A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ... A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...
ELTE TÖRTÉNETI RUSZISZTIKAI KUTATÓCSOPORT Szvák Gyula, az MTA doktora 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. telefon: 1-485 5207; fax: 1-485 5207 e-mail: ruszisztika@btk.elte.hu; honlap: www.russtudies.hu I. A kutatóhely fı feladatai 2010-ben A tárgyévre kitőzött konkrét célfeladatok az alább felsorolt hét tematikus blokkban kerültek meghatározásra: – A keleti szláv államalapítás problematikája a kortársak és az utódok diskurzusaiban – A moszkvai állam létrejötte, megerısödésének folyamata, az egyház és az állam fejlıdése a 14–15. században – Külpolitika, ideológia és propaganda a kora újkori Kelet-Európában – A Bizánctól örökölt középkori államfelfogás és a tradicionális középkori orosz gondolkodás, világkép változása a Nagy Péter uralkodása elıtti évszázadokban – Az autokrácia és az orosz hatalmi doktrínák a kora újkori Oroszországban. – Tradíció és modernizáció kérdései az orosz társadalmi-politikai gondolkodásban és a kormányzati politikában a 19. század elsı felében; A 18–19. századi orosz hatalmi külpolitika – Nemzet és állam: a kultúra mint a hatalom önreflexiója a szovjet korszakban a párt és az állam központi intézményeinek levéltáraiban található dokumentumok tükrében Kitekintés: A jugoszlávizmus mint államhatalmi ideológia – historiográfiai áttekintés II. A 2010-ben elért kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények a) Kiemelkedı kutatási és más jellegő eredmények – Az elsı tematikus blokkban: A fenti témakörben egy magyar nyelvő tudományos cikk került publikálására, amely az óorosz ún. İskrónika szerkezetét és hitelességét vizsgálta. A kutatócsoport egy másik tagja a nagyfejedelmi titulatúra szimbólumainak változására és a politikai berendezkedés jellegzetességeinek összefüggésére folytatott vizsgálatot a Kijevi Rusz korszakában. A témában egy magyar nyelvő tanulmány jelent meg elsıként a hazai historiográfiában, illetve egy magyar nyelvő tudományos cikk publikálás alatt áll. Elkészült a kunok az orosz forrásokban címő tanulmány kézirata, amely az orosz elbeszélı forrásokra támaszkodva vázolja a kun-orosz kapcsolatok történetét, jellegét, a kezdetektıl a „tatárjárásig”. 3 fı dolgozott rajta. – A második tematikus blokkban: Befejezıdött a moszkvai nagyfejedelmek 14–15. század közepéig keletkezett végrendeleteinek magyar fordítása elsıként a hazai historiográfiában és elkészült a hozzá kapcsolódó disszertáció kézirata A Moszkvai Fejedelemség területi növekedése, kormányzati rendszere, mővelıdéstörténete a nagyfejedelmi végrendeletek (1336- 1462) tükrében címmel. Egy angol nyelvő tanulmány látott napvilágot a fenti témakörben. 1 fı dolgozott rajta. – A harmadik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik tagja publikálás alatt álló angol nyelvő (Németországban megjelenı) tanulmányában az ortodoxia mint az orosz identitás legfıbb tényezıjét és Oroszország viszonyát a más uralom alatt élı ortodox népekhez vizsgálta. A végkövetkeztetésekben az izolációs politika magyarázata és annak változása fogalmazódott meg. 1 fı dolgozott rajta. – A negyedik tematikus blokkban: Végéhez közelít a középkori orosz képteológiában az Istenség ábrázolhatóságát és az orosz képvédı irodalmat bemutató monográfia megírása. A témát három konferencia-elıadás, négy – megjelenés alatt álló – magyar és orosz nyelvő 278
tanulmány keretében vizsgálta a kutatócsoport egyik tagja. Elkészült Ráckeve és Székesfehérvár ikonográfiai leírásának elızetes verziója. 1 fı dolgozott rajta. – Az ötödik tematikus blokkban: Oroszországban, Szentpéterváron jelent meg a kutatócsoport vezetıjének legújabb tanulmánykötete. Napvilágot látott az a konferenciakötet, amely a Poltavai csata jelentıségét vizsgálta a svéd és az orosz történelemben és benne a kutatócsoport vezetıjének és két tagjának tanulmánya szerepelt. – A hatodik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik tagja két tanulmányban foglalkozott a tradíció és modernizáció kérdéseivel az orosz kormányzati politikában a 19. század elsı felében. Három orosz külpolitikai kérdésekre vonatkozó tudományos cikke jelent meg. Az új, eddig a magyar historiográfiában nem ismert levéltári források feldolgozása megerısítette a feltételezést, mely szerint az orosz külpolitika jellege megváltozott a 19. század elsı felében. 