A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
teljességében lefedni, mivel alapvetıen ún. központi és posztmodern értékekre épül, és így több hagyományos értéket, mint például a család értéke, nem jelenít meg. Ez a kiegyensúlyozatlanság lehet minden bizonnyal annak oka, hogy egyre szélesebb körben hódítanak az euroszkeptikus eszmék Európában. Megemlítendı, hogy a beszámolási évben befejezıdött több jogelméleti tárgyú angol nyelvő tanulmánykötet és magyar nyelvő forrásmunka kiadásra való elıkészítése. Környezetjog A tárgyévben tovább folytatódott a környezeti kárfelelısség és az államfelelısség összefüggéseinek elemzése, külön áttekintve az általános államfelelısség-koncepció és a specifikus környezeti felelısség kapcsolódási pontjait és egymásra való hatását, mind történeti, mind elméleti és jogalkalmazási nézıpontból. Az elkészült anyagok jelentıs része – kiegészülve egy környezetjogi kárfogalmakat a nemzetközi jogi instrumentumok szintjén vizsgáló tanulmánnyal – magyar és angol nyelven került publikálásra. Foglalkoztak még az elıvigyázatosság elvével, és a vízhez való jog egyes nemzetközi jogi implikációival, valamint a környezeti érdekek hatékony védelmével. Lezárultak az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos kutatások, melyek fı irányát az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlıdés értelmezése, a harmadik generációs jogok vizsgálata, a nemzetközi szabályozás feldolgozása és a környezetvédelmi elképzelések jogállami megvalósításának elemzése képezte. A kutatási program eredményei egy monográfiában jelentek meg. A környezetvédelem terén végzett munka elismeréseként, az intézet egyik kutatója az MTA elnökétıl Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat vehetett át. Közigazgatási jog A közigazgatási jogi kutatások keretében számos elméleti és a jogalkalmazás szempontjából is fontos kérdés vizsgálatára került sor. Az általános elméleti kérdések közé tartoznak azok a kutatások, amelyek a közigazgatás-tudomány irányzatainak feldolgozását tőzték ki célul. Ennek eredményeként említhetı, hogy elkészült és megjelent az egyetemi jegyzetként is használt a „Közigazgatáselmélet” címő kötet. A közigazgatás közpolitikai megközelítésével is foglalkoztak a kutatók, s egyik munkatárs vizsgálta a közpolitikai döntési folyamatokat, kimutatva a hazai jogi szabályozás, illetve jogalkalmazás diszfunkcióit is. Folytatódtak a közigazgatás hatékonyságával, a közigazgatás szervezeti struktúrájával, a személyi állomány kérdéseivel összefüggı kérdések vizsgálata, s e témákból több publikáció látott napvilágot. Új és érdekes altéma – melynek tanulmányozását a munkatársak a beszámolási évben kezdték meg – a jog szerepének elemzése a közigazgatás-tudományban és a közigazgatási gyakorlatban. E vizsgálódások célja a közigazgatás „jogi” jellege mibenlétének megfogalmazása, összevetve ezt a nyugati demokráciák ettıl eltérı megközelítésmódjaival. Az intézet egyik kutatója több, a beszámolási évben megjelent a közszolgálattal és a közpolitikával foglalkozó írásában (köztük egy társszerzıségben íródott terjedelmes monográfiában) kísérletet tett – elsısorban a közpolitikai szemlélettel szembe állított – fogalmi meghatározásra és több fontos kérdés tisztázására. Megemlítendı, hogy 2010-ben a közigazgatás alapintézményeirıl egy átdolgozott, átfogó monográfia jelent meg. 42
A beszámolási évben befejezéséhez közeledett egy OTKA-támogatással folytatott jelentıs projekt, amelynek keretében a munkatársak az Európai Unió huszonhét tagállama közigazgatási rendszerének feldolgozását tőzték ki célul. Az egyes országtanulmányok elkészültek, s a mintegy 35 szerzıi ív terjedelmő kötet szerkesztése és ebbıl következıen a megjelentetése – a projekt vezetıjének váratlan halála miatt – a 2011. évre tevıdött át. Megkezdıdtek a „Nagy közigazgatási rendszerek” címő, 2010–2014 évekre tervezett projekt munkálatai. E vizsgálódások célja a világ nagy közigazgatási rendszereinek (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, India, Franciaország, Németország, muzulmán közigazgatás (Irán) bemutatása egységes elvek szerint. Nemzetközi jog A tárgyévben folytatódtak az erıszak alkalmazásának tilalmával, a nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi