A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
mintegy 40 íves kötetet, illetve kutatástörténeti/tudománytörténeti tárgyú írásaiból Elımunkálatok a magyar etnográfia kutatástörténetéhez címmel 35 íves kötetet állított össze. A Történeti Néprajzi Osztály munkatársai által végzett egyháztörténeti forrásokat feltáró, közreadó és elemzı kutatások eredményeként elkészült 5,5 ív terjedelemben a „Visitatio Canonica”– Válogatás az Esztergomi Prímási Levéltár egyházlátogatásaiból kiadvány fordítása. Az osztály egyik tudományos munkatársának 2010-ben több elemzı tanulmánya jelent meg az egyház és közösség, az egyházi irányítás és fegyelmezés, a nyilvános vallásgyakorlat egyházi kontrollja a kora újkorban témakörben a Küküllıi Református Egyházmegye iratainak tükrében. A református felekezeti identitás és közösségi emlékezet tematikában ketten is végeznek jelentıs publikációt eredményezı kutatásokat az MTA NKI-ben. A Történeti Néprajzi Osztály munkatársai közül az elmúlt években többen elérték a nyugdíjkorhatárt, ezért 2010-ben az intézet fiatal kutatatói pályázatát történeti néprajzi témában írta ki. A három évre felvett ösztöndíjas a magyarországi kerékgyártó háziipar és mesterség múltját kutatja. Levéltári források alapján elemzi a kerékgyártó céhek, ipartársulatok és ipartestületek mőködését, vizsgálja a kerékgyártó mesterség eszközkészletét, termékeit és ezek változását a 19–20. században. 20. századi források és interjúk alapján a mesterség megszőnésének folyamatát vázolja föl. Társadalomnéprajzi változásvizsgálatok földrajzilag és típusaiban eltérı helyi közösségekben Az intézet Társadalomnéprajzi Osztályának kutatói különbözı, földrajzilag és típusaiban eltérı helyi társadalmakban elemzik az egyén és a helyi közösség élet- és alkalmazkodási stratégiáit, a közösségszervezıdés új formáit, a lokális és etnikai identitás kérdéseit, a helyi politika és a hatalom viszonyát. A társadalmi átalakulás következtében a kutatóintézet kiemelten kezeli a városnéprajzi, a roma és a generációk helyzetét felmérı kutatásokat. A 20– 21. század fordulójának demográfiai folyamatai, a népesség korösszetételének változása, a várható életkor kitolódása, az idıskorúak számának növekedése kiemelten szükségessé teszi a nemzedékek egymás közötti viszonyának, az öregek társadalomban elfoglalt helyének, kapcsolatrendszerének vizsgálatát, az idısgondozás családi és intézményes modelljeinek kutatását, többek között a migránsok szerepének feltárását az öregek szociális ellátó rendszerében. Az öregek társadalomnéprajzi vizsgálatának témakörében tárgyévben monográfia jelent meg az intézet kutatójának tollából. A Társadalomnéprajzi Osztály egyik munkatársának Tárgyi kultúra, etnikai identitás és a különbség politikája az erdélyi gábor romák között OTKA-kutatásának célja az erdélyi gábor romák presztízstárgy-gazdaságával kapcsolatos antropológiai terepmunka győjtési tapasztalatainak értelmezése tanulmányok formájában, 2012-re, a futamidı végére pedig tematikus monográfia készítése a témában. A kutatás eredményeként hosszabb angol nyelvő tanulmány jelent meg az impakt faktoros Research in Economic Anthropology 30., The economics of religion: Anthropological appraisals címő kötetében a gábor roma presztízstárgy-brókerek tevékenységérıl, illetve azoknak a körülményeknek a bemutatásával, amelyek a presztízstárgy-tranzakciókat bazár-jellegő ügyletekké teszik. Az intézet kiemelten fontos kutatási területnek tekinti a 20. század második felében a szocializmus gazdasági-társadalmi viszonyai között, majd a rendszerváltozás és az európai 78