1 fı dolgozott rajta. – A hetedik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik munkatársa summa cum laude eredménnyel védte meg doktori disszertációját Andrej Platonov prózája és Pavel Filonov festészete. Alkotói elvek tipológiai párhuzamai az 1910–20-as évek orosz–szovjet mővészetében címmel, ami még 2010. év végén publikálásra került. Elkészült a kutatócsoport egyik tagja tanulmányának kézirata, amely a jugoszlávizmus mint államhatalmi ideológia aspektusait tekinti át historiográfiai megközelítésbıl. 2 fı dolgozott rajta. b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között A tudományosság szempontjából is elengedhetetlen az internet segítségével a tartalmak megjelenítése a modern kommunikációs térben. Magyar–orosz viszonylatban ennek jelentıs eszköze a kutatócsoport egyik tagja által szerkesztett oroszvilag.hu információs elemzı portál. A Magyar–Orosz Baráti Társaság szintén a nélkülözhetetlen élı kontaktust teremti meg a tudomány és a társadalom között, amelynek keretei között a kutatócsoport tagjai rendszeresen ismeretterjesztı jellegő elıadásokat tartanak. III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2010-ben A kutatóhely munkakapcsolatokat ápol az Oroszországi Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével, Társadalomtudományi Információs Intézetével, és Szlavisztikai Intézetével, valamint a moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemmel, a moszkvai Lomonoszov Egyetemmel, és a Szentpétervári Állami Egyetemmel, az Uráli Állami Egyetemmel, az olaszországi Sassari Egyetem Szlavisztikai Intézetével. A hazai társmőhelyek közül a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetemmel. A kutatócsoport számos tagja aktív részt vállalt a történeti ruszisztika különbözı részterületeinek BA, MA és Phd oktatásában a budapesti, a pécsi, és a debreceni egyetem bölcsészettudományi karán. A kutatócsoport legfontosabb nemzetközi konferencia szervezése – 2010. május 17–18. Budapest: A kutatócsoport társszervezésében Az állam szerepe az orosz történelmi fejlıdésben címő nemzetközi konferencia került megrendezésre hat ország, harminchat történészének részvételével, ahol a kutatócsoport kilenc tagja elıadással szerepelt. – 2010. november 1–2. Moszkva: A kutatócsoport társszervezésében A személyiség és a társadalmi csoportok szerepe történeti és kortárs megközelítésben Közép- és Kelet-Európában és Oroszországban címő nemzetközi tudományos konferenciára került sor, amelyen a kutatócsoport-vezetıje és három tagja elıadással szerepelt. 279
- Page 227 and 228: A kutatóhely neve: DE Néprajzi Ku
- Page 229 and 230: 2010 tavaszán a Szegedi Egyetemen
- Page 231 and 232: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 233 and 234: francia) programot 14 társult tag
- Page 235 and 236: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 237 and 238: A digitális szövegkiadás tekinte
- Page 239 and 240: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 241 and 242: még efféle szinkrón felmérés.
- Page 243 and 244: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 245 and 246: Megvizsgáltuk, hogy az erdélyi un
- Page 247 and 248: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 249 and 250: használatának, és pusztulásána
- Page 251 and 252: 4. Tankó K: Late Iron Age Settleme
- Page 253 and 254: ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT
- Page 255 and 256: észt vettek az ELTE Doktori Iskol
- Page 257 and 258: ELTE KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI KUTAT
- Page 259 and 260: telefonos felvételeket egyaránt m
- Page 261 and 262: ELTE KÖZÉP-ÁZSIAI KUTATÓCSOPORT
- Page 263 and 264: Nemzetközi tudományos rendezvény
- Page 265 and 266: ELTE NYELVFILOZÓFIAI KUTATÓCSOPOR
- Page 267 and 268: fényében kezdte munkatársuk írn
- Page 269 and 270: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 271 and 272: „Pártok, politika, történelem
- Page 273 and 274: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 275 and 276: ) Párbeszéd a tudomány és a tá
- Page 277: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 281 and 282: 8. Kriza Á: Az ortodox polemikus i
- Page 283 and 284: ORZSE ZSIDÓ KULTÚRATUDOMÁNYI KUT
- Page 285 and 286: − Szeged zsidó temetıi címő k
- Page 287 and 288: OSZK RES LIBRARIA HUNGARIAE KUTATÓ
- Page 289 and 290: egularis kutatóközpontban a pálo
