, 6000 birkát és 300 akó bort,<br />

majd felszedette a Kapos hídját, hogy arra<br />

ne menekülhessen a nép. Végül ágyúit a<br />

községre irányította és felgyújtatta azt.<br />

A Csefalvai-család volt kúriáját a közelmúltban<br />

felújították, s a panziónak is<br />

otthont adó épület állandó kiállítása szép<br />

környezetben várja a látogatókat. A kiállítás<br />

a költô helybeli mûködését, s a falu<br />

népviseletét örökíti meg. A „tisztaszoba” a<br />

századelô vidéki életét idézi, kiegészítve a<br />

helytörténeti gyûjtemény legfontosabb<br />

tárgyaival.<br />

A falu római katolikus, barokk templomát<br />

(Vörösmarty tér 10. Tel: 74/ 406-<br />

647). 1766-ban szentelték fel a Boldogságos<br />

Szûz Mária tiszteletére. A Görbôn ál-<br />

Pincehely látképe<br />

A Csefalvai kúria<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 145


A Pianó Bár<br />

A belecskai templom<br />

ló mûemlékjellegû Nepomuki Szent János-kápolna<br />

barokk épületét a 18. században<br />

emelték. (Kulcs a plébánia hivatalban.)<br />

A Gárdonyi utca 16. szám alatti<br />

bolt eredeti, századeleji berendezése ipartörténeti<br />

kuriózum.<br />

A községben jelenleg elsôsorban a mezôgazdaság<br />

adja a megélhetést: a jó minôségû<br />

szántók, szôlôk, erdôk. Fontos munkalehetôséget<br />

jelent a Szent Orsolya Kórház,<br />

a PRIMAGÁZ üzemegysége és a<br />

GÁZ-TRANS Kft. telephelye is.<br />

A hagyományosan vendégszeretô faluban<br />

több vendéglátóhely is mûködik. A<br />

BELECSKA<br />

Irányítószám: 7061 Körzethívószám: 74<br />

A Pincehelytôl délre, a Gyönk felé vezetô<br />

úton, a Kapos mentén meghúzódó<br />

146 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

színvonalas, a modern követelményeket<br />

finom eleganciával kielégítô PIANO BAR<br />

a község központjában megnyitása óta<br />

kedvence a helyi és a környékbeli vendégeknek,<br />

akik kulturáltan szórakozhatnak<br />

itt. A község igen jó minôségû ivóvizét<br />

évek óta a helybeli WATERPLUS Kft.<br />

biztosítja. Ma is áll és „mûködik” felújítva<br />

az egykori csárda Görbôn, nem messze a<br />

Kapos hídtól, amirôl azt tartják, hogy valamikor<br />

gyakran látogatták a szomjas betyárok,<br />

és ha zsandár jött, egy, a Kapos<br />

mocsaraiba vivô alagúton nyertek egérutat.<br />

kis község Belecska. Hagyománya, története<br />

elsôsorban a Tolnai–Hegyhát falvaihoz<br />

kötik.<br />

A középkori Simontornyához tartozott,<br />

1397-tôl neve többször is elôfordul a<br />

különbözô birtokügyletek kapcsán.<br />

A török idôkben elpusztult falu késôn<br />

települt be. A XVIII. században készített<br />

elsô katonai térkép csak Belczi pusztának<br />

ismeri, s 1851-ben Fényes Elek is csak<br />

pusztának mondja Belecskát. Mai lakosai<br />

valószínûleg a Gyönk környéki protestáns<br />

falvakból (Szárazd, Udvari, Keszôhidegkút)<br />

származnak. A legujabb kutatások<br />

szerint, már a honfoglalás idején település<br />

volt ezen a helyen. Ma mintegy 450 fô<br />

lakja, akiknek jó része német nemzetiségû.<br />

Vendégszeretô szivélyes emberek akik<br />

ragaszkodnak evangélikus vallásukhoz,<br />

amit a falu közepén álló szépen rendben<br />

tartott templom is bizonyít, kertjében a<br />

két világháború áldozatainak emlékmûveivel.<br />

A község mellett lévô, a századfordulón<br />

épült Mechwart-kastélyban szociális<br />

otthon mûködik.<br />

A Kapos árterétôl a Hegyhátig húzódó<br />

erdôkben gazdag vadállomány él, apróvad<br />

mellett szarvas, vaddisznó és ôz is<br />

gazdagítja a helybeli és külföldrôl érkezô<br />

vadászok zsákmányát.


