A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények
A textológia terén 2010-re a folyamatos munkák jellemzıbbek voltak, mint a megjelent
kötetek; ez fıként a kiadók nehéz anyagi helyzetével és a pályázati struktúrák átalakulásával
magyarázható. Az év során elkészült egy-egy kulcsfontosságú új kötet Berzsenyi Dániel
(Prózai írások) és Kölcsey Ferenc (Országgyőlési dokumentumok) kritikai életmőkiadásában,
illetve a Babits Mihály életrajzát napról napra feltáró kronológia elsı kötete, de megjelenésük
csak 2011 folyamán várható. Mikszáth Kálmán mővei közül legalább internetes változatban
megjelenhetett a Cikkek, tárcák 1903. évi termését bemutató 44. kötet. Régi adósságot
törlesztett az év legreprezentatívabb textológiai vállalkozása, Kosztolányi Dezsı Édes Anna
címő regényének szinoptikus – azaz speciális kritikai kiadása. Kosztolányit világszerte a XX.
századi magyar irodalom stílusteremtı alakjaként tartják számon, mővei ennek ellenére csak
népszerő kiadásban hozzáférhetık. Egy új OTKA-pályázat keretében jelentısen felgyorsult a
kritikai kiadás; az Édes Anna bonyolult keletkezés- és befogadástörténetét páratlan
részletességgel bemutató kötettel párhuzamosan megjelent az író betegségének és halálának
dokumentumait közreadó kötet is, amely a nagybeteg Babits Beszélgetıfüzeteit idézi fel.
A jegyzetelt szövegkiadások sorából – hiánypótló tartalma és lexikonnyi terjedelme miatt is –
kimagaslik a Magyar Remekírók patinás sorozatának új kötete, a Magyarországi
gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok I. Segítségével új összefüggések tárulnak fel
a felvilágosodás kori hazai eszmetörténetben (filozófia, nyelvészet, történettudomány,
irodalomtörténet-írás stb.). Számos olyan szemelvény olvasható itt, amelyeket latin és német
nyelvbıl e kötet számára fordítottak le és láttak el jegyzeteikkel a XVIII. Századi Osztály
munkatársai és külsı szerzık. Két új kötet jelent meg Krúdy Gyula életmőkiadásából
(Elbeszélések 4, 5). Kaffka Margitnak, a magyar nıirodalom kiválóságának válogatott
levelezése A lélek stációi címmel látott napvilágot. A Joyce-mőhely ugyancsak aktívan
dolgozott 2010 során. Az intézeti kutatók a nagyközönséghez szóló további kiadványok,
köztük kortárs irodalmi mővek gondozásában vettek részt; szak- és mőfordítói munkásságuk
is számottevı.
A kritikatörténet jelentıs új könyvekkel képviselteti magát az intézet termésében. Az
Irodalomtörténeti Füzetek sorozatában jelent meg a Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza
rejtelmei címő kismonográfia; szerzıje – egyben a Mikszáth kritikai kiadás témavezetıje –
egy nagyközönségnek szóló mőelemzést is közreadott A Noszty fiú esete Tóth Marival címő
regényrıl. A közép-európai nemzeti romantika változataival foglalkozó magyar monográfia
(Hazát s népet álmodánk) 2010-ben szlovák fordításban látott napvilágot („Vysnívali jsme si
vlasť a národ…”). Az intézet 2008-ban elhunyt fımunkatársának, Kerényi Ferencnek
posztumusz tanulmánykötete Színek, terek, emberek címmel látott napvilágot, fıként a XIX.
századi magyar színház- és társadalomtörténet összefüggéseirıl. Ugyanezen korszak hazai
irodalmáról írt tanulmányaiból adott közre válogatást egy kutató (Írók, szerepek, stratégiák).
Az intézet igazgatója önálló köteteket állított össze régebbi és modern irodalomról szóló
újabb tanulmányaiból, s új, bıvített kiadásban adta közre népszerő zsebkönyvét a XX. századi
magyar cenzúráról és az irodalmi mővek ideologikus átírásairól (Delfinárium). A Pont
fordítva címő fordításelméleti sorozatban új tanulmánykötet hagyta el a nyomdát (Szó és bető
szerint a világ). József Attila kései költészetét elemzi a Zord bőnös vagyok, azt hiszem címő
kötet. A költı barátjáról, a kiváló kritikusról, Németh Andorról írt monográfia második kötete
hasonlóan keserő címmel jelent meg (Változatok az otthontalanságra).
28