A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

22.07.2013 Views

II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények A textológia terén 2010-re a folyamatos munkák jellemzıbbek voltak, mint a megjelent kötetek; ez fıként a kiadók nehéz anyagi helyzetével és a pályázati struktúrák átalakulásával magyarázható. Az év során elkészült egy-egy kulcsfontosságú új kötet Berzsenyi Dániel (Prózai írások) és Kölcsey Ferenc (Országgyőlési dokumentumok) kritikai életmőkiadásában, illetve a Babits Mihály életrajzát napról napra feltáró kronológia elsı kötete, de megjelenésük csak 2011 folyamán várható. Mikszáth Kálmán mővei közül legalább internetes változatban megjelenhetett a Cikkek, tárcák 1903. évi termését bemutató 44. kötet. Régi adósságot törlesztett az év legreprezentatívabb textológiai vállalkozása, Kosztolányi Dezsı Édes Anna címő regényének szinoptikus – azaz speciális kritikai kiadása. Kosztolányit világszerte a XX. századi magyar irodalom stílusteremtı alakjaként tartják számon, mővei ennek ellenére csak népszerő kiadásban hozzáférhetık. Egy új OTKA-pályázat keretében jelentısen felgyorsult a kritikai kiadás; az Édes Anna bonyolult keletkezés- és befogadástörténetét páratlan részletességgel bemutató kötettel párhuzamosan megjelent az író betegségének és halálának dokumentumait közreadó kötet is, amely a nagybeteg Babits Beszélgetıfüzeteit idézi fel. A jegyzetelt szövegkiadások sorából – hiánypótló tartalma és lexikonnyi terjedelme miatt is – kimagaslik a Magyar Remekírók patinás sorozatának új kötete, a Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok I. Segítségével új összefüggések tárulnak fel a felvilágosodás kori hazai eszmetörténetben (filozófia, nyelvészet, történettudomány, irodalomtörténet-írás stb.). Számos olyan szemelvény olvasható itt, amelyeket latin és német nyelvbıl e kötet számára fordítottak le és láttak el jegyzeteikkel a XVIII. Századi Osztály munkatársai és külsı szerzık. Két új kötet jelent meg Krúdy Gyula életmőkiadásából (Elbeszélések 4, 5). Kaffka Margitnak, a magyar nıirodalom kiválóságának válogatott levelezése A lélek stációi címmel látott napvilágot. A Joyce-mőhely ugyancsak aktívan dolgozott 2010 során. Az intézeti kutatók a nagyközönséghez szóló további kiadványok, köztük kortárs irodalmi mővek gondozásában vettek részt; szak- és mőfordítói munkásságuk is számottevı. A kritikatörténet jelentıs új könyvekkel képviselteti magát az intézet termésében. Az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatában jelent meg a Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei címő kismonográfia; szerzıje – egyben a Mikszáth kritikai kiadás témavezetıje – egy nagyközönségnek szóló mőelemzést is közreadott A Noszty fiú esete Tóth Marival címő regényrıl. A közép-európai nemzeti romantika változataival foglalkozó magyar monográfia (Hazát s népet álmodánk) 2010-ben szlovák fordításban látott napvilágot („Vysnívali jsme si vlasť a národ…”). Az intézet 2008-ban elhunyt fımunkatársának, Kerényi Ferencnek posztumusz tanulmánykötete Színek, terek, emberek címmel látott napvilágot, fıként a XIX. századi magyar színház- és társadalomtörténet összefüggéseirıl. Ugyanezen korszak hazai irodalmáról írt tanulmányaiból adott közre válogatást egy kutató (Írók, szerepek, stratégiák). Az intézet igazgatója önálló köteteket állított össze régebbi és modern irodalomról szóló újabb tanulmányaiból, s új, bıvített kiadásban adta közre népszerő zsebkönyvét a XX. századi magyar cenzúráról és az irodalmi mővek ideologikus átírásairól (Delfinárium). A Pont fordítva címő fordításelméleti sorozatban új tanulmánykötet hagyta el a nyomdát (Szó és bető szerint a világ). József Attila kései költészetét elemzi a Zord bőnös vagyok, azt hiszem címő kötet. A költı barátjáról, a kiváló kritikusról, Németh Andorról írt monográfia második kötete hasonlóan keserő címmel jelent meg (Változatok az otthontalanságra). 28