PÁRI<br />

Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74<br />

A Tamásitól délre található kis Koppány<br />

menti falu a dombok közé húzódik.A<br />

61-es útról térhetünk le a kis bekötô<br />

útra. A XVIII. században az<br />

Eszterházy-birtokokhoz tartozó községet<br />

németajkúakkal telepítették be, akik<br />

szinte falvanként egy-egy növény termelésére<br />

specializálódtak. A páriak káposzta-<br />

és gyümölcstermesztésükrôl voltak<br />

híresek, különösen ízletes ôszibarackjaik<br />

és jó vörösboraik igen keresettek voltak<br />

a környéken.Ma is fejlett a szôlôkultúra.<br />

A csendes, szép természeti környezetben<br />

fekvô falu határában üdülôköz-<br />

NAGYKÓNYI<br />

Irányítószám: 7092 Körzethívószám: 74<br />

Tamásiból Dombóvár felé indulva a<br />

61-es fôúton érhetô el a Koppány menti<br />

falucska. Barokk római katolikus temploma<br />

(Város u. 154.) a 18. század második<br />

felében épült. A községben született<br />

KOPPÁNYSZÁNTÓ<br />

Irányítószám: 7094 Körzethívószám: 74<br />

Tegyünk egy kis kitérôt Nagykónyiból!<br />

A somogyi megyehatáron fekvô község<br />

a települést kettészelô folyóról kapta<br />

nevét Koppányszántó.<br />

Sajátos viseletérôl nevezetes, mely a<br />

környékbeli somogyi illetve tolnai falvakéval<br />

rokon. Jellemzô darabjai a mintás<br />

anyagból varrt „blujzok”, vagy réklik,<br />

amelyek a szoknyákhoz hasonlóan selyembôl,<br />

atlaszból, organtinból vagy bársonyból<br />

készültek. Az organti blúzok fölé<br />

a fiatal lányok, asszonyok cintányéros<br />

(flitteres) pruszlikot vettek. A szoknyák<br />

alá 5-6 „slingütt péntôt” (alsószoknyát)<br />

pont kialakítását tervezi egy német vállalkozó.<br />

Száz hektáros területen kívánják<br />

felépíteni a Club Pannonia Thermált,<br />

ahova gyógyszállót, üdülôházakat, 18<br />

lyukú golfpályát teniszpályákat, fedett<br />

uszodát, játékkaszinót, éttermet terveznek.<br />

A termálvizet a saját kutak biztosítják<br />

majd – kettô elkészült már –, s a horgászat<br />

kedvelôi is kapnak lehetôséget a<br />

dombok lábánál fekvô tavon. A tervek<br />

elkészültek 1996-ra, a beruházás egyelôre<br />

várat magára.<br />

A község életét bemutató helytörténeti<br />

emlékeket (népviseleti és használati<br />

eszközöket) a fôutcán lévô volt erdôgazdasági<br />

irodában tárják a látogatók elé.<br />

Sárdy János (1907–1969) színész. Szülôhelyét<br />

a Dombóvárra vivô út mellett a<br />

kultúrházzal szemközti házon emléktábla<br />

jelzi. A népszerû mûvész személyes tárgyaiból,<br />

bútoraiból, könyveibôl, hagyatékából<br />

emlékszobát rendeztek be a kultúrház<br />

emeltén. (Kulcs a mûvelôdési ház vezetôjénél)<br />

vettek fel, s ezek „kerekitették ki” viselôjüket.<br />

A szoknya elé slingelt kötényt kötöttek,<br />

lábukra félmagas sarkú, fekete vagy<br />

sötétkék cipô került.<br />

A helyi szépségideál szerint a szoknyának<br />

elôl laposan, hátul kereken kellett állnia,<br />

ezért pufándlit, azaz farpárnát használtak.<br />

A viseletet a jellegzetes fôkötô, a<br />

cintányéros (flitteres) pille egészítette ki,<br />

amelynek ünneplô példányait üveggyöngyökkel<br />

díszítették. A pille alatti fejcsipke<br />

is cintányéros, szalagos, gyöngyös volt. A<br />

pillét egyébként, a flitteres mellett ismert<br />

a kasmír változat is, a közeli Kocsolán<br />

varratták.<br />

A férfiak ünnepi öltözete: csizmanadrág,<br />

a kézzel gazdagon hímzett, mada-<br />

Arról szól a fáma, hogy<br />

amikor Sárdy János kántortanító<br />

lett, jelentkezett<br />

szülôfalujában az elôljáróság<br />

által kiírt pályázatra.<br />

A nagytekintélyû testület<br />

meghallgatta, de nem alkalmazta,<br />

mert “gyengének”<br />

találta a hangját.<br />

A többit tudjuk ...<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 147


Néma békák<br />

A Somogy megyei<br />

Törökkoppány és a Tolna<br />

megyei Koppányszántó<br />

határában található a<br />

Sötétkeréknek nevezett<br />

terület, amirôl az a legenda<br />

járja, hogy amikor Szent<br />

István seregével Koppány<br />

ellen vonult az éj leple alatt,<br />

nem brekegtek a békák.<br />

Koppány és serege így<br />

meghallotta a királyi had<br />

lovainak dobogását és<br />

elmenekült. Szent István<br />

akkor megátkozta a békákat,<br />

s azok állítólag Sötétkeréknél<br />

azóta is némák maradtak.<br />

KFT<br />

ras, virágos stb. – gyolcs ing, kalap és az<br />

egyenes, illetve görbeszárú csizma. Ma ezt<br />

már csak a szeptemberi szüreti felvonuláson<br />

mutatják meg egymásnak és a környékbeli<br />

kiváncsiskodóknak. Koppányszántó,<br />

Kiss Lajos óta tudjuk, gazdag nép-<br />

ÉRTÉNY<br />

Irányítószám: 7093 Körzethívószám: 74<br />

A csendes kis falut egy bekötôúton lehet<br />

megközelíteni Nagykónyi, illetve<br />

Koppányszántó felôl. Határában a Kányapatak<br />

felduzzasztásával halastavakat alakítottak<br />

ki.<br />

Mûemlékjellegû barokk temploma<br />

1749-ben épült, s eredeti berendezésének<br />

KOCSOLA<br />

Irányítószám: 7212 Körzethívószám: 74<br />

Folytatva utunkat Dombóvár felé a<br />

61-esen Kocsolára érkezünk. E magyar<br />

és német lakosságú község történetérôl<br />

alig van jelentôsebb írott forrásunk,<br />

1742-ben még Szakcs filiája volt, csak<br />

1753-ban épült egy kis kápolna a falun<br />

kívül. Barokk templomát, ami 1783-ban<br />

épült, Szent Anna tiszteletére szentelték<br />

fel (Plébániahivatal: Kossuth u. 72.) A<br />

hódoltság után pusztán álló település új<br />

lakói a XVIII. század végére erôsödnek<br />

148 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

dalokban. A Tamásitól Igalt, illetve a Balatont<br />

ezen az úton megközelítôk egy figyelmet<br />

vonzó alkotást láthatnak a település<br />

központjában: Paszka Ferenc Szentháromság<br />

címû mozaikképét.<br />

nagyrészét megôrizte. Jó kétszáz esztendôvel<br />

ezelôtt e kis településen algimnázium<br />

mûködött, ez volt Tolnában az elsô magasabb<br />

fokú intézmény a protestáns iskolák<br />

után. (Ma az általános iskolás korú fiatalok<br />

a szomszédos Nagykónyiban szerzik<br />

meg a tudást.)<br />

A község híres szülötte volt Endrôdy<br />

János piarista pap, tanár, író, színháztörténész.<br />

meg annyira, hogy felépítik elsô és legfontosabb<br />

közösségi épületüket. A gazdaságilag<br />

is egyre gyorsabban gyarapodó<br />

lakók ízlését és tehetôsségét jelzi a templom<br />

berendezése is. A kor hangulatát<br />

idézi elénk a jellegzetes barokk oltár,<br />

szószék és a templomi padok sora.<br />

Dombóvár felé haladva a 61-es úton<br />

Kocsola határában egy szépfekvésû tavacskát<br />

pillantunk meg az út mellett, a<br />

Homoki-dûlôben. Az úttól kôhajtásnyira<br />

lévô 1,8 hektáros források táplálta vízben<br />

ponty, amur, süllô, csuka és egyéb<br />

hal él.<br />

UNITERM SZERELÔIPARI ÉS<br />

SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

Iroda: Dombóvár, Árpád utca 24. Tel./fax: 74/465-033<br />

Tevékenységi kör:<br />

Mélyépítôipar<br />

Építôipari szakipar<br />

Építési és épületgépészeti szerelôipar. Közúti teherszállítás


SZAKCS<br />

Irányítószám: 7213 Körzethívószám: 74<br />

A 61-es útról lekanyarodva – Kocsolánál<br />

tábla jelzi – érhetô el a község. A<br />

Koppány és a Kapos közötti vízválasztó<br />

határán fekvô falu a környék egyik jelentôsebb<br />

települése. Rajta keresztül közelíthetô<br />

