A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

tanulmány készült a neokonstitucionalista alkotmány kanti elveirıl, megkezdıdött továbbá
egy új téma, a hatalommegosztás elméleti vonatkozásai vizsgálatának elıkészítése.
Az emberi jogi tárgyú kutatások közül kiemelendı az emberi jogi enciklopédia
összeállításának elıkészítése, melynek révén lehetıvé vált az érdemi alkotómunka elkezdése.
Emellett folytatódott a rendészeti jog egyes kérdéseinek, így a büntetı igazságszolgáltatási
rendszerben tetten érhetı hátrányos megkülönböztetés problémáinak elemzése. Folytatódott a
hazai esélyegyenlıségi szabályozás kritikai vizsgálata is, melyet az etnikai adatkezelésre és a
hazai kisebbségpolitikai modellre fókuszáló kutatások egészítettek ki. Itt említendı meg
továbbá, hogy – szervezıként és elıadóként – több kutató is részt vállalt egy az egyenlı
bánásmódról szóló törvény és az egyházak címő nemzetközi tudományos konferencia
megrendezésében, az elıadások anyaga tanulmánykötetben kerültek publikálásra. Nemzetközi
együttmőködésben vizsgálták a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés kérdéskörét,
beleértve a hazai jogorvoslati lehetıségek problematikáját.
Az emberi jogi kutatások közül több program is eredményesen lezárult. Befejezıdött az
alapvetı jogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésének dogmatikai vizsgálata,
melynek eredményeit egy doktori értekezés foglalja össze.
Új kutatási témaként említhetık azon vizsgálódások, amelyek a nanotechnológia és az emberi
jogok nemzetközi rendszere közötti összefüggésekkel foglalkoznak, az errıl szóló átfogó
tanulmány magyar nyelven jelent meg.
Bőnügyi tudományok
A büntetıjogot érintı kutatások körében a vizsgálódások fontos részét képezték a gazdasági
büntetıjog azon problémái, amelyek a közép-kelet európai államokban a piacgazdaságra való
áttérés kapcsán különösen elıtérbe kerültek. Így publikáció készült a német újraegyesülés
során felmerült privatizáció büntetıjogi vonatkozásairól és azoknak a hazai helyzettıl való
eltérésérıl.
A gazdasági bőnözéshez kapcsolódnak azok a vizsgálódások, amelyek a gazdasági
vesztegetés nemzetközi szabályozási környezetének feltérképezésére, illetve a külföldi
szabályozások összehasonlító jogi elemzésére irányultak. Ennek eredményeként egyik intézeti
kutató elkészített egy de lege ferenda javaslatot is, amelynek alapján a gazdasági vesztegetést
a jövıben három különbözı tényállás keretében szükséges szabályozni, attól függıen, hogy az
elıny elfogadása a közfeladatok ellátásának rendjét, az állam vagy magánszemély vagyonát,
illetve a gazdasági versenytársak érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
A felgyorsuló büntetıjogi kodifikációra tekintettel összegzésre és értékelésre kerültek azon
elméleti alapok és szabályozási tendenciák, amelyek jellemzıek voltak az utóbbi évtizedek
európai és hazai jogalkotására.
Az emberkereskedelem témájában kiterjedt kutatások történtek. Megtörtént számos uniós
tagállam emberkereskedelemre vonatkozó büntetı anyagi jogi szabályozásának
összehasonlító elemzése, amely több publikációban is manifesztálódott. Összeállításra került
továbbá egy olyan átfogó kutatási anyag, amely egyaránt feldolgozza az emberkereskedelem
jogtörténeti, büntetı anyagi jogi, kriminológiai és összehasonlító jogi aspektusait.
Szintén az emberkereskedelem témaköréhez kapcsolódóan folytatódott a jogállami büntetıjog
egyes alapelveinek tanulmányozása. A legfontosabb dogmatikai kérdéseket tisztázta az
39