A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
JOGTUDOMÁNYI INTÉZET 1014 Budapest, Országház u. 30.; 1250 Budapest, Pf. 25 telefon: 1-355 7384; fax: 1-375 7858 e-mail: lamm@jog.mta.hu; honlap: www.mta-jti.hu I. A kutatóhely fı feladatai 2010-ben Alapító okirata értelmében az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata alapkutatások végzése, valamint az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése. A kutatóhely a 2010. évben igyekezett e feladatainak eleget tenni. Így igen jelentıs alapkutatási eredmények születtek, amelyek monográfiákban és rangos folyóiratokban megjelent tanulmányokban manifesztálódtak. Állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának segítése jegyében, a kutatóhely az Országgyőlés Alkotmány-elıkészítı Eseti Bizottságának felkérésére egy átfogó alkotmánykoncepciót dolgozott ki, továbbá több munkatárs közremőködött – egyebek mellett – az új Ptk. és Btk. elıkészítı kodifikációs munkálataiban, a közszolgálati etikai kódex elıkészítésében, valamint a helyi önkormányzati közigazgatási alrendszer átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozásában; egyes állami szervek megkeresésére, illetve külföldi felkérésre a kutatók több szakvéleményt készítettek. A 2010. év az intézet által gondozott kutatási témák vonatkozásában bizonyos mértékben átmeneti év volt, abból a szempontból, hogy egyfelıl ebben az évben lezárásra került több, évek óta kutatott téma, másfelıl pedig megkezdıdött azoknak a kérdésköröknek a vizsgálata, amelyeknek kutatását az intézet a 2011–2015 évekre irányozta elı. Megjegyzendı, hogy egyegy téma lezárása nem jelenti azt, hogy annak kutatásával a munkatársak teljesen felhagytak volna, hiszen továbbra is figyelemmel kísérik az adott kérdéskört érintı szakirodalmat, a fejlıdési tendenciákat, ugyanakkor munkásságukban az új témákra helyezıdik át a hangsúly, s kutatómunkájuk jelentıs részét immár ezen új kérdéskörök vizsgálata teszi ki. II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények Alkotmányjog és emberi jogok a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények Az alkotmányjogi kutatások sorában elsı helyen kell szót ejteni a készülı új alkotmány tárgyában megfogalmazott intézeti alkotmány koncepcióról, mely az Országgyőlés Alkotmány-elıkészítı Eseti Bizottságának hivatalos felkérése nyomán, a kutatók széles körő együttmőködésével készült. A nemzetközi kitekintést és bizonyos kérdések tekintetében konkrét javaslatokat is tartalmazó dokumentum érinti az alaptörvény elfogadásának kérdéseit, a preambulum tartalmát, az államcélok témakörét, az európai jog és a nemzetközi jog hazai joghoz főzıdı viszonyát, az alapjogok védelmét, az államszervezet fıbb kérdéseit, a hatalmi ágak alkotmányos helyét és szerepét, a gazdasági alkotmányosságot, valamint a nemzeti jelképek használatát. A tárgyév folyamán az intézet tevékenyen közremőködött egy, az alkotmány preambulumáról szóló nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében. A hazai sajtóban kiemelt figyelemmel kísért MTA rendezvényen több kutató tartott elıadást. A konferencia anyagának írásos változata tanulmánykötet formájában 2011. február végén jelenik meg. Szintén itt említendı meg, hogy az intézet két munkatársa egy monográfiában tette közzé az állami és a nemzeti jelképek szabályozása terén folytatott összehasonlító jellegő kutatásainak eredményeit. A kelet- és közép-európai államok 1989 utáni alkotmányos fejlıdésével és az alkotmányok elméleti aspektusaival is foglalkoztak a munkatársak, átfogó 38
tanulmány készült a neokonstitucionalista alkotmány kanti elveirıl, megkezdıdött továbbá egy új téma, a hatalommegosztás elméleti vonatkozásai vizsgálatának elıkészítése. Az emberi jogi tárgyú kutatások közül kiemelendı az emberi jogi enciklopédia összeállításának elıkészítése, melynek révén lehetıvé vált az érdemi alkotómunka elkezdése. Emellett folytatódott a rendészeti jog egyes kérdéseinek, így a büntetı igazságszolgáltatási rendszerben tetten érhetı hátrányos megkülönböztetés problémáinak elemzése. Folytatódott a hazai esélyegyenlıségi szabályozás kritikai vizsgálata is, melyet az etnikai adatkezelésre és a hazai kisebbségpolitikai modellre fókuszáló kutatások egészítettek ki. Itt említendı meg továbbá, hogy – szervezıként és elıadóként – több kutató is részt vállalt egy az egyenlı bánásmódról szóló törvény és az egyházak címő nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében, az elıadások anyaga tanulmánykötetben kerültek publikálásra. Nemzetközi együttmőködésben vizsgálták a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés kérdéskörét, beleértve a hazai jogorvoslati lehetıségek problematikáját. Az emberi jogi kutatások közül több program is eredményesen lezárult. Befejezıdött az alapvetı jogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésének dogmatikai vizsgálata, melynek eredményeit egy doktori értekezés foglalja össze. Új kutatási témaként említhetık azon vizsgálódások, amelyek a nanotechnológia és az emberi jogok nemzetközi rendszere közötti összefüggésekkel foglalkoznak, az errıl szóló átfogó tanulmány magyar nyelven jelent meg. Bőnügyi tudományok A büntetıjogot érintı kutatások körében a vizsgálódások fontos részét képezték a gazdasági büntetıjog azon problémái, amelyek a közép-kelet európai államokban a piacgazdaságra való áttérés kapcsán különösen elıtérbe kerültek. Így publikáció készült a német újraegyesülés során felmerült privatizáció büntetıjogi vonatkozásairól és azoknak a hazai helyzettıl való eltérésérıl. A gazdasági bőnözéshez kapcsolódnak azok a vizsgálódások, amelyek a gazdasági vesztegetés nemzetközi szabályozási környezetének feltérképezésére, illetve a külföldi szabályozások összehasonlító jogi elemzésére irányultak. Ennek eredményeként egyik intézeti kutató elkészített egy de lege ferenda javaslatot is, amelynek alapján a gazdasági vesztegetést a jövıben három különbözı tényállás keretében szükséges szabályozni, attól függıen, hogy az elıny elfogadása a közfeladatok ellátásának rendjét, az állam vagy magánszemély vagyonát, illetve a gazdasági versenytársak érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A felgyorsuló büntetıjogi kodifikációra tekintettel összegzésre és értékelésre kerültek azon elméleti alapok és szabályozási tendenciák, amelyek jellemzıek voltak az utóbbi évtizedek európai és hazai jogalkotására. Az emberkereskedelem témájában kiterjedt kutatások történtek. Megtörtént számos uniós tagállam emberkereskedelemre vonatkozó büntetı anyagi jogi szabályozásának összehasonlító elemzése, amely több publikációban is manifesztálódott. Összeállításra került továbbá egy olyan átfogó kutatási anyag, amely egyaránt feldolgozza az emberkereskedelem jogtörténeti, büntetı anyagi jogi, kriminológiai és összehasonlító jogi aspektusait. Szintén az emberkereskedelem témaköréhez kapcsolódóan folytatódott a jogállami büntetıjog egyes alapelveinek tanulmányozása. A legfontosabb dogmatikai kérdéseket tisztázta az 39
- Page 1 and 2: Közgyőlés 2011. május 3. 9.00,
- Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 5 A tábl
- Page 5: ELİSZÓ A Magyar Tudományos Akad
- Page 8 and 9: 10 A kutatóhely állományában l
- Page 11 and 12: ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ I
- Page 13 and 14: keretében az intézet az MTA Jogtu
- Page 15 and 16: észeredményei egy konferencián k
- Page 17 and 18: Média megjelenés Az intézethez k
- Page 19 and 20: A határon túli magyar kutatóint
- Page 21 and 22: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 23 and 24: eszmetörténeti kutatásainak ered
- Page 25 and 26: Idegen nyelven megjelent tanulmány
- Page 27 and 28: IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET 1118 Bu
- Page 29 and 30: Az intézet egyre nagyobb részt v
- Page 31 and 32: III. A kutatóhely hazai és nemzet
- Page 33 and 34: American Studies, a Rivista di Stud
- Page 35 and 36: kıfejtıben - Architect in the Qua
- Page 37: A kutatóhely neve: Irodalomtudomá
- Page 41 and 42: A tárgyévben is folytatódott a L
- Page 43 and 44: A beszámolási évben befejezésé
- Page 45 and 46: Az intézet tizenegy hazai és nemz
- Page 47 and 48: 22. Kıhidi Á: Critical and Amelio
- Page 49 and 50: KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET 11
- Page 51 and 52: golható ármerevséget is találta
- Page 53 and 54: fejlıdését. A magánnyugdíjpén
- Page 55 and 56: iskolákon belül, mint az iskolák
- Page 57 and 58: Kutatták a népesedés, öregedés
- Page 59 and 60: kevésbé biztos, mint az 1994-98 k
- Page 61 and 62: évben. Publikálás elıtt álló
- Page 63 and 64: 8. Karsai J: Private equity in CEE.
- Page 65 and 66: MŐVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZ
- Page 67 and 68: Szlovák kutatókkal való szoros e
- Page 69 and 70: Jelenleg a Fotótár anyagának kb.