meg a szomszédos Nak és Lápafô, valamint<br />

Várong is.<br />

Határában kiterjedt római romok,<br />

belterületén pedig X. századi temetô. A sírokban<br />

a magyar köznépre jellemzô honfoglalás-,<br />

illetve Árpád-kori használati tárgyakat<br />

találtak. A környék nyilvánvaló lakottsága<br />

ellenére 1348-ig Szakcs nevét az<br />

írott források nem említik, szerepe csak<br />

ezt követôen nô meg. Fejlôdését nagyban<br />

elôsegítette, hogy területén vezetett át a<br />

Dunántúlt É-D irányban átszelô Veszprém–Pécs,<br />

valamint a K-Ny irányú kereskedelmet<br />

a Duna és Szlavónia között<br />

lebonyolító út.<br />

A késôbbi Eszterházy-birtokon gyorsan<br />

gyarapodó falu a XVIII. század végére<br />

visszanyerte mezôvárosi rangját. Lakosai<br />

között habán kerámiát készítô fazekasok<br />

is voltak.<br />

Római katolikus temploma (Plébániahivatal:<br />

Petôfi u. 15. ,tel: 74/ 485-<br />

294.) gótikus falrészleteket is ôriz, s 1729ben<br />

barokk stílusban építették újjá. A hajó<br />

külsô oldalán ma is látható az egyik barokk<br />

ablak felett a magasabb, egykori gótikus,<br />

csúcsíves záródás. A déli oldalon az<br />

1772-ben elhunyt Szokoli József kompolti<br />

apát, szakcsi esperesplébános befalazott<br />

vörösmárvány sírköve látható. A bejáratnál,<br />

a kórus alatt egy törökkori mosdó-<br />

LÁPAFÔ<br />

Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74<br />

A lápafôi erdôhöz köti halála a XIX.<br />

sz.-ban „világhírûvé lett” betyárt, Sobri<br />

Jóskát, aki „megugrott” a zirci tömlôcbôl.<br />

medencében található a szenteltvíztartó. A<br />

község híres szülöttei között tarthatjuk<br />

számon Mészáros Gyula (1883–1957)<br />

nérpajzkutatót, egyetemi tanárt, aki a Magyar<br />

Nemzeti Múzeum munkatársaként<br />

csuvasok és tatárok között végzett folklórgyûjtést.<br />

„Másféle tudománynak” hódolt a<br />

község szülötte, Tóth Pál József, aki az elsô<br />

világháború után kezdte meg a hírversek<br />

írogatását az akkori kultuszminiszter<br />

engedélyével. 80 km-es körzetben gyalog<br />

járta be a környéket, és vásárban, búcsúban,<br />

nagy községi piacokon, lakodalmakban,<br />

disznótorokon, eljegyzéseken és a<br />

mindig nyitva tartó kocsmákban gyûjtötte<br />

a híreket, amelyeket egylapos formában,<br />

„Szakcs és Vidéki Hírek” címmel önmaga<br />

terjesztett.<br />

Szakcs jó bortermô vidék, s a bortól<br />

dal, zene fakad. Mindig is, most is keresettek<br />

a községi rezesbandák, amelyek<br />

nagy-nagy területet trombitáltak be lakodalmakba<br />

híván a vendégeket. De maradjunk<br />

a bornál. Öreghegyen még mindig<br />

áll az a zsúptetôs présház, ami jelentôs népi<br />

épitészeti emlék és a védett kategóriába<br />

tartozik. Homlokzatán tábla jelzi: mûemlék.<br />

(Tulajdonosa: Miklai Sándor, Szakcs,<br />

Rákóczi u. 85.)<br />

Szakcsot Lápafô felé elhagyva, az úttól<br />

kétszáz méterre csillog a Szentkúti-árok<br />

vizét felfogó kéthektáros horgásztó. A jól<br />

fejlett pontyokat és amúrokat nyáron csemege-,<br />

vagy gyöngykukoricával fogják, a<br />

ponty ôsszel gilisztára kap, a süllôt halszeletekkel,<br />

a kárászt akár kenyérbéllel is horogra<br />

lehet csalni.<br />

Szökött katonákból, futó betyárokból csapatot<br />

szervezett, aztán hol egy számadó<br />

juhászt, hol egy tiszttartót fosztott ki. Miután<br />

Vas, Gyôr és Sopron vármegyékbôl<br />

katonasággal kiszorították, sikertelen volt<br />

ellene a hajsza, mindaddig míg ki nem ra-<br />

A szakcsiakat tökmagosoknak<br />

csúfolták, fennmaradt<br />

ez a népdal szövegváltozatában<br />

is: „Hej, a szakcsi<br />

legények, jaj, de nagyon<br />

szegények. / Pénzér nyúl a<br />

zsebébe, zsebébe, sej, a zsebébe<br />

/ Azt tökmag akad a<br />

kezébe” A tökmagozás<br />

valójában azt jelenti, hogy<br />

az említett magot rézdrótból<br />

készített spirállal veszik<br />

körül, selyemfonállal<br />

átlósan áttekerik s ebbôl<br />

aztán háromágú virágot, és<br />

egyéb diszt készítenek.<br />

Ügyelnek arra, hogy a<br />

piros-fehér-zöld szín<br />

domináljon.<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 149


olta Hunkar Antalt, az 1809-es utolsó<br />

nemesi felkelés ezredesét, Kossuth hû követôjét,<br />

a 48-as fôispánt. A panaszt hallván<br />

a nádor és a király vérdíjat tûzött ki<br />

Sobriékra és a Schwarzenberg ulánus ezredet<br />

is kivezényelték elfogásukra.<br />

A 7 fôre fogyatkozott csapat a lápafôi<br />

erdôben órákig ellenállt, de a haramia pajtásai<br />

megfutamodtak. Sobri egyedül került<br />

szembe Benst Edmund báró ulánus-<br />

VÁRONG<br />

Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74<br />

A somogyi megyehatáron megbúvó<br />

kis falucska mindössze 250 lelket számlál.<br />

Neve a középkori forrásokban „villa<br />

Warang” néven bukkan fel 1138-ban.<br />

Késôbbi történetérôl alig van adatunk,<br />

azt azonban tudjuk, hogy a törökkori felszabadító<br />

hadjáratok után az elpusztult<br />

falut németajkú lakosság építette újjá.<br />

Várongot az elmúlt évtizedek településfejlesztési<br />

koncepciója „szerepkör<br />

nélküli településsé” nyilvánította mielôtt<br />

azonban a megmaradt lakosság elvándorolt<br />

volna, Tancsik József, ma már nyugdíjas<br />

tsz-elnök, újsághirdetéssel szólította<br />

NAK<br />

Irányítószám: 7215 Körzethívószám: 74<br />

A Dombóvártól északra található kisközség<br />

határában a XIII. század elején<br />

templom állott. Mai temploma 1758-ban<br />

épült, Szent Mihály fôangyal tiszteletére<br />

szentelték fel. Filiája Várong.<br />

Bernáth János (1910–1964) szülôfaluja.<br />

Mégis legtöbben Széles Lajost, a gyógyító<br />

fodrászt emlegetik, aki 1919-ben<br />

született. Borbélynak tanult, majd „kitántorgott”<br />

Amerikába. Peruból érkezett ha-<br />

150 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

kapitánnyal. A betyár a tisztre fogta fegyverét,<br />

aztán hirtelen mozdulattal mégis<br />

magát lôtte szíven.<br />

Sobri idealizált alakját többen feldolgozták,<br />

Szigligeti Ede, Fekete Gábor,<br />

Vahot Imre. A Névtelen vár címû regényében<br />

Jókai Sátán Laci alakját mintázta<br />

Sobriról. A nép ajkán megmaradt közülük<br />

való igazságtevônek jószívû szegénylegénynek.<br />

Várongra az ott letelepedni kívánókat.<br />

Lakást, háztáji gazdálkodási lehetôséget<br />

és a szövetkezetben munkát biztosított<br />

nekik. Ezek az emberek az ország keleti<br />

felébôl érkeztek, mintegy nyolcvanan. A<br />

falu hetvenes évekbeli küzdelmérôl szól<br />

Vitézy László Békeidô címû dokumentumfilmje.<br />

A mai csendes, szép környezetben<br />

fekvô faluból könnyen megközelíthetôk<br />

a környékbeli termálfürdôk. Igallal,<br />

Dombóvárral és Tamásival is közvetlen<br />

út köti össze, s a Balaton sincs túl meszsze.<br />

A vendégek fogadására egy panzió<br />

építésével és a tájház berendezésével készülnek.<br />

za 1964-ben, s elôször Nakon telepedett<br />

le. Itt kezdte gyógyítani a maga készítette<br />

„gyógyszerrel” az égési sérüléseket, eredménnyel.<br />

Találmányát megvásárolták és<br />

Naksol néven sejtregenáló szerként, valamint<br />

égések kezelésére használják ma is.<br />

A falu határában, a Szentkúti-árok<br />

völgyében egy 6,3 hektáros horgásztó<br />

várja a helyieket, a környékbelieket és a<br />

vendéghorgászokat. A hívogató horgászvízben<br />

ponty, harcsa, süllô, amur és kárász<br />

tanyázik.