- Page 291 and 292: PE REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS ÉS FEJ
- Page 293 and 294: IV. A 2010-ben elnyert fontosabb ha
- Page 295 and 296: PTE MAGYARORSZÁG, EURÓPA ÉS IBER
- Page 297 and 298: Tanulmányok mesterképzés indít
- Page 299 and 300: SZTE KÉPESSÉGKUTATÓ KUTATÓCSOPO
- Page 301 and 302: A kutatócsoport munkatársai 2010-
- Page 303 and 304: SZTE-MOL MAGYAR MEDIEVISZTIKAI KUTA
- Page 305 and 306: VI. A kutatóhely fıbb mutatói 20
- Page 307 and 308: A kutatócsoport professzora febru
- Page 309: 309
tanulmány keretében vizsgálta a kutatócsoport egyik tagja. Elkészült Ráckeve és<br />
Székesfehérvár ikonográfiai leírásának elızetes verziója. 1 fı dolgozott rajta.<br />
– Az ötödik tematikus blokkban: Oroszországban, Szentpéterváron jelent meg a kutatócsoport<br />
vezetıjének legújabb tanulmánykötete. Napvilágot látott az a konferenciakötet, amely a<br />
Poltavai csata jelentıségét vizsgálta a svéd és az orosz történelemben és benne a<br />
kutatócsoport vezetıjének és két tagjának tanulmánya szerepelt.<br />
– A hatodik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik tagja két tanulmányban foglalkozott a<br />
tradíció és modernizáció kérdéseivel az orosz kormányzati politikában a 19. század elsı<br />
felében. Három orosz külpolitikai kérdésekre vonatkozó tudományos cikke jelent meg. Az új,<br />
eddig a magyar historiográfiában nem ismert levéltári források feldolgozása megerısítette a<br />
feltételezést, mely szerint az orosz külpolitika jellege megváltozott a 19. század elsı felében.<br />
1 fı dolgozott rajta.<br />
– A hetedik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik munkatársa summa cum laude<br />
eredménnyel védte meg doktori disszertációját Andrej Platonov prózája és Pavel Filonov<br />
festészete. Alkotói elvek tipológiai párhuzamai az 1910–20-as évek orosz–szovjet<br />
mővészetében címmel, ami még <strong>2010</strong>. év végén publikálásra került. Elkészült a kutatócsoport<br />
egyik tagja tanulmányának kézirata, amely a jugoszlávizmus mint államhatalmi ideológia<br />
aspektusait tekinti át historiográfiai megközelítésbıl. 2 fı dolgozott rajta.<br />
b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között<br />
A tudományosság szempontjából is elengedhetetlen az internet segítségével a tartalmak<br />
megjelenítése a modern kommunikációs térben. Magyar–orosz viszonylatban ennek jelentıs<br />
eszköze a kutatócsoport egyik tagja által szerkesztett oroszvilag.hu információs elemzı portál.<br />
A Magyar–Orosz Baráti Társaság szintén a nélkülözhetetlen élı kontaktust teremti meg a<br />
tudomány és a társadalom között, amelynek keretei között a kutatócsoport tagjai rendszeresen<br />
ismeretterjesztı jellegő elıadásokat tartanak.<br />
III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai <strong>2010</strong>-ben<br />
A kutatóhely munkakapcsolatokat ápol az Oroszországi Tudományos Akadémia<br />
Történettudományi Intézetével, Társadalomtudományi Információs Intézetével, és<br />
Szlavisztikai Intézetével, valamint a moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemmel, a moszkvai<br />
Lomonoszov Egyetemmel, és a Szentpétervári Állami Egyetemmel, az Uráli Állami<br />
Egyetemmel, az olaszországi Sassari Egyetem Szlavisztikai Intézetével. A hazai társmőhelyek<br />
közül a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetemmel. A kutatócsoport számos tagja aktív részt<br />
vállalt a történeti ruszisztika különbözı részterületeinek BA, MA és Phd oktatásában a<br />
budapesti, a pécsi, és a debreceni egyetem bölcsészettudományi karán.<br />
A kutatócsoport legfontosabb nemzetközi konferencia szervezése<br />
– <strong>2010</strong>. május 17–18. Budapest: A kutatócsoport társszervezésében Az állam szerepe az orosz<br />
történelmi fejlıdésben címő nemzetközi konferencia került megrendezésre hat ország,<br />
harminchat történészének részvételével, ahol a kutatócsoport kilenc tagja elıadással szerepelt.<br />
– <strong>2010</strong>. november 1–2. Moszkva: A kutatócsoport társszervezésében A személyiség és a<br />
társadalmi csoportok szerepe történeti és kortárs megközelítésben Közép- és Kelet-Európában<br />
és Oroszországban címő nemzetközi tudományos konferenciára került sor, amelyen a<br />
kutatócsoport-vezetıje és három tagja elıadással szerepelt.<br />
279
Change language