uniós csatlakozás nyomán lezajló folyamatok bemutatását, hatásuk értelmezı elemzését. A Társadalomnéprajzi Osztály egyik fiatal ösztöndíjasa a paraszti társadalom 1945 utáni életformaváltásának mikrotörténeti elemzését végzi választott terepén. Az osztály másik fiatal kutatójának intenzív terepmunkája a gyimesiek ökológiai tudásának, növényzetismeretének, a hagyományos helyi tájhasználat feltárását szolgálja, illetve az EU-csatlakozás nyomán jelentkezı újfajta szabályozások, követelmények hatását követi nyomon a hagyományos tájhasználat átalakulásában, a gyimesi tejtermelı gazdálkodás, a kaszáló- és legelıkezelés változásában. A kutatóintézet fontosnak tartja a nagyvárosi életmód, a városi kultúra kutatását. Az MTA kutatói foglalkozni kívánnak az elszegényedés veszélyeivel a társadalmi peremhelyzetbe jutottak körében végzett néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokkal, esetlegesen együttmőködve az Országos Rendır-fıkapitánysággal, amit az MTA fıosztályi szinten üdvözölt, szorgalmazott. 2010-ben az ORFK és az MTA néhány intézetének képviselıi, köztük az MTA NKI kutatóinak részvételével megbeszéléseket tartottak, hogy kidolgozzák az együttmőködés lehetséges területeit, de a választások és az azt követı változó helyzet megakadályozta, az ORFK érdemben foglalkozni tudjon a kutatói felvetésekkel, javaslatokkal. Az MTA NKI Útkeresztezıdések. A városnéprajzi kutatások újabb eredményei címmel 2010ben konferenciát szervezett, 3 intézeti elıadó részvételével, akik városi mikroközösségek körében végeznek néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokat. A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat OTKA-kutatásba az intézet fımunkatársa az angyalföldi OTI-telep társadalomnéprajzi vizsgálatával kapcsolódott be. Két kutató is Pesterzsébet mikroközösségeiben végez terepmunkát. Egyikük a társadalmi mobilitás modelljeit vizsgálja egyéni és családi életutak elemzésén keresztül, illetve a különbözı kulturális hátterő és értékrendő csoportok, civil szervezıdések integrációs lehetıségeit, beágyazottságukat a helyi társadalomban több idımetszetben. Az intézet Etnológiai Mőhely sorozatában Textilipari munkásság Dél-Pesten a 20. században címmel tartott kutatási beszámolót. Másikuk a jelenkori városnéprajzi kutatások keretén belül a városi táplálkozást kutatja egy pesterzsébeti lakókörnyezetben. Célja az ünnepi és hétköznapi étkezési szokások felmérésével, a táplálkozás objektív, jól körülhatárolható kérdéseinek a segítségével a városi szegénység, az elszegényedési folyamat hátterének feltérképezése, a táplálkozás és az értékrend alakulásának bemutatása a történeti közelmúltban és a jelenben. A kutatás a történeti, néprajzi források és a szépirodalom példái alapján felméri, hogy koronként miként változott az ínségételek köre. Az intézet igazgatóhelyettese évek óta végzi a magyar népi kultúra régióinak számítógépes vizsgálatát, kutatja a néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozásának lehetıségeit, jelennek meg publikációi a magyar népi kultúra regionális struktúrájáról. Akadémiai doktori értekezésével tárgyévben nyerte el az akadémiai doktori címet. Az interaktív technológiák – pl. html, multimédia – etnográfiai, kulturális antropológiai alkalmazásának lehetıségeire irányuló kutatás – amelynek célja egy új kutatási módszer egy integrált tudományos szoftver kifejlesztése – legújabb eredményei, az elkészült, tesztelésre elıkészített 1.0-s verzió megtekinthetı a http://majus22.etnologia.mta.hu/mediawiki/index.php/Kezd%C5%91lap internet-címen. 79