DALMAND<br />

Irányítószám: 7211 Körzethívószám: 74<br />

Ha visszatérünk Tamási–Kocsola felôl<br />

a délnek tartó útra, a 61-es fôútról három<br />

kilométer után kell elfordulnunk<br />

Dalmand felé. Nevét elôször 1138-ban<br />

említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban<br />

többször a somogyi birtokok<br />

között sorolták fel, míg a XV. századtól<br />

következetesen az ozorai uradalomhoz<br />

tartozó Tolna megyei településekkel<br />

együtt említik.<br />

Az egykori mezôváros a hódoltság<br />

után pusztán maradt, a legutóbbi idôben<br />

az egykori nagybirtokok, elsôsorban az<br />

Eszterházy uradalom területén létrejött állami<br />

gazdaság központjaként erôsödött<br />

meg. Ma a Dalmandi Mezôgazdasági Rt.<br />

elsôsorban hibridkukorica termesztésérôl<br />

ismert.<br />

A Dalmand melletti Sütvény valamikor<br />

a ménesérôl volt híres, az egykori gazdasági<br />

út is az istállók mellett visz el.<br />

A Mezôgazdasági Rt. szívesen fogadja<br />

a természetkedvelôket, a pihenni és sportolni<br />

vágyókat az év minden szakában. Kitûnô<br />

sportlovak kerültek ki a sütvényi tenyészetbôl.<br />

Lovasprogramok, lovastúrák,<br />

sétakocsikázás teheti színessé az itt töltött<br />

napokat. Kezdôk, haladók, valamint<br />

edzett lovasok egyaránt megtalálják a tudásuknak<br />

megfelelô terepet. Kitûnôen felszerelt<br />

kemping és apartmanok állnak a<br />

vendégek rendelkezésére.<br />

DDaallmmaannddii MMeezzôôggaazzddaassáággii RRtt..<br />

DDaallmmaanndd,,<br />

TTeell..:: 7744//443399--113333,, 443399--330088<br />

FFaaxx:: 7744//443399--880088,, TTeelleexx:: 1133--339999<br />

Tábla jelzi a közelben lévô 1,4 hektáros<br />

horgásztavat. Az egykori kender-áztatóban<br />

ponty, amur, csuka és kárász él. A<br />

vízparton fôzési lehetôség adódik.<br />

Az év minden szakában vadászati lehetôséget<br />

biztosítanak.<br />

Túra lovaglás<br />

Lovagoltatás<br />

Sétakocsikázás<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 151


A hangulatos belváros<br />

DOMBÓVÁR<br />

Irányítószám: 7200 Körzethívószám: 74<br />

Tolna megye népesség szerint második<br />

legnagyobb városa, megyehatár menti<br />

települése a 22 ezer lakosú Dombóvár.<br />

Dombóvári sétánkat a 611-es út szôlôhegyi<br />

elágazásánál, a város legrégebbi emlékénél<br />

kezdjük.<br />

A középkorban a Dombay-család<br />

kapta meg területét, amely nevét is a birtokosok<br />

váráról nyerte. A Kapos mocsárvilágából<br />

kiemelkedô szigeten épített vá-<br />

T I E G E L<br />

UTAZÁSI IRODA<br />

7200 Dombóvár, Ady u. 9.<br />

Tel/fax: 74/466-222<br />

- nyaraló-, és apartmanközvetítés,<br />

- pénz-, utazási- és eurocsekkváltás,<br />

- ingatlanközvetítás, utazásszervezés.<br />

152 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Vendégeinknek a következô<br />

