A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2010 ...

IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
1118 Budapest, Ménesi út 11-13.
telefon: 1-279 2776, 1-279 2760; fax: 1-385 3876
e-mail: iti@iti.mta.hu; honlap: www.iti.mta.hu
I. A kutatóhely fı feladatai 2010-ben
Az intézet fennállásának eddigi 55 éve során meghatározó szerepet játszott a magyarországi
irodalomtudományban. Hazai és nemzetközi kapcsolatai révén több száz kutatóval dolgozik
összehangoltan, közös projektek kezdeményezıjeként, az egyetemi és doktori képzés állandó
résztvevıjeként. Kézikönyvei, könyvsorozatai, saját folyóiratai és internetes fóruma, a rec.iti
segítségével állandó lehetıséget biztosít az új kutatási eredmények közreadására és
megvitatására. Rendszeresen szervez közös szakmai rendezvényeket a más kutatási ágakat
mővelı akadémiai kutatóintézetekkel (történettudomány, mővészettörténet, zenetudomány,
néprajz, nyelvtudomány stb.), a hazai és határon túli magyar egyetemi tanszékekkel, valamint
a közgyőjteményekkel. Fontos feladatokat lát el a magyar kulturális életben is a kutatók
ismeretterjesztı elıadásai, médiaszereplései, valamint aktív szépirodalmi és kritikai
munkássága révén.
Az intézet mőködésének legalapvetıbb pillére a textológia. Több évtizede készülı és újonnan
megindított sorozatai kritikai kiadásban, az adott szakterület mai filológiai tudásának
legteljesebb összegzésével (szöveg- és tárgytörténet, recepció, életrajz stb.) adják közre a
klasszikus magyar írói életmőveket a középkortól a modern irodalomig. A mővelıdéstörténet
és a társtudományok írott forrásmunkái, ritka nyomtatványok és kéziratok gyakran hasonmás
kiadásban, illetve jegyzetelt szövegkiadásként látnak napvilágot.
A kritikatörténet (az angolszász terminológiában: literary criticism) kutatói egyaránt
vizsgálják az irodalomfogalom és -értelmezés koronkénti eltéréseit, a különbözı nyelvő
irodalmak kapcsolatait (komparatisztika), az irodalmi intézményrendszer és a befogadás
történetét, a retorika, poétika, eszmetörténet, verstan történetét, korai korszakoknál az
iskolatörténetet, a grammatikát és részben a filozófiát és a teológiát is ide értve.
Az irodalomelméleti kutatások fı témái: a mőfaj- és fordításelmélet, a narratológia,
tropológia, literalitás, irodalmiság, valamint az irodalomtörténet-írás és az irodalomtudomány
módszertani kérdései és új irányzatai. A készülı intézeti irodalomtörténettel kapcsolatban
olyan kérdéseket is vizsgálnak a munkatársak, mint az irodalmi modernség jelentésváltozásai,
a paratextusok problémája vagy az elit- és a tömegkultúra viszonyának átalakulása
korunkban. Az Irodalomelméleti Osztály tagjai szerkesztik a Literatura és a Neohelicon címő
elméleti folyóiratokat, valamint az OPUS. Irodalomelméleti tanulmányok könyvsorozatot.
A magyarországi irodalmak története munkacímő háromkötetes kézikönyv a magyar
irodalomtudomány egyik legnagyobb szabású vállalkozása az utóbbi évtizedekben. A magyar
nyelvő irodalom különbözı korszakain túl bemutatná a középkori és újkori latin irodalom
hazai emlékeit, a Kárpát-medence más népeinek kapcsolódó irodalmát, valamint a fordítás- és
befogadás-történeti kapcsolatokat. A kötetek szerkesztıbizottságai a napi munkájuk mellett
2006 óta folyamatosan dolgoznak, s a módszertani vitákban 2010-re készre csiszolódott a
kötetek koncepciója és tartalomjegyzéke. A teljeskörő szakmai elıkészítés és rajtképesség
azonban a finanszírozhatatlansággal néz farkasszemet, így külsı szakértık egyelıre nem
vonhatók be a munkába. Az elutasított pályázatok és az intézetet sújtó nagyarányú elvonások
jelenleg lehetetlenné teszik a közös munkát.
27