- Page 27 and 28: IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET 1118 Bu
- Page 29 and 30: Az intézet egyre nagyobb részt v
- Page 31 and 32: III. A kutatóhely hazai és nemzet
- Page 33 and 34: American Studies, a Rivista di Stud
- Page 35 and 36: kıfejtıben - Architect in the Qua
- Page 37 and 38: A kutatóhely neve: Irodalomtudomá
- Page 39 and 40: tanulmány készült a neokonstituc
- Page 41 and 42: A tárgyévben is folytatódott a L
- Page 43 and 44: A beszámolási évben befejezésé
- Page 45 and 46: Az intézet tizenegy hazai és nemz
- Page 47 and 48: 22. Kıhidi Á: Critical and Amelio
- Page 49 and 50: KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET 11
- Page 51 and 52: golható ármerevséget is találta
- Page 53 and 54: fejlıdését. A magánnyugdíjpén
- Page 55 and 56: iskolákon belül, mint az iskolák
- Page 57 and 58: Kutatták a népesedés, öregedés
- Page 59 and 60: kevésbé biztos, mint az 1994-98 k
- Page 61 and 62: évben. Publikálás elıtt álló
- Page 63 and 64: 8. Karsai J: Private equity in CEE.
- Page 65 and 66: MŐVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZ
- Page 67 and 68: Szlovák kutatókkal való szoros e
- Page 69 and 70: Jelenleg a Fotótár anyagának kb.
- Page 71 and 72: Munkatársai több jelentıs nemzet
- Page 73 and 74: 23. Papp J: Reflexionen zur Ikonogr
- Page 75 and 76: NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZET 1014 Buda
- Page 77: személyes tulajdonban lévı dokum
- Page 81 and 82: Modernizációs törekvések és ez
- Page 83 and 84: amely egy kiállítássorozat elsı
- Page 85 and 86: kiaknázására gazdasági profitsz
- Page 87 and 88: A kutatóhely neve: Néprajzi Kutat
- Page 89 and 90: folyamatokból. A Minimalist Approa
- Page 91 and 92: A nyelvi másság dimenziói címő
- Page 93 and 94: elıkészületben van). A törökor
- Page 95 and 96: kíván lenni. Ebben a tekintetben
- Page 97 and 98: Nyelvtudományi Tanszék, Budapesti
- Page 99 and 100: február), Anatolische Literaturen.
- Page 101 and 102: közösségben elfoglalt pozíciój
- Page 103 and 104: A kutatóhely neve: Nyelvtudományi
- Page 105 and 106: egyik egy lezáró-konszolidáló a
- Page 107 and 108: számára. Ezáltal a politikai kom
- Page 109 and 110: Minden szakpolitikai konferenciáho
- Page 111 and 112: V. A 2010-ben megjelent jelentıseb
- Page 113 and 114: PSZICHOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET 1132
- Page 115 and 116: érzelmi tartalma van. Idıs korban
- Page 117 and 118: a jelentıs, valamint az ugyancsak
- Page 119 and 120: III. A kutatóhely hazai és nemzet
- Page 121 and 122: Learning and second language learni
- Page 123 and 124: 12. Schneider B, Benenson J, Fülö
- Page 125 and 126: RÉGÉSZETI INTÉZET 1014 Budapest,
- Page 127 and 128: kapcsolatait tisztázzák. Az elsı
uniós csatlakozás nyomán lezajló folyamatok bemutatását, hatásuk értelmezı elemzését. A<br />
Társadalomnéprajzi Osztály egyik fiatal ösztöndíjasa a paraszti társadalom 1945 utáni<br />
életformaváltásának mikrotörténeti elemzését végzi választott terepén. Az osztály másik fiatal<br />
kutatójának intenzív terepmunkája a gyimesiek ökológiai tudásának, növényzetismeretének, a<br />
hagyományos helyi tájhasználat feltárását szolgálja, illetve az EU-csatlakozás nyomán<br />