programokat kínáljuk:<br />

Budapest-, Balaton-, Dél-Dunántúli<br />

kirándulás, Pusztaprogram.<br />

L e g y e n a v e n d é g ü n k !<br />

rat az oklevelek elôször 1313-ban említik.<br />

A család utolsó sarja, Dombay János<br />

örökös nélkül hunyt el. Felesége, Örzse,<br />

Werbôczi István leánya volt, így rá szállt<br />

a dombóvári vár tulajdonjoga. A neves<br />

középkori jogtudós e falak között írta a<br />

Tripartitum, a Hármaskönyv jelentôs részét.<br />

Amikor Tinódi Lantos Sebestyén<br />

1538 körül Dombóvárott tartózkodott, e<br />

helyen vetette papírra „Jáson és Medea”<br />

címû széphistóriáját. A vár hamarosan<br />

török kézre került, s a hódoltság után teljesen<br />

elvesztette jelentôségét, végül lebontották.<br />

Az egyik megmaradt falcsonk<br />

a gólyák kedvelt fészkelôhelye, ezért nevezik<br />

a helyiek „Gólyavárnak”. Talán nehéz<br />

elképzelni, de itt valaha összefüggô,<br />

dombtól-dombig terjedô mocsár húzódott.<br />

A XVIII. sz. második felében épülô<br />

templom (Plébániahivatal: Arany János<br />

tér 18. tel: 74/465-743.) körül kezd kialakulni<br />

a központi településforma, ami<br />

azonban nem fejlôdhet ki, mert a terület<br />

új birtokosa, Eszterházy Pál és utódai a<br />

Templom tértôl északnyugatra egyetlen<br />

nagy hosszan elnyúló tömbben építik fel<br />

az uradalom központi irányításához<br />

szükséges házakat. Így a mai Erzsébet, illetve<br />

Szabadság utca mentén országúti<br />

település alakult ki, majd ennek a legszélén,<br />

a mai Rákóczi utca vonalában új országút.<br />

Az igazi változás akkor következett<br />

be a városlakók életében, amikor<br />

G u T e R e i s e<br />

H e i l b a d D o m b ó v á r - G u n a r a s<br />

U n g a r n<br />

7200 Dombóvár-Gunaras<br />

Hableány u. 5. Tel.: 74/461-025


1872-ben megépült a vasút, s egyre nagyobb<br />

jelentôségû csomóponttá vált a<br />

város.<br />

Ha elindulunk a Gólyavártól a<br />

Dombóvár-alsó vasútállomást érintve a<br />

vasutas lakóházak mellett haladunk el,<br />

majd az egykori zsinagóga és mellette az<br />

emlékmû, a második világháborúban elpusztított<br />

zsidók (közel ezren voltak<br />

dombóváriak) mementója látható. Ha<br />

felérünk az Arany János térre, a neoklasszicista<br />

jellegû volt Korona Szállót és a<br />

hasonló stílusú Szentháromság-szobrot<br />

látjuk.<br />

Mögötte a római katolikus templom<br />

áll, régi része, a várnegyed kápolnája igen<br />

egyszerû barokkos homlokzattal. A<br />

templom mai alakjában „köszönhetôen”<br />

a többszöri hozzáépítésnek, jellegtelenné<br />

vált. Meg kell említenünk két, Kismartonból<br />

származó értékes barokk oltárát, a<br />

kegyuraság, az Eszterházy család ajándékát<br />

és a barokk jellegû szószéket.<br />

Dombóvár belsô épületeire, így az<br />

Arany János térre és közvetlen környékére<br />

a neoklasszicizmus a jellemzô. Ne<br />

várjunk olyan épületet, amely teljes egészében<br />

egységesen mutat fel valamilyen<br />

stílusjegyet. Ha itt járunk tegyünk egy<br />

kitérôt innen a Béke parkba, az egykori<br />

Sziget-erdôbe, ami szintén a Kapos árterébôl<br />

kiemelkedô sziget. Az erdô ma már<br />

a múlté, de még találhatunk néhány vastagtörzsû<br />

ôsfát.<br />

MUSKÁTLI VENDÉGLÔ<br />

Étterem–Restaurant<br />

Szeretettel várom kedves vendégeimet<br />

éttermemben. Vállalok családi<br />

és csoportos rendezvényeket is.<br />

Bánfalvi Imre<br />

Dombóvár, Gábor Béla u. 1.<br />

(Újdombóváron a Fatelítô mellett)<br />

Telefon: 74/466-672<br />

Nyitva mindennap 12 órától 22 óráig.<br />

Az egykori várárok jól felismerhetô.<br />

Jelenleg is folyik a szigeterdôi vártorony<br />

feltárása, mely valószínüleg XI–XII. századi<br />

eltemetett rom. A mai túrista figyelmét<br />

inkább Horvay János Kossuth-szoborcsoportjának<br />

alakjai ragadják meg. Az<br />

alkotó a forradalom és szabadságharc tragikus<br />

bukását faragta meg, megörökítve<br />

az elsô független felelôs magyar kormány<br />

minisztereit. A kompozíció érdekessége,<br />

hogy az alakok más-más kertészeti<br />

környezetben kaptak helyet, így enyhül a<br />

tragikus hatás. A szoborcsoport eredetileg<br />

1952-ig Budapesten volt az Országház<br />

bejárata elôtt, a Kossuth téren, ahonnan<br />

kivitték a Kerepesi temetôbe, majd<br />

felajánlották: viheti, majdnem ingyen,<br />

akinek kell. A szállítási díj 116.000 Ft<br />

volt. A 23 m-es szoborcsoport évekig hevert<br />

Dombóváron a Hunyadi téren, mivel<br />

ott akarták elhelyezni elôször. 1972ben<br />

helyreállították, s így került mai helyére.<br />

Ha visszatérünk az Arany János térre<br />

és utunkat a Szabadság utcában folytatjuk,<br />

akkor több, hamarosan helyi védettség<br />

alá kerülô épületek – a 4., 6., 8., 12.,<br />

14., 16., 18., 21. számú ház elôtt sétálhatunk<br />

végig. A széles Szabadság utca alatt<br />

kanyarodik a Kossuth Lajos utca, melynek<br />

házai a századfordulón élt családok<br />

jobb életszinvonalára utalnak. E házak<br />

egyikén helyezték el Weszeli Károly költô<br />

emlékét ôrzô táblát.<br />

A gólyavár<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 153


Kossuth - szoborcsoport<br />

A Hunyadi téren láthatjuk Illyés kopjafáját,<br />

(a Hunyadi téri Illyés házat lebontották<br />

már), nem messze tôle az ugyancsak<br />

helyi védettség alá esô mozit és a tér<br />

másik végén a bíróságot (Hunyadi tér<br />

33.).<br />

Amennyiben az Erzsébet utcát választjuk<br />

útirányul az Arany János térrôl<br />

indulva, akkor a szakközépiskola, volt<br />

orsolyarendi zárda, elôtt haladunk el, nem<br />

COUNTRY HALL<br />

Nyitva: 7–23.3o-ig.<br />

Péntek–Szombat:<br />

22–o3-ig.<br />

DISCO<br />

Dombóváron a Kapos híd mellett<br />

a 61-es út mentén.<br />

154 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

sokkal utána a második községháza következik.<br />

Itt lakott gimnazista korában Illyés<br />

Gyula a nagybátyjánál. Utunk során<br />

Szepessy László költô emléktáblája és a<br />

Szent Flórián szobor elôtt megyünk el. A<br />

kertvárosban a geometrikus települési rendet<br />

fedezhetjük fel, különbözô megoldással<br />

épített családi és tömblakásos házakat<br />

találunk. A Dália utca 25-ben megtekinthetjük<br />

a Fekete István gyûjteményt, Bodó<br />

Imre munkálkodásának eredményeként.<br />

A városközpontba a Rákóczi és a Teleki<br />

utcán térünk vissza. Itt látjuk a Mûvelôdési<br />

Házat (Hunyadi tér 25.), elôtte<br />

Samu Géza Pogány istennô szobra fogadja<br />

a nézelôdôt. A Dombó Pál és a Bezerédj<br />

utcán át megyünk az Illyés Gyula Gimnázium<br />

elé (Bajcsy Zsilinszky u. 2.). Utunkat<br />

megszakítjuk a Dombóvári Galériánál,<br />

s hétköznap megtekinthetjük az idôszaki<br />

kiállítások valamelyikét.<br />

Helyi védettség alatt álló épületekkel<br />

találkozhatunk a volt polgári fiúiskola, az<br />

evangélikus templom, a gimnázium, református<br />

templom, a Mária-lak, a Dôry<br />

kastély elôtt elhaladva. A gimnáziumhoz<br />

közeli Jókai u. 13 sz., a Pál-ház, éppúgy<br />

védelem alá került, mint a vasútállomás<br />

két irányítótornya. Az ipari emlékek mellett,<br />

építészeti értéket képviselnek, a valaha<br />

Kós Károly tervezôirodája által megálmodott<br />

szolgálati lakások. Újdombóvárra<br />

értünk, ami jellegzetes munkástelepülésként<br />

jött létre, fôleg vasutasok számára.