- Page 71 and 72: Munkatársai több jelentıs nemzet
- Page 73 and 74: 23. Papp J: Reflexionen zur Ikonogr
- Page 75 and 76: NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZET 1014 Buda
- Page 77 and 78: személyes tulajdonban lévı dokum
- Page 79 and 80: uniós csatlakozás nyomán lezajl
- Page 81 and 82: Modernizációs törekvések és ez
- Page 83 and 84: amely egy kiállítássorozat elsı
- Page 85 and 86: kiaknázására gazdasági profitsz
- Page 87 and 88: A kutatóhely neve: Néprajzi Kutat
JOGTUDOMÁNYI INTÉZET<br />
1014 Budapest, Országház u. 30.; 1250 Budapest, Pf. 25<br />
telefon: 1-355 7384; fax: 1-375 7858<br />
e-mail: lamm@jog.mta.hu; honlap: www.mta-jti.hu<br />
I. A kutatóhely fı feladatai <strong>2010</strong>-ben<br />
Alapító okirata értelmében az MTA Jogtudományi Intézetének legfontosabb közfeladata<br />
alapkutatások végzése, valamint az állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási munkájának<br />
segítése. A kutatóhely a <strong>2010</strong>. évben igyekezett e feladatainak eleget tenni. Így igen jelentıs<br />
alapkutatási eredmények születtek, amelyek monográfiákban és rangos folyóiratokban<br />
megjelent tanulmányokban manifesztálódtak. Állami szervek jogalkotási és jogalkalmazási<br />
munkájának segítése jegyében, a kutatóhely az Országgyőlés Alkotmány-elıkészítı Eseti<br />
Bizottságának felkérésére egy átfogó alkotmánykoncepciót dolgozott ki, továbbá több<br />
munkatárs közremőködött – egyebek mellett – az új Ptk. és Btk. elıkészítı kodifikációs<br />
munkálataiban, a közszolgálati etikai kódex elıkészítésében, valamint a helyi önkormányzati<br />
közigazgatási alrendszer átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozásában; egyes állami<br />
szervek megkeresésére, illetve külföldi felkérésre a kutatók több szakvéleményt készítettek.<br />
A <strong>2010</strong>. év az intézet által gondozott kutatási témák vonatkozásában bizonyos mértékben<br />
átmeneti év volt, abból a szempontból, hogy egyfelıl ebben az évben lezárásra került több,<br />
évek óta kutatott téma, másfelıl pedig megkezdıdött azoknak a kérdésköröknek a vizsgálata,<br />
amelyeknek kutatását az intézet a 2011–2015 évekre irányozta elı. Megjegyzendı, hogy egyegy<br />
téma lezárása nem jelenti azt, hogy annak kutatásával a munkatársak teljesen felhagytak<br />
volna, hiszen továbbra is figyelemmel kísérik az adott kérdéskört érintı szakirodalmat, a<br />
fejlıdési tendenciákat, ugyanakkor munkásságukban az új témákra helyezıdik át a hangsúly, s<br />
kutatómunkájuk jelentıs részét immár ezen új kérdéskörök vizsgálata teszi ki.<br />
II. A <strong>2010</strong>-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
Alkotmányjog és emberi jogok<br />
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények<br />
Az alkotmányjogi kutatások sorában elsı helyen kell szót ejteni a készülı új alkotmány<br />
tárgyában megfogalmazott intézeti alkotmány koncepcióról, mely az Országgyőlés<br />
Alkotmány-elıkészítı Eseti Bizottságának hivatalos felkérése nyomán, a kutatók széles körő<br />
együttmőködésével készült. A nemzetközi kitekintést és bizonyos kérdések tekintetében<br />
konkrét javaslatokat is tartalmazó dokumentum érinti az alaptörvény elfogadásának kérdéseit,<br />
a preambulum tartalmát, az államcélok témakörét, az európai jog és a nemzetközi jog hazai<br />
joghoz főzıdı viszonyát, az alapjogok védelmét, az államszervezet fıbb kérdéseit, a hatalmi<br />
ágak alkotmányos helyét és szerepét, a gazdasági alkotmányosságot, valamint a nemzeti<br />
jelképek használatát. A tárgyév folyamán az intézet tevékenyen közremőködött egy, az<br />
alkotmány preambulumáról szóló nemzetközi tudományos konferencia megrendezésében. A<br />
hazai sajtóban kiemelt figyelemmel kísért MTA rendezvényen több kutató tartott elıadást. A<br />
konferencia anyagának írásos változata tanulmánykötet formájában 2011. február végén<br />
jelenik meg. Szintén itt említendı meg, hogy az intézet két munkatársa egy monográfiában<br />
tette közzé az állami és a nemzeti jelképek szabályozása terén folytatott összehasonlító jellegő<br />
kutatásainak eredményeit. A kelet- és közép-európai államok 1989 utáni alkotmányos<br />
fejlıdésével és az alkotmányok elméleti aspektusaival is foglalkoztak a munkatársak, átfogó<br />
38
Change language