jelentkezı újfajta szabályozások, követelmények hatását követi nyomon a hagyományos<br />
tájhasználat átalakulásában, a gyimesi tejtermelı gazdálkodás, a kaszáló- és legelıkezelés<br />
változásában.<br />
A kutatóintézet fontosnak tartja a nagyvárosi életmód, a városi kultúra kutatását. Az MTA<br />
kutatói foglalkozni kívánnak az elszegényedés veszélyeivel a társadalmi peremhelyzetbe<br />
jutottak körében végzett néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokkal, esetlegesen<br />
együttmőködve az Országos Rendır-fıkapitánysággal, amit az MTA fıosztályi szinten<br />
üdvözölt, szorgalmazott. <strong>2010</strong>-ben az ORFK és az MTA néhány intézetének képviselıi,<br />
köztük az MTA NKI kutatóinak részvételével megbeszéléseket tartottak, hogy kidolgozzák az<br />
együttmőködés lehetséges területeit, de a választások és az azt követı változó helyzet<br />
megakadályozta, az ORFK érdemben foglalkozni tudjon a kutatói felvetésekkel,<br />
javaslatokkal.<br />
Az MTA NKI Útkeresztezıdések. A városnéprajzi kutatások újabb eredményei címmel <strong>2010</strong>ben<br />
konferenciát szervezett, 3 intézeti elıadó részvételével, akik városi mikroközösségek<br />
körében végeznek néprajzi/antropológiai terepmunkán alapuló kutatásokat. A telepek<br />
társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat OTKA-kutatásba az intézet<br />
fımunkatársa az angyalföldi OTI-telep társadalomnéprajzi vizsgálatával kapcsolódott be.<br />
Két kutató is Pesterzsébet mikroközösségeiben végez terepmunkát. Egyikük a társadalmi<br />
mobilitás modelljeit vizsgálja egyéni és családi életutak elemzésén keresztül, illetve a<br />
különbözı kulturális hátterő és értékrendő csoportok, civil szervezıdések integrációs<br />
lehetıségeit, beágyazottságukat a helyi társadalomban több idımetszetben. Az intézet<br />
Etnológiai Mőhely sorozatában Textilipari munkásság Dél-Pesten a 20. században címmel<br />
tartott kutatási beszámolót. Másikuk a jelenkori városnéprajzi kutatások keretén belül a városi<br />
táplálkozást kutatja egy pesterzsébeti lakókörnyezetben. Célja az ünnepi és hétköznapi<br />
étkezési szokások felmérésével, a táplálkozás objektív, jól körülhatárolható kérdéseinek a<br />
segítségével a városi szegénység, az elszegényedési folyamat hátterének feltérképezése, a<br />
táplálkozás és az értékrend alakulásának bemutatása a történeti közelmúltban és a jelenben. A<br />
kutatás a történeti, néprajzi források és a szépirodalom példái alapján felméri, hogy koronként<br />
miként változott az ínségételek köre.<br />
Az intézet igazgatóhelyettese évek óta végzi a magyar népi kultúra régióinak számítógépes<br />
vizsgálatát, kutatja a néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozásának lehetıségeit, jelennek<br />
meg publikációi a magyar népi kultúra regionális struktúrájáról. Akadémiai doktori<br />
értekezésével tárgyévben nyerte el az akadémiai doktori címet.<br />
Az interaktív technológiák – pl. html, multimédia – etnográfiai, kulturális antropológiai<br />
alkalmazásának lehetıségeire irányuló kutatás – amelynek célja egy új kutatási módszer egy<br />
integrált tudományos szoftver kifejlesztése – legújabb eredményei, az elkészült, tesztelésre<br />
elıkészített 1.0-s verzió megtekinthetı a<br />
http://majus22.etnologia.mta.hu/mediawiki/index.php/Kezd%C5%91lap internet-címen.<br />
79
Change language