A Fôutcán védett gesztenyesor lombkoronája<br />

alatt sétálhatunk, ide csatlakoznak<br />

derékszögben a mellékutcák. A kórház<br />

(Kórház u. 39.) elôtt elhaladva a 61-es<br />

útra érünk ki, itt már az ipari negyed fogad<br />

bennünket.<br />

Dombóvár hagyományos nyári programja<br />

a Dombóvári Napok rendezvénysorozata,<br />

benne a Kapos Fesztivál és a<br />

Dombó Expo Kiállítás és Vásár. Az augusztus<br />

20-i Gunaras Kupa város kosárlabda<br />

híveinek szerez örömöt.<br />

Dombóvártól északra, Tamási felé haladva,<br />

a hôgyészi elágazás után fedezheti<br />

fel az utazó a konda-völgyi horgásztavat,<br />

amit Tüskei-tónak is neveznek. A 45 hektáros<br />

vadregényes tórendszer a helyi Városi<br />

Horgász Egyesület kezelésében van és<br />

kapitális halairól neveztes. Vadvízországban<br />

szép pontyok és süllôk, hatalmas harcsák,<br />

szemrevaló csukák, termetes amurok<br />

késztetik erôfeszítésre a horgászokat, a kárász<br />

és a keszegnépség pedig a reflexeket és<br />

az ügyességet teszi próbára. Stégrôl, partról<br />

és bérelhetô csónakból lehet horgászni<br />

DOMBÓVÁR-GUNARAS<br />

Dombóvártól alig öt kilométerre fekszik<br />

Gunaras, a strand és gyógyfürdôjérôl<br />

nevezetes településrész. A Balatontól 70,<br />

Pécstôl 45 km-re fekszik. Különös értéke<br />

az alkálihidrogénkarbonátos hévíz<br />

Tüskésben, s az egyesület tanyaházában.<br />

A vízparton vásárolhatunk napijegyet. A<br />

tóparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség<br />

van, lakókocsival is parkolhatnak.<br />

(55°C), amelynek fluorid tartalma is jelentôs.<br />

Kiválóan alkalmas minden mozgásszervi<br />

betegség, gyomor-, bél- és epebáltalmak,<br />

nôgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek<br />

kezelésére. Eredményesen alkalmazható<br />

bizonyos légzôszervi, szív-, és<br />

516.sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZô INTÉZET<br />

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA<br />

7200 Dombóvár, Népköztársaság u. 21. Tel.: 74/465-725, 466-725, 466-732<br />

Az iskola szakmunkás tagozaton:<br />

- vasas, építômester, közlekedésgépszerelô,<br />

- villamosipari, könnyûipari szakmákban;<br />

- szakközépiskolai tagozaton, világbanki osztályokban:<br />

- gépész-elektronika, humán (eü.) szakmákban;<br />

- szakmunkások szakközépiskolájában:<br />

- két éves intenzív tagozaton<br />

fogad tanulókat az ország egész területérôl.<br />

Nyergesi parkerdô és<br />

horgász tó<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 155


Gunaras fürdô<br />

1023 Budapest, Bécsi út 3–5., Telefon: 326 3884, Telefax: 326 3887<br />

7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., Telefon: 74/419 733, Telefax: 419 978<br />

érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a<br />

bôrgyógyászat területén. A termálvizet a<br />

gyógy- és termálfürdôben hasznosítják.<br />

A 4 hektáros parkosított területen egy<br />

úszó- egy strand, két gyerek- és két gyógyvizes<br />

medence áll a vendégek rendelkezésére.<br />

A gyógyászati részleg egész évben<br />

üzemel, a strand május 1-jével nyit és<br />

szeptember 15-én zár. Dombóvárról Gunarasra<br />

az óránként közlekedô helyijáratokkal<br />

lehet eljutni a Hunyadi térrôl, illetve<br />

a fürdô elôl. Gunaras gyógyulásra,<br />

pihenésre, kikapcsolódásra egyformán alkalmas.<br />

Az üdülôtelepen 660 egyedi nyaraló,<br />

84 egységes társasüdülô, 17 vállalati<br />

üdülô 500 személyes camping várja a vendégeket.<br />

Dombóvár-Szôlôhegy<br />

Dombóvár után Pécs felé haladva a<br />

61-es úton az elsô leágazás jobbra a<br />

nyergesi parkerdôbe vezet (mindig a<br />

Nyerges csárda táblát kell követni). Az<br />

erdô, illetve szôlôk övezte völgyben források<br />

vizét fogadja be a festôi szépségû<br />

nyergesi parkerdôben az intenzív telepítésû<br />

horgásztó, amiben ponty, amur,<br />

süllô, busa, törpeharcsa, kárász és keszegféle<br />

él.<br />

A legnagyobb vízmélység 3,6 m, az<br />

átlagmélység 1,5 méter és stégekrôl, valamint<br />

partról lehet horgászni.<br />

Kiváló hétvégi túraprogram lehet<br />

egy kellemes séta a szépen gondozott<br />

szôlôk között a Szent Anna-kápolnához<br />

és forráshoz.


KAPOSPULA<br />

Irányítószám: 7251 Körzethívószám: 74<br />

Dombóvárral szinte egybeépült,<br />

szomszédos település a 61-es fôút men-<br />

ATTALA<br />

Irányítószám: 7252 Körzethívószám: 74<br />

Pulától kôhajitásnyira, a somogyi<br />

megyehatáron fekvô községet 930-an<br />

lakják. Barokk Nepomuki Szent János<br />

szobrát 1793-ban állították, római katolikus<br />

templomát 1867-ben építették. A<br />

plébánia létezésérôl 1722-tôl vannak<br />

KAPOSSZEKCSÔ<br />

Irányítószám: 7361 Körzethívószám: 74<br />

Az Észak-Zselic szélén, Dombóvártól<br />

délre esô községet, a 61-es úton érjük<br />

JÁGÓNAK<br />

Irányítószám: 7362 Körzethívószám: 74<br />

Az Észak-Zselichez tartozó Jágónak<br />

CSIKÓSTÖTTÖS<br />

Irányítószám: 7341 Körzethívószám: 74<br />

A Tolna megyében található három<br />

észak-zselici község közül a legészakabbra<br />

DÖBRÖKÖZ<br />

Irányítószám: 7228 Körzethívószám: 74<br />

A megyehatár menti körjárat után<br />

Dombóvár–Szekszárd irányában folytatjuk<br />

ismerkedésünket a megyével. A 61-es<br />

útról Hôgyész–Szekszárd felé térünk le és<br />

Gunaras mellett elhaladva négy kilométer<br />

után Döbröközre érünk.<br />

tén fekszik. Római katolikus templomát,<br />

mely a 18. században barokk stílusban<br />

épült (Béke tér). Szent Péter és Pál tiszteletére<br />

szentelték fel.<br />

adatok. Attalához tartozik Hetény,<br />

Kapospula, Szentiván, Csoma és Szabadi.<br />

(Ez utóbbi három Somogy megyei<br />

település.)<br />

A település életében jelentôs eredmény<br />

a hagyományt ápoló augusztusi aratónapi<br />

felvonulás, jelentôs a Szent<br />

Vendel-napi búcsú október 20-án.<br />

el. Barokk katolikus temploma (Táncsics<br />

M. u.) Szent Erzsébet oltalmában<br />

1789-ben, klasszicizáló evangélikus<br />

temploma pedig 1886-ban épült.<br />

csendes, jó levegôjû község. A kaposszekcsôi<br />

lelkészség filiája. Iskolakápolnáját<br />

Szent István tiszteletére szentelték fel.<br />

fekvô település, lakosainak száma mindössze<br />

ezer fô. A középkorban a távoli, a<br />

mai Harc melletti Anyavár birtokai közé<br />

tartozott. Neve oklevélben elôször 1510ben<br />

fordul elô.<br />

Aki vonattal érkezik, vagy érinti a település<br />

határát valószínûleg találgatja, mi<br />

lehet a sínpárokat hosszan kísérô égbemeredô<br />

falcsonkok, romok magyarázata.<br />

Nos, Döbrököz vára állt itt, melyet a XVI.<br />

század elsô felében Werbôczi István, a<br />

Tripartium (jogi szokásaink elsô írásbafoglalása)<br />

megalkotója uralta. A várban<br />

ekkor 800 katona volt, ami a szomszédos<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 159