aspektusaival, valamint a nemzetközi bíráskodással összefüggı kérdések kutatása; új témaként említhetı a jogelveknek a nemzetközi jog normarendszerében való elhelyezkedésével, és a nemzetközi bírói fórumok tanácsadó véleményezési gyakorlatával kapcsolatos kérdések vizsgálata. A nukleáris energia hasznosításával kapcsolatos nemzetközi jogi kutatások egyebek között az Európai Uniónak arra a kezdeményezéseire reflektáltak, miszerint kívánatos lenne, hogy a 27 uniós államban egységes nukleáris kárfelelısségi rezsim legyen hatályban, felváltva ezzel a jelenlegi – hét nukleáris kárfelelısségi egyezmény által alkotott – rendkívül szerteágazó rendszert. A kutatások eredményeként több tanulmány is megjelent, itthon és külföldön. A nemzetközi bíráskodással összefüggésben a Nemzetközi Büntetıbíróság és a Biztonsági Tanács kapcsolatának egyes kérdéseivel, valamint a nemzetközi bíráskodásnak az elmúlt kilenc évtizedben végbement fejlıdésével foglalkozó kérdések vizsgálatára is sor került. A tárgyév folyamán kezdetét vette a nemzetközi jogforrástan egyes kérdéseinek vizsgálata. Ennek elsı lépéseként a terület egyik legvitatottabb jelenségének tekintett általános jogelvek nemzetközi jogforrási minıségének elemzésére került sor. A kutatás feltárta az e tárgyban folytatott tudományos viták történeti hátterét, megállapította a jogelvek belsı jogi eredetét, majd – egy recipiáló szokásjogi szabály segítségével – megalkotta egy olyan speciális mechanizmus hipotézisét, melynek révén ezek a jogelvek nemzetközi szintre emelkedhetnek és a nemzetközi jog forrásává válhatnak. Mindezeken túl az elemzés kitért az általános jogelvek módosításának és megszüntetésének kérdésére is. A beszámolási évben tanulmány született az erıszak alkalmazása és az azzal való fenyegetés tilalmáról szóló alkotmányos klauzula nemzetközi jogi szempontú értelmezésérıl és értékelésérıl. A kutatás a nemzetközi jogi háttér bemutatásával egyidejőleg feltárta a hatályos alaptörvényi rendelkezés tényleges jelentését, vázolta a háború és az erıszak tilalma között fennálló viszonyt, részletesen ismertette az ENSZ Alapokmány erre vonatkozó szakaszának megfogalmazásában rejlı dogmatikai pontatlanságokat és egyéb anomáliákat, s bemutatta a tilalom alóli kivételeket. Interdiszciplináris kutatások Az interdiszciplináris kutatások a beszámolási évben továbbra is két területet érintettek, mégpedig az orvosi jogot és az infokommunikációs jogot. 43
- Page 1 and 2: Közgyőlés 2011. május 3. 9.00,
- Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 5 A tábl
- Page 5: ELİSZÓ A Magyar Tudományos Akad
- Page 8 and 9: 10 A kutatóhely állományában l
- Page 11 and 12: ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ I
- Page 13 and 14: keretében az intézet az MTA Jogtu
- Page 15 and 16: észeredményei egy konferencián k
- Page 17 and 18: Média megjelenés Az intézethez k
- Page 19 and 20: A határon túli magyar kutatóint
- Page 21 and 22: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 23 and 24: eszmetörténeti kutatásainak ered
- Page 25 and 26: Idegen nyelven megjelent tanulmány
- Page 27 and 28: IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET 1118 Bu
- Page 29 and 30: Az intézet egyre nagyobb részt v
- Page 31 and 32: III. A kutatóhely hazai és nemzet
- Page 33 and 34: American Studies, a Rivista di Stud
- Page 35 and 36: kıfejtıben - Architect in the Qua
- Page 37 and 38: A kutatóhely neve: Irodalomtudomá
- Page 39 and 40: tanulmány készült a neokonstituc
- Page 41: A tárgyévben is folytatódott a L
- Page 45 and 46: Az intézet tizenegy hazai és nemz
- Page 47 and 48: 22. Kıhidi Á: Critical and Amelio
- Page 49 and 50: KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET 11
- Page 51 and 52: golható ármerevséget is találta
- Page 53 and 54: fejlıdését. A magánnyugdíjpén
- Page 55 and 56: iskolákon belül, mint az iskolák
- Page 57 and 58: Kutatták a népesedés, öregedés
- Page 59 and 60: kevésbé biztos, mint az 1994-98 k
- Page 61 and 62: évben. Publikálás elıtt álló
- Page 63 and 64: 8. Karsai J: Private equity in CEE.
- Page 65 and 66: MŐVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZ
- Page 67 and 68: Szlovák kutatókkal való szoros e
- Page 69 and 70: Jelenleg a Fotótár anyagának kb.
