A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

A tárgyévben is folytatódott a Lisszaboni Szerzıdés hatásait elemzı kutatás. A vizsgálódások
az uniós jogalkotás jelenére és jövıjére, a tagállami folyamatokra, a bel- és igazságügyi
rendszer fejlesztésére és az intézményrendszer változásaira, valamint az európai
ombudsmanra terjedtek ki. Az európai ombudsman tevékenységérıl és a jó közigazgatás
megvalósításában játszott szerepérıl doktori disszertáció került megvédésre. Egy nemzetközi
projekt keretében, az intézet több kutatója egyes uniós szervezeti kérdések, jelesül az Európai
Parlament választási szabályainak felülvizsgálatában való közremőködésre is felkérést kapott.
Egy további kutatási részirány keretében, sor került az európai kollíziós kötelmi jog
kodifikációjának, a hazai nemzetközi magánjogi kódex módosításának és az európai polgári
eljárásjog fejlıdésének értékelésére. Folytatódtak a munkálatok az európai családi jog és
öröklési jog fıbb fejleményeit illetıen is, mivel a közelmúltban számos uniós
jogszabálytervezet készült ezekben a tárgykörökben.
A kutatók foglalkoztak továbbá a nemzetközi védelem alatt álló személyek jogállásával, és a
munkavállalásra, az egészségügyi és szociális ellátásra, valamint az oktatásra vonatkozó
magyarországi és európai jogszabályi anyaggal. Új kutatási témaként jelentkezett az európai
jelzálogpiacok integrációjának kérdése, ennek nemzetközi magánjogi következményei,
valamint az európai társasági jog kollíziós problémái. A kutatási eredmények fıként
tanulmányok formájában manifesztálódtak.
Jogelmélet
A jogelmélettel foglalkozó munkatársak széleskörő kutatási és publikációs tevékenységet
fejtettek ki. A publikációk kapcsán meg kell említeni, hogy a hazai győjteményes kötetek és
folyóiratok mellett rangos nemzetközi kiadványokban is számos tanulmányt jelentettek meg.
Több tanulmány született általános jogelméleti kérdésekrıl, melyek közül ki lehet emelni a
jog fogalmiságának tisztázását, mind a lételméleti, mind az ismeretelméleti megközelítések
szintézisbe foglalását. E területen további tanulmányok vizsgálták egy egyetemes jogfogalom
megalkotásának lehetıségeit, beleértve a jogi néprajz által kínált eredmények beépítését is.
Lezárultak azok a módszertani kutatások, melyek az összehasonlító módszer és az arra épülı
összehasonlító jogtudomány elmélettörténeti és tudományelméleti kérdéseit vizsgálták egy, a
témát részletesen feldolgozó monográfia elıkészítésének befejezésével. Az elıbbieket
kiegészítendı az intézet egyik kutatója foglalkozott a napjainkban igen népszerő kulturális
jogösszehasonlítás problémáinak vizsgálatával is. Ez a jogot mint kulturális jelenséget
vizsgáló új típusú jogösszehasonlítás több ígéretes perspektívát is rejt magában, mivel többek
között lehetıvé teszi, hogy túllépjenek a jogot csak szabályszerő megnyilvánulásaiban
vizsgáló megközelítéseken, illetve a jogi megoldások eltéréseire és különbözıségeire is
ráirányítja a figyelmet.
A magyar jogelméleti gondolkodás történetének feldolgozásához kapcsolódva született egy
átfogó tanulmány az elmúlt hatvan év jogelméleti gondolkodásáról, mely bemutatta annak
belsı fejlıdését és napjainkban is felhasználható tanulságait, illetve egy másik tanulmány is
megjelent, mely a közelmúltban elhunyt, a magyar jogelméletben meghatározó szerepet játszó
Peschka Vilmos akadémikus etikával kapcsolatos kutatásait tekintette át.
Az intézet egyik kutatója részletesen foglalkozott egy, a jogelmélet és az európai jog
határmezsgyéjén elhelyezkedı problémával, az értékek és az európai jog kapcsolatával. Ez az
alapvetıen értékszociológai kutatás rámutatott arra, hogy az európai „közjog” jelenlegi, a
Lisszaboni Szerzıdést követı érték-struktúrája még nem képes Európa értékuniverzumát
41