Dombó váránál is jelentôsebb erôdítményre<br />

utal. Úgy tûnik, Werbôczi hiába<br />

kért segítséget Várallyai Szaniszló pécsi<br />

püspöktôl, majd magától Ferdinánd királytól,<br />

Ahmed török serege elfoglalta a<br />

várat. Arra, hogy mikor esett el a vár, csak<br />

következtetni tudunk forrásainkból. Csak<br />

valószínûsíteni lehet, hogy Simontornyához<br />

és Ozorához hasonlóan az 1543–44.<br />

év tavaszi hadjárata során került a török<br />

kezére Döbrököz is.<br />

Az egykori mezôvárosból és erôdítménybôl<br />

mára jószerivel csak a romok<br />

maradtak.<br />

Megcsodálhatjuk viszont a község római<br />

katolius temlomát, 1900-tól 1902-ig<br />

KURD<br />

Irányítószám: 7226 Körzethívószám: 74<br />

A Kapos menti erdôkben megbúvó,<br />

1160 lelket számláló községnek elsôsorban<br />

barokk, 1763-ban épített katolikus<br />

temploma érdemel figyelmet (Plébániahivatal:<br />

Petôfi u. 12.), díszes oltárát Fischer<br />

Johann Martin szobrász 1775–1776-ban<br />

eredetileg a pécsi székesegyház számára<br />

készítette.<br />

Ugyanitt található Zichy Mihály festô,<br />

grafikus Szent Anna címû oltárképe is,<br />

amelyet 16 ezer pengôre becsültek egykoron.<br />

A templomot Szent Lôrinc tiszteletére<br />

szentelték fel.<br />

160 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

épült Páhy István hagyatékából (Plébániahivatal:<br />

Páhy u. 1. ,tel: 74/ 435-245). A<br />

tervezô Schulek Imre pécsi építész, a szentély<br />

freskóját 1963-ban Mór József, a diadalívet<br />

Újváry Lajos festette. A fôoltár carrarai<br />

márványból, bronzajtós szentségházzal<br />

készült, színes ablakát Palkó Jószef alkotta<br />

1912-ben. Orgonája 1902-bôl való<br />

és pécsi mester Angster József munkája A<br />

Betlehem szoborcsoport Európa-hírû,<br />

Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása. A<br />

templomot Szent Imre tiszteletére szentelték<br />

fel.<br />

A települést hétvégeken sokan keresik<br />

fel, a döbröközi határban lévô telkeik,<br />

hétvégi házaik, szôlôhegyi pincéik miatt.<br />

Az aprócska település híres szülötte<br />

volt Sebestyén Géza színész, 1924-tôl a<br />

pesti Városi Színház igazgatója. Itt szolgálta<br />

egyházát és alkotta remek faragásait<br />

Eôri Szabó Dezsô, akinek a munkáit<br />

szerte a világban megtalálhatjuk. Kurdon<br />

a házasságkötô terem asztala ôrzi<br />

kezenyomát a polgármesteri hivatalban.<br />

(Petôfi S. u. 11.)<br />

Hagyomány a településen a szeptember<br />

elsô hétvégéjén zajló szüreti felvonulás<br />

és bál. Augusztus végén a kurdi<br />

lovasnapok keretében fogathajtó versennyel,<br />

egész napos rendezvénnyel mutatkozik<br />

be a település az idelátogató<br />

vendégeknek.<br />

V I D A - F I V É R E K<br />

A u t ó b o n t ó , A u t ó k e r e s k e d é s<br />

A u t ó m e n t é s : 0 6 - 6 0 / 3 6 8 - 8 7 1<br />

VIDA KFT.<br />

Ivanich Antal u. 47.<br />

Tel.: 466-817<br />

Telephely: 7200 Dombóvár, Kórház út 1.<br />

Telefon: 74/466-817<br />

Rádiótelefon: 06-20/425-096<br />

Tevékenységi kör:<br />

Lakatosipari termékek gyártása, szerelése, valamint gépi lemezvágás, darabolás,<br />

élhajlítás és préselési munkák, gépi forgácsoló munkák, esztergályos, marós, köszörûs, autóbontó<br />

és kereskedés (keleti és nyugati gépkocsik).


