A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

teljességében lefedni, mivel alapvetıen ún. központi és posztmodern értékekre épül, és így
több hagyományos értéket, mint például a család értéke, nem jelenít meg. Ez a
kiegyensúlyozatlanság lehet minden bizonnyal annak oka, hogy egyre szélesebb körben
hódítanak az euroszkeptikus eszmék Európában.
Megemlítendı, hogy a beszámolási évben befejezıdött több jogelméleti tárgyú angol nyelvő
tanulmánykötet és magyar nyelvő forrásmunka kiadásra való elıkészítése.
Környezetjog
A tárgyévben tovább folytatódott a környezeti kárfelelısség és az államfelelısség
összefüggéseinek elemzése, külön áttekintve az általános államfelelısség-koncepció és a
specifikus környezeti felelısség kapcsolódási pontjait és egymásra való hatását, mind
történeti, mind elméleti és jogalkalmazási nézıpontból. Az elkészült anyagok jelentıs része –
kiegészülve egy környezetjogi kárfogalmakat a nemzetközi jogi instrumentumok szintjén
vizsgáló tanulmánnyal – magyar és angol nyelven került publikálásra. Foglalkoztak még az
elıvigyázatosság elvével, és a vízhez való jog egyes nemzetközi jogi implikációival, valamint
a környezeti érdekek hatékony védelmével.
Lezárultak az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos kutatások, melyek fı irányát
az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlıdés értelmezése, a harmadik
generációs jogok vizsgálata, a nemzetközi szabályozás feldolgozása és a környezetvédelmi
elképzelések jogállami megvalósításának elemzése képezte. A kutatási program eredményei
egy monográfiában jelentek meg. A környezetvédelem terén végzett munka elismeréseként,
az intézet egyik kutatója az MTA elnökétıl Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági
Pályadíjat vehetett át.
Közigazgatási jog
A közigazgatási jogi kutatások keretében számos elméleti és a jogalkalmazás szempontjából
is fontos kérdés vizsgálatára került sor. Az általános elméleti kérdések közé tartoznak azok a
kutatások, amelyek a közigazgatás-tudomány irányzatainak feldolgozását tőzték ki célul.
Ennek eredményeként említhetı, hogy elkészült és megjelent az egyetemi jegyzetként is
használt a „Közigazgatáselmélet” címő kötet. A közigazgatás közpolitikai megközelítésével is
foglalkoztak a kutatók, s egyik munkatárs vizsgálta a közpolitikai döntési folyamatokat,
kimutatva a hazai jogi szabályozás, illetve jogalkalmazás diszfunkcióit is. Folytatódtak a
közigazgatás hatékonyságával, a közigazgatás szervezeti struktúrájával, a személyi állomány
kérdéseivel összefüggı kérdések vizsgálata, s e témákból több publikáció látott napvilágot.
Új és érdekes altéma – melynek tanulmányozását a munkatársak a beszámolási évben kezdték
meg – a jog szerepének elemzése a közigazgatás-tudományban és a közigazgatási
gyakorlatban. E vizsgálódások célja a közigazgatás „jogi” jellege mibenlétének
megfogalmazása, összevetve ezt a nyugati demokráciák ettıl eltérı megközelítésmódjaival.
Az intézet egyik kutatója több, a beszámolási évben megjelent a közszolgálattal és a
közpolitikával foglalkozó írásában (köztük egy társszerzıségben íródott terjedelmes
monográfiában) kísérletet tett – elsısorban a közpolitikai szemlélettel szembe állított –
fogalmi meghatározásra és több fontos kérdés tisztázására.
Megemlítendı, hogy 2010-ben a közigazgatás alapintézményeirıl egy átdolgozott, átfogó
monográfia jelent meg.
42