A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2010-ben
A Reneszánsz Osztály Körmenden a kora újkori magyar misszilis levelekrıl, feljegyzésekrıl
és naplókról szervezett tanácskozást történészekkel és levéltárosokkal közösen, több külföldi
résztvevıvel (Szolgálatomat írom kegyelmednek). A XVIII. Századi Osztály nemzetközi
mőhelykonferenciával emlékezett meg a Csokonai baráti köréhez tartozó polihisztor, Pálóczi
Horváth Ádám költı, író, filozófus, ének- és közmondásgyőjtı születésének 250.
évfordulójáról (Magyar Arión).
Egy kutató részt vett a Kaposvári Egyetemen bontakozó Anyanyelvi Kultúraközvetítés
Kutatócsoport elsı konferenciájának elıkészítésében. Az Irodalomelméleti Osztály és a
Modern Magyar Irodalomtörténeti Osztály a készülı kézikönyv III. kötetérıl tartott
szimpoziont Kérdések az új irodalomtörténetrıl – Mit? Miért? Hogyan? címmel. Az intézet
részt vállalt az Eötvös Collegium 100 éves fennállása tiszteletére szervezett konferencia
lebonyolításában, egy kutató pedig a Pécs – Európa kulturális fıvárosa projekthez
kapcsolódó, Kultúrák találkozása az európai térben címő tanácskozás elıkészítésében.
Ugyancsak Pécsett rendezték meg a IX. Magyar Ókortudományi Konferenciát. A legújabb
szakmai eredmények megvitatására – sok évtizedes hagyományt követve – a Reneszánsz
Osztály, illetve a XVIII. Századi Osztály havonként egy-egy vitaülést szervezett.
Az Illyés Gyula Archívum és Mőhely 2010-ben is fı feladatára, az Illyés-hagyaték
gondozására, katalogizálására és elektronikus archiválására összpontosított. Díszterme számos
szakmai rendezvény helyszíne volt: itt rendezték az új Ulysses-fordításról szóló, illetve a
Mikszáth novelláit elemzı mőhelykonferenciákat, a Pálóczi Horváth-tanácskozást, a Faludi-
és Tarnai-díj, valamint a Toldy Ferenc-díj átadó ünnepségét, számos könyvbemutatót és
kerekasztalt.
Kulcsfontosságú, hogy a magyarországi tudományos eredményeket nemzetközi fórumokon is
megismerhessék. Több intézeti kutató tagja a kora újkori kultúrakutatás egyik legjelentısebb
mőhelyének, a Cultures of Knowledge nevő nemzetközi projektnek (vezetıje Howard Hotson,
Oxford), amely Budapesten konferenciát rendezett Encyclopaedism, Pansophia and Universal
Communication címmel. Ugyancsak képviselteti magát az intézet a CEU The Intellectual
History of Patriotism and the Legacy of Composite States in East-Central Europe
projektjében, valamint a nemzetközi Shakespeare-kutatók Advisory Comittee-jében. Az
intézet egyik fıtanácsadója Rómában egyetemi professzor; az ı vezetésével közös
tanácskozást rendezett a La Sapienza Egyetem és a Róma Magyar Akadémia Magyarok
részvétele az olasz egység megteremtésében címmel. Az intézet igazgatója elıadást tartott a
Római Magyar Akadémián rendezett nemzetközi Dante-konferencián. Az AILC (ICLA)
nemzetközi irodalomtudományi testület tagjaként egy intézeti kutató részt vett a The History
of the Studies on Antiquity in the Context of the Local Classical Traditions of the Socialist
Countries (1944/45-1989/90) címő budapesti, illetve a Comparative Literature in the Phase of
World Literature címő shanghaji konferencia szervezésében. További kutatók képviselik az
intézetet a Grimmelshausen-Gesellschaft, az IANLS, a Görres Gesellschaft, valamint az
Osztrák–Magyar Akadémiai Vegyesbizottság és a Collegium Budapest Academic Advisory
Board munkájában is.
A határon túli magyar kutatóhelyekkel állandó az együttmőködés. A világ hungarológiai
mőhelyeinek (tanszékek, kutatóintézetek) munkáját összekapcsoló Nemzetközi
Magyarságtudományi Társaságban több intézeti munkatárs vezetı tisztséget tölt be. Az
Újvidéki Egyetem magyar tanszéke évek óta szervez közös szimpozionokat a Modern Magyar
31