- Page 71 and 72: Munkatársai több jelentıs nemzet
- Page 73 and 74: 23. Papp J: Reflexionen zur Ikonogr
- Page 75 and 76: NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZET 1014 Buda
- Page 77 and 78: személyes tulajdonban lévı dokum
- Page 79 and 80: uniós csatlakozás nyomán lezajl
- Page 81 and 82: Modernizációs törekvések és ez
- Page 83 and 84: amely egy kiállítássorozat elsı
- Page 85 and 86: kiaknázására gazdasági profitsz
- Page 87 and 88: A kutatóhely neve: Néprajzi Kutat
- Page 89 and 90: folyamatokból. A Minimalist Approa
- Page 91 and 92: A nyelvi másság dimenziói címő
A beszámolási évben befejezéséhez közeledett egy OTKA-támogatással folytatott jelentıs<br />
projekt, amelynek keretében a munkatársak az Európai Unió huszonhét tagállama<br />
közigazgatási rendszerének feldolgozását tőzték ki célul. Az egyes országtanulmányok<br />
elkészültek, s a mintegy 35 szerzıi ív terjedelmő kötet szerkesztése és ebbıl következıen a<br />
megjelentetése – a projekt vezetıjének váratlan halála miatt – a 2011. évre tevıdött át.<br />
Megkezdıdtek a „Nagy közigazgatási rendszerek” címő, <strong>2010</strong>–2014 évekre tervezett projekt<br />
munkálatai. E vizsgálódások célja a világ nagy közigazgatási rendszereinek (Egyesült<br />
Államok, Egyesült Királyság, Kína, India, Franciaország, Németország, muzulmán<br />
közigazgatás (Irán) bemutatása egységes elvek szerint.<br />
Nemzetközi jog<br />
A tárgyévben folytatódtak az erıszak alkalmazásának tilalmával, a nukleáris energia<br />
hasznosításának nemzetközi jogi aspektusaival, valamint a nemzetközi bíráskodással<br />
összefüggı kérdések kutatása; új témaként említhetı a jogelveknek a nemzetközi jog<br />
normarendszerében való elhelyezkedésével, és a nemzetközi bírói fórumok tanácsadó<br />
véleményezési gyakorlatával kapcsolatos kérdések vizsgálata.<br />
A nukleáris energia hasznosításával kapcsolatos nemzetközi jogi kutatások egyebek között az<br />
Európai Uniónak arra a kezdeményezéseire reflektáltak, miszerint kívánatos lenne, hogy a 27<br />
uniós államban egységes nukleáris kárfelelısségi rezsim legyen hatályban, felváltva ezzel a<br />
jelenlegi – hét nukleáris kárfelelısségi egyezmény által alkotott – rendkívül szerteágazó<br />
rendszert. A kutatások eredményeként több tanulmány is megjelent, itthon és külföldön.<br />
A nemzetközi bíráskodással összefüggésben a Nemzetközi Büntetıbíróság és a Biztonsági<br />
Tanács kapcsolatának egyes kérdéseivel, valamint a nemzetközi bíráskodásnak az elmúlt<br />
kilenc évtizedben végbement fejlıdésével foglalkozó kérdések vizsgálatára is sor került.<br />
A tárgyév folyamán kezdetét vette a nemzetközi jogforrástan egyes kérdéseinek vizsgálata.<br />
Ennek elsı lépéseként a terület egyik legvitatottabb jelenségének tekintett általános jogelvek<br />
nemzetközi jogforrási minıségének elemzésére került sor. A kutatás feltárta az e tárgyban<br />
folytatott tudományos viták történeti hátterét, megállapította a jogelvek belsı jogi eredetét,<br />
majd – egy recipiáló szokásjogi szabály segítségével – megalkotta egy olyan speciális<br />
mechanizmus hipotézisét, melynek révén ezek a jogelvek nemzetközi szintre emelkedhetnek<br />
és a nemzetközi jog forrásává válhatnak. Mindezeken túl az elemzés kitért az általános<br />
jogelvek módosításának és megszüntetésének kérdésére is.<br />
A beszámolási évben tanulmány született az erıszak alkalmazása és az azzal való fenyegetés<br />
tilalmáról szóló alkotmányos klauzula nemzetközi jogi szempontú értelmezésérıl és<br />
értékelésérıl. A kutatás a nemzetközi jogi háttér bemutatásával egyidejőleg feltárta a hatályos<br />
alaptörvényi rendelkezés tényleges jelentését, vázolta a háború és az erıszak tilalma között<br />
fennálló viszonyt, részletesen ismertette az ENSZ Alapokmány erre vonatkozó szakaszának<br />
megfogalmazásában rejlı dogmatikai pontatlanságokat és egyéb anomáliákat, s bemutatta a<br />
tilalom alóli kivételeket.<br />
Interdiszciplináris kutatások<br />
Az interdiszciplináris kutatások a beszámolási évben továbbra is két területet érintettek,<br />
mégpedig az orvosi jogot és az infokommunikációs jogot.<br />
43
Change language