GYULAJ<br />

Irányítószám: 7227 Körzethívószám: 74<br />

Kurd központjából kanyarodunk le<br />

a túlzás nélkül állíthatjuk, világhírû<br />

Gyulajra. Nevét nem az 1160 lélekszámú<br />

aprócska falu nevezetességének köszönheti,<br />

hanem vadrezervátumának.<br />

Valaha két részbôl állt. Gyulán, melyet<br />

az oklevelek már 1357-ben is említenek,<br />

laktak a magyarok, Jováncán pedig a<br />

rácok, ahogy errefelé a török hódoltság<br />

után itt maradt görögkeleti vallású délszlávokat<br />

hívták. A kettô összevonásából<br />

alakult ki a község ma használt elnevezése:<br />

Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerûséggel<br />

határozzák meg, pontosan meddig is<br />

tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig<br />

Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”.<br />

Kevesen gondolnák, hogy ebben a humorosnak<br />

tûnô megfogalmazásban fontos<br />

népi tapasztalat bújik meg: a két eltérô népességû<br />

település gyulai részén a mezôgazdasági<br />

termeléssel, szôlôtermesztéssel foglakozó<br />

magyarok, Jováncán pedig a kevésbé<br />

letelepült életmódot folytató állatartó<br />

rácok közötti életmódbeli különbség lényegét<br />

fogalmazták meg így.<br />

A lakosok egy részének kenyeret adó<br />

erdôben Európa leghíresebb dámvad-állománya<br />

él.<br />

A községben született Bazsonyi Arany<br />

festômûvész képei a táj szépségeibe, a<br />

helytörténeti gyûjtemény történeti, néprajzi<br />

anyagába ad bepillantást (a faluházban<br />

látható). 1334-ben GULAY néven<br />

Gyulaj önálló plébánia volt, 1730-ig csak<br />

imaházzal rendelkezett, majd a plébánia<br />

megalakulása után 1733-tól már egyszerû<br />

kis templom volt. Barokk római katolikus<br />

temploma (a falu központjában, a felsô iskola<br />

mellett áll) 1752-ben épült. A templomot<br />

Jézus mennybemenetele tiszteletére<br />

szentelték fel. Az egykor szebb napokat<br />

megélt, ma „zsákutca” községbôl Tamásit a<br />

zárt vadrezervátumon keresztül nem, csak<br />

nagy-nagy kerülôvel közelíthetik meg.<br />

A faluból a Magyar utcán kell végigmennünk,<br />

hogy a gyulaji erdôhöz érkezzünk.<br />

(A vadrezervátum megközelíthetô<br />

Szekszárd illetve Tamási felôl a 65-ös útról<br />

a vasúti sorompó után letérve az elsô,<br />

Hársfa utcán át.)<br />

A községtôl északra, a Koppány-menti<br />

Tamásitól délre elterülô erdôség 7800<br />

hektáros dámrezervátum. Azt írják róla a<br />

krónikák,hogy a múlt században itt volt<br />

Magyarország legnagyobb vadaskertje,<br />

25.000 hold, sok helyen magas kôfallal<br />

bekerítve, ugyanúgy, mint Fertôdön, a<br />

másik Eszterházy-birtokon. A világhírû<br />

tamási vadászatokon 10-12000 hajtóval<br />

terelték a vadat a fôúri és fejedelmi vendégek<br />

elé, s volt úgy, hogy 1000-nél is több<br />

nagyvadat, szarvast, ôzet, vaddisznôt lôttek.<br />

Nos ami a Gyulaji Rezervátumot illeti,<br />

elmondhatjuk, hogy a 7800 hektár<br />

terület 90 százaléka erdô, annak kétharmada<br />

tölgy. Megtalálható a kocsányos és a<br />

kocsánytalan tölgy, és a Pári fölötti határrészben<br />

a szép levelû és koronájú, hazánkban<br />

ritka magyar tölgy is, de a cser, a gyer-<br />

Pihenô dám<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 161


tyán, a fenyô, a hárs, a feketedió meg a nyár<br />

is erdôalkotó.<br />

A terület gazdája, a Tamási Erdészet<br />

évente 50 ezer köbméter fát termel ki, az<br />

erdôfelújítást pedig 120 hektáron végzi el.<br />

A tavasz érkeztét a sárgavirágú gyûrûs som<br />

jelzi, gyümölcsébôl készitették korábban a<br />

hires Barcogó névre keresztelt pálinkát, de<br />

jelez a tavaszi hérics, az illatos hunyor,<br />

meg az erdôk alján bôven termô, másutt<br />

nem található Csapody-sáfrány (Crocus<br />

hauffelianus v. Csapodyae), amit Csapody<br />

Vera híres botanikusról neveztek el.<br />

Ibolyalila szônyegei pompás látványt<br />

nyújtanak.<br />

A „repülôsök” seregébôl kiemelkedik<br />

a két pár rétisas, a három pár fekete holló,<br />

de nyáron megjelenik a fekete gólya meg<br />

a kócsag és kétszer költött már az óbirodi<br />

horgásztónál a törpe gém. A löszfalakban<br />

gyurgyalagtelepek vannak, s az egerészölyv<br />

is rendszeresen pásztázza a maga számára<br />

birtokolt területet. Mégsem elsôsorban<br />

madárvilágáról nevezetes Gyulaj, hanem<br />

a az ezres nagyságrendû dámvadjairól.<br />

A bekerített területen 1971-ben<br />

alakították ki a az egyre növekvô vadkárt<br />

megelôzendô hófehér, koromfekete és<br />

pettyes dám él zavartalanul. A dám, mint<br />

ahogy azt Fehér István, a Tamási Erdészet<br />

vezetôje és Holló György gyulaji fôvadász<br />

elmeséli, már a jégkorszak elôtt élt, az Európai<br />

dámot a rómaiak telepítették be.<br />

Gyulajra az 1400-as években került vissza,<br />

a másik, két történelmi élôhelyére, Pusz-<br />

,,GYULAJ" Erdészeti és Vadászati<br />

Részvénytársaság<br />

7090 Tamási, Szabadság u. 27.<br />

Tel.: 74/471-111, 471-000,<br />

471-959, 471-708<br />

Fax: 74/473-985<br />

Erdôgazdálkodás, vadászat,<br />

horgászat-pihenés<br />

162 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

tavacsra, illetve Sarkadra pedig az 1500-as<br />

évek végén. Az elsô dámtrófearekord bíráltat<br />

1923-ban volt, s az aranyérmet gyulaji<br />

eredménnyel érték el. Azóta négy világelsôséget<br />

tudnak magukénak, legutóbb<br />

1971-ben kerültek az élre. Nemes és nagy<br />

vetélkedés folyik az úgynevezett dámtulajdonos<br />

területeken a világelsôségért, a kék<br />

szalagért, amiben Gyulaj sem marad le.<br />

Igazolja ezt az is egyebek mellett, hogy<br />

nemrégiben találtak olyan hullott agancsot,<br />

aminek a súlya 2,4 kiló, s ebbôl a vadász<br />

arra következtet, hogy a tulajdonosa<br />

most legalább öt kiló fölötti trófeát visel.<br />

Az erdô másik vadjából, a vaddisznóból<br />

több száz kerül évente terítékre, s<br />

ennek nyolcvan százaléka hajtásokban<br />

esik. A jó színvonalú vadgazdálkodást bizonyítja,<br />

hogy 1993-ban a magyar rekordot,<br />

az év kanját Gyulajon lôtték. A dámállomány<br />

körülbelül tizedét teszi ki a gímszarvas,<br />

ami vadásznyelven fogalmazva jó<br />

közepes színvonalú és nagyságú trófeát ad.<br />

ôz a rezervátumban nincs, de külsô mezôgazdasági<br />

területeken lehetôség van a vadászására.<br />

Az erdô egyik legszebb völgyében,<br />

a már emlitett Óbirodon kínálja magát<br />

és halát két csodaszép horgásztó, amihez<br />

horgásztanya és stégek tartoznak. Az<br />

intenzív vizeket bejelentkezés után lehet<br />

kipróbálni, és jó eredménnyel lehet távozni.<br />

Gyulaj zárt, üzemi terület. Kedvelt a<br />

német, az osztrák és kismértékben a nyugat-európai,<br />

valamint most már a hazai<br />

vadászok körében is. A nem szálloda jel-<br />

TAMÁSI


leggel mûködô vadászházakban, I. osztályú<br />

szobákban, illetve apartmannban helyezik<br />

el a vendégeket, s a vadásztatási<br />

eredményesség 99 százalékos. Szezonban<br />

CSIBRÁK<br />

Irányítószám: 7225 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnai–Hegyhát délnyugati szélén<br />

található kis település csendesen húzódik<br />

DÚZS<br />

Irányítószám: 7224 Körzethívószám: 74<br />

Csibráktól 5 kilométerre fekszik, a<br />

Kapos-völgyében Dúzs. A hódoltság után<br />

sokáig, még az 1730-as években is lakatlan,<br />

csak a következô évtizedben telepítik<br />

be németekkel.<br />

A valaha a községhez, ma Hôgyészhez<br />

tartozó dúzsi erdôben termett, a II. világháború<br />

elôtt, a leghíresebb magyar trófea.<br />

Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hô-<br />

csak vadászokat fogadnak, szezonon kívül<br />

viszont elôzetes bejelentkezés alapján csoportoknak<br />

is lehetôséget biztosítva az erdô<br />

megismerésére.<br />

meg a Kapos-völgyében. A XVIII. században<br />

magyar lakosságú, majd a megye más<br />

falvaiból frank telepesekkel gyarapodó falu<br />

fölötti dombokon vadban gazdag erdôk<br />

vannak.<br />

gyészi birtokos veje 1929 ôszén ejtette el a<br />

rendkívüli terpesztése miatt „magyar<br />

ökör”-nek elkeresztelt szarvast. A több<br />

nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg<br />

tömegû, 214 Nadler pontot érô trófeát<br />

ma a Természettudományi Múzeum ôrzi.<br />

Ez a híres agancs azonban még nem is legnagyobb,<br />

hiszen lôttek már itt 13,05 kg<br />

tömegû, 220 Nadler pontot érô, sôt<br />

13,50 kg-os trófeát is.<br />

A nagyvadakban bôvelkedô erdôségek<br />

jelentik a falu megélhetésének egyik legbiztosabb<br />

forrását.<br />

Akadály és tereplovaglás a<br />

Gyulaji Rezervátumban<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 163

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!