Az intézet egyre nagyobb részt vállal a társtudományok, különösen a mővelıdéstörténet kutatásából. X. kötetéhez érkezett a Magyar Mővelıdéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. A gazdagon illusztrált sorozat szerzıi javarészt az akadémiai intézetek kutatói, fıszerkesztıje az intézet munkatársa. A szécsényi seregszék jegyzıkönyve (1656–1661) fontos történelmi forrás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem évszázadait bemutató képeskönyv pedig intézménytörténeti érdekességeket kínál. Róma, mindannyiunk közös hazája címmel rendhagyó, irodalom- és mővészettörténet-centrikus útikönyv jelent meg az Örök Város magyar vonatkozású emlékeirıl. Két kolozsvári templom történetét, illetve az ottani piarista templom sírköveit ugyancsak kiválóan illusztrált kötetek dolgozták fel. Egy 2009-ben megrendezett mővészettörténeti tanácskozás tanulmánykötetét (Ars perennis) ugyancsak intézeti kutató szerkesztette. A hagyományosan erıs, már Klaniczay Tibor által képviselt interdiszciplináris igény jegyében a munkatársak számos tanulmánnyal gazdagították a mővészettörténet, történettudomány, esztétika, zenetudomány, néprajz, nyelvészet és filozófiatörténet szakirodalmát is. Az ı posztumusz magyar egyetemtörténeti kötete olasz nyelven látott napvilágot. 2010-ben is napvilágot láthattak olyan tanulmánykötetek, amelyek intézeti (társ)szervezéső konferenciák anyagát közölték. A 2008-as egri komparatív elbeszéléstörténeti tanácskozást a XVIII. Századi Osztály és a Grimmelshausen-Gesellschaft közösen szervezte; ennek elıadásai a német-svájci Peter Lang Verlagnál jelentek meg Fortunatus, Melusine, Genovefa: Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit címmel. Az intézet által koordinált magyarországi neolatin irodalmi kutatás eddigi legrangosabb produkciója az Egyesült Államokban jelent meg. Az Acta Conventus Neo- Latini Budapestinensis címő 865 lapos, hatnyelvő kötet a Nemzetközi Neolatin Társaság (IANLS), 2006. évi (az Oktatási Minisztérium és az MTA által támogatott) budapesti XIII. világkonferenciájának anyagát tartalmazza. Egyik szerkesztıje az intézet igazgatója, 19 magyar szerzı (köztük 5 intézeti kutató) tanulmányait közli. A 2006. évi debreceni Hungarológiai Kongresszus válogatott irodalmi elıadásai hálózati kiadásban kerülhettek az olvasóközönség elé. Az újvidéki kutatókkal közösen szervezett 2009. évi budapesti Referencialitás-konferencia elıadásait az ottani Hungarológiai Közlemények és a debreceni Alföld folyóirat közölte. A több szakterület számára nélkülözhetetlen kézikönyvek sora tovább bıvült. Genfben napvilágot látott a Humanizmus és Reneszánsz Nemzetközi Bibliográfiájának (BIHR) új kötete, amely a 2006-os év szakirodalmát győjti össze, s ráirányíthatja a külföldi szakmai közösség figyelmét a magyarországi és erdélyi kutatók eredményeire (folyamatban van a 2007. és 2008. évi bibliográfia szerkesztése is). További, könyvfejezetként megjelent szakbibliográfiák mellett fontos megemlíteni az intézet dokumentumait ırzı Archívum egyre jobban feldolgozott, immár az interneten is hozzáférhetı fondjegyzékeit. 2010-ben súlyos veszteség érte a kutatói közösséget Erdıdy Edit XX. századi dráma- és színháztörténész halálával. Az intézet 2010-ben is átadta saját alapítású, rangos tudományos díjait: a régi magyar irodalom kutatásáért járó Klaniczay Tibor-díjat, a XVIII. századi kutatásokért adható Faludi Ferenc Alkotói Díjat (a Magyar Jezsuita Rendtartománnyal közösen), a XIX. századi szaktanulmányokat honoráló Martinkó András-díjat, valamint a 2007-ben alapított Tarnai Andor-díjat, mely a kritikatörténet kiemelkedı kutatóit értékeli, s amelyet egy intézeti kutató nyert el. Az év során további kutatók részesültek magas szakmai kitüntetésben: Magyar Köztársaság Tisztikeresztje; Toldy Ferenc-díj, Arany János-díj, Klaniczay-díj. A Magyar 29

Az intézet egyre nagyobb részt vállal a társtudományok, különösen a mővelıdéstörténet<br />

kutatásából. X. kötetéhez érkezett a Magyar Mővelıdéstörténeti Lexikon: Középkor és kora<br />

újkor. A gazdagon illusztrált sorozat szerzıi javarészt az akadémiai intézetek kutatói,<br />

fıszerkesztıje az intézet munkatársa. A szécsényi seregszék jegyzıkönyve (1656–1661)<br />

fontos történelmi forrás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem évszázadait bemutató<br />

képeskönyv pedig intézménytörténeti érdekességeket kínál. Róma, mindannyiunk közös<br />

hazája címmel rendhagyó, irodalom- és mővészettörténet-centrikus útikönyv jelent meg az<br />

Örök Város magyar vonatkozású emlékeirıl. Két kolozsvári templom történetét, illetve az<br />

ottani piarista templom sírköveit ugyancsak kiválóan illusztrált kötetek dolgozták fel. Egy<br />

2009-ben megrendezett mővészettörténeti tanácskozás tanulmánykötetét (Ars perennis)<br />

ugyancsak intézeti kutató szerkesztette. A hagyományosan erıs, már Klaniczay Tibor által<br />

képviselt interdiszciplináris igény jegyében a munkatársak számos tanulmánnyal<br />

gazdagították a mővészettörténet, történettudomány, esztétika, zenetudomány, néprajz,<br />

nyelvészet és filozófiatörténet szakirodalmát is. Az ı posztumusz magyar egyetemtörténeti<br />

kötete olasz nyelven látott napvilágot.<br />

<strong>2010</strong>-ben is napvilágot láthattak olyan tanulmánykötetek, amelyek intézeti (társ)szervezéső<br />

konferenciák anyagát közölték. A 2008-as egri komparatív elbeszéléstörténeti tanácskozást a<br />

XVIII. Századi Osztály és a Grimmelshausen-Gesellschaft közösen szervezte; ennek<br />

elıadásai a német-svájci Peter Lang Verlagnál jelentek meg Fortunatus, Melusine, Genovefa:<br />

Internationale Erzählstoffe in der deutschen und ungarischen Literatur der Frühen Neuzeit<br />

címmel. Az intézet által koordinált magyarországi neolatin irodalmi kutatás eddigi<br />

legrangosabb produkciója az Egyesült Államokban jelent meg. Az Acta Conventus Neo-<br />

Latini Budapestinensis címő 865 lapos, hatnyelvő kötet a Nemzetközi Neolatin Társaság<br />

(IANLS), 2006. évi (az Oktatási Minisztérium és az MTA által támogatott) budapesti XIII.<br />

világkonferenciájának anyagát tartalmazza. Egyik szerkesztıje az intézet igazgatója, 19<br />

magyar szerzı (köztük 5 intézeti kutató) tanulmányait közli. A 2006. évi debreceni<br />

Hungarológiai Kongresszus válogatott irodalmi elıadásai hálózati kiadásban kerülhettek az<br />

olvasóközönség elé. Az újvidéki kutatókkal közösen szervezett 2009. évi budapesti<br />

Referencialitás-konferencia elıadásait az ottani Hungarológiai Közlemények és a debreceni<br />

Alföld folyóirat közölte.<br />

A több szakterület számára nélkülözhetetlen kézikönyvek sora tovább bıvült. Genfben<br />

napvilágot látott a Humanizmus és Reneszánsz Nemzetközi Bibliográfiájának (BIHR) új<br />

kötete, amely a 2006-os év szakirodalmát győjti össze, s ráirányíthatja a külföldi szakmai<br />

közösség figyelmét a magyarországi és erdélyi kutatók eredményeire (folyamatban van a<br />

2007. és 2008. évi bibliográfia szerkesztése is). További, könyvfejezetként megjelent<br />

szakbibliográfiák mellett fontos megemlíteni az intézet dokumentumait ırzı Archívum egyre<br />

jobban feldolgozott, immár az interneten is hozzáférhetı fondjegyzékeit.<br />

<strong>2010</strong>-ben súlyos veszteség érte a kutatói közösséget Erdıdy Edit XX. századi dráma- és<br />

színháztörténész halálával.<br />

Az intézet <strong>2010</strong>-ben is átadta saját alapítású, rangos tudományos díjait: a régi magyar<br />

irodalom kutatásáért járó Klaniczay Tibor-díjat, a XVIII. századi kutatásokért adható Faludi<br />

Ferenc Alkotói Díjat (a Magyar Jezsuita Rendtartománnyal közösen), a XIX. századi<br />

szaktanulmányokat honoráló Martinkó András-díjat, valamint a 2007-ben alapított Tarnai<br />

Andor-díjat, mely a kritikatörténet kiemelkedı kutatóit értékeli, s amelyet egy intézeti kutató<br />

nyert el. Az év során további kutatók részesültek magas szakmai kitüntetésben: Magyar<br />

Köztársaság Tisztikeresztje; Toldy Ferenc-díj, Arany János-díj, Klaniczay-díj. A Magyar<br />

29

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!